6.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 261/2

(1)

A Tanács a 2474/93/EGK rendelettel (2) 30,6 %-os végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: eredeti intézkedések) vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára. Az alaprendelet 13. cikkének megfelelően a kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelet (3) kiterjesztette bizonyos, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó kerékpáralkatrészekre is. Ezenkívül az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján mentességi rendszer létrehozásáról született döntés. A rendszerre vonatkozó részleteket a 88/97/EK bizottsági rendelet (4) határozta meg. A kiterjesztett vám alóli mentességet megszerezni kívánó uniós kerékpárgyártóknak meg kell felelniük az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagyis a tevékenységük során felhasznált kínai kerékpáralkatrészek arányának 60 % alatt kell maradnia, vagy pedig a behozott alkatrészekhez hozzáadott értéknek több mint 25 %-nak kell lennie. Mindeddig több mint 250 esetben szereztek mentességet a gyártók.

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács az 1524/2000/EK rendelettel (5) úgy határozott, hogy az említett intézkedéseket fenn kell tartani.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: a korábbi vizsgálat) követően a Tanács az 1095/2005/EK rendelettel (6) úgy határozott, hogy a hatályos dömpingellenes vámot 48,5 %-ra emeli.

(4)

A Bizottság 2010. július 13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (7) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását.

(5)

A felülvizsgálat azt követően indult meg, hogy az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (European Bicycles Manufacturers Association, EBMA, a továbbiakban: a kérelmező) megalapozott kérelmet nyújtott be a kerékpárok teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át képviselő uniós gyártók nevében.

(6)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(7)

A vizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, a kérelemben szereplő uniós gyártókat, egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat és az importőröket, továbbá a tudomása szerint érintett szövetségeket, valamint a kínai hatóságokat.

(8)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül álláspontjukat írásban ismertessék, illetve meghallgatást kérjenek.

(9)

A kérelmező által képviselt számos uniós gyártó, egyéb együttműködő uniós gyártó, exportáló gyártó, importőr és felhasználói szervezet ismertette álláspontját.

(10)

Minden olyan érdekelt fél meghallgatást nyert, aki azt kérte, és konkrét okokkal indokolni tudta, hogy miért szükséges a meghallgatása.

(11)

Tekintettel a vizsgálatban érintett exportáló gyártók, uniós gyártók és importőrök nagy számára, az eljárás megindítására vonatkozó értesítés az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavétel alkalmazását irányozta elő.

(12)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az exportáló gyártókat és a nevükben eljáró képviselőket, az uniós gyártókat és importőröket, hogy jelentkezzenek, és a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően adjanak tájékoztatást. A Bizottság emellett kapcsolatba lépett az exportáló gyártók ismert szervezeteivel és a Kínai Népköztársaság érintett hatóságaival is. E felek nem emeltek kifogást a mintavétel alkalmazása ellen.

(13)

Összesen 7 exportőr/gyártó, mintegy 100 uniós gyártó és 4 importőr nyújtotta be a megadott határidőn belül a kért információkat.

(14)

Tekintettel arra, hogy csupán hét kínai gyártó nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért, mintavételre vonatkozó információkat, a Bizottság úgy döntött, hogy nem alkalmaz mintavételt. A Bizottság kérdőívet küldött az említett hét vállalatnak, amelyek közül háromtól érkezett válasz. E három vállalat közül mindössze kettő számolt be arról, hogy a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti felülvizsgálati időszakban (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) az érintett terméket az EU-ba exportálta.

(15)

Ami az uniós gyártókat illeti, a mintát – az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően – az érintett szövetséggel való konzultáció után és e gyártók egyetértésével, az uniós értékesítések és gyártás legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választották ki. Ennek eredményeként nyolc uniós gyártó került a mintába. A Bizottság kérdőíveket küldött a kiválasztott nyolc vállalat számára, amelyek azokat hiánytalanul kitöltve juttatták vissza.

(16)

A kérdőívre válaszoló és együttműködésre kész importőrök korlátozott száma miatt (négy importőr) az a döntés született, hogy az importőrök tekintetében nem szükséges mintavétel. A Bizottság kérdőíveket küldött a négy importőrnek. A kérdőívre csupán egy importőr válaszolt; az importőr azonban hiányosan töltötte ki a kérdőívet, mivel éppen abban az időszakban szüntette be tevékenységét.

(17)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá ahhoz, hogy meghatározza az Unió érdekeit. A következő vállalatok által benyújtott információk helyszíni ellenőrzésére került sor:

(18)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a felülvizsgálati időszakra terjedt ki. A kár elemzése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata 2007 januárjától a felülvizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(19)

Az érintett termék azonos az 1524/2000/EK rendeletben szereplő termékkel, vagyis az ex 8712 00 10, 8712 00 30 és ex 8712 00 80 KN-kód alá besorolt motor nélküli kerékpárokkal (beleértve az áruszállításra szolgáló tricikliket is, de kivéve az egykerekűeket).

(20)

A korábbi vizsgálathoz hasonlóan a kerékpárokat a következő kategóriákba sorolták:

(21)

A fent meghatározott valamennyi kerékpártípusnak ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzői. Ezeket hasonló értékesítési csatornákon keresztül adják el az uniós piacon, így például szakosodott kiskereskedők, sportáruházláncok és nagybani forgalmazók útján. Mivel a kerékpárok alapvető alkalmazása és használata azonos, azok nagy részben felcserélhetők, és ezért a különböző kategóriájú modellek versenyeznek egymással. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az összes kategória egyetlen terméket alkot.

(22)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat által gyártott és általa az uniós piacon értékesített kerékpárok, az analóg ország piacán gyártott és értékesített kerékpárok, valamint az uniós piacra behozott, Kínából származó kerékpárok ugyanazon alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználási módjuk megegyezik. Ennélfogva ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

(23)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy a kínai kerékpárok és az Unióban gyártott kerékpárok közötti verseny kicsi, illetve nem létezik. A dosszié azonban nem tartalmazott olyan információt, amely ezt az állítást alátámasztotta volna, és nem nyújtottak be ezt bizonyító dokumentumot sem az állítás alátámasztására. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a (26) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai exportőrök csekély mértékben működtek együtt, és kevés információt szolgáltattak a kínai gyártók által az uniós piacon gyártott és értékesített termékek vonatkozásában. Ezért és további megbízhatóbb információk hiányában az állítást elutasították.

(24)

Az uniós gazdasági ágazat által gyártott, az uniós piacon értékesített kerékpárokat, az analóg országban gyártott és annak piacán értékesített kerékpárokat, valamint a Kínából származó, az uniós piacra importált termékeket ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek kell tekinteni.

(25)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a fennálló intézkedések hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(26)

Az eljárásban tanúsított együttműködés szintje kezdettől fogva igen alacsony volt. Amint azt a (14) preambulumbekezdés említi, mindössze három kínai gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet és volt hajlandó kezdetben együttműködni. E három vállalat közül mindössze kettő számolt be arról, hogy a felülvizsgálati időszakban az érintett terméket az EU-ba exportálta; e két vállalat együttesen az érintett termék Unióba irányuló teljes kivitelének kevesebb mint 10 %-át tette ki.

