20.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 275/1

(1)

2011. január 26-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Indiából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó oxálsav Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) 2010. december 13-án panaszt nyújtott be az Oxaquim S.A. (a továbbiakban: panaszos) nevében, amelynek termelése az oxálsav teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, exportáló gyártókat, valamint az érintett országok képviselőit, a közismerten érintett importőröket, felhasználókat és szövetségeket. Az érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat vagy szóbeli meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki ezt kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(4)

Tekintettel az érintett országok exportáló gyártóinak nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés a dömping és a kár megállapításához mintavételt irányzott elő, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. Ahhoz, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor össze tudja állítani a mintát, az érintett országok valamennyi exportáló gyártóját felkérte arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint adjon alapvető információkat a vizsgált időszakban (2010. január 1. és 2010. december 31. között) az érintett termékkel kapcsolatban folytatott tevékenységeiről. A mintavételi eljárás keretében három kínai vállalkozáscsoport, valamint négy indiai vállalkozás válaszolt, utóbbiak közül egy vállalkozás nem tett említést az Unióba irányuló értékesítésről. Az együttműködő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok korlátozott számára tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre sem India, sem Kína esetében, és minden felet tájékoztatott arról, hogy nem kerül sor minta kiválasztására.

(5)

Ezt követően az egyik kínai vállalkozáscsoport a vizsgálat korai szakaszában elállt a további együttműködéstől. Ezenkívül egy indiai vállalkozás nem járult hozzá, hogy a Bizottság ellenőrző látogatást tegyen gyártelepén. A Bizottság ezt az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján az együttműködés megtagadásának minősítette, és tájékoztatta a vállalkozást az ebből fakadó lehetséges következményekről.

(6)

Annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók kérelmet nyújthassanak be piacgazdasági elbánás iránt, vagy egyéni elbánást kérhessenek, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az együttműködő kínai exportáló gyártóknak és a kínai hatóságoknak az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül. Az egyik kínai vállalkozáscsoport az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján piacgazdasági elbánást, illetve ennek meghiúsulása esetére egyéni elbánást kért, míg a másik vállalkozáscsoport csak egyéni elbánást igényelt.

(7)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek. Három indiai vállalkozástól, két kínai vállalkozáscsoporttól és a panaszostól érkezett válasz. A másik uniós gyártó nem működött együtt. Három felhasználótól és nyolc importőrtől is érkezett válasz, közülük a Bizottság valamennyi felhasználónál és négy importőrnél tett látogatást.

(8)

A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte mindazon információkat, amelyeket a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt, és a következő vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzést:

(9)

A dömping és a kár vizsgálata a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2007. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

Az érintett termék az oxálsav, mind dihidrát (CUS-szám: 0028635-1, CAS-szám: 6153-56-6), mind anhidrid (CUS-szám: 0021238-4, CAS-szám: 144-62-7) formában, akár vizes oldatban, akár nem, amely jelenleg az ex 2917 11 00 KN-kód alá tartozik, és Indiából és Kínából származik. Az oxálsavnak két típusa van, a nyers és a finomított oxálsav. A finomított oxálsavat, amelyet Kínában gyártanak, de Indiában nem, a nyers oxálsav tisztítása révén állítják elő, aminek során eltávolítják belőle a vasat, a kloridokat, a fémeket és az egyéb szennyeződéseket.

(11)

Az oxálsavat számos célra használják, például redukálószerként, fehérítőként, a gyógyszerszintézisben és a festékgyártásban is alkalmazzák.

(12)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített oxálsav, az Indiában és Kínában belföldi értékesítésre gyártott oxálsav, valamint az Indiából és Kínából az Unióba behozott oxálsav lényegében ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, és ugyanaz az alapvető végfelhasználásuk.

(13)

Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintették.

(14)

Az Indiában tett ellenőrző látogatás során az egyik vállalkozás nem mutatta be a kért információkat a megfelelő időben, illetve a kért formátumban. Ebből következően a Bizottság nem tudta ellenőrizni a dömpingellenes kérdőívre válaszul benyújtott információkat. A vállalkozást írásban tájékoztatták arról, hogy előfordulhat, hogy nem tekintik együttműködő félnek, és hogy a rendelkezésre álló tények alapján kerülhet sor megállapítások tételére. Válaszában a vállalkozás enyhítő körülményekre hivatkozott, amelyek azonban nem vezettek eltérő következtetésre. Ebből következően a vállalkozásra a 18. cikket alkalmazták, és a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták. Tehát csak egyetlen indiai exportáló gyártót tekintettek úgy, hogy a Bizottsággal együttműködött ebben a vizsgálatban.

(15)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a hasonló terméket exportáló gyártó által független fogyasztók számára történt belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Mivel ezek az értékesítések meghaladták az érintett termék Unióba történt értékesítési volumenének 5 %-át, a Bizottság megállapította, hogy a hasonló termék összes értékesítése reprezentatív volt.

(16)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az exportáló gyártó belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti, a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseknek tekinthetők-e. Ehhez meghatározta a hasonló termék összes értékesítéséhez képest a független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítések arányát.

(17)

Ha a nyereséges értékesítések elérik az összes értékesítés legalább 80 %-át, a rendes érték kiszámítása az összes értékesítés alapján történik, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e. Ha a nyereséges értékesítések nem érik el az összes értékesítés 80 %-át, de meghaladják a 20 %-át, és ha a súlyozott átlagos összköltség magasabb, mint a súlyozott átlagár, a rendes érték kiszámítása kizárólag a nyereséges értékesítések alapján történik. Az értékesítés akkor tekinthető nyereségesnek, ha az egységár eléri vagy meghaladja az előállítási költséget.

(18)

A belföldi értékesítések vizsgálatából a Bizottság számára kiderült, hogy az érintett termék összes értékesítésének 41 %-a nyereséges volt, a súlyozott átlagos összköltség pedig magasabb, mint a súlyozott átlagár. Ennek megfelelően a rendes értéket kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagáraként állapították meg.

(19)

Az indiai exportáló gyártó közvetlenül, független vevők részére exportálta az érintett terméket az Unióba. Az exportárakat ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az említett független vevők által az érintett termékért annak az Európai Unióba történt kivitelekor ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(20)

A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást gyártelepi paritáson végezték el. A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlíthatóságának érdekében kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően.

