11.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 124/1

(1)

A Tanács egy dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a 435/2004/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára. A Tanács – hatályvesztési felülvizsgálatot követően – 492/2010/EU végrehajtási rendeletével (3) további ötéves időtartamra végleges dömpingellenes vámot vetett ki. A dömpingellenes intézkedésekre a dömping megszüntetéséhez szükséges szinten került sor, dömpingellenes mértékvám formájában. Kína esetében a vámtétel 0 és 0,11 EUR/kilogramm között mozog az egyénileg megnevezett kínai gyártók esetében, míg a többi gyártótól származó behozatalra 0,26 EUR/kilogramm maradványvám vonatkozik (a továbbiakban: a jelenlegi vámok).

(2)

Az egyedüli uniós nátrium-ciklamát-gyártó és az eredeti vizsgálatban panaszos (a továbbiakban: a panaszos) Productos Aditivos S. A. részleges időközi felülvizsgálat (a továbbiakban: a jelenlegi felülvizsgálat) iránti kérelmet nyújtott be az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján. A kérelem hatálya a dömpingre és a Golden Time Enterprise (Shenzhen) Co., Ltd. vállalatra (a továbbiakban: GT Enterprise vagy az érintett vállalat), a Rainbow Rich csoport (a továbbiakban: az érintett vállalatcsoport vagy Rainbow csoport vagy Rainbow) tagjára korlátozódott, amely az eredeti vizsgálatban egyénileg megnevezett kínai gyártók egyike is volt. A GT Enterprise által gyártott termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám 0,11 EUR/kilogramm, míg az érintett vállalatcsoport többi gyártó vállalatától származó behozatalra vonatkozó vám 0,26 EUR/kilogramm (azaz a maradékvám).

(3)

A kérelmező első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi intézkedések már nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására.

(4)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a kérelem elegendő első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot tartalmazott a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. február 17-én megjelent értesítéssel (4) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a GT Enterprise-t érintő dömping vizsgálatára korlátozódik.

(5)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2929 90 00 kód alá tartozó nátrium-ciklamát (a továbbiakban: az érintett termék).

(6)

A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan ez a vizsgálat ismét feltárta, hogy a Kínában gyártott és az Uniónak értékesített érintett termék fizikai és kémiai tulajdonságait és felhasználását tekintve azonos a jelenlegi felülvizsgálatban analóg ország szerepét betöltő Indonéziában gyártott és a hazai piacon értékesített termékkel. A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy az Indonéziában a hazai piacon értékesített és az érintett vállalatcsoport által az Unióban értékesített termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a jelenlegi felülvizsgálat megindításáról a panaszost, az érintett vállalatot és az érintett ország képviselőit. A Bizottság az indonéz gyártókat is tájékoztatta az eljárás megindításáról, mivel Indonézia neve felmerült lehetséges analóg országként.

(8)

Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt felet meghallgatott, amely azt kérelmezte, és konkrét okokkal indokolta ennek szükségességét.

(9)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött az érintett vállalatnak, és az erre a célra megállapított határidőn belül a Rainbow csoport öt vállalatától meg is kapta a választ. (Mivel a Rainbow csoport jelenleg két gyártó vállalatból – az egyik a GT Enterprise –, egy nyersanyagszállítóból, egy korábban az érintett termékkel foglalkozó, ám jelenleg inaktív vállalatból, és egy hongkongi kereskedőből áll, a felülvizsgálat a teljes csoport tevékenységét érintette.) A Bizottság indonéz gyártóknak is küldött kérdőívet. A jelenlegi felülvizsgálatban egy indonéz gyártó mutatkozott hajlandónak arra, hogy információkat szolgáltasson, és részben kitöltötte a kérdőívet.

(10)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás vizsgálata, valamint a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A Bizottság az érintett vállalatcsoport következő tagjainak telephelyén tett ellenőrző látogatást:

(11)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott.

(12)

A Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdése szerint kell meghatározni azoknál a gyártóknál, amelyekről azt állapították meg, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában rögzített kritériumoknak. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában szereplő kritériumok, amelyek teljesítését a kérelmező vállalatoknak bizonyítaniuk kell, röviden és csak a könnyebb hivatkozás végett az alábbiakban foglalhatók össze:

(13)

Az érintett vállalatcsoport az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján piacgazdasági elbánást kért, és négy, a Kínai Népköztársaságban működő gyártó nevében nyújtott be kérelmet. A Bizottság a vállalatok telephelyén megvizsgálta és ellenőrizte a vállalatok kérelmében előterjesztett és az általa szükségesnek tartott valamennyi információt.

(14)

A jelenlegi felülvizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalat helyzete megváltozott az eredeti vizsgálat óta. Megállapítást nyert, hogy a GT Enterprise már nem tesz eleget valamennyi piacgazdasági kritériumnak. Az eredeti vizsgálat óta a Rainbow csoport bővült, és szerkezetátalakításon esett át. A csoporthoz tartozó, kérelmet benyújtó többi vállalat sem tudta bizonyítani, hogy valamennyi piacgazdasági kritériumnak eleget tesznek.

