27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 158/196


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS2014/56/EU IRÁNYELVE

(2014. április 16.)

az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) megállapítja a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző személyek jóváhagyásának és nyilvántartásba vételének feltételeit, a függetlenség, a pártatlanság és a szakmai etika e személyekre vonatkozó szabályait, valamint közfelügyeletük kereteit. Szükséges azonban a szabályok további uniós szintű harmonizációja annak érdekében, hogy az e személyekre vonatkozó követelmények átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá válhassanak, továbbá megerősödjön függetlenségük és pártatlanságuk feladataik ellátása során. Szükséges továbbá megemelni a minimális konvergenciaszintet azoknak a könyvvizsgálati standardoknak a tekintetében, amelyek alapján a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat végzik. Ezenfelül a befektetők fokozott védelme érdekében erősíteni kell a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közfelügyeletét az Unió közfelügyeleti hatóságainak nagyobb függetlensége, valamint a rájuk ruházott megfelelő – az alkalmazandó szabályok könyvvizsgálati szolgáltatásoknak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cégek általi nyújtása keretében történő megsértésének feltárását, valamint az attól való visszatartást és a megelőzését célzó vizsgálati és szankciókiszabási hatásköröket is magukban foglaló – hatáskörök útján.

(2)

Mivel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek tevékenységük terjedelméből és összetettségéből adódóan, illetve tevékenységük jellegéből adódóan a közérdek szempontjából fokozott jelentőséggel bírnak, az auditált pénzügyi kimutatásaik hitelességét meg kell erősíteni. Következésképpen a 2006/43/EK irányelvben megállapított, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó különös rendelkezéseket a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) továbbfejlesztette. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozóan ebben az irányelvben szereplő rendelkezések csak abban az esetben alkalmazandók a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre, ha azok ilyen szervezetek jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végzik.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) megfelelően a belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, valamint a letelepedés szabadsága. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálattal kapcsolatos, Unión belüli szolgáltatási tevékenységüket kibővíthessék, annak a lehetőségnek a biztosításával, hogy e szolgáltatásokat a jóváhagyásuk szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is nyújthatják. Annak lehetővé tétele, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a lakóhelyük, illetve székhelyük szerinti országban elfogadott szakmai címük alapján egy fogadó tagállamban jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végezzenek, különösen az olyan vállalkozáscsoportok igényeire ad választ, amelyek a belső piac révén egyre intenzívebb kereskedelmi tevékenységből eredően több tagállamban készítenek pénzügyi kimutatásokat, és azoknak az uniós jog szerinti könyvvizsgálatát el kell végeztetniük. A jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások tagállamok közötti kibővítését gátló akadályok megszüntetése hozzájárulna az uniós könyvvizsgálati piac integrációjához.

(4)

A jogszabályban előírt könyvvizsgálathoz szükséges az olyan tárgykörök megfelelő ismerete, mint a társasági jog, az adójog és a szociális jog, amelyek tagállamonként eltérőek lehetnek. Következésképpen a saját területén nyújtott, jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében egy tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy kompenzációs intézkedést alkalmazzon abban az esetben, ha egy másik tagállamban jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló az adott tagállam területén, állandó telephely ottani létesítése céljából, jóváhagyást kér. Az ilyen intézkedések során figyelembe kell venni az érintett jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló szakmai tapasztalatait. Az intézkedés nem róhat aránytalan terheket a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóra, és nem akadályozhatja, illetve nem teheti kevésbé vonzóvá a jogszabályban előírt könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtását a kompenzációs intézkedést kiszabó tagállamban. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy vagy alkalmassági vizsga, vagy – például a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott – alkalmazkodási időszak alapján hagyják jóvá az ez iránt kérelmet benyújtó jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat. Az alkalmazkodási időszak végén a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a fogadó tagállamban be kell tudnia illeszkedni a szakmába, miután felmérték az adott tagállamban megszerzett szakmai tapasztalatát.

(5)

Noha a pénzügyi információk rendelkezésre bocsátása elsődleges felelősségének a vizsgált szervezetek vezetését kell terhelnie, e tekintetben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek is szerepet játszanak azáltal, hogy a vezetést felhasználói szempontból tevékenyen kérdőre vonják. A könyvvizsgálat jobb minősége érdekében ezért fontos megerősíteni a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek által a vizsgált szervezettel szemben gyakorolt szakmai szkepticizmust. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek fel kell ismerniük annak lehetőségét, hogy csalásból vagy tévedésből eredő lényeges hibás állítások a könyvvizsgálónak a vizsgált szervezet vezetésének becsületességével és integritásával kapcsolatos korábbi tapasztalatai ellenére előfordulhatnak.

(6)

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat során, annak lényegi elemeként különösen fontos megerősíteni a függetlenséget. Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat a vizsgált szervezetektől való nagyobb függetlenség mellett végezhessék, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes, bármely jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek és bármely természetes személynek függetlennek kell lennie a vizsgált szervezettől, és nem vehet részt a vizsgált szervezet döntéshozatali folyamatában. Ezen függetlenségük megőrzése érdekében fontos továbbá, hogy nyilvántartást vezessenek a függetlenségüket fenyegető valamennyi veszélyről, valamint az ilyen veszélyek mérséklése érdekében alkalmazott óvintézkedésekről. Ezenfelül akkor, ha a függetlenségüket fenyegető veszélyek az azok mérséklését célzó óvintézkedések alkalmazását követően is túlzottan jelentősek, vissza kell lépniük, vagy tartózkodniuk kell a könyvvizsgálati megbízástól.

(7)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek az vizsgált szervezetek jogszabályban előírt könyvvizsgálata során függetlennek kell lenniük, és el kell kerülni az összeférhetetlenséget. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlenségének megállapítása érdekében számításba kell venni a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket magában foglaló hálózat jelenségét. A függetlenség követelményének a könyvvizsgálói jelentés tárgyidőszakában mindvégig, vagyis a vizsgálandó pénzügyi kimutatások tárgyidőszakában és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésének időtartama alatt egyaránt eleget kell tenni.

(8)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak, a könyvvizsgáló cégeknek és alkalmazottaiknak tartózkodniuk kell különösen az olyan szervezet jogszabályban előírt könyvvizsgálatának elvégzésétől, amelyhez üzleti vagy pénzügyi érdekük fűződik, továbbá tartózkodniuk kell a vizsgált szervezet által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszközökkel való kereskedéstől, a diverzifikált kollektív befektetési formák keretében fennálló részesedések kivételével. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek tartózkodnia kell a vizsgált szervezet belső döntéshozatali folyamataiban való részvételtől. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek és a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkozó megbízásban közvetlenül részt vevő alkalmazottaik a vizsgált szervezetnél vezetői vagy igazgatósági tisztséget töltsenek be a könyvvizsgálói megbízás befejezését követő megfelelő idő letelte előtt.

(9)

Fontos, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek tiszteletben tartsák ügyfeleik magánélethez és az adatok védelméhez való jogát. Ezért rájuk szigorú bizalmas kezelési és szakmai titoktartási szabályoknak kell vonatkozniuk, amelyek azonban nem akadályozhatják ezen irányelv és a(z) 537/2014/EU rendelet megfelelő végrehajtását vagy – ha az anyavállalat harmadik országban található – a csoportkönyvvizsgálóval az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való együttműködést, feltéve, hogy betartják a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6). Ugyanakkor az említett szabályok nem tehetik lehetővé a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég számára azt, hogy harmadik országok hatóságaival a 2006/43/EK irányelv XI. fejezetében meghatározott együttműködési csatornákon kívül működjön együtt. Ezeknek a bizalmas kezelési szabályoknak emellett vonatkozniuk kell minden olyan jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóra vagy minden olyan könyvvizsgáló cégre is, amelyek egy adott könyvvizsgálói feladatban már nem vesznek részt.

(10)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek megfelelő belső szervezeti felépítésének is hozzá kell járulnia a függetlenségüket fenyegető veszélyek megelőzéséhez. Így a könyvvizsgáló cég tulajdonosai vagy részvényesei, valamint az ilyen cég vezetői nem avatkozhatnak bele a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésébe olyan módon, hogy az veszélyeztesse annak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi. Emellett a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek a szervezetükön belül a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységben részt vevő alkalmazottakra és egyéb személyekre vonatkozóan megfelelő belső szabályokat és eljárásokat kell kialakítaniuk, annak érdekében, hogy biztosítsák jogszabályi kötelezettségeik teljesítését. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak különösen arra kell irányulniuk, hogy a függetlenséget fenyegető veszélyeket kiküszöböljék, illetve kezeljék, továbbá biztosítaniuk kell a jogszabályban előírt könyvvizsgálat minőségét, integritását és alaposságát. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak arányosaknak kell lenniük a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég tevékenysége terjedelmével és összetettségével.

(11)

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredménye egy arra vonatkozó vélemény kinyilvánítása, hogy a pénzügyi kimutatások a vonatkozó, pénzügyi beszámolásra vonatkozó kerettel összhangban megbízható és valós képet adnak a vizsgált gazdálkodó egységekről. Előfordulhat azonban, hogy az érdekeltek előtt nem világosak a könyvvizsgálat korlátai, például a lényegesség elve, a mintavételi módszerek, a könyvvizsgálónak a csalások feltárásával kapcsolatos szerepe és a vezető tisztségviselők felelőssége tekintetében, ezért túlzott várakozásokat táplálhatnak azzal szemben. A túlzott várakozások mérséklése érdekében fontos egyértelműbben meghatározni a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatókörét.

(12)

Fontos biztosítani, hogy az Unióban a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok magas színvonalat képviseljenek. Ezért valamennyi jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a Bizottság által elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardok alapján kell elvégezni. Mivel a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat úgy alakították ki, hogy azok mindenféle méretű és típusú szervezetre és bármely joghatóság alatt alkalmazhatók legyenek, a tagállamok illetékes hatóságainak a nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazási hatókörének vizsgálatakor figyelembe kell venniük a kisvállalkozások tevékenységének terjedelmét és összetettségét. A tagállamok által e tekintetben elfogadott rendelkezések vagy intézkedések nem eredményezhetik azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek ne tudják a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal összhangban elvégezni a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat. A tagállamok számára csak akkor szabad lehetővé tenni a további tagállami könyvvizsgálati eljárások vagy követelmények bevezetését, ha azok az éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatának a hatókörével kapcsolatos egyedi tagállami jogi követelményekből erednek, vagyis csak akkor, ha e követelményekről az elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardok nem rendelkeznek, vagy ha azok hozzájárulnak az éves pénzügyi kimutatások és az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások hitelességéhez és minőségéhez. A Bizottságnak továbbra is részt kell vennie a nemzetközi könyvvizsgálati standardok tartalmának nyomon követésében, valamint azok Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (IFAC) általi elfogadási folyamatában.

(13)

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások esetében fontos világosan meghatározni az érintett csoport különböző tagjainak könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók felelősségi körét. Ennek keretében a csoportkönyvvizsgálónak teljes felelősséget kell vállalnia a könyvvizsgálói jelentésért.