(21)

Ennek megfelelően kiigazítást alkalmaztak a fuvarozási, a biztosítási, az anyagmozgatási és a csomagolási költségek, a hitelköltségek, valamint a jutalékok tekintetében.

(22)

Az együttműködő indiai gyártóra vonatkozóan a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagának az exportár súlyozott átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg.

(23)

Ez alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 22,8 % a Punjab Chemicals and Crop Protection Limited (PCCPL) esetében.

(24)

Az összes többi indiai exportáló gyártóra alkalmazandó országos dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében az Unióba irányuló kivitelnek az együttműködő exportáló gyártó által képviselt mennyiséget az Eurostat statisztikai adataival összehasonlítva megállapították az együttműködés szintjét. Mivel az indiai együttműködés szintje alacsony volt (38 %), a Bizottság megfelelőnek véli, hogy az összes többi indiai exportőrre alkalmazandó országos dömpingkülönbözet az együttműködő gyártó legnagyobb mértékben dömpingelt ügylete alapján legyen meghatározva.

(25)

Ez alapján az országos dömpingszintet ideiglenesen a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár 43,6 %-ában állapították meg.

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalokra vonatkozó rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban kell megállapítani azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezek a kritériumok a tájékozódás megkönnyítése érdekében a következőképpen foglalhatók össze:

(27)

Az egyik kínai vállalkozáscsoport piacgazdasági elbánást kért, és piacgazdasági elbánást igénylő formanyomtatványokat nyújtott be az érintett termék gyártásában és forgalmazásában részt vevő három vállalkozásra vonatkozóan. A szolgáltatott információkat a Bizottság később a szóban forgó vállalkozások telephelyein ellenőrizte.

(28)

A piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat során kiderült, hogy az egyik vállalkozás nem tett eleget az 1–3. kritérium követelményeinek. Először is, a vállalkozás – a például adómentesség és kamatmentes kölcsönök formáját öltő jelentős pénzügyi állami beavatkozás következtében – nem tudta igazolni, hogy költségei a piaci értékeket tükrözik. Másodszor, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat számos komoly hiányosságot és hibát tárt fel a könyvelésében, valamint megállapította, hogy a vállalkozásnál nem végeztek a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelő könyvvizsgálatot. Harmadszor, a vállalkozás földhasználati jogaival kapcsolatban a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott torzulásokra bukkantak. Részleteiben ez azt jelenti, hogy a vállalkozás anélkül jutott földhasználati jogosítványhoz, hogy megfelelt volna a szerződési feltételeknek, illetve fizetési kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tett volna.

(29)

Ezenkívül a csoport egy másik vállalkozása nem tudta bizonyítani, hogy megfelel a 2. kritériumnak, mivel nem rendelkezett független könyvvizsgálatnak alávetett könyveléssel.

(30)

A Bizottság közölte a piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat eredményeit az érintett vállalkozáscsoporttal és a panaszossal, és lehetőséget adott számukra észrevételeik megtételére. A vizsgálat megállapításairól a kínai hatóságokat is tájékoztatták. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(31)

Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a csoport két vállalkozása nem felelt meg a piacgazdasági elbánás kritériumainak. Összhangban azzal a következetes uniós gyakorlattal, amelynek keretében egy kapcsolt vállalkozásokból álló csoport esetében azt vizsgálják, hogy az mint egész, megfelel-e a piacgazdasági elbánás feltételeinek, a Bizottság megtagadta a csoporttól a piacgazdasági elbánást.

(32)

Amint a (6) preambulumbekezdés említi, mindkét együttműködő kínai vállalkozáscsoport egyéni elbánást kért. Mivel megállapítást nyert, hogy mindkét csoport megfelel az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, a Bizottság ideiglenesen úgy döntött, hogy mindkettő egyéni elbánásban részesül.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy analóg ország belföldi árai vagy számtanilag képzett rendes értéke alapján kell megállapítani.

(34)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a szándékát, hogy a rendes érték megállapítása tekintetében Indiát használja megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Észrevétel azonban nem érkezett. A Bizottság mindenesetre megfelelő analóg országnak tekinti Indiát, mivel az egyetlen további, nem uniós gyártó ország, Japán a versenyt kizáró monopolisztikus piaccal rendelkezik, és az oxálsavat olyan egyedi módszer szerint gyártja, amely nem hasonlít Kínáéra. Ezzel szemben az indiai gyártók a kínaival összehasonlítható gyártási eljárást alkalmaznak, és az indiai belföldi piacon versenykörülmények uralkodnak.

(35)

A kínai vállalkozások kétféle típusú, nyers és finomított oxálsavat gyártanak és exportálnak az Unióba. A finomított oxálsavat, amelyet az analóg országban nem gyártanak, a nyers oxálsav tisztítása révén állítják elő, aminek során eltávolítják belőle a vasat, a kloridokat, a fémeket és az egyéb szennyeződéseket. A finomított oxálsav gyártásának többletköltségei a nyers oxálsav gyártási költségeinek 12 %-ára becsülhetők. Ez alapján a Bizottság úgy vélte, az oxálsav mindkét típusára vonatkozóan indokolt rendes értéket megállapítani.

(36)

A nyers oxálsav tekintetében, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban, az Indiára vonatkozóan megállapított rendes érték alapján határozták meg a rendes értéket. A rendes értéket, amint a (18) preambulumbekezdésből kiderül, kizárólag a nyereséges értékesítések alapján állapították meg. Az analóg országban nem gyártott finomított oxálsav tekintetében az alaprendelet 2. cikke (7) preambulumbekezdése a) pontjának megfelelően a nyers oxálsav analóg országbeli gyártási költségei alapján számították ki a rendes értéket. Ezeket a gyártási költségeket a finomított oxálsav gyártási többletköltségeire figyelemmel (lásd a (35) preambulumbekezdést) 12 %-kal megnövelték, valamint kiigazították az eladási, általános és adminisztratív költségekkel (SGA-költségek), továbbá a nyereséggel.

(37)

Az SGA-költségeket és a nyereséget az alaprendelet 2. cikke (6) preambulumbekezdésének analógiája alapján úgy állapították meg, hogy összeadták a nyers oxálsav analóg országbeli együttműködő exportáló gyártók általi belföldi értékesítéseinek SGA-költségeit és nyereségét.