(15)

Az üzleti döntésekkel és az állami beavatkozással kapcsolatos 1. kritérium tekintetében megállapítást nyert, hogy a csoport egyik vállalatánál a helyi önkormányzatnak felhatalmazása van arra, hogy beleszóljon a munkaerő-felvételbe és -elbocsátásba. Továbbá a helyi önkormányzatnak jelentős résztulajdona van a nyersanyaggyártó vállalatban. A Bizottság arra utaló jeleket talált, hogy az állam jelentős mértékben beavatkozik a vállalathoz, valamint a vállalattól a vele kapcsolatban álló vállalatokhoz irányuló nyersanyagellátásba (áram- és vízellátás), a munkaerőköltségek alakulásába, továbbá a vállalat működésébe és döntéshozatalába. Például az állami résztulajdonos munkavállalókat biztosított a nyersanyaggyártónak, a foglalkoztatás feltételeit azonban a vállalat nem tudta megadni. Ezenkívül a vállalat folyamatosan veszteséges amiatt, hogy abnormálisan alacsony áron, minden további – pl. nyereségrészesedés formájában kapott – ellentételezés nélkül értékesíti a nyersanyagokat a vele kapcsolatban álló vállalatoknak. Azzal, hogy ilyen veszteségeket fedezett, az állami tulajdonban lévő nyersanyaggyártó befolyásolta a vele kapcsolatban álló vállalatoknak a nátrium-ciklamát gyártásához szükséges nyersanyagok beszerzésével kapcsolatos döntéseit. Végül pedig a csoport egy másik vállalatánál fedezték fel, hogy egy helyi állami szervezet beavatkozik a finanszírozási és beruházási döntésekbe, illetve befolyásolja azokat.

(16)

A számvitelre vonatkozó 2. kritérium tekintetében a vizsgálat azt állapította meg, hogy az érintett vállalatcsoport egyik tagjának számviteli nyilvántartása sem felel meg a nemzetközi számviteli standardoknak, mivel számos olyan lényeges számviteli hiányosságra és hibára derült fény, amelyet a könyvvizsgálók nem jelentettek.

(17)

A 3. kritériummal kapcsolatban megállapítást nyert, hogy torzulások maradtak fenn a nem piacgazdasági rendszerből, mivel a csoport egyik vállalatánál ingyen hajtottak végre infrastruktúra-beruházást. Ugyanezen vállalat kedvezményes feltételek mellett bérelhette az általa használt földterületet. A csoport többi vállalata sem tudta bizonyítani, hogy visszterhesen szerezte volna meg a földhasználati jogot és/vagy a visszteher a piaci értéket tükrözte volna. Végül az egyik vállalat nem tudta bizonyítani, hogy egyes eszközöket a piaci értéket tükröző áron, fizetés ellenében vagy egyéb módon ruháztak volná rá át.

(18)

Végül a 4. és az 5. kritérium tekintetében megállapítást nyert, hogy a vállalatok eleget tettek e kritériumoknak, mivel a stabilitást és jogbiztonságot biztosító csődjogi és tulajdonjogi jogszabályok vonatkoznak rájuk. A valutaváltásokat a Kínai Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon vagy azt követve hajtják végre.

(19)

Az érintett vállalatcsoport és a panaszos lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket a fenti megállapításokkal kapcsolatban. A panaszos nem tett észrevételt, ám az érintett vállalatcsoport több kérdésben kifogást emelt. Egyes észrevételek ismét elhangzottak, miután közzétették a végleges tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján a végleges intézkedések meghozatalát javasolták. A beérkezett legfontosabb észrevételek szerepelnek az alábbi preambulumbekezdésekben.

(20)

A Rainbow csoport először azt állította, hogy mivel az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során megkapta a piacgazdasági elbánást, a Bizottság jogtalanul kötelezte arra, hogy újra bizonyítsa a piacgazdasági elbánásra való jogosultságát, és ezáltal megsértette azt a jogszabályi kötelezettségét, hogy a felülvizsgálatok során ugyanazt a módszertant alkalmazza, mint az eredeti vizsgálat során. A csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy ennek a vállalatnak a körülményei olyan módon megváltoztak volna, ami indokolná az eredeti vizsgálatétól eltérő módszer alkalmazását. A kérelmező szerint a Bizottság által meghatározott több probléma már az eredeti vizsgálat idején is fennállt, így a Bizottság új megállapításai nem új körülményekre vonatkoznak, hanem ugyanazon körülmények eltérő értelmezését jelentik.

(21)

Meg kell jegyezni, hogy a kérelmező kijelentésével ellentétben a Bizottság mind az eredeti vizsgálat, mind a jelenlegi felülvizsgálat során ugyanazt a módszertant követte, mindazonáltal megfelelő mértékben figyelembe vette, hogy az eredeti vizsgálat óta bizonyos körülmények megváltoztak. Még ha a kérelmező érvelése helyes lenne is egyes körülményekkel kapcsolatban, amelyek valóban megegyeztek az eredeti és a jelenlegi vizsgálat során, mégpedig a GT Enterprise földhasználati megállapodásával összefüggésben, meg kell jegyezni a következőket. A jelenlegi felülvizsgálat olyan további tényeket is megállapított, amelyeket – noha azok már az eredeti vizsgálat idején is fennálltak – a GT Enterprise akkor nem hozott nyilvánosságra, mint például a helyi önkormányzat felhatalmazását arra, hogy jóváhagyja a munkaerő-felvételt és -elbocsátást. Végül pedig a 2. kritérium tekintetében a vállalat körülményei is megváltoztak az eredeti vizsgálat óta. A jelenlegi felülvizsgálat során megállapítást nyert ugyanis, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a GT Enterprise nem vezetett átlátható számviteli nyilvántartást, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetett volna alá, és minden területen alkalmazott volna.

