25.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/18

(1)

A befektetők egyre inkább szociális célokat kívánnak elérni, és nem csupán a pénzügyi megtérülést keresik, kialakulóban van a szociális befektetések piaca az Unióban, amelyet részben a szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok alkotnak. Ezek a befektetési alapok olyan szociális gazdasági társaságoknak biztosítanak finanszírozást, amelyek a társadalmi változások mozgatórugóiként működnek azáltal, hogy innovatív megoldásokat biztosítanak a társadalmi problémákra, például segítenek kezelni a pénzügyi válság társadalmi következményeit, és nagymértékben hozzájárulnak az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közlemény célkitűzéseinek eléréséhez.

(2)

Ez a rendelet a Bizottság 2011. október 25-i„Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat, mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című közleményében ismertetett, szociális vállalkozásokért indított kezdeményezés keretébe illeszkedik.

(3)

Közös keretszabályok meghatározására van szükség az „ESZVA” megnevezésnek a minősített szociális vállalkozási alapokra való használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Európai Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Unióban működtetni kívánt alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és az elfogadható befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá a minősített szociális vállalkozási alapok befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző minősített vállalkozási alapok befektetési ajánlatait. Fel kell számolni a minősített szociális vállalkozási alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását, és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Következésképpen e rendelet tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke – ahogyan azt az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata értelmezi – a megfelelő jogalap.

(4)

Szükség van olyan rendelet elfogadására, amely a minősített szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban ennek megfelelő kötelezettségeket ír elő azokra az alapkezelőkre vonatkozóan, akik az „ESZVA” megnevezés alatt kívánnak forrásbevonást végrehajtani az Unióban. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azon befektetők bizalmát, amelyek ilyen alapokba kívánnak befektetni. E rendelet nem vonatkozhat azokra a már meglévő nemzeti rendszerekre, amelyek lehetővé teszik a szociális jellegű vállalkozásokba való befektetést, és amelyek nem használják az „ESZVA” megnevezést.

(5)

Az „ESZVA” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítja, hogy a megállapított követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek e megnevezés alatt végeznek forrásbővítést. Ez a megnevezés használatának egységes feltételeit is biztosítja azáltal, hogy megelőzi a nemzeti követelmények közötti olyan különbségek létrejöttét, amelyeket egy irányelv átültetése eredményezne. E rendelet következtében a szóban forgó megnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozások vezetői az Unió egészében azonos szabályokat követnének, ami a befektetők bizalmát is növelné. E rendelet csökkenti a szabályozás bonyolultságát és az alapkezelőknek az ilyen alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon alapkezelők esetében, amelyek határokon átívelő módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendelet hozzájárul a verseny torzulásának megakadályozásához is.

(6)

Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a minősített szociális vállalkozási alapokat külső és belső alapkezelők is kezelhessék. Belső kezelésű minősített szociális vállalkozási alap esetén maga az alap a kezelő, ezért meg kell felelnie a szociális vállalkozási alapkezelőkre vonatkozóan e rendeletben előírt valamennyi előírásnak, és e rendelettel összhangban alapkezelőként szerepelnie kell a nyilvántartásban. Belső kezelésű minősített szociális vállalkozási alap ugyanakkor nem lehet egyéb kollektív befektetési vállalkozás vagy átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) külső kezelője.

(7)

Az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok alapkezelőire vonatkozó egyéb szabályok közötti kapcsolat tisztázása végett szükséges megállapítani, hogy ez a rendelet kizárólag az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hatálya alá eső, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól eltérő, olyan kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőire alkalmazandó, amelyek az Unióban vannak letelepedve, és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nyilvántartásba vette őket, és amelyek minősített szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek. Azonban az e rendelet szerint nyilvántartásba vett külső szociális vállalkozási alapkezelők számára lehetővé kell tenni, hogy a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyköteles ÁÉKBV-t is kezelhessenek.

(8)

A rendeletet továbbá kizárólag olyan kollektív befektetési vállalkozások kezelőire kell alkalmazni, amelyek kezelt összesített eszközértéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértéket. A küszöbérték e rendelet céljaira történő kiszámításának módja megegyezik a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbérték kiszámítási módjával.

(9)

Azonban az e rendelet szerint nyilvántartásba vett kezelők, amelyek kezelt eszközállományának összértéke a későbbiekben meghaladja a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértéket, és így az említett irányelv 6. cikke alapján engedélykötelessé válnak a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál, a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásával összefüggésben az egész Unióban használhatják az „ESZVA” megnevezést, amennyiben megfelelnek az említett irányelvben foglalt követelményeknek, és a minősített szociális vállalkozási alapokkal összefüggésben a továbbiakban is mindvégig megfelelnek az „ESZVA” megnevezés használata vonatkozásában e rendeletben előírt bizonyos követelményeknek. Ez a már meglévő és a küszöbérték meghaladása után létrehozott minősített szociális vállalkozási alapokra egyaránt vonatkozik.

