31.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 361/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1257/2012/EU RENDELETE

(2012. december 17.)

az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke első bekezdésére,

tekintettel az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló, 2011. március 10-i 2011/167/EU tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Azon jogi feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy a termékek nemzeti határokon átnyúló előállításával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységüket kiigazítsák, és amelyek nagyobb választási lehetőséget és több lehetőséget biztosítanak a számukra, hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése szerinti uniós célkitűzések eléréséhez. A vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között a belső piacon vagy legalább annak jelentős részén hatályos egységes szabadalmi oltalomnak is szerepelnie kell.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 118. cikkének első bekezdése értelmében a belső piac létrehozásának és működésének összefüggésében hozandó intézkedések magukban foglalják az egész Unióra kiterjedő hatályú egységes szabadalmi oltalom létrehozását, valamint az egész Unióra kiterjedő, központosított engedélyezési, koordinációs és felügyeleti szabályok megállapítását.

(3)

2011. március 10-én a Tanács elfogadta a 2011/167/EU határozatot, amely megerősített együttműködésre ad felhatalmazást Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) között az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén.

(4)

Az egységes szabadalmi oltalom elősegíti a tudományos és technológiai fejlődést és a belső piac működését azáltal, hogy a szabadalmi rendszerhez egyszerűbb, kevésbé költséges és jogbiztonságot nyújtó hozzáférést biztosít. Javítani fogja továbbá a szabadalmi oltalom szintjét azáltal, hogy lehetővé teszi egységes szabadalmi oltalom megszerzését a részt vevő tagállamokban, valamint a vállalkozásokat terhelő költségek csökkentését és az adminisztráció egyszerűsítését az Unió egészében. Az egységes szabadalmi oltalomnak nemzetiségtől, lakóhelytől és székhelytől függetlenül hozzáférhetőnek kell lennie az európai szabadalmaknak mind a részt vevő tagállamokból, mind a más államokból származó jogosultjai számára.

(5)

Az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5-i, 1991. december 17-én és 2000. november 29-én felülvizsgált egyezmény (a továbbiakban: ESZE) létrehozta az Európai Szabadalmi Szervezetet, és megbízta azt az európai szabadalmak megadásának feladatával. Ezt a feladatot az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) látja el. Az ESZH által megadott európai szabadalmakat a szabadalom jogosultjának kérelmére e rendelet alapján egységes hatállyal kell felruházni a részt vevő tagállamokban. Az ilyen szabadalmak megnevezése a továbbiakban „egységes hatályú európai szabadalom”.

(6)

Az ESZE IX. részével összhangban az ESZE szerződő államainak egy csoportja rendelkezhet a területükre kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmak egységes jellegéről. Ez a rendelet az ESZE 142. cikke értelmében különmegállapodásnak, az 1970. június 19-i, legutóbb 2001. február 3-án módosított Szabadalmi Együttműködési Szerződés 45. cikkének (1) bekezdése értelmében regionális szabadalmi szerződésnek, az ipari tulajdon oltalmára létesült, 1883. március 20-án Párizsban aláírt és legutóbb 1979. szeptember 28-án módosított egyezmény 19. cikke értelmében pedig külön megállapodásnak minősül.

(7)

Az egységes szabadalmi oltalmat úgy kell létrehozni, hogy az európai szabadalmakat a szabadalom megadását követően ezen rendelet alapján egységes hatállyal kell felruházni valamennyi részt vevő tagállam vonatkozásában. Az egységes hatályú európai szabadalmak fő jellemzője azok egységes jellege, vagyis az, hogy egységes oltalmat nyújtanak és azonos joghatással bírnak valamennyi részt vevő tagállamban. Az egységes hatályú európai szabadalom korlátozása, átruházása, megvonása vagy az oltalom megszűnése ebből következően csak az összes részt vevő tagállam vonatkozásában lehetséges. Lehetővé kell tenni, hogy az egységes hatályú európai szabadalom hasznosítására a részt vevő tagállamok területének egészére vagy egy részére vonatkozóan lehessen engedélyt adni. Az egységes szabadalmi oltalom által biztosított oltalmi terjedelem egyöntetűségének biztosítása érdekében kizárólag a valamennyi részt vevő tagállamra nézve azonos igénypontokkal megadott európai szabadalmak rendelkezhetnek egységes hatállyal. Végül az európai szabadalmak egységes hatályának járulékos jellegűnek kell lennie, és létre nem jöttnek kell tekinteni, ha az európai alapszabadalmat megvonták vagy korlátozták.

(8)

A szabadalmi jog általános elveivel és az ESZE 64. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egységes szabadalmi oltalomnak visszaható hatállyal, az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetésétől kezdődően kell keletkeznie a részt vevő tagállamokban. A kettős szabadalmi oltalom elkerülése érdekében a részt vevő tagállamoknak egységes szabadalmi oltalom keletkezése esetén biztosítaniuk kell, hogy az európai szabadalmat úgy tekintsék, hogy az a területükön nemzeti szabadalomként nem hatályosult.

(9)

Az egységes hatályú európai szabadalomnak fel kell jogosítania a jogosultat arra, hogy megakadályozza, hogy bármely harmadik fél olyan cselekményeket kövessen el, amelyek ellen a szabadalom oltalmat nyújt. Ezt az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásával kell biztosítani. Az e rendelet és az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésnek az alkalmazandó fordítási szabályok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. december 17-i 1260/2012/EU tanácsi rendelet (3) által nem szabályozott kérdésekre az ESZE-t, az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást – ideértve annak az említett jogosultság hatályát és annak korlátozásait meghatározó rendelkezéseit –, valamint a nemzeti jogot – ideértve annak nemzetközi magánjogi rendelkezéseit – kell alkalmazni.

(10)

Az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos kényszerengedélyekre a részt vevő tagállamok területe tekintetében azok jogszabályait kell alkalmazni.

(11)

Az e rendelet működéséről szóló jelentésében a Bizottságnak értékelnie kell az alkalmazandó korlátozások működését, és szükség esetén megfelelő javaslatokat kell benyújtania, figyelembe véve a szabadalmi rendszernek az innovációhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzájárulását, a harmadik felek jogos érdekeit és a nyomós társadalmi érdekeket. Az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás nem zárja ki, hogy az Európai Unió gyakorolja e téren fennálló hatáskörét.

(12)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a jogok kimerülésének elvét alkalmazni kell az egységes hatályú európai szabadalmakra is. Az egységes hatályú európai szabadalom által biztosított jogok ennélfogva nem terjedhetnek ki az érintett szabadalom tárgyát képező termékkel kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyeket a részt vevő tagállamokban azt követően végeznek, hogy a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja az Unióban forgalomba hozta.

(13)

A kártérítésre alkalmazandó rendszerre a részt vevő tagállamok jogszabályait – így különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 13. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket – kell alkalmazni.

(14)

Az egységes hatályú európai szabadalmat, mint a vagyoni forgalom tárgyát, annak teljességében és valamennyi részt vevő tagállamban a különös feltételek – mint a bejelentő lakóhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy telephelye – alapján meghatározott részt vevő tagállam nemzeti szabadalmaként kell kezelni.

(15)

Az egységes hatályú európai szabadalommal védett találmányok gazdasági hasznosításának előmozdítása és megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ilyen szabadalom jogosultja megfelelő ellenérték fejében annak hasznosítására vonatkozó engedélyt kínáljon fel. E célból lehetővé kell tenni, hogy a szabadalom jogosultja arra vonatkozó nyilatkozatot nyújtson be az ESZH-hoz, hogy megfelelő ellenérték fejében hajlandó engedélyt adni a találmány hasznosítására. Ebben az esetben a nyilatkozat ESZH általi kézhezvételét követően csökkenteni kell a szabadalom jogosultja által fizetendő fenntartási díjakat.

(16)

Az ESZE IX. részének rendelkezéseiben foglalt lehetőséggel élő tagállamok csoportja feladatokkal bízhatja meg az ESZH-t, és létrehozhatja az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa albizottságát (a továbbiakban: albizottság).

(17)

A részt vevő tagállamoknak meg kell bízniuk az ESZH-t az egységes hatályú európai szabadalmakkal összefüggő bizonyos adminisztratív feladatokkal, különösen az egységes hatály iránti kérelmek kezelésével, az egységes hatály, valamint az egységes hatályú európai szabadalomra vonatkozó bármely korlátozás, hasznosítási engedély, illetve az egységes hatályú európai szabadalom átruházása, megvonása vagy megszűnése bejegyzésével, a fenntartási díjak beszedésével és felosztásával, az átmeneti időszakban a fordítások tájékoztató célú közzétételével, továbbá az ESZH hivatalos nyelveitől eltérő nyelven európai szabadalmi bejelentést benyújtó bejelentők fordítási költségeinek visszatérítésére létrehozott kompenzációs rendszer kezelésével.

(18)

Az albizottság keretében a részt vevő tagállamoknak biztosítaniuk kell a részt vevő tagállamok által az ESZH-ra ruházott feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek irányítását és felügyeletét, valamint azt, hogy az egységes hatály iránti kérelmeket a szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napját követő egy hónapon belül nyújtsák be az ESZH-hoz, továbbá arról is gondoskodniuk kell, hogy ezeket a kérelmeket az ESZH előtti eljárások nyelvén nyújtsák be az 1260/2012/EU rendeletben az átmeneti időszakra előírt fordítással együtt. A részt vevő tagállamoknak gondoskodniuk kell a fenntartási díjak mértékének és a fenntartási díjak felosztási arányának az ESZE 35. cikkének (2) bekezdésében szereplő szavazási szabályoknak megfelelő meghatározásáról, összhangban az e rendeletben meghatározott szempontokkal.

(19)

A szabadalom jogosultjainak az egységes hatályú európai szabadalom után egyösszegű éves fenntartási díjat kell fizetniük. A fenntartási díjaknak a szabadalmi oltalom ideje alatt fokozatosan emelkedniük kell, és az Európai Szabadalmi Szervezet részére a szabadalom megadását megelőzően befizetendő díjakkal együtt fedezniük kell az európai szabadalom megadásával és az egységes szabadalmi oltalom kezelésével kapcsolatos összes költséget. A fenntartási díjak mértékének meghatározása során a cél az innováció elősegítése és az európai vállalkozások versenyképességének ösztönzése, figyelembe véve egyes szereplők, így a kis- és középvállalkozások helyzetét, például alacsonyabb díjak meghatározása révén. A díjak mértékének tükröznie kell továbbá a szabadalom által lefedett piac méretét, és hasonlónak kell lennie a részt vevő tagállamokban a fenntartási díjak mértékének első meghatározásakor hatályban lévő átlagos európai szabadalmak nemzeti fenntartási díjainak mértékéhez.

(20)

A fenntartási díjak megfelelő mértékét és felosztását úgy kell meghatározni, hogy az egységes hatályú európai szabadalmakból származó források teljes mértékben fedezzék az egységes szabadalmi oltalommal kapcsolatban az ESZH-ra bízott feladatok összes költségét, valamint hogy a fenntartási díjakból származó bevételek – az Európai Szabadalmi Szervezet részére a szabadalom megadását megelőzően befizetendő díjakkal együtt – biztosítsák az Európai Szabadalmi Szervezet kiegyensúlyozott költségvetését.

(21)

A fenntartási díjakat az Európai Szabadalmi Szervezethez kell befizetni. Az ESZH-nak az ESZE 146. cikkével összhangban meg kell tartania egy bizonyos összeget az egységes szabadalmi oltalommal kapcsolatos feladatok ellátása során az ESZH-nál felmerült költségek fedezésére. A fennmaradó összeget fel kell osztani a részt vevő tagállamok között, és a szabadalmakkal kapcsolatos célokra kell fordítani. A felosztás arányát tisztességes, méltányos és lényeges szempontok, nevezetesen a szabadalmi tevékenység szintje és a piac mérete alapján kell meghatározni, és a felosztás arányának – a rendszer kiegyensúlyozott és fenntartható működésének fenntartása érdekében – garantálnia kell, hogy minden egyes részt vevő tagállamnak jusson egy minimumösszeg. A felosztásnak kompenzálnia kell azt, hogy az adott részt vevő tagállam hivatalos nyelve nem szerepel az ESZH hivatalos nyelvei között, hogy a részt vevő tagállamban az európai innovációs eredménytábla alapján megállapítottak szerint aránytalanul alacsony szintű a szabadalmi tevékenység, és/vagy hogy a részt vevő tagállam viszonylag rövid ideje rendelkezik tagsággal az Európai Szabadalmi Szervezetben.

(22)

Az ESZH és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai közötti megerősített partnerségnek lehetővé kell tennie, hogy az ESZH, adott esetben, rendszeresen felhasználhassa a központi iparjogvédelmi hivatalok által olyan nemzeti szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban végzett kutatások eredményeit, amelyek elsőbbségére egy későbbi európai szabadalmi bejelentésben hivatkoznak. Valamennyi központi iparjogvédelmi hivatal – beleértve azokat is, amelyek a nemzeti szabadalmak megadására irányuló eljárás során nem végeznek kutatást – alapvető szerepet játszhat a megerősített partnerségben, többek között a lehetséges szabadalmi bejelentők, különösen a kis- és középvállalkozások részére nyújtott tanácsadással és támogatással, a bejelentések fogadásával, azoknak az ESZH-hoz történő továbbításával, valamint a szabadalmi információk terjesztésével.

(23)

Ezt a rendeletet az 1260/2012/EU rendelet egészíti ki, amelyet a Tanács az EUMSZ 118. cikke második bekezdésének megfelelően fogad el.

(24)

Az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos bíráskodást az európai szabadalmak és az egységes hatályú európai szabadalmak egységes szabadalmi bíráskodási rendszerét felállító aktusnak kell létrehoznia és szabályoznia.

(25)

Az egységes hatályú európai szabadalmakkal kapcsolatos ügyeket tárgyaló Egységes Szabadalmi Bíróság felállítása létfontosságú az ilyen szabadalmak megfelelő működése, az ítélkezési gyakorlat következetessége és az ebből fakadó jogbiztonság, valamint a szabadalom jogosultjai számára a költséghatékonyság biztosítása érdekében. Ezért alapvető jelentősége van annak, hogy a részt vevő tagállamok nemzeti alkotmányos és parlamenti eljárásaikkal összhangban megerősítsék az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást, és megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ez a Bíróság minél hamarabb megkezdhesse működését.

(26)

Ez a rendelet nem érintheti a részt vevő tagállamok nemzeti szabadalmak megadásához való jogát, és nem léphet a részt vevő tagállamok szabadalmakra vonatkozó jogszabályainak helyébe. A szabadalmi bejelentők számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy nemzeti szabadalmat, egységes hatályú európai szabadalmat, az ESZE egy vagy több szerződő államában hatályos európai szabadalmat vagy olyan egységes hatályú európai szabadalmat szerezzenek, amelyet az ESZE egy vagy több, a részt vevő tagállamok közé nem tartozó szerződő államában is hatályosítanak.

(27)

Mivel a rendelet célját, nevezetesen az egységes szabadalmi oltalom létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e rendelet léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat, adott esetben megerősített együttműködés útján, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén a 2011/167/EU határozatban foglalt felhatalmazásnak megfelelően megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtását szolgálja.

(2)   Ez a rendelet az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i, 1991. december 17-én és 2000. november 29-én felülvizsgált egyezmény (a továbbiakban: ESZE) 142. cikke értelmében különmegállapodásnak minősül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „részt vevő tagállam”: minden olyan tagállam, amely a 9. cikkben említett, egységes hatály iránti kérelem benyújtásának idején a 2011/167/EU határozat alapján, vagy az EUMSZ 331. cikke (1) bekezdése második vagy harmadik albekezdésének megfelelően elfogadott határozat alapján részt vesz az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésben;

b)   „európai szabadalom”: az ESZE-ben foglalt szabályoknak és eljárásoknak megfelelően az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) által megadott szabadalom;

c)   „egységes hatályú európai szabadalom”: olyan európai szabadalom, amely ezen rendelet alapján egységes hatállyal rendelkezik a részt vevő tagállamokban;

d)   „európai szabadalmi nyilvántartás”: az ESZE 127. cikke értelmében az ESZH által vezetett nyilvántartás;

e)   „az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartása”: az európai szabadalmi nyilvántartás részét képező nyilvántartás, amelybe az egységes hatályt, illetve az egységes hatályú európai szabadalom bármely korlátozását, hasznosításának engedélyezését, átruházását, megvonását vagy megszűnését bejegyzik;

f)   „Európai Szabadalmi Közlöny”: az ESZE 129. cikkében meghatározott időszaki kiadvány.

3. cikk

Egységes hatályú európai szabadalom

(1)   A valamennyi részt vevő tagállam tekintetében azonos igénypontokkal megadott európai szabadalom egységes hatállyal rendelkezik a részt vevő tagállamokban, ha annak egységes hatályát az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásába bejegyezték.

Az egyes részt vevő tagállamokra nézve eltérő igénypontokkal megadott európai szabadalom nem rendelkezik egységes hatállyal.

(2)   Az egységes hatályú európai szabadalom egységes jellegű. Az egységes hatályú európai szabadalom azonos oltalmat biztosít, és azonos joghatással bír valamennyi részt vevő tagállamban.

Az egységes hatályú európai szabadalom csak az összes részt vevő tagállam tekintetében korlátozható, ruházható át, illetve vonható meg vagy szűnhet meg.

Az egységes hatályú európai szabadalom hasznosítása a részt vevő tagállamok területének egészére vagy egy részére vonatkozóan is engedélyezhető.

(3)   Az európai szabadalom egységes hatálya az európai szabadalom megvonása vagy korlátozása esetén létre nem jöttnek tekintendő.

4. cikk

A hatály kezdete

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalom attól a naptól számítva hatályos a részt vevő tagállamokban, amikor az ESZH az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdeti.

(2)   A részt vevő tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben az európai szabadalom egységes hatályát bejegyezték, és az a területükre kiterjed, az érintett európai szabadalmat úgy tekintsék, hogy az a szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napján nemzeti szabadalomként nem hatályosult az adott tagállamok területén.

II.   FEJEZET

AZ EGYSÉGES HATÁLYÚ EURÓPAI SZABADALOM JOGHATÁSA

5. cikk

Egységes oltalom

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalom biztosítja jogosultja számára azt a jogot, hogy – az alkalmazandó korlátozásokra is figyelemmel – megakadályozza, hogy a részt vevő tagállamok területén, ahol a szabadalom egységes hatállyal bír, bármely harmadik fél olyan cselekményeket kövessen el, amelyek ellen ez a szabadalom oltalmat nyújt.

(2)   Ezen jog és az arra vonatkozó korlátozások hatálya egységes minden részt vevő tagállamban, amelyben a szabadalom egységes hatállyal bír.

(3)   Azokat az (1) bekezdésben említett cselekményeket, amelyekkel szemben a szabadalom oltalmat nyújt, valamint az alkalmazandó korlátozásokat annak a részt vevő tagállamnak az egységes hatályú európai szabadalmakra vonatkozó jogi rendelkezései határozzák meg, amelynek nemzeti joga a 7. cikk értelmében az egységes hatályú európai szabadalomra a vagyoni forgalom tárgyaként alkalmazandó.

(4)   A 16. cikk (1) bekezdésében említett jelentésében a Bizottság értékeli az alkalmazandó korlátozások működését, és szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be.

6. cikk

Az egységes hatályú európai szabadalom által biztosított joghatások kimerülése

Az egységes hatályú európai szabadalom által biztosított jogok nem terjednek ki az érintett szabadalom tárgyát képező termékkel kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyeket azt követően végeznek azon részt vevő tagállamokban, amelyekben az érintett szabadalom egységes hatállyal bír, hogy a szóban forgó terméket a szabadalom jogosultja vagy annak hozzájárulásával más az Unióban forgalomba hozta, kivéve, ha a szabadalom jogosultja az adott termék további forgalmazását jogos indok alapján ellenezheti.

III.   FEJEZET

AZ EGYSÉGES HATÁLYÚ EURÓPAI SZABADALOM, MINT A VAGYONI FORGALOM TÁRGYA

7. cikk

Az egységes hatályú európai szabadalom nemzeti szabadalomként történő kezelése

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalom, mint a vagyoni forgalom tárgya, annak teljességében és valamennyi részt vevő tagállamban azon részt vevő tagállam nemzeti szabadalmaként kezelendő, amelyben az érintett szabadalom egységes hatállyal bír, és amelyben az európai szabadalmi nyilvántartás szerint:

a)

az európai szabadalmi bejelentés benyújtásának időpontjában a bejelentő lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye található; vagy

b)

amennyiben az a) pont nem alkalmazható, az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor a bejelentő telephellyel rendelkezett.

(2)   Amennyiben az európai szabadalmi nyilvántartásban két vagy több személy szerepel a szabadalom együttes bejelentőjeként, az (1) bekezdés a) pontja a szabadalom együttes bejelentői közül az elsőként említettre alkalmazandó. Ha ez nem lehetséges, az (1) bekezdés a) pontja a sorban utána következő együttes bejelentőre alkalmazandó. Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja egyik együttes bejelentőre sem alkalmazható, értelemszerűen az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó.

(3)   Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a szabadalom egyik bejelentője sem rendelkezik lakóhellyel, nincs üzleti tevékenységének fő helye, sem telephelye valamelyik azon részt vevő tagállamban, amelyben a szabadalom egységes hatállyal bír, az egységes hatályú európai szabadalom, mint a vagyoni forgalom tárgya, annak teljességében és valamennyi részt vevő tagállamban azon állam nemzeti szabadalmaként kezelendő, ahol az ESZE 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Szabadalmi Szervezet székhelye található.

(4)   Valamely jog megszerzése nem tehető függővé valamely nemzeti szabadalmi nyilvántartásba történő bejegyzéstől.

8. cikk

Jogok engedélyezése

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalom jogosultja nyilatkozatot nyújthat be az ESZH-hoz arra vonatkozóan, hogy a jogosult megfelelő ellenérték fejében bárki számára hajlandó engedélyezni a találmány hasznosítását.

(2)   Az e rendelet alapján megszerzett hasznosítási engedély szerződéses hasznosítási engedélynek minősül.

IV.   FEJEZET

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Adminisztratív feladatok az Európai Szabadalmi Szervezet keretében

(1)   A részt vevő tagállamok az ESZE 143. cikke értelmében az ESZH-t az alábbi, az ESZH belső szabályzatának megfelelően ellátandó feladatokkal bízzák meg:

a)

az európai szabadalmak jogosultjai egységes hatály iránti kérelmeinek kezelése;

b)

az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásának az európai szabadalmi nyilvántartásba való belefoglalása és az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásának kezelése;

c)

a 8. cikkben említett engedélyezésre vonatkozó nyilatkozatoknak, a nyilatkozatok visszavonásának és az egységes hatályú európai szabadalom jogosultja által nemzetközi szabványügyi testületekben tett engedélyezési kötelezettségvállalásoknak a fogadása és nyilvántartása;

d)

az 1260/2012/EU rendelet 6. cikkében említett fordítások közzététele a szóban forgó cikkben említett átmeneti időszak során;

e)

az egységes hatályú európai szabadalmak fenntartási díjainak beszedése és kezelése azon évet követő évek tekintetében, amely évben az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik a szabadalom megadásáról szóló értesítést; a fenntartási díjak késedelmes fizetése miatt fizetendő pótdíjak beszedése és kezelése, amennyiben a késedelmes fizetés az esedékességtől számított hat hónapon belül történik, valamint a beszedett fenntartási díjak egy részének a részt vevő tagállamok részére történő felosztása;

f)

az 1260/2012/EU rendelet 5. cikkében említett, a fordítási költségek visszatérítésére létrehozott kompenzációs rendszer kezelése;

g)

annak biztosítása, hogy az európai szabadalom jogosultjának egységes hatály iránti kérelme a szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetését követő egy hónapon belül benyújtásra kerüljön az ESZE 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárási nyelven; és

h)

annak biztosítása, hogy az egységes hatályt feltüntessék az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásában, amennyiben egységes hatály iránti kérelmet nyújtottak be, és azt az 1260/2012/EU rendelet 6. cikkében meghatározott átmeneti időszak során az abban a cikkben említett fordításokkal együtt nyújtották be, valamint, hogy az ESZH-t tájékoztassák az egységes hatályú európai szabadalmak bármely korlátozásáról, hasznosításának engedélyezéséről, átruházásáról és megvonásáról;

(2)   A részt vevő tagállamok biztosítják az e rendeletnek való megfelelést az ESZE keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeik teljesítése során, és e célból együttműködnek. A részt vevő tagállamok az ESZE szerződő államaiként gondoskodnak az e cikk (1) bekezdésében említett feladatokkal kapcsolatos tevékenységek irányításáról és felügyeletéről, valamint biztosítják – e rendelet 12. cikkével összhangban – a fenntartási díjak mértékének és – e rendelet 13. cikkével összhangban – a fenntartási díjak felosztási arányának megállapítását.

Ennek érdekében létrehozzák az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa ESZE 145. cikke értelmében vett albizottságát (a továbbiakban: albizottság).

Az albizottságot a részt vevő tagállamok képviselői és a Bizottság egy megfigyelői státusú képviselője, valamint az ő helyetteseik alkotják, akik távollétükben képviselik őket. Az albizottság tagjainak munkáját tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

Az albizottság határozatait a Bizottság álláspontjának kellő figyelembevételével és az ESZE 35. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban hozza meg.

(3)   A részt vevő tagállamok az ESZH által az (1) bekezdésben említett feladatok ellátása során hozott határozatokkal szemben hatékony jogvédelmet biztosítanak egy vagy több részt vevő tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságán.

V.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

10. cikk

A költségekre vonatkozó alapelv

Az ESZH-nak az ESZE 143. cikke értelmében a részt vevő tagállamok által ráruházott további feladatok ellátása során felmerülő költségeit az egységes hatályú európai szabadalmakból származó díjakból fedezik.

11. cikk

Fenntartási díjak

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalmak fenntartási díjait, valamint a késedelmes fizetésük miatt fizetendő pótdíjakat a szabadalom jogosultja az Európai Szabadalmi Szervezethez fizeti be. A szóban forgó díjak azon évet követő évek tekintetében esedékesek, amely évben az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik az egységes hatályú európai szabadalom megadásáról szóló értesítést.

(2)   Amennyiben a fenntartási díjat és adott esetben a pótdíjat nem fizetik be időben, az egységes hatályú európai szabadalom megszűnik.

(3)   A 8. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat beérkezését követően esedékessé váló fenntartási díjak mértékét csökkenteni kell.

12. cikk

A fenntartási díjak mértéke

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalmak fenntartási díjai:

a)

az egységes szabadalmi oltalom ideje alatt fokozatosan emelkednek;

b)

az európai szabadalom megadásával és az egységes szabadalmi oltalom igazgatásával kapcsolatos összes költséget fedezik; és

c)

az Európai Szabadalmi Szervezet részére a szabadalom megadását megelőzően befizetendő díjakkal együtt elegendők az Európai Szabadalmi Szervezet kiegyensúlyozott költségvetésének biztosításához.

(2)   A fenntartási díjak mértékének meghatározása során – figyelembe véve egyebek mellett az egyes szereplők, így a kis- és középvállalkozások helyzetét is – a következő célokat kell szem előtt tartani:

a)

az innováció elősegítését és az európai vállalkozások versenyképességének ösztönzését;

b)

a szabadalom által lefedett piac méretének tükrözését; valamint

c)

azt, hogy a mérték hasonló legyen a részt vevő tagállamokban a fenntartási díjak mértékének első meghatározásakor hatályban lévő átlagos európai szabadalmak nemzeti fenntartási díjának mértékéhez.

(3)   Az e fejezetben rögzített célkitűzések elérése érdekében a fenntartási díjak mértékét úgy kell meghatározni, hogy az:

a)

megegyezzen a jelenlegi európai szabadalmak átlagos földrajzi lefedettsége után fizetendő fenntartási díj mértékével;

b)

tükrözze a jelenlegi európai szabadalmak fenntartási rátáját; és

c)

tükrözze az egységes hatály iránti kérelmek számát.

13. cikk

Felosztás

(1)   Az egységes hatályú európai szabadalmak után befizetett, a 11. cikkben említett fenntartási díjak 50 %-a az ESZH-nál marad. A fennmaradó összeget a részt vevő tagállamok között osztják fel a fenntartási díjak 9. cikk (2) bekezdése alapján megállapított felosztási aránynak megfelelően.

