24.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 352/9

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ez alól a bejelentési eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások ezen csoportjaira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendelet alapján, az EUMSZ 109. cikkével összhangban úgy rendelkezett, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatás az említett támogatások egy fajtáját jelenti. Ezek alapján a csekély összegű támogatás, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.

(2)

A Bizottság számos határozatban tisztázta az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló értesítésben (3), azt követően pedig a 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) és az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (5) fejtette ki álláspontját a csekély összeg felső határával kapcsolatban, amely alatt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Figyelembe véve a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó speciális szabályokat és azon kockázatot, hogy még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, a mezőgazdasági ágazat, illetve annak részei nem tartoznak az említett rendeletek hatálya alá. A Bizottság az eddigiek során számos rendeletet fogadott el a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások szabályozásáról, amelyek közül a legutóbbi az 1535/2007/EK bizottsági rendelet (6) volt. Az 1535/2007/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és a rendelet felváltása.

(3)

A Bizottság által az 1535/2007/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat figyelembe véve indokolt a hároméves időszakonként egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtható támogatás maximális összegét 15 000 EUR-ra, a nemzeti korlátot pedig az éves mezőgazdasági termelés 1 %-ára növelni. Az új felső határok továbbra is biztosítani tudják, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával.

(4)

Az EUMSZ-ben meghatározott versenyszabályok alkalmazásában vállalkozás minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül jogállásától és finanszírozásának módjától (7). Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni (8). Jelen rendeletnek a jogbiztonság megteremtése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tartalmaznia kell azon egyértelmű kritériumok kimerítő felsorolását, amelyek alapján meg lehet határozni, mikor minősül két vagy több, egyazon tagállamon belül működő jogalany egy és ugyanazon vállalkozásnak. A Bizottság a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (9) és a 800/2008/EK bizottsági rendelet (10) I. mellékletében foglalt fogalommeghatározásánál alkalmazott, a „kapcsolt vállalkozások” meghatározása tekintetében bevált feltételek közül kiválasztotta az e rendelet alkalmazásában megfelelő feltételeket. Ezek a feltételek már ismerősek a hatóságok számára, és – jelen rendelet hatályát figyelembe véve – a kkv-kra és a nagyvállalkozásokra egyaránt alkalmazhatók. E feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy a „kapcsolt vállalkozások” egy csoportja a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön; ezzel szemben viszont nem kezelhetők kapcsolt vállalkozásként azok a vállalkozások, amelyeket nem fűz egymáshoz egyéb viszony, mint az a tény, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban áll ugyanazon közjogi szervezettel vagy szervezetekkel. Ezáltal figyelembe vehető az olyan vállalkozások sajátos helyzete, amelyeket egyazon közjogi szervezet(ek) irányít(anak), de önálló döntési jogkörük lehet. Ezeknek a feltételeknek hasonlóképpen azt is biztosítaniuk kell, hogy a jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportjainak egyes tagjait csupán e jogállásuk miatt ne tekintsék úgy, hogy egymáshoz kapcsolódnak, amennyiben a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – mindenekelőtt gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak a szóban forgó jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.

(5)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek és a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása közötti hasonlóságokra, a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása is az 1407/2013/EU rendelet (11) hatálya alá került.

(6)

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek (12). Ezen oknál fogva jelen rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Nem alkalmazható olyan támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.

(7)

E rendelet nem alkalmazható továbbá az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozásához nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(8)

A jelen rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

(9)

Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a(z) 1407/2013/EU rendelet (a csekély összegű támogatásokra vonatkozó általános rendelet) által szabályozott egy vagy több ágazatban vagy tevékenységi körben is tevékenységet végez, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az említett rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(10)

Amennyiben egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 875/2007/EK rendelet (13) rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel – úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(11)

E rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Továbbá könnyen alkalmazható, egyértelmű halmozhatósági szabályokat kell előírnia.

(12)

E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például mivel az intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, vagy mert az nem foglalja magában állami források átruházását. Így különösen a Bizottság által központilag kezelt uniós finanszírozás, amely nem áll a tagállam közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alatt, nem minősül állami támogatásnak, és azt nem lehet figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartják-e az adott felső határt és a nemzeti korlátot.

(13)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra lehet alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek biztosítják azt a korlátot, amely garantálni tudja, hogy az alkalmazandó felső határt nem lépik túl. A korlát előírása azt jelenti, hogy amíg a támogatás pontos összege nem vagy még nem ismert, a tagállamnak – annak biztosítása érdekében, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt, és a halmozhatósági szabályok alkalmazhatók legyenek – azt kell feltételeznie, hogy az összeg megegyezik a korláttal.