(27)

Az EU-ba exportáló vállalatok telephelyein ellenőrző látogatásokra került sor. Egyikük esetében azonban lehetetlen volt ellenőrizni a kitöltött kérdőíven megadott információkat, mivel a vállalat nem tudta rendelkezésre bocsátani a megadott adatokat alátámasztó dokumentumokat. A másik vállalat kielégítő módon együttműködött, azonban az e vállalat által a felülvizsgálati időszakban lebonyolított, EU-ba irányuló kivitel az érintett termék Kínából az Unióba érkező teljes kivitelének kevesebb mint 5 %-át tette ki.

(28)

A fentiek tekintetében a kínai hatóságok és a három vállalat értesítést kaptak arról, hogy az exportáló gyártók alacsony szintű együttműködése miatt sor kerülhet az alaprendelet 18. cikkének alkalmazására, továbbá lehetőségük nyílt arra, hogy megtegyék észrevételeiket. A Bizottság nem kapott semmiféle észrevételt erre az értesítésre. Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeken – nevezetesen kereskedelmi statisztikákon és az érdekelt felek által benyújtott adatokon – alapulnak.

(29)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés Mexikót jelölte meg a Kínára érvényes rendes érték meghatározásához megfelelő lehetséges analóg országként. Az érdekelt felek felkérést kaptak, hogy ismertessék az analóg ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételeiket.

(30)

Az egyik fél észrevétele Mexikó analóg országként való kiválasztására vonatkozott; e fél azt állította, hogy a mexikói belföldi piacon alkalmazott kerékpárárak nem megbízhatóak, és nem felelnek meg e vizsgálat céljainak. Alternatív országként Indiát javasolták. Ezt a javaslatot azonban nem támasztották alá, így azt el kellett utasítani.

(31)

A korábbi vizsgálatok során Mexikó szerepelt analóg országként; nincs olyan bizonyított új vagy megváltozott körülmény, amely indokolná az analóg ország kiválasztásának módosítását. A mexikói piac érintett termékre vonatkozó profilja, a gazdasági szereplők száma, a belföldi verseny és a gyártási folyamat jellemzői alátámasztották, hogy Mexikó továbbra is megfelelő analóg országnak tekinthető.

(32)

Három mexikói vállalatnak kérdőíveket küldtek. A három vállalat közül mindössze egy volt hajlandó együttműködni, és nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(33)

Az analóg országban alkalmazott belföldi értékesítési árak alapján megállapították az átlagos rendes értéket; ennek során az euro–peso átváltási árfolyamának a felülvizsgálati időszakban számolt átlagát vették figyelembe az euróban kifejezett, gyártelepi paritáson számolt súlyozott átlagár kiszámításánál.

(34)

A 18. cikk alkalmazása és további megbízható információ hiánya következtében az exportárakat főként az Eurostat adataira, illetve az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó által szolgáltatott adatokra támaszkodva állapították meg.

(35)

A korábbi vizsgálat alatt megállapítást nyert, hogy az Eurostat statisztikáiban található árak nem mérvadók az elemzés szempontjából (8). A kínai exportáló gyártók csekély együttműködési készsége miatt azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat statisztikáiban szereplő, Kínára vonatkozó importárak megfelelő forrásadatokat jelentenek a jelenlegi vizsgálathoz. A Bizottság ugyanakkor tudatában van ezen elemzés korlátainak, amely csak az ártrendek jelzésére használható fel.

(36)

Az Eurostattól származó exportár CIF-ár, amelyet a gyártelepi szintű ár kiszámítása céljából ki kellett igazítani az egyes ügyletek átlagos tengeri szállítási költsége tekintetében. Az egyetlen együttműködő kínai gyártó által benyújtott kérdőívben szereplő információ alapján az egységenkénti átlagos tengeri szállítási költséget 8,30 EUR-ban állapították meg. Az egyedüli kínai együttműködő vállalat által az Unió tekintetében alkalmazott gyártelepi exportárat hasonlóképpen állapították meg. Az így meghatározott egységár alapján számították ki a kínai gyártelepi árak súlyozott átlagát.

(37)

A Mexikó vonatkozásában megállapított rendes érték súlyozott átlagát az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése szerint – gyártelepi alapon – összehasonlították a kínai exportárak súlyozott átlagával. Ily módon megállapították a dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát.

(38)

A dömpinggel kapcsolatos számítások során megállapított országos dömpingkülönbözet meghaladja a 20 %-ot. Ez a szint azonban óvatos becsléseken alapul, mivel az Eurostat-adatok nem tükrözik az érintett termék különböző terméktípusai közötti lényeges árkülönbségeket. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a kérelemben szolgáltatott információ szerint a dömpingkülönbözet szintjei meghaladták a 100 %-ot.

(39)

A Kínából származó behozatal valószínű alakulását a várható ártrendek és mennyiségek szempontjából is vizsgálták.

(40)

A kérelemben szolgáltatott információk alapján a kínai kerékpárgyártó ágazat volumenét tekintve a világ legnagyobb termelője. Kína termelési kapacitása 100–110 millió kerékpár, és évi mintegy 80 millió kerékpárt gyártanak. A kínai kerékpárgyártó ágazat exportorientált: az évi 80 millió előállított kerékpár közül 25 millió készül a belföldi piacra, a fennmaradó 55 milliót, az össztermelés 69 %-át exportra gyártják.

(41)

A kihasználatlan kínai kapacitás évente 20–30 millió kerékpárra tehető, ami – amint arra a (66) preambulumbekezdés is rámutat – a jelenlegi uniós termelés több mint kétszeresét jelenti. Ezenkívül a vizsgálat során szerzett információk azt mutatják, hogy megnövekedett kereslet esetén a kínai kerékpárgyártási kapacitás – többek között további munkaerő alkalmazása révén – könnyen növelhető.

(42)

Mindezek alapján tehát nem zárható ki, hogy a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás dömpingellenes rendelkezések hiányában az EU-ba irányuló export mennyiségének növelésére lenne használható.

(43)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy a rendeletben szereplő kínai gyártási kapacitási adatok megalapozatlanok, és pusztán spekuláción alapulnak. E tekintetben fel kell idézni, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének szintje igen alacsony volt, és a megállapításokat nagy részben a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni. Ebben az esetben és a (40) preambulumbekezdésben említettek szerint bármely más megbízható információ hiányában a Bizottság a kérelemben benyújtott prima facie bizonyítékot használta fel. A vizsgálat nem tárt fel olyan információt, amely arra utalt volna, hogy a prima facie bizonyítékok nem pontosak. A szóban forgó fél sem szolgáltatott olyan információt vagy bizonyítékot, amely jelentősen eltérő szintű kínai szabad kapacitásra mutatott volna rá. Az állítást ezért elutasították.

(44)

Az Eurostat adatai és a kérelemben szereplő adatok azt mutatják, hogy az Unió vonzó piacot jelent a kínai exportáló gyártók számára.

(45)

Az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó által szolgáltatott árinformációk arra mutatnak rá, hogy a felülvizsgálati időszakban a termék harmadik országok tekintetében alkalmazott gyártelepi exportárainak súlyozott átlaga az uniós gyártelepi eladási árak átlaga alatt marad. Figyelembe véve a kínai termelési kapacitást és az uniós piacon mutatkozó keresletet, valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók azonnal növelnék az Unióba irányuló kerékpárkivitelüket. Mi több, a fennálló kapacitástöbblet miatt a kínai gyártók rendkívül alacsony árakat alkalmazhatnak az európai piacon.