(14)

Az Unióban lefolytatott minőségbiztosítási ellenőrzések hitelességének és átláthatóságának javítása érdekében a tagállami minőségbiztosítási rendszereket azoknak az illetékes hatóságoknak kell irányítaniuk, amelyeket a tagállamok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közfelügyeletének ellátására jelölnek ki. A minőségbiztosítási ellenőrzések arra irányulnak, hogy megelőzzék, illetve kezeljék a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok elvégzésének módjával összefüggő esetleges hiányosságokat. Annak biztosítása érdekében, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzések megfelelően átfogóak, az illetékes hatóságoknak ezen ellenőrzések lefolytatásakor figyelembe kell venniük a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek tevékenységének terjedelmét és összetettségét.

(15)

Az ezen irányelvben és a(z) 537/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek való jobb megfelelés érdekében és „A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről” című, 2010. december 8-i bizottsági közlemény fényében ki kell bővíteni a felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskört, valamint az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörét. Rendelkezni kell a közigazgatási pénzbírságnak a feltárt szabálysértések miatt, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal, a könyvvizsgáló cégekkel, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekkel szembeni alkalmazásáról. Az illetékes hatóságoknak az általuk alkalmazott szankciók és intézkedések tekintetében átláthatónak kell lenniük. A szankciók elfogadása és közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(16)

Az illetékes hatóságoknak ténylegesen visszatartó erejű közigazgatási pénzügyi szankciókat kell tudniuk alkalmazni, természetes személyek esetében például egymillió eurós vagy akár azt meghaladó összegig, jogi személyek vagy egyéb szervezetek esetében pedig a megelőző pénzügyi év teljes éves árbevételének bizonyos százalékában meghatározott felső határig. Ez a cél jobban elérhető akkor, ha a pénzbírságot a jogsértést elkövető személy pénzügyi helyzetéhez igazodóan állapítják meg. Fenntartva az érintett jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy az érintett könyvvizsgáló cég hozzájárulása visszavonásának a lehetőségét, egyéb típusú, megfelelő visszatartó erejű szankciókat is elő kell írni. A tagállamoknak az alkalmazandó szankció meghatározása során minden esetben azonos szempontok alapján kell dönteniük.

(17)

A visszaélések bejelentői olyan új információkra hívhatják fel az illetékes hatóságok figyelmét, amelyek segítik őket a szabálytalanságok, ezenbelül a csalás felderítésében és szankcionálásában. A bejelentőket azonban visszatarthatja a megtorlástól való félelem, vagy előfordulhat, hogy ösztönzők hiányában nem tesznek bejelentést. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő rendszerek álljanak rendelkezésre, amelyek a visszaélések bejelentőit arra bátorítják, hogy a hatóságok figyelmét felhívják az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet esetleges megsértéseire, és amelyek megvédik őket a megtorlástól. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a visszaélések bejelentői számára ösztönzőket biztosítsanak; a bejelentők azonban csak akkor lehetnek jogosultak ezen ösztönzőkre, ha olyan új információt tárnak fel, amelyek közlésére nem áll fenn jogszabályi kötelezettségük, és ha a feltárt információ az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet megsértéséért alkalmazott szankciót eredményez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell azonban arról is, hogy a visszaélések bejelentőire vonatkozóan bevezetett rendszereik tartalmazzanak a bejelentett személy számára megfelelő védelmet biztosító mechanizmusokat is, különös tekintettel az ilyen személynek a személyes adatok védelméhez való jogára, továbbá olyan eljárásokat, amelyek biztosítják a védelemhez és meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő határozatokkal szemben bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen. A kialakított mechanizmusoknak biztosítaniuk kell a visszaélések bejelentőinek megfelelő védelmét is, nemcsak a személyes adatok védelméhez való joguk tekintetében, hanem annak biztosítása révén is, hogy ne lehessenek indokolatlan megtorlás áldozatai.

(18)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közfelügyelete magában foglalja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyását és nyilvántartásba vételét, a könyvvizsgáló cégek szakmai etikai és belső minőség-ellenőrzési standardjainak elfogadását, a továbbképzést, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciórendszereket. A könyvvizsgálók felügyeletének jobb átláthatósága, valamint az elszámoltathatóság javítása érdekében az egyes tagállamoknak ki kell jelölniük azt az egyetlen hatóságot, amely a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közfelügyeletéért felelős. E közfelügyeleti hatóságoknak a könyvvizsgálói szakmától való függetlensége a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek közfelügyelete integritásának, hatékonyságának és megfelelő működésének alapvető előfeltétele. Következésképpen a közfelügyeleti hatóságokat nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akiknek a kiválasztására a tagállamoknak független és átlátható eljárásokat kell kialakítaniuk.

(19)

A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a könyvvizsgálati szolgáltatásokra vonatkozó követelmények alóli mentességek létrehozására abban az esetben, ha e szolgáltatásokat szövetkezeteknek és takarékbankoknak nyújtják.

(20)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazzák az illetékes hatóságokat, vagy engedélyezzék számukra, hogy feladatokat ruházzanak át más hatóságokra, vagy jogszabály által felhatalmazott vagy kijelölt testületekre. Az átruházást több különböző feltételtől kell függővé tenni, és a végső felelősséget az érintett illetékes hatóságnak kell viselnie.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy a közfelügyeleti hatóságok a feladataikat eredményesen láthassák el, megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük. Ezenfelül a közfelügyeleti hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához elegendő humán- és pénzügyi erőforrásokkal.

(22)

A határokon átnyúló tevékenységet folytató vagy hálózatba tartozó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és az ilyen tevékenységet folytató vagy hálózatba tartozó könyvvizsgáló cégek megfelelő felügyeletéhez információcserére van szükség a tagállamok közfelügyeleti hatóságai között. Az így kicserélt információk bizalmas jellegének védelme érdekében a tagállamoknak a szakmai titoktartási kötelezettséget a közfelügyeleti hatóságok alkalmazottain túl ki kell terjeszteniük minden olyan személyre, akire a közfelügyeleti hatóságok feladatot ruházhattak át.

(23)

Ha megfelelő indokok állnak fenn, akkor az auditbizottságnak, a részvényeseknek, a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak, illetve – amennyiben a nemzeti jogszabályok így rendelkeznek – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy valamely tagállami bíróságon a könyvvizsgáló felmentése iránti keresetet nyújtsanak be.

(24)

Az auditbizottság vagy a vizsgált közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél annak megfelelő feladatot ellátó testület döntő szerepet játszik a jogszabályban előírt könyvvizsgálat magas színvonalának elősegítésében. Az auditbizottság nagyobb függetlensége és szakmai felkészültsége érdekében különösen fontos annak előírása, hogy tagjainak többsége független legyen, és a bizottság legalább egy tagja a könyvvizsgálat és/vagy a számvitel területén szaktudással rendelkezzen. A jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelőbizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság (felügyelőbizottság) által létrehozott bizottságokról szóló, 2005. február 15-i bizottsági ajánlás (7) meghatározza, hogyan kell létrehozni az auditbizottságokat, és azoknak hogyan kell működniük. Figyelemmel azonban a testületek méretére a kis piaci tőkeértékű társaságoknál, valamint a kis- és közepes méretű, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknél, indokolt az, hogy az ilyen szervezeteknél az auditbizottsághoz vagy a vizsgált szervezetnél annak megfelelő feladatkört ellátó testülethez rendelt feladatokat az ügyviteli vagy felügyelő szerv mint testület is elláthassa. Az auditbizottság felállítására vonatkozó kötelezettség alól mentesíteni kell továbbá azokat a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is, amelyek átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) vagy alternatív befektetési alapok. Ez a mentesítés figyelembe veszi, hogy nem indokolt auditbizottság felállítása akkor, ha az alap csupán az eszközök összevonását szolgálja. Az ÁÉKBV-k és az alternatív befektetési alapok, valamint az ezeket kezelő társaságok szigorúan meghatározott szabályozási környezetben működnek, és olyan konkrét irányítási mechanizmusok alá tartoznak, mint például a letétkezelőjük által gyakorolt ellenőrzések.

(25)

A 2011. február 23-i, „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című bizottsági közleménnyel felülvizsgált, a 2008. június 25-i„Gondolkozz előbb kicsiben!” – „Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című bizottsági közleménnyel elfogadott kisvállalkozói intézkedéscsomag elismeri a kis- és középvállalkozásoknak az Unió gazdaságában betöltött központi szerepét, és célja a vállalkozói tevékenység általános megközelítésének javítása, valamint a „gondolkozz előbb kicsiben” elv meghonosítása a szakpolitikai döntéshozatalban. A 2010 márciusában elfogadott Európa 2020 stratégia szintén felszólít a gazdasági környezetnek, különösen a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének javítására, amelynek egyik módja az Unióban folytatott üzleti tevékenységek ügyleti költségeinek csökkentése. A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 34. cikke értelmében a kisvállalkozások nem kötelesek pénzügyi kimutatásaik könyvvizsgálatát elvégeztetni.

(26)

Amikor a tagállami illetékes hatóságok az elvégzett könyvvizsgálat minőségének értékelése céljából együttműködést folytatnak harmadik országok illetékes hatóságaival a könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb lényeges dokumentumok cseréje kapcsán, a tagállamoknak az érintett felek jogainak védelme érdekében gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságaik részvételével létrejött munkavégzési megállapodások, amelyek alapján az ilyen dokumentumok cseréjére sor kerül, elegendő óvintézkedést tartalmazzanak a vizsgált szervezetek üzleti titkainak és üzleti érdekeinek védelmére, ideértve az ipari és szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ilyen megállapodások megfeleljenek a 95/46/EK irányelv rendelkezéseinek, és összhangban legyenek azokkal.

(27)

A 2006/43/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében megállapított 50 000 EUR értékhatár a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjához igazodik. A 2003/71/EK irányelvben rögzített értékhatárokat a 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 1. cikkének (3) bekezdése 100 000 EUR-ra emelte. Ezért a 2006/43/EK irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében rögzített értékhatárt is ennek megfelelően kell módosítani.

(28)

Az EUMSZ-ben előírt új jogi keret teljes körű érvényesülésének biztosítása céljából az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 202. cikke szerinti végrehajtási hatásköröket ki kell igazítani, és azokat az EUMSZ 290. és 291. cikke szerinti megfelelő rendelkezésekkel kell felváltani.

(29)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadására vonatkozó eljárásoknak az EUMSZ és különösen annak 290. és 291. cikkéhez igazítását eseti alapon kell elvégezni. A könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődésének figyelembevétele, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek felügyeletének megkönnyítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. A könyvvizsgálók felügyeletének terén a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására annak érdekében van szükség, hogy tovább lehessen fejleszteni a tagállami illetékes hatóságok és a harmadik országok illetékes hatóságai közötti együttműködésre vonatkozó eljárásokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(30)

A harmadik országok könyvvizsgálói felügyeleti rendszereinek egyenértékűségével vagy a harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségével kapcsolatos nyilatkozatok – amennyiben az ilyen nyilatkozatok egyes harmadik országokat vagy harmadik országok egyes illetékes hatóságait érintik – végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(31)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a befektetőknek a vállalkozások által közzétett pénzügyi kimutatások megbízhatóságába és valósságába vetett bizalmának az Unióban végzett, jogszabályban előírt könyvvizsgálatok minőségének további javítása révén történő megerősítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ez a cél léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32)

A 2006/43/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(33)

Az Európai Adatvédelmi Biztossal egyeztetésre került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 28. cikke (2) bekezdésével összhangban, és az európai adatvédelmi biztos 2012. április 23-án kinyilvánította véleményét (13).

