15.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/1


A BIZOTTSÁG 543/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. június 7.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 4. cikkével összefüggésben értelmezett 3. cikke második bekezdésére, 103h. cikkére, 121. cikkének a) pontjára, 127. cikkére, 134. cikkére, 143. cikkének b) pontjára, 148. cikkére, 179. cikkére, 192. cikkének (2) bekezdésére, 194. cikkére és 203a. cikkének (8) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet rendelkezik a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről, amely magában foglalja a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatot.

(2)

A gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra vonatkozó végrehajtási szabályokat a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) határozza meg. E rendelet többször is módosításra került. Az egyértelműség érdekében indokolt az összes végrehajtási szabályt, valamint a tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat egy új rendeletbe foglalni, az 1580/2007/EK rendeletet pedig hatályon kívül helyezni.

(3)

A gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében kívánatos meghatározni a gazdasági éveket. Mivel az említett ágazatokban már nincsenek olyan támogatási programok, amelyek az érintett termékek betakarítási ciklusát követik, az egyes gazdasági éveket össze lehet hangolni a naptári évekkel.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 113. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében a Bizottság forgalmazási előírások bevezetéséről rendelkezhet a gyümölcs- és zöldségfélék, illetve a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében. Az említett rendelet 113a. cikkének (1) bekezdése értelmében a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország. Az említett rendelkezés végrehajtásának összehangolása érdekében helyénvaló általános forgalmazási előírást megfogalmazni és annak részleteit meghatározni az összes friss gyümölcsre és zöldségre vonatkozóan.

(5)

Célszerű termékspecifikus forgalmazási előírásokat elfogadni azoknak a termékeknek a tekintetében, amelyek esetében az előírás szükségességére vonatkozó értékelés azt alátámasztja, figyelembe véve főként azt, hogy az Európai Bizottság nemzetközi kereskedelemre vonatkozó Comext referencia-adatbázisának adatai alapján melyek az értékben a legtöbbet forgalmazott termékek.

(6)

A szükségtelen kereskedelmi akadályok megelőzése érdekében azokban az esetekben, amelyekben az egyes termékekre termékspecifikus forgalmazási előírást kell meghatározni, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott előírásokat célszerű alkalmazni. Az a termék, amely tekintetében nem került sor uniós szinten termékspecifikus forgalmazási előírás elfogadására, akkor minősül az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek, ha a termékkel rendelkező személy igazolni tudja, hogy a termék megfelel az ENSZ-EGB valamely alkalmazandó előírásának.

(7)

Indokolt a forgalmazási előírások alkalmazása alól kivételt és mentességet biztosítani egyes olyan műveletek esetében, amelyek vagy nagyon kis jelentőségűek és/vagy egyediek, vagy a kereskedelmi lánc kezdetén helyezkednek el, illetve a szárított gyümölcsök és zöldségek, valamint a feldolgozásra szánt termékek esetében. Mivel egyes termékek természetes módon tovább fejlődnek és romlandóak, megengedhető a frissesség és a feszesség kis mértékű hiánya, kivéve ha az „extra” osztályba tartoznak. Bizonyos, általában nem épként forgalomba hozott termékek esetében célszerű eltekinteni az általános forgalmazási előírástól, amely úgy rendelkezik, hogy a terméket ép állapotban kell értékesíteni.

(8)

Indokolt rendelkezni arról, hogy a forgalmazási előírások által előírt jelölési információkat a csomagoláson és/vagy címkén jól látható módon fel kell tüntetni. A csalás és a fogyasztók félrevezetésének megelőzése érdekében indokolt rendelkezni arról, hogy az előírások szerint szükséges jelölési információknak még a vásárlás előtt a fogyasztó rendelkezésére kell állniuk, különösen távértékesítés esetében, ahol a tapasztalatok szerint fennáll a csalás és az előírások által biztosított fogyasztóvédelem megkerülésének a veszélye.

(9)

Egyes fogyasztói igények következtében egyre gyakoribbak a piacon a különböző fajtájú gyümölcsöket és zöldségeket tartalmazó fogyasztói csomagok. A tisztességes kereskedelem megkívánja, hogy az ugyanazon csomagban árult gyümölcsök és zöldségek minősége egységes legyen. Azoknak a termékeknek a vonatkozásában, amelyekre nincs elfogadott uniós előírás, ez az általános rendelkezések alkalmazásával biztosítható. Indokolt címkézési követelményeket megállapítani az egyazon csomagban lévő különböző fajtájú gyümölcsök és zöldségek keverékeire. Kívánatos, hogy ezek kevésbé szigorúak legyenek a forgalmazási előírások által megállapított követelményekhez képest főként a címkén rendelkezésre álló felület méretének figyelembevétele érdekében.

(10)

Az ellenőrzések megfelelő és hatékony elvégzése érdekében a nem a fogyasztóknak szánt számlákon és kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a forgalmazási előírásokban szereplő egyes alapvető információkat.

(11)

Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (4) bekezdése szerinti, kockázatelemzésen alapuló szelektív ellenőrzés alkalmazása céljából részletes szabályokat szükséges meghatározni ezen ellenőrzésre vonatkozóan. Különösen ajánlatos kihangsúlyozni a kockázatelemzés szerepét a termékek ellenőrzés céljából történő kiválasztása tekintetében.

(12)

Célszerű előírni, hogy minden tagállam jelölje ki azokat az ellenőrző szerveket, amelyek az értékesítés egyes szakaszaiban elvégzik a megfelelőségi ellenőrzéseket. E szervek egyikét indokolt megbízni azzal a feladattal, hogy kapcsolatot tartson az összes többi kijelölt szervvel, valamint tevékenységüket összehangolja.

(13)

Mivel a kereskedők és a rájuk jellemző főbb sajátosságok ismerete elengedhetetlen a tagállamok által végzett elemzés szempontjából, nagyon fontos minden tagállamban adatbázist létrehozni a gyümölcs- és zöldségkereskedőkről. Az értékesítési lánc minden szereplőjének figyelembevétele, valamint a jogbiztonság érdekében indokolt a „kereskedő” fogalomra vonatkozóan részletes meghatározást elfogadni.

(14)

A megfelelőségi ellenőrzéseket ajánlatos mintavétel útján elvégezni, és elsősorban azokra a kereskedőkre összpontosítva, amelyek esetében a legnagyobb a valószínűsége az előírásoknak nem megfelelő áruk előfordulásának. Kívánatos, hogy a tagállamok nemzeti piacaik sajátosságainak megfelelően szabályokat hozzanak arra vonatkozóan, hogy mely kategóriákba tartozó kereskedők ellenőrzése élvezzen elsőbbséget. Az átláthatóság érdekében ezekről a szabályokról értesíteni kell a Bizottságot.

(15)

Indokolt előírni, hogy a tagállamok gondoskodjanak arról, hogy a harmadik országokba exportált gyümölcs és zöldség megfeleljen a forgalmazási előírásoknak, és a megfelelőséget tanúsítsák a friss gyümölcs- és zöldségféléknek, valamint a száraz és szárított gyümölcsök szabványosításáról szóló, az ENSZ-EGB keretén belül létrejött Genfi Jegyzőkönyvnek, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó nemzetközi minőségi előírások alkalmazási rendszerének megfelelően.

(16)

A harmadik országokból behozott gyümölcs- és zöldségféléknek meg kell felelniük a forgalmazási előírásoknak vagy az azokkal egyenértékű előírásoknak. Ezért a megfelelőségi ellenőrzést még azelőtt kell elvégezni, hogy az árukat beléptetik az Unió vámterületére, kivéve azon kis tételek esetét, amelyeket az ellenőrző szervek alacsony kockázatúnak minősítenek. A megfelelőség szempontjából kielégítő garanciát nyújtó egyes harmadik országokban a kivitelt megelőző ellenőrzéseket e harmadik országok ellenőrző szervei is elvégezhetik. Az e lehetőséget alkalmazó tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a harmadik országok ellenőrző szervei által a kivitelt megelőzően elvégzett ellenőrzések hatékonyságát és minőségét.

(17)

Meg kell győződni arról, hogy a feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségfélék, amelyeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási előírásoknak, nem kerülnek friss termékként a piacon eladásra. Indokolt előírni, hogy e termékeket megfelelően címkézni kell.

(18)

A forgalmazási előírásoknak való megfelelés szempontjából ellenőrzött gyümölcsöket és zöldségeket célszerű a forgalmazás minden szakaszában ugyanolyan típusú ellenőrzésnek alávetni. Kívánatos erre a célra az ENSZ-EGB által javasolt, az OECD vonatkozó ajánlásaival összhangban álló vizsgálati iránymutatásokat alkalmazni. A kiskereskedelmi értékesítési szakaszban történő ellenőrzésekre vonatkozóan azonban célszerű külön rendelkezéseket megállapítani.

(19)

Rendelkezni kell a termelői szervezetnek az általa kért termékek vonatkozásában való elismeréséről. Ha az elismerést kizárólag feldolgozásra szánt termékekre kérelmezik, meg kell bizonyosodni arról, hogy a termékeket valóban feldolgozásra szállítsák.

(20)

Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszerének céljai megvalósuljanak, és a termelői szervezetek a feladataikat fenntartható és hatékony módon végezzék, a termelői szervezeteken belül a lehető legnagyobb stabilitást kell biztosítani. Indokolt ezért megállapítani a termelők termelői szervezetbeli tagságának minimális időtartamát. Célszerű a tagállamok hatáskörébe utalni a felmondási idő, valamint azon időpont megállapítását, amelytől kezdve a tagságról való lemondás hatályba lép.

(21)

Fontos, hogy a termelői szervezetek fő és alapvető tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és a forgalmazáshoz kapcsolódjon. Indokolt azonban engedélyezni a termelői szervezetek számára, hogy egyéb tevékenységekben is részt vehessenek, függetlenül attól, hogy azok kereskedelmi jellegű tevékenységek-e avagy sem.

(22)

A termelői szervezetek közötti együttműködést kívánatos ösztönözni azáltal, hogy a kizárólag valamely más elismert termelői szervezettől vásárolt gyümölcs és zöldség forgalmazását sem a fő tevékenység, sem az egyéb tevékenységek tekintetében ne kelljen a számításkor tekintetbe venni. Amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, célszerű lehetővé tenni a termelői szervezet számára, hogy a technikai eszközöket tagjai révén, illetve leányvállalatokon keresztül vagy kiszervezéssel is biztosítsa.

(23)

A termelői szervezetek részvényekkel rendelkezhetnek olyan leányvállalatokban, amelyek növelik a tagok termelésének hozzáadott értékét. Rögzíteni kell a forgalmazott ezen termékek értékének kiszámítására vonatkozó szabályokat. A szóban forgó leányvállalatok fő tevékenységeinek egy adott átmeneti alkalmazkodási időszakot követően a termelői szervezetével azonosnak kell lenniük.

(24)

Részletes szabályokat kell megállapítani az 1234/2007/EK rendeletben foglalt termelői szervezetek társulásainak, a transznacionális termelői szervezeteknek és a termelői szervezetek transznacionális társulásainak az elismerésére és működésére vonatkozóan. Az egységesség érdekében ezeknek a szabályoknak a lehető legjobban tükrözniük kell a termelői szervezetekre vonatkozóan megállapított szabályokat.

(25)

A kínálati oldal koncentrációjának megkönnyítése érdekében célszerű ösztönözni a meglévő termelői szervezetek új szervezetek létrehozása céljából történő egyesülését az egyesített szervezetek működési programjainak egyesítésére vonatkozó szabályok megállapítása révén.

(26)

Azon alapelv tiszteletben tartásával, hogy a termelői szervezeteknek a termelők saját kezdeményezésére kell létrejönniük, és azokat a termelőknek kell ellenőrizniük, a tagállamoknak indokolt lehetőséget biztosítani azon feltételek megállapítására, amelyek mellett további természetes vagy jogi személy valamely termelői szervezetnek és/vagy termelői szervezetek társulásának a tagja lehet.

(27)

Annak biztosítása érdekében, hogy a termelői szervezetek hitelesen képviseljenek egy adott minimális számú termelőt, a tagállamoknak kívánatos intézkedéseket hozniuk annak biztosítására, hogy a termelői szervezeten belül a termelés zömét ellátó, de számszerűleg kisebbségben levő tagok ne éljenek vissza indokolatlan módon erőfölényükkel a szervezet irányításában és működésében.

(28)

Az Unión belüli eltérő termelési és forgalmazási feltételek figyelembevétele céljából a tagállamoknak indokolt megállapítaniuk az elismerési tervet benyújtó termelői csoportok előzetes elismerésére vonatkozó bizonyos feltételeket.

(29)

A stabil és a gyümölcs- és zöldségágazati célkitűzések elérése érdekében tartós közreműködésre képes termelői szervezetek létrehozásának elősegítése érdekében kívánatos előírni, hogy az előzetes elismerés kizárólag azon termelői csoportoknak adható meg, amelyek bizonyítani tudják, hogy meghatározott időn belül képesek az összes elismerési követelménynek megfelelni.

(30)

Célszerű rendelkezni arról, hogy a termelői csoportoknak az elismerési tervben milyen információkat kell megadniuk. Annak érdekében, hogy a termelői csoportok jobban meg tudjanak felelni az elismerési feltételeknek, helyénvaló engedélyezni az elismerési tervek megváltoztatásának lehetőségét. E célból indokolt rendelkezni arról, hogy a tagállamok felkérhessék a termelői csoportokat arra, hogy tervük végrehajtása érdekében hozzanak korrekciós intézkedéseket.

(31)

Előfordulhat, hogy a termelői csoport már az elismerési terv befejezése előtt eleget tesz az elismerés feltételeinek. Célszerű rendelkezni arról, hogy a szóban forgó csoportok működésiprogram-tervezet kíséretében elismerési kérelmet nyújthassanak be. Az egységesség érdekében indokolt előírni, hogy az említett elismerés termelői csoport számára történő megadása az elismerési tervének befejezését, valamint az arra vonatkozó támogatás megszüntetését jelenti. A beruházások többéves finanszírozásának figyelembevétele érdekében azonban indokolt lehetővé tenni, hogy a beruházási támogatásra jogosult beruházások átvihetők legyenek a működési programokba.

(32)

A termelői csoportok létrehozásával és az igazgatási műveleteikkel járó költségek fedezésére szolgáló támogatási rendszer helyes alkalmazásának megkönnyítése érdekében kívánatos az ilyen jellegű támogatásokat átalánydíjszabás alapján nyújtani. A korlátozott költségvetési források miatt indokolt az említett átalánytámogatást felső határhoz kötni. Ezenkívül a különböző nagyságú termelői csoportok eltérő pénzügyi szükségleteinek figyelembevétele érdekében indokolt ezt a felső határt a termelői csoportok által forgalmazható termékek értékétől függően kiigazítani.

(33)

Az egységesség és az elismert termelői csoport státuszra való zökkenőmentes átállás érdekében kívánatos, hogy a fő tevékenységekre és a forgalmazott termékek értékére vonatkozóan a termelői csoportokra ugyanazon a szabályok legyenek alkalmazandók, mint a termelői szervezetekre.

(34)

Egyesülés esetében a létrejövő új termelői csoportok pénzügyi szükségleteinek figyelembevétele, valamint a támogatási program helyes alkalmazása érdekében célszerű lehetővé tenni, hogy a támogatást az egyesülés révén létrejövő termelői csoportok kapják.