(46)

Tekintettel arra, hogy – még a jelenleg hatályos intézkedések mellett is, és az Eurostat adataira, illetve az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártó által szolgáltatott adatokra támaszkodó óvatos összehasonlítást véve alapul – a kínai kivitel tekintetében a felülvizsgálati időszakra megállapított dömpingkülönbözet több mint 20 %-os, igen valószínűnek tűnik, hogy intézkedések hiányában a dömping folytatódni fog.

(47)

A fenti elemzés arra mutat rá, hogy a Kínából származó behozatal továbbra is dömpingelt áron jut el az Unió piacára. Különös tekintettel a Kínában rendelkezésre álló, szükség esetén könnyen tovább növelhető szabad kapacitásra, továbbá az uniós, illetve a más harmadik országbeli piacok árszínvonalának elemzésére, megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a dömping folytatódásának valószínűsége.

(48)

A jelenlegi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy mintegy 100, a vizsgálat folyamán jelentkező uniós gyártó, valamint egyéb, zömükben nemzeti szövetségeik által képviselt gyártók állítanak elő kerékpárokat. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a vállalatok alkotják az uniós gazdasági ágazatot. Emellett a vizsgálat rámutatott arra, hogy a gazdasági ágazat az (1) preambulumbekezdésben leírt mentességi rendszer előnyeiből részesül.

(49)

Minden rendelkezésre álló információ, többek között a kérelemben szolgáltatott információk, az uniós gyártóktól és a nemzeti szövetségektől a vizsgálat megindítása előtt és után gyűjtött adatok, valamint az általános termelési statisztikai adatok is felhasználásra kerültek az uniós össztermelés megállapítása céljából.

(50)

Az uniós gyártók értékesítéseinek helyzetét a mintavételi kérdőívre adott válaszok alapján a gyártóktól begyűjtött adatok és a kérelmező által benyújtott kérelemben megadott adatok alapján mérték fel. A kérelemben szereplő adatokat az uniós kerékpárgyártó vállalatok szövetségeitől gyűjtötték össze.

(51)

A nyilvánvaló uniós fogyasztást az összes uniós gyártónak az uniós piacon végrehajtott eladásaira (lásd a (68) preambulumbekezdésben szereplő becsléseket) és a többi országból származó behozatalokra vonatkozó Eurostat-adatokra alapozva állapították meg.

(52)

2007 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás 11 %-kal, 22 912 066 darabról (2007) 20 336 813 darabra (felülvizsgálati időszak) csökkent. A fogyasztás különösen 2008 és 2009 között esett vissza nagy mértékben. A részletes, darabszámban kifejezett adatok a következők:

1. táblázat –   Felhasználás

(53)

Az érintett termék behozatalának mennyiségét az Eurostat által szolgáltatott statisztikai adatok alapján állapították meg. Az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatalainak mennyisége a figyelembe vett időszakban 38 %-kal csökkent, és a felülvizsgálati időszakban 615 920 darab volt (lásd a 2. táblázatot). Az érintett termék Kínából származó behozatalainak mennyisége a figyelembe vett időszak kezdetén 26 %-kal nagyobb volt, mint a korábbi vizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt (2003. április 1. és 2004. március 31. között 733 901 darab (9)). Az érintett termék behozatalainak legnagyobb mértékű csökkenése 2008–2009 között volt tapasztalható, ami megegyezik a teljes uniós fogyasztásban tapasztalható tendenciával (lásd az 1. és 2. táblázatot).

(54)

Mivel a Kínából érkező behozatalok mennyisége a figyelembe vett időszakban a felhasználásnál nagyobb mértékben csökkent, Kína piaci részesedése kismértékben, 4,4 %-ról (2007) 3,1 %-ra (felülvizsgálati időszak) csökkent.

(55)

A Kínából származó kerékpárok behozatalának és piaci részesedésének az érintett időszakban történt változásai a következő táblázatban szerepelnek:

2. táblázat –   A Kínából származó behozatal

(56)

Amint arra a (35) preambulumbekezdés is utal, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat statisztikáiban szereplő, Kínára vonatkozó importárak megfelelő forrásadatokat jelentenek a jelenlegi vizsgálathoz.

(57)

Az Eurostat adatai szerint a kínai importárak – a továbbiakban indexszel jelölt – súlyozott átlaga 125 %-kal csökkent 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Az importárak 2009-ben jelentősen megemelkedtek, majd azt követően alig változtak. Az alábbi táblázat részletes adatokkal szolgál:

3. táblázat –   Az érintett behozatal árai

(58)

A Kínából származó kerékpárok esetében tapasztalt áralákínálás meghatározására a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a vizsgálat során benyújtott információkra és az Eurostat által rendelkezésre bocsátott átlagárakra alapozta elemzését. Az uniós gazdasági ágazat vonatkozó releváns eladási árai a független vevők számára történő eladások árai, amelyeket szükség esetén gyártelepi szintre igazítottak ki. Az összehasonlítás arra mutatott rá, hogy a Kínából származó behozatal a dömpingellenes vám levonása után 53 %-os áralákínálást jelentett az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest.

(59)

Az Eurostat adatai alapján a más harmadik országokból származó behozatalok 9 087 000 darabról (2007) 8 587 000 darabra (felülvizsgálati időszak) csökkentek, ami összesen 6 %-os visszaesést jelent. Ez a visszaesés az uniós fogyasztásban tapasztalt csökkenő tendenciát (–11 %) tükrözi, ám lassabb ütemben ment végbe. A harmadik országok piaci részesedése 40 %-ról 42 %-ra nőtt a figyelembe vett időszakban. Mindamellett, ahogyan az a (35) és (56) preambulumbekezdésből is kiderül, az Eurostat szerinti árak nem tükrözik az egyes országokból származó behozatalok termékösszetételét, ezért az ártrendeket csak indexek jelzik. Mivel a más harmadik országokból származó behozatalok termékösszetétele nem ismert, nem ésszerű összehasonlítani az alábbi behozatalok árait az uniós gazdasági ágazat áraival. Mindamellett néhány kiegészítő információt sikerült összegyűjteni azon országokból származó behozatalok tekintetében, amelyekből a kerékpár-behozatalok további legnagyobb hányada származik. A részletes adatok a következők:

4. táblázat –   Más országokból származó behozatal

(60)

A Tajvanról származó behozatal a figyelembe vett időszakban 3 158 600 darabról (2007) 2 958 000 darabra (felülvizsgálati időszak) csökkent; e behozatalok piaci részesedése ugyanebben az időszakban kismértékben, 14 %-ról 15 %-ra nőtt. A Tajvanról behozott kerékpárok felső kategóriájú termékek. A vizsgálat alatt – termék-összehasonlítást alkalmazva – bizonyítást nyert, hogy – akárcsak a korábbi vizsgálati időszakban (10) – a Tajvanról származó behozatalokat magasabb áron értékesítik, mint az uniós gazdasági ágazat által gyártott hasonló modelleket. Emellett a figyelembe vett időszakban az importárak emelkedő tendenciát mutattak: a felülvizsgálati időszakban 25 %-kal meghaladták a 2007-es szintet.