(34)

A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának (14) megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése indokolt,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/43/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ezen irányelv 29. cikke nem alkalmazandó a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatára, hacsak a(z) 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15)másként nem rendelkezik.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 537/2014/EU rendelete a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.)”."

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.   »jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat«: az éves pénzügyi kimutatások, illetve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata, amennyiben azt:

a)

az uniós jog írja elő;

b)

a kisvállalkozások tekintetében nemzeti jog írja elő;

c)

önkéntesen végzik el kisvállalkozások kérelmére, és amely a b) pont szerinti könyvvizsgálatra vonatkozóakkal egyenértékű nemzeti jogi követelményeket teljesít, feltéve, hogy a nemzeti jog az ilyen könyvvizsgálatokat jogszabályban előírt könyvvizsgálatnak minősíti;”

b)

a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.   »harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet«: olyan szervezet – függetlenül annak társasági formájától –, amely valamely harmadik országban bejegyzett társaság éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végzi, és nem olyan szervezet, amelyek könyvvizsgáló cégként valamely tagállamban való nyilvántartásba vételére a 3. cikkel összhangban megadott jóváhagyás eredményeként került sor;”

c)

az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.   »harmadik országbeli könyvvizsgáló«: olyan természetes személy, aki valamely harmadik országban bejegyzett társaság éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végzi, azon személyek kivételével, akiknek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként valamely tagállamban való nyilvántartásba vételére a 3. és a 44. cikkel összhangban megadott jóváhagyás eredményeként került sor;”

d)

a 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„10.   »illetékes hatóságok«: azon, jogszabály által kijelölt hatóságok, amelyek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek szabályozásáért és/vagy felügyeletéért, vagy e feladatok meghatározott vonatkozásaiért felelősek; amennyiben valamely cikk szövege »illetékes hatóság«-ra hivatkozik, az mindig az adott cikkben említett feladatokért felelős hatóságra való hivatkozásként értelmezendő;”

e)

a 11. pontot el kell hagyni;

f)

a 13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„13.   »közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek«:

a)

azok a valamely tagállami jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek átruházható értékpapírjai valamely tagállam szabályozott piacán bevezetésre kerültek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, az említett irányelv 2. cikkében említett hitelintézetek kivételével;

c)

a 91/674/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti biztosítóintézetek; vagy

d)

a tagállamok által közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek nyilvánított szervezetek, például olyan vállalkozások, amelyek a tevékenységük jellege, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt a közérdek szempontjából jelentősek;

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).”"

g)

a 15. pont helyébe a következő szöveg lép:

„15.   »nem gyakorló szakember«: bármely olyan természetes személy, aki a nyilvános felügyeleti rendszer irányításában való részvétele során, valamint az e részvételt közvetlenül megelőző három év során nem végzett jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, nem rendelkezett szavazati joggal könyvvizsgáló cégben, nem volt tagja könyvvizsgáló cég irányító, ügyvezető vagy felügyelő testületének, és nem állt alkalmazásban vagy bármilyen más kapcsolatban könyvvizsgáló céggel;”

h)

a következő 17–20. pontokat be kell illeszteni:

„17.   »középvállalkozások«: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozások;

18.   »kisvállalkozások«: a 2013/34/EU irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (2) bekezdésében említett vállalkozások;

19.   »székhely, illetve lakóhely szerinti tagállam«: az a tagállam, amelyben egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy egy könyvvizsgáló céget a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagynak;

20.   »fogadó tagállam«: az a tagállam, amelyben a székhelye, illetve lakóhelye szerinti tagállamban jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló a 14. cikk szerinti jóváhagyását kéri, vagy az a tagállam, amelyben a székhelye, illetve lakóhelye szerinti tagállamban jóváhagyott könyvvizsgáló cég a 3a. cikk szerinti nyilvántartásba vételét kéri, illetve amelyben a 3a. cikknek megfelelően nyilvántartásba veszik.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).”"

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Mindegyik tagállam kijelöl egy illetékes hatóságot, amely a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért felel.”;

ii.

a második albekezdést el kell hagyni;

b)

a (4) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a szervezetben a szavazati jogok többségével a tagállamok valamelyikében jóváhagyott könyvvizsgáló cégek vagy olyan természetes személyek kell, hogy rendelkezzenek, akik megfelelnek legalább a 4. és a 6–12. cikkben előírt feltételeknek. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ilyen természetes személyek a tagállamok valamelyikében szintén jóváhagyott személyek kell, hogy legyenek. A 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok és hasonló szervezetek, illetve a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok és hasonló szervezetek leányvállalatai vagy jogutódjai jogszabályban előírt könyvvizsgálatának céljára a tagállamok a szavazati jogokkal kapcsolatban egyéb konkrét rendelkezéseket is megállapíthatnak;”.

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

A könyvvizsgáló cégek elismerése

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az a könyvvizsgáló cég, amely valamely tagállamban jóváhagyással rendelkezik, abban az esetben jogosult jogszabályban előírt könyvvizsgálatot folytatni egy másik tagállamban, ha a könyvvizsgáló cég nevében a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző fő könyvvizsgáló partner a fogadó tagállamban megfelel a 3. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek.

(2)   Az a könyvvizsgáló cég, amely a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kíván jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végezni, a fogadó tagállam illetékes hatóságánál köteles nyilvántartásba vételét kérni a 15. és 17. cikknek megfelelően.

(3)   A fogadó tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba veszi a könyvvizsgáló céget, ha meggyőződött arról, hogy a könyvvizsgáló céget a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette. Amennyiben a fogadó tagállam a könyvvizsgáló cégnek a székhelye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítványra szándékozik hagyatkozni, a fogadó tagállam illetékes hatósága előírhatja, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított tanúsítvány nem lehet három hónapnál régebbi. A fogadó tagállam illetékes hatósága értesíti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a könyvvizsgáló cég nyilvántartásba vételéről.”

5.

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég engedélyét bármilyen okból visszavonják, a székhely, illetve lakóhely szerinti azon tagállam illetékes hatóságának, ahol az engedélyt visszavonták, tájékoztatnia kell a visszavonás tényéről és okairól azon fogadó tagállamok érintett illetékes hatóságait, ahol a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a könyvvizsgáló céget szintén nyilvántartásba vették, a 3a. cikknek, a 16. cikk (1) bekezdése c) pontjának és a 17. cikk (1) bekezdése i. pontjának megfelelően.”

6.

A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 32. cikkben említett illetékes hatóságok az e cikkben rögzített követelmények konvergenciája érdekében együttműködnek egymással. Az említett illetékes hatóságok az együttműködés során figyelembe veszik a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődését és különösen a szakma által már elért konvergenciát. Együttműködnek továbbá az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (CEAOB), valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkében említett illetékes hatóságokkal, amennyiben a szóban forgó konvergencia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatával kapcsolatos.”

7.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„i)

a 26. cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardok;”

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni.

8.

A 10. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása képességének biztosítása érdekében – amelynek felmérése a vizsga részét képezi –, a gyakornok legalább hároméves gyakorlati képzésen kell, hogy részt vegyen, többek között az éves pénzügyi kimutatások, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások vagy hasonló pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata terén. E gyakorlati képzés legalább kétharmadát egy valamely tagállamban jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél kell teljesíteni.”

9.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Továbbképzés

A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára kötelező legyen a megfelelő továbbképzési programokban való részvétel annak érdekében, hogy elméleti ismereteiket, szakmai készségeiket és értékeiket kellően magas szinten tartsák, valamint biztosítják, hogy a továbbképzési követelmények be nem tartása a 30. cikkben említett megfelelő szankciókat vonja maga után.”

10.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Más tagállamok jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóinak jóváhagyása

(1)   Az illetékes hatóságok eljárásokat alakítanak ki a más tagállamban jóváhagyott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók jóváhagyására. Ezek az eljárások nem írhatnak elő a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott alkalmazkodási időszak letöltésén vagy az említett rendelkezés h) pontjában meghatározott alkalmassági vizsga letételén túlmenő követelményeket.

(2)   A fogadó tagállam dönt arról, hogy a jóváhagyást kérelmezők számára a 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott alkalmazkodási időszak letöltését vagy az említett rendelkezés h) pontjában meghatározott alkalmassági vizsga letételét írja-e elő.

Az alkalmazkodási időszak hossza legfeljebb három év lehet, és a kérelmezőt értékelni kell.

Az alkalmassági vizsgát az érintett fogadó tagállamban alkalmazandó nyelvi szabályok által megengedett nyelvek egyikén kell lebonyolítani. A vizsgának csak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak az adott fogadó tagállam törvényeivel és rendeleteivel kapcsolatos megfelelő ismereteire kell kiterjednie, amennyiben azok a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkoznak.

(3)   Az illetékes hatóságok az alkalmazkodási időszakra és az alkalmassági vizsgára vonatkozó követelmények konvergenciája érdekében együttműködnek egymással a CEAOB keretében. Gondoskodniuk kell a követelmények átláthatóságának és kiszámíthatóságának növeléséről. Együtt kell működniük a CEAOB-vel, valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkében említett illetékes hatóságokkal, amennyiben ez a konvergencia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozik.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).”"

11.

A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Valamennyi tagállam gondoskodik a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek 16. és 17. cikknek megfelelő nyilvános nyilvántartásba történő felvételéről. Kivételes körülmények között a tagállamok eltérhetnek az e cikkben és a 16. cikkben említett közzétételi követelményektől, de csak olyan mértékben, amennyire az valamely személy személyes biztonságát fenyegető közvetlen és jelentős veszély enyhítése érdekében szükséges.”

12.

A 17. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„j)

adott esetben tájékoztatás arról, hogy a könyvvizsgáló céget a 3a. cikk (3) bekezdése alapján nyilvántartásba vették-e.”

13.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Szakmai etika és szakmai szkepticizmus”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálat teljes időtartama alatt szakmai szkepticizmussal éljen, felismerve annak lehetőségét, hogy szabálytalanságra utaló tényből vagy magatartásból – így többek között csalásból vagy tévedésből – eredő lényeges hibás állítás attól függetlenül előfordulhat, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik a vizsgált szervezet vezetése, valamint az irányításával megbízott személyek becsületessége és integritása kapcsán.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek szakmai szkepticizmussal kell élnie különösen a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodó egység tevékenységének folytatására vonatkozó képessége szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor.

E cikk alkalmazásában a »szakmai szkepticizmus« olyan hozzáállás, amelyet kételkedő elme, az esetlegesen tévedésből vagy csalásból eredő hibás állításra utaló körülmények számításba vétele, továbbá a könyvvizsgálati bizonyítékok kritikai értékelés alá vetése jellemez.”

14.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat végzésekor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes bármely természetes személy független legyen a vizsgált szervezettől, és a vizsgált szervezet döntéshozatalában ne vegyen részt.