(10)

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha a kollektív befektetési vállalkozás nem kívánja használni az „ESZVA” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós előírások érvényesek.

(11)

E rendelet feladata, hogy megállapítsa a minősített szociális vállalkozási alapok jellegére, különösen az olyan minősített portfólióvállalkozásokra vonatkozó egységes szabályokat, amelyekbe az ilyen alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozó egységes előírásokat. Ez azért szükséges, hogy a minősített szociális vállalkozási alap fogalma világosan elhatárolódjon az olyan egyéb alternatív befektetési alapoktól, amelyek más, kevésbé szakosodott befektetési stratégiát, például vállalatfelvásárlást alkalmaznak, és amelyeket e rendelet nem kíván előmozdítani.

(12)

Az egyértelműség és a bizonyosság érdekében e rendeletnek egységes kritériumokat kell meghatároznia arra vonatkozóan is, hogy a szociális gazdasági társaságok mikor tekinthetők minősített portfólióvállalkozásoknak. A szociális vállalkozást úgy kell meghatározni, mint a szociális gazdaság olyan szereplőjét, amelynek elsődleges célkitűzése szociális hatás elérése, nem pedig nyereség termelése a tulajdonosok és a részvényesek számára. Piaci értékesítésre szánt árukat és szolgáltatásokat nyújt, és nyereségét elsősorban szociális célkitűzések elérésére fordítja. Elszámoltatható és átlátható módon irányítják, különösen a munkavállalók, a fogyasztók és a kereskedelmi tevékenységében érintett felek bevonása révén.

(13)

Mivel a szociális gazdasági társaságok elsődleges célja nem nyereségük növelése, hanem pozitív szociális hatás elérése, e rendeletnek csak olyan minősített portfólióvállalkozásoknak kell támogatást nyújtania, amelyek tevékenységének középpontjában az áll, hogy mérhető és pozitív szociális hatást érjenek el. A mérhető és pozitív szociális hatás kiterjedhet olyan bevándorlóknak nyújtott szolgáltatásokra, akik ezek híján kirekesztéssel szembesülnek, illetve a marginalizálódott csoportok foglalkoztatás, képzés vagy egyéb támogatás révén történő munkaerő-piaci reintegrálására. A vállalkozások a nyereségüket elsődleges célkitűzésük elérésére használják fel, továbbá irányításuk elszámoltatható és átlátható módon történik. Ha kivételes esetben egy fel kívánja osztani nyereségét részvényesei és tulajdonosai között, arra előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal kell rendelkeznie. Ezeknek a szabályoknak elő kell írniuk, hogy a nyereség felosztása nem eredményezheti a minősített szociális portfólióvállalkozás elsődleges szociális céljának csorbulását.

(14)

A szociális gazdasági társaságok között számos olyan, különböző formákban működő vállalkozás található, amely szociális szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott, marginalizálódott, hátrányos helyzetű és kirekesztett embereknek. Ilyen szolgáltatás például a lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, az idős vagy fogyatékos személyek gondozása, a gyermekmegőrzés, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, valamint az önállóságvesztés kezelése. A szociális gazdasági társaságok között olyan vállalkozások is találhatók, amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja megfelel szociális célkitűzéseiknek, de tevékenységük nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjed. E tevékenységek közé tartozik a különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő társadalmi és szakmai integrációja. E tevékenységek kiterjedhetnek a társadalmi hatásokkal járó környezetvédelemre is, például a kibocsátáscsökkentésre, az újrahasznosításra és a megújuló energiára.

(15)

Az e rendelet szerinti kollektív befektetési vállalkozások pontos körülírásának céljával összhangban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szociális gazdasági társaságok számára történő tőkenyújtáson legyen a hangsúly, azokat az alapokat kell minősített szociális vállalkozási alapnak tekinteni, amelyek összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legalább 70 %-át ilyen gazdasági társaságokba kívánják befektetni. Nem szabad megengedni, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük 30 %-ánál többet fordítsanak minősített befektetésektől eltérő eszközökbe. Ez azt jelenti, hogy mivel mindvégig legfeljebb 30 % lehet a nem minősített befektetések maximális küszöbértéke, a minősített szociális vállalkozási alap teljes fennállása alatt 70 %-ot kell elkülöníteni a minősített befektetésekre. A fent említett küszöbértékek kiszámítása az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján történik. Az említett befektetési küszöbértékek kiszámításához szükséges részleteket e rendeletben kell rögzíteni.

(16)

E rendelet célja támogatni az Unió szociális gazdasági társaságainak növekedését. A harmadik országokban létesített minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések több tőkét vonzhatnak a minősített szociális vállalkozási alapokba, ezért az Unió szociális gazdasági társaságai számára is előnyösek lehetnek. Azonban e rendelet semmilyen körülmények között nem hozhatja előnyös helyzetbe az olyan harmadik országokban bejegyzett portfólióvállalkozásokba történő befektetéseket, amelyek nem kötöttek megfelelő együttműködési megállapodást a szociális vállalkozási alap kezelőjének letelepedése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival és más olyan tagállamokkal, amelyekben a minősített szociális vállalkozási alap egységeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, vagy amelyekkel adóügyi kérdésekben nincs tényleges információcsere.