(35)

A működési programokkal kapcsolatos támogatási program alkalmazásának megkönnyítése érdekében indokolt egyértelműen meghatározni a termelői szervezetek által forgalmazott termékek fogalmát, beleértve azt, hogy mely termékek vehetők figyelembe, és hogy mely értékesítési szakaszra vonatkoztatva kell a termelés értékét kiszámítani. Ellenőrizhetőségi és egyszerűsítési megfontolásból a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének kiszámítása céljából indokolt olyan átalányértéket alkalmazni, amely megadja az alaptermék (a feldolgozásra szánt gyümölcs vagy zöldség) és a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek értékét. Mivel a feldolgozott gyümölcs és zöldség előállításához szükséges gyümölcs- és zöldségmennyiség termékcsoportonként jelentősen eltér, ezeket a különbségeket indokolt kellőképpen figyelembe venni az alkalmazandó átalányértékekben. Ezen túlmenően azon feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek esetében, amelyekből feldolgozott fűszernövény vagy paprikapor készül, indokolt olyan átalányértéket megállapítani a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének meghatározásának céljára, amely csak az alaptermék értékét adja meg. Fontos, hogy éves ingadozások, valamint elégtelen adatok esetén a forgalmazható termékek kiszámításához más módszereket is alkalmazni lehessen. A támogatási programmal való visszaélések elkerülése érdekében a termelői szervezetek számára általánosságban nem kívánatos engedélyezni, hogy az egyes programok időtartamán belül megváltoztathassák a referencia-időszakokat.

(36)

Annak érdekében, hogy a forgalmazott, feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségtermékek értékének meghatározására szolgáló új számítási módszerre történő áttérés zökkenőmentes legyen, indokolt úgy rendelkezni, hogy az új módszer bevezetése a 2010. január 20. előtt jóváhagyott működési programokat ne érintse, továbbá hogy ez a rendelkezés ne érintse ezeknek a működési programoknak az 1580/2007/EK rendelet 65. és 66. cikke alapján történő módosítása tekintetében fennálló lehetőséget. Ugyanebből a megfontolásból az említett dátum után jóváhagyott működési programok referencia-időszaka vonatkozásában a forgalmazott termékek értékét az új szabályok alapján indokolt kiszámítani.

(37)

A támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében célszerű szabályokat megállapítani a működési alapok kezelésére és a tagok pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan, a lehető legnagyobb rugalmasság biztosítása mellett, azzal a feltétellel, hogy minden termelő élvezhesse a működési alap előnyeit és demokratikus módon részt vehessen az alap használatára vonatkozó döntésekben.

(38)

Fontos rendelkezni a fenntartható működési programokra irányuló nemzeti stratégia hatályáról és szerkezetéről, valamint a környezetvédelmi tevékenységek nemzeti keretéről. Ennek célja a pénzügyi források elosztásának optimalizálása és a stratégia minőségének javítása.

(39)

Célszerű meghatározni a működési programok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárásokat, beleértve a határidőket is, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelő módon tudják értékelni az információkat, valamint hogy intézkedéseket és tevékenységeket lehessen felvenni a programokba, illetve azokból kizárni. Mivel a programok kezelése éves alapon történik, indokolt rendelkezni arról, hogy az egy adott időpontig jóvá nem hagyott programok egy évvel elhalasztódnak.

(40)

Kívánatos eljárást kialakítani a működési programok következő évre vonatkozó évenkénti módosítására vonatkozóan, hogy azokat ki lehessen igazítani minden olyan új feltétel figyelembevétele céljából, amelyeket a program eredeti beterjesztésekor nem lehetett előre látni. Ezenkívül célszerű lehetővé tenni, hogy az intézkedéseket és a működési alap összegét a program végrehajtásának minden évében módosítani lehessen. Az ilyen módosítások esetében célszerű bizonyos, a tagállamok által meghatározandó korlátozások és feltételek – többek között a módosítások illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettség – betartását előírni annak biztosítására, hogy a jóváhagyott programok átfogó célkitűzései ne változzanak.

(41)

Pénzügyi biztonsági és jogbiztonsági okokból indokolt felsorolást készíteni azon műveletekről és kiadásokról, amelyekre a működési programok nem terjedhetnek ki.

(42)

Önálló gazdaságokban történő beruházások esetében az olyan magánérdekeltségű fél jogalap nélküli gazdagodásának megelőzése érdekében, aki kapcsolatát a beruházás hasznos élettartama alatt megszakította a szervezettel, célszerű rendelkezni arról, hogy a szervezet visszafizettesse a beruházás maradványértékét, függetlenül attól, hogy az érintett beruházás valamely tag vagy a szervezet tulajdonában van-e.

(43)

A támogatási program megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében célszerű meghatározni a támogatási kérelmekben feltüntetendő információkat, valamint a támogatás kifizetésére vonatkozó eljárásokat. A likviditási problémák elkerülése érdekében fontos megfelelő biztosítékokkal fedezett előlegfizetési rendszert biztosítani a termelői szervezetek számára. Hasonló okokból célszerű egy másik, a már felmerült kiadások megtérítésére vonatkozó rendszert is kialakítani.

(44)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandóak. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl számottevő, jelentősen megzavarhatja a piacot. Az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett termékek vonatkozásában célszerű részletes szabályokat megállapítani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések hatályát és alkalmazását illetően. Az említett szabályoknak – amennyire csak lehetséges – lehetővé kell tenniük a rugalmasságot és válság esetén a gyors alkalmazást, és ebből fakadóan azt, hogy a döntéseket a tagállamok és a termelői szervezetek hozzák meg. Fontos mindazonáltal, hogy a szabályok révén meg lehessen akadályozni a visszaéléseket és e szabályok egyes intézkedések alkalmazására vonatkozóan – többek között pénzügyi értelemben – korlátozó rendelkezéseket tartalmazzanak. Az említett szabályoknak biztosítaniuk kell továbbá a növény-egészségügyi és a környezetvédelmi követelmények megfelelő betartását is.

(45)

Indokolt részletes szabályokat elfogadni a piacról történő árukivonások vonatkozásában, tekintettel a szóban forgó intézkedés potenciális fontosságára. Különösen a jótékonysági szervezetek és egyes más létesítmények és intézmények által humanitárius segélyként ingyenesen szétosztott, piacról kivont gyümölcs- és zöldségfélék megnövelt támogatásának a rendszerére vonatkozóan kívánatos szabályokat hozni. Az ingyenes szétosztás megkönnyítése érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a jótékonysági szervezetek és az intézmények a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjétől jelképes értékű hozzájárulást kérjenek abban az esetben, ha a szóban forgó áruk feldolgozáson estek át. Emellett ajánlatos meghatározni az árukivonásra adható támogatás maximális szintjét annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne váljon a termékek piaci forgalomba hozatalának tartós alternatívájává. Ezzel összefüggésben célszerű rendelkezni arról, hogy azon termékek esetében, amelyekre a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet (3) V. mellékletében meghatározásra került az uniós kivonási ellentételezés maximális szintje, e szint – az árukivonások társfinanszírozásának tényét tükröző – bizonyos mértékű emelés mellett továbbra is alkalmazandó legyen. Más termékek esetében, ahol a tapasztalatok nem mutatnak túlzott árukivonásra irányuló kockázatot, célszerű lehetővé tenni, hogy a maximális támogatási szintet a tagállamok határozzák meg. Hasonló okokból azonban mindenképp célszerű az árukivonás tekintetében termelői szervezetenként és termékenként mennyiségi korlátokat meghatározni.

(46)

Célszerű részletes szabályokat elfogadni azon nemzeti pénzügyi támogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok az Unió olyan régióiban nyújthatnak, ahol a termelők szervezettségi foka különösen alacsony, beleértve a szervezettség ilyen alacsony fokának fogalommeghatározását is. Indokolt meghatározni a szóban forgó nemzeti támogatás jóváhagyására és a támogatáshoz nyújtott uniós visszatérítés jóváhagyására és összegére, valamint a visszatérítés arányára vonatkozó eljárásokat is. Kívánatos, hogy ezen eljárások összhangban legyenek a jelenleg alkalmazandó eljárásokkal.

(47)

Indokolt részletes szabályokat – különösen eljárási rendelkezéseket – elfogadni azon feltételeket illetően, amelyek alapján a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek, illetve ezen szervezetek társulásai által meghatározott szabályok kiterjeszthetők az adott gazdasági térségben működő valamennyi termelőre. Abban az esetben, ha a termést leszedetlenül adják el, indokolt világossá tenni, hogy mely szabályokat kell kiterjeszteni a termelőkre, illetve a vásárlókra.

(48)

Az almaimport felügyelete, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az almaimport jelentős mértékű növekedését viszonylag rövid idő alatt észlelni lehessen, 2006-ban átmeneti jelleggel bevezetésre került a Kombinált Nómenklatúra szerinti 0808 10 80 kód (KN-kód) alá tartozó alma behozatalára vonatkozó kérelmek rendszere. Időközben az almaimport felügyeletére alkalmas olyan új és pontos eszközök kerültek kialakításra, amelyek a kereskedőkre a jelenlegi engedélyezési rendszernél kisebb terhet rónak. Ezért a 0808 10 80 KN-kód alá tartozó almák behozatalára vonatkozó engedélyek bemutatási kötelezettségét indokolt rövid időn belül megszüntetni.

(49)

Célszerű részletes szabályokat megállapítani a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó belépési árrendszer tekintetében. Mivel az érintett romlandó gyümölcsöket és zöldségeket nagyrészt bizományi értékesítési rendszerben szállítják, ez a termékek értékének meghatározása terén sajátos nehézségeket okoz. Kívánatos ezért meghatározni a behozott termékek közös vámtarifába való besorolásához alapul szolgáló belépési ár kiszámításának lehetséges módszereit. Ajánlatos különösen a termékek átlagos árának súlyozott átlagai alapján behozatali átalányértékeket megállapítani, továbbá különös rendelkezéseket hozni arra az esetre, ha egy adott származási helyről eredő termékek árai nem állnak rendelkezésre. A rendszer megfelelő alkalmazása érdekében indokolt előírni, hogy bizonyos körülmények között biztosítékot kell letétbe helyezni.

(50)

Kívánatos részletes szabályokat elfogadni azon kiegészítő behozatali vámra vonatkozóan, amelyet egyes termékekre a közös vámtarifában meghatározott behozatali vámon felül ki lehet vetni. A kiegészítő vám akkor vethető ki, ha az érintett termékek behozatali mennyisége meghaladja a termékenként és alkalmazási időszakonként meghatározott küszöbszinteket. Az Unió felé úton lévő áruk mentesülnek a kiegészítő vám alól, így ezen áruk tekintetében különös rendelkezéseket kell hozni.

(51)

Célszerű rendelkezni a folyamatban lévő programok és rendszerek megfelelő nyomon követéséről és értékeléséről annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, valamint a tagállamok felmérhessék azok hatékonyságát és eredményességét.

(52)

Indokolt rendelkezéseket hozni az e rendelet végrehajtásához szükséges értesítések típusa, formátuma és eszköze vonatkozásában. Fontos, hogy e rendelkezések kiterjedjenek a termelők és a termelői szervezetek által a tagállamoknak, és a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott értesítésekre, valamint a késedelmes vagy pontatlan értesítésből eredő következményekre is.

(53)

Indokolt intézkedéseket megállapítani az e rendelet és az 1234/2007/EK rendelet megfelelő alkalmazásának biztosításához szükséges ellenőrzések, valamint a feltárt szabálytalanságokra alkalmazandó megfelelő szankciók tekintetében. Ajánlatos, hogy ezen intézkedések mind az uniós szinten megállapított konkrét ellenőrzéseket és szankciókat, mind a kiegészítő nemzeti ellenőrzéseket és szankciókat tartalmazzák. Fontos, hogy az ellenőrzések és a szankciók visszatartó erejűek, hatékonyak és arányosak legyenek. A termelőkkel szembeni méltányos bánásmód biztosítása érdekében indokolt rendelkezni a nyilvánvaló tévedés, a vis maior, valamint más rendkívüli körülmények kezeléséről. Célszerű szabályokat megállapítani a mesterségesen előidézett helyzetekre vonatkozóan, hogy ilyen helyzetekből ne származhasson haszon.

(54)

Indokolt rendelkezéseket megállapítani, amelyekkel a továbbiakban is biztosítható a 2200/96/EK rendeletben, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletben (4) és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendeletben (5) meghatározott előző rendszerről a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendeletben (6), valamint később az 1234/2007/EK és az 1580/2007/EK rendeletben, majd e rendeletben meghatározott új rendszerre történő zökkenőmentes átállás, valamint az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkében megállapított átmeneti szabályok alkalmazása.

(55)

Annak érdekében, hogy az alma behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszer eltörlésének a kereskedelmi gyakorlat tekintetében kifejtett hatásait csökkenteni lehessen, az 1580/2007/EK rendelet 134. cikkét célszerű 2011. augusztus 31-ig továbbra is alkalmazni.

(56)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által meghatározott határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály és fogalomhasználat

(1)   E rendelet megállapítja az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályait a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat vonatkozásában.

E rendelet II. és III. címe azonban csak az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékekre és a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékekre alkalmazandó.

(2)   E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az 1234/2007/EK rendeletben használt fogalmak ugyanazt jelentik ebben a rendeletben is.

2. cikk

Gazdasági évek

A gyümölcs és zöldség, valamint a feldolgozott gyümölcs és zöldség tekintetében a gazdasági év január 1-jétől december 31-ig tart.

II.   CÍM

A TERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA

I.   FEJEZET

Általános szabályok

3. cikk

Forgalmazási előírások; termékkel rendelkező személy

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelmények képezik az általános forgalmazási előírást. Az általános forgalmazási előírás részleteit e rendelet I. mellékletének A. része tartalmazza.

Azoknak a gyümölcsöknek és zöldségeknek, amelyekre nem vonatkozik termékspecifikus forgalmazási előírás, meg kell felelniük az általános forgalmazási előírásnak. Ha azonban a szóban forgó termékkel rendelkező személy igazolni tudja, hogy a termék eleget tesz egy, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott hatályos előírásnak, úgy kell tekinteni, hogy a termék megfelel az általános forgalmazási előírásnak.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 113. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett termékspecifikus forgalmazási előírásokat az alábbi termékek vonatkozásában e rendelet I. mellékletének B. része tartalmazza:

a)

alma,

b)

citrusfélék,

c)

kivi,

d)

fejes saláta, fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta,

e)

őszibarack és nektarin,

f)

körte,

g)

szamóca,

h)

étkezési paprika,

i)

csemegeszőlő,

j)

paradicsom.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikke (3) bekezdésének az alkalmazásában a „termékkel rendelkező személy” minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az érintett terméket fizikailag birtokolja.

4. cikk

Kivétel és mentesség a forgalmazási előírások alkalmazása alól

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően az alábbi termékeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási előírásnak:

a)

amennyiben egyértelműen fel vannak rajtuk tüntetve a „feldolgozásra szánt” vagy a „takarmányozásra” szöveg vagy ennek megfelelő más megfogalmazás:

i.

az ipari feldolgozásra szánt termékek, vagy

ii.

az állati takarmányozásra vagy más, nem élelmezési célú felhasználásra szánt termékek;

b)

olyan termékek, amelyeket a termelő a gazdaságában értékesít a fogyasztók részére személyes felhasználás céljából;

c)

az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával valamely tagállam kérésére hozott bizottsági határozat által egy adott régió olyan termékeként elismert termékek, amelyek a térség kiskereskedelmében kerülnek értékesítésre a kialakult, hagyományos helyi fogyasztási igények kielégítése céljából;

d)

a tisztított vagy darabolt, ezáltal „azonnal fogyasztható” vagy „konyhakész” termékek;

e)

az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontja, valamint I. mellékletének IX. része értelmében gyümölcs- és zöldségféleként besorolt növények magjainak csíráztatásából származó, ehető csíraként forgalmazott termékek.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a következő termékeknek nem kell megfelelniük a forgalmazási előírásoknak egy adott termelési területen belül:

a)

a termelő által az előkészítő és csomagoló állomásoknak és tárolóhelyeknek eladott vagy leszállított, vagy a termelő gazdaságából az említett állomások felé továbbított termékek, továbbá

b)

a tárolóhelyekről az előkészítő és csomagoló állomások felé továbbított termékek.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a tagállamok mentesíthetik a termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alól a feldolgozásra szánt, de az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában nem említett, a fogyasztók személyes felhasználására szánt, kiskereskedelmi forgalomban értékesített, „feldolgozásra szánt termék” felirattal vagy ennek megfelelő más szöveggel ellátott termékeket.