(61)

A Thaiföldről származó behozatalok mennyisége a figyelembe vett 1 534 000 darabról (2007) 1 397 000 darabra (felülvizsgálati időszak) csökkent. A behozatalok visszaesése összhangban állt a fogyasztás alakulásával, mivel e behozatalok piaci részesedése 7 % maradt. Ugyanakkor a Thaiföldről származó kerékpárok közepes kategóriájú kerékpárok; a vizsgálat során végzett termék-összehasonlítás arra mutatott rá, hogy a Thaiföldről származó behozatalokat magasabb áron értékesítik, mint az uniós gazdasági ágazat által gyártott hasonló modelleket. Emellett a figyelembe vett időszakban az importárak emelkedő tendenciát mutattak: a felülvizsgálati időszakban 27 %-kal meghaladták a 2007. évi szintet.

(62)

A Srí Lankáról származó behozatal csaknem megkétszereződött a figyelembe vett időszakban: 574 000 darabról (2007) 1 101 000 darabra (felülvizsgálati időszak) emelkedett, piaci részesedése pedig elérte az 5 %-ot a figyelembe vett időszak végére. Az egyik fél azonban azt állította, hogy a kínai exportőrök Srí Lankán való átrakodás útján kijátsszák a dömpingellenes vámokat. Jelenleg a Bizottságnak nem áll rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy bármilyen következtetést vonjon le ezen behozatalok helyzetéről. Ilyen körülmények között nem zárható ki, hogy az állítólagosan Srí Lankáról származó behozatalok hozzájárulnak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(63)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a Srí Lankán keresztül esetlegesen megvalósuló kijátszásra vonatkozó következtetés pusztán feltételezés, és a Srí Lankán történő kijátszással kapcsolatos állításokat figyelmen kívül kell hagyni a végső következtetésekben. Az állításra válaszul hangsúlyozni kell, hogy a (62) preambulumbekezdésben világosan kifejtetteknek megfelelően a Bizottság nem vont le következtetéseket e tárgyban.

(64)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolta.

(65)

Amint az a fentiekben is szerepelt, a panaszos uniós gyártók nagy számára tekintettel a mintavételre vonatkozó előírásokat kellett alkalmazni. A kár elemzése céljából a következőképpen állapították meg a kármutatókat:

(66)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése minden évben kismértékben csökkent. A felülvizsgálati időszak végére a termelés 11 %-kal volt alacsonyabb, mint 2007-ben, ami összhangban állt a fogyasztás alakulásával. Az erre vonatkozó részleteket az 5. táblázat tartalmazza:

5. táblázat –   Teljes uniós termelés

(67)

A termelési kapacitás 2007 és a felülvizsgálati időszak között kismértékben, 2 %-kal növekedett. A termelés visszaesésével az ebből eredő kapacitáskihasználás egészében 13 %-kal csökkent 2007 és a felülvizsgálati időszak között; a kapacitáskihasználás aránya a felülvizsgálati időszakban 81 %-ra esett vissza. A részletes adatok a következők:

6. táblázat –   Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(68)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő értékesítéseinek volumene 2007 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal csökkent. Mindez összhangban van az uniós piacon tapasztalt általánosan csökkenő fogyasztási tendenciával. A részletes adatok a következők:

7. táblázat –   Független vevőknek történő értékesítések

(69)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tekintetében 2007 és a felülvizsgálati időszak között enyhe ingadozás mutatkozott. Egészében véve 1,3 % százalékpontos visszaesést észleltek a figyelembe vett időszakban. A részletes adatok a következők:

8. táblázat –   Uniós piaci részesedés

(70)

A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban 9 %-kal csökkent: míg 2007-ben a foglalkoztatottak száma 14 925 volt, a felülvizsgálati időszakban ez a szám 13 646-ra esett vissza.

(71)

A termelékenység 2008-ban kismértékű növekedést mutatott a 2007-es évhez képest, majd ismét csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a termelékenység összességében enyhén, 3 %-kal csökkent. A részletes adatok a következők:

9. táblázat –   Teljes uniós foglalkoztatás és termelékenység

(72)

Összességében meg kell jegyezni, hogy az összes uniós gyártó piaci részesedése kismértékben, 1,3 % százalékponttal csökkent, míg a fogyasztás szintje 11 %-kal esett vissza, ami világosan jelzi, hogy a gyártók piaci részesedése nem volt képes növekedni.

(73)

A Kínából származó dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott. Amint azt a (34) preambulumbekezdés kifejti, a dömpingre vonatkozó számítások a kínai exportáló gyártók csekély együttműködési készsége miatt az Eurostat által rendelkezésre bocsátott átlagárakon alapulnak. Amint arra a (35) preambulumbekezdés is utal, az Eurostat által rendelkezésre bocsátott átlagárak kevés információt tartalmaznak a termékösszetételt illetően, amelynek nagy jelentősége lenne a dömpingkülönbözet kiszámításánál; figyelembe véve azonban a Kínában megmutatkozó szabad kapacitást, a tényleges dömpingkülönbözet által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás nem minősíthető elhanyagolhatónak.

(74)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat kiheverte-e a korábbi dömping hatásait. Megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat nem a várt mértékben heverte ki a korábbi dömping hatásait, amit különösen a nyereségesség folyamatosan alacsony szintje és a kapacitáskihasználás csökkenése jelzett.

(75)

Egy gyártó a jelenlegi szerkezeti adottságai miatt nem tudott helytálló információt szolgáltatni a figyelembe vett időszak árukészleteiről. Ennek megfelelően e vállalat adatait ki kellett zárni a figyelembe vett időszak árukészleteinek vizsgálatából.

(76)

Az elemzési időszak alatt a kerékpárkészletek 880 935 darabról (2007) 1 091 516 darabra (felülvizsgálati időszak) nőttek, ami 24 %-os növekedést jelent. A részletes adatok a következők:

10. táblázat –   Készletek

(77)

Az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőknek felszámított gyártelepi alapú eladási átlagárai kismértékű növekvő tendenciát mutattak a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat összességében 9 %-kal emelte árait 2007 és a felülvizsgálati időszak között, ami összhangban áll az előállítási költségek növekedésével (lásd a (79) preambulumbekezdést).

11. táblázat –   Uniós piaci egységár

(78)

Az előállítási költség kiszámítása a mintavételben szereplő gyártók által előállított hasonló termékek összes típusának súlyozott átlaga alapján történt.

(79)

Az előállítási költség ebben az időszakban 9 %-kal emelkedett. Ez a növekedés főként a megváltozott termékösszetételnek tulajdonítható. A részletes adatok a következők:

12. táblázat –   Egységenkénti előállítási költség

(80)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy a gyártási költségek növekedése egyes nyersanyagok (nevezetesen az acél és az alumínium) árának jelentős csökkenése mellett következett be, és ezt arra enged következtetni, hogy az ágazat saját maga okozott kárt önmagának. Ezt az állítást azonban nem támasztották alá megfelelő bizonyítékkal. Az adott fél csak olyan adatokat nyújtott be, amelyek általánosságban az alumínium és az acél árának alakulását szemléltették a figyelembe vett időszakban, azt azonban nem mutatták be, hogy ezek a fejlemények milyen mértékben lehettek hatással a kerékpárgyártás teljes költségére. Emellett ezt az állítást csak a nyilvánosságra hozatal, vagyis az eljárás előrehaladott szakaszában fogalmazták meg, ezért nem lehetett ellenőrizni. Az állítást ezért elutasították.

