23.11.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/8

(1)

A továbbfejlesztett gazdaságirányítási keretnek számos, egymással összefüggő és összhangban lévő, a fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos politikára kell támaszkodnia – különösen a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló uniós stratégiára –, különös figyelmet fordítva a belső piac fejlesztésére és erősítésére, a nemzetközi kereskedelem és a versenyképesség elősegítésére, a gazdasági és költségvetési politikákra vonatkozó megerősített együttműködés európai szemeszterére, a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló hatékony keretrendszerre (Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP)), a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló szilárd keretrendszerre, a tagállami költségvetési keret minimumkövetelményeire és a megerősített pénzpiaci szabályozásra és felügyeletre, ideértve az Európai Rendszerkockázati Testület általi makroprudenciális felügyeletet is.

(2)

A makrogazdasági egyensúlyhiány felügyelete a megbízható statisztikai adatokon alapul. A megbízható és független statisztikák garantálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti statisztikai hatóságaiknak az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott európai statisztikai gyakorlati kódexnek megfelelő szakmai függetlenségét. Ezen túlmenően a makrogazdasági egyensúlyhiány felügyelete tekintetében a megbízható költségvetési adatok hozzáférhetősége is fontos. Ezt a követelményt a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5), különösen annak 8. cikkében szereplő szabályok biztosítják.

(3)

A tagállami gazdaságpolitikák Unión belüli, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) előírt koordinációját az átfogó gazdaságpolitikai és foglalkoztatási iránymutatások összefüggésében kell kidolgozni, és magában kell foglalnia az árstabilitás, a rendezett és fenntartható államháztartás és monetáris feltételek, valamint a fenntartható fizetési mérleg alapelveinek teljesítését.

(4)

A gazdasági és monetáris unió első évtizede során szerzett tapasztalatok és elkövetett hibák azt mutatják, hogy az Unióban olyan megfelelőbb gazdaságirányításra van szükség, amelynek a közösen megállapított szabályok és politikák iránti erőteljesebb nemzeti felelősségvállalásra, valamint a nemzeti gazdaságpolitikák szilárdabb uniós szintű felügyeleti keretére kell épülnie.

(5)

A dinamikus belső piac megteremtése és fenntartása a gazdasági és monetáris unió megfelelő és zavartalan működése elemének tekintendő.

(6)

A tagállamok gazdaságpolitikai felügyeletét különösen indokolt a költségvetési felügyeleten túlmenően is kiterjeszteni, hogy a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzése érdekében részletesebb és formálisabb keretet is magában foglaljon, és hogy az érintett tagállamok számára még az eltérések megszilárdulása, valamint a gazdasági és pénzügyi folyamatok túlzottan kedvezőtlen irányba mutató tartós elmozdulása előtt segítséget lehessen nyújtani a vonatkozó kiigazító tervek elkészítéséhez. A gazdaságpolitikai felügyelet kiterjesztését a költségvetési felügyelet elmélyítésével párhuzamosan kellene megvalósítani.

(7)

A túlzott gazdasági egyensúlyhiányok kiigazítása érdekében a részletes eljárást jogszabályban kell meghatározni.

(8)

Az EUMSZ 121. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett többoldalú felügyeleti eljárást a makrogazdasági egyensúlyhiányok észlelésére valamint az Unión belüli túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló konkrét szabályokkal indokolt kiegészíteni. Az eljárást feltétlenül be kell ágyazni az éves többoldalú felügyeleti ciklusba.

(9)

A gazdaságirányítás megerősítésének ki kell terjednie az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szorosabb és jobban időzített bevonására. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelet alapján hozott, kamatozó letét elhelyezését vagy éves pénzbírságot kiszabó tanácsi határozatok által érintett tagállamoknak, hogy eszmecserén vegyenek részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.

(10)

A Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásban erőteljesebb szereppel kell rendelkeznie a tagállamokra lebontott értékelések, a nyomon követés, a helyszíni látogatások, az ajánlások és a figyelmeztetések tekintetében.