(38)

Mivel a Bizottság mindkét csoportot egyéni elbánásban részesítette, az exportárat az első Unió-beli független vevő által ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(39)

Mindkét kínai exportáló gyártó közvetítő kereskedőkön keresztül exportálta az oxálsavat az Unióba, akik haszonkulccsal növelték a gyártóknak fizetett árat. Az exportár és a megállapított rendes érték összehasonlításakor (lásd a (42) preambulumbekezdést) figyelembe vették ezt a haszonkulcsot.

(40)

A nyers oxálsav tekintetében a gyártelepi átvétellel számított exportárat az analóg országra vonatkozóan megállapított rendes értékkel hasonlították össze.

(41)

A finomított oxálsav gyártelepi átvétellel számított exportárát a számtanilag képzett rendes értékkel (lásd a (36) preambulumbekezdést) hasonlították össze.

(42)

A rendes érték vagy számtanilag képzett rendes érték és az exportár közötti igazságos összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése alapján megfelelő kiigazításokat tettek. Nevezetesen a közvetítő kereskedők által kapott jutalékokra tekintettel alkalmaztak kiigazítást, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i. pontjával összhangban.

(43)

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bizottság megállapította, hogy a közvetítő kereskedők, akiken keresztül a kínai exportáló gyártók az EU-ba exportálták az oxálsavat, nem tekinthetők belső értékesítési részlegnek, mivel kiviteli, illetve belföldi értékesítési céllal is kereskednek oxálsavval és egyéb, nem kapcsolódó szállítóktól származó vegyi termékekkel. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy e kereskedők szerepe a jutalékos alapon dolgozó ügynökökére hasonlít. Ennek megfelelően az exportár és a rendes érték közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása céljából a kereskedők haszonkulcsát levonták az árból. A kiigazítást a nem kapcsolódó uniós kereskedő nyeresége és a megfelelő kínai kereskedő eladási, általános és adminisztratív költségei alapján számították ki.

(44)

Ezen túlmenően adott esetben további kiigazításokat alkalmaztak a közvetlen adók, szállítási, biztosítási, kezelési és egyéb költségek, csomagolási és hitelköltségek tekintetében, amennyiben úgy ítélték meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottak.

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet megállapítására úgy került sor, hogy az egyes terméktípusok súlyozott átlaggal számított rendes értékét összehasonlították az egyes vállalkozások által az Európai Unióba exportált érintett termékek fentiek szerinti súlyozott átlagos exportárával.

(46)

Ez alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(47)

Az összes többi kínai exportáló gyártóra alkalmazandó országos dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében az Unióba irányuló kivitelnek az együttműködő exportáló gyártók által jelentett volumenét az Eurostat statisztikai adataival összehasonlítva megállapították az együttműködés szintjét.

(48)

Mivel a kínai együttműködés szintje alacsony volt (körülbelül 46 %), a Bizottság megfelelőnek véli, hogy az összes többi kínai exportőrre alkalmazandó országos dömpingkülönbözet az együttműködő exportálók legnagyobb mértékben dömpingelt ügylete alapján legyen meghatározva.

(49)

Ez alapján az országos dömpingszintet ideiglenesen a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár 52,2 %-ában állapították meg.

(50)

A panaszt az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) nyújtotta be egy uniós oxálsavgyártó, az Oxaquim S.A. (a továbbiakban: panaszos) nevében, amely a teljes uniós gyártás jelentős részét képviselte a vizsgálati időszak folyamán. Egy másik uniós gyártó, a Clariant nem kifogásolta ugyan a vizsgálat megindítását, de úgy döntött, nem működik együtt. Az érintett terméket más nem gyártja jelenleg az Unióban. Ez alapján az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a két említett gyártó, az Oxaquim S.A. és a Clariant alkotja az uniós gazdasági ágazatot, mivel az uniós termelés 100 %-át képviselik. A továbbiakban az „uniós gazdasági ágazat” megjelöléssel történik rájuk hivatkozás.

(51)

A két gyártóval, az Oxaquim S.A. és a Clariant vállalkozással kapcsolatos valamennyi rendelkezésre álló információt, beleértve a panaszban szolgáltatott, illetve a vizsgálat megindítása előtt és után a panaszostól gyűjtött információkat is, felhasználták az uniós össztermelés megállapítására. Ez alapján az uniós termelés 11 000 és 15 000 tonna között volt a figyelembe vett időszak során.

(52)

A Bizottság megállapította, hogy az egyik uniós gyártó az általa gyártott oxálsav egy részét oxalátok (tetraoxalát, acetosella és kálium-bioxalát) gyártásához használta fel köztes termékként. Ezt az oxálsavat egyszerűen (számlázás nélkül) áthelyezték ugyanazon a vállalkozáson belül. Az oxálsav e kötött felhasználása nem került a szabadpiacra, így nincs kitéve az érintett termék behozatalával való közvetlen versenynek. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelésről megállapították, hogy közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával.

(53)

Annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetéről a lehető legteljesebb képet lehessen alkotni, az oxálsavval kapcsolatos minden tevékenységről adatokat kértek be azok megvizsgálása céljából, ezt követően pedig megállapították, hogy a termelés a kötött vagy a szabadpiacra irányult-e.

(54)

Az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos következő gazdasági mutatók tekintetében a Bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy az elemzést és az értékelést a szabadpiacon uralkodó helyzetre kell összpontosítani: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piaci részesedés, növekedés, exportvolumen, árak, nyereségesség, beruházások megtérülése és pénzforgalom.

(55)

A többi gazdasági mutató vonatkozásában azonban az derült ki a vizsgálat során, hogy azok ésszerű vizsgálatát csak a teljes tevékenység vonatkozásában lehet elvégezni. Valójában a termelés (mind a kötött, mind pedig a szabadpiac esetében), a termelési kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek és a tőkebevonási képesség a teljes tevékenységtől függ, függetlenül attól, hogy a termelés a kötött piacra vagy szabadpiaci értékesítésre irányul-e.

(56)

Mivel az oxálsav egy egyéb termékeket is tartalmazó KN-kód része, az Eurostat adatai alapján nem lehetett megállapítani az importmennyiséget. A fogyasztást ezért a panaszos által az importmennyiségre vonatkozóan bemutatott, az érintett országok exportáló gyártói által szolgáltatott ellenőrzött adatokkal összevetett adatok és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített összmennyiség alapján határozták meg.

