31.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 204/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 670/2012/EU RENDELETE

(2012. július 11.)

a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére és 173. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (3) létrehozza a versenyképességi és innovációs keretprogramot (CIP) egyedi programokkal megvalósított különböző típusú végrehajtási intézkedésekkel, amelyek közül „az információs és kommunikációs technológiák (IKT) politika támogatási programja” támogatást nyújt az IKT-termékek és -szolgáltatások, illetve az IKT-alapú termékek és szolgáltatások belső piacának erősítéséhez, továbbá célja az innováció ösztönzése az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházáson keresztül.

(2)

A 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) megállapítja a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területét érintő uniós pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályait, és létrehozza a TEN-közlekedési (a továbbiakban: TEN-T) projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT) nevű kockázatmegosztási eszközt.

(3)

A következő évtizedben – a Bizottság becslései szerint – példátlan volumenű beruházásra lesz szükség Európa közlekedési, energia-, információs és kommunikációs hálózataiban az Európa 2020 stratégiában foglalt szakpolitikai célkitűzések – különösen az éghajlati célok, valamint az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés – intelligens, korszerűsített és teljes mértékben összekapcsolt infrastruktúrák fejlesztése révén történő megvalósítása, valamint a belső piac kiteljesedése érdekében.

(4)

A kölcsöntőke-piaci finanszírozás infrastrukturális projektek esetében nem könnyen hozzáférhető az Unióban. Az infrastrukturális projektek hosszú távú magán- vagy állami finanszírozáshoz való nehézkes hozzájutása nem vezethet a közlekedési, távközlési és energetikai rendszerek teljesítményének romlásához, sem a szélessávú szolgáltatások elterjedésének lelassulásához. A kötvénypiacok Unió-szerte jellemző, ismeretlen kereslettel párosuló széttagoltsága, valamint a projekt-előkészítéshez hosszú átfutási időt igénylő infrastrukturális projektek mérete és összetettsége miatt indokolt a kérdés uniós szintű kezelése.

(5)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) által szabályozott pénzügyi eszközök egyes esetekben javíthatják a költségvetés kiadási oldalát, és komoly multiplikátorhatást válthatnak ki a magánfinanszírozás bevonása tekintetében. Ez különösen fontos akkor, amikor a hitelhez való hozzáférés nehézkes, az állami költségvetések nehézségekkel küzdenek, valamint az európai gazdasági fellendülés támogatására tekintettel.

(6)

Az Európai Parlament a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) egy versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című 2011. június 8-i állásfoglalásában üdvözölte az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezést, az EBB-vel létrehozott kockázatmegosztó mechanizmust, amely maximált támogatást nyújt az uniós költségvetésből, és amelynek célja az uniós források kiegészítése, valamint – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban – a magánbefektetők további érdeklődésének felkeltése a prioritást élvező projektekben való részvétel iránt. A Tanács az egységes piaci intézkedéscsomagról 2011. július 12-én elfogadott következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi eszközöket a meglévő eszközökhöz viszonyított katalizátorhatás, a kormányzati mérleghez járuló kockázatok és a magánintézmények esetleges kiszorítása figyelembevételével kell kezelni. Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszáról szóló bizottsági közleményt és a kezdeményezéshez kapcsolódó – nyilvános konzultációra épülő – hatásvizsgálatot ezek figyelembevételével kell értékelni.

(7)

El kell indítani az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkező, prioritást élvező projektek finanszírozásához, és elősegítse a magánszektor nagyobb mértékű bevonását gazdaságilag életképes, a közlekedési, az energetikai, valamint az IKT- infrastruktúra területén induló projektek hosszú távú tőkepiaci finanszírozásába. Az eszközből számos ágazat hasonló finanszírozási igényű infrastrukturális projektjei részesülnek, és az ágazatok közötti szinergiáknak köszönhetően nagyobb előnyöket biztosít a piaci hatások, az adminisztratív hatékonyság és a forráshasznosítás terén. Koherens eszközt kell nyújtania az infrastruktúra területén érdekelt feleknek, köztük pénzügyi szakembereknek, hatóságoknak, infrastruktúraműködtetőknek, építőipari vállalatoknak és üzemeltetőknek, és működését a piaci kereslet határozza meg.

