4.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 101/4

(1)

Az Österreichische Post AG (a továbbiakban: az Osztrák Posta) 2013. október 1-jei e-mail üzenetében a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése szerinti kérelemmel fordult a Bizottsághoz. Az említett irányelv 30. cikke (5) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság 2013. október 18-án levélben tájékoztatta erről az osztrák hatóságokat. A Bizottság 2013. december 5-i e-mail üzenetében az osztrák hatóságoktól, 2013. november 4-i, 2013. november 28-i, 2014. január 10-i és 2014. január 13-i e-mail üzeneteiben pedig a kérelmezőtől kért további tájékoztatást. A Bizottság az osztrák hatóságoktól azok 2013. december 18-i e-mail üzenetében, a kérelmezőtől pedig annak 2013. november 8-i, 2013. december 2-i, valamint 2014. január 14-i e-mail üzeneteiben kapott további tájékoztatást.

(2)

A kérelem bizonyos postai szolgáltatásokra, valamint az Osztrák Posta által Ausztria területén nyújtott egyes, a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokra vonatkozott. A kérelemben ismertetett szolgáltatások a következők:

(3)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke úgy rendelkezik, hogy a 2004/17/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat az említett irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályokat. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete sorolja fel, amely a postai ágazatra vonatkozóan a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) hivatkozik.

(4)

Ausztria végrehajtotta és alkalmazza a 2002/39/EK (3) és 2008/6/EK (4) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 97/67/EK irányelvet. A jelenlegi kérelemmel érintett szolgáltatások egyikére sem vonatkozott fenntartás a kérelem időpontjában. Mivel Ausztria elérte a 2004/17/EK irányelv XI. mellékletében felsorolt jogszabályokban előírt piacnyitási szintet, ezen irányelv 30. cikke (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően tekinthető úgy, hogy a piacra való belépés nem korlátozott.

(5)

Azt, hogy egy tevékenység egy adott piacon közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, több kritérium alapján kell megállapítani, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik fontos paraméter az adott piac főbb szereplőinek piaci részesedése. További lehetséges kritérium lehet az összefonódás mértéke az adott piacokon. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni a különböző piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(6)

Noha bizonyos esetekben a piac fogalmának szűkebb vagy tágabb meghatározása is elképzelhető, e határozat alkalmazásában az érintett piac pontos meghatározása nyitva hagyható, amennyiben az elemzés eredménye a szűkebb vagy a tágabb értelmű meghatározástól függetlenül ugyanaz marad.

(7)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettség a 2004/17/EK irányelv 30. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak.

(8)

Szem előtt kell tartani, hogy e határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett szolgáltatások ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2004/17/EK irányelv 30. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2004/17/EK irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(9)

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a fent meghatározott termékpiacokon jellemzően nagyszámú szereplő van jelen. A rendelkezésre álló információ alapján azonban e szereplők közül a 2004/17/EK irányelv értelmében kizárólag az Osztrák Posta minősül ajánlatkérőnek. Az Osztrák Posta versenytársainak az e határozattal érintett tevékenységek végzése céljából történő beszerzései nem tartoznak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá. Következtetésképpen, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül, a piacelemzés nem a verseny adott piacon meglévő általános szintjére összpontosít, hanem azt értékeli, hogy az Osztrák Posta tevékenysége ki van-e téve a versenynek azokon a piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(10)

A Bizottság határozathozatali gyakorlata (6) során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a belföldi kézbesítési szolgáltatások és azok bármely szegmensének piaca a tagállam területére terjed ki. Ez a felosztás főként azon alapul, hogy ezeket a szolgáltatásokat nemzeti szinten nyújtják. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(11)

Mivel a kézbesítési szolgáltatások esetében nincs arra utaló körülmény, hogy a piac földrajzi kiterjedése tágabb vagy szűkebb volna, annak értékelése céljából, hogy teljesülnek-e a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek, továbbá a versenyjog sérelme nélkül, Ausztria területe tekintendő az érintett földrajzi piacnak.

(12)

A postai szolgáltatásoktól eltérő, e kérelem tárgyát képező szolgáltatások tekintetében a kérelmező úgy ítéli meg, hogy a piacok a tagállam területének felelnek meg. Mivel a kérelemmel érintett szolgáltatások e határozat alkalmazásában belföldi szolgáltatásnak minősülnek, továbbá a versenyjog sérelme nélkül, Ausztria területe tekinthető az érintett földrajzi piacnak.