(4)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a tagállamok mentesíthetik a forgalmazási előírások hatálya alól a kizárólag a tagállamok által meghatározott adott előállítási terület termelői részére fenntartott piacokon a termelő által személyes felhasználás céljából közvetlenül a végső fogyasztónak értékesített termékeket.

(5)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a termékspecifikus forgalmazási előírások tekintetében megengedhető, hogy a nem extra osztályú gyümölcsök és zöldségek a feladást követő értékesítési szakaszokban a frissesség és feszesség kismértékű hiányát, valamint fejlődésükből és romlandóságukból következő enyhe minőségromlás jeleit mutassák.

(6)   Az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a következő termékeknek nem kell megfelelniük az általános forgalmazási előírásnak:

a)

a 0709 59 KN-kód alá tartozó nem termesztett gomba,

b)

a 0709 90 40 KN-kód alá tartozó kapribogyó,

c)

a 0802 11 10 KN-kód alá tartozó keserű mandula,

d)

a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula héj nélkül,

e)

a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró héj nélkül,

f)

a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió héj nélkül,

g)

a 0802 90 50 KN-kód alá tartozó fenyődió,

h)

a 0802 50 00 KN-kód alá tartozó pisztácia,

i)

a 0802 60 00 KN-kód alá tartozó makadámia dió,

j)

az ex 0802 90 20 KN-kód alá tartozó hikori dió,

k)

a 0802 90 85 KN-kód alá tartozó más dióféle,

l)

a 0803 00 90 KN-kód alá tartozó plantain szárítva,

m)

a 0805 KN-kód alá tartozó citrusfélék szárítva,

n)

a 0813 50 31 KN-kód alá tartozó keverék trópusi diófélékből,

o)

a 0813 50 39 KN-kód alá tartozó keverék más diófélékből,

p)

a 0910 20 KN-kód alá tartozó sáfrány.

(7)   A tagállam illetékes hatósága részére bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alá tartozó termékek megfelelnek a megállapított feltételeknek, különös tekintettel tervezett felhasználásukra.

5. cikk

Jelölési információk

(1)   Az e fejezetben előírt jelölési információkat a csomagolás egyik oldalán jól látható helyen, olvashatóan kell feltüntetni, vagy kitörölhetetlenül közvetlenül a csomagolási egységre nyomtatva, vagy egy olyan címkén, amely a csomagolási egység szerves része, illetve ahhoz van rögzítve.

(2)   Azon ömlesztve szállított áruk esetében, amelyeket közvetlenül rakodnak a szállítóeszközökre, az (1) bekezdésben említett jelölési információknak szerepelniük kell vagy az árukat kísérő okmányon vagy a szállítóeszközökön belül jól látható helyen elhelyezett feliraton.

(3)   A 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, távollevők között kötött szerződések esetében a forgalmazási előírásoknak való megfelelés érdekében a jelölési információknak még a vásárlás befejezését megelőzően rendelkezésre kell állniuk.

(4)   A számlákon és kísérő dokumentumokon – kivéve a fogyasztónak szánt elismervényt – fel kell tüntetni a termékek nevét és származási országát, valamint adott esetben – ha egy adott termékspecifikus forgalmazási előírás azt megköveteli – a minőségi osztályt, fajtát vagy kereskedelmi típust, illetve azt a tényt, hogy a terméket feldolgozásra szánták.

6. cikk

Jelölési információk a kiskereskedelmi szakaszban

(1)   A kiskereskedelmi szakaszban az e fejezetben előírt jelölési információkat olvashatóan és szembetűnő helyen kell megjeleníteni. A termékeket úgy lehet értékesítésre kínálni, ha a kiskereskedő a termék közvetlen közelében jól láthatóan, olvashatóan, a fogyasztót nem félrevezető módon feltüntette a származási országra és – adott esetben – a minőségi osztályra és a fajtára vagy a kereskedelmi típusra vonatkozó jelölési információkat.

(2)   A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) értelmében vett, előre csomagolt termékek esetében a forgalmazási előírásokban meghatározott információkon túlmenően fel kell tüntetni a nettó tömeget is. A darabszámra árusított termékek esetében azonban a nettó tömeg feltüntetése nem követelmény, ha a termékek darabszáma kívülről tisztán látható és könnyen megszámolható, illetve ha a darabszám fel van tüntetve a címkén.

7. cikk

Termékkeverékek

(1)   A legfeljebb öt kilogramm nettó tömegű, különböző fajtájú gyümölcsök és zöldségek keverékét tartalmazó csomagolási egységek értékesítése az alábbi feltételekkel megengedett:

a)

a termékek egységes minőségűek, minden egyes termék megfelel a vonatkozó termékspecifikus forgalmazási előírásnak vagy – az adott termékre vonatkozó termékspecifikus forgalmazási előírás hiányában – az általános forgalmazási előírásnak,

b)

a csomagolási egységet e fejezetnek megfelelően felcímkézték, és

c)

a termékkeverék nem vezeti félre a fogyasztót.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában előírt követelmények nem alkalmazandók a termékkeverékben található azon termékekre, amelyek nem az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékek.

(3)   Ha a termékkeveréket alkotó gyümölcsök és zöldségek több tagállamból vagy harmadik országból származnak, a származási országok teljes nevét – az esetnek megfelelően – az alábbi elnevezések egyikével lehet helyettesíteni:

a)

„az EU-ból származó gyümölcs- és zöldségfélék keveréke”,

b)

„az EU-n kívüli országokból származó gyümölcs- és zöldségfélék keveréke”,

c)

„az EU-ból és az EU-n kívüli országokból származó gyümölcs- és zöldségfélék keveréke”.

II.   FEJEZET

A forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése

1.   szakasz

Általános rendelkezések

8. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a megfelelőségi ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, azaz a gyümölcsöknek és zöldségeknek a forgalmazás valamennyi szakaszában végzett, az e címben és az 1234/2007/EK rendelet 113. és 113a. cikkében szereplő forgalmazási előírásoknak és egyéb rendelkezéseknek a betartására irányuló ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat.

9. cikk

Koordináló hatóságok és ellenőrző szervek

(1)   Minden tagállam kijelöli a következőket:

a)

az e fejezet által szabályozott területeken a koordinációért és kapcsolattartásért felelős egyetlen illetékes hatóságot (a továbbiakban: koordináló hatóság), továbbá

b)

az e fejezet alkalmazásáért felelős ellenőrző szervet, illetve szerveket (a továbbiakban: ellenőrző szervek).

Az első albekezdésben említett koordináló hatóság és ellenőrző szervek lehetnek köz- vagy magánszervezetek. A tagállam azonban mindkét esetben felel értük.

(2)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)

az (1) bekezdés a) pontja értelmében kijelölt koordináló hatóság neve, postai és e-mail címe,

b)

az (1) bekezdés b) pontja értelmében kijelölt ellenőrző szervek neve, postai és e-mail címe, továbbá

c)

az egyes kijelölt ellenőrző szervek tevékenységi körének pontos leírása.

(3)   A koordináló hatóság lehet az ellenőrző szerv, illetve az ellenőrző szervek egyike, vagy bármely más, az (1) bekezdés szerint kijelölt szerv.

(4)   A Bizottság a tagállamok által kijelölt koordináló hatóságok jegyzékét az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

10. cikk

Kereskedői adatbázis

(1)   A tagállamok összeállítanak egy olyan, a zöldség- és gyümölcskereskedőket tartalmazó adatbázist, amely az e cikkben megállapított feltételek mellett felsorolja azokat a kereskedőket, akik részt vesznek az 1234/2007/EK rendelet 113. cikke értelmében megállapított előírások hatálya alá tartozó zöldség- és gyümölcsfélék forgalmazásában.

A tagállamok ehhez más célra létrehozott adatbázist vagy adatbázisokat is felhasználhatnak.

(2)   E rendelet alkalmazásában „kereskedő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely:

a)

a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó gyümölcs- vagy zöldségfélével rendelkezik, azzal a céllal, hogy azokat:

i.

bemutassa vagy eladásra kínálja,

ii.

értékesítse, vagy

iii.

bármilyen más módon forgalomba hozza, vagy

b)

a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó gyümölcs- vagy zöldségfélék tekintetében az a) pontban meghatározott tevékenységek egyikét ténylegesen folytatja.

Az első albekezdés a) pontjában említett tevékenységek a következőkre vonatkoznak:

a)

az interneten keresztül vagy más módon történő távértékesítés,

b)

a természetes vagy jogi személy által, saját maga vagy harmadik személy nevében folytatott, ennek megfelelő tevékenységek, és

c)

az Unióban és/vagy harmadik országba irányuló export és/vagy harmadik országból származó import keretében folytatott, ennek megfelelő tevékenységek.

(3)   A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a következőkben meghatározott kereskedőknek szerepelniük kell vagy sem az adatbázisban:

a)

azok a kereskedők, akiknek a tevékenysége a 4. cikk szerint mentesül a forgalmazási előírásoknak való megfelelés kötelezettsége alól, továbbá

b)

olyan természetes vagy jogi személyek, akiknek vagy amelyeknek a zöldség- és gyümölcságazatban végzett tevékenysége áruszállításra vagy kiskereskedelmi értékesítésére korlátozódik.

(4)   Ha a kereskedői adatbázist több elkülönülő elemből állítják össze, a koordináló hatóság gondoskodik arról, hogy az adatbázis és annak elemei, valamint azok frissítése egységes legyen. Az adatbázist elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni.

(5)   Az adatbázis minden egyes kereskedőre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)

nyilvántartási szám, név és cím,

b)

a 11. cikk (2) bekezdésében említett kockázati kategóriák valamelyikébe való besoroláshoz szükséges információk, különösen az értékesítési láncban elfoglalt helye és a cég fontosságára vonatkozó információ,

c)

az egyes kereskedők korábbi ellenőrzéseinek eredményeivel kapcsolatos információk,

d)

bármely egyéb, az ellenőrzésekhez szükségesnek tartott információ, például a forgalmazási előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos minőségbiztosítási rendszer vagy önellenőrzési rendszer megléte.

Az adatbázist elsősorban a megfelelőségi ellenőrzések során összegyűjtött információk felhasználásával kell frissíteni.

(6)   A kereskedőknek gondoskodniuk kell a tagállamok által az adatbázis létrehozásához és frissítéséhez szükségesnek ítélt információk rendelkezésre bocsátásáról. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nem az adott tagállam területén alapított, de ott kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedőknek szerepelniük kell az adatbázisban.

2.   szakasz

A tagállamok által végzett megfelelőségi ellenőrzések

11. cikk

Megfelelőségi ellenőrzések

(1)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megfelelőségi ellenőrzésekre az e címben és az 1234/2007/EK rendelet 113. és 113a. cikkében szereplő forgalmazási előírásoknak és más rendelkezéseknek az érvényesítése érdekében szelektív módon, kockázatelemzés alapján és megfelelő időközönként kerüljön sor.

A kockázatelemzési feltételek között szerepel a 15. cikk alapján elismert megfelelőségi ellenőrzéseket végző harmadik ország illetékes hatósága által kiállított, a 14. cikkben említett megfelelőségi igazolás megléte. Az ilyen igazolás meglétét a megfelelés hiányának szempontjából kockázatcsökkentő tényezőnek kell tekinteni.

A kockázatelemzési szempontok között emellett szerepelhet még:

a)

a termék megnevezése, a termelési időszak, a termék ára, időjárási feltételek, csomagolási és árukezelési műveletek, tárolási feltételek, a származási ország, a szállítóeszköz vagy a tétel nagysága,

b)

a kereskedő mérete, az értékesítési láncban elfoglalt helye, forgalmának mennyisége vagy értéke, termékskálája, a szállítási terület vagy az üzleti tevékenység típusa (például tárolás, válogatás, csomagolás vagy értékesítés);

c)

a korábbi ellenőrzések eredményei, beleértve a feltárt hiányosságok számát és típusát, a forgalmazott termékek általános minőségét és a használt technikai eszközök szintjét;

d)

a kereskedő által használt, a forgalmazási előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos minőségbiztosítási rendszernek vagy önellenőrzési rendszernek a megbízhatósága;

e)

az ellenőrzés elvégzésének helye, megjelölve különösen, hogy ez a hely a termék Unióba való belépésének vagy a csomagolás, illetve berakodás helye-e;

f)

minden egyéb olyan információ, amely a megfelelés hiányának kockázatára utalhat.

(2)   A kockázatelemzés a 10. cikkben meghatározott kereskedői adatbázisban található információkon alapul, és a kereskedőket kockázati kategóriákba sorolja.

A tagállamok előre meghatározzák a következőket:

a)

a tételek megfelelésének hiányára vonatkozó kockázatelemzés szempontjai;

b)

az egyes kockázati kategóriák kockázatelemzése alapján azon kereskedők vagy tételek és/vagy mennyiségek minimális aránya, amelyeket megfelelőségi ellenőrzésnek kell alávetni.

A tagállamok kockázatelemzés alapján eldönthetik, hogy alávetik-e szelektív ellenőrzésnek azokat a termékeket, amelyekre nem vonatkoznak termékspecifikus forgalmazási előírások.

(3)   Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok növelik a kereskedőkre, termékekre, származásra vagy egyéb paraméterekre vonatkozó ellenőrzések gyakoriságát.

(4)   A kereskedőknek az ellenőrző szervek rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amelyet az említett szervek a megfelelőségi ellenőrzések megszervezése és elvégzése szempontjából szükségesnek ítélnek.

12. cikk

Elismert kereskedők

(1)   A tagállamok engedélyezhetik a legalacsonyabb kockázati kategóriába sorolt és a forgalmazási előírásoknak való megfelelőség külön garanciáival rendelkező kereskedőknek, hogy a feladás szakaszában a II. mellékletben szereplő mintát használják az egyes csomagolási egységek címkézéséhez, és/vagy aláírják a 14. cikkben említett megfelelőségi igazolást.

(2)   Az engedély legalább egyéves időszakra szól.

(3)   A lehetőséggel élő kereskedőknek:

a)

olyan ellenőrző személyzettel kell rendelkezniük, akik a tagállam által jóváhagyott képzésben részesültek;

b)

a termék előkészítéséhez és csomagolásához szükséges megfelelő felszereléssel kell rendelkezniük;

c)

kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az általuk feladott árukon elvégzik a megfelelőségi ellenőrzést, és nyilvántartást vezetnek az összes elvégzett ellenőrzésről.

(4)   Ha egy adott elismert kereskedő már nem felel meg az engedély feltételeinek, a tagállam az engedélyt visszavonja.

(5)   Az (1) bekezdés rendelkezéseinek ellenére az elismert kereskedők a készletek kimerüléséig tovább használhatják a 2009. június 30-án az 1580/2007/EK rendelet előírásainak megfelelő mintákat.

A kereskedőknek 2009. július 1-je előtt odaítélt engedélyek az abban meghatározott időpontig érvényesek maradnak.

13. cikk

A nyilatkozatok vámhatóság általi elfogadása

(1)   A vámhatóságok csak akkor fogadhatják el a termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek kivitelére és/vagy szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozatot, ha:

a)

az áru rendelkezik megfelelőségi igazolással, vagy

b)

az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az érintett tételek rendelkeznek megfelelőségi igazolással, vagy

c)

az illetékes ellenőrző szerv tájékoztatta a vámhatóságot arról, hogy az érintett tételekre nem bocsátott ki megfelelőségi igazolást, mert a 11. cikk (1) bekezdésében előírt kockázatelemzés alapján az említett tételeket nem szükséges ellenőrizni.