(8)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszában az Unió költségvetését az EBB-től származó, a projekttársaságok által kibocsátott projektkötvényekre irányuló közös kockázatmegosztási eszköz formájában nyújtott finanszírozással együtt használnák fel. Ezen eszköz célja, hogy elérje a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának olyan mértékű csökkentését, hogy a tőkepiaci résztvevők, például nyugdíjalapok, biztosítótársaságok és más érdekelt felek nagyobb mennyiségű infrastrukturális projektkötvénybe legyenek készek befektetni, mint uniós támogatás nélkül tennék.

(9)

Figyelemmel az EBB nagy múltú szakértelmére és arra, hogy az EBB a Szerződéssel létrehozott uniós pénzügyi szervként az infrastrukturális projektek fő finanszírozója, a Bizottságnak be kell vonnia az EBB-t a kísérleti szakasz végrehajtásába. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának fő feltételeit és eljárásait e rendeletben kell meghatározni. A részletesebb feltételeket, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a nyomon követést és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottságnak és az EBB-nek szokásos eljárásának megfelelően el kell fogadnia.

(10)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát a jelenlegi pénzügyi keret ideje alatt a lehető leghamarabb el kell indítani, és indokolatlan késedelem nélkül végre kell hajtani a kockázatmegosztásra szolgáló pénzügyi eszközök által az infrastrukturális finanszírozás területén, valamint az infrastrukturális projektek kölcsöntőke-piaci finanszírozásának fejlesztéséhez biztosított hozzáadott érték meglétének, illetve mértékének megállapítása céljából.

(11)

A kísérleti szakaszt a 2012-es és 2013-as költségvetésből, a jelenlegi közlekedési, energiaügyi és távközlési programoktól történő költségvetés-átcsoportosítás révén kell finanszírozni. E kezdeményezés céljára legfeljebb 200 millió EUR csoportosítható át a TEN-közlekedési költségvetésből, legfeljebb 20 millió EUR a versenyképességi és innovációs keretprogram költségvetéséből, és legfeljebb 10 millió EUR az energiaügyi TEN (a továbbiakban: a TEN-E) költségvetéséből. A rendelkezésre álló költségvetési források a kezdeményezés alkalmazási körét és a támogatható projektek számát egyaránt behatárolják.

(12)

Az EBB a projektek egy meghatározott köre alapján kér költségvetési forrásokat, amennyiben az EBB és a Bizottság ezeket a projekteket alkalmasnak találja, amennyiben ezek megítélésük szerint az Unió hosszú távú szakpolitikai céljaival összhangban vannak, továbbá megvalósításukat valószínűnek ítélik. A kérelmeket a kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalásokkal együtt 2013. december 31-ig kell benyújtani. Az infrastruktúrával kapcsolatos nagy projektek összetettsége miatt az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyásra későbbi időpontban is sor kerülhet, de legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell történnie.

(13)

A támogatási kérelemre, valamint valamennyi projekt kiválasztására és megvalósítására – különösen az állami támogatás tekintetében – alkalmazni kell az uniós jogszabályokat, és a fentiek során törekedni kell arra, hogy ne jöjjenek létre, illetve ne erősödjenek a piaci torzulások.

(14)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 49. pontjában rögzített jelentéskészítési kötelezettségen túlmenően a Bizottságnak – az EBB támogatásával – a kísérleti szakasz ideje alatt hathavonta jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az együttműködési megállapodás aláírását követően, továbbá 2013 második felében időközi jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2015-ben teljes körű független értékelést kell végrehajtani.

(15)

E teljes körű független értékelés alapján a Bizottságnak fel kell mérnie az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát, illetve eredményességét a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén.

(16)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát a Bizottság által javasolt európai összekapcsolódási eszköz előkészítése során kell elindítani. Nem érinti az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról folytatott tárgyalások során az Unió 2013 utánra szóló többéves pénzügyi keretével és a pénzügyi eszközökből visszaáramló források esetleges újrafelhasználásával kapcsolatban meghozott döntéseket.

(17)

Az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának végrehajtása céljából az 1639/2006/EK határozatot és a 680/2007/EK rendeletet megfelelően módosítani kell.