(17)

A minősített szociális vállalkozási alapoknak az EU-ban letelepedettnek kell lenniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek az e rendeletben meghatározott „ESZVA” megnevezés használatára. A Bizottság legkésőbb két évvel e rendelet alkalmazásának dátumát követően áttekinti az „ESZVA” megnevezés Unióban letelepedett alapok esetében történő használatára vonatkozó korlátozásokat, figyelembe véve azon bizottsági ajánlás alkalmazásának tapasztalatait, amely célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására buzdítsák.

(18)

A szociális vállalkozási alapkezelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy az alapok fennállása folyamán kiegészítő tőke-kötelezettségvállalásokat vonzzanak. A minősített szociális vállalkozási alap fennállása folyamán szerzett ilyen kiegészítő tőke-kötelezettségvállalásokat tekintetbe kell venni a nem minősített eszközökbe történő soron következő befektetés tervezésekor. A kiegészítő tőke-kötelezettségvállalások a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában rögzített kritériumok és feltételek mellett engedélyezhetők.

(19)

Tekintettel a szociális gazdasági társaságok specifikus finanszírozási igényeire, világosan meg kell határozni azokat az eszköztípusokat, amelyeket a minősített szociális vállalkozási alapok a finanszírozásukhoz felhasználhatnak. Ezért e rendelet egységes szabályokat állapít meg a minősített szociális vállalkozási alapok számára az általuk felhasználható, elfogadható befektetési eszközökre vonatkozóan, beleértve a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszközöket, a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket – például a saját váltókat és a takarékjegyeket–, a más minősített szociális vállalkozási alapokba történő befektetéseket, valamint a biztosíték mellett vagy anélkül nyújtott hiteleket és az adományokat. A minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhígulásának megakadályozása érdekében a minősített szociális vállalkozási alapok számára csak abban az esetben szabad engedélyezni a más minősített szociális vállalkozási alapokba történő befektetéseket, ha ez utóbbi minősített szociális vállalkozási alapok összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legfeljebb 10 %-át fektették más szociális vállalkozási alapokba.

(20)

A minősített szociális vállalkozási alapok elsődleges tevékenysége a szociális gazdasági társaságok elsődleges befektetéseken keresztül történő finanszírozása. A minősített szociális vállalkozási alapok nem folytatnak rendszerszintű jelentőségű banki tevékenységeket az általános prudenciális keretszabályozáson kívül (úgynevezett „árnyékbanki tevékenység”), és nem követhetnek a magántőkére jellemző stratégiákat sem, például nem végezhetnek hitelből történő vállalatfelvásárlást.

(21)

A befektetési portfólió szükséges rugalmasságának fenntartása érdekében a minősített szociális vállalkozási alapok befektethetnek a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe, de e befektetések értéke nem haladhatja meg a nem minősített befektetésekre meghatározott 30 %-os küszöbértéket. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állományát nem kell figyelembe venni e küszöbérték kiszámításánál, mivel ezen állományok nem minősülnek befektetéseknek. A minősített szociális vállalkozási alapok olyan befektetéseket eszközölnek, amelyek összhangban állnak etikus befektetési stratégiájukkal, nem eszközölhetnek például olyan befektetéseket – pl. a fegyveriparban –, amelyek esetében fennáll az emberi jogok megsértésének veszélye, vagy amelyek elektronikus hulladékdömpinggel járhatnak.

(22)

Annak érdekében, hogy az „ESZVA” megnevezés az Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a minősített szociális vállalkozási alapok Unióban történő forgalmazása során ezt a megnevezést kizárólag azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított egységes minőségi kritériumoknak.

(23)

Annak érdekében, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan.

(24)

Annak érdekében, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint, hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfólióvállalkozások támogatására összpontosítsanak, a tőkeáttétel alkalmazását meg kell tiltani az alap számára. A minősített szociális vállalkozási alapkezelő a minősített szociális vállalkozási alap szintjén csak abban az esetben vehet fel kölcsönt, bocsáthat ki adóskötelezvényt és vállalhat garanciát, ha e kölcsönöket, adóskötelezvényeket és garanciákat le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik, és így az alap kitettségét nem növelik a lehívható tőke szintjét meghaladóan. A minősített szociális vállalkozási alap befektetőitől kapott, ugyanezen befektetők tőke-kötelezettségvállalásai által teljes mértékben fedezett készpénzelőlegek nem növelik a minősített szociális vállalkozási alap kitettségét, ezért megengedhetők. Annak érdekében azonban, hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg az alap le nem hívott tőkéjét.

