I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁRÓL

A vasúti ágazatban az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 90. és 91. cikke alapján, összefüggésben a 100. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 171. és 172. cikkével, hatáskörét az Unió tagállamaival megosztva gyakorolja.

Az EUMSZ VI. címe meghatározza az Unió közös közlekedéspolitikáját, XVI. címe pedig megállapítja a közlekedés területén az Uniónak a transzeurópai hálózatok kiépítéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulását.

Az EUMSZ VI. címének 91. cikke különösen arról rendelkezik, hogy az Unió meghatározhatja:

—	a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat,

—	azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet,

—	a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket,

—	az egyéb megfelelő rendelkezéseket.

A transzeurópai hálózatok tekintetében az EUMSZ XVI. címének 171. cikke különösen arról rendelkezik, hogy az Unió:

—	iránymutatás-csomagot dolgoz ki, amely a transzeurópai hálózatok területén a tervezett intézkedések célkitűzéseire, prioritásaira és főbb vonalaira vonatkozik; ezek az iránymutatások közös érdekű projekteket határoznak meg,

—	végrehajt minden olyan intézkedést, különösen a műszaki szabványok összehangolásának területén, amely a hálózatok átjárhatóságának biztosításához szükséges,

—

támogathatja – különösen megvalósíthatósági tanulmányok, hitelgaranciák vagy kamattámogatások formájában – a tagállamok által támogatott, az első francia bekezdésben említett iránymutatások által meghatározott közös érdekű projekteket; az Unió emellett a Kohéziós Alapon keresztül hozzájárulhat a közlekedési infrastruktúra területén egyedi projektek finanszírozásához a tagállamokban.

E két rendelkezés alapján az Unió jelentős számú, a vasúti közlekedésre alkalmazandó jogi aktust fogadott el.

Az uniós jog alapján az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a vasúti közlekedéssel kapcsolatos ügyekben, amennyiben az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény (COTIF) (a továbbiakban: az Egyezmény), illetve az ez alapján elfogadott jogi aktusok ezen meglévő uniós szabályok hatályát érinthetik vagy megváltoztathatják.

Az Egyezmény által szabályozott azon ügyek felett, amelyek tekintetében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, a tagállamoknak nincs hatásköre.

Olyan meglévő uniós szabályok esetében, amelyeket az Egyezmény vagy az az alapján elfogadott jogi aktusok nem érintenek, az Unió az Egyezménnyel kapcsolatos ügyekben a tagállamokkal megosztva gyakorolja hatáskörét.

Az e megállapodás megkötésekor érvényes vonatkozó uniós jogi aktusok jegyzékét az e melléklethez csatolt függelék tartalmazza. Az e jogszabályokból eredő uniós hatáskörök terjedelmét az egyes jogszabályok meghatározott rendelkezései alapján kell megállapítani, különösen amennyiben e rendelkezések közös szabályokat határoznak meg. Az uniós hatáskörök folyamatosan alakulnak. Az Európai Unióról szóló Szerződés és az EUMSZ keretében az illetékes uniós intézmények hozhatnak az Európai Unió hatáskörének terjedelmét meghatározó határozatokat. Az Unió ezért fenntartja a jogot arra, hogy ezt a nyilatkozatot megfelelően módosítsa, anélkül, hogy ez előfeltétele lenne az Egyezményben szabályozott kérdések tekintetében fennálló hatásköre gyakorlásának.

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA AZ EGYEZMÉNY 2. CIKKE TEKINTETÉBEN

A „meghatározott tárgyat szabályozó” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az az Egyezmény, ideértve a függelékeket is, valamely rendelkezése által szabályozott konkrét esetre vonatkozik, és amelyre nem vonatkoznak Európai Unió jogszabályai.

III. MELLÉKLET

A TANÁCS, A TAGÁLLAMOK ÉS A BIZOTTSÁG ÁLTAL AZ OTIF SZERINTI ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZANDÓ BELSŐ MEGÁLLAPODÁSOK

Figyelemmel arra, hogy az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az Unió és tagállamai nemzetközi képviseletének egységessége a nemzetközi kötelezettségek végrehajtási szakaszában is követelmény, a Tanács, a tagállamok és a Bizottság a következő belső megállapodásokat alkalmazza:

1.   Hatály

Ezek a belső megállapodások az OTIF alapján létrehozott valamennyi testület valamennyi ülésére vonatkoznak. Az „ülés” e megállapodásokban szereplő előfordulásai értelemszerűen magukban foglalják az írásbeli eljárásához hasonló más eljárásokra való utalásokat.