(22)

Az igénylő később kifejtette, hogy úgy véli, azzal, hogy az eredeti vizsgálatban is ugyanazt az alapszabályt bocsátotta rendelkezésre, mint a jelenlegi felülvizsgálatban, nyilvánosságra hozta, hogy a helyi önkormányzatnak felhatalmazása van arra, hogy jóváhagyja a munkaerő-felvételt és -elbocsátást. Ennek a dokumentumnak az igénylő által rendelkezésre bocsátott fordítása azonban az eredeti és a jelenlegi vizsgálat során is hiányos volt, mivel nem derült ki belőle, hogy az alapszabály milyen felhatalmazást ad a helyi önkormányzatnak.

(23)

A Rainbow csoport azzal érvelt továbbá, hogy a piacgazdasági elbánás rendszerét az átalakulóban lévő, azaz a korábbi, nem piacgazdasági rendszerűből piacgazdasági rendszerűvé alakuló gazdaságú országok számára vezették be. Ezért egy olyan vállalat számára, amely korábban piacgazdasági elbánásban részesült, nem lenne logikus egy időközi felülvizsgálat során előírni, hogy ismét nyújtson be elegendő bizonyítékot arra nézve, hogy még mindig megfelel a piacgazdasági elbánás követelményeinek. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet semmi olyat nem tartalmaz, ami alátámasztaná ezt az értelmezést, és lehetetlenné tenné az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának alkalmazását az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján indított felülvizsgálatok során. Ezt az érvet ezért el kellett vetni.

(24)

A Rainbow csoport a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában megállapított eljárási követelményre is hivatkozott, miszerint a piacgazdasági eljárás megítéléséről a vizsgálat megindításától számított három hónapon belül döntést kell hozni. A Rainbow csoport maga is elismeri, hogy önmagában ennek a határidőnek a túllépése még nem elegendő jogalap a vizsgálat eredményének vitatására, de rávilágít arra, hogy a Bizottság szolgálatainak már a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapítások nyilvánosságra hozatala idején a rendelkezésére állt a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges összes információ. Érvelésében a Rainbow figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy noha a Bizottság a hatékony adminisztráció érdekében az érdekelt vállalatcsoporttól valóban egyszerre kért be és ellenőrzött minden szükséges információt, nem állt rendelkezésére az analóg országra vonatkozó információ, amely a dömpingkülönbözet megállapítását tette volna lehetővé a piacgazdasági elbánás megadásának elutasítása esetén. Az analóg országban érvényes rendes értékre vonatkozó információ csak azután állt a Bizottság rendelkezésére, hogy a Rainbow csoport tudomására hozták a piacgazdasági elbánással kapcsolatos tényeket. A piacgazdasági elbánás megítéléséről való döntés időzítésének tehát nem lehetett hatása annak kimenetelére. A fentiek alapján ezt a megalapozatlannak tekintett érvet elvetettük.

(25)

Az 1. kritérium tekintetében a Rainbow azt az általános észrevételt tette, hogy az állami befolyás vagy állami felügyelet elméleti lehetősége önmagában még nem jelenti automatikusan, hogy a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának értelmében ténylegesen jelentős állami beavatkozás történik. A Rainbow ismét az Elsőfokú Bíróság ítéletét (5) idézve úgy érvelt, hogy az állami irányítás nem jelent jelentős állami beavatkozást, mivel az „az állam által irányított társaságoknak a piacgazdasági státus megadásából elvi alapon való kizárásához vezet[ne], függetlenül attól a konkrét ténybeli, jogi és gazdasági háttértől, amelyben azok működnek”. A Rainbow állítása szerint indokolatlan terhet róna a piacgazdasági elbánás kérelmezőire, ha bizonyítaniuk kellene, hogy az államnak soha nincs módja beleszólni az üzleti döntésekbe. Úgy érvel továbbá, hogy az állami intézkedések eredményeként a vállalat döntéseinek a piaci megfontolásokkal összeegyeztethetetlenné kellene válniuk ahhoz, hogy ne feleljen meg az 1. kritériumnak.

(26)

A Rainbow csoport fenti állításaival ellentétben a jelenlegi vizsgálat azt állapította meg, hogy az állam a csoporthoz tartozó több vállalat működésébe is ténylegesen és jelentős mértékben beavatkozik. A csoport azon vállalata esetében, amelynél a helyi önkormányzat jóváhagyja a munkaerő-felvételt és -elbocsátást, egyértelműen a vállalat saját belső működési szabályzata, azaz az alapszabálya ad felhatalmazást az államnak arra, hogy beleszóljon a működési döntésekbe. A csoport egy másik vállalata esetében a vizsgálat azt állapította meg, hogy az állami partnernek a piaci megfontolásokkal összeegyeztethetetlen befolyása van a vállalatra. Először is az állami partner biztosította a vállalat alaptőkéjének nagy részét, ez azonban nem tükröződik a vállalatban lévő tulajdoni részarányában. Másodsorban a vállalat működése mindig veszteséges volt, ami – a befektetett tőkére tekintettel – az állami partner számára volt a leghátrányosabb. Harmadsorban maga az állami partner is folyamatosan veszteséget szenvedett, mivel az olyan ráfordításokat, mint a víz és az áram, a piaci szint alatti árakon biztosította a csoporthoz tartozó vállalatnak, ráadásul anélkül, hogy a ráfordítások ellenértékét megfelelően kiegyenlítették volna.