A függetlenséget legalább a vizsgálandó pénzügyi kimutatások tárgyidőszakában és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésének időtartamára meg kell követelni.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az ésszerűség határain belül mindent megtegyen annak érdekében, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálat végzése során függetlenségét ne befolyásolja olyan fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenség, illetve üzleti vagy egyéb közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amelyben a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, és adott esetben annak hálózata, vezető tisztségviselői, könyvvizsgálói, alkalmazottai, valamely olyan egyéb természetes személy, akinek a szolgáltatásai a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy valamely olyan egyéb személy érintett, aki a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóhoz vagy a könyvvizsgáló céghez ellenőrzés folytán közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, ha a következők közötti pénzügyi, személyes, üzleti, munka- vagy egyéb viszony miatt fennáll az önellenőrzés, érdekeltség, érdekképviselet, bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélye:

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, annak hálózata, valamint a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményét befolyásolni képes bármely természetes személy, és

a vizsgált szervezet,

és ennek eredményeképpen egy pártatlan, ésszerűen gondolkodó és tájékozott harmadik személy – az alkalmazott óvintézkedéseket is figyelembe véve – arra a következtetésre jutna, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlensége csorbát szenved.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek, ezek fő könyvvizsgáló partnereinek, alkalmazottainak és valamely olyan egyéb természetes személynek, akinek a szolgáltatásai az ilyen, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységben, valamint a 2004/72/EK bizottsági irányelv (19) 1. cikkének (2) bekezdése szerinti, velük szoros kapcsolatban lévő személyeknek ne legyen a birtokában vagy a tulajdonában semmilyen jelentős és közvetlen vagyoni érdekeltség a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységük körében vizsgált valamely szervezet által kibocsátott, garantált vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszközben, továbbá ne vehessenek részt ilyen eszközökkel végrehajtott ügyletekben, a diverzifikált kollektív befektetési formákban közvetett módon fennálló, így többek között az általuk kezelt alapokban – azaz például nyugdíjalapokban és életbiztosításokban – meglévő érdekeltségek kivételével.

(19)  A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 162., 2004.4.30., 70. o.).”"

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdésben említett személyek vagy cégek egy adott vizsgált szervezet jogszabályban előírt könyvvizsgálatában ne vegyenek részt, és annak eredményét egyéb módon se befolyásolják, ha e személyek vagy cégek:

a)

a vizsgált szervezet pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;

b)

a vizsgált szervezettel kapcsolatban álló valamely szervezet pénzügyi eszközeinek tulajdonosai, és e tulajdonviszony összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető, kivéve, ha érdekeltségük közvetetten, diverzifikált kollektív befektetési formák keretében áll fenn;

c)

az (1) bekezdésben említett időszak során a szóban forgó vizsgált szervezettel munkaviszonyban, üzleti vagy egyéb olyan kapcsolatban álltak, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget okozónak tekinthető.”

d)

a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(5)   A (2) bekezdésben említett személyek vagy cégek nem kérhetnek és nem fogadhatnak el sem anyagi értéket képviselő, sem anyagi értéket nem képviselő ajándékot vagy szívességet a vizsgált szervezettől vagy valamely hozzá kapcsolódó szervezettől, kivéve, ha azokat egy pártatlan, ésszerűen gondolkodó és tájékozott harmadik személy is csekély vagy jelentéktelen értékűnek tartaná.

(6)   Ha a pénzügyi kimutatások tárgyidőszakában a vizsgált szervezetet felvásárolja egy másik szervezet, vagy a vizsgált szervezet egyesül egy másik szervezettel, vagy felvásárol egy másik szervezetet, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek fel kell tárnia és értékelnie kell minden olyan meglévő vagy közelmúltbéli érdekeltséget és kapcsolatot, beleértve az adott szervezetnek nyújtott, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat is, amely – a rendelkezésre álló óvintézkedéseket figyelembe véve – sérthetné a könyvvizsgáló függetlenségét és azt a képességét, hogy az egyesülés vagy a felvásárlás tényleges megtörténtét követően folytassa a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a lehető leghamarabb, de minden esetben három hónapon belül megtesz minden szükséges lépést azon fennálló érdekeltségei vagy kapcsolatai megszüntetése érdekében, amely érdekeltségek vagy kapcsolatok sértenék a függetlenségét, és a lehetséges mértékig óvintézkedéseket alkalmaz a függetlenségét korábbi vagy fennálló érdekeltségeiből és kapcsolataiból fakadóan fenyegető veszélyek minimálisra csökkentésére.”

15.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„22a. cikk

Korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve korábbi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknál vagy korábbi könyvvizsgáló cégeknél foglalkoztatott alkalmazottak foglalkoztatása a vizsgált szervezeteknél

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot egy könyvvizsgáló cég nevében elvégző fő könyvvizsgáló partner azt követően, hogy megszűnt a könyvvizsgálati megbízás kapcsán jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepe, legalább egy éven át, illetve közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetében legalább két éven át:

a)

ne töltsön be kulcsfontosságú vezető tisztséget a vizsgált szervezetnél;

b)

adott esetben ne legyen a vizsgált szervezet auditbizottságának tagja, vagy ilyen bizottság hiányában az auditbizottságnak megfelelő feladatokat ellátó testület tagja;

c)

ne legyen a vizsgált szervezet irányító testületének nem ügyvezető tagja, vagy a vizsgált szervezet felügyelő testületének tagja.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég alkalmazottai és partnerei – a fő könyvvizsgáló partnerek kivételével –, valamint az olyan egyéb természetes személyek, akiknek a szolgáltatásai az ilyen, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy kontrollja alatt állnak, akkor, ha az ilyen alkalmazottakat, partnereket vagy egyéb természetes személyeket jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként személyükben jóváhagyták, a jogszabályban előírt könyvvizsgálati megbízásban való közvetlen részvételüket követően legalább egy évig nem tölthetik be az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tisztségeket.”

16.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„22b. cikk

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat előkészítése és a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérése

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles legyen értékelni és dokumentálni a következőket:

azt, hogy teljesíti-e az ezen irányelv 22. cikkében rögzített követelményeket,

azt, hogy fennáll-e valamilyen, függetlenségét fenyegető veszély, valamint, hogy milyen óvintézkedéseket alkalmaz e fenyegetések csökkentése céljából,

azt, hogy rendelkezik-e a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat megfelelő elvégzéséhez szükséges hozzáértő alkalmazottakkal, idővel és erőforrásokkal,

könyvvizsgáló cég esetében azt, hogy a fő könyvvizsgáló partnert jóváhagyták-e jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot kötelezővé tevő tagállamban.

A tagállamok a 2. cikk 1. pontjának b) és c) pontjában említett könyvvizsgálatokra vonatkozóan egyszerűsített követelményeket írhatnak elő.”

17.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra vagy a könyvvizsgáló cégekre vonatkozó bizalmas kezelési és szakmai titoktartási szabályok nem gátolhatják ezen irányelv és a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy egy könyvvizsgáló céget egy másik, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég vált fel, a korábbi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a korábbi könyvvizsgáló cégnek a helyébe lépő jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítania a vizsgált szervezetet érintő minden lényeges információhoz, és annak a szervezetnek a legutóbbi könyvvizsgálatához.”;

c)

a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Ha egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy könyvvizsgáló cég olyan vállalkozásnál végez jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, amely egy harmadik országban található anyavállalathoz tartozó csoport tagja, akkor az e cikk (1) bekezdésében említett, a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályok nem gátolják meg azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég az elvégzett könyvvizsgálati munkára vonatkozó dokumentációt átadja a harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére, ha a dokumentációra az anyavállalat összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatához szükség van.

Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég olyan vállalkozásnál végez jogszabályban előírt könyvvizsgálatot, amely harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy amely olyan csoport tagja, amely harmadik országban jogszabályban előírt összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat ad ki, akkor a birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy az adott szervezet könyvvizsgálatával kapcsolatos egyéb dokumentumokat csak a 47. cikkben foglalt feltételekkel adhatja át az érintett harmadik országok illetékes hatóságainak.

A harmadik országban található csoportkönyvvizsgáló részére történő információtovábbításra a 95/46/EK irányelv IV. fejezetével, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó tagállami szabályokkal összhangban kerülhet sor.”

18.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek belső szervezete

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve a könyvvizsgáló cégek megfeleljenek az alábbi szervezeti előírásoknak:

a)

a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy tulajdonosai vagy részvényesei, valamint a cég vagy annak kapcsolt vállalkozása irányító, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai ne avatkozzanak bele a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésébe olyan módon, hogy az veszélyeztesse annak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi;

b)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megbízható ügyviteli és számviteli eljárásokat, belső minőség-ellenőrzési mechanizmusokat, hatékony kockázatértékelési eljárásokat, valamint az információfeldolgozási rendszerekre vonatkozóan hatékony ellenőrzési és óvintézkedéseket kell alkalmaznia.

A belső minőség-ellenőrzési mechanizmusokat úgy kell megtervezni, hogy a könyvvizsgáló cég, illetve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló munkavégzési struktúrája valamennyi szintjén biztosítsa a döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést;

c)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy alkalmazottai, valamint az olyan egyéb természetes személyek, akinek a szolgáltatásai a rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységben, megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek a kijelölt feladatok elvégzéséhez;

d)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania annak biztosítása érdekében, hogy a fontos könyvvizsgálati feladatok kiszervezésének módja ne rontsa a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési mechanizmusainak minőségét, valamint az illetékes hatóságok képességét annak felügyeletére, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég teljesíti-e az ezen irányelvben, valamint – adott esetben – a(z) 537/2014/EU rendeletben rögzített kötelezettségeket;

e)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket kell hoznia a függetlenségét fenyegető, a 22., 22a. és 22b. cikkben említett veszélyek megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, illetve kezelésére és közzétételére;

f)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő szabályokat és eljárásokat kell kialakítania a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok elvégzésére, az alkalmazottak betanítására, valamint tevékenységük felügyeletére és értékelésére, továbbá a 24b. cikk (5) bekezdésében említett könyvvizsgálati dosszié felépítésének megszervezésére vonatkozóan;

g)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek belső minőség-ellenőrzési rendszert kell kialakítania a jogszabályban előírt könyvvizsgálat minőségének biztosítására.