(18)

Az e rendeletben megállapított intézkedések hatékonysága érdekében, tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1639/2006/EK határozat módosításai

Az 1639/2006/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

a 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   Az (1)–(5) bekezdés sérelme nélkül, a 31. cikk (2) bekezdésében említett projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében végrehajtott projektek esetén a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) 2013 második felében időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 2015-ben teljes körű független értékelést végeznek.

Az értékelés alapján a Bizottság felméri az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát, illetve hatékonyságát a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén. Az értékelés alapján, minden lehetőséget figyelembe véve a Bizottságnak megfelelő szabályozási változtatásokat – köztük jogszabályi változtatásokat – kell javasolnia, különösen, amennyiben a piaci elterjedés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha elegendő alternatív forrás áll rendelkezésre a hosszú távú adósság finanszírozására.

Az első albekezdésben említett időközi jelentés tartalmazza a 31. cikk (2a)–(2e) bekezdéseiben említett, projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközökből részesült projektek listáját, továbbá a kibocsátott kötvények feltételeivel, valamint az aktuális és a lehetséges jövőbeli befektetők típusával kapcsolatos információkat.”.

2.

A 26. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az innováció ösztönzése az IKT és a szélessávú szolgáltatások szélesebb körű bevezetésén és az azokba történő beruházáson keresztül;”

3.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett projektek célja az innováció, a technológiaátadás és a már piaci bevezetésre alkalmas új technológiák terjesztésének előmozdítása.

Az Unió támogatást nyújthat az e projektek költségvetéséhez való hozzájárulásra.

Az Unió, másik lehetőségként – a 2012–2013-as kísérleti szakasz során – pénzügyi hozzájárulást nyújthat az EBB-nek az EBB által a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében a saját forrásaiból kibocsátandó adósságinstrumentumokhoz vagy garanciákhoz szükséges céltartalék-képzéshez és tőkeallokációhoz.”.

b)

A szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)   A (2) bekezdés harmadik albekezdésében említett, projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a Bizottság és az EBB közös eszköze, amely uniós beavatkozásként hozzáadott értéket biztosít, kezeli a nem optimális beruházások helyzetét, amikor a projektek a piacról nem jutnak elegendő finanszírozáshoz, valamint addicionalitást biztosít. Kerüli a verseny torzítását, célja a multiplikátorhatás biztosítása, és hiteljavítás formájában összehangolja az érdekeket. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz:

a)

uniós költségvetési hozzájárulás támogatásával, az IKT és a szélessávú szolgáltatások területén megvalósítandó projektek finanszírozására kibocsátott EBB-adósságinstrumentum vagy EBB-garancia formáját ölti, amely kiegészíti vagy bevonzza a tagállamok vagy a magánszektor finanszírozását;

b)

a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának csökkentésére szolgál;

c)

kizárólag olyan projektekhez alkalmazható, amelyek pénzügyi életképessége projektbevételeken alapszik.

(2b)   Az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, semmiképpen sem haladhatja meg az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való hozzájárulásának összegét, illetve nem tarthat tovább az alapul szolgáló hiteljavítási eszközök portfóliójának lejártánál. Az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. A projektkötvény-műveletekhez kapcsolódó további fennmaradó kockázatokat mindig az EBB viseli.

(2c)   A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz fő feltételei és eljárásai a IIIa. mellékletben szerepelnek. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletes feltételeit, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a felügyeletet és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottság és az EBB szokásos eljárásának megfelelően elfogadja.

(2d)   2013-ban az I. melléklet b) pontjának megfelelően legfeljebb 20 millió EUR használható fel a költségvetésből az IKT-val és a szélessávú szolgáltatásokkal kapcsolatos szakpolitikai célokra. A kísérleti szakasz korlátozott időtartamára való tekintettel a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a támogatott beruházások volumenének maximalizálása érdekében a 2013. december 31. előtt keletkezett mindenfajta bevételét újra felhasználhatja ugyanazon kockázatmegosztási kereten belüli új adósságinstrumentumokra és garanciákra és azonos támogathatósági feltételeknek megfelelő projektekre. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt nem hosszabbítják meg a következő többéves pénzügyi tervre, a teljes fennmaradó összeget vissza kell juttatni az EU általános költségvetésének bevételi oldalára.