(27)

Az érintett vállalatcsoport egy másik tagjának finanszírozási és beruházási döntéseire gyakorolt állami befolyásra vonatkozó következtetés tekintetében a csoport azt állította, hogy a Bizottságnak egy bizonyos hitelre és annak feltételeire vonatkozó ténymegállapításai nem helytállóak. A Bizottságnak azonban az ellenőrző látogatások alatt gyűjtött bizonyítéka van arra, hogy egy helyi kormányhivatal arra utasította a vállalatot, hogy olyan hitelt vegyen fel, ami nem állt összefüggésben üzleti tevékenységével. A vállalat azzal érvel, hogy a finanszírozási döntéseket ennek a kormányhivatalnak tett szívességként, és nem kötelezettségként hozták, és az említett tranzakció nem jelentett további kockázatot a vállalat számára, mivel a hivatal által a vállalatnak kiállított közműszámlák ki nem fizetésével lehetősége lett volna jóvátételt kapni. A Bizottság által gyűjtött információk szerint a vállalat földhasználati jogát közvetve biztosítékként használták fel a vonatkozó pénzügyi tranzakcióban, ezért a vállalat jelentős kockázatot vállalt. A vállalat magát a földhasználati jogot is azon a kormányhivatalon keresztül szerezte meg, amelynek állítólag csupán szívességet tett. Az az állítás, hogy a vállalat a közművek ki nem fizetésével jóvátételt kaphatott volna, az alapvető számviteli standardok (kiegyenlítés) eredendően hibás értelmezését jelzi, és ellentmond a vállalat azon állításának, hogy a pénzügyi műveletekre gyakorolt befolyás nem jelenti „a vállalkozás döntései[re] az árak, a költségek és a ráfordítások tekintetében” gyakorolt befolyást a 2. cikk (7) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint. Továbbá a kormányhivatal egyértelműen és jelentős mértékben befolyásolja a beruházási döntéseket, mivel a vállalat földhasználati megállapodása vállalatspecifikus követelményeket tartalmaz az elvégzendő beruházással kapcsolatban, és ezek a követelmények – a vállalat állításával ellentétben – több előírást tartalmaznak, mint a városrendezési (övezetbesorolási) szabályok. Ezért a Bizottság elvetette azt az állítást, miszerint a finanszírozási és beruházási döntésekbe való állami beavatkozás nem meríti ki a befolyás 2. cikk (7) bekezdésének c) pontja szerinti fogalmát.

(28)

A csoportnak a nátrium-ciklamát gyártásához használt egyik nyersanyagot előállító vállalatával kapcsolatban a csoport azt állította, hogy a vállalat döntéshozatalával és pénzügyi helyzetével kapcsolatos bármilyen hiányosságnak nagyon korlátozott hatása lenne, mivel a vállalat által gyártott nyersanyag a nátrium-ciklamát előállítási költségének csupán körülbelül 10 %-át képviseli. Miután a Bizottság ki tudta számítani a nyersanyag nyereséges eladási ára és tényleges eladási ára közötti különbséget, a vállalat felvetette, hogy a piacgazdasági elbánás megadásának elutasítása helyett helyesebb lenne az olcsó nyersanyag árát kiigazítani. A Bizottság azonban azzal a céllal végzi a piacgazdasági elbánásra vonatkozó értékelést, hogy meggyőződjön arról, hogy a ráfordítások a piaci értékeket tükrözik, az üzleti döntések pedig a piac jelzéseihez igazodnak. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja a piacgazdasági elbánás megadása feltételeinek teljesítéséhez kifejezetten előírja, hogy a főbb ráfordítások költségeinek alapvetően a piaci értékeket kell tükrözniük, és nem tesz említést a főbb ráfordítások torzult költségei kiigazításának lehetőségről. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(29)

A vállalatnak a vízért és áramért fizetett árak és a munkaerőköltség abnormálisan alacsony szintjére vonatkozó azon állítását, miszerint ezek nem minősülnek főbb ráfordításnak, és együttesen a nyersanyag összes termelési költségének csupán 14 %-át képviselik, el kellett utasítani, mivel ezek külön-külön és együttesen is elég jelentős költségelemek ahhoz, hogy befolyásolják a vállalat összköltségét. A munkaerőköltség esetében azt is meg kell jegyezni, hogy ezeket az elemeket nem lehetett kimerítően ellenőrizni, mivel a vállalat nem tudott szerződéseket vagy egyéb dokumentumokat bemutatni. Ezért nem lehetett ellenőrizni, hogy ezek a költségek a piaci értékeket tükrözik-e.

(30)

A 2. kritériummal kapcsolatban a csoport azzal érvelt, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta a lényegesség elvét, miszerint a kihagyott vagy tévesen bemutatott tételek csak akkor lényegesek, ha azok befolyásolhatták a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseit, és az ilyen lényegtelen hiányosságokat még a könyvvizsgálónak sem kell jelentenie.

(31)

A csoport állításával ellentétben a vállalatok könyvelésében súlyos hiányosságokra derült fény az alapvető számviteli elvek tekintetében (a további részleteket lásd a következő bekezdésben). Másrészt a piacgazdasági elbánás megítélésének elbírálásához a vállalatnak nem azért kell átlátható könyvelést vezetnie, hogy a felhasználó gazdasági döntéseket hozhasson, hanem azért, hogy a pénzügyi kimutatások garantáltan igaz és valós összképet adjanak a bevételekről, költségekről stb. A piacgazdasági elbánás megítélésével kapcsolatos vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy a számviteli nyilvántartásokat a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően vezetik és auditálják-e.