(13)

A Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlata szerint a kézbesítési szolgáltatások piaca a következő szegmensekre bontható:

(14)

A kérelem szerint a címzett B2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások termékpiacát főként az ügyleti és reklámküldemények alkotják. Ügyleti küldemény a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és magánszemélyek közötti kapcsolattartás, amely hatályos szerződéshez vagy a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. Ügyleti küldemény például a közműszolgáltató által küldött számla, a bank által küldött fizetési formanyomtatvány és havi számlakivonat stb. Ausztriában az ügyleti küldemények 74 %-át számlák és pénzügyi kivonatok teszik ki (11). A számlák a címzettekhez elektronikus úton (e-számla) vagy postai kézbesítéssel juttathatók el.

(15)

A kérelmező szerint az üzleti levelek kézbesítési módja technológiai szempontból semleges, vagyis az elektronikus és postai kézbesítés azonos érintett piachoz tartozik. Ez az állítás nem felel meg a Bizottság korábbi gyakorlatának.

(16)

Ausztria jelenlegi jogi és ténybeli helyzetének kellő figyelembevételével az osztrák hatóságok felkérést kaptak (12) arra, hogy nyilvánítsanak véleményt az elektronikus és postai kézbesítés közötti helyettesítésről, közelebbről pedig az érintett termékpiac meghatározásáról. Az osztrák hatóságok nem tudtak további tájékoztatást adni (13) a kérelmező állításainak alátámasztására.

(17)

Meg kell jegyezni, hogy az Unió versenyszabályai szerint a helyettesíthetőséget többek között a termékjellemzők, valamint a termék ára és rendeletetése alapján kell elemezni.

(18)

A kérelmező szerint Ausztriában igen nagy mértékű az internet- és széles sávú szolgáltatások penetrációja, ami lehetővé teszi a postai kézbesítés elektronikus kommunikációs eszközökkel való helyettesítését. Ahhoz azonban, hogy lehetővé váljon például az automatikusan feldolgozható elektronikus számlák küldése és/vagy fogadása, különösen a B2B e-számlák esetében kiegészítő infrastruktúrára lehet szükség. Az ilyen infrastruktúra külső szolgáltató igénybevételét, speciális belső alkalmazást (14), elektronikus aláírást stb. tehet szükségessé. Ezenkívül a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint az e-számlázás számos értéknövelt szolgáltatással társulhat (pl. lehetővé teszi az automatikus feldolgozást, a kifizetések harmadik fél általi finanszírozását – az ún. ellátásilánc-finanszírozást – stb.), emellett előnyöket is hordozhat (a feladó és a címzett számára egyaránt alacsonyabb költség, a feldolgozási és kifizetési idő lerövidülése, alacsonyabb archiválási költségek, kedvezményadás lehetősége a papíralapú számla helyett az e-számlázás választásakor stb.). A fentiek alapján számottevő eltérések állapíthatók meg a papíralapú számla és az e-számla jellemzőiben és rendeltetésében.

(19)

Az e-számlázás tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy 2014 januárjától a szövetségi jogszabályok a vállalkozások és a kormányzati szervek viszonylatában kötelezően előírják az e-számlázás alkalmazását. Ez esetben a helyettesíthetőség kérdése nem lényeges, mivel a feladók nem választhatják meg a postai kézbesítés módját. Ezenkívül vannak olyan hasonló helyzetek, amelyekben az e-számlázás tényleges kötelezővé tételére egy nagy vevő vagy nagy beszállító kérését követően kerül sor (15).