(57)

Tekintettel a szállítók kis számára és az alaprendelet 19. cikke értelmében a bizalmas üzleti információkra vonatkozó védelemre, a fogyasztás figyelembe vett időszak alatti alakulása indexált formában kerül bemutatásra.

1.   táblázat

Fogyasztás az Európai Unióban

(58)

2008-ban meredeken, 24 %-kal emelkedett az összfogyasztás az Unióban, majd a következő évben 50 %-kal csökkent, a vizsgálati időszakban pedig ismét nőtt. A figyelembe vett időszak alatt a fogyasztás összességében 5 %-kal csökkent az EU piacán.

(59)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából és Indiából származó oxálsav behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni.

(60)

A Kínából és Indiából származó behozatal hatásai tekintetében a vizsgálatból kiderült, hogy a dömpingkülönbözetek meghaladták az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöböt és a két érintett országból érkező dömpingelt behozatal mennyisége az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében egyik ország esetében sem volt elhanyagolható.

(61)

Az egyrészt a Kínából és Indiából érkező dömpingelt behozatalok közötti, másrészt a Kínából és Indiából érkező dömpingelt behozatalok és a hasonló termék közötti verseny feltételei tekintetében a vizsgálat feltárta, hogy azok hasonlóak voltak. Ami a részleteket illeti, az importált termékeket ugyanazokon a kereskedelmi csatornákon keresztül, hasonló vevőcsoportok számára értékesítik, így azok versengenek egymással és az Unióban előállított oxálsavval is.

(62)

Mindezekre tekintettel a Bizottság ideiglenesen úgy véli, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumok mindegyike teljesül, és a Kínából és Indiából érkező behozatalt összesítve kell vizsgálni.

(63)

A vizsgálat szerint a Kínából és Indiából származó oxálsav behozatala a következőképpen alakult:

2.   táblázat

A Kínából és Indiából érkező behozatal

(64)

Az érintett országokból érkező behozatal mennyisége 4 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, miközben az összfogyasztás az uniós piacon 5 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban (lásd az 1. táblázatot). A táblázatból az is kiderül, hogy a piaci részesedés is jelentősen növekedett, 25 %-kal 2007 és 2008 között, a figyelembe vett időszakban pedig 10 %-kal.

(65)

Az érintett országokból érkező behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3.   táblázat

A Kínából és Indiából érkező behozatal ára

(66)

Az importárak 2007 és 2008 között 36 %-kal emelkedtek, majd 2009-ben a 2007-es szint közelébe estek vissza. A vizsgálati időszakban az árak közel 15 %-kal ismét nőttek. A figyelembe vett időszak során az árak 16 %-kal nőttek. Figyelemre méltó azonban, hogy 2008 és a vizsgálati időszak között 20 %-kal csökkentek az importárak, annak ellenére, hogy a fő tényezők (szénforrás és energia) esetében az árak növekedtek.

(67)

Az alákínálás elemzése céljából összehasonlították az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon a kapcsolatban nem álló vevők részére alkalmazott, gyártelepi szintre kiigazított, azaz uniós szállítási költségek, valamint engedmények és visszatérítések nélküli súlyozott átlagos értékesítési árakat a kínai és indiai együttműködő exportőrök által az uniós piacon az első független vevő részére alkalmazott, azaz engedmények nélküli és szükség esetén – megfelelően figyelembe véve a vámkezelési költségeket és a behozatal utáni költségeket – az uniós határparitáson számított CIF-árhoz igazított megfelelő súlyozott átlagárakkal.

(68)

Az összehasonlításból kiderült, hogy a vizsgálati időszak során a Kínából és Indiából származó, az Unióban értékesített dömpingelt érintett termék ára 16,9–34,6 %-kal alákínált az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Az alákínáláshoz kedvezőtlen piaci ártendenciák és jelentős árcsökkenés is társult.

(69)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata magában foglalta minden olyan gazdasági tényező és mutató értékelését, amely az uniós gazdasági ágazat 2007 és a vizsgálati időszak vége közötti helyzetére vonatkozik.

(70)

A makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiségek, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, bérek, a dömpingkülönbözet mértéke) az uniós gazdasági ágazat szintjén értékelték, míg a mikrogazdasági mutatókat (készletek, értékesítési árak, nyereségesség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése, tőkebevonási és beruházásnövelési képesség, gyártási költségek) az egyetlen együttműködő uniós gyártó által benyújtott, megfelelően ellenőrzött kérdőívekből nyert adatokra alapozták.

(71)

Tekintettel arra, hogy a kárelemzéshez használt adatok főleg csak egyetlen forrásból származnak, az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikkének megfelelően indexálni kellett a bizalmas adatok védelmében.

(72)

A táblázat az uniós gazdasági ágazat, valamint 2007 és 2008 esetében egy további, az oxálsavgyártással 2008-ban felhagyó uniós gyártó termelésére, termelési kapacitására és kapacitáskihasználására vonatkozó adatokat tartalmaz.

(73)

Amint azt a táblázat mutatja, az uniós gazdasági ágazat termelése viszonylag stabil volt 2007-ben és 2008-ban, majd 2009-ben meredeken visszaesett. A vizsgálati időszakban a termelés nőtt. A figyelembe vett időszak során a termelés összességében 6 %-kal nőtt.

(74)

Abból következően, hogy egy uniós gyártó 2008 folyamán bezárta gyártóüzemét, az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 2008-ban meredeken, 23 %-kal visszaesett.

(75)

E két tényező, azaz a termelés mennyiségének növekedése és a harmadik uniós gyártó termelési egységének bezárását követően a termelési kapacitást illetően 2008-tól jelentkező csökkenés együttesen azt eredményezte, hogy a figyelembe vett időszak folyamán jelentősen, 38 %-kal növekedett a kapacitáskihasználás.

(76)

2007-ben és 2008-ban az értékesítési volumenbe beletartoztak a termeléssel 2008-ban felhagyó uniós gyártó értékesítései is.

(77)

Míg az uniós fogyasztás a figyelembe vett időszakban 5 %-kal csökkent (lásd az (58) preambulumbekezdést), ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevők részére értékesített érintett termék mennyisége 14 %-kal csökkent, ami a piaci részesedés 9 %-ának elvesztését jelentette.

(78)

A figyelembe vett időszak fejleményeit tekintve az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének 14 %-os visszaesése sokkal jelentősebb volt, mint az uniós fogyasztás 5 %-os csökkenése. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is jelentősen, 9 százalékponttal csökkent ugyanebben az időszakban.