(2e)   A költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 49. pontjában rögzített jelentéstételi kötelezettségeken túlmenően és bármely más szabályozói jelentéstételi követelmény sérelme nélkül a Bizottság a kísérleti szakaszban hathavonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz teljesítményéről, többek között bármely kibocsátott projektkötvény pénzügyi feltételeiről és elhelyezéséről.”

4.

A szöveg a következő melléklettel egészül ki:

„IIIa. MELLÉKLET

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának a 31. cikk (2c) bekezdésében említett fő feltételei és eljárásai

Az EBB kockázatmegosztó partner, és az Unió nevében kezeli a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulást. A kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak nyomon követését és ellenőrzését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás állapítja meg, az e mellékletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

a)   Az EBB-eszköz

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt valamennyi támogatható projekthez alárendelt eszközként kell megtervezni adósságinstrumentum vagy kiegészítő (garanciát nyújtó) eszköz vagy mindkettő formájában, a projektkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében.

2.

Amennyiben az EBB projekthitelező vagy azzá lép elő, az EBB-t a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alapján megillető jogok az előresorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi finanszírozást.

3.

Az eszköz nem haladhatja meg a kibocsátott előresorolt adósság teljes összegének 20 %-át.

b)   Költségvetés

IKT:

2013: legfeljebb 20 millió EUR.

A fent említett összegek átcsoportosítására irányuló kérelmet 2012. december 31-ig ki kell bocsátani, és az ütemterv szerinti uniós hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell azt alátámasztania.

Szükség esetén az előrejelzés a 2013-as összeg igényalapú csökkentésének alapját képezheti, amelyről a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak.

c)   Vagyonkezelői számla

1.

Az EBB az uniós hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára vagyonkezelői számlát hoz létre.

2.

Tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és az uniós hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek – például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár – a vagyonkezelői számla forrásaihoz adandók. A Bizottság azonban a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhat úgy is, hogy ezen összegeknek vissza kell kerülniük a CIP IKT költségvetési sorra.

d)   Az uniós hozzájárulás felhasználása

Az uniós hozzájárulást az EBB a következőkre használja fel:

1.

kockázatitartalék-képzés érdekében első veszteségviselési alapon a támogatható projektportfólió alárendelt eszközeire vonatkozóan, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó politikái alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban,

2.

projekthez nem kapcsolódó, a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz létrehozásával és kezelésével – beleértve az értékelését is – kapcsolatos elszámolható költségek fedezésére.

e)   Kockázat- és bevételmegosztás

A d) pontból eredő kockázatmegosztási modell tükröződik az EBB által a projektportfólión belüli minden egyes eszköz tekintetében a partnerére kirótt kockázati díjnak az Unió és az EBB közötti megfelelő megosztásában.

f)   Díjszabás

A projektkötvény-eszközök árkalkulációja a kockázati díj alapján, az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban történik.

g)   Kérelmezési eljárás

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtott kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően.

h)   Jóváhagyási eljárás

Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásáról és kiválasztja a megfelelő típusú alárendelt eszközt a szokásos szabályai és kritériumai alapján, nevezetesen az EBB hitelkockázati politikákra vonatkozó útmutatója és az EBB szociális, környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kiválasztási szempontjai alapján.

i)   Időtartam

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való uniós hozzájárulásra legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A projektkötvény-eszközöknek az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni.

2.

Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számla bármilyen egyenlegét a CIP IKT költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket.

3.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz elkülönített összeget az eszközök lejártakor vagy visszafizetésekor a vonatkozó vagyonkezelői számlára vissza kell téríteni, feltéve, hogy megfelelő kockázati fedezet marad.

j)   Jelentéstétel

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia.

Ezenkívül a Bizottság – az EBB támogatásával – hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 31. cikk (2c) bekezdésében említett együttműködési megállapodás aláírásától számított hatodik hónappal kezdődően.

k)   Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását – adott esetben helyszíni ellenőrzések révén –, és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (7) megfelelően elvégzi a hitelesítést és az ellenőrzéseket.