(20)

A kérelmező hipotetikus monopolista tesztet végzett 451 ausztriai vállalkozástól gyűjtött felmérési adatok alapján. A felmérés közvetett kérdéssor útján, conjoint-elemzési technikákkal vizsgálta a papíralapú és elektronikus küldemények iránti preferenciákat. Az eredmények szerint a postai kézbesítés árának […] % (16)-os emelkedése […] %-kal csökkentené a levélküldés iránti keresletet. Ezekből az eredményekből ugyan arra lehet következtetni, hogy a papíralapú és az elektronikus küldemény azonos érintett piachoz tartozik, a felmérés kialakításának egyes technikai szempontjai kétségessé teszik az eredmények érvényességét. Például a termékeket meghatározó jellemzők körét olyan módon választott ák meg, amely elősegítheti az elektronikus kommunikációs eszközök előnyösebb megítélését. A vitatható feltételezések a conjoint-elemzés technikájának alkalmazásával kapcsolatos gazdasági szakirodalomban nem találhatók meg, és a becsült […] %-os csökkenésre gyakorolt hatásuk nem mérhető.

(21)

A kérelmező ezenkívül grafikonokat (17) is benyújtott a mennyiségek és árak alakulásáról (18), amelyek alapján a mennyiségek a felmérés elemzésében közöltnél sokkal kisebb árérzékenységet mutattak. E nyilvánvaló ellentmondás tisztázása érdekében a Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy bocsássa rendelkezésre a grafikonok elkészítéséhez és a kereslet érzékenységének számszerűsítéséhez felhasznált valós adatokat. A keresletnek a kérelmező által valós adatok alapján kiszámított érzékenysége az alkalmazott technikától függően […] és […] % között változott. Mindazonáltal a kérelmező az eredményeket nem a sztenderd ökonometriai elemzés (19) alkalmazásával kapta. A bizottsági szolgálatok által azonos adatokon, a gazdasági szakirodalomban közölt sztenderd ökonometriai technikák alkalmazásával végzett elemzés előzetes eredményei alapján a mennyiségek árváltozásra való érzékenysége alacsonyabb, akár […] % is lehet.

(22)

Ezért nincs megbízható és meggyőző bizonyíték arra, hogy az elektronikus és a postai kézbesítés ténylegesen helyettesíthető.

(23)

Azok az ügyfelek – vállalati és lakossági ügyfelek egyaránt – amelyek nem képesek vagy nem hajlandók áttérni az elektronikus kapcsolattartásra, továbbra is szegmentált, meghatározott piacot alkotnak, amelyet feltehetően kizárólag a kérelmező lát el. Az Osztrák Posta jelenleg a papíralapú levélküldés piacán jelentős többségi részesedéssel bír (20). A piacra lépés, valamint a szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózat üzemeltetésének fix költségei a piacra lépés és a verseny akadályának tekinthetők. Az Osztrák Posta pozícióját valószínűleg nem fenyegeti a jövőben szűkülő piac, ahol a potenciális belépők – tekintettel a megtérülést igénylő fix költségek mértékére – a jelenlegi piaci feltételekhez képest még nehezebben válhatnak jövedelmezővé. E gyakorlatilag monopolisztikus helyzetben nem feltételezhető, hogy a nemzeti szolgáltatóra olyan erős ösztönzés vagy korlát hatna, amely az inputok beszerzése során versenypiaci viselkedésre kényszerítené.

(24)

Az Osztrák Postának módjában áll, hogy a költségnövekedést az ügyfelekre hárítsa (21), akiknek a postai kézbesítés iránti eredendő preferenciájukból adódóan nem lenne más választásuk, minthogy az áremelkedést elviseljék. Ugyanezen okból az Osztrák Posta egyértelműen domináns helyzete nem garantálja, hogy az egy esetleges költségcsökkenést az ügyfelekkel szemben is érvényesítsen.

(25)

Ezért nem fogadható el a kérelmező azon állítása, hogy az elektronikus és a postai kézbesítés azonos érintett piachoz tartozik.

(26)

Az elektronikus kommunikációs eszközök terjedésének egyik fő hatása a levélpiac méretének csökkenése, ennek ellenére nem állapítható meg, hogy az elektronikus kapcsolattartás közvetlen versenyt jelentene a postai kézbesítés piacán.

(27)

További különbségtétel lehetséges a címzettek típusa alapján is: a B2X szegmensen belül a vállalati (B2B) és lakossági ügyfelek (B2C) részére történő kézbesítés megkülönböztetése, mivel a B2C kézbesítés sűrűbb hálózatot igényel a B2B kézbesítésnél.

(28)

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a versenyhelyzet értékelése mindkét forgatókönyv esetén (egyrészt két különálló – B2B és B2C – piacot, másrészt egyetlen B2X piacot feltételezve) ugyanazon eredményre vezetne.