(79)

A munkavállalók száma a figyelembe vett időszakban 4 %-kal csökkent. Meg kell jegyezni, hogy az oxálsavgyártás nem munkaerő-igényes.

(80)

A figyelembe vett időszak során a munkavállalónkénti teljes termelékenység 11 %-kal növekedett, mert miközben a munkavállalók száma visszaesett, a termelés nőtt.

(81)

A teljes figyelembe vett időszak folyamán a bérek 1 %-kal csökkentek. A bérek 2007 és 2008 közötti 21 %-os növekedését követően a vizsgálati időszak végéig folyamatosan csökkentek.

(82)

A dömpingkülönbözeteket az erről szóló fenti szakasz ismerteti. Valamennyi megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a de minimis küszöböt. Továbbá, tekintettel a dömpingelt behozatal mennyiségére és áraira, a tényleges dömpingkülönbözetek hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(83)

A mikrogazdasági mutatók (értékesítési árak, gyártási költségek, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, a beruházások megtérülése, tőkebevonási és beruházásnövelési képesség) elemzésére csak a panaszos szintjén került sor, mivel, amint az a (70) preambulumbekezdésből kiderül, a másik uniós gyártótól nem érkeztek adatok.

(84)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevők részére alkalmazott, gyártelepi szinten számított átlagos értékesítési árak 31 %-kal nőttek.

8.   táblázat

Gyártási költségek

(85)

A vizsgálatból kiderült, hogy az együttműködő uniós gyártó átlagos gyártási költsége viszonylag stabil maradt évekig, ami a gyártási folyamatok komoly beruházások (lásd a 9. és 11. táblázatot) révén lehetővé vált folyamatos fejlesztésének volt köszönhető.

(86)

Az érintett termék természetéből adódóan nincsenek készletek. Az érintett termék gyorsan kiszárad, majd megkeményedik, ezért a termék csak azonnali szállítási feltétel esetén kerül gyártásra.

(87)

A hasonló termékre vonatkozó nyereségességet úgy állapították meg, hogy meghatározták, hogy a hasonló termék panaszos általi értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszon hány százaléka az említett értékesítések forgalmának.

(88)

Azt követően, hogy a panaszos 2007-ben drámai veszteségeket ért el, 2008-ban kismértékű nyereségre tett szert, majd 2009-ben ismét veszteséges volt. Amint a 8. táblázatból kiderül, a vizsgálati időszakban a panaszos kismértékű nyereséget termelt a gyártási költségek egyes elemeit érintő csökkenés folytán.

10.   táblázat

Pénzforgalom

(89)

A pénzforgalom alakulásában tapasztalható tendencia, amely szerint a gazdasági ágazat képes tevékenységei önfinanszírozására, nagyrészben a nyereségesség fejlődését tükrözi. Ennélfogva 2007-ben negatív volt a pénzforgalom, és bár 2008-ban volt némi javulás, 2008 és a vizsgálati időszak között csökkent, gyengítve ezzel az együttműködő uniós gyártó pénzügyi helyzetét.

11.   táblázat

Beruházások

(90)

A táblázatból kiderül, hogy a panaszos növelte az érintett termékkel kapcsolatos beruházásait, akkor is, amikor alacsony volt a nyereségessége. A beruházások elsősorban a hatékonyság fejlesztését célzó új gyártóeszközök és új gyártási folyamatok bevezetésére irányultak. A beruházások növekedése azt mutatja, hogy az ágazatnak nem voltak tőkebevonási nehézségei, ami az ágazat folyamatos életképességét bizonyítja.

(91)

A figyelembe vett időszak során a beruházások 177 %-kal nőttek.

(92)

A gyártási folyamatok fejlesztését célzó beruházásnövelés révén a tőkeigényes ágazat megmutatta, hogy képes a tőkebevonásra, annak ellenére, hogy ezt a képességet az értékesítések visszaesése és a pénzforgalom ösztönzését érintő növekvő nehézségek is akadályozták.

12.   táblázat

Beruházások megtérülése

(93)

A beruházások növekedése ellenére az érintett termékre vonatkozó beruházások megtérülése nem érte el a várt szintet. Bár 2008-ban volt némi javulás, a figyelembe vett időszakban negatív maradt a beruházások megtérülése.

(94)

Az ágazat növekedése ezért korlátozott és az elmúlt évek beruházásaihoz viszonyítva egyértelműen aránytalan.

(95)

A vizsgálatból kiderült, hogy egyes kármutatók kedvező tendenciát mutatnak: a termelés mennyisége 6 %-kal nőtt, a kapacitáskihasználás 38 %-kal nőtt, a beruházások 177 %-kal nőttek, lehetővé téve a vállalkozás számára, hogy némi relatív nyereséget érjen el (a 2007. évi jelentős veszteség utáni kismértékű nyereség a vizsgálati időszakban). Azonban – amint az előzőekből kiderül – a figyelembe vett időszak során számos, az uniós ágazat gazdasági helyzetére vonatkozó mutató jelentősen romlott.

(96)

Az egyik uniós gyártó gyártóüzemének bezárását követően az értékesítési volumen 14 %-kal csökkent. A foglalkoztatást 4 %-kal csökkenteni kellett, a termelési kapacitás pedig 23 %-kal visszaesett. Míg a fogyasztás csak 5 %-kal csökkent, a piaci részesedés csökkenése majdnem 9 % volt. Ennélfogva a nyereségesség alacsony volt, kedvezőtlenül hatva a beruházások megtérülésére és a pénzforgalomra, különösen 2008 és a vizsgálati időszak között. A nyereségesség szintje a figyelembe vett időszakban javult, de a vizsgálati időszakban nagyon alacsony maradt, és középtávon nem elegendő a termelés fenntartására.

(97)

A termelés ugyan összességében nőtt, de az uniós gazdasági ágazat jelentős piaci részesedést veszített. Ugyanakkor az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedést mutatott.

(98)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot a vizsgálati időszak folyamán jelentős kár érte.

(99)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozta-e. Annak érdekében, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne írják a dömpingelt behozatal számlájára, megvizsgálták a dömpingelt behozataltól eltérő azon ismert tényezőket is, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak.

