23.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 225/1

(1)

A 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 16. cikkének (2) bekezdése végrehajtási intézkedés elfogadásáról rendelkezik egyebek mellett azzal a céllal, hogy csökkenjenek egy meghatározott termékcsoport készenléti üzemmódbeli veszteségei.

(2)

A 2006–2007-ben a készenléti és a kikapcsolt üzemmódbeli veszteségekről végzett műszaki, környezeti és gazdasági szempontú vizsgálatok egyebek mellett az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztásával is foglalkoztak. E vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a háztartási és az irodai berendezések hálózatba kapcsolása a közeljövőben mindennapossá válik. Az akkor rendelkezésre álló adatok szűkösségére való tekintettel az energiafelhasználó termékek környezettudatos tervezésével foglalkozó szabályozási bizottság 2008. június 21-én azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a hálózatvezérelt készenléti üzemmód külön folyamat tárgyát képezze.

(3)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó 2009–2011. évi munkaprogram kiemelt feladatként jelölte meg a hálózatvezérelt készenléti üzemmód szabályozását. Ennek megfelelően a Bizottság 2010–2011-ben előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a hálózatvezérelt készenléti üzemmóddal összefüggésben felmerülő műszaki, környezetvédelmi és gazdasági kérdéseket. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit.

(4)

A vizsgálatok megállapították, hogy az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések körében a Közösségben eladott termékeknek a hálózatvezérelt készenléti üzemmódhoz kapcsolódó 2010. évi villamosenergia-fogyasztása 54 TWh-ra tehető, ami 23 millió tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg. Konkrét intézkedések nélkül a fogyasztás 2020-ra akár a 90 TWh-t is elérheti. A vizsgálatok végkövetkeztetése az volt, hogy a hálózatvezérelt készenléti üzemmódhoz kapcsolódó villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékben csökkenthető. Ez a rendelet fokozni kívánja a hálózatvezérelt készenléti üzemmódban nagyobb energiahatékonyságú technológiák piaci elterjedését, amelynek eredményeként a változatlan szabályozást feltételező forgatókönyvhöz képest 2020-ig hozzávetőleg 36 TWh, 2025-ig pedig 49 TWh éves energiamegtakarítás érhető el.

(5)

A vizsgálatok során megállapítást nyert különösen, hogy az energiagazdálkodási funkció, amely a nem valamelyik elsődleges funkcióját ellátó berendezést hálózatvezérelt készenléti üzemmódba kapcsolja, elengedhetetlen a potenciális megtakarítások eléréséhez. Figyelembe kell venni, hogy a külső vagy belső jel hatására ismét aktív állapotba kerülő berendezés korlátozott ideig az elsődleges funkciójától vagy funkcióitól függetlenül is lehet aktív üzemmódban, ha erre például szervizelés vagy szoftverletöltés céljából szükség van. Az energiagazdálkodásnak biztosítania kell, hogy a termék e feladatok elvégzése után visszatérjen a hálózatvezérelt készenléti üzemmódba.

(6)

Az előkészítő vizsgálatok megállapították továbbá, hogy a hálózatvezérelt készenléti üzemmód esetében a hálózatos elérhetőség fokától függően eltérő követelményeket indokolt előírni. Ennek jegyében lehatárolásra került a HiNA berendezések egy olyan szűk köre, amelyet az jellemez, hogy a benne szereplő berendezések – egyebek mellett a hálózati útvonalválasztók, a hálózati kapcsolók, a vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pontok, a hálózati elosztók és a modemek – elsődleges funkciója a hálózati adatforgalom bonyolítása. Mivel ezeknek a berendezéseknek azonnal kell reagálniuk a beérkező adatokra, esetükben a hálózatvezérelt készenléti üzemmód megegyezhet a tétlen üzemmóddal.

(7)

Tekintettel arra, hogy a készenléti és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódhoz tartozó funkciók összefüggnek egymással, és az érintett termékkör azonos, a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum 2011. szeptember 14-én azt az álláspontot támogatta, hogy a környezettudatos tervezés területén a hálózatvezérelt készenléti üzemmóddal összefüggésben megállapítandó követelmények az 1275/2008/EK bizottsági rendeletbe (3) kerüljenek beillesztésre.

(8)

A készenléti, a kikapcsolt és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelményeket indokolt együtt felülvizsgálni. Tekintettel arra, hogy az 1275/2008/EK rendeletben előírt felülvizsgálatot a jelenlegi szabályozás szerint még azelőtt el kellene végezni, hogy megkezdődött a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelmények alkalmazásának első szakasza, indokolt a rendelet felülvizsgálatának időpontját egy évvel későbbre halasztani.