(81)

A mintába felvett gyártók teljes nyereségessége az érintett termék tekintetében a figyelembe vett időszak első évében negatív tartományban mozgott (–1,7 %). 2008-ban az uniós gyártók tevékenysége nyereségessé vált. 2009-ben és a felülvizsgálati időszakban azonban a gazdasági ágazat ismét veszteséget produkált.

(82)

A fentiekben leírt tendencia azt jelzi, hogy a gazdasági ágazat sérülékeny helyzetben van a korábbi vizsgálathoz viszonyítva, amely az uniós gazdasági ágazat 3,6 %-os nyereségességét mutatta ki a felülvizsgálati időszakban.

13. táblázat –   Nyereségesség

(83)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél – állításait alátámasztó írásos bizonyíték benyújtása nélkül – azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes hatékonysága javítására és teljesítménye növelésére. A vizsgálat ezzel ellentétben kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat egyértelmű erőfeszítéseket tett a dömpingelt behozatalok által az árakra gyakorolt nyomáshoz való alkalmazkodásra és a költséghatékonyság fokozására azáltal, hogy az Unión belül áthelyezte gyártási egységeit, a (85) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően. Ezért ezeket az állításokat elutasították.

(84)

Az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységekbe történő beruházás lényegesen csökkent a figyelembe vett időszakban: a 2007. évi 21 491 000 euróról 11 738 000 euróra esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt. Ez nagyrészt a 2008-ban kezdődött és mélypontját a felülvizsgálati időszakban elért gazdasági válságnak tulajdonítható, amely alatt az új tőkéhez való hozzáférés rendkívül nehéznek bizonyult, és az értékesítési előrejelzések is borúlátóak voltak.

(85)

Meg kell jegyezni, hogy a beruházások számottevő része a gyártási folyamat hatékonyságának növelése és a legújabb technológiák követése érdekében történt E folyamat keretében a termelési kapacitás egy része a nyugat-európai országokból a kelet-európai országokba vándorolt: ezáltal a termelés a tagállamok legnagyobb részét átfogta, ami az uniós gazdasági ágazat dinamizmusának és a versenyképesség érdekében tett erőfeszítéseinek a jele.

14. táblázat –   Beruházások és a beruházások megtérülése

(86)

Az egyik gyártó szerkezeti adottságai miatt nem tudott megfelelő információt szolgáltatni a beruházások megtérülésének kiszámításához az előállított tárgyi eszközök nettó termeléséről a figyelembe vett időszak tekintetében. Ennek megfelelően e vállalkozás adatait ki kellett zárni a beruházások érintett időszak tekintetében történő megtérülésének vizsgálatakor.

(87)

A beruházások megtérülése a nyereségesség alakulását követte. 2007-ben a mintába felvett uniós gyártók beruházásainak megtérülése negatív volt (– 16 %); ez az érték a felülvizsgálati időszakban kismérték növekedett, elérve a – 10 %-ot.

(88)

Egy gyártó szerkezeti okokból nem tudott helytálló információt szolgáltatni a figyelembe vett időszakot jellemző pénzforgalomra vonatkozóan, így lehetetlen volt felbecsülni tevékenysége kerékpárokkal kapcsolatos szegmensének pénzforgalmát. Ennek megfelelően e vállalkozás adatait az érintett időszakra jellemző pénzforgalom vizsgálatakor ki kellett zárni.

(89)

A pénzforgalom – amely az ágazat önfinanszírozó képességére utal – pozitív tendenciát mutatott a vizsgált időszakban. 2007 és a felülvizsgálati időszak között azonban a pénzforgalom mintegy 33 %-kal csökkent. A részletes adatok a következők:

15. táblázat –   Pénzforgalom

(90)

A mintába felvett gyártók vagy vállalati forrásokból – amennyiben cégcsoporthoz tartoznak –, vagy pedig bankkölcsönök révén vonnak be tőkét. Más esetekben a finanszírozási forrás a vállalkozás által generált pénzforgalom. Jelentős tőkebevonási nehézségek egyik mintába felvett gyártónál sem mutatkoztak.

(91)

A figyelembe vett időszakban az egy alkalmazottra jutó bérköltség 11 %-kal növekedett. Ez az jelzi, hogy a gyártók a valamivel bonyolultabb technológiájú termékek felé fordultak.

16. táblázat –   Bérek

(92)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy a munkavállalónkénti foglalkoztatási költségek nőttek, miközben a kínálat csökkent, és ez azt jelzi, hogy a gazdasági ágazat saját maga okozta az őt ért kárt. A fenti táblázatban szereplő adatok szerint a bérköltség valóban emelkedett 11 %-kal a figyelembe vett időszak alatt. A (70) preambulumbekezdésben szereplő magyarázatnak megfelelően azonban az alkalmazottak száma 9 %-kal csökkent. A teljes bérköltség ezért mindössze 2 %-kal nőtt. Ennek megfelelően az uniós gazdasági ágazat nyereségességére gyakorolt általános hatás elenyésző.

(93)

A hatályos dömpingellenes intézkedések egyértelműen befolyásolták az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Az uniós ágazatnak bizonyos mértékben valóban előnyére vált az állandó piaci részesedést biztosító intézkedések megléte. Az uniós termelés azonban ennek ellenére csökkent, és a haszonkulcs továbbra sem volt kielégítő. A további növekedés és nyereség lehetőségét teljes mértékben aláásta a dömpingelt behozatalok által az árakra és mennyiségekre gyakorolt nyomás.

(94)

Amint azt az (53) preambulumbekezdés is kifejti, a Kínából származó behozatal mennyisége csökkent 2007 és a felülvizsgálati időszak között. Az importált mennyiség azonban 2008 és 2009 között esett vissza a legnagyobb mértékben, amikor a Kínából származó behozatalok ára jelentősen emelkedett. Ennek ellenére – amint azt a vizsgálat kimutatta és az (58) preambulumbekezdés kifejtette – ez az áremelkedés nem volt megfelelő mértékű ahhoz, hogy a gazdasági ágazat helyzete javuljon. A Kínából származó behozatalok nem kevesebb, mint 53 %-os áralákínálást jelentettek az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest.

(95)

Egyértelmű, hogy a gazdasági ágazat sérülékeny helyzetben van, és veszteséget produkál. Az uniós gyártók pénzügyi teljesítményével – például a nyereségességgel, a beruházások megtérülésével és a pénzforgalommal – kapcsolatos szinte valamennyi kármutató negatív irányba mozdult el a figyelembe vett időszak alatt. Nem állítható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete szilárd lenne. Mi több, az uniós gazdasági ágazat helyzetét adott esetben tovább súlyosbíthatta az intézkedéseket esetlegesen kijátszó behozatalok által gyakorolt nyomás.

(96)

A fentiek alapján ezért megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat teljes egésze továbbra is sebezhető gazdasági helyzetben van, és az alaprendelet 3. cikkének értelmében vett jelentős kár érte.