(100)

A figyelembe vett időszakban az Unióban az oxálsavfogyasztás 5 %-kal csökkent, míg az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal több mint 4 %-kal nőtt. A dömpingelt behozatal 2007 és 2008 között nőtt a legnagyobb mértékben, mégpedig 54 %-kal. Az érintett országokból érkező behozatal piaci részesedése 2007 és 2008 között 25 %-kal nőtt, ami egybevág az uniós gazdasági ágazat ugyanezen időszakhoz kötődő 21 %-os piacvesztésével.

(101)

Míg az átlagos importárak 16 %-kal nőttek a figyelembe vett időszak során, az importárak a vizsgálati időszakban átlagosan 21,9 %-kal kínáltak alá az együttműködő uniós gyártó árainak, ezzel árnyomást fejtettek ki az uniós piacon, és megakadályozták az együttműködő uniós gyártót abban, hogy nyereségesebb szintre emelje árait.

(102)

Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentősen (– 14 %-kal) visszaesett. Az értékesítések csökkenése azonban sokkal hangsúlyosabb volt, mint a keresletcsökkenés, és ez a piaci részesedés 9 %-os visszaeséséhez vezetett. Az érintett országok piaci részesedése ugyanakkor 10 %-kal nőtt. Ez arra utal, hogy az uniós ágazat piaci részesedésének nagy részét az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal vette át.

(103)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az érintett országokból érkező olcsó dömpingelt behozatal által az uniós piacra gyakorolt folyamatos nyomás nem tette lehetővé az uniós ágazat számára, hogy értékesítési árait a megnövekedett nyersanyag- és energiaköltségekhez igazítsa. Ez az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenéséhez és tartósan alacsony szintű nyereségességhez vezetett.

(104)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az érintett országokból érkező olcsó dömpingelt behozatal áradata nagyon kedvezőtlenül befolyásolta az uniós ágazat gazdasági helyzetét.

(105)

Az okozati összefüggés kapcsán megvizsgált egyéb tényezők a kereslet alakulása az uniós piacon, a nyersanyagárak, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az érintett termék más országokból érkező behozatala, a gazdasági ágazat kötött oxálsav-felhasználása, valamint a gazdasági válság voltak.

(106)

Amint az az 1. táblázatból kitűnik, az oxálsavfogyasztás 2008-ban 24 %-kal nőtt, a következő év folyamán 39 %-kal csökkent, majd a vizsgálati időszak alatt ismét nőtt az Unióban. A figyelembe vett időszak alatt a fogyasztás összességében 5 %-kal csökkent az EU piacán. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat veszített a piaci részesedéséből.

(107)

Bár a vizsgálat feltárta, hogy az érintett országokból érkező behozatalt is érintette az uniós piacon 2009-ben jelentkező kereslet-visszaesés, ki kell emelni, hogy a figyelembe vett időszak során az érintett országok exportőreinek a dömpingelt behozatallal a piacra gyakorolt árnyomás révén sikerült növelniük értékesítési volumenüket és piaci részesedésüket.

(108)

Ennek megfelelően a Bizottság ideiglenesen úgy véli, hogy az uniós ágazat gazdasági helyzetének romlását főként az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal áradata és az érintett országok exportőrei által gyakorolt alákínálás okozta, nem pedig a csökkenő fogyasztás. Bár a fogyasztás csökkenése hozzájárult a kárhoz, ez nem törte meg a dömpingelt behozatal növekedése és az elszenvedett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(109)

Amint a 8. táblázat mutatja, a gyártás átlagköltsége a fő nyersanyag (cukor) költségeiben jelentkező meredek emelkedés ellenére viszonylag állandó maradt. A vizsgálatból valóban kiderült, hogy az együttműködő uniós gyártó gyártási költségei nem követték az oxálsavgyártás egyik fő nyersanyaga árának mozgását. Az együttműködő uniós gyártó által a gyártási folyamatai fejlesztése érdekében végrehajtott beruházások tompították a cukor átlagárában a figyelembe vett időszak folyamán jelentkező meredek, 50 %-os emelkedés hatását. Ezért a nettó hatás összességében a gyártási költségek 12 %-os csökkenése volt. Mindazonáltal, amint a 7. táblázat mutatja, az értékesítési egységár 31 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Megállapítást nyert, hogy az érintett országok exportőreire ugyanazok a gazdasági körülmények vonatkoztak a nyersanyagárak alakulását illetően, mivel a behozatal egységárai ugyanazt a tendenciát követték, mint az együttműködő uniós gyártó értékesítési egységárai, jóllehet alacsonyabb szinten.

(110)

Kárt okozó dömping hiányában az lett volna várható, hogy az árak rendszeresen módosulnak, ezáltal tükrözik a gyártási költségek különböző összetevőinek változásait. Ez azonban nem így történt. Az együttműködő uniós gyártó nem tudott e tőkeigényes gyártáshoz szükséges stabil nyereségkulcsot elérni, és a pénzforgalma is csökkent.

(111)

Ez alapján a Bizottság ideiglenesen úgy véli, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal, amellyel az együttműködő uniós gyártó árai alá kínáltak, lenyomta az árakat az uniós piacon, és megakadályozta az együttműködő uniós gyártót abban, hogy növelje eladásait a költségei fedezése vagy ésszerű mértékű nyereségesség elérése érdekében.

(112)

Mivel a nyersanyagárak az érintett országok exportőreit is érintették, a Bizottság arra az ideiglenes megállapításra jutott, hogy a nyersanyagárak emelkedése nem lehetett hatással az uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszakban elszenvedett jelentős kárra.

(113)

A Bizottság az exportteljesítményt is megvizsgálta, mint olyan – a dömpingelt behozatalon kívüli – ismert tényezőt, amely szintén kárt okozhatott az uniós ágazatnak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ezen egyéb tényezők által esetlegesen felmerülő károkozás nem a dömpingelt behozataloknak tulajdonítható.

(114)

Az elemzés szerint az együttműködő uniós gyártó nem kapcsolódó felek részére történő exportértékesítései az összes értékesítések fontos részét (körülbelül 30 %-át) képezték. A figyelembe vett időszakban az együttműködő uniós gyártó exportvolumene 52 %-kal nőtt, miközben az exportértékesítések egységára jelentős mértékben csökkent, ellentétben az együttműködő uniós gyártó Unión belüli értékesítési árával, amely jelentősen nőtt. A vizsgálat feltárta, hogy a kivitel fontos szerepet játszott a kapacitáskihasználás magas szinten tartásában, amely a fix költségeknek és a gépészeti beruházások költségeinek a fedezésére irányult. Noha az exportértékesítések alacsonyabb áron történtek, mint az uniós piacon zajló értékesítések, ezeket az alacsony árakat az exportpiacokon az érintett országok exportőreinek olcsó oxálsavával folyó verseny eredményezte. A vizsgálatból kiderült, hogy ez a kivitel lehetővé tette az együttműködő uniós gyártó számára, hogy enyhítse az uniós piacon elszenvedett kárt, így nem töri meg az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

(115)

Mivel az érintett országokon kívül más országból nem érkezett behozatal, ez az elem nem gyakorolt hatást az uniós piacra.