Az alárendelt eszközöket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa – amelyben részt vesznek a Bizottság és a tagállamok képviselői – hagy jóvá minden egyes alárendelt eszközt, és nyomon követi, hogy a Bankot alapokmányának és Igazgatótanácsa által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják-e.

A Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében az eszköz kialakításának optimalizálása céljából.

2015-ben, a végső projektkötvény-műveletek jóváhagyása után teljes körű független értékelést végeznek. Az értékelés kiterjed többek között az eszköz többletértékére, más uniós vagy tagállami eszközökhöz vagy egyéb hosszú távú hitelfinanszírozáshoz mért addicionalitására, valamint az elért multiplikátorhatásra, tartalmazza a kapcsolódó kockázatok értékelését, valamint kitér az esetleges torzító hatások keletkezésére vagy kiigazítására. Az értékelés foglalkozik továbbá a projekt pénzügyi életképességére gyakorolt hatással, a kötvénykibocsátás volumenével, feltételeivel és költségeivel, a tágabb kötvénypiacokra gyakorolt hatással, illetve a meghatározó hitelező és a közbeszerzés szempontjaival. Lehetőség szerint költség-összehasonlítást is kell tartalmaznia más lehetséges projektfinanszírozási eszközökkel, a bankkölcsönöket is ideértve. A kísérleti szakasz során minden egyes kiválasztott projektet értékelni kell.

2. cikk

A 680/2007/EK rendelet módosításai

A 680/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„14.

»projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz«: a Bizottság és az EBB közös eszköze, amely uniós beavatkozásként hozzáadott értéket biztosít, kezeli a nem optimális beruházások helyzetét, amikor a projektek a piacokról nem jutnak elegendő finanszírozáshoz, valamint addicionalitást biztosít a tagállamok vagy a magánszektor finanszírozásának kiegészítése vagy vonzása révén. Kerüli a verseny torzítását, célja a multiplikátorhatás biztosítása, és összehangolja az érdekeket. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a közös érdekű projekteknek szánt hiteljavítás formáját ölti, a projektek adósságszolgálati kockázatának és a kötvénytulajdonosok hitelkockázatának csökkentésére szolgál, és kizárólag olyan projektekhez alkalmazzák, amelyek pénzügyi életképessége projektbevételeken alapszik.

15.

»hiteljavítás«: a projektadósság hitelminőségének javítása uniós költségvetési hozzájárulás által támogatott EBB-adósságinstrumentum vagy EBB-garancia vagy mindkettő, mint alárendelt eszköz segítségével.”.

2.

A 4. cikk első bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz iránti kérelmeket a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontja értelmében az EBB-nek kell címezni az EBB általános kérelmezési eljárásának megfelelően.”.

3.

A 6. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

A d) pont a következő mondattal egészül ki:

„2012-ben és 2013-ban legfeljebb 200 millió EUR összeg átcsoportosítható a közlekedési ágazatban a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz kísérleti szakaszának céljára.”

b)

A cikk a következő ponttal egészül ki:

„g)

a 2012–2013-os kísérleti szakasz során az EBB által a saját forrásaiból a TEN-T és TEN-E projektkötvényeire irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében kibocsátandó adósságinstrumentumokhoz vagy garanciákhoz szükséges céltartalék-képzés és tőkeallokáció érdekében az EBB-nek nyújtott pénzügyi hozzájárulás. Az Uniónak a kockázatmegosztási eszközzel kapcsolatos kötelezettségvállalása, ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is, semmiképpen sem haladhatja meg az Uniónak a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való hozzájárulásának összegét, illetve nem tarthat tovább az alapul szolgáló hiteljavító eszközök portfóliójának lejártánál. Az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet. Az e projektkötvény-műveletekhez kapcsolódó további fennmaradó kockázatokat mindig az EBB viseli.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz fő feltételei és eljárásai az Ia. mellékletben szerepelnek. A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletes feltételeit, ideértve a kockázatmegosztást, a díjazást, a felügyeletet és az ellenőrzést, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás határozza meg. Ezen együttműködési megállapodást a Bizottság és az EBB szokásos eljárásának megfelelően elfogadja.