(29)

A kérelmező szerint a címzett belföldi és bejövő B2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások (22) azonos piachoz tartoznak. Mivel az értékelés eredménye attól függetlenül azonos, hogy az említett szolgáltatásokat különállónak vagy azonos piachoz tartozónak tekintjük, e határozat nem tesz különbséget, és az érintett piac pontos meghatározását e tekintetben nyitva hagyja.

(30)

A fenti információk alapján, e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a címzett B2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások piaca tekinthető az érintett termékpiacnak, ugyanakkor az érintett piac pontos meghatározását nyitva lehet hagyni.

(31)

A rendelkezésre álló információk (23) alapján az Osztrák Posta igen erős pozícióval, mintegy […] %-os piaci részesedéssel rendelkezik az említet piacon.

(32)

A Bizottság megjegyzi, hogy a postai piac 2011 januárja óta a 2008/6/EK irányelvnek megfelelően teljes mértékben liberalizált, és a liberalizáció eddig csak azt eredményezte, hogy a versenytársak összesen a leginkább versenyképes szegmensben, a címzett B2X levelekkel kapcsolatos szolgáltatások piacán is csupán […] %-os becsült piaci részesedést szereztek meg.

(33)

Ennélfogva nem állapítható meg, hogy Ausztriában a vizsgált szolgáltatási kategóriák közvetlenül ki vannak téve a versenynek. Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(34)

A címzett C2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások esetében a kérelmező szintén azt állítja, hogy az elektronikus és postai kézbesítés azonos érintett piachoz tartozik. Ez az állítás nem felel meg a Bizottság korábbi gyakorlatának.

(35)

Az osztrák hatóságok felkérést kaptak (24) arra, hogy nyilvánítsanak véleményt a címzett C2X levelek esetében az elektronikus és postai kézbesítés közötti helyettesítésről, közelebbről pedig az érintett termékpiac meghatározásáról. Az osztrák hatóságok nem tudtak további tájékoztatást adni (25) a kérelmező állításainak alátámasztására.

(36)

A kérelmező szerint Ausztriában igen nagy mértékű az internet- és széles sávú szolgáltatások penetrációja, ami a postai kézbesítés elektronikus kommunikációs eszközökkel való helyettesítésének lehetőségére utal. Egy nemrégen készült tanulmány (26) szerint azonban az osztrák lakosság csaknem 30 %-a egyáltalán nem használ internetet, 55 %-a nem használ internetbankot, és 75 %-a nem tölt ki online űrlapot ügyintézéshez.

(37)

A kérelmező nem nyújtott be további empirikus bizonyítékokat állításai alátámasztására és a helyettesíthetőség igazolására.

(38)

A fentiek figyelembevételével nem állapítható meg az, hogy a címzett C2X levelek esetében az elektronikus és a postai kézbesítés azonos érintett piachoz tartozik.

(39)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a címzett C2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások piaca tekinthető az érintett termékpiacnak.

(40)

A rendelkezésre álló információk (27) alapján az Osztrák Posta piaci részesedése mintegy […] %-os volt.

(41)

A postai piac 2011 januárja óta a 2008/6/EK irányelvnek megfelelően teljes mértékben liberalizált. A Bizottság megjegyzi, hogy a liberalizáció eddig csak azt eredményezte, hogy a versenytársak összesen […] %-os becsült piaci részesedést szereztek meg.

(42)

Ennélfogva nem állapítható meg, hogy Ausztriában a vizsgált szolgáltatási kategóriák közvetlenül ki vannak téve a versenynek. Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(43)

A kérelmező szerint e piac esetében is a határon átnyúló jelleggel kézbesített levelek kézbesítési módja technológiai szempontból semleges, így az elektronikus és postai kézbesítési szolgáltatások azonos érintett piachoz tartoznak. Ez az állítás a címzett belföldi és bejövő B2X és C2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatásokra vonatkozóan feljebb leírtakkal lényegében azonos okokból nem fogadható el.

(44)

A Bizottság korábbi határozatai (28) különbséget tesznek a határon átnyúló jelleggel kézbesített bejövő és kimenő küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások között.