2.   Koordinációs eljárás

2.1.

Valamennyi OTIF-ülés – így többek között, de nem kizárólag a Közgyűlés, az igazgatási bizottság és egyéb bizottságok ülései – előkészítése érdekében koordinációs üléseket fognak tartani: — Brüsszelben, a Tanács illetékes munkacsoportja (rendszerint a szárazföldi közlekedési munkacsoport) keretében, a lehető legrövidebb időn belül és a szükséges gyakorisággal az OTIF-ülés előtt, és emellett — a helyszínen, különösen az OTIF-ülés kezdetén, és ha szükséges alatta és a végén.

2.2.

A koordinációs üléseken megállapodnak azokról az állásfoglalásokról, amelyeket csak az Unió nevében, vagy adott esetben az Unió és tagállamai nevében képviselnek. Ezeken az üléseken összehangolhatják a tagállamok kizárólagos hatáskörükkel kapcsolatos állásfoglalásait, amennyiben a tagállamok erről megállapodnak.

2.3.	A koordinációs üléseken határoznak a nyilatkozatokra és szavazásra vonatkozó kötelezettségek gyakorlásáról az OTIF üléseinek napirendi pontjaival kapcsolatban, amelyekhez nyilatkozat tehető, illetve amelyeknél szavazás várható.

2.4.

A 2.1. pontban említett koordinációs ülések előkészítéseként, ideértve a nyilatkozattervezeteket és a tárgyalási álláspontokat, szükség esetén előzetes megbeszéléseket tartanak a vonatkozó uniós vasúti jogszabályok által létrehozott megfelelő bizottságban, nevezetesen: — a veszélyes áruk szállításával foglalkozó bizottságban az Egyezmény C. függelékének tárgyát képező áruk esetében; amennyiben ezek az áruk a vasúti vonalak kölcsönös átjárhatóságát vagy a 2004/49/EK irányelv alapján kidolgozott közös biztonságos megközelítést érintik, a vasutak kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó bizottságot is be kell vonni, — az uniós vasutak fejlesztésével foglalkozó bizottságban az Egyezmény A., B., C. és E. függelékének tárgyát képező áruk és az OTIF által kidolgozott egyéb, egységesen szabályozott rendszerek esetében, — a vasutak kölcsönös átjárhatóságával és biztonságával foglalkozó bizottságban az Egyezmény F. és G. függelékének tárgyát képező áruk esetében.

2.5.	A Bizottság minden OTIF-ülés előtt megjelöli azon napirendi pontokat, amelyek uniós koordináció alá tartoznak, és előkészíti a koordinációs üléseken megvitatandó nyilatkozattervezeteket és tárgyalási álláspontokat.

2.6.	Abban az esetben, ha a Bizottság és a tagállamok a koordinációs üléseken nem tudnak megállapodni egy közös álláspontban – többek között a hatáskörmegosztással kapcsolatos nézeteltérések miatt –, akkor a kérdést az Állandó Képviselők Bizottsága és/vagy a Tanács elé kell terjeszteni.

3.   Nyilatkozatok és szavazás az OTIF ülésein

3.1.	Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, a Bizottság szólal fel és szavaz az Unió nevében. Kellő koordinációt követően a tagállamok szintén felszólalhatnak annak érdekében, hogy támogassák és/vagy kiegészítsék az Unió álláspontját.

3.2.	Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak, a tagállamok szólalnak fel és szavaznak.

3.3.

Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek mind nemzeti, mind uniós hatáskörbe tartozó elemeket tartalmaznak, az elnökség és a Bizottság fejti ki a közös álláspontot. Kellő koordinációt követően a tagállamok felszólalhatnak annak érdekében, hogy támogassák és/vagy kiegészítsék a közös álláspontot. Az esetnek megfelelően a tagállamok vagy a Bizottság szavaz az Unió és annak tagállamai nevében a közös állásponttal összhangban. A hatásköri erőviszonyok figyelembevételével határozzák meg (pl. elsősorban tagállami vagy elsősorban uniós hatáskör), hogy ki szavaz.

3.4.

Amennyiben a napirendi pont olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek mind nemzeti, mind uniós hatáskörbe tartozó elemeket tartalmaznak, és a Bizottság és a tagállamok nem tudtak megegyezni a 2.6. pontban említett közös álláspontról, a tagállamok és a Bizottság olyan ügyekben szólalhatnak fel és szavazhatnak, amelyek egyértelműen az ő hatáskörükbe tartoznak.