Ezek a rendelkezések a tagállamok által a 11. cikk alkalmazásában elvégezhető megfelelőségi ellenőrzések sérelme nélkül alkalmazandók.

(2)   Az (1) bekezdés az I. melléklet A. részében meghatározott általános forgalmazási előírás hatálya alá tartozó termékekre, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő termékekre is alkalmazandó akkor, ha az érintett tagállam a 11. cikk (1) bekezdése szerinti kockázatelemzés alapján ezt szükségesnek ítéli.

14. cikk

Megfelelőségi igazolás

(1)   Az illetékes hatóságok megfelelőségi igazolást állíthatnak ki annak tanúsítására, hogy egy adott termék megfelel a vonatkozó forgalmazási előírásnak (a továbbiakban: igazolás). Az illetékes hatóságok által az Unióban alkalmazandó igazolás mintáját a III. melléklet tartalmazza.

Az Unióban az illetékes hatóságok által kibocsátott igazolások helyett a 15. cikk (4) bekezdésében említett harmadik országok alkalmazhatják saját igazolásaikat azzal a feltétellel, hogy azok tartalmazzák legalább az uniós igazolásokban szereplő információkat. A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az említett, harmadik országok által használt igazolások mintáit.

(2)   Az igazolásokat eredeti aláírással papír alapon, vagy elektronikus aláírással ellátott, ellenőrzött elektronikus formátumban lehet kibocsátani.

(3)   Minden igazolást el kell látni az illetékes hatóság bélyegzőjével és az arra felhatalmazott személynek vagy személyeknek az aláírásával.

(4)   A igazolásokat az Unió hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

(5)   Az azonosíthatóság érdekében minden egyes igazolást sorszámmal kell ellátni. Az illetékes hatóságok minden egyes kibocsátott igazolásnak megőrzik a másolati példányát.

(6)   Az (1) bekezdés első albekezdése rendelkezéseinek ellenére a tagállamok a készletek kimerüléséig tovább használhatják a 2009. június 30-án az 1580/2007/EK rendeletnek megfelelő igazolásokat.

3.   szakasz

A harmadik országok által végrehajtott megfelelőségi ellenőrzések

15. cikk

A harmadik országok által az Unióba irányuló behozatalt megelőzően elvégzett megfelelőségi ellenőrzések jóváhagyása

(1)   Harmadik ország kérésére a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően jóváhagyhatja az említett harmadik ország által a termékspecifikus forgalmazási előírásoknak való megfelelésre vonatkozóan az Unióba irányuló behozatalt megelőzően elvégzett ellenőrzéseket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jóváhagyás azoknak a harmadik országoknak adható meg, amelyek az Unióba bevitt termékekre vonatkozóan eleget tesznek az uniós forgalmazási előírásoknak vagy azokkal legalább egyenértékű előírásoknak.

A jóváhagyásban meg kell határozni a harmadik országnak azt az illetékes hatóságát, amelynek felelősségi körébe tartozik az (1) bekezdésben említett ellenőrzések elvégzése. Az említett hatóság felel az Unióval való kapcsolattartásért. A jóváhagyásban fel kell tüntetni továbbá az adott harmadik országnak a megfelelő ellenőrzések elvégzésével megbízott ellenőrző szerveit.

A jóváhagyás csak az érintett harmadik országból származó termékekre érvényes, valamint egyes termékekre korlátozható.

(3)   A harmadik országok ellenőrző szerveinek olyan hivatalos szerveknek vagy a (2) bekezdésben említett hatóság által hivatalosan elismert szerveknek kell lenniük, amelyek kielégítő biztosítékot nyújtanak, valamint rendelkeznek a szükséges személyzettel, felszereléssel és létesítményekkel az ellenőrzéseknek a 17. cikk (1) bekezdésében említett vagy azokkal egyenértékű módszerekkel történő elvégzéséhez.

(4)   Azon országok felsorolását, amelyek megfelelőségi ellenőrzései e cikk alapján jóváhagyásra kerültek, valamint az érintett termékeket a IV. melléklet tartalmazza.

A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az érintett hivatalos hatóságokra és ellenőrző szervekre vonatkozó adatokat.

16. cikk

A megfelelőségi ellenőrzések jóváhagyásának a felfüggesztése

A Bizottság a megfelelőségi ellenőrzésekre vonatkozó jóváhagyást felfüggesztheti, ha úgy találja, hogy a tételek és/vagy a mennyiségek jelentős részében az áruk nem felelnek meg a harmadik ország ellenőrző szervei által kibocsátott megfelelőségi igazolásban szereplő információknak.

4.   szakasz

Ellenőrzési módszerek

17. cikk

Ellenőrzési módszerek

(1)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az e fejezetben előírt megfelelőségi ellenőrzéseket – kivéve a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén végzett ellenőrzéseket – az V. mellékletben meghatározott ellenőrzési módszereknek megfelelően kell végrehajtani.

A tagállamok különös rendelkezéseket állapítanak meg a megfelelőségnek a végső felhasználónak történő kiskereskedelmi értékesítés helyén történő ellenőrzésére vonatkozóan.

(2)   Ha az ellenőrök úgy találják, hogy az áruk megfelelnek a forgalmazási előírásoknak, az ellenőrző szerv kibocsáthatja a III. mellékletben meghatározott megfelelőségi igazolást.

(3)   Ha az áruk nem felelnek meg az előírásoknak, az ellenőrző szerv megállapítja a meg nem felelést és erről értesíti a kereskedőt vagy annak képviselőit. Azokat az árukat, amelyekre vonatkozóan meg nem felelést állapítottak meg, az ellenőrző szerv engedélye nélkül nem lehet mozgatni. Az említett engedély megadását az ellenőrző szerv az általa meghatározott feltételek teljesítéséhez kötheti.

A kereskedők dönthetnek úgy, hogy áruik egy részét vagy egészét összhangba hozzák az előírásokkal. Az összhangba hozott árukat addig nem lehet forgalomba hozni, amíg az illetékes ellenőrző szerv a megfelelő eszközökkel meg nem bizonyosodott arról, hogy az árukat ténylegesen összhangba hozták az előírásokkal. Adott esetben az illetékes ellenőrző szerv a tétel egészére vagy egy részére vonatkozóan csak akkor állítja ki a III. mellékletben meghatározott megfelelőségi igazolást, ha az áruk már megfelelnek az előírásoknak.

Ha valamely ellenőrző szerv elfogadja egy kereskedő arra vonatkozó kérelmét, hogy az árut egy másik tagállamban hozza összhangba az előírásokkal, mint amelyben az áru megfelelőségének hiányát megállapították, a kereskedő értesíti a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes ellenőrző szervét a meg nem felelő tételről. A megfelelőség hiányát megállapító tagállam elküldi az arról szóló jelentés másolatát a többi érintett tagállamnak, köztük az előírásoknak meg nem felelő tétel rendeltetési helye szerinti tagállamnak.

Ha az áru nem hozható összhangba az előírásokkal, valamint nem hasznosítható sem állati takarmányként, sem ipari feldolgozás alapanyagaként, sem más nem élelmezési célú felhasználás keretében, az ellenőrző szerv szükség esetén felkérheti a kereskedőket a megfelelő intézkedések megtételére annak biztosítására, hogy az érintett termékek ne kerüljenek forgalomba.

A kereskedők gondoskodnak a tagállamok által e bekezdés alkalmazásához szükségesnek ítélt minden információ rendelkezésre bocsátásáról.

5.   szakasz

Értesítések

18. cikk

Értesítések

(1)   Az a tagállam, amelyben egy másik tagállamból származó szállítmányról megállapították, hogy nem felel meg a forgalmazási előírásoknak olyan hibák vagy minőségromlás miatt, amelyet már a csomagolás során meg lehetett volna állapítani, haladéktalanul értesíti erről a Bizottságot és a feltehetőleg érintett tagállamokat.

(2)   Az a tagállam, amelyben egy harmadik országból származó árukból álló tétel szabad forgalomba bocsátását elutasították azért, mert az nem felelt meg a forgalmazási előírásoknak, haladéktalanul értesíti erről a Bizottságot, a feltehetőleg érintett tagállamokat és a IV. mellékletben felsorolt, érintett harmadik országokat.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az ellenőrző és kockázatelemzési rendszerükre vonatkozó rendelkezéseikről. Az említett rendszerek bármilyen későbbi módosításáról szintén tájékoztatják a Bizottságot.

(4)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az adott év során a forgalmazás összes szakaszában elvégzett ellenőrzések összesített eredményeiről, mégpedig az adott évet követő év június 30-ig.

(5)   Az (1)–(4) bekezdésben említett értesítésekre a Bizottság által meghatározott módon kerül sor.

III.   CÍM

TERMELŐI SZERVEZETEK

I.   FEJEZET

Követelmények és elismerés

1.   szakasz

Fogalommeghatározások

19. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E cím alkalmazásában:

a)   „termelő”: az 1234/2007/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági termelő,

b)   „termelő tag”: olyan termelő vagy termelői szövetkezet, aki vagy amely termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának tagja,

c)   „leányvállalat”: olyan vállalat, amelyben egy vagy több termelői szervezet vagy azok társulásai részesedéssel rendelkeznek, és amely hozzájárul a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulásai által vállalt célkitűzések megvalósításához,

d)   „transznacionális termelői szervezet”: bármely olyan szervezet, amelyben legalább a termelők egyikének a gazdasága a szervezet székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található,

e)   „termelői szervezetek transznacionális társulása”: termelői szervezetek bármely olyan társulása, amelyben a társult szervezetek legalább egyike a társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található,

f)   „konvergencia-célkitűzés”: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó uniós jogszabályok szerint a legkevésbé fejlett tagállamokra és régiókra vonatkozó fellépés célkitűzése, a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban,

g)   „intézkedés”: a következők valamelyike:

h)   „tevékenység”: olyan meghatározott tevékenység vagy eszköz, amely az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több célkitűzéshez hozzájáruló adott működési célkitűzés megvalósítására irányul,

i)   „melléktermék”: gyümölcs- vagy zöldségtermék előkészítéséből származó olyan termék, amelynek pozitív gazdasági értéke van, de amely nem a szándékolt fő eredmény,

j)   „előkészítés”: olyan előkészítési tevékenységek, mind például a tisztítás, a darabolás, a hámozás, a vágás vagy a szárítás, amelyek eredményeként a gyümölcsből vagy zöldségből nem válik feldolgozott gyümölcs vagy zöldség,

k)   „szakmaközi alap”: az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említettek szerint, az 1234/2007/EK rendelet 123. cikke (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt olyan egy vagy több tevékenység, amelyet a tagállam jóváhagyott, és amelyet egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása és az élelmiszer-feldolgozási és/vagy -forgalmazási láncból legalább egy szereplő közösen kezel,

l)   „kiindulási mutató”: a programozási időszak kezdetén fennálló állapotot vagy trendet tükröző olyan mutató, amely információi révén hasznos lehet:

(2)   A tagállamok meghatározzák a területükön a nemzeti jogi és igazgatási struktúráik alapján érintett azon jogi személyeket, amelyeknek meg kell felelniük az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikkének. A termelői szervezetek elismerésére vonatkozóan kiegészítő szabályokat fogadhatnak el, valamint adott esetben a jogi személyek pontosan meghatározott részére vonatkozóan további rendelkezéseket állapíthatnak meg az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikkének alkalmazása céljából.

2.   szakasz

A termelői szervezetekre alkalmazandó követelmények

20. cikk

Termékkör

(1)   A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke szerint – az említett rendelet 125b. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében hozott döntésre is figyelemmel – az elismerési kérelemben meghatározott termék vagy termékcsoport tekintetében elismerik a termelői szervezeteket.

(2)   A tagállamok a kizárólag feldolgozásra szánt termékek, illetve termékcsoportok tekintetében csak akkor ismerhetik el a termelői szervezeteket, ha azok beszállítói szerződések rendszerével vagy másképp biztosítani tudják a szóban forgó termékek feldolgozás céljából történő szállítását.

21. cikk

Tagok minimális száma

Az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a termelői szervezetek minimális tagszámának meghatározásakor a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ha az elismerés kérelmezője teljesen vagy részben olyan tagokból áll, amelyek maguk is jogi személyek vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részei, akkor a termelők minimális száma meghatározható az egyes jogi személyekhez, illetve jogi személyek egyértelműen meghatározott részeihez kapcsolódó termelők száma alapján.

22. cikk

A tagság minimális időtartama

(1)   A termelők tagságának minimális időtartama nem lehet rövidebb egy évnél.

(2)   A tagságról való lemondásról a szervezetet írásban kell értesíteni. A tagállamok meghatározzák a felmondási időt, amely nem lehet hosszabb hat hónapnál, valamint azt az időpontot, amelyen a lemondás hatályba lép.

23. cikk

A termelői szervezetek szervezeti felépítése és tevékenysége

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a termelői szervezetek rendelkezzenek az 1234/2007/EK rendelet 122. cikke első bekezdésének c) pontjában és 125b. cikke (1) bekezdésének e) pontjában megállapított követelmények teljesítéséhez, valamint alapvető feladataik ellátásához szükséges megfelelő személyzettel, infrastruktúrával és felszereléssel, különösen az alábbiak tekintetében:

a)

tagjaik termelési tevékenységének ismerete,

b)

tagjaik termésének begyűjtése, válogatása, tárolása és csomagolása,

c)

kereskedelmi és költségvetési ügyvitel, továbbá

d)

központi könyvelés és számlázási rendszer.

24. cikk

A forgalmazható termékek értéke vagy mennyisége

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a forgalmazható termékek értékét vagy mennyiségét az e rendelet 50. és 51. cikkében a forgalmazott termékek értékének számítására megállapított módszer alapján kell kiszámítani.

(2)   Abban az esetben, ha egy adott termelői szervezet egy vagy több tagja az (1) bekezdés alkalmazásához nem rendelkezik elegendő korábbi adattal a forgalmazott termékekre vonatkozóan, a forgalmazható termékeik értéke megfeleltethető az azt az évet megelőző három év során forgalmazható termékek átlagos értékének, amelyben az elismerés iránti kérelem benyújtásra került, valamint az érintett termelői szervezet tagjai ténylegesen termelői tevékenységet folytattak.

25. cikk

Technikai eszközök biztosítása

Az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (1) bekezdésének e) pontja alkalmazásában amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, a termelői szervezet kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha – saját maga vagy tagjai révén, illetve leányvállalatok vagy kiszervezés által – megfelelő szinten biztosít technikai eszközöket.

26. cikk

A termelői szervezetek fő tevékenységei

(1)   A termelői szervezetek fő tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódik, amely termékek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

(2)   A termelői szervezetek értékesíthetik olyan termelők termékeit is, akik nem tagjai termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek társulásának, amennyiben a szervezet a szóban forgó termékek vonatkozásában elismeréssel rendelkezik, és amennyiben az érintett tevékenység gazdasági értéke nem éri el a forgalmazott termékek 50. cikk szerint kiszámított értékét.

(3)   A közvetlenül egy másik termelői szervezettől vásárolt gyümölcs- és zöldségfélék, valamint azon termékek forgalmazása, amelyek tekintetében a termelői szervezet nem rendelkezik elismeréssel, nem tekintendő úgy, hogy a termelői szervezet tevékenységeinek részét képezi.

(4)   Az 50. cikk (9) bekezdésének alkalmazása esetén e cikk (3) bekezdése 2012. január 1-jétől értelemszerűen alkalmazandó az érintett leányvállalatokra.

27. cikk

Kiszervezés

(1)   Azon tevékenységek, amelyek kiszervezését a tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 125d. cikke szerint engedélyezhetik, magukban foglalhatják többek között a termelői szervezeti tagok terményeinek begyűjtését, tárolását, csomagolását és forgalmazását.