(9)

Tekintettel arra, hogy a környezettudatos tervezés területén külön végrehajtási intézkedés útján szabályozott televíziókészülékek nem tartoznak az 1275/2008/EK rendelet hatálya alá, a televíziókészülékek környezettudatos tervezése esetében a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelményeket a 642/2009/EK bizottsági rendeletbe (4) célszerű beilleszteni. A hálózatvezérelt készenléti üzemmóddal kapcsolatban elvégzett műszaki, környezeti és gazdasági szempontú vizsgálatok szerint a televíziókészülékek környezettudatos tervezése esetében a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozó követelmények bevezetésétől 2020-ig 10 TWh éves megtakarítás várható.

(10)

A kávéfőző gépek vonatkozásában a környezettudatos tervezéssel foglalkozó fórum (5) a 2011. december 16-i és a 2012. árpilis 18-i ülésén azt az álláspontot támogatta, hogy külön erre a termékkörre ne kerüljön elfogadásra egyedi végrehajtási intézkedés, de legyen egyértelműbb, hogy az 1275/2008/EK rendeletnek a készenléti üzemmóddal kapcsolatos követelményei hogyan vonatkoznak a kávéfőző gépekre.

(11)

Ez a rendelet a kávéfőző gépek energiagazdálkodási követelményeinek alkalmazására vonatkozó előírások körében szabályozza azt az alapértelmezett várakozási időt, amelynek elteltével a gép automatikusan készenléti, illetve kikapcsolt üzemmódra vált.

(12)

A környezettudatos tervezést szabályozó irányelv alkalmazásában a háztartási kávéfőző gépekre vonatkozóan elvégzett műszaki, környezeti és gazdasági szempontú vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kávéfőző gépek automatikus készenléti, illetve kikapcsolt üzemmódra váltásához szükséges várakozási idő korlátozásával 2020-ig további évi 2 TWh megtakarítás érhető el. Ezt a megtakarítást az 1275/2008/EK rendeletet megalapozó feltételezések nem tartalmazták,

1.

A rendelet címe helyébe a következő szöveg lép:

2.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

Ez a rendelet az elektromos és az elektronikus háztartási és irodai berendezések forgalomba hozatalakor e berendezések készenléti, kikapcsolt és hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztására vonatkozóan a környezettudatos tervezés területén teljesítendő követelményeket állapítja meg.

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre, amelyeket a rendeltetésszerű működtetéshez alacsony feszültségű külső tápegységgel hoznak forgalomba.”

3.

A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„10.   »hálózat«: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

11.   »hálózatvezérelt készenléti üzemmód«: az az állapot, amelyben a berendezés hálózati kapcsolaton keresztül távolról kiadott jel hatására képes ismételten működésbe lépni;

12.   »távolról kiadott jel«: a berendezésen kívülről származó, a berendezésbe hálózaton keresztül beérkező jel;

13.   »hálózati port«: a berendezésen található hálózati kapcsolódási pont azon, vezetékes vagy vezeték nélküli fizikai interfésze, amelyen keresztül a berendezés távolról aktiválható;

14.   »logikai hálózati port«: fizikai hálózati porton futó hálózati technológia;

15.   »fizikai hálózati port«: a hálózati port fizikai (hardveres) megvalósulása. Egyetlen fizikai hálózati port több hálózati technológiának is helyet adhat;

16.   »hálózatos elérhetőség«: a berendezés azon képessége, hogy ismételten működésbe lépjen, amikor a hálózati port távolról kiadott jelet észlel;

17.   »hálózatképes berendezés«: egy vagy több hálózati porttal rendelkező, hálózathoz kapcsolódni képes berendezés;

18.   »fokozott hálózatos elérhetőségű hálózatképes berendezés«, »HiNA berendezés«: olyan berendezés, amelynek a következők közül legalább egy a fő funkciója: hálózati útvonalválasztó, hálózati kapcsoló, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont, hálózati elosztó, modem, VoIP-telefon, videofon;

19.   »fokozott hálózatos elérhetőség funkcióval ellátott hálózatképes berendezés«, »HiNA-funkciós berendezés«: olyan berendezés, amelynek funkciója a hálózati útvonalválasztóként, hálózati kapcsolóként, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pontként történő működés vagy ezek kombinációja, de nem minősül HiNA berendezésnek;

20.   »hálózati útvonalválasztó«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése annak meghatározása, hogy a hálózati adatforgalom továbbításának melyik az optimális útja. A hálózati útvonalválasztók hálózatok között, hálózatiréteg-szintű (L3) információk alapján adatcsomagokat továbbítanak;

21.   »hálózati kapcsoló«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése a keretek szűrése, továbbítása és elosztása az egyes keretek rendeltetési címe alapján. Minden kapcsoló legalább az adatkapcsolati réteg szintjén (L2) működik;

22.   »vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont«: olyan eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése az IEEE 802.11 (Wi-Fi) kapcsolat biztosítása több ügyfél számára;