(25)

Annak érdekében, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazása olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek a saját befektetési döntéseik meghozásához és az ilyen alapok által hordozott kockázatok megfelelő felméréséhez szükséges tapasztalattal, tudással és szakértelemmel, valamint a minősített szociális vállalkozási alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. A minősített szociális vállalkozási alapokat ebből kifolyólag csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni. Annak érdekében azonban, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek az ilyen alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében külön biztosítékokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a minősített szociális vállalkozási alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást. Ezenkívül a minősített szociális vállalkozási alap kezelő vezetésében részt vevő ügyvezetők, igazgatók vagy alkalmazottak által eszközölt befektetéseket is lehetővé kell tenni abban az esetben, ha a befektetés az általuk kezelt minősített szociális vállalkozási alapba irányul, hiszen az ilyen személyek kellően jártasak az ilyen befektetésekben való részvételhez.

(26)

Annak érdekében, hogy csak azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők használhassák az „ESZVA” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, a rendeletben szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint a kezelőknek a befektetőivel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanebből az okból kifolyólag a rendeletben meg kell határozni az összeférhetetlenség alapkezelők általi kezelésére vonatkozó egységes feltételeket is. A szabályoknak azt is meg kell követelniük, hogy az alapkezelő rendelkezzen az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

(27)

Ha valamely minősített szociális vállalkozási alapkezelő harmadik félre kíván feladatokat átruházni, az alapkezelőnek a minősített szociális vállalkozási alappal és annak befektetőivel szemben fennálló felelősségét a harmadik félre való feladatátruházás ténye nem befolyásolhatja. Ezenkívül az alapkezelő nem ruházhat át feladatokat olyan mértékben, hogy már lényegében nem tekinthető minősített szociális vállalkozási alapnak, hanem postafiókcéggé vált. Továbbra is az alapkezelő felel az átruházott feladatok megfelelő teljesítéséért, valamint e rendelet betartásáért. A feladatok átruházása nem veszélyeztetheti az alapkezelő felügyeletének hatékonyságát, és különösen nem akadályozhatja meg, hogy az alapkezelő befektetőinek legjobb érdeke szerint járjon el, illetve, hogy az alap kezelése a befektetők legjobb érdeke szerint történjen.

(28)

A szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok egyik alapvető jellemzője, hogy a befektetők számára biztosított pénzügyi megtérülés mellett pozitív szociális hatást is kiváltanak, és ez megkülönbözteti őket más befektetési alapoktól. Ezért a rendeletnek elő kell írnia, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelőnek megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie a minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetések által elérendő pozitív szociális hatások nyomon követésére.

(29)

A társadalmi eredményeket vagy hatásokat célzó alapok jellemzően összegyűjtik és értékelik az információkat azzal kapcsolatosan, hogy a szociális gazdasági társaságok milyen mértékben képesek elérni a kívánt eredményt és hatásokat. Igen széles azon társadalmi eredmények és hatások spektruma, amelyre a szociális gazdasági társaságok törekedhetnek. Ennek megfelelően sokféle módszert kifejlesztettek a szociális eredmények és hatások azonosítására és mérésére. A hátrányos helyzetűeket alkalmazni szándékozó vállalatok például jelentést tehetnek a foglalkoztatottak számáról, akik egyébként nem tudnának dolgozni, a börtönlakók beilleszkedését elősegíteni szándékozó vállalatok pedig értékelhetik a teljesítményt a visszaesők arányának vizsgálata révén. Az alapok segítik a szociális vállalkozásokat a céljaikkal és eredményeikkel kapcsolatos információk összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása tekintetében, valamint összegzik azokat a befektetők számára. Miközben a szociális eredményekkel és hatásokkal kapcsolatos információ igen fontos a befektetők számára, nehéz összehasonlítani a különféle szociális gazdasági társaságokat és a különféle alapokat, mivel eltérőek a kitűzött szociális eredmények és hatások, és mivel különböznek a megközelítések is. Az ilyen információk lehető legnagyobb hosszú távú következetességének és összehasonlíthatóságának, illetve az információ megszerzésére irányuló eljárások lehető legnagyobb hatékonyságának ösztönzése érdekében célszerű felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kidolgozni e kérdéskörre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak egyszersmind világosabb helyzetet kell eredményezniük a felügyeleti hatóságok, a minősített szociális vállalkozási alapok és a szociális gazdasági társaságok számára.

(30)

Az „ESZVA” megnevezés integritásának biztosítása érdekében elő kell írni a minősített szociális vállalkozási alapkezelő szervezeti felépítésére vonatkozó minőségi kritériumokat. Ebből kifolyólag a rendelkezni kell a megfelelő technikai és emberi erőforrások meglétére vonatkozó egységes és arányos követelményekről.