A minőség-ellenőrzési rendszernek magában kell foglalnia legalább az f) pontban meghatározott szabályokat és eljárásokat. Könyvvizsgáló cég esetében a belső minőség-ellenőrzési rendszernek olyan személy felelőssége alá kell tartoznia, aki jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak minősül;

h)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat kell alkalmaznia az általa végzett, jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységek folyamatosságának és szabályosságának biztosítása érdekében;

i)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek emellett megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket kell hoznia az olyan események kezelésére és nyilvántartására, amelyek a jogszabályban előírt könyvvizsgálati tevékenységének integritását érintő súlyos következményekkel járnak vagy járhatnak;

j)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek megfelelő javadalmazási szabályokat – és azok keretében megfelelő nyereségrészesedési szabályokat – kell alkalmaznia, amelyek elegendő teljesítményösztönzést nyújtanak a könyvvizsgálat minőségének biztosításához. Így különösen az a bevétel, amelyre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a vizsgált szervezetnek nyújtott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból tesz szert, nem képezheti részét a könyvvizsgálat elvégzésében részt vevő vagy a könyvvizsgálat elvégzését befolyásolni képes személyek teljesítményértékelésének és javadalmazásának;

k)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek figyelemmel kell kísérnie és értékelnie kell az ezen irányelvvel és adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelettel összhangban kialakított rendszerei, valamint belső minőség-ellenőrzési mechanizmusai és intézkedései megfelelőségét és hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia a hiányosságok kezelésére. Így különösen a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek évente értékelnie kell a g) pontban említett belső minőség-ellenőrzési rendszert. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az értékelés megállapításairól, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszer módosítására javasolt intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett szabályokat és eljárásokat dokumentálni kell, és azokról a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég alkalmazottait tájékoztatni kell.

A tagállamok a 2. cikk 1. pontjának b) és c) pontjában említett könyvvizsgálatokra vonatkozóan egyszerűsített követelményeket írhatnak elő.

A könyvvizsgálati feladatok e bekezdés d) pontjában említett kiszervezése nem érinti a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég vizsgált szervezettel szemben fennálló felelősségét.

(2)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket tevékenységei terjedelmének és összetettségének figyelembevételével kell teljesítenie.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell tudni az illetékes hatóságnak, hogy az e követelmények teljesítésére kidolgozott szabályok és eljárások a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelméhez és összetettségéhez mérten megfelelőek.”

19.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„24b. cikk

A munka megszervezése

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor az adott könyvvizsgáló cég legalább egy fő könyvvizsgáló partnert jelöljön ki. A könyvvizsgáló cég a fő könyvvizsgáló partner(ek) számára elegendő erőforrást és olyan személyzetet biztosít, akik rendelkeznek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hozzáértéssel és képességekkel.

A kijelölendő fő könyvvizsgáló partner(ek)nek a könyvvizsgáló cég általi kiválasztása során a könyvvizsgálati minőség, a függetlenség és a hozzáértés biztosítását kell fő szempontnak tekinteni.

A kijelölt fő könyvvizsgáló partner(ek)nek tevékenyen részt kell venniük a jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzésében.

(2)   A jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak elegendő időt kell fordítania a megbízásra, és elegendő erőforrást kell alkalmaznia ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ezen irányelv, illetve adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek megsértését minden esetben dokumentálja. A tagállamok e kötelezettség alól kisebb szabálysértések tekintetében mentességet adhatnak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak és a könyvvizsgáló cégeknek. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve a könyvvizsgáló cégek a jogsértések következményeit is kötelesek minden esetben dokumentálni, ideértve a jogsértés orvoslása, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszerük módosítása céljából hozott intézkedéseiket is. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak, illetve a könyvvizsgáló cégeknek éves jelentést kell készíteniük, amely tartalmazza az e téren hozott intézkedéseket, és a jelentésről belső tájékoztatást kell adniuk.

Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég külső szakértőt kér fel tanácsadásra, akkor dokumentálnia kell a felkérést, valamint a kapott tanácsokat.

(4)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ügyfélnyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak az egyes könyvvizsgálati ügyfelekről az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)

az ügyfél nevét, címét és tevékenységének helyét;

b)

könyvvizsgáló cég esetében a fő könyvvizsgáló partner(ek) nevét;

c)

a jogszabályban előírt könyvvizsgálatért, valamint az egyéb szolgáltatásokért az egyes pénzügyi években felszámított díjakat.

(5)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek könyvvizsgálati dossziét kell létrehoznia minden jogszabályban előírt könyvvizsgálatról.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek dokumentálnia kell legalább az ezen irányelv 22b. cikkének (1) bekezdése alapján rögzített adatokat, továbbá adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 6–8. cikke alapján rögzített adatokat is.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég köteles megőrizni minden olyan egyéb adatot és dokumentumot, amely az ezen irányelv 28. cikkében, illetve adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. és 11. cikkében említett jelentés alátámasztása, továbbá az ezen irányelvnek és az egyéb vonatkozó jogi követelményeknek való megfelelés figyelemmel kísérése szempontjából jelentőséggel bír.

A könyvvizsgálati dossziét az ezen irányelv 28. cikkében, illetve adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. cikkében említett könyvvizsgálói jelentés aláírásának napjától számított hatvan napon belül le kell zárni.

(6)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok végzésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról.

(7)   A tagállamok a 2. cikk 1. pontjának b) és c) pontjában említett könyvvizsgálatokra vonatkozóan, a (3) és a (6) bekezdés tekintetében egyszerűsített követelményeket írhatnak elő.”

20.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„25a. cikk

A jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre

Az ezen irányelv 28. cikkében, valamint adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. és 11. cikkében említett beszámolási követelmények sérelme nélkül a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki sem a vizsgált szervezet jövőbeli életképességének, sem annak hatékonyságának és eredményességének biztosítására, ahogyan az ügyvezető vagy az irányító testület a szervezet ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben igazgatja majd.”

21.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Könyvvizsgálati standardok

(1)   A tagállamok megkövetelik, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek a Bizottság által a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően végezzék el a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat.

A tagállamok egészen addig alkalmazhatnak nemzeti könyvvizsgálati standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogad olyan nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, amelyek ugyanazokra a területekre vonatkoznak.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a »nemzetközi könyvvizsgálati standardok« a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (International Federation of Accountants – IFAC) által a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testületen (International Auditing and Assurance Standards Board – IAASB) keresztül kiadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (International Standards on Auditing – ISA), 1. sz. Nemzetközi Minőség-ellenőrzési Standard és más kapcsolódó standardok, amennyiben azok a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkoznak.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a könyvvizsgálat gyakorlata, valamint a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek függetlensége és belső minőség-ellenőrzése területére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokat az említett standardok Unión belüli alkalmazása céljából.

A Bizottság csak abban az esetben fogadhat el nemzetközi könyvvizsgálati standardokat, ha:

a)

azokat szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett dolgozták ki, és nemzetközileg általánosan elfogadottak;

b)

azok a 2013/34/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében rögzített alapelvekkel összhangban nagyfokú hitelességgel és kiváló minőséggel hozzájárulnak az éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz;

c)

azok az uniós közjót szolgálják; és

d)

azok nem módosítják az ebben az irányelvben megállapított követelményeket, vagy nem egészítik ki azokat a IV. fejezetben, valamint a 27. és a 28. cikkben szereplők kivételével.

(4)   Az (1) bekezdés második albekezdése ellenére a tagállamok csak abban az esetben írhatnak elő a Bizottság által elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardokon kívüli további könyvvizsgálati eljárásokat vagy követelményeket, ha:

a)

a szóban forgó könyvvizsgálati eljárások vagy követelmények a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatókörével kapcsolatos nemzeti jogi követelmények végrehajtásához szükségesek; vagy

b)

arra a pénzügyi kimutatások hitelességének és minőségének javítása érdekében van szükség.

A tagállamok a könyvvizsgálati eljárásokról vagy követelményekről legalább három hónappal a hatálybalépésük előtt tájékoztatják a Bizottságot, vagy amennyiben a nemzetközi könyvvizsgálati standard elfogadásának időpontjában már hatályban lévő követelményekről van szó, legkésőbb három hónappal a vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati standard elfogadását követően.

(5)   Amennyiben egy tagállam megköveteli a kisvállalkozások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát, előírhatja, hogy az (1) bekezdésben említett könyvvizsgálati standardokat a szóban forgó vállalkozások tevékenységének terjedelmével és összetettségével arányosan kell alkalmazni. A tagállamok intézkedéseket hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a könyvvizsgálati standardokat arányosan alkalmazzák a kisvállalkozások jogszabályban előírt könyvvizsgálata során.”

22.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálata

(1)   A tagállamok gondoskodnak róla, hogy egy vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén:

a)

az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban a csoportkönyvvizsgáló teljes mértékben viselje a felelősséget az ezen irányelv 28. cikkében, valamint adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. cikkében említett könyvvizsgálói jelentésért, továbbá adott esetben az említett rendelet 11. cikkében említettek szerinti, az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentésért;

b)

a csoportkönyvvizsgáló értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) és a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja a szóban forgó könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve adott esetben az említett könyvvizsgálók könyvvizsgálói dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát;

c)

a csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) és a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja azt.

A csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak lehetővé kell tennie az érintett illetékes hatóság számára, hogy megfelelően áttekinthesse a csoportkönyvvizsgáló munkáját.

E bekezdés első albekezdésének c) pontja alkalmazásában a csoportkönyvvizsgáló azzal a feltétellel támaszkodhat harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) munkájára, ha megszerzi az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való átadásához.

(2)   Abban az esetben, ha a csoportkönyvvizsgáló nem képes eleget tenni az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjának, akkor meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, és tájékoztatnia kell az érintett illetékes hatóságot.

Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben további jogszabályban előírt könyvvizsgálat elvégzése az érintett leányvállalatnál akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján.

(3)   Ha a csoportkönyvvizsgálót minőségbiztosítási ellenőrzés vagy olyan vizsgálat alá vonják, amely egy vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozik, akkor a csoportkönyvvizsgáló kérésre köteles az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani a birtokában lévő vonatkozó dokumentációt az érintett harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkáról, ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is.

Az illetékes hatóság a 36. cikk alapján további dokumentációt kérhet be az érintett illetékes hatóságoktól arról a könyvvizsgálati munkáról, amelyet a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) a csoportos könyvvizsgálat céljából végzett/végeztek.

Ha a vállalkozáscsoport anyavállalatának vagy leányvállalatának könyvvizsgálatát harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) végzi(k), az illetékes hatóság a 47. cikkben említett munkavégzési megállapodások keretében további dokumentációt kérhet be a harmadik országok érintett illetékes hatóságaitól a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett könyvvizsgálati munkáról.

A harmadik albekezdéstől eltérve, ha a vállalkozáscsoport anyavállalatának vagy leányvállalatának könyvvizsgálatát olyan harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) végzi(k), amely(ek) harmadik országgal nem kötött(ek) a 47. cikkben említett munkavégzési megállapodást, a csoportkönyvvizsgálónak kérésre megfelelően továbbítania kell a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett könyvvizsgálói munka további dokumentációját is, ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is. A továbbítás biztosítása érdekében a csoportkönyvvizsgálónak meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a harmadik országbeli könyvvizsgálóval/könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló szervezettel/szervezetekkel arról, hogy a dokumentációhoz kérésre korlátozásmentes hozzáférést kapjon, vagy egyéb megfelelő intézkedést kell hoznia. Ha jogi vagy egyéb okok miatt a könyvvizsgálati munkaanyag nem kerülhet a harmadik országból a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a csoportkönyvvizsgáló végrehajtotta a megfelelő eljárásokat ahhoz, hogy hozzáférjen a könyvvizsgálói dokumentációhoz, az érintett harmadik ország jogszabályaiból fakadó jogi akadályokon kívüli akadályok esetén pedig tartalmaznia kell az ilyen akadály meglétét alátámasztó bizonyítékot is.”

23.