2012-ben és 2013-ban a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően legfeljebb 210 millió EUR-t csoportosíthatnak át a TEN-T projektek I. mellékletben említett hitelgarancia-eszköze, illetve TEN-E költségvetési sorokról a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz céljára, amelyből legfeljebb 200 millió EUR közlekedési projektekre, legfeljebb 10 millió EUR pedig energiaprojektekre fordítható. a TEN-közlekedési (a továbbiakban: a TEN-T) projektek hitelgarancia-eszköze (LGTT).

A költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 49. pontjában rögzített jelentéstételi kötelezettségeken kívül és bármely más szabályozói jelentéstételi követelmény sérelme nélkül a Bizottság a kísérleti szakaszban hathavonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kockázatmegosztási eszköz teljesítményéről, többek között bármely kibocsátott projektkötvény pénzügyi feltételeiről és elhelyezéséről.

A kísérleti szakasz korlátozott időtartamára való tekintettel a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz által generált, 2013. december 31. előtt bevételezett kamatok és egyéb bevételek a támogatott beruházások volumenének maximalizálása érdekében újrafelhasználhatók ugyanazon kockázatmegosztási kereten belüli új adósságinstrumentumok és garanciák céljára, valamint azonos támogathatósági feltételeknek megfelelő projektekre. Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt nem hosszabbítják meg a következő pénzügyi terv időtartamára, a teljes fennmaradó összeget vissza kell juttatni az EU általános költségvetésének bevételi oldalára.”

4.

A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül, a 6. cikk (1) bekezdés g) pontjában hivatkozott projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében végrehajtott projektek esetén a Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében. 2015-ben teljes körű független értékelést végeznek.

Az értékelés alapján a Bizottság felméri az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés alkalmazhatóságát és eredményességét a prioritást élvező projektekbe történő beruházás volumenének növelése és az uniós kiadási oldal hatékonyságának fokozása terén. Az értékelés alapján, minden lehetőséget figyelembe véve a Bizottságnak megfelelő szabályozási változtatásokat – köztük jogszabályi változtatásokat – kell javasolnia, különösen, amennyiben a piaci elterjedés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, vagy ha elegendő alternatív forrás áll rendelkezésre a hosszú távú adósságfinanszírozásra.”.

5.

A 17. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 16. cikk (2a) bekezdésében említett időközi jelentés tartalmazza a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközből támogatott projektek listáját is, továbbá a kibocsátott kötvények feltételeivel, valamint az aktuális és a lehetséges jövőbeli befektetők típusával kapcsolatos információkat.”.

6.

A melléklet új megjelölése I. melléklet, és a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában a „melléklet” szó helyébe az „I. melléklet” kifejezés lép.

7.

A rendelet szövege a következő melléklettel egészül ki:

„Ia. MELLÉKLET

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett fő feltételei és eljárásai

Az EBB kockázatmegosztó partner, és az Unió nevében kezeli a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulást. A kockázatmegosztási eszköz alkalmazásának részletesebb feltételeit, ideértve annak felügyeletét és nyomon követését, a Bizottság és az EBB közötti együttműködési megállapodás állapítja meg, az e mellékletben foglalt rendelkezésekre figyelemmel.

a)   Az EBB-eszköz

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközt valamennyi támogatható projekthez alárendelt eszközként kell megtervezni adósságinstrumentum vagy kiegészítő (garanciát nyújtó) eszköz vagy mindkettő formájában, a projektkötvény-kibocsátás lehetővé tétele érdekében.

2.

Amennyiben az EBB projekthitelező vagy azzá lép elő, az EBB-t a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alapján megillető jogok az előresorolt hitel adósságszolgálata mögé kerülnek, de megelőzik a részvényfinanszírozást és az ahhoz kapcsolódó valamennyi finanszírozást.

3.

Az eszköz nem haladhatja meg a kibocsátott előresorolt adósság teljes összegének 20 %-át.

b)   Költségvetés

 

TEN-T:

—

2012: legfeljebb 100 millió EUR-t

—

2013: összesen legfeljebb 200 millió EUR-t

a TEN-T-nek a TEN-T projektek I. mellékletben említett hitelgarancia-eszközére előirányzott, ám fel nem használt költségvetéséből kell átcsoportosítani.