(32)

A Rainbow csoport vitatta, hogy vállalatai megsértették volna a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelő szabályoknak és számviteli gyakorlatnak a piacgazdasági elbánással kapcsolatos értékelésben felsorolt elemeit, mint például az időbeli elhatárolás elvét, a tranzakciók valósághű bemutatásának elvét és az ellentételezést, a vállalkozás folytatásának elvét, a mérlegtételek helyes besorolását, a veszteségek elszámolását, a nyilvántartásokban csak az üzleti tevékenységgel összefüggő tranzakciók és tételek rögzítésének elvét, a költségek helyes besorolását és értékcsökkenését, az eszközök értékének és értékcsökkenésének elszámolására vonatkozó nemzetközi számviteli standardok és/vagy kínai általánosan elfogadott számviteli elvek (GAAP) betartását. A Bizottság a nemzetközi számviteli standardok fent említett megsértését a csoport által a piacgazdasági elbánás iránt benyújtott kérelemben megadott információk alapján állapította meg, és minden ilyen esetet ellenőrzött a vállalatok telephelyén. A vállalatok által a piacgazdasági elbánás megadásával összefüggő vizsgálat megállapításainak közzététele után e kérdésekkel kapcsolatban felsorakoztatott érvek nem indokolták a következtetés – miszerint a vállalatok e kérdések tekintetében nem felelnek meg a 2. kritériumnak – megváltoztatását.

(33)

A 3. kritérium tekintetében a Rainbow csoport azt állítja, hogy az egyik vállalatnál ingyen végrehajtott infrastruktúra-beruházás megszokott tevékenységnek számít, amire piacgazdaságokban is sor kerül annak érdekében, hogy beruházásokat vonzzanak oda, és ennek a támogatásnak a hatása elhanyagolható lenne a vállalat pénzügyi hatására a felülvizsgálati időszak alatt. Az azonban, hogy egy vállalat el tudta kerülni, hogy fizetnie kelljen az infrastruktúra-beruházásokért, ugyanakkor abban az előnyben is részesült, hogy ugyanazért a földért csak nagyon alacsony bérleti díjat kellett fizetnie, egy piacgazdaságban nem megszokott helyzet. Másrészt ez az előny közvetlen hatást gyakorolt a gyártó vállalat pénzügyi helyzetére és azon képességére, hogy döntéseit a piaci jelzések alapján hozza meg.

(34)

A Bizottság elfogadta a kérelmezőnek a GT Enterprise földhasználati jogáról a (21) preambuumbekezdésben kifejtett érvelését. A többi vállalat földhasználati jogáról felsorakoztatott érvek azonban nem indokolták a ténymegállapítások megmásítását, mivel a vállalat maga is elismerte, hogy egy esetben nem fizette meg a megállapodás szerinti összeget a földhasználatért. Egy másik földhasználati jog esetében a Rainbow csoport azt állítja, hogy abban a régióban meredeken emelkedett a föld ára, ezért természetes, hogy a megszerzés után néhány évvel jelentősen felértékelték a földet. A vállalat által bizonyítékként szolgáltatott adatok azonban a régióban található lakóingatlanok áremelkedésére vonatkoztak, ezért nem relevánsak. A Rainbow végül azt állította, a Bizottság indokolatlan terhet ró rá azzal, hogy megköveteli tőle: bizonyítsa, hogy a piaci értéket tükröző árat fizetett. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja azonban kifejezetten előírja, hogy a piacgazdasági elbánás iránti kérelemnek „elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy a gyártó piacgazdasági feltételek alapján működik”. Ezt az érvet ezért el kellett vetni.

(35)

A Rainbow csoport az egyik vállalatra nem a piaci értéket tükröző áron, fizetés ellenében vagy egyéb módon átruházott eszközökre vonatkozó megállapítást azon az alapon vitatja, hogy az említett vállalat a felülvizsgálati időszakban beszüntette a termelést. A vállalat valóban beszüntette a termelést. A belföldi piacon azonban még mindig értékesítette a korábban megtermelt termékeit. Ezért a piacgazdasági elbánással összefüggő vizsgálatot ennél a vállalatnál is el kellett végezni annak igazolására, hogy nem maradtak fenn jelentős torzulások a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből, amelyek befolyásolhatnák az árakat.

(36)

A Bizottság ezért azon a véleményen van, hogy a piacgazdasági elbánás megadása szempontjából a GT Enterprise nem teljesíti az első és a második kritériumot, a Jintian Industrial (Nanjing) Ltd. nem felel meg a második és a harmadik kritériumnak, a Golden Time Chemical (Jiangsu) Ltd. nem teljesíti az első, a második és a harmadik kritériumot, a Nanjing Jinzhang Industrial Ltd. pedig az első, a második és a harmadik kritériumot. Ha az érintett termék gyártásában vagy értékesítésében érintett, kapcsolatban álló vállalatok közül akár csak egy nem felel meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek, akkor a kapcsolt vállalatok csoportjának nem biztosítható piacgazdasági elbánás. Ezért mivel a piacgazdasági elbánás megadása szempontjából egyedileg vizsgált vállalatok egyike sem felelt meg a vonatkozó kritériumoknak, a Bizottság megállapította, hogy a Rainbow csoportnak nem biztosítható piacgazdasági elbánás. Ilyen körülmények között a Bizottság – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – nem adta meg a piacgazdasági elbánást az érintett vállalatcsoportnak.

(37)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően az adott cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában – adott esetben – országos vámot állapítanak meg, kivéve azokban az esetekben, amikor az érintett vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében meghatározott, az egyéni elbánás megadására vonatkozó valamennyi kritériumnak megfelelnek. Az egyszerűbb hivatkozás céljából e feltételek röviden összefoglalva a következők:

(38)

A csoportból az a két exportáló gyártó, amelyik a felülvizsgálati időszak alatt nátrium-ciklamátot exportált, egyéni elbánást igényelt. A Rainbow csoport többi vállalata esetében nem kellett elvégezni az egyéni elbánásra vonatkozó vizsgálatot, mivel nem exportálják az érintett terméket. A rendelkezésre álló és az ellenőrző látogatások során megerősített információk alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a két exportáló gyártó teljesíti az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeket, ezért egyéni elbánásban részesülhetnek.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (analóg ország) megállapított ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.