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Könyvvizsgálói jelentés

(1)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) köteles(ek) a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményeit könyvvizsgálói jelentésben bemutatni. A jelentést az Unió vagy az érintett tagállam által elfogadott, a 26. cikkben említett könyvvizsgálati standardokból eredő követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(2)   A könyvvizsgálói jelentést írásos formában kell elkészíteni és annak:

a)

meg kell jelölnie azt a szervezetet, amelynek éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásai a jogszabályban előírt könyvvizsgálat tárgyát képezik; meg kell határoznia a könyvvizsgálat tárgyát képező éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, valamint azt, hogy ezek milyen mérlegfordulónappal és melyik tárgyidőszakra vonatkozóan készültek; továbbá meg kell jelölnie, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítása során milyen pénzügyi beszámolási keretet alkalmaztak;

b)

tartalmaznia kell a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatókörének leírását, amely megjelöli legalább azokat a könyvvizsgálati standardokat, amelyekkel összhangban a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot elvégezték;

c)

hitelesítő, korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradékot kell tartalmaznia, továbbá egyértelműen fel kell tüntetnie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) véleményét:

i.

arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően; valamint

ii.

adott esetben arról, hogy az éves pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) nem tud(nak) könyvvizsgálói záradékot adni, akkor a jelentésnek a záradék megadásának elutasítását kell tartalmaznia;

d)

hivatkoznia kell bármely olyan kérdésre, amelyre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) korlátozó záradék nélkül, de hangsúlyosan felhívja/felhívják a figyelmet;

e)

a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint véleményt és nyilatkozatot kell tartalmaznia, és mindkettőnek a könyvvizsgálat során elvégzett munkára kell épülnie;

f)

nyilatkozatot kell tartalmaznia az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támaszthatnak a szervezetnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban;

g)

meg kell jelölnie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) székhelyét.

A tagállamok további követelményeket is előírhatnak a könyvvizsgálói jelentés tartalmára vonatkozóan.

(3)   Abban az esetben, ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy több könyvvizsgáló cég végezte, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)nak vagy a könyvvizsgáló cég(ek)nek meg kell állapodniuk a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményéről, és közös jelentést és záradékot kell benyújtaniuk. Egyetértés hiányában minden egyes jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a könyvvizsgálói jelentés egymástól elkülönülő pontjaiba foglalva kell benyújtania véleményét, valamint meg kell indokolnia, hogy miért nem sikerült egyetértésre jutniuk.

(4)   A könyvvizsgálói jelentést a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak aláírással és dátummal kell ellátnia. Ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgálói jelentést legalább a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) aláírásával el kell látni. Ha egyidejűleg több jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget is megbíztak, akkor a könyvvizsgálói jelentést valamennyi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy legalább azoknak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak alá kell írniuk, akik az egyes könyvvizsgáló cégek nevében elvégzik a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot. Kivételes esetben a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez(eke)t az aláírás(oka)t nem kell nyilvánosságra hozni, ha a nyilvánosságra hozatal nyomán közvetlenül és jelentősen veszélybe kerülhetne bárkinek a személyes biztonsága.

Az érintett személy(ek) nevét az érintett illetékes hatóságoknak minden esetben ismerniük kell.

(5)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokról készített jelentésnek meg kell felelnie az (1)–(4) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A vezetés beszámolója és a pénzügyi kimutatások összhangjáról szóló, az (2) bekezdés e) pontjában előírt jelentéstétel során a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég köteles figyelembe venni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés összevont beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásait csatolják az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek e cikkben előírt jelentései összevonhatók.”

24.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a minőségbiztosítási rendszert olyan módon kell megszervezni, hogy az független legyen az ellenőrzött jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóktól és az ellenőrzött könyvvizsgáló cégektől, és közfelügyelet alá tartozzon;”

ii.

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)

a minőségbiztosítási ellenőrzésekre kockázatelemzés alapján, és a 2. cikk (1) pontjának a) pontjában meghatározott, jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében legalább hatévente kell, hogy sor kerüljön;”

iii.

a bekezdés szövege a következő ponttal egészül ki:

„k)

a minőségbiztosítási ellenőrzés az ellenőrzött jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy az ellenőrzött könyvvizsgáló cég által folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő, és azzal arányos kell, hogy legyen.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában legalább az alábbi szempontoknak vonatkozniuk kell az ellenőrök kiválasztására:

a)

az ellenőröknek megfelelő szakmai képzettséggel és a jogszabályban előírt könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás területén releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, és részesülniük kellett minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésben is;

b)

olyan személy, aki egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy könyvvizsgáló cég partnere vagy alkalmazottja volt, illetve azzal más módon kapcsolatban volt, a partneri vagy alkalmazotti viszonyának, illetve más kapcsolatának megszűnésétől számított legalább három évig nem vehet részt ellenőrként az adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy az adott könyvvizsgáló cég ellenőrzésében;

c)

az ellenőröknek nyilatkozniuk kell arról, hogy köztük és az ellenőrzendő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között nem áll fenn összeférhetetlenség.”

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az (1) bekezdés k) pontjának alkalmazásában a tagállamoknak meg kell követelniük az illetékes hatóságoktól, hogy a középvállalkozások és kisvállalkozások éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak vonatkozásában elkészített, jogszabályban előírt könyvvizsgálatok minőségbiztosítási ellenőrzése során vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a 26. cikkel összhangban elfogadott könyvvizsgálati standardokat a vizsgált szervezet által folytatott tevékenység terjedelmével és összetettségével arányos módon történő alkalmazásra dolgozták ki.”

25.

A VII. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„VII. FEJEZET

VIZSGÁLATOK ÉS SZANKCIÓK

30. cikk

Vizsgálatok és szankciók rendszere

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy hatékony vizsgálati és szankciórendszerek álljanak rendelkezésre a jogszabályban előírt könyvvizsgálat nem megfelelő végrehajtásának felderítésére, kijavítására és megelőzésére.

(2)   A tagállamok polgári jogi felelősségi rendszereinek sérelme nélkül a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában, ha a jogszabályban előírt könyvvizsgálatokat nem az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezéseknek és adott esetben a(z) 537/2014/EU rendeletnek megfelelően végzik.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határoznak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az olyan jogsértések esetében, amelyekről a tagállami büntetőjog már rendelkezik. Ebben az esetben közölniük kell a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.

(3)   A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek ellen elrendelt intézkedéseket és szankciókat megfelelően nyilvánosságra hozzák. A szankcióknak ki kell terjedniük a jóváhagyás visszavonásának lehetőségére is. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a nyilvánosságra hozott információk között tilos legyen közzétenni a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti személyes adatokat.

(4)   A tagállamok legkésőbb 2016. június 17 -ig tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő későbbi módosításokat.

30a. cikk

Szankcionálási hatáskör

(1)   A tagállamoknak az illetékes hatóságok számára hatáskört kell biztosítaniuk arra, hogy az ezen irányelv, valamint adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén legalább az alább felsorolt közigazgatási intézkedéseket és szankciókat meghozhassák és/vagy kiszabhassák:

a)

felszólítás, amely előírja a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b)

az illetékes hatóságok honlapján közzétett nyilvános közlemény, amely megnevezi a felelős személyt és a jogsértés jellegét;

c)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a fő könyvvizsgáló partner legfeljebb hároméves időtartamra szóló ideiglenes eltiltása attól, hogy jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végezzen és/vagy könyvvizsgálói jelentést írjon alá;

d)

arról szóló nyilatkozat, hogy a könyvvizsgálói jelentés nem felel meg ezen irányelv 28. cikkében szereplő követelményeknek vagy adott esetben a(z) 537/2014/EU rendelet 10. cikkének;

e)

a könyvvizsgáló cég tagjának vagy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység irányító vagy ügyvezető testülete tagjának legfeljebb hároméves időtartamra szóló ideiglenes eltiltása attól, hogy könyvvizsgáló cégnél vagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnél tisztséget töltsön be;

f)

közigazgatási pénzbírságok kiszabása természetes és a jogi személyek ellen.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok ezen irányelvvel és a nemzeti joggal összhangban, az alábbi módok valamelyikén gyakorolhassák a szankcionálási hatásköreiket:

a)

közvetlenül;

b)

más hatóságokkal együttműködésben;

c)

az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben említetteken kívül további szankcionálási hatásköröket is ruházhatnak az illetékes hatóságokra.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek felügyeletét ellátó hatóságokra – amennyiben azok nincsenek a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének megfelelően illetékes hatóságnak kijelölve – olyan hatásköröket is ruházhatnak, amelyek lehetővé teszik szankciók kiszabását az említett rendeletben előírt jelentéstételi kötelezettségek megsértése esetén.

30b. cikk

A szankciók hatékony alkalmazása

A 30. cikk szerinti szabályok meghatározása során a tagállamok előírják, hogy a közigazgatási szankciók és intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden releváns körülményt vegyenek figyelembe, adott esetben az alábbiakat is:

a)

a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)

a felelős személy felelősségének mértékét;

c)

a felelős személy pénzügyi lehetőségeinek mértékét, például a felelős vállalkozás teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve;

d)

a felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség összegét, amennyiben ez meghatározható;

e)

a felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét;

f)

a felelős jogi vagy természetes személy által elkövetett korábbi jogsértéseket.

Az illetékes hatóságok a nemzeti jogban meghatározott további körülményeket is figyelembe vehetnek.

30c. cikk

A szankciók és intézkedések közzététele

(1)   Az illetékes hatóságoknak hivatalos honlapjukon közzé kell tenniük legalább minden olyan, az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet rendelkezéseinek megsértése miatt kiszabott közigazgatási szankciót, amelynek vonatkozásában már kimerítettek minden fellebbezési lehetőséget, vagy már lejárt a fellebbezési határidő, és ezt attól számítva a lehető leghamarabb meg kell tenniük, hogy a szankció által érintett személyt tájékoztatták a határozatról, beleértve a jogsértés típusára és jellegére vonatkozó információkat, valamint annak a természetes vagy jogi személynek a kilétét, akire/amelyre a szankciót kiszabták.

Ha a tagállamok engedélyezik a nem jogerős szankciók nyilvánosságra hozatalát, az illetékes hatóságoknak a lehető leghamarabb közzé kell tenniük hivatalos honlapjukon az arra vonatkozó információkat is, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.

(2)   Az illetékes hatóságoknak valamely alábbi körülmény fennállása esetén a tagállami jognak megfelelő módon, név nélkül kell nyilvánosságra hozniuk a szankciókat:

a)

természetes személyekre kiszabott szankciók esetében, ha a személyes adatok nyilvánosságra hozatala az ilyen nyilvánosságra hozatal arányosságára vonatkozó kötelező előzetes értékelés alapján aránytalannak bizonyul;

b)

ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást;

c)

ha a nyilvánosságra hozatal aránytalan mértékű kárt okozna az érintett intézményeknek vagy egyéneknek.

(3)   Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően végrehajtott közzététel időtartama arányos legyen, és azt követően, hogy már kimerítettek minden fellebbezési lehetőséget, vagy már lejárt a fellebbezési határidő, legalább öt évig fennmaradjon az illetékes hatóság hivatalos honlapján.