3.5.

Olyan ügyekben, amelyeknél nem született megegyezés a Bizottság és a tagállamok között a hatáskör megosztásáról, vagy ha nem sikerült elérni az uniós állásponthoz szükséges többséget, mindent meg kell tenni a helyzet tisztázása, illetve az uniós álláspont kialakítása érdekében. Ennek eléréséig és kellő koordináció után a tagállamok és/vagy adott esetben a Bizottság jogosulttá válik a felszólalásra azzal a feltétellel, hogy a kifejtett álláspont nem érinti a jövőbeli uniós álláspontot, összhangban van az uniós politikákkal és a korábbi uniós álláspontokkal, valamint megfelel az uniós jognak.

3.6.

A tagállamok és a Bizottság képviselői részt vehetnek azon OTIF-munkacsoportokban, amelyek az OTIF műszaki bizottságait – nevezetesen a veszélyes áruk szállításával foglalkozó szakértők bizottságát (RID) és a műszaki szakértők bizottságát (TEC) – készítik elő. Az e munkacsoportokban való részvétel alkalmával a tagállamok és a Bizottság képviselői technikai hozzájárulást nyújthatnak, és technikai tudásuk alapján teljeskörűen részt vehetnek a technikai megbeszélésekben. E megbeszélések nem kötik az Uniót. A tagállamok és a Bizottság képviselői komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy közös álláspontot alakítsanak ki, és azt megvédjék az OTIF-munkacsoportok keretében folytatott megbeszélések során.

4.   E megállapodások felülvizsgálata

Bármely tagállam vagy a Bizottság kérésére e megállapodásokat felül kell vizsgálni, a működésük során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet között az Európai Uniónak az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról

Az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió

egyrészről, valamint

a NEMZETKÖZI VASÚTI FUVAROZÁSÜGYI ÁLLAMKÖZI SZERVEZET, a továbbiakban: OTIF

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Szerződő Felek,

tekintettel az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményre (COTIF) (a továbbiakban: az Egyezmény) és különösen annak 38. cikkére,

tekintettel azokra a felelősségi körökre, amelyeket az Egyezmény által szabályozott bizonyos területek tekintetében az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) ruházott az Unióra,

emlékeztetve arra, hogy a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Unió az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve gyakorolja az Európai Közösség jogait, és terhelik annak kötelezettségei,

mivel az Egyezmény létrehozza a berni székhelyű Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezetet (OTIF),

mivel az Unió azzal a céllal csatlakozik az Egyezményhez, hogy támogassa az OTIF-ot a nemzetközi vasúti közlekedés mind műszaki, mind jogi szempontból történő támogatására, javítására és előmozdítására vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításában,

mivel az Egyezmény 3. cikke alapján azon tagállamok esetében, amelyek egyben az Uniónak is tagállamai, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes tagállamai is, az Egyezményből eredő nemzetközi együttműködésre vonatkozó kötelezettségek nem élveznek elsőbbséget az Európai Unióban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban való tagállamiságból eredő kötelezettségeikkel szemben,

mivel az Egyezmény azon részei tekintetében, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak, elválasztó záradék szükséges annak jelzésére, hogy az Unió tagállamai nem hivatkozhatnak az Egyezményből eredő jogokra és kötelezettségekre és azokat nem alkalmazhatják közvetlenül egymás között,

mivel az Egyezmény teljes mértékben alkalmazandó egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az Egyezmény többi szerződő fele között,

mivel az Uniónak az Egyezményhez való csatlakozása megköveteli, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek az Unióban és tagállamaiban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat egyértelműen megállapítsák,

mivel az Unió Egyezményhez való csatlakozási feltételeinek lehetővé kell tenniük, hogy az Unió az Egyezmény keretein belül gyakorolja a tagállamai által ráruházott hatásköröket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Egyezmény 38. cikkével összhangban az Unió, az e megállapodásban meghatározott feltételekkel, csatlakozik az Egyezményhez.

2. cikk

Az Egyezménynek a nemzetközi vasúti szállítás elősegítésére, jobbítására és fejlesztésére irányuló céljának sérelme nélkül és annak az Egyezmény többi felével egymás közötti kapcsolataikban való teljes mértékű alkalmazásának sérelme nélkül az Egyezmény azon felei, amelyek az Unió tagállamai, az uniós szabályokat alkalmazzák, és ezért nem alkalmazzák az Egyezményből származó szabályokat, kivéve, ha nem áll rendelkezésre a meghatározott tárgyat szabályozó uniós szabály.