(116)

Amint az (52)–(55) preambulumbekezdés említi, a kötött felhasználás az egyik uniós gyártón belüli kötött áthelyezésre korlátozódik, amely során az oxálsavat a vállalkozáson belül oxaláttá alakítják. Az oxalátok értékesítéséből származó nyereség jelentős, és az oxálsavból eredő veszteségek ellenére valóban lehetővé tette a gyártó számára tevékenysége folytatását. Ezért ez az elem nem járul hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(117)

A gazdasági válság következtében 2009-ben az uniós oxálsavfogyasztás 2008-hoz képest megfeleződött, ami hozzájárult ahhoz, hogy csökkent az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene (– 40 %) és értéke (– 45 %). Az árak 5 %-os csökkentésével azonban az ágazat képes volt ebben az időszakban piaci részesedést szerezni (11 %) és így a lehető legkisebbre csökkenteni a válság káros hatásait. Az ágazat valóban közel nullszaldós volt 2009-ben.

(118)

Jóllehet a gazdasági válság hozzájárulhatott 2008–2009-ben az uniós gazdasági ágazat gyenge teljesítményéhez, összességében ez nem tekinthető olyan hatásnak, amely megtörné a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzete közötti okozati összefüggést.

(119)

A fenti elemzés bebizonyította, hogy a figyelembe vett időszakban az érintett országok értékesítési mennyisége és piaci részesedése nőtt. Azt is megállapították továbbá, hogy a behozatal olyan dömpingelt áron történt, amely jelentősen – mintegy 22 %-kal – alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszak folyamán az érintett termékért kért uniós piaci árnál.

(120)

Az érintett országokból érkező olcsó dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése annak ellenére nőtt, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós piacon összességében csökkent a kereslet. A behozatal növekvő piaci részesedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének kedvezőtlen alakulásával ugyanabban az időszakban. A fenti adatokból megfigyelhető ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetét jellemző fő mutatók romlása is.

(121)

Az uniós fogyasztás 2009. évi visszaesése kedvezőtlenül érintette az uniós gazdasági ágazat teljesítményét. Összességében azonban ez és a többi tényező nem tekinthető olyan hatásnak, amely megtörné a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzete közötti okozati összefüggést.

(122)

A fenti elemzés alapján – amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól – ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy az érintett országokból érkező behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(123)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikke alapján megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére fennáll-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján azt kellene megállapítani, hogy ebben a konkrét esetben az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek elemzése valamennyi érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és az érintett termék felhasználóinak érdekeit is.

(124)

Az uniós gazdasági ágazat két gyártóból áll, amelyeknek az üzemei az Unió különböző tagállamaiban találhatók; ezek 30–50 főt foglalkoztatnak közvetlenül a hasonló termék gyártása és értékesítése terén.

(125)

A két uniós gyártó egyike nem kifogásolta a vizsgálat megindítását, további információkat azonban nem adott, és nem működött együtt a vizsgálatban.

(126)

Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Emlékeztetni kell arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a legjelentősebb kármutatók kedvezőtlen tendenciát mutattak. Különösen az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók, így a nyereségesség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése volt súlyosan érintett. Intézkedések hiányában a Bizottság úgy véli, hogy az oxálsavszektor élénkítése nem lesz elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének orvoslását, amely még tovább romolhat.

(127)

Az intézkedések elrendelése várhatóan helyreállítja az uniós piac hatékony és tisztességes kereskedelmi feltételeit, és lehetővé teszi, hogy az uniós gazdasági ágazat az oxálsav árait úgy igazítsa ki, hogy azok tükrözzék a gyártási költséget. Az intézkedések elrendelése feltehetően lehetővé tenné, hogy az uniós gazdasági ágazat visszaszerezze a figyelembe vett időszak alatt elvesztett piaci részesedésének legalább egy részét, ami tovább javítaná a gazdasági helyzetét és nyereségességét.

(128)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a Kínából és Indiából származó oxálsav behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(129)

Nyolc nem kapcsolódó importőrtől érkezett válasz a kérdőívekre. Hárman közülük csak kis mennyiségben importáltak az érintett termékből, és az árnövekedést át tudták hárítani ügyfeleikre. Néhányan jelezték, hogy dömpingellenes vámok kivetése esetén lehet, hogy megfontolnák, hogy kiveszik a terméket a termékkörükből.

(130)

A negyedik importőr azt állította, hogy ügyfelei aktív feldolgozási rendszert használhattak minden végtermékükhöz oxálsavat használva a gyártási folyamatban, és újra kivihették az EU-n kívülre. Ennek megfelelően erre az importőrre a dömpingellenes intézkedések hatása nem lenne jelentős.

(131)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy az intézkedések elrendelésének nem lesz jelentős hatása az importőrökre. Az oxálsav esetében az importőrök haszonkulcsai általában figyelemreméltóan magasak, és az importőrök arra számítanak, hogy az áremelkedéseket át tudják hárítani vevőikre.

(132)

Az együttműködő felhasználók az uniós oxálsavfogyasztás 22 %-át adták a vizsgálati időszak folyamán. A vizsgálatból kiderült, hogy a nyers oxálsav és a finomított oxálsav felhasználása közötti különbségtétel helyénvaló az uniós érdekre vonatkozó elemzéshez a felhasználók szempontjából. Az együttműködő uniós gyártó nyers oxálsavat gyárt, míg a másik, nem együttműködő uniós gyártó finomított oxálsavat, amelyet főként a gyógyszert, élelmiszert és finom fémport előállító szektorban használnak.

(133)

A nyers oxálsav felhasználói szerint az intézkedések elrendelése nyomán az együttműködő uniós gazdasági ágazat, amely az egyetlen uniós szállító, megemelné az árakat. Másrészt a felhasználók azt is megemlítették, hogy a külföldi behozataltól való teljes függést is el kellene kerülni.