(31)

A minősített szociális vállalkozási alapok megfelelő kezelésének, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a kezelő képes fedezni a tevékenységekből eredő potenciális kockázatokat, egységes és arányos követelményeket kell rögzíteni a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által fenntartandó saját forrásokra vonatkozóan. A saját forrás összegének elegendőnek kell lennie a minősített szociális vállalkozási alapok folyamatos és megfelelő kezelésének biztosítására.

(32)

A befektetővédelem céljából biztosítani kell a minősített szociális vállalkozási alap eszközeinek megfelelő értékelését. Ezért a minősített szociális vállalkozási alapok alapszabályában vagy létesítő okiratában meg kell határozni az eszközértékelési előírásokat. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

(33)

Annak érdekében, hogy az „ESZVA” megnevezést használó minősített szociális vállalkozási alapkezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

(34)

E rendelet ugyan tartalmaz biztosítékokat az alapok megfelelő felhasználásának biztosítása céljából, a felügyeleti hatóságoknak mégis ügyelniük kell arra, hogy ezeket a biztosítékokat be is tartsák.

(35)

Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „ESZVA” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok az alapkezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. Ezért egységes szabályokat kell megállapítani a minősített szociális vállalkozási alapkezelőknek a befektetőik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozóan. E követelmények kifejezetten a szociális gazdasági társaságokba irányuló befektetésekre jellemző elemeket is tartalmazhatnak, hogy a tájékoztatás tartalma következetesebb és összehasonlíthatóbb legyen. Ide tartoznak a minősített portfólióvállalkozások befektetési célként való kiválasztása során figyelembe vett kritériumokkal és eljárásokkal kapcsolatos információk. Ezen információk részét képezi a befektetési politika révén elérni kívánt pozitív szociális hatásra, illetve annak nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tájékoztatás is. Ezen túlmenően a befektetők ilyen befektetésekbe vetett bizalmának fenntartása érdekében adatokat kell szolgáltatni a minősített szociális vállalkozási alap által nem minősített portfólióvállalkozásokba eszközölt befektetésekről, és e vállalkozások kiválasztási módjáról is.

(36)

Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felügyeli, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért azok a kezelők, akik az alapjaikat az „ESZVA” megnevezés alatt kívánják forgalmazni, kötelesek értesíteni szándékukról a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak nyilvántartásba kell vennie az alapkezelőt, ha valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. Az engedély az Unió egész területén érvényes.

(37)

A minősített szociális vállalkozási alap határokon átnyúló hatékony forgalmazásának elősegítése érdekében az alapkezelőt a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni.

(38)

Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében meg kell állapítani annak szabályait, hogy mely körülmények fennállása esetén kell frissíteni a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához benyújtott adatokat.

(39)

Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony felügyelete érdekében létre kell hozni a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő értesítési eljárást, amelyet a minősített szociális vállalkozási alapkezelőnek a letelepedése szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vétele indít el.

(40)

Annak érdekében, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásának feltételei az Unió egész területén átláthatók legyenek, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság, EÉPH) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi minősített szociális vállalkozási alapkezelőt és az általuk kezelt valamennyi minősített szociális vállalkozási alapot.

(41)

Amennyiben a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága világos és alátámasztható indokokkal rendelkezik arra, hogy úgy vélje, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő a tagállam területén belül megsérti e rendeletet, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amelynek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(42)

Ha a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának intézkedései ellenére, vagy azok ésszerű időn belüli hiányában a minősített szociális vállalkozási alapkezelő kitart a rendelettel nyilvánvalóan ellentétes gyakorlata mellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának értesítését követően maga is megtehet minden szükséges intézkedést a befektetők védelmére, ideértve adott esetben az adott fogadó tagállamban a minősített szociális vállalkozási alapok érintett alapkezelő általi további forgalmazásának megakadályozását.

(43)

A megállapított egységes kritériumok hatékony felügyeletének biztosítása végett a rendeletnek tartalmaznia kell azoknak a felügyeleti jogköröknek a felsorolását, amelyekkel a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak rendelkezniük kell.

(44)

A megfelelő végrehajtás érdekében a rendeletben közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők személyazonosságát érintő biztosítékokra, valamint az „ESZVA” megnevezésnek az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alapkezelők általi kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat. E fő előírások megsértése a megnevezés használatának megtiltását, és – adott esetben – az alapkezelőnek a nyilvántartásból való törlését kell maga után vonja.

(45)

A letelepedés szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

(46)

Az e rendeletben szabályozott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az EÉPH-ra vonatkozóan magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség legyen érvényben.

(47)

Az, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok milyen mértékben fognak hozzájárulni a szociális befektetések európai piacának növekedéséhez, attól függ majd, hogy az alapkezelők alkalmazzák-e majd az „ESZVA” megnevezést, a befektetők elismerik-e majd azt, valamint, hogy létrejön-e majd a szociális gazdasági társaságok egész Unióra kiterjedő életerős rendszere, amely segíti e társaságokat a kínált finanszírozási lehetőségek igénybevételében. Ennek érdekében valamennyi érdekelt félnek, ideértve a piac működtetőit, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, a Bizottságot és az Unión belüli egyéb érintett intézményeket, arra kell törekednie, hogy biztosítsa az e rendelet kínálta lehetőségek közismertségét.