(2)   A termelői szervezet valamely tevékenységének a kiszervezése azt jelenti, hogy a termelői szervezet az érintett tevékenység elvégzésére kereskedelmi szerződést köt egy másik jogalannyal, amely lehet az érintett termelői szervezet egy vagy több tagja vagy egy leányvállalata is. A termelői szervezet ugyanakkor felelős marad a szóban forgó tevékenység elvégzésének biztosításáért, az általános igazgatás ellenőrzéséért és a tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért.

28. cikk

Transznacionális termelői szervezetek

(1)   A transznacionális termelői szervezet székhelyét abban a tagállamban kell felállítani, amelyben a szervezet jelentős gazdaságokkal vagy jelentős taglétszámmal rendelkezik, és/vagy ahol az általa forgalmazott termékek értéke jelentős szintet ér el.

(2)   A transznacionális termelői szervezet székhelye szerinti tagállam felel a következőkért:

a)

a transznacionális termelői szervezet elismerése,

b)

a transznacionális termelői szervezet működési programjának jóváhagyása,

c)

az elismerés feltételeinek való megfelelésre és az ellenőrzések és szankciók rendszerére vonatkozóan a szükséges igazgatási együttműködés kialakítása a többi olyan tagállammal, amelyben a tagok találhatók. Az érintett többi tagállam köteles ésszerű időn belül minden szükséges segítséget megadni a székhely szerinti tagállamnak, továbbá

d)

más tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása – beleértve az azon többi tagállam rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, amelyben a tagok találhatók – a kérést benyújtó tagállamok valamely hivatalos nyelvére lefordítva.

29. cikk

Termelői szervezetek egyesülése

(1)   Termelői szervezetek egyesülésekor az egyesülés révén létrejött termelői szervezet az egyesülő termelői szervezetek helyébe lép. Az új jogalany átveszi az egyesülő termelői szervezetek jogait és kötelezettségeit.

Az egyesülés révén létrejött új jogalany a programokat az egyesülés évét követő év január 1-jéig párhuzamosan és különállóan működtetheti, vagy a működési programokat az egyesülés időpontjától kezdve egyesítheti. A működési programok egyesítésének a 66. és a 67. cikknek megfelelően kell történnie.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok az azt kérelmező termelői szervezetek számára kellően indokolt esetben engedélyezhetik, hogy a különálló működési programok végrehajtását egészen azok eredeti terv szerinti befejezéséig folytassák.

30. cikk

Nem termelő tagok

(1)   A tagállamok meghatározhatják, hogy termelői szervezet tagjaként elfogadható-e olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem termelő, és ha igen, milyen feltételekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett feltételek meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak különösen az 1234/2007/EK rendelet 122. cikke első bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és 125a. cikke (3) bekezdése c) pontjában szereplő rendelkezéseknek való megfelelésről.

(3)   Az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy:

a)

nem vehető figyelembe az elismerési követelmények tekintetében,

b)

nem lehet közvetlen haszonélvezője az Unió által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok a (2) bekezdésben megállapított feltételek betartásával e természetes vagy jogi személy esetében korlátozhatják vagy megtilthatják a szavazati jogok gyakorlását a működési alapokat érintő döntésekben.

31. cikk

A termelői szervezetek felett gyakorolt demokratikus ellenőrzés

(1)   A tagállamok meghoznak minden általuk szükségesnek ítélt intézkedést annak elkerülésére, hogy a tagok közül egy vagy több visszaéljen a termelői szervezet vezetése vagy működése feletti hatalmával vagy befolyásával, beleértve a szavazati jogokat is.

(2)   A tagállamok az olyan termelői szervezetek vonatkozásában, amelyek egy jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezik, intézkedéseket fogadhatnak el, amellyel a szóban forgó jogi személyeknek a termelői szervezet által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatáskörét korlátozhatják vagy megtilthatják.

3.   szakasz

Termelői szervezetek társulásai

32. cikk

A termelői szervezetekre vonatkozó, a termelői szervezetek társulásaira. alkalmazandó szabályok

A 22. cikk, a 26. cikk (3) bekezdése és a 31. cikk a termelői szervezetek társulásaira értelemszerűen alkalmazandó. A termelői szervezetek olyan társulásaira, amelyek értékesítési tevékenységet folytatnak, a 26. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

33. cikk

A termelői szervezetek társulásainak elismerése

(1)   A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 125c. cikke szerint a termelői szervezetek társulásait csak az elismerési kérelemben meghatározott termékhez vagy termékcsoporthoz kapcsolódó tevékenység, illetve tevékenységek tekintetében ismerhetik el.

(2)   A termelői szervezetek társulása az 1234/2007/EK rendelet 125c. cikke szerint elismerhető, és az a termelői szervezet bármely tevékenységét végezheti, még ha az érintett termékek értékesítését továbbra is a tagjai végzik.

34. cikk

A termelői szervezetek társulásainak olyan tagjai, amelyek nem termelői szervezetek

(1)   A tagállamok meghatározhatják, hogy a termelői szervezetek társulásának tagjaként elfogadható-e olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem elismert termelői szervezet, és ha igen, milyen feltételekkel.

(2)   A termelői szervezetek elismert társulásának olyan tagjai, amelyek nem elismert termelői szervezetek:

a)

nem vehetők figyelembe az elismerési követelmények tekintetében,

b)

nem lehetnek közvetlen haszonélvezői az Unió által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok engedélyezhetik, korlátozhatják vagy megtilthatják e tagok részére a szavazati jogok gyakorlását a működési programokat érintő döntések tekintetében.

35. cikk

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1)   A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelyét abban a tagállamban kell felállítani, amely tagállamban a társulás jelentős számú tagszervezettel rendelkezik és/vagy a tagszervezetek a forgalmazott termékek tekintetében jelentős piaci részesedéssel bírnak.

(2)   A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam felel a következőkért:

a)

a társulás elismerése;

b)

szükség esetén a társulás működési programjának jóváhagyása;

c)

az elismerés feltételeinek való megfelelésre és az ellenőrzések és szankciók rendszerére vonatkozóan a szükséges igazgatási együttműködés kialakítása a többi olyan tagállammal, amelyben a társult szervezetek találhatók. Az érintett többi tagállam köteles minden szükséges segítséget megadni a székhely szerinti tagállamnak, továbbá

d)

más tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása – beleértve az azon többi tagállam rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, amelyben a tagok találhatók – a kérést benyújtó tagállamok valamely hivatalos nyelvére lefordítva.

4.   szakasz

Termelői csoportok

36. cikk

Az elismerési tervek benyújtása

(1)   A jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikkének (1) bekezdésében említett elismerési tervet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújtja be, amelyben a székhelye található.

(2)   A tagállamok meghatározzák a következőket:

a)

a jogi személy vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott része által az elismerési terv benyújtásához teljesítendő minimális feltételek,

b)

az elismerési tervek elkészítésére, tartalmára és végrehajtására vonatkozó szabályok,

c)

az az időtartam, amely alatt egy termelői szervezet korábbi tagja nem csatlakozhat egy termelői csoporthoz, miután elhagyta a termelői szervezetet azon termékek vonatkozásában, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték, továbbá

d)

az elismerési tervek jóváhagyására, ellenőrzésére és teljesítésére vonatkozó igazgatási eljárások.

37. cikk

Az elismerési tervek tartalma

Az elismerési terv tervezete legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)

a kiinduló helyzet leírása, különös tekintettel a termelő tagok számára, megadva minden adatot a tagokról, a termelésről, beleértve a forgalmazott termékek értékét, a forgalmazásról és a termelői csoport rendelkezésére álló infrastruktúráról, beleértve a termelői csoport egyes tagjainak tulajdonában lévő infrastruktúrát,

b)

a terv végrehajtásának javasolt kezdődátuma, valamint időtartama, amely nem lehet hosszabb öt évnél, továbbá

c)

az elismerés megszerzése érdekében végrehajtandó tevékenységek és beruházások.

38. cikk

Az elismerési tervek jóváhagyása

(1)   A tagállam illetékes hatósága az elismerési terv tervezetéről az összes igazoló irattal ellátott terv kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz. A tagállamok rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2)   A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el az elismerési tervek keretébe tartozó intézkedések és kiadások támogathatóságát illetően, beleértve a beruházások támogathatóságát is, azzal a céllal, hogy a termelői csoportok megfeleljenek a termelői szervezetek elismerésére vonatkozóan az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (1) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(3)   A 111. cikkben említett megfelelőségi ellenőrzéseket követően a tagállam illetékes hatósága esettől függően:

a)

elfogadja a tervet és megadja az előzetes elismerést,

b)

kéri a terv módosítását;

c)

elutasítja a tervet.

Az elfogadás csak akkor adható meg, ha az adott esetben a b) pont alapján kért módosításokat belefoglalták a tervbe.

A tagállam illetékes hatósága döntéséről értesíti a jogi személyt vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott részét.

39. cikk

Az elismerési tervek végrehajtása

(1)   Az elismerési tervet éves szakaszokban, január 1-jétől kezdődően kell végrehajtani. A tagállamok lehetővé tehetik a termelői csoportok részére, hogy az éves időszakokat lebontsák féléves időszakokra.

A 37. cikk b) pontja szerinti javasolt dátummal összhangban az elismerési terv végrehajtásának első éve:

a)

a tagállam illetékes hatósága általi elfogadás időpontját követő január 1-jén, vagy

b)

az elfogadás időpontját követő első naptári napon indul.

Az elismerési terv végrehajtásának első éve minden esetben ugyanazon év december 31-én ér véget.

(2)   A tagállamok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek mellett a termelői csoportok a végrehajtás ideje alatt kérhetik a terv módosítását. E kérelmekhez csatolni kell az összes szükséges igazoló dokumentumot.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett az elismerési tervek az éves vagy féléves időszakok alatt a tagállam illetékes hatóságának előzetes jóváhagyása nélkül módosíthatók. A módosítások támogathatóságának feltétele, hogy azokról a termelői csoport késedelem nélkül tájékoztassa a tagállam illetékes hatóságát.

(3)   A terv módosítására vonatkozóan a tagállam illetékes hatósága a módosításra irányuló kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül, a benyújtott bizonyítékok vizsgálatát követően határoz. Amennyiben a módosításra irányuló kérelemről az említett időtartamon belül nem születik határozat, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet elutasították. A tagállamok rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

40. cikk

Termelői szervezetként való elismerés iránti kérelmek

(1)   Az elismerési tervet végrehajtó termelői csoportok bármikor kérelmezhetik az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke szerinti elismerést. Ezeket a kérelmeket mindenképpen az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke (1) bekezdésében említett átmeneti időszak vége előtt kell benyújtani.

(2)   A kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a szóban forgó csoport működésiprogram-tervezetet nyújthat be a 63. cikk alapján.

41. cikk

A termelői csoportok fő tevékenységei

(1)   A termelői csoportok fő tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódik, amely termékek tekintetében a termelői csoportot előzetesen elismerték.

(2)   A termelői csoportok értékesíthetik olyan termelők termékeit is, akik nem tagjai termelői csoportnak, amennyiben a csoport a szóban forgó termékek vonatkozásában elismeréssel rendelkezik, és amennyiben az érintett tevékenység gazdasági értéke nem éri el a termelői csoport tagjai és más termelői csoport tagjai által előállított, forgalmazott termékek értékét.

42. cikk

A forgalmazott termékek értéke

(1)   Az 50. cikk (1)–(4) és (7) bekezdése, valamint (6) bekezdésének első mondata értelemszerűen alkalmazandó a termelői csoportokra.

(2)   Amennyiben a forgalmazott termékek értékében legalább 35 %-os csökkenés következett be a termelői csoport felelősségén és befolyásán kívüli, a tagállam számára megfelelően indokolt okokból, úgy kell tekinteni, hogy a forgalmazott termékek teljes értéke a tagállam által ellenőrzött, a legutóbbi éves szakaszra vonatkozó előző támogatási kérelemben vagy kérelmekben bejelentett teljes érték, illetve ennek hiányában a jóváhagyott elismerési tervben bejelentett érték 65 %-ának felel meg.

(3)   A forgalmazott termékek értékét az abban az időszakban alkalmazandó jogszabályok szerint kell kiszámítani, amely időszakra a támogatást igényelték.

43. cikk

Elismerési tervek finanszírozása

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (3) bekezdésében említett támogatási mértékeket felére kell csökkenteni az 1 000 000 EUR értéket meghaladó forgalmazott termékek esetében.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatás éves felső határa termelői csoportonként 100 000 EUR.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésében említett támogatás kifizetésének módja a következő:

a)

éves vagy féléves részletekben az elismerési terv végrehajtására vonatkozó minden egyes éves vagy féléves időszak végén, vagy

b)

az éves időszak egy részét lefedő részletekben, ha a terv egy adott éves időszak közben kezdődik vagy ha az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke szerinti elismerés egy adott éves időszak vége előtt következik be. Ebben az esetben az e cikk (2) bekezdésében említett felső határt arányosan csökkenteni kell.

A részletek kiszámításához a tagállamok alapul vehetnek egy olyan időszaknak megfelelő forgalmazott termékmennyiséget, amely időszak nem egyezik meg azzal az időszakkal, amelynek tekintetében a részletek kifizetése történik, amennyiben az ellenőrzések ezt szükségessé teszik. Az időszakok közötti különbségnek rövidebbnek kell lennie az adott tényleges időszak hosszánál.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott összegek esetén alkalmazott átváltási árfolyam az az árfolyam, amelyet az Európai Központi Bank annak az időszaknak az első napját megelőző legközelebbi napon hirdetett ki, amelyre vonatkozóan a szóban forgó támogatásokat nyújtják.

44. cikk

Az elismeréshez szükséges beruházásokhoz nyújtott támogatás

Az e rendelet 37. cikkének c) pontjában említett, az elismerési tervek végrehajtásával összefüggő azon beruházások finanszírozása, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján támogatás nyújtható, a termelői csoport tagjai által az előzetes elismerés tárgyát képező termékek szempontjából vett hasznosságuk arányában történik.

Az olyan beruházásokat, amelyek a termelői csoport egyéb gazdasági tevékenységei tekintetében torzíthatják a versenyt, ki kell zárni az uniós támogatásból.

45. cikk

Támogatási kérelem

(1)   A termelői csoportok az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett támogatás iránt egyetlen kérelmet nyújtanak be az e rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében említett minden egyes éves vagy féléves időszak végétől számított három hónapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot a forgalmazott termékek értékéről arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a támogatást igénylik.

(2)   Féléves időszakokra vonatkozó támogatási kérelmeket csak akkor lehet benyújtani, ha az elismerési tervet a 39. cikk (1) bekezdésében említettek szerint féléves időszakokra bontották. Minden támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a termelői csoport írásos nyilatkozatát, amelynek értelmében a termelői csoport:

a)

megfelel és meg fog felelni az 1234/2007/EK rendelet, valamint e rendelet előírásainak, továbbá

b)

sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült, nem részesül és nem fog részesülni kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban az elismerési terv keretében végrehajtott olyan tevékenységek tekintetében, amelyekre e rendelet alapján uniós finanszírozást vesz igénybe.

(3)   A tagállamok meghatározzák a támogatás kifizetésének határidejét, amely semmiképp sem lehet a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapnál későbbi időpont.

46. cikk

Támogathatóság

A tagállamok értékelik a termelői csoportoknak az e rendelet szerinti támogatásra való jogosultságát annak megállapítására, hogy a támogatás kellően indokolt, figyelembe véve valamennyi olyan korábban nyújtott állami támogatás feltételeit és időpontját, amelyet azok a termelői szervezetek vagy csoportok kaptak, amelyekből a szóban forgó termelői csoport tagjai származnak, valamint a tagoknak a termelői szervezetek és termelői csoportok közötti esetleges mozgását.

47. cikk

Uniós hozzájárulás

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett támogatáshoz nyújtott uniós hozzájárulás mértéke a következő:

a)

a konvergencia-célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiók esetében 75 %, és

b)

egyéb régiók esetében 50 %.