(40)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ismét (az eredeti vizsgálatban analóg országként alkalmazott) Indonéziát kívánja megfelelő analóg országnak választani a rendes érték megállapításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(41)

Az analóg ország kiválasztása tekintetében a Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(42)

A Bizottság indonéz gyártókat kért fel együttműködésre. A Bizottság minden ismert vállalatnak küldött levelet és kérdőívet. A megkeresett vállalatok közül csak egy gyártó nyújtotta be a rendes érték meghatározásához szükséges információkat, és egyezett bele a felülvizsgálatban való részvételbe. Mivel a vállalat nem egyezett bele, hogy telephelyein ellenőrző látogatást tegyenek, a Bizottság a benyújtott információk teljességét és ellentmondás-mentességét ellenőrizte. A Bizottság elegendőnek és megbízhatónak találta az adatokat a rendes érték megállapításához, az indonéz gyártó pedig minden szükséges esetben megadta a Bizottság által kért pontosítást. A Bizottság a felhasznált adatokat összevetette a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatokkal.

(43)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy Indonézia a hasonló termék vonatkozásában versenypiaccal rendelkezik.

(44)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az együttműködő indonéz gyártó termelési volumene jelentősen meghaladja az érintett termék Unióba irányuló kínai exportjának 5 %-át, így a gyártás a volumen tekintetében reprezentatívnak minősül. A minőség, a műszaki specifikációk és a szabványok tekintetében nem találtak jelentős különbségeket az indonéz hasonló termékek és a kínai termékek között. Az indonéz piac ezért kellően reprezentatívnak minősül a rendes érték megállapításához.

(45)

Megjegyzendő, hogy a Bizottság tudomása szerint az ismert spanyol, kínai és indonéz gyártókon kívül nincs egyéb gyártólétesítmény a világon.

(46)

Mindezekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy Indonézia az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján megfelelő analóg ország.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes értéket az alábbiak szerinti analóg ország gyártójától kapott információk alapján állapítják meg. Meg kell jegyezni, hogy az indonéz gyártónál korábban már folytattak vizsgálatot az Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan (6). A Bizottság a vállalat által a kérdőívben szolgáltatott adatokat megbízható, szilárd alapnak tekintette, amely alapján e vizsgálat vonatkozásában meg lehet állapítani a rendes értéket. Az átlagos eladási ár, valamint az átlagos előállítási költség hasonló tendenciát követett, az átlagos nyersanyagköltség alakulásának megfelelően. Emellett a nyersanyag átlagköltségének uniós piacon megfigyelt hasonló alakulása is megerősítette ezt a tendenciát.

(48)

Megállapítást nyert, hogy az indonéz gyártónak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítése a volumen tekintetében reprezentatívnak tekinthető a kínai vállalatcsoport által az Unióba exportált érintett termékkel összehasonlítva.

(49)

A Bizottság ezt követően meghatározta a gyártó által belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal. Az indonéz gyártó szabványos terméktípusa közvetlenül összehasonlíthatónak bizonyult.

(50)

A Bizottság az analóg országbeli gyártó által a belföldi piacon értékesített szabványos terméktípus esetében, amelyet az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összehasonlíthatónak ítélt, megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi eladások kellőképpen reprezentatívak voltak-e. A nátrium-ciklamát egy adott típusának belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte az érintett vállalatcsoport által az Unióba exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át.

(51)

A belföldi piacon a vizsgálati időszak alatt független vevőknek történt nyereséges értékesítések arányának megállapításával a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítések a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e. Mivel a hasonló termék terméktípusonkénti nyereséges értékesítési volumene az adott típus értékesítési összvolumenének több mint 80 %-a volt, és az adott típus súlyozott átlagára a gyártási költség szintjén vagy afölött volt, a rendes érték alapja a mindenkori belföldi ár volt, amelyet az adott típusból a vizsgálati időszak alatt lebonyolított összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként számítottak ki, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem.

(52)

Az analóg országbeli gyártó által a belföldi piacon nem értékesített terméktípus rendes árának megállapításához a szabványos terméktípus összértékesítésének súlyozott átlagárát használták, a két terméktípus közötti különbségeknek megfelelően kiigazítva.

(53)

Az érintett vállalatcsoport valamennyi exportáló gyártója az Unióba irányuló exportértékesítéseit az Unión kívül található, velük kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokon keresztül bonyolította le. Az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján – a termék azon árai alapján állapították meg, amelyeken a kapcsolatban álló kereskedelmi vállalat az Unióba, azaz független vevőnek értékesíti.

(54)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vette azokat a különbségeket, amelyek befolyásolták az árakat és azok összehasonlíthatóságát. Ennek megfelelően adott esetben, és ha azt az ellenőrzött bizonyítékok alátámasztották, a szállítás, a biztosítás, a kezelés, a berakodás és a járulékos költségek, valamint a hitelköltségek terén jelentkező különbségek tekintetében kiigazításokra került sor.

(55)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően az összes exportáló gyártó rendes értéke súlyozott átlagának és exportára súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt.

(56)

Ez az összehasonlítás 14,2 %-os dömpingkülönbözetet mutatott, a vám megfizetése előtti, CIF uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezve.

(57)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingkülönbözet alapjául szolgáló körülmények megváltoztak-e, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e.