(48)

Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében az EUMSZ 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört kell a Bizottságra ruházni a szociális célkitűzést szolgáló áru- és szolgáltatástípusok, illetve árutermelési és szolgáltatásnyújtási módok és a nyereség tulajdonosok és befektetők közötti esetleges felosztása körülményeinek, a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek fajtáinak és az ezzel összefüggésben szükséges lépések pontosítása, a minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív szociális hatások mérésére szolgáló eljárások, valamint a befektetők számára nyújtandó tájékoztatás tartalma és eljárása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten és tekintetbe véve az önszabályozási kezdeményezéseket és a magatartási kódexeket – megfelelő konzultációkat folytasson. A minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív szociális hatások mérésére szolgáló eljárások részleteiről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat érintő előkészítő munkához kapcsolódó konzultációkat a Bizottságnak az érintett szereplők és az EÉPH bevonásával kell lefolytatnia. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(49)

A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t, mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet, megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(50)

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban végrehajtási aktusok útján végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni az e rendeletben említett bejelentési eljárás formájára vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával.

(51)

E rendeletet alkalmazásának napját követően négy éven belül a Bizottságnak a szociális vállalkozási alapok piacán bekövetkező változások értékelése céljából felül kell vizsgálnia e rendeletet. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak az általános felmérését. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(52)

Ezenkívül e rendelet alkalmazásának napját követően négy éven belül a Bizottságnak meg kell kezdenie az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokról és azok kezelőiről szóló egyéb szabályok, különösen a 2011/61/EU irányelv közötti kölcsönhatás vizsgálatát. E vizsgálatnak kiemelten kell foglalkoznia e rendelet hatályával, értékelve azt, hogy ki kell-e terjeszteni a hatályt annak lehetővé tétele érdekében, hogy a jelentősebb alternatív befektetési alapok használhassák az „ESZVA” megnevezést. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(53)

E felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottságnak értékelnie kell az alapok befektetők általi felvételét esetlegesen akadályozó tényezőket, ideértve azt is, hogy milyen hatást gyakorolnak az intézményi befektetőkre a rájuk vonatkozó egyéb prudenciális jellegű szabályok. A Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie továbbá annak értékelése céljából, hogy az „ESZVA” megnevezés miként járulna hozzá egyéb uniós programokhoz, például a Horizont 2020-hoz, amely az uniós innováció támogatására is szolgálnak.

(54)

A „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című, 2011. december 7-i bizottsági közleménynek megfelelően a kockázatitőke-alapok határokon átnyúló befektetéseit gátló adóügyi akadályok Bizottság általi vizsgálatával összefüggésben, valamint e rendelet felülvizsgálatához kapcsolódóan a Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy ugyanilyen módon vizsgálja meg a szociális gazdasági társaságok adóügyi akadályait, továbbá értékelje azokat a lehetséges adóügyi ösztönzőket, amelyek révén támogathatók a szociális vállalkozások az Unióban.

(55)

Az EÉPH értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(56)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk) és a vállalkozás szabadságát (16. cikk).

(57)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az EÉPH az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végez.

(58)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy a minősített szociális vállalkozási alapok Unió-szerte való forgalmazásának elősegítése érdekében létrehozza a minősített szociális vállalkozási alapok belső piacát a minősített szociális vállalkozási alapkezelőkre vonatkozó engedélyezés keretének meghatározása révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért amennyiben a rendelet léptéke és hatása miatt az – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

kezelt összesített eszközértékük nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértéket;

b)

az Unióban letelepedettek;

c)

a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál nyilvántartás-kötelesek; és

d)

minősített szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek.

a)

folyamatosan megfelelnek a 2011/61/EU irányelvben foglalt követelményeknek; és

b)

a továbbiakban is folyamatosan megfelelnek e rendelet 3., 5. és 10. cikkének, 13. cikke (2) bekezdésének, valamint 14. cikke (1) bekezdése d), e) és f) pontjának.

i.

amely az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján számított, összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70 %-át minősített befektetésekbe szándékozik kihelyezni a minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőn belül;

ii.

amelynek minősített befektetésektől eltérő eszközökbe kihelyezett befektetései nem haladják meg az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján számított, összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének 30 %-át;

iii.

amelyet valamely tagállam területén hoztak létre;

i.

amely a minősített szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem vehet részt a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. és 15. pontja szerinti szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) való kereskedésben;

ii.

létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült szabályzat vagy létesítő okirat szerint elsődleges célja, hogy mérhető, pozitív szociális hatásokat érjen el, amennyiben a vállalkozás:

iii.