3. cikk

E megállapodás rendelkezéseire is figyelemmel, az Egyezmény rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok az Unióra is vonatkoznak, annak hatásköri keretein belül, és az Egyezmény feleinek, illetve képviselőiknek megnevezésére használt különböző meghatározásokat ennek megfelelően kell érteni.

4. cikk

Az Unió nem járul hozzá az OTIF költségvetéséhez, és nem vesz részt a költségvetést érintő döntésekben.

5. cikk

A 6. cikk szerinti szavazati jog gyakorlásának sérelme nélkül, az Unió jogosult képviseltetni magát és részt venni valamennyi olyan OTIF-szerv munkájában, amelyekben valamelyik tagállama az Egyezmény feleként jogosult képviseltetni magát, és amelyekben a hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkoznak.

Az Unió nem lehet az igazgatási bizottság tagja. Meghívást kaphat az említett bizottság üléseire, amikor a bizottság a napirendre vett közös érdekű kérdésekben konzultálni kíván vele.

6. cikk

(1)   Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó döntések során az Unió tagállamainak az Egyezmény szerinti szavazati jogát az Unió gyakorolja.

(2)   Az Unió és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó döntések esetén vagy az Unió, vagy annak tagállamai szavaznak.

(3)   Az Egyezmény 26. cikkének (7) bekezdésére is figyelemmel, az Unió az Egyezmény feleinek is minősülő tagállamaival egyenlő számú szavazattal rendelkezik. Amennyiben az Unió él szavazati jogával, tagállamai nem szavazhatnak.

(4)   Az Unió, eseti alapon, tájékoztatja az Egyezmény szerződő feleit azokról az esetekről, amikor – a közgyűlés és más döntéshozó testület napirendjén szereplő különböző témákra vonatkozóan – gyakorolni fogja a fenti (1) és (3) bekezdésben meghatározott szavazati jogát. E kötelezettség a levélváltás formájában hozott döntésekre is vonatkozik. A tájékoztatás elküldésekor elegendő időt kell biztosítani az OTIF főtitkára számára az információk és tárgyalási anyagok továbbítására vagy a levélváltás formájában hozott döntések elfogadására.

7. cikk

Az uniós hatáskör mértékét általánosságban az Unió írásos nyilatkozatban jelzi e megállapodás megkötésekor. A nyilatkozat adott esetben módosítható, ha az Unió erre vonatkozóan értesítést küld az OTIF számára. A nyilatkozat nem helyettesítheti, és semmiféleképpen nem korlátozhatja azokat az ügyeket, amelyek az OTIF szavazással vagy más módon lefolytatott döntéshozatali eljárása előtt tett uniós hatáskörről szóló értesítések tárgyát képezhetik.

8. cikk

Az Egyezmény V. címe a szerződő felek között, a megállapodás értelmezésével, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatban felmerülő bármely vita esetében alkalmazandó, beleértve a megállapodás fenntartását, érvényességét és megszüntetését.

9. cikk

E megállapodás a megállapodás Szerződő Felek általi aláírását követő első hónap első napján lép hatályba. Az Egyezmény 34. cikkének (2) bekezdése ez esetben nem alkalmazandó.

10. cikk

E megállapodás határozatlan időre marad hatályban.

Amennyiben az Egyezmény valamennyi olyan tagja felmondja az Egyezményt, amely az Uniónak is tagja, az Egyezmény felmondásáról, valamint az e megállapodás felmondásáról szóló értesítést, attól az időponttól kezdve, hogy az Egyezményt felmondani szándékozó utolsó uniós tagállam is elküldte az Egyezmény 41. cikke szerinti felmondásról szóló értesítését, úgy kell tekinteni, hogy az Unió mondta fel a megállapodást.

11. cikk

Az Egyezmény azon felei, amelyek nem tagjai az Uniónak, de amelyek az Unióval kötött nemzetközi megállapodások révén alkalmazzák a vonatkozó európai uniós jogszabályokat, az Egyezmény letéteményesének elismervényével egyéni nyilatkozatokat tehetnek az Unióval kötött megállapodások, az Egyezmény és egyéb kapcsolódó szabályozások szerinti jogaik és kötelezettségeik fenntartásáról.

Ez a megállapodás két-két példányban készült, melyek közül egy eredeti példányt az OTIF, a másikat pedig az Unió őrzi meg, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Mindez nem érinti az Egyezmény 45. cikkének (1) bekezdését.