 

TEN-E:

2013: legfeljebb 10 millió EUR.

A 2012-es összeg átcsoportosítására irányuló kérelmet indokolatlan késedelem nélkül ki kell bocsátani az együttműködési megállapodás aláírását követően.

A következő évekre vonatkozó átcsoportosítási kérelmeket az előző év december 31-ig ki kell bocsátani.

Az átcsoportosítási kérelmet minden esetben az ütemterv szerinti uniós hozzájárulás szükségességéről szóló előrejelzésnek kell alátámasztania.

Szükség esetén az előrejelzés az összegek igényalapú csökkentésének alapját képezheti, amelyről a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján határoznak.

c)   Vagyonkezelői számla

1.

Az EBB az uniós hozzájárulás és az abból származó jövedelmek számára két vagyonkezelői számlát hoz létre (egyet a TEN-T keretében, a másikat a TEN-E keretében zajló projektek részére). A TEN-T számára létrehozott vagyonkezelői számlát össze lehet vonni a TEN-T-projektek I. mellékletben említett hitelgarancia eszköze számára létrehozott vagyonkezelői számlával, feltéve, hogy ez az intézkedés nem rontja a j) és k) pontokban előírt jelentéstétel és nyomon követés minőségét.

2.

Tekintettel a kísérleti szakasz korlátozott időtartamára, a vagyonkezelői számlán jelentkező kamat és az uniós hozzájárulásból eredő egyéb jövedelmek – például garanciadíjak, az EBB által kifizetett összegeknél jelentkező kamat és kockázati felár – a vagyonkezelői számla forrásaihoz adandók. A Bizottság azonban a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhat úgy, hogy ezen összegeknek vissza kell kerülniük a TEN-T vagy a TEN-E költségvetési sorra.

d)   Az uniós hozzájárulás felhasználása

Az uniós hozzájárulást az EBB a következőkre használja fel:

1.

kockázatitartalék-képzés érdekében első veszteségviselési alapon a támogatható projektportfólió alárendelt eszközeire vonatkozóan, az EBB vonatkozó szabályaival és az EBB által a saját alkalmazandó politikái alapján végzett kockázatértékeléssel összhangban,

2.

projekthez nem kapcsolódó, a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz létrehozásával és kezelésével – beleértve az értékelését is – kapcsolatos elszámolható költségek fedezésére.

e)   Kockázat- és bevételmegosztás

A d) pontból eredő kockázatmegosztási modell tükröződik az EBB által a portfóliót alkotó minden egyes eszköz tekintetében a partnerére kirótt kockázati díjnak az Unió és az EBB közötti megfelelő megosztásában.

Az I. mellékletben említett TEN-T projektek hitelgarancia-eszközéhez kapcsolódó kockázatmegosztásra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a projektkötvényekre vonatkozó kockázatmegosztási modell a TEN-T projektek hitelgarancia-eszközére is alkalmazandó, beleértve meglévő portfóliójának műveleteit is.

f)   Díjszabás

A projektkötvény-eszközök árkalkulációja a kockázati díj alapján, az EBB szokásosan alkalmazott vonatkozó szabályaival és kritériumaival összhangban történik.

g)   Kérelmezési eljárás

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz keretében nyújtott kockázati fedezet iránti kérelmet az EBB-hez kell benyújtani az EBB szokásos kérelmezési eljárásának megfelelően.

h)   Jóváhagyási eljárás

Az EBB kockázati, pénzügyi, technikai és jogi szempontból megfelelő gondossággal jár el, és dönt a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz alkalmazásáról és kiválasztja a megfelelő típusú alárendelt eszközt a szokásos szabályai és kritériumai alapján, nevezetesen az EBB hitelkockázati politikákra vonatkozó útmutatója és az EBB szociális, környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kiválasztási szempontjai alapján.

i)   Időtartam

1.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz való uniós hozzájárulás utolsó részletére legkésőbb 2013. december 31-ig kell kötelezettséget vállalni. A projektkötvény-eszközöknek az EBB Igazgatótanácsa általi tényleges jóváhagyását 2014. december 31-ig kell véglegesíteni.

2.