A támogatás fennmaradó részét a tagállam átalányösszeg formájában fizeti ki. A támogatás iránti kérelemhez nem szükséges a támogatás felhasználási módjára vonatkozó bizonyítékot csatolni.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett támogatáshoz nyújtott, tőketámogatásban vagy tőketámogatás-egyenértékben kifejezett uniós hozzájárulás mértéke a támogatható beruházási költségekhez viszonyítva nem haladhatja meg:

a)

a konvergencia-célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiók esetében az 50 %-ot; és

b)

egyéb régiók esetében a 30 %-ot.

Az érintett tagállamok vállalják, hogy a támogatható beruházási költségekhez legalább 5 %-ban hozzájárulnak.

A támogatható beruházási költségekre adott támogatás kedvezményezettjeinek a hozzájárulása legalább:

a)

25 % a konvergencia-célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiók esetében, és

b)

45 % az egyéb régiók esetében.

48. cikk

Összeolvadás

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésében előírt támogatás nyújtható, vagy továbbra is nyújtható olyan előzetesen elismert termelői csoportoknak, amelyek két vagy több előzetesen elismert termelői csoport egyesüléséből jöttek létre.

(2)   Az (1) bekezdés alapján fizetendő támogatás kiszámítása céljából az egyesülő csoportok helyébe az egyesülés eredményeként létrejött termelői csoport lép.

(3)   Amennyiben két vagy több termelői csoport egyesül, az új jogalany átveszi annak a termelői csoportnak a jogait és kötelezettségeit, amely a legkorábban kapta meg az előzetes elismerés státuszát.

(4)   Ha egy előzetesen elismert termelői csoport egyesül egy elismert termelői szervezettel, a létrejövő jogalany már nem jogosult sem termelői csoportként az előzetes elismerésre, sem az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésében említett támogatásra. A létrejövő jogalanyt továbbra is elismert termelői szervezetként kell kezelni, feltéve, hogy megfelel az alkalmazandó követelményeknek. Szükség esetén a termelői szervezet kéri működési programjának módosítását; e célból a 29. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

A termelői csoportok által az egyesülés előtt végzett tevékenységek az elismerési tervben meghatározott feltételek szerint azonban továbbra is támogathatók maradnak.

49. cikk

Az elismerés következményei

(1)   Amint az elismerést odaítélték, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott támogatás megszűnik.

(2)   Amennyiben e rendelet alapján működési program benyújtására kerül sor, az érintett tagállam megbizonyosodik arról, hogy az elismerési tervben meghatározott intézkedések nem részesülnek kettős finanszírozásban.

(3)   A támogatásra jogosult beruházások vagy az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett költségek átvihetők működési programokba, amennyiben összhangban vannak e rendelet követelményeivel.

(4)   A tagállamok meghatározzák azt az elismerési terv végrehajtása után kezdődő időtartamot, amelyen belül a termelői csoportnak elismert termelői szervezetté kell válnia. Ez az időtartam nem haladhatja meg a négy hónapot.

II.   FEJEZET

Működési alapok és működési programok

1.   szakasz

A forgalmazott termékek értéke

50. cikk

A számítás alapja

(1)   A termelői szervezet forgalmazott termékeinek értékét a termelői szervezet és termelő tagjainak termelése alapján kell kiszámítani, kizárólag azon gyümölcs- és zöldségfélék figyelembevételével, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. A forgalmazott termékek értéke tartalmazhatja azoknak a gyümölcs- és zöldségféléknek az értékét, amelyekre nem vonatkozik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés követelménye azért, mert a 4. cikk alapján ezen előírások nem alkalmazandók.

(2)   A forgalmazott termékek értéke magában foglalja a termelői szervezetből kilépő vagy ahhoz csatlakozó tagok termelését. A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítható a kettős beszámítás elkerülése.

(3)   A forgalmazott termékek értéke nem foglalja magában sem a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék értékét, sem a gyümölcs- és zöldségágazati terméknek nem minősülő esetleges más termékek értékét.

Azonban a feldolgozásra szánt olyan, forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermékek értékét, amelyekből akár termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy ilyen szervezet vagy társulás termelő tagja, akár az e cikk (9) bekezdése értelmében vett leányvállalat – saját maga vagy kiszervezés útján – az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek valamelyikét vagy az e cikkben említett és az e rendelet VI. mellékletében részletesen körülírt más feldolgozott terméket állított elő, az említett feldolgozott termékek számlázott értékének egy meghatározott, százalékban kifejezett átalányértékkel való szorzásával kell kiszámítani. Ez az átalányérték:

a)

gyümölcslé esetében 53 %,

b)

koncentrált lé esetében 73 %,

c)

paradicsomsűrítmény esetében 77 %,

d)

fagyasztott gyümölcs és zöldség esetében 62 %,

e)

gyümölcs- és zöldségkonzerv esetében 48 %,

f)

az Agaricus nemzetséghez tartozó ehető gombából készült konzerv esetében 70 %,

g)

a sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs esetében 81 %,

h)

a szárított gyümölcs esetében 81 %,

i)

a más feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék esetében 27 %,

j)

a feldolgozott fűszernövény esetében 12 %,

k)

a paprikapor esetében 41 %.

(4)   A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek a forgalmazott termékek értékébe beleszámítsák a melléktermékek értékét.

(5)   A forgalmazott termékek értéke magában foglalja a piacról az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kivont áruk értékét, amelyet a termelői szervezet által az előző referencia-időszakban forgalmazott ilyen termékek átlagára alapján kell megbecsülni.

(6)   A forgalmazott termékek értékébe csak a termelői szervezet és/vagy annak termelő tagjai által előállított azon termékek értékét szabad beleszámítani, amelyet a termelői szervezet maga forgalmaz. A termelői szervezet termelő tagjai által előállított azon termékek értékét, amelyeket a saját termelői szervezetük által az 1234/2007/EK rendelet 125a. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja alkalmazásában kijelölt másik termelői szervezet forgalmaz, az utóbbi termelői szervezet által forgalmazott termékek értékébe kell beleszámítani.

(7)   A forgalmazott gyümölcs- és zöldségterméket az adott esetnek megfelelően „termelői szervezettől kiszállítva”, az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének IX. részében felsorolt, előkészített és csomagolt termékként, a következők szerint kell számlázni:

a)

héa nélkül,

b)

belső szállítási költségek nélkül, amennyiben a termelői szervezet központosított begyűjtő- vagy csomagolópontjai és a termelői szervezet elosztási pontja között jelentős távolság van. A tagállamok rendelkeznek a termékeknek az átadás, illetve a szállítás egyes szakaszai során kiszámlázott számlaértékének a meghatározása céljából alkalmazandó csökkentésekről, valamint nemzeti stratégiájukban megfelelően megindokolják, hogy mely távolságot kell jelentősnek tekinteni.

(8)   A forgalmazott termékek értéke kiszámítható a „termelői szervezet társulásától kiszállítva” is, a (7) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint.

(9)   A forgalmazott termékek értéke továbbá kiszámítható a „leányvállalattól kiszállítva” is, a (7) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint, feltéve, hogy a leányvállalat tőkéjének legalább 90 %-a tekintetében a tulajdonos:

a)

egy vagy több termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása, és/vagy

b)

a tagállam jóváhagyásától függően a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának termelő tagjai, ha ez hozzájárul az 1234/2007/EK rendelet 122. cikke első bekezdésének c) pontjában, valamint 125b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(10)   Kiszervezés esetén a forgalmazott termékek értékét a „termelői szervezettől kiszállítva” kell kiszámítani oly módon, hogy az tartalmazza a termelői szervezet által saját tagjainak, harmadik félnek vagy a (9) bekezdésben említettől eltérő leányvállalatnak kiszervezett tevékenység gazdasági hozzáadott értékét.

(11)   Ha a termelés éghajlati jelenségek, állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés következtében lecsökken, akkor a III. fejezet 6. szakaszában tárgyalt betakarítási biztosítási intézkedések vagy a termelői szervezet által hozott ezekkel egyenértékű intézkedések tekintetében ezen okokból kapott minden biztosítási kártalanítás beleszámítható a forgalmazott termékek értékébe.

51. cikk

Referencia-időszak

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikkének (2) bekezdésében említett támogatás éves felső határértéke minden egyes évben a tagállamok által meghatározandó 12 hónapos referencia-időszak során forgalmazott termékek értéke alapján kerül kiszámításra.

(2)   A tagállamok az egyes termelői szervezetek számára úgy határozzák meg a referencia-időszakot, hogy az:

a)

egy 12 hónapos időszak, amely legkorábban azt az évet három évvel megelőző év január 1-jén kezdődhet és legkésőbb azt az évet megelőző december 31-én végződhet, amelyre a támogatást igényelték, vagy

b)

három egymást követő 12 hónapos időszak átlaga, amely időszak legkorábban azt az évet öt évvel megelőző év január 1-jén kezdődhet és legkésőbb azt az évet megelőző december 31-én végződhet, amelyre a támogatást igényelték.

(3)   A 12 hónapos időszak az érintett termelői szervezet beszámolási időszaka.

A referencia-időszak meghatározására szolgáló módszer egy adott működési program időtartama alatt kizárólag megfelelően indokolt esetekben változtatható meg.

(4)   Amennyiben valamely termék értékében legalább 35 %-os csökkenés következett be a termelői szervezet felelősségén és befolyásán kívüli okokból, akkor az érintett termék esetében a forgalmazott termékek értékének az előző referencia-időszak szerinti érték 65 %-át kell tekinteni.

Az első albekezdésben említett okokat a termelői szervezetnek meg kell indokolnia a tagállam illetékes hatósága felé.

(5)   Abban az esetben, ha egy adott termelői szervezet a (2) bekezdés alkalmazásához nem rendelkezik elegendő korábbi adattal a forgalmazott termékekre vonatkozóan, a forgalmazott termékek értékének a forgalmazható termékek azon értéke tekinthető, amelyet a termelői szervezet az elismerés céljából közölt.

Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó a termelői szervezet azon új tagjaira, akik először csatlakoztak termelői szervezethez.

(6)   A tagállamok meghozzák az olyan termelői szervezetek forgalmazott termékeinek értékére vonatkozó információk összegyűjtéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek nem nyújtottak be működési programot.

(7)   Az (1) és a (6) bekezdéstől eltérve a referencia-időszakra vonatkozóan a forgalmazott termékek értéke a referencia-időszakban alkalmazandó jogszabályok szerint kerül kiszámításra.

A 2010. január 20. előtt jóváhagyott működési programok esetében azonban a forgalmazott termékek értékét 2007-re és az azt megelőző évekre vonatkozóan a referencia-időszakban alkalmazandó jogszabályi rendelkezések, 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozóan a 2008-ban alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján kell meghatározni.

A 2010. január 20. után jóváhagyott működési programok esetében a forgalmazott termékek értékét 2008-ra és az azt követő évekre vonatkozóan a működési program jóváhagyásának időpontjában alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján kell meghatározni.

2.   szakasz

Működési alapok

52. cikk

Irányítás

A tagállamok biztosítják, hogy a működési alapokkal való gazdálkodás oly módon történik, hogy külső könyvvizsgáló azonosítani, ellenőrizni és igazolni tudja az éves kiadásokat és bevételeket.

53. cikk

A működési alapok finanszírozása

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103b. cikkének (1) bekezdésében említett működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulást a termelői szervezet határozza meg.

(2)   Minden termelő számára biztosítani kell, hogy részesedhessen a működési alapból, valamint demokratikus módon részt vehessen a termelői szervezet működési alapjának és a működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulásoknak a felhasználásával kapcsolatos döntéshozatalban.

54. cikk

A becsült összegre vonatkozó értesítés

(1)   A termelői szervezetek legkésőbb szeptember 15-ig – a működési programokkal vagy azok módosítása iránti jóváhagyási kérelemmel egy időben – értesítik az érintett tagállamot arról a becsült összegről, amellyel az Unió, a termelői szervezet tagjai és maga a termelői szervezet a következő évre vonatkozóan hozzájárul a működési alapokhoz.

A tagállamok szeptember 15-nél későbbi időpontot is meghatározhatnak.

(2)   A működési alapok becsült összegét a működési programok és a forgalmazott termékek értéke alapján kell kiszámítani. A számítás során szét kell bontani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekkel és az egyéb intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

3.   szakasz

Működési programok

55. cikk

Nemzeti stratégia

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégia átfogó szerkezetét és tartalmát a VII. mellékletben megállapított iránymutatással összhangban kell meghatározni. A stratégia tartalmazhat regionális elemeket is.

A nemzeti stratégiába be kell építeni a tagállam által az 1234/2007/EK rendelet II. része II. címe I. és Ia. szakaszának és ennek a címnek az alkalmazásában elfogadott minden döntést és rendelkezést.

(2)   A nemzeti stratégiát – az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti keret beépítését is beleértve – a működésiprogram-tervezetek adott év során történő benyújtását megelőzően kell kidolgozni. A nemzeti keretet csak a Bizottsághoz való benyújtását és szükség esetén az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban végrehajtott módosításokat követően lehet beépíteni.

(3)   A kiindulási helyzet vizsgálata a nemzeti stratégia kidolgozási folyamatának részét képezi, és azt a tagállam hatáskörében kell elvégezni. Az említett vizsgálat azonosítja és értékeli a teljesítendő igényeket, az igények fontossági sorrendjét, a működési programok által az igények teljesítése érdekében elérendő célokat, a várt eredményeket és a kiindulási helyzethez képest elérendő számszerűsített célokat, valamint megállapíthatja a célkitűzések megvalósításához leginkább megfelelő eszközöket és tevékenységeket.

(4)   A tagállamok gondoskodnak a nemzeti stratégia nyomon követéséről és értékeléséről, valamint a működési programokon keresztül történő végrehajtásáról.

A nemzeti stratégia – különösen a nyomon követés és értékelés alapján – módosítható. E módosításokat a működésiprogram-tervezetek adott évben történő benyújtása előtt kell elvégezni.

(5)   A különböző intézkedések közötti egyensúly biztosítása érdekében a tagállamok a nemzeti stratégiában meghatározzák azokat a maximális százalékokat, amelyek az alapból egyedi intézkedésekre és/vagy cselekvési típusra és/vagy kiadásra költhetők.

56. cikk

A környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó nemzeti keret

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett javasolt keret benyújtásán kívül a tagállamok értesítik a Bizottságot a nemzeti keretnek az említett albekezdésben meghatározott eljárás szerint végrehajtandó módosításairól is. A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon gondoskodik arról, hogy a nemzeti keret a többi tagállam számára is hozzáférhető legyen.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikke (1) bekezdése első albekezdése második mondata értelmében a nemzeti keret – külön szakaszban – tartalmazza azokat a kiegészítő jelleggel, összhanggal és megfeleléssel kapcsolatos általános követelményeket, amelyeknek a működési program keretében kiválasztott környezetvédelmi tevékenységeknek meg kell felelniük. A Bizottság az említett szakaszra vonatkozóan mintát bocsát a tagállamok rendelkezésére.

Az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke (3) bekezdésének céljából a nemzeti keret továbbá nem kimerítő felsorolást ad a tagállamokban alkalmazandó környezetvédelmi tevékenységekről és az azokhoz kapcsolódó feltételekről. A nemzeti keret minden egyes környezetvédelmi tevékenységre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)

a tevékenység indoklása környezeti hatásai alapján, és

b)

az abban foglalt egyedi kötelezettségvállalás vagy kötelezettségvállalások.

(3)   A vidékfejlesztési program keretében támogatott agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokhoz hasonló környezetvédelmi tevékenységek időtartama megegyezik az említett kötelezettségvállalások időtartamával. E környezetvédelmi tevékenységek időtartama a következő működési programra is átnyúlik abban az esetben, ha a hasonló agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások időtartama meghaladja a kezdeti működési program időtartamát. A tagállamok azonban a környezetvédelmi tevékenységek esetében engedélyezhetik a rövidebb időtartamot, sőt, kellően indokolt esetben és különösen az e rendelet 126. cikkének (3) bekezdésében említett félidős értékelés eredményei alapján a tevékenységek megszakítását is.