(58)

A jelenlegi megállapítások azon alapulnak, hogy a Bizottság a jelenlegi felülvizsgálat során elutasította az érintett vállalatcsoport piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, míg az eredeti vizsgálatban a kapcsolatban álló vállalatok csoportjában tag GT Enterprise megkapta a piacgazdasági elbánást. Az eltérő eredmény először is annak a körülménynek tudható be, hogy a jelenlegi felülvizsgálatban a csoportból négy vállalat vizsgálatára került sor, míg az eredeti vizsgálatban csupán a GT Enterprise vizsgálatára. A csoportot a közelmúltban jelentős beruházással kibővítették és átszervezték, és nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet belátható időn belül megváltozna. Másodsorban, ami a GT Enterprise-t illeti, megállapítást nyert, hogy a vállalat bevett gyakorlata, hogy nem vezet átlátható számviteli nyilvántartást, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően könyvvizsgálatnak vetne alá, és semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben megváltozna. Továbbá hosszabb ideje hatályban van az alapszabálya, amely lehetővé teszi, hogy az állam befolyást gyakoroljon, és nincs arra utaló jel, hogy a jövőben terveznék a módosítását. E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a csoport tartósan nem részesül piacgazdasági elbánásban.

(59)

Az exportárat illetően a vizsgálat feltárta, hogy az érintett vállalatcsoport árpolitikája hosszabb ideje bizonyos állandóságot mutat, mivel az érintett termékért az Uniónak, illetve egyéb harmadik országoknak felszámított árak nem tértek el jelentősen, és ugyanazt a tendenciát követték 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Ez alátámasztja azt a következtetést, hogy az újonnan kiszámított dömpingkülönbözet várhatóan tartósan megmarad.

(60)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat bizonyította, hogy az érintett vállalatcsoport szerkezete és magatartása – beleértve az e felülvizsgálat megindítását eredményező körülményeket – valószínűleg nem fog olyan mértékben megváltozni belátható időn belül, hogy az befolyásolná a jelenlegi felülvizsgálat megállapításait. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a megváltozott körülmények tartósak, és az intézkedés jelenlegi szinten való alkalmazása már nem elegendő a dömping ellensúlyozására.

(61)

A fokozott mértékű dömpingre és a megváltozott körülmények tartós jellegére vonatkozó megállapítások alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi intézkedések már nem elegendőek a kárt okozó dömping ellensúlyozására. A 492/2010/EU végrehajtási rendelettel a Kínából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan bevezetett intézkedést ezért a GT Enterprise tekintetében módosítani kell, és a rendelet megfelelő módosításával a csoport másik exportáló gyártójára is ugyanazt a vámtételt kell kivetni.

(62)

A jelenlegi felülvizsgálat keretében nem lehet egyéni kárkülönbözetet megállapítani, mivel a felülvizsgálat a GT Enterprise-t és a vele kapcsolatban álló, a csoporthoz tartozó többi vállalatot érintő dömping vizsgálatára korlátozódik. Emiatt a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet az eredeti vizsgálat során meghatározott kárkülönbözettel hasonlították össze. Mivel az utóbbi magasabb volt, mint a jelenlegi felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözet, az érintett vállalatcsoportra a jelenlegi felülvizsgálatban megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.

(63)

Az intézkedés formája tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a módosított dömpingellenes vámot ugyanolyan formában kell kivetni, mint a 492/2010/EU végrehajtási rendelet által kivetett vámokat. Az intézkedések hatékonyságának biztosítása és az ármanipuláció visszaszorítása érdekében a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vámot kilogrammonként meghatározott összeg formájában vesse ki. Következésképpen az érintett vállalatcsoport által gyártott és az Unióba irányuló kivitel során értékesített érintett termék behozatalára kivetendő dömpingellenes vám, amelyet a jelenlegi felülvizsgálat során meghatározott, kilogrammonkénti összeg formájában kifejezett dömpingkülönbözet alapján számítottak ki, kilogrammonként 0,23 EUR.

(64)

Az érintett vállalatcsoport és a többi érdekelt fél is tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések módosítását javasolta.

(65)

A Rainbow csoport észrevételeket fűzött a nyilvánosságra hozott végleges megállapításokhoz. Ezek az észrevételek többnyire a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó, két kínai exportáló gyártóra, a Fang Da Food Additive (Shenzhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yangquan) Limited vállalatra (a továbbiakban: a Fang Da csoport) korlátozódó, folyamatban lévő vizsgálatban (a továbbiakban: a párhuzamos vizsgálat) (7) tett panasz visszavonására vonatkoztak. A Rainbow csoport azt állította, hogy a panasz visszavonása a párhuzamos eljárásban logikusan és jogszerűen együtt kell, hogy járjon a többi kínai gyártó ellen hozott dömpingellenes intézkedések megszüntetésével vagy legalább a Rainbow csoport tekintetében folytatott jelenlegi felülvizsgálat megszüntetésével.