nyereségét elsősorban létesítő okirata, alapszabálya vagy más, a társaság alapításakor készült szabályzat vagy létesítő okirat és az ezekben meghatározott olyan eljárások és szabályok szerinti elsődleges szociális célkitűzésének elérésére fordítja, amelyek meghatározzák, hogy mely körülmények fennállása esetén kerül sor a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására, annak érdekében, hogy a nyereség felosztása ne veszélyeztesse elsődleges célkitűzését;

iv.

elszámoltatható és átlátható irányítás alatt áll, különösen a munkavállalók, az ügyfelek és az üzleti tevékenységében érintett felek bevonása révén;

v.

amelynek valamely tagállam vagy harmadik ország területén letelepedettek, feltéve, hogy az említett harmadik ország:

i.

olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet:

ii.

minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, értékpapírosított és nem értékpapírosított, hitelviszonyt megtestesítő eszközök;

iii.

egy vagy több más minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyei vagy részvényei, feltéve, hogy ezen minősített szociális vállalkozási alapok összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legfeljebb 10 %-át fektették minősített szociális vállalkozási alapokba;

iv.

a minősített szociális vállalkozási alap által, minősített portfólióvállalkozásnak biztosíték mellett vagy anélkül nyújtott hitelek;

v.

bármely más részesedés minősített portfólióvállalkozásban;

a)

legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; valamint

b)

írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötött szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással járó kockázatnak.

a)

jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során;

b)

megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a minősített portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c)

üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal előmozdítsa azon minősített portfólióvállalkozások pozitív szociális hatását, amelyekbe befektetett, és a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az általa kezelt minősített szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;

d)

a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és e befektetések, valamint e vállalkozások pozitív szociális hatása folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

e)

megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet;

f)

méltányosan kezeli a befektetőket;

g)

biztosítja, hogy egyetlen befektető se részesüljön megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott minősített szociális vállalkozási alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.

a)

a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, az alapkezelők üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek, az alapkezelő alkalmazottai, az alapkezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött bármely személy, valamint az alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői;

b)

a minősített szociális vállalkozási alap vagy befektetői, valamint valamely egyéb, ugyanazon minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt minősített szociális vállalkozási alap, vagy az előbbiek befektetői;

c)

a minősített szociális vállalkozási alap vagy az abba befektetők és az ugyanazon minősített szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV vagy e kollektív befektetési vállalkozásba vagy ÁÉKBV-be befektetők.

a)

az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b)

a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megtett lépések.

a)

foglalkoztatás és munkaerőpiacok;

b)

a munkahelyek minőségével összefüggő előírások és jogok;

c)

társadalmi befogadás és egyes konkrét csoportok védelme;

d)

egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség;

e)

közegészség és közbiztonság;

f)

a szociális védelemhez, az egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférés és az ezekre gyakorolt hatások.

a)

a befektetési politika révén elért általános szociális eredmények megfelelő részletezése, és az ezen eredmények mérésére alkalmazott módszer;

b)

a minősített portfólióvállalkozásokat érintő elidegenítésekről szóló nyilatkozat;

c)

annak ismertetése, hogy a minősített szociális vállalkozási alap egyéb, nem minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetési eszközeit érintő elidegenítésekre a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában leírt feltételek szerint került-e sor;

d)

a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által a minősített portfólióvállalkozások kapcsán vállalt tevékenységek összefoglalása a 14. cikk (1) bekezdésének l) pontja szerint;

e)

tájékoztatás az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a minősített portfólióbefektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetések jellegéről és céljáról.

a)

az alapkezelő, valamint a vele szociális vállalkozási alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatai;

b)

az alapkezelő rendelkezésére álló saját forrás mennyisége részletes nyilatkozattal, amelyben az alapkezelő vázolja, hogy miért tartja elegendőnek e saját forrásokat a kezelésében lévő minősített szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrások fenntartásához;

c)

a minősített szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és céljai, beleértve:

d)

a minősített szociális vállalkozási alap befektetési politikája révén formálódó pozitív szociális hatás, szükség szerint ideértve az ilyen eredményekkel kapcsolatos ésszerű előrejelzéseket és a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat;

e)

a szociális hatások mérésére alkalmazandó módszertan;

f)

a minősített portfólióvállalkozásoktól eltérő eszközök – kivéve a készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesben fennálló eszközöket – és a kiválasztásukra szolgáló folyamatok, illetve kritériumok;

g)

a minősített szociális vállalkozási alap kockázati profilja, és minden olyan kockázat, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

h)

a minősített szociális vállalkozási alap értékelési eljárása és az eszközértékelés árazási módszere, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

i)

annak ismertetése, hogy milyen módon történik a minősített szociális vállalkozási alapkezelő díjazásának kiszámítása;

j)

valamennyi vonatkozó költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

k)

amennyiben rendelkezésre áll, a minősített szociális vállalkozási alap korábbi pénzügyi teljesítménye;

l)

a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

m)

azon eljárások, amelyekkel a minősített szociális vállalkozási alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

a)

az e cikk (1) bekezdésének c)–f) és l) pontjában említett információk tartalma;

b)

az e cikk (1) bekezdésének c)–f) és l) pontjában említett információk egységes bemutatási módja a lehető legnagyobb fokú összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

a)

a minősített szociális vállalkozási alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;

b)

azoknak a minősített szociális vállalkozási alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c)

információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

d)

azon tagállamok felsorolása, amelyekben a minősített szociális vállalkozási alapkezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített szociális vállalkozási alapokat;

e)

azon tagállamok felsorolása, amelyekben a minősített szociális vállalkozási alapkezelő minősített szociális vállalkozási alapokat létesített, vagy kíván létesíteni.