23.   »hálózati elosztó«: olyan, több portot tartalmazó hálózati eszköz, amelynek rendeltetése a helyi hálózat különböző szegmenseinek összekapcsolása;

24.   »modem«: olyan eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése digitálisan modulált analóg jelek továbbítása és fogadása vezetékes hálózaton;

25.   »nyomtató«: elektronikus bemenő információkból papíralapú terméket előállító berendezés. A nyomtató más funkciókkal is rendelkezhet, és többfunkciós készülékként, többfunkciós termékként is forgalmazható;

26.   »nagy formátumú nyomtató«: A2-es méretű vagy nagyobb médiumra való nyomtatásra tervezett nyomtató, beleértve a legalább 406 mm szélességű folyamatos médiumra való nyomtatásra tervezett berendezést is;

27.   »távjelenléti rendszer«: olyan, nagy felbontású technológián alapuló videokonferencia- és együttműködési rendszer, amelyet kifejezetten erre a célra terveztek, és amely tartalmaz felhasználói interfészt, nagy felbontású kamerát, kijelzőt, audiorendszert, valamint kép- és hangjelek kódolására és dekódolására szolgáló adatfeldolgozó elemet;

28.   »háztartási kávéfőző gép«: kávé főzésére szolgáló, nem kereskedelmi célra szánt készülék;

29.   »filteres háztartási kávéfőző gép«: a kávét átszűrés útján előállító háztartási kávéfőző gép;

30.   »fűtőelem«: a kávéfőző gépnek az elektromos áramot vízmelegítés céljából hővé alakító alkatrésze;

31.   »csésze-előmelegítő funkció«: a kávéfőző gépen tárolt csészék melegítését végző funkció;

32.   »főzési ciklus«: a kávé előállításához elvégzendő folyamat;

33.   »öntisztítás«: a kávéfőző gép által a gép belsejének tisztítása érdekében végzett folyamat. Ez a folyamat lehet egyszerű öblítés, de lehet speciális szer alkalmazásával végzett mosás is;

34.   »vízkő-eltávolítás«: a kávéfőző gép által a gép belsejében képződött, vízkővé alakulásra hajlamos lerakódások teljes vagy részleges eltávolítása érdekében végzett folyamat;

35.   »asztali vékonykliens«: olyan számítógép, amelynek távoli számítógépes erőforrásokkal (például kiszolgáló számítógéppel, távoli munkaállomással) létesített kapcsolatra van szüksége az elsődleges funkciók ellátásához, és amely nem rendelkezik beépített forgó adattároló eszközzel. Az asztali vékonykliens fő egysége állandó helyen (például asztalon) történő működésre van szánva, és nem hordozható. Az asztali vékonykliens képes vagy külső, vagy – ha ilyennel fel van szerelve – belső kijelzőn megjeleníteni az adatokat;

36.   »munkaállomás«: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra használt számítógép, az alábbi jellemzőkkel:

37.   »mobil munkaállomás«: nagy teljesítményű, egyfelhasználós, jellemzően grafikai, számítógépes tervezési (CAD), szoftverfejlesztési, pénzügyi és tudományos alkalmazásokra és más számításigényes feladatokra, de nem játékra használt számítógép, amely kifejezetten a hordozhatóság kívánalmát szem előtt tartva készült és közvetlenül váltakozó áramú hálózati áramforrásról működik, de enélkül is huzamosabb ideig működtethető. A mobil munkaállomások beépített kijelzővel rendelkeznek, és beépített akkumulátorról vagy egyéb hordozható tápegységről is működni tudnak. Legtöbbjük külső tápegységet használ, beépített billentyűzettel és pozicionáló eszközzel rendelkezik.

A mobil munkaállomás jellemzői:

38.   »kis hálózatot kiszolgáló szerver«: jellemzően asztali számítógép formájú, asztali számítógép alkotóegységeit használó, de elsődlegesen más számítógépek háttértároló gazdagépének szánt számítógép, amely többek között hálózati infrastruktúra-szolgáltatásokat nyújt, például adat- és médiatartalmak számára tárhelyet biztosít, és az alábbi jellemzőkkel rendelkezik:

39.   »kiszolgáló számítógép«: klienseszközök, például asztali számítógépek, notebook számítógépek, asztali vékonykliensek, IP-telefonok vagy más kiszolgáló számítógépek számára szolgáltatásokat biztosító és a hálózati erőforrásokat kezelő számítástechnikai termék. Kiszolgáló számítógépek alkalmazására általában adatközpontokban és irodai/vállalati környezetben van szükség. A kiszolgáló számítógép elsősorban hálózati kapcsolaton keresztül érhető el, nem pedig beviteli eszközök, például billentyűzet vagy egér közvetlen használatával.

A kiszolgáló számítógép jellemzői:

4.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei

A környezettudatos tervezés keretében a készenléti, a kikapcsolt és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztással összefüggésben teljesítendő követelményeket a II. melléklet tartalmazza.”