(45)

A (29) preambulumbekezdés kifejti, hogy e határozat alkalmazásában a bejövő postai szolgáltatások a címzett B2X, illetve C2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások belföldi piacához tartozónak tekinthetők. Emiatt kizárólag a kimenő postai szolgáltatások tekintendők az érintett piacnak.

(46)

A határon átnyúló levélpostai szolgáltatások piacán a verseny igen eltérő a lakossági és a vállalati szegmensben. A magánszemélyek számára általában az egyetlen lehetőség, hogy a nemzetközi küldeményeket a nemzeti egyetemes szolgáltatójuknál adják fel. A magánszemélyek által feladott mennyiség általában nem elegendő ahhoz, hogy a piacra újonnan belépőket ösztönözze.

(47)

Meg kell jegyezni, hogy a versenyhelyzet az egyes városok méretétől (lakosságszámától) is függ amiatt, hogy a határon átnyúló szolgáltatók nem tartanak fenn országos hozzáférési hálózatot, hanem általában közvetlenül az ügyfél helyszínén veszik fel a küldeményeket.

(48)

A Bizottság korábbi gyakorlata (29) különbséget tett a címzett B2X levelek piacán, valamint a címzett C2X levelek piacán nyújtott határon átnyúló postai szolgáltatások között.

(49)

Nem bizonyítható, hogy a helyzet Ausztriában eltérő lenne, ezért e határozat a versenyjog sérelme nélkül két külön termékpiacot vizsgál, nevezetesen a címzett kimenő B2X levelekkel kapcsolatos határon átnyúló postai szolgáltatásokét, valamint a címzett kimenő C2X levelekkel kapcsolatos határon átnyúló postai szolgáltatásokét.

(50)

Az Osztrák Posta az egyes piacokra vonatkozóan sem a saját, sem fő versenytársai részesedéséről nem adott részletes tájékoztatást (30). Az említett piacokat jellemző verseny mértékére vonatkozó információk hiányában nem állapítható meg, hogy teljesülnek a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, amelyek alapján a címzett kimenő B2X levelekkel kapcsolatos határon átnyúló postai szolgáltatások, valamint a címzett kimenő C2X levelekkel kapcsolatos határon átnyúló postai szolgáltatások Ausztriában mentességet kaphatnának. Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(51)

A címzett reklámküldemény olyan postai küldemény, amely kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmaz, és azonos üzenet alkot. Az ilyen típusú reklámküldeményen, amely vállalkozásoknak vagy magánszemélyeknek címezhető, szerepelnie kell az ügyfél nevének és címének, továbbá az kizárólag az ügyfél hozzájárulásával kézbesíthető.

(52)

A kérelmező szerint a címzett reklámküldemények piaca a címzett B2X levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások piaca részének tekinthető, erre vonatkozóan azonban nem nyújtott be empirikus bizonyítékot. A kérelmező állítása nem felel meg a 2007/564/EK (31) bizottsági határozatnak.

(53)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások piaca tekinthető az érintett termékpiacnak.

(54)

Tájékoztatása szerint (32) a kérelmező a címzett reklámküldemények piacán […] %-os részesedéssel rendelkezik.

(55)

A címzett reklámküldemények postai piaca 2011 januárjától teljesen liberalizált. A Bizottság megjegyzi, hogy a liberalizáció eddig csak azt eredményezte, hogy a versenytársak összesen […] %-os becsült piaci részesedést szereztek meg.

(56)

Ennélfogva nem állapítható meg, hogy Ausztriában a vizsgált szolgáltatási kategóriák közvetlenül ki vannak téve a versenynek. Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(57)

A címzetlen reklámküldemény jellemzője a konkrét kézbesítési cím hiánya. Olyan kéretlen reklámküldemény, amely megfelel bizonyos feltételeknek, pl. egységes súly, formátum, tartalom és kivitel a címzettek egy csoportjának történő kézbesítéshez.

(58)

A kérelmező meghatározása szerint a címzetlen reklámküldemények érintett termékpiaca magában foglalja az egyéb médiumokban, például a napilapokban, valamint a regionális hetilapokban megjelenő hirdetéseket is. Ennek alapja, hogy az osztrák kartellbíróság 2009-ben elfogadta (33), hogy mind a közvetlen reklám, mind a címzetlen reklám azonos érintett piachoz tartozónak tekinthető az ingyenesen terjesztett hírlapok esetében. A bíróság azonban a helyettesíthetőséget csak nagy ügyfelek (pl. kiskereskedelmi hálózatok) esetében ismerte el, és több különbségtételt alkalmazott az érintett földrajzi piac tekintetében (attól függően, hogy a reklámkampány helyi, regionális vagy országos).