a)

a minősített szociális vállalkozási alap üzleti tevékenységét irányító személyek üzleti jó hírneve elfogadható, és ezek a személyek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő által követett befektetési stratégiák tekintetében elégséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek;

b)

az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanok;

c)

az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés;

d)

az (1) bekezdés e) pontja szerint benyújtott listából kiderül, hogy valamennyi minősített szociális vállalkozási alapot e rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjával összhangban hozták létre.

a)

új minősített szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni;

b)

már létező minősített szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

a)

betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b)

haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt;

c)

bárkitől tájékoztatást kérhetnek a minősített szociális vállalkozási alapkezelő vagy a minősített szociális vállalkozási alap tevékenységéről;

d)

helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)

megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;

f)

felszólíthatják a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt e rendelet betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.

a)

nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek, és ezzel megszegi az 5. cikkben foglaltakat;

b)

a 6. cikket sértve valamely minősített szociális vállalkozási alap befektetési jegyeit és részvényeit nem elfogadható befektetők részére forgalmazza;

c)

anélkül használja az „ESZVA” megnevezést, hogy a 15. cikkben foglaltak szerint nyilvántartásba lenne véve;

d)

olyan pénzeszközök forgalmazására használja az „ESZVA” megnevezést, amelyeket nem a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. pontjával összhangban hoztak létre;

e)

a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok vagy más szabálytalan, a 15. cikket sértő eszközök révén érte el;

f)

nem jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során, és ezzel megsérti a 7. cikk a) pontját;

g)

nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására, és ezzel sérti a 7. cikk b) pontját;

h)

ismételten nem tesz eleget a 13. cikkben foglalt, az éves beszámolóra vonatkozó követelményeknek;

i)

ismételten nem tesz eleget a befektetők tájékoztatására vonatkozó, 14. cikk szerinti kötelezettségének.

a)

intézkedik arról, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő megfeleljen az 5. és 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 13., 14. és 15. cikknek;

b)

megtiltja az „ESZVA” megnevezés használatát, és törli a minősített szociális vállalkozási alapkezelőt a nyilvántartásból.

a)

milyen széles körben használták a minősített szociális vállalkozási alapkezelők az „ESZVA” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;

b)

a minősített szociális vállalkozási alapok által kihelyezett befektetések földrajzi és ágazati megoszlása;

c)

a 14. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségek megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;

d)

a minősített szociális vállalkozási alapok különféle minősített befektetései, illetve ezek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;

e)

a „szociális vállalkozás” európai címke létrehozásának szükségessége;

f)

annak lehetősége, hogy harmadik országokban létrehozott szociális vállalkozási alapok számára engedélyezzék az „ESZVA” megnevezés használatát, figyelembe véve azon bizottsági ajánlás alkalmazásának tapasztalatait, amely célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására buzdítsa;

g)

a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban, valamint azok pozitív szociális hatása;

h)

a minősített szociális vállalkozási alapkezelők által a 10. cikkben említett minősített portfólióvállalkozások által kifejtett pozitív szociális hatások mérésére bevezetett eljárások elemzése, valamint annak felmérése, hogy bevezethetők-e harmonizált standardok az uniós szintű szociális hatásnak az Unió szociális politikájával összhangban történő mérésére;

i)

a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásának lakossági befektetőkre történő kiterjesztésének lehetősége;

j)

az, hogy a minősített szociális vállalkozási alapokat a 2009/65/EK irányelv szerinti elfogadható eszközöknek kell-e minősíteni;

k)

e rendelet letétkezelői szabályokkal történő kiegészítésének szükségessége;

l)

a szociális vállalkozási alapok előtt álló esetleges adóakadályok vizsgálata, és a szociális vállalkozási tevékenység Unión belüli népszerűsítését célzó lehetséges adóösztönzők értékelése;

m)

az „ESZVA” megnevezést használó alapokba való befektetést esetlegesen akadályozó tényezők felmérése, ideértve a más, prudenciális jellegű uniós jogszabályok intézményi befektetőkre gyakorolt hatását.

a)

az a–e), valamint a g)–m) pontok tekintetében 2017. július 22-ig; valamint

b)

a f) pont tekintetében 2015. július 22-ig.