(97)

Az uniós felhasználás megcsappanásával párhuzamosan a Kínából származó behozatal piaci részesedése kismértékben, 4,4 %-ról 3,1 %-ra csökkent (lásd az (53) preambulumbekezdést). Amint azt az (58) preambulumbekezdés is említi, a számítások arra utalnak, hogy a Kínából származó behozatal a dömpingellenes vám levonása után 53 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá a felülvizsgálati időszakban. Hangsúlyozni kell, hogy a vámtétel 48,5 %-os. Az alákínálás szintje tehát egyrészt a hatályos vámok hatékonyságát, másrészt az intézkedések további alkalmazásának szükségességét bizonyítja. Ezt a következtetést támasztja alá az a tény, hogy a megállapított alákínálás a legutóbbi felülvizsgálat során tapasztalttal megegyező mértékű volt. A Kínából származó dömpingelt behozatalok tehát továbbra is jelentős káros hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat áraira, és valószínű, hogy ez a hatás továbbra is fennáll majd (lásd a fenti (58) preambulumbekezdést).

(98)

Mivel a felülvizsgálati időszakban nehéz gazdasági körülmények uralkodtak, a fogyasztás csökkent a kerékpárok piacán. A fogyasztás alakulását követve a termelés és a foglalkoztatás is visszaesett. Mivel a kerékpárágazatot nem jellemzik magas állandó költségek, a termelés csökkenése nem befolyásolta az uniós kerékpárágazat nyereségességét.

(99)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat növelte gyártási kapacitását akkor, amikor az uniós fogyasztás csökkent, ez pedig kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Ez az állítás ellentmond a fogyasztásban és a kapacitásban az (52) és (67) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint bekövetkezett változásoknak. A fogyasztás elsősorban 2008 és 2009 között csökkent, miközben a gyártási kapacitás egy évvel azt megelőzően, vagyis 2007-ben és 2008-ban nőtt. Ennek megfelelően ezt az állítást el kellett utasítani.

(100)

Amint az az (59) preambulumbekezdésből kitűnik, a más harmadik országokból származó behozatal volumene a felhasználás alakulásával párhuzamosan 6 %-kal esett vissza. A más országokból származó behozatalok piaci részesedése 40 %-ról (2007) 42 %-ra (felülvizsgálati időszak) emelkedett. Az ezekből az országokból származó behozatal átlagára 2007 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal növekedett. Az érintett termék behozatala főként Tajvanról, Thaiföldről és Srí Lankáról származott.

(101)

A Tajvanról származó behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban kismértékben emelkedett (14 %-ról 15 %-ra). A rendelkezésre álló információk azonban arra engednek következtetni, hogy – amint azt az (60) preambulumbekezdés is kifejti – a Tajvanról származó behozatalok tisztességes feltételek mellett versenyeznek az Unióban előállított kerékpárokkal.

(102)

A Thaiföldről származó behozatalok piaci részesedése nem változott a figyelembe vett időszakban. Amint azt a (61) preambulumbekezdés kifejti, a rendelkezésre álló információ arra utal, hogy a felülvizsgálati időszakban ezeket a behozatalokat az Unióban gyártott hasonló kerékpárokhoz viszonyítva versenyképes áron értékesítették.

(103)

A Srí Lankáról származó behozatalok a figyelembe vett időszakban 92 %-kal emelkedtek. Piaci részesedésük 5 % volt a felülvizsgálati időszak alatt. A Srí Lankáról származó behozatalok között azonban állítólag Kínából származó kerékpárok is szerepelnek (lásd a (62) preambulumbekezdést).

(104)

Következésképpen az Unióba irányuló kerékpárok legjelentősebb exportőrei közé tartozó Tajvan és Thaiföld nem gyakorolhatott kedvezőtlen hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különös tekintettel az általuk alkalmazott árszínvonalra (az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló, sőt annál magasabb árak). Nem zárható ki azonban, hogy az állítólagosan Srí Lankáról származó behozatalok hozzájárulnak az uniós gazdasági ágazatot érő kárhoz.

(105)

Bizonyítékokkal alátámasztott állítások szerint a kínai exportőrök különböző országokon keresztüli behozatalok révén folyamatosan kijátsszák az intézkedéseket, és ezek a behozatalok kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak. Figyelemmel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által korábban talált, az intézkedések kijátszását alátámasztó bizonyítékra – amely konkrétan a Fülöp-szigeteken keresztüli behozatalokat érintette –, nem zárható ki, hogy ez a jogellenes magatartás továbbra is megjelenik a piacon, és kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

(106)

Amint azt a (66)–(91) preambulumbekezdés is említi, a dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy bizonyos mértékben kiheverje az elszenvedett kárt. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat bizonytalan és sérülékeny helyzetbe került, és továbbra is ki volt téve a Kínából származó dömpingelt behozatal káros hatásainak.

(107)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság felmérte az érintett országból származó behozatalt, hogy megállapítsa, fennáll-e a kár folytatódásának valószínűsége.

(108)

Amint arra a (40) preambulumbekezdés is rámutat, a kínai kerékpárgyártó ágazat exportorientált. A kínai kerékpárok a világ minden jelentős piacán jelen vannak, különösen az Egyesült Államokban és Japánban, ahol domináns pozíciót foglalnak el a piacon. Amint az a korábbi vizsgálatból (11) is kiderül, a kilencvenes évek végén a kínai exportáló gyártók, miután a dömpingellenes vámok bevezetését követően két évig távol maradtak az Egyesült Államok piacától, igen rövid idő alatt számottevően meg tudták erősíteni piaci jelenlétüket. 2009-ben a Kínából származó kerékpárok Egyesült Államokba irányuló kivitele 14 055 000 darabot tett ki, a teljes felhasználás pedig 14 888 000 darab volt.

(109)

Mindez azt jelzi, hogy a kínai gyártók igen rövid időn belül exportálni tudják termékeiket, gyorsan be tudnak törni új piacokra, és hosszú időn keresztül képesek megőrizni domináns pozíciójukat.

(110)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nem nőne jelentősen a kínai kerékpár-behozatal, mert a kínai exportőrök nehészségekbe ütköznek a kerékpárokra vonatkozó európai biztonsági szabványoknak (EN 14764, EN 14765, EN 14766 és EN 14781) való megfelelés terén. Ezt az állítást azonban nem támasztották alá ezt bizonyító dokumentummal. Ellenkezőleg, a vizsgálat megállapította, hogy a Kínából már behozott kerékpárok és kerékpár-alkatrészek jelentős része megfelel a szükséges biztonsági szabványoknak. Ezért nem megalapozott azt feltételzni, hogy a kínai gyártók ne tudnák betartani a kerékpárokra hatályban lévő biztonsági szabványokat. Az állítást ezért elutasították.

(111)

A vizsgálat során összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a kínai ágazat jelentős szabad kapacitással rendelkezik (lásd a (41) preambulumbekezdést). Egyértelmű jelek utalnak arra, hogy e szabad kapacitás nagy része dömpingellenes rendelkezések hiányában felhasználható lenne az Unióba irányuló kivitel mennyiségének növelésére. Ezt leginkább az a tény támasztja alá, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a kínai belföldi piac vagy harmadik országbeli piacok képesek lennének a Kínából származó többlettermelés felvételére.