A szankciók, az intézkedések és bármely közlemény közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy tilos legyen az így közzétett információk között vagy a közleményben a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja szerinti személyes adatokat szerepeltetni.

30d. cikk

Fellebbezés

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság ezen irányelvvel és a(z) 537/2014/EU rendelettel összhangban hozott határozatai ellen fellebbezéssel lehessen élni.

30e. cikk

A jogsértések jelentése

(1)   A tagállamok ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet megsértésének az illetékes hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével ösztönzik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a)

a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)

a személyes adatok védelme mind a feltételezett vagy tényleges jogsértést bejelentő személy, mind pedig a jogsértés elkövetésével gyanúsított vagy a jogsértés elkövetéséért feltételezhetően felelős személy vonatkozásában, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

c)

megfelelő eljárások annak biztosítására, hogy a jogsértéssel vádolt személy a rá vonatkozó határozat meghozatala előtt élni tudjon a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogával, valamint azzal a jogával, hogy a rá vonatkozó határozat vagy intézkedés ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal élhessen.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a könyvvizsgáló cégek megfelelő eljárásokat vezessenek be, amelyek keretében alkalmazottaik külön belső csatornán bejelenthetik az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet lehetséges vagy tényleges megsértését.

30f. cikk

Információcsere

(1)   Az illetékes hatóságok kötelesek minden évben összesítő tájékoztatást nyújtani a CEAOB számára az e fejezettel összhangban megállapított valamennyi közigazgatási intézkedésről és szankcióról. A CEAOB ezeket az információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)   Az illetékes hatóságok kötelesek haladéktalanul közölni a CEAOB-val minden, a 30a. cikk (1) bekezdésének c) és e) pontjában említett ideiglenes tiltó intézkedést.”

26.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok hatékony közfelügyeleti rendszert hoznak létre a (2)–(7) bekezdésben meghatározott elvek alapján a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek számára, és kijelölik az említett felügyelet ellátásáért felelős illetékes hatóságot.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az illetékes hatóságot olyan, nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akik járatosak a jogszabályban előírt könyvvizsgálat által érintett területeken. A hatóság irányításában részt vevő személyeket független és átlátható jelölési eljárás útján kell kiválasztani.

Az illetékes hatóság megbízhat gyakorló szakembereket egyes feladatok ellátásával, és szakértők segítségét is igénybe veheti, amennyiben ez feladatai megfelelő ellátásához szükséges. Ilyen esetekben a gyakorló szakemberek, illetve a szakértők nem vehetnek részt az illetékes hatóság általi döntéshozatalban.”;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az illetékes hatóság viseli a végső felelősséget az alábbiak felügyelete tekintetében:

a)

a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek jóváhagyása és nyilvántartásba vétele;

b)

szakmai etikai standardok, a könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzésére vonatkozó standardok és könyvvizsgálati standardok elfogadása, kivéve, ha e standardokat más tagállami hatóságok fogadják el vagy hagyják jóvá;

c)

továbbképzés;

d)

minőségbiztosítási rendszer;

e)

vizsgálati és közigazgatási fegyelmi rendszerek.”;

d)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4a)   A tagállamok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki az ezen irányelvben meghatározott feladatok ellátására. A tagállamok csak egy olyan illetékes hatóságot jelölhetnek ki, amely a végső felelősséget viseli az e cikkben említett feladatok ellátásáért; kivételt képez ez alól a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok vagy hasonló szervezetek, valamint a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében említett szövetkezetek, takarékbankok vagy hasonló szervezetek leányvállalatainak vagy jogutódjainak jogszabályban előírt könyvvizsgálata.

A tagállamok a kijelölt hatóságról tájékoztatják a Bizottságot.

Az illetékes hatóságokat úgy kell megszervezni, hogy ne merüljön fel összeférhetetlenség.

(4b)   A tagállamok az illetékes hatóság bármely feladatát átruházhatják más kijelölt vagy a törvény által az adott feladat ellátására egyéb módon felhatalmazott hatóságokra vagy szervekre, illetve engedélyezhetik az illetékes hatóság számára, hogy feladatait ilyen hatóságokra vagy szervekre átruházza.

Az átruházás során meg kell határozni az átruházott feladatokat, valamint azok elvégzésének feltételeit. A hatóságokat vagy szerveket úgy kell megszervezni, hogy ne merüljön fel összeférhetetlenség.

Ha az illetékes hatóság feladatokat ruház át más hatóságokra vagy szervekre, akkor eseti alapon vissza kell tudnia venni ezeket a hatásköröket.”;

e)

az (5)–(7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az illetékes hatóság jogosult arra, hogy szükség esetén vizsgálatokat kezdeményezzen és folytasson a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal és a könyvvizsgáló cégekkel szemben, valamint arra, hogy megfelelő intézkedést alkalmazzon.

Abban az esetben, ha egy illetékes hatóság szakértőt bíz meg konkrét feladatok ellátásával, a hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a szakértő és az adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között. E szakértőknek teljesíteniük kell a 29. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő követelményeket.

Az illetékes hatóságot fel kell ruházni az ezen irányelv szerinti feladatainak ellátásához és felelősségi körének betöltéséhez szükséges hatáskörrel.

(6)   Az illetékes hatóságnak átláthatónak kell lennie. Ez magában foglalja az éves munkaprogramok és tevékenységi jelentések közzétételét.

(7)   A közfelügyeleti rendszernek kellő finanszírozást és megfelelő forrásokat kell biztosítani az (5) bekezdésben említett vizsgálatok kezdeményezéséhez és lefolytatásához. A közfelügyeleti rendszer finanszírozásának biztonságosnak kell lennie, és mentesnek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek bármilyen nemkívánatos befolyásától.”

27.

A 34. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés sérelme nélkül, a valamely tagállamban jóváhagyott és a 3a. cikk alapján egy másik tagállamban könyvvizsgálati szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzését a székhely szerinti tagállamban, a fogadó tagállamban végzett könyvvizsgálati tevékenység felügyeletét pedig a fogadó tagállamban kell elvégezni.”;

b)

a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát megkövetelő tagállam a jogszabályban előírt könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő további követelményeket a másik tagállamban letelepedett leányvállalat jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a függetlenség tekintetében.;

(3)   Az olyan cég esetében, amelynek értékpapírjaival a cég bejegyzett székhelyének tagállamától eltérő tagállam szabályozott piacán kereskednek, az értékpapírok forgalmazásának helye szerinti tagállam a jogszabályban előírt könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő további követelményeket a cég éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a függetlenség tekintetében.”

c)

a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Amennyiben egy valamely tagállamban a 3. vagy a 44. cikkel összhangban megadott jóváhagyás eredményeképpen nyilvántartásba vett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a 45. cikk (1) bekezdésében említett, éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálati jelentéseket készít, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nyilvántartásának helye szerinti tagállam felügyeleti rendszere, minőségbiztosítási rendszerei, valamint vizsgálati és szankciórendszere alkalmazandó az említett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre.”

28.

A 35. cikket el kell hagyni.

29.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A jóváhagyásért, a nyilvántartásba vételért, a minőségbiztosításért, a vizsgálatért és a szabályok betartatásáért felelős illetékes tagállami hatóságok, a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságok és az érintett európai felügyeleti hatóságok együttműködnek egymással, amennyiben az az ezen irányelv és a(z) 537/2014/EU rendelet szerinti feladataik ellátásához és felelősségi körük betöltéséhez szükséges. A valamely tagállambeli illetékes hatóságok kötelesek segítséget nyújtani egy másik tagállambeli illetékes hatóságoknak és az érintett európai felügyeleti hatóságoknak. Az illetékes hatóságok kötelesek különösen a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok terén információt cserélni és együttműködni.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (2) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságokat a bizalmas információk cseréjében. Az ilyen módon rendelkezésre bocsátott információk a szakmai titoktartás kötelezettsége alá esnek, amely köti az illetékes hatóságok által foglalkoztatott vagy korábban foglalkoztatott személyeket. A szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik ezenkívül valamennyi olyan egyéb személyre, akire az illetékes hatóságok az ezen irányelvben rögzített célokkal összefüggésben feladatokat ruháztak át.”;

c)

A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a harmadik albekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást; vagy”;

ii.

a harmadik albekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a megkeresett tagállam illetékes hatóságai e személyekkel szemben, ugyanezen tevékenységek tekintetében már jogerős határozatot hoztak.”;

iii.

a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Azon illetékes hatóságok vagy európai felügyeleti hatóságok, amelyek az (1) bekezdés értelmében jutnak információkhoz, azokat csak az ezen irányelv vagy a(z) 537/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó feladatok ellátásához, valamint az ezen feladatok ellátásával konkrétan összefüggő közigazgatási vagy bírósági eljárásokkal összefüggésben használhatják fel, a bírósági eljárások során rájuk vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül.”;

d)

az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A tagállamok engedélyezhetik, hogy az illetékes hatóságok olyan bizalmas információkat továbbítsanak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak, a központi bankoknak, a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak mint monetáris hatóságoknak, valamint az Európai Rendszerkockázati Testületnek, amelyek azok feladatainak ellátásához szükségesek. Az ilyen hatóságok vagy szervek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak a(z) 537/2014/EU rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.”;

e)

a (6) bekezdés a) pontjának negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a vizsgálat hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy sértheti a nemzetbiztonsági szabályokat; vagy”;

f)

a (7) bekezdés törlendő.

30.

A 37. cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Tilos minden olyan szerződéses feltétel, amely a vizsgált szervezet (1) bekezdés szerinti részvényesei vagy tagjai közgyűlésének választását a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza egy adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy egy adott könyvvizsgáló cégnek a szóban forgó szervezet jogszabályban előírt könyvvizsgálatára való kijelölése tekintetében. Az ilyen szerződéses feltétel semmisnek tekintendő.”

31.

A 38. cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység jogszabályban előírt könyvvizsgálata esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy

a)

a szavazati jogok vagy a jegyzett tőke legalább 5 %-át képviselő részvényeseknek;

b)

a vizsgált szervezetek más szerveinek, amennyiben a nemzeti jogszabályok meghatározzák ezeket; vagy

c)

az ezen irányelv 32. cikkében említett illetékes hatóságoknak vagy a(z) 537/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságoknak vagy – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik – az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságoknak

lehetőségük legyen valamely nemzeti bíróság előtt keresetet indítani a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) felmentése céljából, amennyiben megfelelő indokok állnak fenn.”

32.

A X. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„X. FEJEZET

AUDITBIZOTTSÁG

39. cikk

Auditbizottság

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy minden közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység rendelkezzen auditbizottsággal. Az auditbizottság lehet önálló bizottság vagy a vizsgált szervezet irányító vagy felügyelő testületének egy bizottsága. Az auditbizottság az irányító testület nem ügyvezető tagjaiból és/vagy a vizsgált szervezet felügyelő testületének tagjaiból és/vagy a vizsgált szervezet részvényesi közgyűlése, illetve részvényesek nélküli szervezetek esetében az annak megfelelő testület által kinevezett tagokból áll.

Az auditbizottság legalább egy tagjának kompetensnek kell lennie a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén.