A nemzeti keretben szerepel az első albekezdésben említett tevékenységek időtartama, valamint adott esetben a tevékenységeknek a következő működési program keretében történő folytatására vonatkozó kötelezettség.

57. cikk

Kiegészítő tagállami szabályok

A tagállamok az 1234/2007/EK rendeletet és az e rendeletet kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a működési program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatóságát illetően.

58. cikk

Kapcsolat a vidékfejlesztési programokkal

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések alá tartozó tevékenységekhez nem nyújtható támogatás az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (9) szerint jóváhagyott tagállami vidékfejlesztési program vagy programok keretében.

(2)   Amennyiben az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésével összhangban kivételesen olyan intézkedések is támogatásban részesültek, amelyek e rendelet alapján potenciálisan támogathatók lennének, a tagállamoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy ugyanazon kedvezményezett egy adott tevékenységre csak egy program keretében kaphasson támogatást.

E célból amikor a tagállamok ilyen kivételnek minősülő intézkedéseket foglalnak a vidékfejlesztési programjaikba, gondoskodnak arról, hogy az e rendelet 55. cikkében említett nemzeti stratégia feltüntesse azokat a feltételeket és igazgatási szabályokat, amelyeket a vidékfejlesztési programok keretében alkalmazni fognak.

(3)   Adott esetben, és az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (3) bekezdésében, 103d. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 103e. cikkében, illetve e rendelet 47. cikkében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések támogatási mértéke nem haladhatja meg a vidékfejlesztési programba tartozó intézkedésekre alkalmazandó mértéket.

(4)   A tárgyieszköz-beszerzésen kívüli környezetvédelmi tevékenységek támogatása az 1698/2005/EK rendelet I. mellékletében az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre megállapított maximális összegekre korlátozódik. Ezek az összegek kivételes esetekben megnövelhetők, figyelembe véve az e rendelet 55. cikkében említett nemzeti stratégiában, valamint a termelői szervezetek működési programjaiban megindokolandó egyedi körülményeket. A környezetvédelmi tevékenységekre szánt összegek az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében meghatározott prioritásokhoz kapcsolódó műveletek támogatása céljából is növelhetők.

(5)   A (4) bekezdés nem vonatkozik olyan környezetvédelmi tevékenységekre, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához.

59. cikk

A működési programok tartalma

A működési programok a következőket tartalmazzák:

a)

a kezdeti helyzet leírása, adott esetben a VIII. mellékletben felsorolt általános kiindulási mutatók alapján;

b)

a program célkitűzései, figyelembe véve a termelési és értékesítési kilátásokat, magyarázat arról, hogy hogyan járul hozzá a program a nemzeti stratégiához, valamint annak megerősítése, hogy a program összhangban van a nemzeti stratégiával, beleértve a tevékenységek közötti egyensúlyt is. A célkitűzések leírásában hivatkozni kell a nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzésekre és mérhető célokat kell megjelölni, hogy könnyebb legyen a program végrehajtásában fokozatosan elért eredmények nyomon követése;

c)

a meghozandó intézkedések – köztük a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – részletes leírása, amely tartalmazza az egyes lépéseket, valamint a célkitűzések elérésének módja a program végrehajtásának minden egyes évére. A leírásban szerepel, hogy a különböző javasolt intézkedések milyen mértékben:

i.

egészítenek ki más intézkedéseket és vannak összhangban más intézkedésekkel, beleértve az egyéb uniós támogatásra, különösen a vidékfejlesztési támogatásra jogosult vagy abból finanszírozott intézkedéseket. E tekintetben szükség esetén külön hivatkozni kell a korábbi működési programok keretében végrehajtott intézkedésekre is;

ii.

nem vonják maguk után az uniós forrásokból történő kettős finanszírozás kockázatát;

d)

a program időtartama; továbbá

e)

a pénzügyi szempontok, nevezetesen:

i.

a számítás módja és a pénzügyi hozzájárulások szintje,

ii.

a működési alap finanszírozási eljárása,

iii.

a különböző szintű hozzájárulások indoklásához szükséges információk; továbbá

iv.

a program végrehajtásának minden egyes évére vonatkozóan a műveletek végrehajtására előirányzott költségvetés és ütemterv.

60. cikk

A működési programok keretébe tartozó tevékenységek támogathatósága

(1)   A működési programok nem tartalmazhatják a IX. mellékletben szereplő felsorolásban említett tevékenységeket, illetve kiadásokat.

(2)   A működési programok keretében a támogatásra jogosult kiadásokat a ténylegesen felmerült költségekre kell korlátozni. A tagállamok azonban – kellőképpen megalapozott módon – előre meghatározhatnak szabványos átalányösszegeket a következő esetekben:

a)

ha e szabványos átalányösszegeket a IX. melléklet említi,

b)

ha egy környezetvédelmi intézkedés keretében vasúti és/vagy tengeri szállítás igénybevétele következtében a közúti fuvarozáshoz képest kilométerre számított, külső szállítási többletköltségek merülnek fel, továbbá

c)

a környezetvédelmi tevékenységekből eredő többletköltségekre és jövedelemkiesésre, amelynek kiszámítása az 1974/2006/EK bizottsági rendelet (10) 53. cikke (2) bekezdésének megfelelően történik.

A tagállamok a szóban forgó átalányösszegeket legalább ötévente felülvizsgálják.

(3)   Annak érdekében, hogy a tevékenység támogatható legyen, az általa érintett termékek értékben több, mint 50 %-ának olyannak kell lennie, mint amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. Az 50 %-ba való beszámításhoz a termékeknek a termelői szervezet tagjaitól vagy más termelői szervezet, illetve termelői szervezetek társulásának termelő tagjaitól kell származniuk. Az 50. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az érték kiszámítására.

(4)   A környezetvédelmi tevékenységek vonatkozásában a következő szabályok alkalmazandók:

a)

a különböző környezetvédelmi tevékenységeket kombinálhatók, feltéve hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetőek. Környezetvédelmi tevékenységek kombinálása esetén a támogatási szintnek figyelembe kell vennie az egyedi jövedelemkiesést és a kombinációból eredő többletköltségeket;

b)

a trágyák, növényvédő szerek vagy egyéb eszközök használatának korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalások csak akkor fogadhatók el, ha ezeket a korlátozásokat oly módon lehet értékelni, hogy az ésszerű biztosítékot nyújtson a vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan;

c)

a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásával kapcsolatos tevékenységeket megfelelően meg kell indokolni, valamint e tevékenységeknek túl kell mutatniuk a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alapján a tagállam által megállapított követelményeken.

A tagállamok az e rendelet 55. cikkében említett nemzeti stratégiákban meghatározzák a működési program keretébe tartozó éves kiadásoknak azt a maximális arányát, amely a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásával kapcsolatos tevékenységekre fordítható. Ez az arány nem lehet magasabb 20 %-nál, kivéve a nemzeti stratégiában megindokolandó sajátos országos/regionális körülmények figyelembevételének az esetét.

(5)   Azok a beruházások, beleértve a lízingszerződések alapján megvalósított beruházásokat is, amelyek megtérülési időszaka meghaladja a működési program időtartamát, kellőképpen megalapozott gazdasági indokok mellett átvihetők a következő működési programra, különösen abban az esetben, ha az adózási értékcsökkenési periódus hosszabb öt évnél.

A beruházások helyettesítésekor a helyettesített beruházások maradványértéke:

a)

hozzáadódik a termelői szervezet működési alapjához, vagy

b)

levonásra kerül a helyettesítés költségeiből.

(6)   A beruházásokat vagy tevékenységeket végre lehet hajtani a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulásának termelő tagjainak önálló gazdaságaiban és/vagy helyiségeiben – beleértve a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása tagjainak kiszervezett tevékenységek esetét – azzal a feltétellel, hogy azok hozzájárulnak a működési program célkitűzéseinek megvalósításához. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy abban az esetben, ha a termelő tag elhagyja a termelői szervezetet, a beruházás értéke, illetve maradványértéke visszafizetésre kerüljön. Kellően indokolt körülmények között azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a termelői szervezetnek nem kell visszafizettetnie a beruházás értékét, illetve maradványértékét.

(7)   A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékké való átalakítására vonatkozó beruházások és tevékenységek abban az esetben lehetnek jogosultak támogatásra, ha az érintett beruházások és tevékenységek követik az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke (1) bekezdésében, valamint a hivatkozott rendelet 122. cikke első bekezdésének c) pontjában megfogalmazott célkitűzéseket, és amennyiben azok szerepelnek az 1234/2007/EK rendelet 103f. cikke (2) bekezdésében említett nemzeti stratégiában.

61. cikk

A benyújtandó dokumentumok

A működési programokhoz csatolni kell különösen a következőket:

a)

a működési alap létrehozásának bizonyítéka;

b)

a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy eleget tesz az 1234/2007/EK rendelet és e rendelet előírásainak; továbbá

c)

a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült és nem fog részesülni más uniós vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosult tevékenységek tekintetében.

62. cikk

A termelői szervezetek társulásainak működési programjai

(1)   A tagállamok engedélyezhetik a termelői szervezetek társulásai számára olyan – részleges vagy teljes – működési program benyújtását, amely két vagy több termelői tagszervezet által a saját működési programjaikban megjelölt, de végre nem hajtott tevékenységeket tartalmaz.

(2)   A termelői szervezetek társulásainak működési programjait a termelői tagszervezetek működési programjaival együtt kell elbírálni, többek között az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikkében meghatározott célkitűzések és határértékek teljesülése szempontjából.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)

a tevékenységek finanszírozása teljes mértékben a termelői szervezetek társulásaiban tagsággal rendelkező termelői szervezetek működési alapjaiból kifizetett hozzájárulásokból történjen. A tevékenységek finanszírozásában azonban a termelői tagszervezetek hozzájárulásával arányos összeggel részt vehetnek a 34. cikk értelmében vett, a termelői szervezetek társulásainak olyan termelő tagjai, amelyek nem termelői szervezetek;

b)

minden részt vevő termelői szervezet működési programjában szerepeljen a tevékenységek és a kapcsolódó pénzügyi hozzájárulások felsorolása;

c)

nem áll fenn a kettős támogatás kockázata.

(4)   Az 58., 59. és 60. cikk, a 61. cikk b) és c) pontja és a 63–67. cikk a termelői szervezetek társulásainak működési programjai tekintetében értelemszerűen alkalmazandó. Az 59. cikk b) pontjában említett, tevékenységek közötti egyensúly azonban nem követelmény a termelői szervezetek társulásainak részleges működési programjai esetében.

63. cikk

Benyújtási határidő

(1)   A működési programokat a termelői szervezetek legkésőbb a tervezett végrehajtást megelőző év szeptember 15-éig benyújtják jóváhagyásra a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságához. A tagállamok azonban későbbi határidőt is meghatározhatnak.

(2)   Amikor egy jogi személy, illetve egy jogi személy egyértelműen meghatározott része – beleértve a termelői csoportokat is – termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújt be, egyidejűleg benyújthatja jóváhagyásra az (1) bekezdésben említett működési programot is. A működési program jóváhagyásának feltétele, hogy az elismerés odaítélésére legkésőbb a 64. cikk (2) bekezdésében említett határidőn belül sor kerüljön.

64. cikk

Határozat

(1)   A tagállam illetékes hatósága szükség szerint:

a)

jóváhagyja az 1234/2007/EK rendeletben és az e fejezetben szereplő követelményeknek megfelelő működési programokat és működési alapok összegét;

b)

jóváhagyja a működési programokat, azzal a feltétellel, hogy a termelői szervezet elfogad bizonyos módosításokat; vagy

c)

részben vagy teljesen elutasítja a működési programokat.

(2)   A tagállam illetékes hatósága a működési programokra és a működési alapokra vonatkozóan legkésőbb a benyújtásuk évének december 15-ig határozatot hoz.

A tagállamok e határozatokról december 15-ig értesítik a termelői szervezeteket.

Megfelelően indokolt esetekben azonban a tagállam illetékes hatósága a működési programokról és a működési alapokról a benyújtás időpontját követő január 20-áig dönthet. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a benyújtást követő év január 1-jétől támogathatóak.

65. cikk

A működési programok módosítása a soron következő évekre vonatkozóan

(1)   A termelői szervezetek legkésőbb szeptember 15-ig kérhetik a működési programoknak a következő év január 1-jétől alkalmazandó – többek között az időtartamra vonatkozó – módosításait.

A tagállamok azonban a kérelmek benyújtási határidejeként későbbi időpontot is meghatározhatnak.

(2)   A módosítási kérelmekhez igazoló dokumentumokat kell csatolni, amelyekben szerepel a kért módosítások oka, jellege és jelentősége.

(3)   A tagállam illetékes hatósága a működési programok módosítása iránti kérelmekről azok benyújtási évének december 15-ig határoz.

Megfelelően indokolt esetekben azonban a tagállam illetékes hatósága a működési programok módosításáról a kérelem benyújtási időpontját követő január 20-áig dönthet. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtását követő év január 1-jétől támogathatóak.

66. cikk

A működési programok év közbeni módosítása

(1)   A tagállamok – az általuk meghatározandó feltételekkel – engedélyezhetik a működési programok év közbeni módosítását.

(2)   A tagállam illetékes hatósága a működési programoknak az (1) bekezdés alapján kért módosításairól a módosítási kérelemmel érintett évet követő év január 20-ig határoz.

(3)   A tagállam illetékes hatósága a termelői szervezeteket az év során felhatalmazhatja arra, hogy:

a)

működési programjaikat csak részben hajtsák végre,

b)

a működési program tartalmát megváltoztassák,

c)

a működési alap összegét az eredetileg jóváhagyott összeg legfeljebb 25 %-ával növeljék, illetve a tagállamok által meghatározott százalékos arányban csökkentsék, feltéve hogy a működési program általános célkitűései nem változnak. A tagállamok ezt az arányt a termelői szervezetek 29. cikk (1) bekezdésében említett egyesülése esetén növelhetik,

d)

a 93. cikk alkalmazása esetén a működési alapot nemzeti pénzügyi támogatással egészítsék ki.

(4)   A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a működési programok az év során a tagállam illetékes hatóságának előzetes jóváhagyása nélkül módosíthatók. A módosítások támogathatóságának feltétele, hogy azokról a termelői szervezet késedelem nélkül tájékoztassa a tagállam illetékes hatóságát.

67. cikk

A működési programok formátuma

(1)   A működési programokat január 1-jétől december 31-éig terjedő éves időszakokban kell végrehajtani.

(2)   A legkésőbb december 15-éig jóváhagyott működési programokat a következő év január 1-jétől kell végrehajtani.

A december 15. után jóváhagyott programok végrehajtását egy évvel el kell halasztani.

E bekezdés első és második albekezdésétől eltérve, a 64. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének vagy a 65. cikk (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az említett rendelkezésekkel összhangban jóváhagyott működési programok végrehajtását legkésőbb a jóváhagyásukat követő január 31-én meg kell kezdeni.

4.   szakasz

Támogatás

68. cikk

A támogatás jóváhagyott összege

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103 g. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok a támogatás jóváhagyott összegéről az azt az évet megelőző év december 15-ig értesítik a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait, amelyre vonatkozóan a támogatást igényelték.

(2)   A 64. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének vagy 65. cikke (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok annak az évnek január 20-áig közlik a támogatás jóváhagyott összegét, amelyre vonatkozóan a támogatást igényelték.

69. cikk

Támogatási kérelmek

(1)   A termelői szervezetek minden olyan működési program tekintetében, amelyre támogatást kérnek, a támogatásra vagy annak fennmaradó részére vonatkozó kérelmet az azt az évet követő év február 15-ig benyújtják a tagállam illetékes hatóságának, amelyre a támogatást igénylik.