Amennyiben a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán megszűnik, a vagyonkezelői számlák bármilyen egyenlegét a TEN-T és TEN-E költségvetési sorra kell visszajuttatni, kivéve a kötelezettségvállalással terhelt összegeket és más, az elszámolható költségek és kiadások fedezéséhez szükséges összegeket.

3.

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszközhöz elkülönített összeget az eszközök lejártakor vagy visszafizetésekor a vonatkozó vagyonkezelői számlára vissza kell téríteni, feltéve, hogy megfelelő kockázati fedezet marad.

j)   Jelentéstétel

A projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz végrehajtására vonatkozó éves jelentéstétel módjában a Bizottságnak és az EBB-nek együttesen kell megállapodnia.

Ezenkívül a Bizottság – az EBB támogatásával – hathavonta jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett együttműködési megállapodás aláírásától számított hatodik hónappal kezdődően.

k)   Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

A Bizottság nyomon követi az eszköz végrehajtását – adott esetben helyszíni ellenőrzések révén –, és az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően elvégzi a hitelesítést és az ellenőrzéseket.

Az alárendelt eszközöket az EBB saját szabályainak és eljárásainak megfelelően kezeli, ideértve a megfelelő könyvvizsgálati, ellenőrzési és nyomonkövetési intézkedéseket. Ezen túlmenően az EBB Igazgatótanácsa – amelyben részt vesznek a Bizottság és a tagállamok képviselői – hagy jóvá minden egyes alárendelt eszközt, és nyomon követi, hogy a Bankot alapokmányának és Igazgatótanácsa által meghatározott általános irányelveknek megfelelően irányítják-e.

A Bizottság és az EBB időközi jelentést nyújt be a projektkötvényekre irányuló kockázatmegosztási eszköz működéséről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013 második felében az eszköz kialakításának optimalizálása céljából.

2015-ben, a végső projektkötvény-műveletek jóváhagyása után teljes körű független értékelést végeznek. Ez kiterjed többek között az eszköz többletértékére, más uniós vagy tagállami eszközökhöz vagy egyéb hosszú távú hitelfinanszírozáshoz mért addicionalitására, valamint az elért multiplikátorhatásra, tartalmazza a kapcsolódó kockázatok értékelését, valamint kitér az esetleges torzító hatások keletkezésére vagy kiigazítására. Az értékelés foglalkozik továbbá a projekt pénzügyi életképességére gyakorolt hatással, a kötvénykibocsátás volumenével, feltételeivel és költségeivel, a tágabb kötvénypiacokra gyakorolt hatással, illetve a meghatározó hitelező és a közbeszerzés szempontjaival. Lehetőség szerint költség-összehasonlítást is tartalmaz más lehetséges projektfinanszírozási eszközökkel, a bankkölcsönöket is ideértve. A kísérleti szakasz során minden egyes kiválasztott projektet értékelni kell.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS

(1)  HL C 143., 2012.5.22., 134. o.

(2)  Az Európai Parlament július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. július 10-i határozata.

(3)  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(4)  HL L 162., 2007.6.22., 1. o.

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(7)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. (Magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.)”.

A Bizottság nyilatkozata

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás 49. pontja értelmében a Bizottság évente jelentést készít a költségvetési hatóság számára a pénzügyi eszközökről. A 2012. évi jelentés az EU-EBB projektkötvény-kezdeményezést is tartalmazni fogja.

Erre való tekintettel és figyelembe véve a projektkötvény kísérleti szakaszának rövid időtartamát a Bizottság egyértelművé kívánja tenni, hogy a (14) preambulumbekezdésben, az 1. cikk (3) bekezdésének b) pontjában, az 1. cikk (4) bekezdésében, a 2. cikk (3) bekezdése b) pontjában és a 2. cikk (7) bekezdésében „a kísérleti szakasz ideje alatt hathavonta jelentést kell benyújtania” formában megfogalmazott kötelezettségének való megfelelés érdekében a Bizottság a Tanács és Parlament bármelyikét megfelelő háttéranyaggal alátámasztott beszámoló keretében fogja tájékoztatni, kiváltva ezzel a kísérleti szakasz korlátozott terjedelméhez képest aránytalanul nagy erőfeszítést igénylő hivatalos bizottsági jelentés elkészítését.