(66)

Arra hivatkozva követelte a 492/2010/EU végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések megszüntetését, hogy – mivel semmilyen tény nem támasztja alá, hogy a Fang Da által lebonyolított behozatal dömpingelt lenne és/vagy a Fang Da által lebonyolított behozatal kárt okozna – az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése által kimondott megkülönböztetésmentesség elve alapján meg kell szüntetni a bevezetett dömpingellenes intézkedéseket. Érvelésének alátámasztására a csoport korábbi tanácsi rendeletekre hivatkozott, amelyek intézkedések elrendelése nélkül megszüntették a bizonyos termékek egyes országokból való behozatalára vonatkozó időközi felülvizsgálatot miután ugyanazon termék más országokból való behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat intézkedések bevezetése nélkül zárult le (nagy kapacitású elektrolitikus alumíniumkondenzátorok (8), vasból vagy ötvözetlen acélból készült síkhengerelt termékek (9)). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az ügyek több országot érintő vizsgálatokra vonatkoznak, és a megkülönböztetésmentesség elve a különböző országokból származó behozatalokra vonatkozott. Másrészt ezekben az esetekben egyes országok tekintetében azért szüntették meg az intézkedéseket, mert más országokra nem rótták ki őket amiatt, hogy a Tanács nem fogadta el a javaslatot a törvényes határidőn belül (nagy kapacitású elektrolitikus alumíniumkondenzátorok, vasból vagy ötvözetlen acélból készült síkhengerelt termékek). Ezért noha az említett ügyekben egyidejűleg folyó eljárásokban a megkülönböztetésmentesség elvének betartása érdekében valóban meg kellett szüntetni a dömpingellenes intézkedésekre irányuló eljárásokat, ezek a jelenlegi felülvizsgálat szempontjából nem relevánsak. A nátrium-glutamát (10) esetében követett megközelítésre vonatkozó további utalás egy olyan eset volt, amelyben a panaszos vissza akarta vonni a Brazíliából származó behozatalra vonatkozó panaszát, noha arról megállapították, hogy dömpingelt behozatal. Abban az esetben a Bizottság azt a döntést hozta, hogy nem fogadja el a panasz visszavonását, mert arra a következtetésre jutott, hogy kimerítené a megkülönböztetés fogalmát, ha Brazília ellen nem hozna intézkedéseket, míg más országok ellen viszont igen.

(67)

A két helyzet ráadásul meglehetősen eltérő. A párhuzamos eljárásban a panaszt visszavonták, és megállapítást nyert, hogy a megszüntetés nem sérti az Unió érdekeit. A jelenlegi felülvizsgálatban a kérelmet fenntartották, és arra derült fény, hogy a Rainbow csoport fokozta a dömpinget. Ezért a csoportra kivetett vámtétel emelése nem minősül megkülönböztetésnek.

(68)

A Rainbow csoport azt is kérte, hogy a panasz visszavonása a Rainbow csoportra nézve a folyamatban lévő felülvizsgálat megszüntetését is jelentse, mivel a két eljárást ugyanazon beadvány alapján indították, azok ugyanarra a vizsgálati időszakra vonatkoztak, és panaszában a panaszos minden gyakorlati szempontból együtt kezelte a Fang Da csoportot és a Rainbow csoportot.

(69)

Másodsorban azt állította, hogy noha a Fang Da csoport ellen a vizsgálatot az alaprendelet 5. cikke alapján indították, a Fang Da csoporttól származó behozatal vizsgálata és a Rainbow csoporttól származó behozatal időközi felülvizsgálata jogilag és minden gyakorlati szempontból lényegében egy és ugyanaz az eljárás. Végül kijelentette, hogy az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdése, amely különbséget tesz az eljárások és a vizsgálatok között, valójában azt jelenti, hogy noha az eredeti vizsgálatot követően nullaszázalékos vámtételt róttak ki a Fang Da csoportra, az továbbra is vizsgálat alatt áll. Ezen oknál fogva a Fang Da csoporttól származó behozatalra vonatkozó panasz visszavonásának a Rainbow csoport tekintetében a folyamatban lévő felülvizsgálat megszüntetését kell eredményeznie.

(70)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a panaszos által benyújtott dokumentum mind az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatra vonatkozó kérelmet, mind az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatra vonatkozó kérelmet magában foglalja. Elegendő bizonyítékot tartalmazott mindkét eljárás külön-külön történő megindításához. A Bizottság két külön értesítésben adott tájékoztatást az 5. cikk szerinti vizsgálatról és az időközi felülvizsgálatról. Ezért az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálat és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálat két különálló eljárás.

(71)

A Rainbow csoport további érveket sorakoztatott fel, amelyekben a panasz visszavonásának lehetséges okait találgatta. Mivel ezek az érvek feltételezéseken alapulnak és irrelevánsak, nincs velük kapcsolatban teendő, és el kell őket utasítani.

(72)

A Rainbow csoport végül azt állította, hogy a Bizottság nyilvánvalóan megsértette azon jogát, hogy tíz nap áll rendelkezésére arra, hogy észrevételeket fűzzön a nyilvánosságra hozott végleges megállapításokhoz, mivel a visszavonásra vonatkozó levél nyilvános változatát az észrevételek benyújtására vonatkozó határidő előtt hét nappal hozták a tudomására.

(73)

Miként a (70) preambulumbekezdés kifejti, az 5. cikk szerinti vizsgálat, amelynek keretében a Rainbow csoport tájékoztató levelet kapott a panasz visszavonásáról, a folyamatban lévő felülvizsgálattól különálló eljárás. A Rainbow csoport az 5. cikk szerinti felülvizsgálatban érdekelt fél volt, és kizárólag emiatt értesítették a panasz visszavonásáról. Ez az értesítés nem volt része a jelenlegi felülvizsgálatban nyilvánosságra hozott végleges megállapításoknak. A Rainbow csoportnak harminc napja volt arra, hogy észrevételeket fűzzön a jelenlegi felülvizsgálatban nyilvánosságra hozott végleges megállapításokhoz. Ezért nem sérül az a joga, hogy elegendő ideje legyen észrevételei megtételére.

(74)

Összefoglalva, a beérkezett észrevételek nem változtattak a fenti következtetéseken,