(112)

Emellett a nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy a kínai foglalkoztatási költségek emelkedése jelentősen korlátozná a kínai gyártási kapacitás növekedését. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a (26) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai exportáló gyártók rendkívül csekély mértékben működtek együtt, és nem nyújtották be a kínai munkaerőköltségre és kapacitásra vonatkozó adatokat. Emellett az érintett fél nem nyújtott be semmilyen, állításait alátámasztó bizonyítékot. Állítását ezért el kellett utasítani.

(113)

Amint arra a (105) preambulumbekezdés rámutat, bizonyítékokkal alátámasztott állítások szerint a kínai exportőrök különböző országokon keresztüli behozatalok révén folyamatosan kijátsszák az intézkedéseket. Ezt a Fülöp-szigetek esetében az OLAF is megerősítette. Ez a magatartás azt jelzi, hogy a kínai exportőrök fokozott érdeklődést tanúsítanak a vonzó uniós piac iránt.

(114)

Az uniós gazdasági ágazat évekig szenvedett a Kínából származó dömpingelt behozatal hatásaitól, és jelenleg is bizonytalan gazdasági helyzetben van.

(115)

Amint az a fentiekből kitűnik, a hatályos dömpingellenes intézkedéseknek köszönhetően az uniós gazdasági ágazatnak sikerült kihevernie a kínai dömping hatásait. A felülvizsgálati időszak alatt azonban az ágazat nehéz gazdasági helyzetbe került. Amennyiben az uniós gazdasági ágazat az érintett országból származó, alacsony áron értékesített, nagyobb mennyiségű dömpingelt behozatallal szembesülne, valószínű, hogy ez értékesítéseinek, piaci részesedésének, eladási árainak és pénzügyi helyzetének további romlásához vezetne.

(116)

Ezenkívül megállapítást nyert, hogy az a tény, hogy a kínai gyártók eladási árai átlagosan 53 %-os áralákínálást jelentenek az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest, arra enged következtetni, hogy intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók valószínűleg az uniós gazdasági ágazat árainál jelentősen alacsonyabb áron exportálnák az érintett terméket az Unió piacára (lásd az (58) preambulumbekezdést).

(117)

Tekintettel a vizsgálat eredményeire, vagyis a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, a kínai gazdasági ágazat exportorientáltságára és a kínai exportőrök által a külföldi piacokon tanúsított múltbeli magatartásra, az intézkedések hatályon kívül helyezése nagy valószínűséggel a kár folytatódását eredményezné.

(118)

Végezetül, amint arra a (105) és (113) preambulumbekezdés is rámutat, az intézkedések kijátszása nagymértékben arra utal, hogy a dömping folytatódása valószínű. Egyértelmű, hogy az európai piac továbbra is vonzó piacot jelent a kínai exportáló gyártók számára, amelyek dömpingellenes rendelkezések hiányában nagy valószínűséggel növelnék az EU-ba irányuló kivitelek mennyiségét.

(119)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó következtetés ellenére egyértelműen levonható-e az a következtetés, hogy a Kínából származó behozatalok vonatkozásában bevezetett dömpingellenes intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekeit.

(120)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok során az intézkedések elfogadása nem minősült ellentétesnek az Unió érdekével. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlanul hátrányos hatását is értékeljék.

(121)

Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(122)

Az uniós kerékpárágazat tisztességes piaci feltételek mellett életképesnek és versenyképesnek bizonyult. A vizsgálat ugyanakkor rámutatott arra, hogy a gazdasági ágazat pozíciója továbbra is gyenge, és pénzügyi eredményei a nullszaldóhoz közelinek mondhatók. Fontos tehát, hogy az uniós piacon hatékony versenyfeltételek álljanak fenn.

(123)

Ezenkívül, mivel az uniós gazdasági ágazat nagymértékben fejlesztett ki új kerékpármodelleket, az ilyen fejlesztéseket is a gazdasági ágazat javára lehetne fordítani az értékesítések volumene és az árak tekintetében, amennyiben a dömpingelt behozatalok jelentette nyomást intézkedések révén ellenőrzés alatt lehetne tartani.

(124)

A Bizottság megítélése szerint az intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára, amely így értékesítési volumenét és adott esetben eladási árait is fenn tudná tartani és esetleg növelni is tudná, ezáltal megfelelő nyereségre téve szert ahhoz, hogy folytathassa az új technológiákba történő beruházásait.

(125)

Ezzel szemben a Kínából származó behozatalokra vonatkozó intézkedések hatályvesztése esetén valószínű, hogy további kereskedelmi torzulások mutatkoznának, és ez elkerülhetetlenül leállítaná az uniós gazdasági ágazat helyreállásának folyamatát. Tekintettel a Kínában rendelkezésre álló szabad termelési kapacitásra és a kínai exportőrök által korábban a külföldi piacokon tanúsított magatartásra, egyértelmű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyreállása vagy akár csak pozíciójának megtartása igen nehéz, sőt, adott esetben lehetetlen lenne. Máskülönben valószínű, hogy az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzete tovább romlik, ami az uniós termelési kapacitás további csökkenéséhez és számos termelő vállalat bezárásához vezethet. Ezért megállapítást nyer, hogy a dömpingellenes intézkedések az uniós gazdasági ágazat érdekében állnak.

(126)

Figyelemmel az uniós gazdasági ágazat helyzetével kapcsolatban levont következtetésekre (lásd a fenti (93)–(96) preambulumbekezdést), a kár folytatódásának lehetőségével kapcsolatos elemzés érveinek megfelelően (lásd a (106)–(117) preambulumbekezdést) az is megállapítható, hogy a dömpingellenes vám hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete feltehetőleg jelentősen romlana.

(127)

A jelenlegi vizsgálatot az Európai Kerékpárosok Szövetsége (European Cyclists’ Federation, ECF), az Európában működő nemzeti kerékpáros-szövetségek csúcsszervezete támogatja.

(128)

Az ECF állítása szerint a kiváló minőségi és biztonsági színvonalat képviselő modern kerékpáros termékek legjelentősebb piaca Európa, a Kínából származó termékek beáramlása révén azonban ez a színvonal gyengülne. Emellett az ECF úgy véli, hogy az EU gazdaságán belül a kerékpárágazat óriási növekedési potenciállal bír, amelyet viszont veszélyeztetne a dömpingellenes vám megszűnése.

(129)

Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításai szerint az intézkedések bevezetése nem lesz jelentős hatással a felhasználókra nézve. Az intézkedések fennállása ellenére az uniós importőrök/felhasználók készleteiket továbbra is beszerezhették többek között Kínából. Semmi sem utal arra, hogy más beszerzési források igénybevétele nehézségekbe ütközött volna. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással az uniós felhasználókra.

(130)

A vizsgálat során a kerékpáralkatrész-gyártók szövetsége (COLIPED) jelentkezett. A COLIPED azt állította, hogy az Unióban több mint 300 olyan gyár működik, amely alkatrészeket szállít az összesen mintegy 7 300 főt foglalkoztató kerékpárgyártóknak; a beszállítói iparág további léte tehát szükségképpen az európai kerékpárgyártás folytatásától függ. E tekintetben megállapítást nyert, hogy az intézkedések hiányában az európai kerékpárgyártási ágazatban további bezárások várhatóak, ami negatív következményekkel járna az uniós alkatrészgyártó ágazatra, a szállító gazdasági ágazatban pedig veszélyeztetné a foglalkoztatást. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése a szállítók érdekét szolgálná.

(131)

A Kínából származó behozatalok tekintetében mindössze egy független importőr küldött be kitöltött kérdőívet, ám válasza hiányos volt, mivel a vállalat – ismeretlen okokból – tevékenysége megszüntetésére készült.

(132)

Mindezekkel kapcsolatban először is azt kell megjegyezni, hogy az importőrök együttműködésének alacsony szintje miatt lehetetlen volt megfelelő teljes értékelést készíteni az intézkedések elrendelésének vagy el nem rendelésének lehetséges hatásairól. Azt is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatalok megakadályozása, hanem a tisztességes kereskedelem visszaállítása és annak biztosítása, hogy a behozatal ne kárt okozó dömpingárakon történjen. Mivel a tisztességes áron érkező behozatal továbbra is beléphet az uniós piacra, és a harmadik országokból származó behozatal is folytatódik, valószínűsíthető, hogy az importőrök hagyományos üzleti tevékenységét mindez nem érinti majd számottevő mértékben. Az is egyértelmű, hogy az uniós gyártóknak elegendő kapacitásuk van az esetlegesen megnövekvő kerékpárkereslet fedezésére. Ezenkívül – ahogyan az az (59) preambulumbekezdésben szereplő táblázatból kiderül – a más harmadik országokból származó behozatal azt jelzi, hogy ezen országokban jelentős kerékpárgyártási kapacitás áll rendelkezésre. Ezért nagyon valószínűtlen, hogy kerékpárhiány álljon elő.

(133)

Mivel a tisztességes áron érkező behozatal továbbra is beléphet az uniós piacra, valószínűsíthető, hogy az importőrök hagyományos üzleti tevékenysége akkor is folytatódik majd, ha a Kínából származó dömpingelt behozatalokkal szembeni dömpingellenes intézkedések fennállnak. Ezt a következtetést még inkább alátámasztja a független importőrök alacsony szintű együttműködése, valamint az a tény, hogy a vizsgálat semmiféle arra utaló bizonyítékot nem talált, hogy a Kínával szemben elrendelt intézkedések után az importőrök különösebb nehézségekkel szembesültek volna.

(134)

A Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat, a fogyasztók és az uniós kerékpáralkatrész-szállítók érdekeit szolgálná. Ezáltal az uniós gazdasági ágazat – helyreállított tisztességes versenyfeltételek mellett – növekedhetne, és jobb pozícióra tehetne szert. Az importőröket ez nem fogja jelentős mértékben érinteni, mivel a tisztességes árú kerékpárok továbbra is elérhetőek lesznek a piacon. Ezzel szemben, amennyiben nem kerül sor intézkedések elrendelésére, valószínűleg több uniós kerékpárgyártó szünteti majd be tevékenységét, ami az uniós kerékpáralkatrész-szállítók létét is veszélyeztetni fogja.

(135)

A fentiek figyelembevételével az a következtetés vonható le, hogy nem merült fel olyan kényszerítő ok, amely a Kínából származó kerékpárok behozatalával szembeni dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

(136)

A fentiekre figyelemmel a kerékpárokra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az intézkedések hatálya a hatályvesztési felülvizsgálatot követően rendszerint öt évvel hosszabbítható meg, kivéve, ha olyan különleges okok vagy körülmények állnak fenn, amelyek rövidebb időszak mellett szólnak.

(137)

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi eljárást az (1) és (48) preambulumbekezdésben említett különleges körülmények jellemzik, amelyeknek a dömpingellenes intézkedések időtartamában is kellőképpen tükröződniük kell. Az uniós gazdasági ágazat lényegében az intézkedések rendhagyó kombinációjának előnyeiből részesül; ezek az intézkedések a kész kerékpárokra vonatkozó értékvámokból és egy olyan mentességi rendszerből tevődnek össze, amely – meghatározott feltételek mellett – lehetővé teszi az említett ágazat számára, hogy kijátszásellenes vámoktól mentes kínai kerékpár-alkatrészeket használjon fel.

(138)

A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat megerősítette, hogy a kerékpárágazat igen összetett ágazat, és szorosan összefonódik a kerékpáralkatrészek iparágával. A felülvizsgálat rámutatott, hogy az uniós kerékpárágazat széles körűen használja a kerékpáralkatrészek behozatalára vonatkozó mentességi rendszert (lásd az (1) preambulumbekezdést). Ezért nagyon fontos rendszeresen felülvizsgálni az intézkedések hatásosságát. Meg kellett tehát fontolni, hogy célszerű-e az intézkedések hatályát 3 évre korlátozni.

(139)

A nyilvánosságra hozatalt követően számos uniós gyártó és szövetségeik érveltek amellett, hogy az intézkedéseket 5 évre kell kiterjeszteni. E felek arra hivatkoztak, hogy a kerékpárgyártók készek beruházásokat megvalósítani a kerékpár-alkatrészek előállítása terén, hogy kevésbé függjenek a kínai kerékpár-alkatrészek behozatalától, azonban a hároméves időszak nem elegendő ahhoz, hogy e beruházások megtérüljenek.

(140)

E tekintetben az az érv, mely szerint számos fél beruházást eszközöl vagy szándékozik eszközölni a kerékpárok vagy a kerékpár-alkatrészek ágazatában, nem releváns a hatályvesztési felülvizsgálat összefüggésében a dömpingellenes intézkedések szükségességének és időtartamának felmérése tekintetében. A hatályvesztési felülvizsgálat során csak azt kell figyelembe venni, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(141)

A (137) preambulumbekezdésben megfogalmazottaknak megfelelően emlékeztetni kell arra, hogy 1993 óta, amikor az intézkedéseket elrendelték, illetve 1997 óta, amikor azokat a kerékpár-alkatrészekre is kiterjesztették, az uniós kerékpárgyártás helyzete jelentősen megváltozott, mivel több mint 250 mentesség megadására került sor. Emellett a kerékpárokra vonatkozó intézkedések közvetlenül kapcsolódnak a kerékpár-alkatrészekre kiterjesztett intézkedésekhez, valamint a létrehozott mentességi rendszerhez. Mindezt figyelembe véve továbbra is érvényes az a következtetés, hogy a (138) preambulumbekezdésben szereplőknek megfelelően indokolt a rendelkezések felülvizsgálata. E tekintetben a Tanács megjegyzi, hogy a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint hivatalból időközi vizsgálatot indíthat a dömping, a kár, valamint a mentességi rendszer vonatkozásában.

(142)

Ezek alapján és tekintettel arra, hogy az intézkedések időtartamának kérdését a felülvizsgálat mindenképpen tárgyalná, túl korai lenne a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében azt vizsgálni, vannak-e olyan specifikus okok vagy körülmények, amelyek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott öt évtől eltérő időszak meghatározását indokolnák. Ezért célszerűnek tűnik az intézkedéseket öt évvel meghosszabbítani. Ettől függetlenül a jelenlegi dömpingellenes intézkedések időtartamát egy következő teljes időközi felülvizsgálatban (amennyiben lesz ilyen) a megállapítások alapján felül lehet vizsgálni.

(143)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a hatályos intézkedések fenntartását javasolja. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(144)

A fentiekből következik, hogy a dömpingellenes vámokat 5 évig fenn kell tartani,