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2016. január 7-ig felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményeit ugyaneddig az időpontig a környezettudatos tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében megvizsgálja különösen a szabályozás tárgyi hatályát, a készenléti és a kikapcsolt üzemmódra vonatkozó követelményeket, valamint a hálózatvezérelt készenléti üzemmódra vonatkozóan a harmadik szakaszban (2019-től) bevezetendő követelmények megfelelőségét és szigorát.

A felülvizsgálat kiterjedhet egyebek mellett a professzionális berendezésekre és az elektromos motorral ellátott, távvezérlővel működtetett termékekre.”

6.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A II. melléklet 1. pontját 2010. január 7-től kell alkalmazni.

A II. melléklet 2. pontját 2013. január 7-től kell alkalmazni.

A II. melléklet 3. pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 4. pontját 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 5. pontját 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 6. pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

A II. melléklet 7. pontját 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”

7.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

8.

A III. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„A II. melléklet 2. d) pontjában foglalt követelmények ellenőrzése céljából a tagállamok hatóságai a fentiekben meghatározott vonatkozó mérési eljárást alkalmazzák azon energiafogyasztás meghatározása érdekében, amely azt követően jelentkezik, hogy az energiagazdálkodási vagy más hasonló funkció a berendezést az adott üzemmódba vagy állapotba kapcsolta.

A II. melléklet 3. c) és 4. a) pontjában foglalt követelmények ellenőrzése céljából a tagállamok hatóságai a fentiekben meghatározott vonatkozó eljárást oly módon alkalmazzák, hogy előzetesen a berendezés összes hálózati portját – az adott esetnek megfelelően – letiltják és/vagy leválasztják.

A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai a II. melléklet 3. és 4. pontjában előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

A tagállamok hatóságai egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá.

A fenti eljárásokon túlmenően a tagállamok hatóságai olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárásokat alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott mérési módszertant, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban ismertetett módszereket is.

9.

A IV. melléklet az utolsó mondat után a következő szöveggel egészül ki:

„Hálózatvezérelt készenléti üzemmód: 3 W HiNA berendezések esetében, 1 W vagy még kevesebb nem HiNA berendezések esetében.”

1.

A 2. cikk a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„12.   »hálózat«: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

13.   »hálózati port«: a televíziókészüléknél található hálózati kapcsolódási pont azon, vezetékes vagy vezeték nélküli fizikai interfésze, amelyen keresztül a televíziókészülék távolról aktiválható;

14.   »hálózatképes televíziókészülék«: egy vagy több hálózati porttal rendelkező, hálózathoz kapcsolódni képes televíziókészülék;

15.   »hálózatos elérhetőség«: a televíziókészülék azon képessége, hogy ismételten működésbe lépjen, amikor a hálózati port távolról kiadott jelet észlel;

16.   »távolról kiadott jel«: a televíziókészüléken kívülről származó, a televíziókészülékbe hálózaton keresztül beérkező jel;

17.   »hálózatvezérelt készenléti üzemmód«: az az állapot, amelyben a televíziókészülék hálózati kapcsolaton keresztül távolról kiadott jel hatására képes ismételten működésbe lépni;

18.   »fokozott hálózatos elérhetőség funkcióval ellátott hálózatképes televíziókészülék«, »HiNA-funkciós televíziókészülék«: olyan televíziókészülék, amelynek funkciója a hálózati útvonalválasztóként, hálózati kapcsolóként, vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pontként (de nem terminálként) történő működés vagy ezek kombinációja;

19.   »hálózati útvonalválasztó«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése annak meghatározása, hogy a hálózati adatforgalom továbbításának melyik az optimális útja. A hálózati útvonalválasztók hálózatok között, hálózatiréteg-szintű (L3) információk alapján adatcsomagokat továbbítanak;

20.   »hálózati kapcsoló«: olyan hálózati eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése a keretek szűrése, továbbítása és elosztása az egyes keretek rendeltetési címe alapján. Minden kapcsoló legalább az adatkapcsolati réteg szintjén (L2) működik;

21.   »vezeték nélküli hálózat-hozzáférési pont«: olyan eszköz, amelynek elsődleges rendeltetése az IEEE 802.11 (Wi-Fi) kapcsolat biztosítása több ügyfél számára.”

2.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

3.

A II. melléklet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.   A készenléti, a kikapcsolt és a hálózatvezérelt készenléti üzemmódbeli energiafogyasztás mérése

Az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett energiafogyasztást úgy kell mérni, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesüljön:

A 2.1. a), a 2.1. b), a 2.2. a), a 2.2. b), a 3.1. d) és a 3.2. c) pontban említett energiafogyasztást olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely figyelembe veszi az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszertant.”

4.

A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép: