19.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/4


A BIZOTTSÁG 836/2012/EU RENDELETE

(2012. szeptember 18.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének az ólom tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1907/2006/EK rendelet szerint amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagnak a gyártása, forgalomba hozatala vagy felhasználása nem megfelelően ellenőrzött kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, és emiatt intézkedésre van szükség, akkor dokumentációt készít, miután ezen szándékáról értesítette az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség).

(2)

2010. április 15-én Franciaország az 1907/2006/EK rendelet 69. cikke (4) bekezdésének értelmében benyújtotta a dokumentációt az Ügynökségnek, hogy az elindítsa az említett rendelet 69–73. cikkeinek megfelelő korlátozási eljárást. Ez a dokumentáció azt írta le, hogy mivel a – különösen 3 év alatti – gyermekek a tárgyakat a szájukba veszik, az ékszerekből kioldódó ólom ismétlődő expozíciójának lehetnek kitéve. Az ilyen ismétlődő ólomexpozíció súlyos és visszafordíthatatlan hatást gyakorolhat az idegrendszeri eredetű viselkedésre és az idegrendszer fejlődésére, amely különösen veszélyes a gyermekek esetében, hiszen a központi idegrendszerük még fejlődésben van. A dokumentáció azt mutatja, hogy a jelenlegi intézkedéseken túl uniós szintű fellépésre van szükség annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb mértékben elkerülhető legyen az ékszerekben található ólomnak és vegyületeinek tulajdonítható expozíció. Ennek megfelelően a dokumentáció az ólom és vegyületei ékszerekben való használatának és ezen árucikkek forgalomba hozatalának betiltását javasolja, amennyiben az ólomkioldódás mértéke meghaladja a 0,09 μg/cm2/h értéket.

(3)

2011. március 10-i véleményében a kockázatértékelési bizottság (a továbbiakban: RAC) úgy vélte, hogy a feltárt kockázatokat leghatékonyabban csökkentő uniós szintű intézkedés az ólom és vegyületeinek az ékszerek fém és nem fém alkotórészeiben való használatának, illetve forgalomba hozatalának megtiltása abban az esetben, ha az ólom koncentrációja bármely önálló alkotórészre vonatkozóan eléri vagy meghaladja a 0,05 tömegszázalékot, kivéve abban az esetben, ha bizonyítható, hogy az ékszerből vagy annak valamely részéből származó ólomkibocsátás nem haladja meg a 0,05 μg/cm2/óra (0,05 μg/g/óra) értéket.

(4)

2011. szeptember 15-i véleményében a társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: SEAC) megvizsgálta az ólom és vegyületeinek az ékszerekben való használatának, illetve forgalomba hozatalának megtiltását abban az esetben, ha az ólom koncentrációja bármely önálló alkotórészre vonatkozóan eléri vagy meghaladja a 0,05 tömegszázalékot. A SEAC úgy ítélte meg, hogy a társadalmi-gazdasági előnyök és költségek arányát figyelembe véve ez a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés a feltárt kockázatok csökkentésére. Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kioldódási vizsgálati módszer, amely az árucikkek szájba vételének hatásait modellezi, a SEAC úgy vélte, hogy a korlátozásnak az ékszerek önálló alkotórészeinek ólomtartalmán kell alapulnia és nem az ezen árucikkekből származó ólomkioldódás mértékén. Továbbá a SEAC azt javasolta, hogy a kristályüveg, a zománcok, az óraszerkezetek belső alkatrészei és a nem szintetikus vagy rekonstruált drágakövek vagy féldrágakövek mentesüljenek a korlátozás alól.

(5)

2011. szeptember 23-án az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a RAC és a SEAC véleményét.

(6)

Mivel nem áll rendelkezésre információ az ólom szájba vétel miatt történő kioldódásáról, és egyáltalán nincsenek megfelelő alternatívák a kristályüveg és a zománcok alkalmazásai tekintetében, ez utóbbira nem vonatkozik a jelen intézkedés. Továbbá a SEAC azt javasolta, hogy a mentesség csak a kristályüvegre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1969. december 15-i 69/493/EGK tanácsi irányelv (2) I. mellékletében meghatározott 1. és 2. kategóriájú kristályüvegre („nehéz ólomkristály” és „ólomkristály”) terjedjen ki. Azonban az említett irányelvben meghatározott 3. és 4. kategóriájú kristályüvegekre („krisztallin üveg”) is vonatkoznia kell a mentességnek annak érdekében, hogy összhangban legyen a 2010/571/EU bizottsági határozattal (3) módosított, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) mellékletében előírt mentességgel, és mivel alacsonyabb az ólomtartalmuk, mint az 1. és 2. kategóriájú kristályüvegeknek.

(7)

Ugyanezen okokból azok a kristályüvegek, zománcok, nem szintetikus vagy rekonstruált drágakövek vagy féldrágakövek, amelyek természetes módon tartalmaznak ólmot, szintén kivételek.

(8)

Az óraszerkezetek azon belső alkatrészei, amelyekhez a fogyasztók nem férnek hozzá, szintén mentesülnek a korlátozás alól, hiszen az ezen alkatrészeknek tulajdonítható ólomexpozíció kizárható.

(9)

A használt és antik ékszerek forgalomba hozatalának korlátozása jelentős társadalmi-gazdasági hatást gyakorolna, hiszen ezek a régi tárgyak elveszítenék a piaci értéküket az Unióban, és ez nehezítené a szabályozás végrehajtását. Ezért első alkalommal a korlátozás hatálybalépése után legfeljebb 12 hónappal forgalomba hozott ékszerek és importált antik ékszerek mentesülnek a korlátozás alól.

(10)

Az újabb tudományos információk – többek között a mentességet kapott felhasználási módoknál tapasztalt ólomkioldódásra, a megfelelő alternatívák rendelkezésre állására, valamint a kioldódási vizsgálati módszerek kifejlesztésére vonatkozó információk – fényében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a kristályra, zománcokra, drágakövekre és féldrágakövekre vonatkozó mentességet.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  HL L 326., 1969.12.29. 36. o.

(3)  HL L 251., 2010.9.25., 28. o.

(4)  HL L 37., 2003.2.13., 19. o.


MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következő 63. bejegyzéssel egészül ki:

„63.

Ólom

 

CAS-szám: 7439-92-1

 

EK-szám: 231-100-4

és vegyületei

1.

Nem hozható forgalomba vagy használható ékszerek önálló alkotórészeiben, ha az ólom koncentrációja (fémben kifejezve) eléri vagy meghaladja a 0,05 tömegszázalékot

2.

Az (1) bekezdés alkalmazásában:

i.

az „ékszer” magában foglalja az ékszert, bizsut és hajdíszt, beleértve a következőket:

a)

karkötő, nyaklánc és gyűrű;

b)

testékszer;

c)

karóra és csuklóékszer;

d)

melltű és inggomb;

ii.

az „önálló alkotórész” magában foglalja az anyagot, amelyből az ékszer készült, valamint az ékszer egyedi összetevőit.

3.

Az (1) bekezdés az önálló alkotórészekre is vonatkozik, ha azokat ékszerkészítéshez hozzák forgalomba vagy használják.

4.

Ettől eltérően az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre:

a)

a 69/493/EGK tanácsi irányelv (1) I. mellékletében (1., 2., 3. és 4. kategória) meghatározott kristályüveg;

b)

óraszerkezetek azon belső alkatrészei, amelyekhez a fogyasztók nem férnek hozzá;

c)

nem szintetikus vagy rekonstruált drágakő vagy féldrágakő (7103 KN-kód, a 2658/87/EGK rendelet szerint), kivéve, ha ezeket ólommal, annak vegyületeivel vagy ezeket tartalmazó keverékekkel kezelték;

d)

zománcok, amelyek ásványi anyagok legalább 500 °C-on való olvasztásakor összeolvadással, vitrifikációval vagy zsugorítással keletkező üvegszerű keverékek.

5.

Eltérésként az (1) bekezdés nem alkalmazandó az első alkalommal 2013. október 9. előtt forgalomba hozott ékszerekre és az 1961. december 10. előtt gyártott ékszerekre.

6.

A Bizottság 2017. október 9-ig újraértékeli ezt a bejegyzést az új tudományos információk fényében, beleértve a megfelelő alternatívák rendelkezésre állását, valamint az (1) bekezdésben említett árucikkekből származó ólomkioldódást, és szükség esetén annak megfelelően módosítja e bejegyzést.


(1)  HL L 326., 1969.12.29., 36. o.”