(59)

A kérelmező e megállapítást valamennyi hírlapra kiterjesztette, és arra utalt, hogy az ingyenes/címzetlen küldemény versenyez az összes hírlapban megjelenő hirdetéssel. A kérelmező hipotetikus monopolista tesztet végzett 248 válaszadótól gyűjtött felmérési adatok alapján. A teszt eredményeit megfelelően figyelembe vették. Az osztrák kartellbíróság ítéletének a kérelmező általi tág értelmezése azonban nem felel meg a Bizottság korábbi gyakorlatának (34), amely szerint a különböző médiumtípusok (elektronikus, televízió, rádió, nyomtatott) inkább kiegészítik egymást, semmint felcserélhetők egymással.

(60)

Az osztrák hatóságok felkérést kaptak (35) arra, hogy az említett kartellbírósági ítélet, valamint Ausztria jelenlegi jogi és ténybeli helyzetének kellő figyelembevételével nyilvánítsanak véleményt a címzetlen reklámküldemények javasolt meghatározásáról. Az osztrák hatóságok nem tudtak további tájékoztatást adni (36) a kérelmező állításainak alátámasztására.

(61)

Emiatt a jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk nem kellően meggyőzőek a kérelmező által javasolt piacmeghatározás alátámasztásához.

(62)

Ezért e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a címzetlen reklámküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatások piaca tekinthető az érintett termékpiacnak.

(63)

Tájékoztatása szerint (37) a kérelmező a címzetlen reklámküldemények piacán […] %-os részesedéssel rendelkezik. A kérelmező nem tudott tájékoztatást adni fő versenytársai piaci részesedéséről. A rendelkezésre álló információk alapján azonban a versenytársak többsége nem rendelkezik országos lefedettséggel.

(64)

Ennélfogva nem állapítható meg, hogy Ausztriában a vizsgált szolgáltatási kategóriák közvetlenül ki vannak téve a versenynek. Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(65)

A 2007/564/EK határozat különbséget tett a hírlapok korai és rendes időben történő kézbesítése között.

(66)

A kérelmező nem végez korai hírlapkézbesítést (38), a hírlapokat rendes időben kézbesíti.

(67)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a címzett és címzetlen hírlapok rendes időben történő kézbesítésével kapcsolatos postai szolgáltatások piaca tekinthető az érintett termékpiacnak.

(68)

Az Osztrák Posta az említett piacon […] %-os részesedéssel rendelkezik (39). A fő versenytársak a kiadók által szervezett országos vagy regionális hálózatok, amelyek a címzett és címzetlen hírlapokat a háztartások részére kézbesítik. E versenytársak azonban együttesen csupán […] %-os piaci részesedéssel rendelkeznek.

(69)

Ennélfogva nem állapítható meg, hogy Ausztriában a vizsgált szolgáltatási kategóriák közvetlenül ki vannak téve a versenynek. Következtetésképpen a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(70)

A postaszolgálat-irányítás a küldemények szervezeten belüli feldolgozására kínál megoldást az ügyfeleknek. A szolgáltató a konkrét igényektől függően egyedi megoldásokat dolgoz ki, amelyek egyes tevékenységek, vagy akár a küldemények teljes körű feldolgozását foglalják magukban.

(71)

A postaszolgálat-irányítás piacához tartozik valamennyi olyan szolgáltatás, amely a postai küldemények vállalkozáson belüli feldolgozását támogatja. E belső folyamatokat a jobb hatékonyság érdekében gyakran harmadik felekhez szervezik ki, a harmadik felek pedig gyakran kombinálják azokat további tevékenységekkel annak érdekében, hogy az adott tevékenységet végzők kapacitását a lehető legnagyobb mértékben kihasználják. A szolgáltatók ezért nyújtanak különböző irodai szolgáltatásokat, például szkennelési, másolási és telefonos szolgáltatásokat a küldeményfeldolgozási szolgáltatások mellett.