(11)

A makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) végrehajtását meg kell erősíteni azáltal, hogy az ajánlások végrehajtásának, illetve a megfelelő kiigazító intézkedési terv készítésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén kamatozó letét elhelyezésére kötelezik a tagállamot. A letét a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány kiigazításáról szóló ajánlás végrehajtásának folytatólagos elmulasztása esetén ugyanazon az egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében éves pénzbírsággá alakul. Ezeket a végrehajtási intézkedéseket azokra a tagállamokra kell alkalmazni, amelyek pénzneme az euro.

(12)

A Tanács ajánlásainak be nem tartása esetén kamatozó letét elhelyezését vagy pénzbírságot kell kiszabni, mindaddig amíg a Tanács meg nem állapítja, hogy a tagállam kiigazító intézkedéseket tett az ajánlásnak való megfelelés érdekében.

(13)

Ezen kívül, ha a tagállam ismételten elmulasztja a tanácsi ajánlás végrehajtására alkalmas kiigazító intézkedési terv elkészítését, évente pénzbírságot is kell fizetnie mindaddig, amíg a Tanács meg nem állapítja, hogy az adott tagállam megfelelő kiigazító intézkedési tervet nyújtott be az ajánlás végrehajtásához.

(14)

A tagállamok közötti egyenlő bánásmód érdekében a kamatozó letétnek és a pénzbírságnak minden olyan tagállam számára azonosnak kell lennie, amelynek pénzneme az euro, mégpedig az érintett tagállam előző évi bruttó nemzeti termékének (GDP) 0,1 %-a.

(15)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes gazdasági körülmények esetén javasolhassa a szankció mértékének csökkentését vagy a szankció törlését.

(16)

A túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítására vonatkozó eredményes végrehajtási intézkedéseket elmulasztó tagállamok szankcionálásának eljárását úgy kell kidolgozni, hogy a szankcióknak az említett államokra történő kiszabása a szabály, és ne a kivétel legyen.

(17)

Az e rendeletben említett pénzbírságok az EUMSZ 311. cikke szerinti egyéb bevételnek minősülnek, és azokat a pénzügyi támogatás nyújtására szolgáló azon stabilitási mechanizmusokra kell fordítani, amelyeket azok a tagállamok hoztak létre az egész euroövezet stabilitásának megőrzése céljából, amelyek pénzneme az euro.

(18)

A rendeletben szereplő szankció kiszabására vonatkozó egyedi határozatok elfogadásának hatáskörét a Tanácsra indokolt ruházni. A tagállamok gazdaságpolitikájának a Tanácson belüli, az EUMSZ 121. cikkének (1) bekezdésében meghatározott koordinációja részeként ezen egyedi határozatok a Tanács által az EUMSZ 121. cikkével és az 1176/2011/EU rendelettel összhangban elfogadott intézkedések figyelemmel kísérésének részét alkotják.

(19)

Mivel e rendelet az 1176/2011/EU rendelet hatékony végrehajtására vonatkozó általános szabályokat tartalmazza, azt az EUMSZ 121. cikke (6) bekezdésében említett rendes jogalkotási eljárással összhangban szükséges elfogadni.

(20)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli hatékony kiigazítását a tagállamok a közöttük levő mély kereskedelmi és pénzügyi összekapcsolódások és a nemzeti gazdaságpolitikáknak az euroövezetbe és az egész Unióba továbbgyűrűző hatásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

ugyanazon egyensúlyhiány-eljárás során két egymást követő tanácsi ajánlást fogadnak el a 1176/2011/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében, és a Tanács úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam által benyújtott kiigazító intézkedési terv nem megfelelő; vagy

b)

a 1176/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban ugyanazon egyensúlyhiány-eljárás során két egymást követő, a nem-teljesítést megállapító tanácsi határozatot fogadnak el. Ebben az esetben az éves pénzbírságot a kamatozó letét éves pénzbírsággá való átalakításával kell kiszabni.

a)

a rendelet hatékonysága;

b)

a tagállamok gazdaságpolitikáinak szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük folyamatos közelítése terén tett előrelépések az EUMSZ-szel összhangba.