(14)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon vagy a több részletben fizetendő támogatásokon kívüli átlátható támogatások bruttó támogatási egyenértékének kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (14) meghatározottaknak megfelelően.

(15)

A hitelekből álló támogatás – a hitel formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számították ki. A rövid lejáratú, alacsony összegű hitelek kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a hitel összegét és lejárati idejét is. A Bizottság tapasztalatai alapján azon hitelek bruttó támogatási egyenértéke, amelyeket legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, és amelyeknek összege a 75 000 EUR-t, lejárati ideje pedig az öt évet nem haladja meg, illetve amelyeknek összege az 37 500 EUR-t, lejárati ideje pedig a tíz évet nem haladja meg, úgy tekinthető, hogy nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(16)

A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összeg felső határát. A kockázatitőke-befektetésekről szóló iránymutatásokban (15) hivatkozott, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés csupán a csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határig nyújt tőkét.

(17)

A kezességvállalásokból álló támogatás – a kezességvállalás formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak tekinthető, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági értesítésben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra (16). A rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű hitelt a hitel 80 %-áig biztosító kezességvállalások kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek a hitelekre egyértelmű rendelkezést kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi az alapul szolgáló hitel összegét és a kezességvállalás lejárati idejét is. E szabály nem vonatkozhat az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan – hitelnek nem számító – kezességvállalásokra, mint például a tőkeműveletekre adott garanciák. Amennyiben a biztosított fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg a 112 500 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg az öt évet, a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértéke a csekély összegű támogatások felső határát meg nem haladónak tekinthető. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a garantált összeg nem haladja meg az 56 250 EUR-t és a kezességvállalás lejárati ideje nem haladja meg a tíz évet. Ezenfelül a tagállamok használhatnak olyan módszert a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására, amelyet bejelentettek a Bizottságnál egy az állami támogatásokra vonatkozó és az adott időszakban hatályban levő más bizottsági rendelet alapján, és amelyet a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott, feltéve, hogy az elfogadott módszer kifejezetten olyan típusú kezességvállalásra és annak alapjául szolgáló olyan típusú műveletre vonatkozik, amelyről e rendelet alkalmazása szempontjából szó van. Az annak nehézségére való tekintettel, hogy meghatározható legyen az olyan vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatási egyenértéke, amelyek esetleg nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni, e szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(18)

Amennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit.

(19)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, hogy a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz vissza nem térítendő támogatást, kölcsönt, kezességvállalást, tőkeinjekciót vagy tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, olyan bruttó támogatási egyenértéket eredményez-e, amely nem lépi túl a csekély összegű támogatások felső határát, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(20)

A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályok betartását, a tagállamoknak pedig az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a szükséges eszközök megalkotása révén segíteniük kell e feladat megvalósítását annak érdekében, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha csekély összegű támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást – e rendeletre kifejezetten hivatkozva – a támogatás összegéről és arról, hogy az csekély összegű támogatásnak minősül. Meg kell követelni a tagállamoktól, hogy ellenőrizzék az odaítélt támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó felső határokat ne lépjék túl és megfeleljenek a halmozási szabályoknak. Az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó más rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. Alternatívaként lehetővé kell tenni a tagállamok számára központi nyilvántartás kialakítását, amely teljes körű információkat tartalmaz az odaítélt csekély összegű támogatásról, és ellenőrzi, hogy bármely új támogatás odaítélése ne lépje túl a vonatkozó felső határt.

(21)

Új csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell, hogy az új csekély összegű támogatással nem lépi-e túl a csekély összegű támogatás összegének felső határát vagy a nemzeti korlátot, és teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(22)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet alkalmazási idejének meghosszabbítása nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatással kapcsolatosan hathónapos átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok számára,

a)

olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b)

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

c)

az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

a)

valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b)

valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)

valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)

valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

a)

a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege 75 000 EUR és lejárati ideje öt év, vagy a hitel összege 37 500 EUR és lejárati ideje tíz év; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

a)

a kedvezményezett se nem tartozik kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá, se nem felel meg a rá vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá vonható lenne. Nagyvállalkozások esetében a vállalkozásnak legalább B- hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; és

b)

a kezességvállalás nem haladja meg a hozzá kapcsolódó hitel 80 %-át, továbbá a garantált összeg 112 500 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 56 250 EUR és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenérték bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d)

a támogatás végrehajtását megelőzően