(72)

A postaszolgálat-irányítás munkaerő-kölcsönzés vagy szolgáltatási szerződés keretében végezhető. Ezért a piac mind a szolgáltatási szerződés, mind a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett tevékenységeket magában foglalja. A kérelmező az említett szolgáltatásokat szolgáltatási szerződés keretében nyújtja.

(73)

A versenyjog sérelme nélkül az előző bekezdések szerint meghatározott postaszolgálat-irányítási piacon az Osztrák Posta a kérelem (40) szerint 2010-ben […], 2011-ben […], 2012-ben […] %-os részesedéssel rendelkezett.

(74)

Az első két versenytárs összesített piaci részesedése 2010-ben és 2011-ben […] %, 2012-ben […] % volt. Ilyen arányú piaci részesedés mellett jelentős versenypiaci nyomást gyakorolhatnak az Osztrák Postára.

(75)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a fenti két preambulumbekezdésben felsorolt tényezők az Osztrák Posta versenynek való közvetlen kitettségét jelzik.

(76)

A nyomdai szolgáltatások az ismétlődő üzleti folyamatok (számla, emlékeztető, levelezés, leolvasási jegyzőkönyv, bérjegyzék) során szükséges anyagok nyomtatását, borítékolását, logisztikáját és feldolgozását foglalják magukban.

(77)

A jobb költséghatékonyság érdekében a vállalkozások e belső folyamatokat gyakran szervezik ki harmadik félhez.

(78)

Létezik piaca az elektronikus és digitális nyomtatási eljárásoknak, ahol az ügyfél elektronikusan továbbítja a nyomtatni kívánt anyagot, a nyomtatás, hajtogatás, borítékolás stb. további szolgáltatásait pedig a szolgáltató végzi. Az ügyfélnek így nem kell beszereznie az e szolgáltatásokhoz szükséges berendezéseket.

(79)

A versenyjog sérelme nélkül az előző bekezdések szerint meghatározott nyomdai szolgáltatások piacán az Osztrák Posta a kérelem (41) szerint 2010-ben és 2011-ben […] %-os, 2012-ben […] %-os részesedéssel rendelkezett.

(80)

Az érintett osztrák piac nagymértékben tagolt. E piacon nagyszámú vállalkozás működik. […] %-ot meghaladó piaci részesedéssel azonban csak egy versenytárs rendelkezik.

(81)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a fenti két preambulumbekezdésben felsorolt tényezők az Osztrák Posta versenynek való közvetlen kitettségét jelzik.

(82)

A kérelmező a címadat-szolgáltatások széles körét nyújtja olyan vállalkozásoknak, amelyek javítani kívánják az ügyfeleik címállományában szereplő adatok minőségét.

(83)

A versenyjog sérelme nélkül az előző bekezdések szerint meghatározott címforgalmazási piacon az Osztrák Posta a rendelkezésre álló információk (42) szerint 2010-ben […], 2011-ben […], 2012-ben […] %-os részesedéssel rendelkezett. A legnagyobb versenytárs […] %-os piaci részesedéssel rendelkezett, amely 2010 óta gyors ütemben nő.

(84)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a felsorolt tényezők az Osztrák Posta versenynek való közvetlen kitettségét jelzik.

(85)

Az Osztrák Posta az elektronikus kommunikáció piacán is jelen van, ahol többek között a következő szolgáltatásokat nyújtja: kézbesítési modul (írásos dokumentumok teljes mértékben automatizált, biztonságos kézbesítése magánszemélyeknek), e-számlázás, e-bérjegyzék (közvetlenül a bérszámfejtő rendszerből előállított, az alkalmazottak számára internetbankon keresztül elérhető bérjegyzékek). Az elektronikus levelezési piacon végzett tevékenység döntő részét az e-számlázás teszi ki.

(86)

A versenyjog sérelme nélkül az előző bekezdések szerint meghatározott elektronikus levelezési piacon a kérelmező a rendelkezésre álló információk (43) szerint 2010-ben […], 2011-ben […], 2012-ben […] %-os részesedéssel rendelkezett.

(87)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a felsorolt tényezők az Osztrák Posta versenynek való közvetlen kitettségét jelzik.