(2)   Az e fejezetben rögzített célkitűzések elérése érdekében a fenntartási díjak részt vevő tagállamok közötti felosztási arányát a következő tisztességes, méltányos és lényeges szempontok alapján határozzák meg:

a)

a szabadalmi bejelentések száma;

b)

a piac mérete, annak biztosítása mellett, hogy minden egyes részt vevő tagállamnak jusson egy minimumösszeg;

c)

kompenzáció nyújtása azon részt vevő tagállamoknak, amelyek:

i.

hivatalos nyelve nem szerepel az ESZH hivatalos nyelvei között;

ii.

aránytalanul alacsony szintű szabadalmi tevékenységgel rendelkeznek; és/vagy

iii.

viszonylag rövid ideje rendelkeznek tagsággal az Európai Szabadalmi Szervezetben.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

A Bizottság és az ESZH közötti együttműködés

A Bizottság egy munkamegállapodás révén szoros együttműködést alakít ki az ESZH-val az e rendelet hatálya alá tartozó területeken. Az együttműködésbe beletartozik a munkamegállapodás működéséről, valamint különösen a fenntartási díjak kérdéséről és azoknak az Európai Szabadalmi Szervezet költségvetésére gyakorolt hatásáról folytatott rendszeres véleménycsere is.

15. cikk

A versenyjog és a tisztességtelen versenyről szóló jogszabályok alkalmazása

Ez a rendelet nem érinti a versenyjog és a tisztességtelen versenyről szóló jogszabályok alkalmazását.

16. cikk

Jelentés e rendelet működéséről

(1)   A Bizottság az első egységes hatályú európai szabadalom hatályosulásának időpontjától számított három éven belül, és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz ennek a rendeletnek a működéséről, és szükség esetén megfelelő javaslatokat tesz a rendelet módosítására.

(2)   A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 11. cikkben említett fenntartási díjak működéséről, különös hangsúlyt fektetve a 12. cikknek való megfelelésre.

17. cikk

A részt vevő tagállamok általi értesítés

(1)   A részt vevő tagállamok e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig értesítik a Bizottságot a 9. cikknek megfelelően elfogadott intézkedésekről.

(2)   Minden részt vevő tagállam e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig vagy – olyan részt vevő tagállam esetében, amelyben az Egységes Szabadalmi Bíróság e rendelet alkalmazásának kezdőnapján nem rendelkezik kizárólagos joghatósággal az egységes hatályú európai szabadalmak tekintetében – addig a napig értesíti a Bizottságot a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott intézkedésekről, amikortól az Egységes Szabadalmi Bíróság abban a részt vevő tagállamban kizárólagos joghatósággal rendelkezik.

18. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2014. január 1-je vagy az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) hatálybalépésének napja közül a későbbi időponttól kezdve kell alkalmazni.

A 3. cikk (1) és (2) bekezdésétől, valamint a 4. cikk (1) bekezdésétől eltérően az az európai szabadalom, amelynek egységes hatályát bejegyezték az egységes szabadalmi oltalom nyilvántartásába, csak azon részt vevő tagállamokban rendelkezik egységes hatállyal, amelyekben az Egységes Szabadalmi Bíróság az egységes hatályú európai szabadalmak tekintetében a bejegyezés napján kizárólagos joghatósággal rendelkezik.

(3)   Minden részt vevő tagállam a megerősítő okirata letétbe helyezésekor értesíti a Bizottságot a megállapodás megerősítéséről. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a megállapodás hatálybalépésének napját, valamint azon tagállamok listáját, amelyek a megállapodást a hatálybalépés napjáig megerősítették. A Bizottság ezután rendszeresen naprakésszé teszi azon részt vevő tagállamok listáját, amelyek a megállapodást megerősítették, és ezt a naprakésszé tett listát közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)   A részt vevő tagállamok biztosítják, hogy a 9. cikkben említett intézkedéseket legkésőbb e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig bevezetik.

(5)   Minden részt vevő tagállam biztosítja, hogy a 4. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket legkésőbb e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig, illetve – olyan részt vevő tagállam esetében, amelyben az Egységes Szabadalmi Bíróság e rendelet alkalmazásának kezdőnapján nem rendelkezik kizárólagos joghatósággal az egységes hatályú európai szabadalmak tekintetében – addig a napig bevezeti, amikortól az Egységes Szabadalmi Bíróság abban a részt vevő tagállamban kizárólagos joghatósággal rendelkezik.

(6)   Egységes szabadalmi oltalom az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján vagy azt követően megadott bármely európai szabadalmat illetően kérhető.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a részt vevő tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS


(1)  HL L 76., 2011.3.22., 53. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. december 17-i határozata.

(3)  Lásd e Hivatalos Lap 89. oldalát.

(4)  HL L 157., 2004.4.30., 45. o.