A bizottság tagjainak együttesen rendelkezniük kell a vizsgált szervezet tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással.

Az auditbizottság tagjainak többsége független kell, hogy legyen a vizsgált szervezettől. Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a vizsgált szervezet felügyelő testülete jelöli ki, és az elnöknek függetlennek kell lennie a vizsgált szervezettől. A tagállamok előírhatják, hogy az auditbizottság elnökét a vizsgált szervezet részvényesi közgyűlése válassza meg minden évben.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknél, amelyek teljesítik a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 2. cikke (1) bekezdésének f) és t) pontjában rögzített feltételeket, az auditbizottság feladatkörét az irányító vagy felügyelő testület mint egész is elláthatja azzal a feltétellel, hogy ha az érintett testület elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az auditbizottság elnöke, ameddig az adott testület látja el az auditbizottság feladatait.

Amennyiben az auditbizottság az (1) bekezdéssel összhangban a vizsgált szervezet irányító vagy felügyelő testületének részét képezi, a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az irányító vagy felügyelő testület – értelemszerűen – lássa el az auditbizottság feladatait az ezen irányelvben és a(z) 537/2014/EU rendeletben előírt kötelezettségek teljesítése céljából.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az alábbi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket felmentik az auditbizottság felállítására irányuló kötelezettség alól:

a)

azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontja szerinti leányvállalkozások, amennyiben a szervezet csoportszinten megfelel az e cikk (1), (2) és (5) bekezdésében, valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében és a 16. cikkének (5) bekezdésében foglalt követelményeknek;

b)

azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ÁÉKBV-k vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA);

c)

azok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek kizárólag a 809/2004/EK bizottsági rendelet (23) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott eszközökkel fedezett értékpapírok kibocsátójaként működnek;

d)

a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézetek, amelyek részvényeit a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerint nem vezették be valamely tagállam szabályozott piacán, és amelyek kizárólag – folyamatos vagy ismétlődő módon – szabályozott piacon bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátottak ki, feltéve, hogy a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teljes névértéke 100 000 000 EUR alatt marad, továbbá, hogy nem adtak ki a 2003/71/EK irányelv szerinti tájékoztatót.

A c) pontban említett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek nyilvánosságra hozzák azokat az okokat, amelyek miatt nem tartják megfelelőnek sem auditbizottság, sem auditbizottsági feladatkört ellátó irányító vagy felügyelő testület alkalmazását.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, vagy engedélyezhetik, hogy ne hozzon létre auditbizottságot az olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, amely rendelkezik a vizsgálandó szervezet bejegyzése szerinti tagállamban hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelően létrehozott és működő, az auditbizottságnak megfelelő feladatkört ellátó testülettel. Ilyen esetben a szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy melyik testület látja el e feladatkört, továbbá milyen a testület összetétele.

(5)   Amennyiben az auditbizottság valamennyi tagja a vizsgált szervezet igazgatási vagy felügyelő testületének is tagja, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy az auditbizottságot felmenti az (1) bekezdés negyedik albekezdésében foglalt, a függetlenségre vonatkozó követelmények alól.

(6)   Az irányító, ügyvezető vagy felügyelő testület tagjainak, illetve a vizsgált szervezet részvényeseinek közgyűlése által kinevezett egyéb tagok felelősségének sérelme nélkül az auditbizottság többek között:

a)

tájékoztatja a vizsgált szervezet ügyvezető vagy felügyelő testületét a jogszabályban előírt könyvvizsgálat eredményéről, és elmagyarázza, hogy a könyvvizsgálat hogyan járult hozzá a pénzügyi beszámolás integritásához, és az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában;

b)

figyelemmel kíséri a pénzügyi beszámolás folyamatát, és ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmaz meg a folyamat integritásának biztosítása érdekében;

c)

figyelemmel kíséri a vállalkozás belső minőség-ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek és adott esetben a vizsgált szervezet pénzügyi beszámolását befolyásoló belső audit hatékonyságát, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét;

d)

figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát, különösen annak végrehajtását, figyelembe véve az illetékes hatóság által a(z) 537/2014/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdése szerint tett megállapításokat és következtetéseket;

e)

felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét az ezen irányelv 22., 22a., 22b., 24a. és 24b. cikkével, valamint a(z) 537/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban és különösen a vizsgált szervezet részére történő további nem könyvvizsgálói szolgáltatás nyújtásának helyénvalóságát az említett rendelet 5. cikkével összhangban;

f)

felelős a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) kiválasztási eljárásáért, és javaslatot tesz a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)nak vagy a könyvvizsgáló cég(ek)nek a(z) 537/2014/EU rendelet 16. cikkével összhangban történő kijelölésére, kivéve abban az esetben, amikor a(z) 537/2014/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazzák.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.)."

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.)."

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)."

(23)  A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).”"

33.

A 45. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Egy tagállam illetékes hatóságai – a 15., 16. és 17. cikkel összhangban – valamennyi, harmadik országbeli könyvvizsgálót és könyvvizsgáló szervezetet nyilvántartásba vesznek, amennyiben az adott harmadik országbeli könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet könyvvizsgálói jelentést bocsát ki egy olyan Unión kívül bejegyzett társaság éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól, amelynek átruházható értékpapírjait a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacon bevezették; kivéve akkor, ha a szóban forgó társaság kizárólag hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki, amely teljesíti az alábbi feltételek valamelyikét:

a)

az értékpapírt valamely tagállam szabályozott piacára a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 EUR, illetve – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább 50 000 EUR összeggel egyenértékű;

b)

az értékpapírt valamely tagállam szabályozott piacára a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján 2010. december 31-én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 EUR, illetve – egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – névértéke a kibocsátás időpontjában legalább 100 000 EUR összeggel egyenértékű.

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).”;"

b)

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pontot el kell hagyni;

ii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az (1) bekezdésben említett éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát a 26. cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal, valamint a 22., 22b. és 25. cikkben megállapított követelményekkel vagy ezekkel egyenértékű standardokkal és követelményekkel összhangban végzik;”

iii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

honlapjukon olyan éves átláthatósági jelentést tesznek közzé, amely tartalmazza a(z) 537/2014/EU rendelet 13. cikkében említett információkat, vagy ezzel egyenértékű adatszolgáltatási követelményeknek tesznek eleget.”;

c)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   Egy tagállam harmadik országbeli könyvvizsgálót csak akkor vehet nyilvántartásba, ha a könyvvizsgáló megfelel az e cikk (5) bekezdésének c), d) és e) pontjában foglalt követelményeknek.”;

d)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   E cikk (5) bekezdésének d) pontja végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ott említett egyenértékűségről végrehajtási jogi aktusok keretében határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az e cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett egyenértékűséget a tagállamok akkor értékelhetik, ha a Bizottság erre vonatkozóan nem határozott.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az annak értékelése során alkalmazandó általános egyenértékűségi szempontok megállapítása céljából, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát a 26. cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően, és a 22., 24. és 25. cikkben megállapított követelmények teljesítésével végzik-e. A tagállamok az egyenértékűség tagállami szintű értékelését olyan szempontok szerint végzik, amelyek valamennyi harmadik országra alkalmazhatók.”

34.

A 46. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E cikk (1) bekezdése végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az ott említett egyenértékűségről végrehajtási jogi aktusok keretében határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett egyenértékűséget elismerte, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyenértékűséget részben vagy egészben alapul veszik, és a 45. cikk (1) és (3) bekezdésében foglalt követelményeket részben vagy egészben nem alkalmazzák, vagy módosítják. Az e cikk (1) bekezdésében említett egyenértékűséget a tagállamok akkor értékelhetik, illetve akkor támaszkodhatnak más tagállamok által elvégzett értékelésekre, ha a Bizottság erre vonatkozóan nem határozott. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy nem teljesül az e cikk (1) bekezdésében említett egyenértékűségi követelmény, felhatalmazhatja a harmadik országbeli könyvvizsgálókat és a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezeteket, hogy egy megfelelő átmeneti időszak alatt az érintett tagállam követelményeivel összhangban folytassák könyvvizsgálói tevékenységüket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az annak értékelése során alkalmazandó általános egyenértékűségi szempontoknak a 29., 30. és 32. cikkben rögzített követelmények alapján történő megállapítása céljából, hogy egy harmadik ország közfelügyeleti, minőségbiztosítási, vizsgálati és szankciórendszerei egyenértékűek-e az Unió rendszereivel. Az érintett harmadik országra vonatkozó bizottsági határozat hiányában a tagállamok az egyenértékűség tagállami szintű értékelését a fenti általános szempontok alapján végzik.”

35.

A 47. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető szavak helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A tagállamok engedélyezhetik az általuk jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálati munkaanyagainak vagy más dokumentumainak, illetve a szóban forgó könyvvizsgálathoz kapcsolódó ellenőrzési és vizsgálati jelentéseknek egy harmadik ország illetékes hatóságainak történő átadását, amennyiben:”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

ezek a könyvvizsgálati munkaanyagok vagy egyéb dokumentumok olyan cégek könyvvizsgálataihoz kapcsolódnak, amelyek az adott harmadik országban bocsátottak ki értékpapírokat, vagy amelyek olyan csoport részét képezik, amely jogszabályban előírt összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat bocsát ki abban a harmadik országban;”

b)

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ba)

a vizsgált szervezet üzleti érdekei nem kerülnek veszélybe, ideértve ipari és szellemi tulajdonát is;”

c)

a (2) bekezdésben a d) pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

amennyiben ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak bírósági eljárást, vagy

amennyiben a megkeresett tagállam illetékes hatóságai már jogerős ítéletet hoztak ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal vagy ugyanazon könyvvizsgáló cégekkel szemben.”;

d)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az együttműködés elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megfelelőségről végrehajtási jogi aktusok keretében határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A tagállamok megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a Bizottság határozatának.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az általános megfelelőségi szempontoknak a megállapítása céljából, amelyek alapján a Bizottság értékeli, hogy a harmadik országok illetékes hatóságai megfelelőnek tekinthetők-e arra, hogy együttműködjenek a tagállami illetékes hatóságokkal könyvvizsgálati munkaanyagok vagy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek birtokában lévő egyéb dokumentumok cseréjében. Az általános megfelelőségi szempontok a 36. cikk követelményein vagy az azokkal lényegében egyenértékű olyan működési eredményeken alapulnak, amelyek könyvvizsgálati munkaanyagok, illetve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek birtokában lévő egyéb dokumentumok közvetlen cseréjével kapcsolatosak.”;

e)

az (5) bekezdést el kell hagyni.

36.

A 48. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti (a továbbiakban: bizottság). Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”"

37.

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 26. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, valamint a 47. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 éves időtartamra szól 2014. június 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, valamint a 47. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 26. cikk (3) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése, valamint a 47. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

38.

A 49. cikket el kell hagyni.

2. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. június 17-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2016. június 17-től alkalmazzák.

(2)   Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 61. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 537/2014/EU rendelete a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről (lásd e Hivatalos Lap 77. oldalát).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(7)  HL L 52., 2005.2.25., 51. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról (HL L 327., 2010.12.11., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)

(13)  HL C 336., 2012.11.6., 4. o.

(14)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.