(88)

E határozat alkalmazásában és a Bizottság korábbi gyakorlatának (44) megfelelően a bélyeggyűjtői szolgáltatások meghatározása „bélyeg és bélyeggel összefüggő termékek értékesítése elsősorban bélyeggyűjtők, illetve korlátozott mértékben ajándék- és emléktárgyvásárlók részére”.

(89)

Az új különleges osztrák postabélyegek kibocsátása az Osztrák Posta feladata. A külföldi postai szolgáltatók szintén bocsátanak ki különleges bélyegeket a bélyeggyűjtői piac számára. A bélyeggyűjtői piac azonban nem korlátozódik az új különleges bélyegekre, hanem magában foglalja az aukciósházak és bélyegkereskedők általi, valamint különféle internetes értékesítési és aukciós oldalakon keresztül történő értékesítést is.

(90)

A bélyeggyűjtői szolgáltatásoknak a versenyjog sérelme nélkül meghatározott piacán az Osztrák Posta 2010-ben […], 2011-ben […], 2012-ben […] %-os becsült (45) részesedéssel rendelkezett.

(91)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a felsorolt tényezők a versenynek való közvetlen kitettséget jelzik a bélyeggyűjtői szolgáltatások piacán.

(92)

A 2004/17/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az irányelv előírásai csak olyan mértékben vonatkoznak az említett c) pont negyedik francia bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatások nyújtására, amennyiben az ilyen szolgáltatásokat a rendelkezés b) pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat is nyújtó szervezetek biztosítják.

(93)

Az Osztrák Posta a következő pénzügyi szolgáltatásokat nyújtja:

(94)

A Bizottság korábbi gyakorlatának (46) megfelelően e határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül a fizetési szolgáltatások, a készpénzfelvétel és a takarékszámla-közvetítés piacai tekinthetők érintett termékpiacnak.

(95)

Az Osztrák Posta saját nevében a (93) preambulumbekezdés a) pontjában felsorolt fizetési szolgáltatásokat nyújtja. Az Osztrák Posta e piacon kevesebb mint […] %-os piaci részesedéssel rendelkezik, és a fizetési szolgáltatások nyújtásában bankokkal és pénzügyi intézményekkel versenyez, amelyek jelentős versenypiaci nyomást gyakorolhatnak az Osztrák Postára.

(96)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a felsorolt tényezők a versenynek való közvetlen kitettséget jelzik az Osztrák Posta saját nevében nyújtott fizetési szolgáltatások piacán.

(97)

Az Osztrák Posta nem adott tájékoztatást (47) saját és fő versenytársai piaci részesedéséről a BAWAG PSK nevében nyújtott szolgáltatások, nevezetesen a készpénzfelvétel és a takarékszámlák piacán.

(98)

A BAWAG PSK nevében nyújtott szolgáltatások egyes termékpiacait jellemző verseny mértékére vonatkozó információk hiányában nem állapítható meg, hogy teljesülnek a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek. Következtetésképpen az említett irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Ausztriában történő folytatását.

(99)

Tekintettel a (2)–(98) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni a következő, Ausztriában nyújtott szolgáltatások tekintetében:

(100)

Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (99) preambulumbekezdés a)–d) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Ausztriában lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységek Ausztriában való folytatására szerveznek tervpályázatot.

(101)

Ez a határozat a 2013. október és 2014. január közötti jogi és ténybeli helyzeten alapul, ahogyan az az Osztrák Posta és az osztrák hatóságok által benyújtott információkból kirajzolódik. Ez a határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzet lényeges változása következtében már nem teljesülnek a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek.

(102)

Mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy az Osztrák Posta kérelmében szereplő, Ausztria területén végzett egyéb tevékenységek tekintetében nem teljesül a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésben meghatározott feltétel.

(103)

Mivel az e kérelem tárgyát képező egyes szolgáltatások továbbra is a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő szerződéseket a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2004/17/EK irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés fő célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az alapvető cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2004/17/EK irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2004/17/EK irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett szabályokkal összhangban kell odaítélni.

(104)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

a)

postaszolgálat-irányítási szolgáltatások;

b)

elektronikus adathordozókhoz kapcsolódó és kizárólag ilyen adathordozón nyújtott értéknövelt szolgáltatások;

c)

bélyeggyűjtői szolgáltatások;

d)

saját néven nyújtott fizetési szolgáltatások.