(134)

A tisztító- és fehérítőszereket gyártó felhasználók számára az oxálsav ráfordításaiknak csak egy kis részét jelenti, és valószínűleg át tudnák hárítani a dömpingellenes vámból eredő áremelkedést az ügyfeleikre, vagy meg tudnák változtatni termékeik összetételét, hogy ahol lehetséges, oxálsav helyett helyettesítő terméket használjanak.

(135)

A csiszolószereket gyártó felhasználók számára az oxálsav jelenti a ráfordítási költségeik fő részét, és nem helyettesíthető. Az Unión kívüli gyártók jelentette verseny miatt nem valószínű, hogy a felhasználók teljesen át tudnák hárítani az áremelkedést az ügyfeleikre. A gyártók termékeik 95 %-át azonban az EU-n kívülre exportálják, és az aktív feldolgozási rendszer keretében visszaigényelhetnék a vámot.

(136)

Az oxálsav más célra, például fémhulladék újrahasznosítására történő alkalmazása során a felhasználók számára az oxálsav fontos részét képezi a végtermék teljes gyártási költségének. A végtermék piaca nagyon ingatag. Az oxálsav nem helyettesíthető a gyártási folyamatban. A fő uniós fémhulladék-újrahasznosító jelenleg az uniós gyártóktól szerzi be az összes oxálsavat. A dömpingellenes vámok kivetésével az ágazat olyan helyzetbe kerül, hogy dönthet az áremelésről, és ha emelni kívánja árait, akkor azt milyen mértékben teszi annak érdekében, hogy előnye származzon a vámkivetésből. Ezért nem egyértelmű, hogy az intézkedések elrendelése milyen hatást gyakorol e felhasználóra. Mivel azonban ez a felhasználó jelenleg alacsony nyereséggel értékesíti a végterméket, az áremelkedés hátrányos lehet, amennyiben a vállalkozás nem tudja áthárítani azt.

(137)

A finomított oxálsavat többek között bizonyos fémekből fémpor előállítására használják. Az oxálsav a teljes gyártási költség tetemes részét képviseli. Ebben a gyártási folyamatban az oxálsav nem helyettesíthető. Ugyanakkor a nyereség jelentős lehet ebben a szektorban. Mivel ebben a szektorban az éves szerződések megszokottak, rövid távon nem lesz egyszerű az áremelkedés áthárítása. Szem előtt tartva azonban, hogy a legalacsonyabb javasolt vámtétel 14,6 %, és hogy az elért nyereség magas, az áremelkedés terheinek átvállalása rövid távon lehetségesnek tűnik.

(138)

Az egyik felhasználó szerint a finomított oxálsav iránti kereslet meghaladta a termelést. E tekintetben megállapították, hogy a finomított oxálsav gyártása és fogyasztása közötti rés az Unióban évente mintegy 1 000–2 000 tonna volt. Mivel a végterméket, amelynek gyártási folyamata során a finomított oxálsavat felhasználják, zömében exportálják, a felhasználók, ha akarnak, bármikor működhetnek az aktív feldolgozási rendszer keretében.

(139)

A fenti szempontokat figyelembe véve a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az uniós érdekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján összességében nincsenek kényszerítő erejű okok a Kínából és Indiából származó oxálsav behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendelése ellen.

(140)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(141)

Ezen intézkedések szintjének meghatározása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözeteket, valamint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vámot.

(142)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám kiszámításakor figyelembe vették, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a gyártási költségeit fedezni tudja, és hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy ilyen fajta iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhetne. A Bizottság úgy véli, hogy a dömpingelt behozatal nélkül elérhető haszon a forgalom 8 %-a, és ez a haszonkulcs tekinthető annak a megfelelő minimumnak, amelynek realizálását az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában elvárhatta volna.

(143)

Ennek alapján kiszámították az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat. A kárt nem okozó ár kiszámítása úgy történt, hogy a fent említett 8 %-os haszonkulcsot hozzáadták a gyártási költségekhez.

(144)

Ezt követően a szükséges áremelést az alapján határozták meg, hogy terméktípusonként összehasonlították az együttműködő kínai és indiai exportáló gyártók behozatali költségekre és vámokra figyelemmel megfelelően kiigazított, súlyozott átlagos importárát az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakban az uniós piacon értékesített terméktípusok kárt nem okozó árával. Az összehasonlításból származó különbséget az összehasonlított típusok átlagos CIF-importértékének százalékában fejezték ki.

(145)

A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Kínából és Indiából származó behozatalra a dömping- és a kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve – a kisebb vámtétel szabályával összhangban – ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni.

(146)

Az e rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek meghatározása e vizsgálat megállapításai alapján történt. Így ezek az értékek a vizsgálat során a vállalkozásokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezeket a vámtételeket (ellentétben a minden más vállalkozásra alkalmazandó országos vámmal) kizárólag a Kínából és Indiából származó, az említett vállalkozások mint egyedi jogi személyek által előállított termékek behozatalára kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalkozások – ideértve a külön említett vállalkozásokhoz kapcsolódó vállalkozásokat is – által gyártott behozott termékekre nem ezeket a vámtételeket, hanem a minden más vállalkozásra alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

(147)

Az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a vállalkozás nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártó vagy értékesítő egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalkozásnak a gyártáshoz, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártó és értékesítő egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalkozások listájának aktualizálásával megfelelően módosítják.

(148)

A dömpingellenes vám megfelelő érvényesítésének biztosítása érdekében a maradványvámszintet az együtt nem működő exportáló gyártók mellett azokra a gyártókra is alkalmazni kell, akik a vizsgálati időszak alatt egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(149)

A megállapított dömping- és kárkülönbözetek a következők:

(150)

Az Európai Bizottság felkér minden olyan kínai exportáló oxálsavgyártót, amely eddig nem jelentkezett, mert úgy vélte, nem felel meg sem a piacgazdasági elbánás, sem az egyéni elbánás kritériumainak, ugyanakkor úgy véli, hogy külön vámtétel megállapítására lenne szükség, hogy jelentkezzen a Bizottságnál e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4) történt kihirdetését követő naptól számított tíz napon belül.

(151)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, illetve meghallgatást kérhetnek.

(152)

Az e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenesek, a végleges megállapítások céljából sor kerülhet a felülvizsgálatukra,