(2)   A támogatási kérelmekhez igazoló dokumentumokat kell mellékelni, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

a)

az igényelt támogatás,

b)

a forgalmazott termékek értéke,

c)

a tagokra háruló és a termelői szervezet által fedezett pénzügyi hozzájárulás,

d)

a működési programmal összefüggésben felmerülő kiadások,

e)

a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kiadások tevékenység szerinti bontásban,

f)

a működési alapnak a válságmegelőzésre és -kezelésre fordított hányada tevékenység szerinti bontásban,

g)

az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke (2) bekezdésében, 103c. cikke (3) bekezdésében és 103d. cikkében szereplő rendelkezések betartása,

h)

írásos kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a termelői szervezet nem részesült kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban az e rendelet értelmében támogatásra jogosult intézkedések és/vagy tevékenységek tekintetében, továbbá

i)

a 60. cikk (2) bekezdésében említett szabványos átalányöszszegen alapuló kifizetés iránti kérelmek esetén az érintett tevékenység végrehajtására vonatkozó bizonyíték.

(3)   A támogatási kérelmek tartalmazhatnak tervezett, de fel nem merült kiadásokat, amennyiben az alábbiak bizonyításra kerülnek:

a)

a szóban forgó műveleteket a működési program végrehajtásának évében december 31-ig az érintett termelői szervezet befolyásán kívül eső okok miatt nem lehetett végrehajtani,

b)

a szóban forgó műveletek az azt az évet követő év április 30-ig végrehajthatók, amelyre vonatkozóan a támogatást igénylik, továbbá

c)

a működési alapban a termelői szervezettől származó, azonos értékű támogatást tartanak fenn.

A támogatás kifizetésére és a 71. cikk (3) bekezdésének megfelelően letétbe helyezett biztosíték felszabadítására csak azzal a feltétellel kerül sor, hogy – ténylegesen megállapított támogatási jogosultság alapján – az első albekezdés b) pontjában említett tervezett kiadás tényleges felmerülésének bizonyítékát az azt az évet követő év április 30-ig benyújtják, amelyre a szóban forgó kiadást tervezték.

(4)   Amennyiben a kérelmeket az (1) bekezdésben előírt időpontnál később nyújtják be, a támogatás a késedelem minden napja után 1 %-kal csökken.

Kivételes és megfelelően indokolt esetekben a tagállam illetékes hatósága elfogadhatja az (1) bekezdésben előírt időpont után benyújtott kérelmeket, ha a szükséges ellenőrzéseket elvégezték és a kifizetésre vonatkozóan a 70. cikkben előírt határidő betartható.

(5)   A termelői szervezetek társulásai tagjaik nevében és képviseletében benyújthatnak az (1) bekezdésben említett támogatási kérelmet, feltéve, hogy a tagok termelői szervezetek, és a (2) bekezdés szerinti igazoló dokumentumok minden egyes tagra vonatkozóan benúyjtásra kerülnek. A támogatás végső kedvezményezettjei a termelői szervezetek.

70. cikk

A támogatás kifizetése

A tagállamok a program végrehajtásának évét követő év október 15-ig kifizetik a támogatást.

71. cikk

Előlegfizetés

(1)   A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek a támogatás azon részére előlegfizetést igényeljenek, amely a kérelem benyújtásával kezdődő három vagy négy hónapos időszak alatt a működési programból származó, előre látható kiadásoknak felel meg.

(2)   Az előlegfizetés iránti kérelmeket a tagállam által meghatározottak szerint kell benyújtani vagy háromhavonta: januárban, áprilisban, júliusban és októberben, vagy négyhavonta: januárban, májusban és szeptemberben.

Az egy adott évre vonatkozóan kifizetett előlegek összege nem haladhatja meg a működési programra eredetileg jóváhagyott támogatási összeg 80 %-át.

(3)   Az előlegkifizetés feltétele, hogy a kérelmező a 2220/85/EGK bizottsági rendelettel (12) összhangban az előleg 110 %-ának megfelelő biztosítékot letétbe helyezzen.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítható, hogy a működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulások beszedése e rendelet 52. és 53. cikkével összhangban megtörtént, valamint hogy a korábban kifizetett előlegek és a termelői szervezetek vonatkozó hozzájárulása ténylegesen felhasználásra került.

(4)   A biztosítékok felszabadítására irányuló kérelmeket – amelyekhez mellékelni kell az igazoló dokumentumokat, többek között a kifizetést igazoló számlákat és dokumentumokat – a folyó programév során lehet benyújtani.

A biztosítékok feloldására a kifizetett előlegek 80 %-áig kerül sor.

(5)   A 2220/85/EGK rendelet 20. cikke (2) bekezdésének értelmében vett elsődleges követelmény a működési programokban meghatározott műveleteknek az e rendelet 61. cikkének b) és c) pontjában előírt kötelezettségvállalások betartásával történő teljesítését foglalja magában.

Az elsődleges követelmény be nem tartása, illetve a 61. cikk b) és c) pontjában előírt kötelezettségek teljesítésében való súlyos mulasztás esetén a biztosíték elvész, az V. fejezet 3. szakasza alapján alkalmazandó egyéb szankciók és büntetések sérelme nélkül.

Az egyéb követelmények nem teljesítése esetén a biztosíték a megállapított szabálytalanság súlyosságának mértékében vész el.

(6)   A tagállamok meghatározhatják az előlegkifizetések minimális összegét és a betartandó határidőket.

72. cikk

Részleges kifizetések

A tagállamok engedélyezhetik a termelői szervezetek számára, hogy kérelmezzék a támogatás azon részének kifizetését, amely a működési program keretében már elköltött összegeknek felel meg.

A kérelmeket bármikor be lehet nyújtani, de egy adott évben legfeljebb három alkalommal. A kérelmekhez mellékelni kell az igazoló dokumentumokat, így a kifizetést igazoló számlákat és dokumentumokat.

A támogatás részeire vonatkozó kérelmek alapján összesen kifizetett összeg nem haladhatja meg a támogatás azon részének 80 %-át, amely a működési program keretében az érintett időszakban már elköltött összegeknek felel meg. A tagállamok meghatározhatják a részleges kifizetések minimális összegét és a kérelmek benyújtási határidejét.

III.   FEJEZET

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

1.   szakasz

Általános rendelkezések

73. cikk

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések közül egy vagy több nem alkalmazandó a területükön.

74. cikk

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához nyújtható kölcsönök

Az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozására felvett azon kölcsönök, amelyek visszafizetési időszaka meghaladja a működési program időtartamát, kellőképpen megalapozott gazdasági indokok mellett átvihetők a következő működési programra.

2.   szakasz

Piacról történő árukivonás

75. cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz szabályokat állapít meg az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett piacról történő árukivonásra vonatkozóan.

E fejezet alkalmazásában a „piacról kivont termékek”, a „kivont termékek” és az „értékesítésre nem kínált termékek” azok a termékek, amelyek a szóban forgó piacról történő árukivonás tárgyát képezik.

76. cikk

Forgalmazási előírások

(1)   Ha egy adott termékre vonatkozóan létezik a II. címben szereplő forgalmazási előírás, a piacról kivont e terméknek meg kell felelnie – a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezések kivételével – az említett előírásnak. A termékeket a II. áruosztályra – különösen a minőség és méret tekintetében – vonatkozó minimumkövetelmények betartása mellett mérettől függetlenül, ömlesztve is ki lehet vonni a piacról.

A vonatkozó előírásokban mini termékként meghatározott termékeknek azonban meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásnak, beleértve a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(2)   Ha egy adott termékre vonatkozóan nem létezik ilyen forgalmazási előírás, a piacról kivont termékeknek a X. mellékletben meghatározott minimális követelményeknek kell eleget tenniük. Az említett minimumkövetelmények kiegészítése céljából a tagállamok további szabályokat állapíthatnak meg.

77. cikk

Az ingyenes szétosztásra szánt piaci kivonások esetében alkalmazandó hároméves átlag

(1)   A forgalmazott termékek mennyiségére vonatkozóan az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (4) bekezdésében említett 5 %-os korlátot azon termékek teljes mennyiségének számtani közepe alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték és amelyek forgalmazása az előző három év során a termelői szervezeten keresztül történt.

(2)   A közelmúltban elismert termelői szervezetek esetében az elismerést megelőző gazdasági évek adatai a következők:

a)

ha a szervezet termelői csoport volt, adott esetben a termelői csoportra vonatkozó egyenértékű adatok, vagy

b)

az elismerési kérelemben figyelembe vett mennyiség.

78. cikk

Előzetes értesítés a kivonási műveletekről

(1)   A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos telekommunikációs csatornán keresztül vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik a tagállamok illetékes hatóságait minden olyan kivonási műveletről, amelyet végrehajtani szándékoznak.

Az értesítésnek tartalmaznia kell különösen az intervenció alá vont termékek felsorolását és a vonatkozó forgalmazási előírások szerinti főbb jellemzőit, minden egyes érintett termék becsült mennyiségét, tervezett rendeltetését, valamint azt a helyet, ahol a kivont termékeket a 108. cikkben előírtak szerint ellenőrizni lehet.

Az értesítésekhez mellékelni kell egy igazolást, amely tanúsítja, hogy a kivont termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, illetve a 76. cikkben említett minimális követelményeknek.

(2)   A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a termelői szervezetek általi, az (1) bekezdésben előírt értesítésekre vonatkozóan, különösen a határidők tekintetében.

(3)   A tagállamok a (2) bekezdésben említett határidőkön belül:

a)

végrehajtják a 108. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzést, amelyet követően – amennyiben nem tapasztalnak szabálytalanságot – engedélyezik az ellenőrzés során megállapított kivonási műveletet, vagy

b)

a 108. cikk (3) bekezdésében említett esetekben nem végzik el a 108. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzést, és erről írásos telekommunikációs csatornán keresztül vagy elektronikus üzenet formájában értesítik a termelői szervezetet, valamint engedélyezik a bejelentett kivonási műveletet.

79. cikk

Támogatás

(1)   A piacról való kivonások esetében a támogatás, amely tartalmazza az uniós hozzájárulást és a termelői szervezet hozzájárulását is, nem haladhatja meg a XI. mellékletben az ott felsorolt termékekre megállapított összegeket. Más termékek esetében a tagállamok határozzák meg a támogatás maximális összegét.

Abban az esetben, ha a termelői szervezet a kivont termékek után harmadik féltől ellentételezésben részesült, az első albekezdésben említett támogatást csökkenteni kell a termelői szervezetnek a piacról kivont termékekből származó nettó bevételével. A támogathatóság feltétele, hogy az érintett termékeket kivonják a gyümölcs- és zöldségfélék kereskedelmi piacáról.

(2)   A piacról történő kivonás az egyes termelői szervezetek egyetlen terméke tekintetében sem haladhatja meg a forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át. Azonban az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikkének (4) bekezdésében említett célokra, vagy az e rendelet 80. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok által jóváhagyott egyéb célokra szánt mennyiségeket e százalékos arány szempontjából nem kell figyelembe venni.

A forgalmazott termékek mennyiségét az előző három év forgalmazott termékmennyiségeinek átlagaként kell kiszámítani. Ha erről nem állnak rendelkezésre adatok, akkor azon forgalmazott termékek mennyiségét kell számításba venni, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

Az első albekezdésben említett százalékos arányok hároméves átlagot jelentenek, évi 5 százalékpontos túllépési korláttal.

(3)   Az olyan gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amelyek az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikkének (4) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek, valamint intézmények körében kerültek szétosztásra, az Unió pénzügyi támogatása kizárólag az e cikk (1) bekezdéssel összhangban, valamint az e rendelet 81. cikkének (1) bekezdésében és 82. cikkének (1) bekezdésében említett költségekre nyújt fedezetet a szétosztott termékekkel kapcsolatos kifizetésekhez.

80. cikk

A piacról kivont áruk rendeltetése

(1)   A tagállamok meghatározzák a piacról kivont termékek megengedett rendeltetési céljait. Rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az árukivonás vagy a rendeltetési cél ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növény-egészségügyi következményekkel. A termelői szervezeteknek az e rendelkezések betartása miatt felmerült költségei a működési program keretében történő piaci árukivonás részeként támogatásra jogosultak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendeltetési lehetőségek magukban foglalják az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (4) bekezdésének értelmében vett ingyenes szétosztást, valamint a tagállamok által jóváhagyott egyéb egyenértékű rendeltetési célokat.

A tagállamok lehetővé tehetik az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (4) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek, valamint intézmények számára, hogy a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjeitől jelképes értékű hozzájárulást kérjenek abban az esetben, ha a szóban forgó áruk feldolgozáson estek át.

Lehetővé lehet tenni, hogy az ingyenes szétosztás kedvezményezettjei a gyümölcs- és zöldségfeldolgozóknak természetben fizessenek, ha a kifizetés csak a feldolgozási költségeket fedezi és az a tagállam, amelyben a kifizetés történik, szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozott termékeket valóban a második albekezdésben említett végső kedvezményezettek általi fogyasztásra szánják.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a termelői szervezetek és az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (4) bekezdésében említett, általuk elismerten működő jótékonysági szervezetek, valamint intézmények közötti kapcsolattartást és együttműködést.

(3)   A termékeket tovább lehet adni a feldolgozóipar részére. E tekintetben a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el annak érdekében, hogy az Unión belül az érintett iparágakban vagy az importált termékek esetében ne következzen be versenytorzulás, valamint hogy a kivont termékek ne kerülhessenek vissza a kereskedelmi piacra. A lepárlásból származó alkohol kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

81. cikk

Szállítási költségek

(1)   A piacról kivont valamennyi termék ingyenes szétosztásával kapcsolatos szállítási költségek a működési program keretében a kivonás helye és a XII. mellékletben meghatározott rendeltetési hely közötti távolságnak megfelelően meghatározott átalányösszegeket alapul véve támogathatók.

Tengeri szállítás esetén a tagállamok meghatározzák a kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolságot. Az ellentételezés nem haladhatja meg azt a költséget, amely a berakodási hely és a kilépés elméleti, szárazföldön megközelíthető helye közötti legrövidebb útvonalon a szárazföldi szállítás során felmerül. A XII. mellékletben meghatározott összegekre 0,6 értékű korrekciós együtthatót kell alkalmazni.

(2)   A szállítási költségeket annak a félnek fizetik ki, aki a szóban forgó szállítási művelet pénzügyi terheit ténylegesen viselte.

A kifizetés különösen a következőket tanúsító igazolások bemutatása ellenében történik:

a)

a kedvezményezett szervezetek neve,

b)

az érintett termékek mennyisége,

c)

a kedvezményezett szervezetek általi átvétel és a használt szállítóeszközök, továbbá

d)

a kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság.

82. cikk

Válogatási és csomagolási költség

(1)   A piacról kivont, ingyenes szétosztásra szánt gyümölcs- és zöldségfélék válogatási és csomagolási költségei a működési programok keretében a XIII. melléklet A. részében meghatározott átalányösszegekkel támogathatók abban az esetben, ha a termékcsomagok nettó tömege 25 kilogrammnál kisebb.

(2)   Az ingyenes szétosztásra szánt termékcsomagokon fel kell tüntetni az európai emblémát, valamint a XIII. melléklet B. részében meghatározott egy vagy több feliratot.

(3)   A válogatási és csomagolási költségeket azon termelői szervezetek részére kell kifizetni, amelyek a válogatást és a csomagolást végezték.

A kifizetés különösen a következőket tanúsító igazolások bemutatása ellenében történik:

a)

a kedvezményezett szervezetek neve,

b)

az érintett termékek mennyisége, továbbá

c)

a kedvezményezett szervezetek által történő átvétel, a kiszerelés meghatározásával.

83. cikk

A piacról kivont termékek fogadó szervezeteire vonatkozó feltételek

(1)   A piacról kivont termékeknek az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikke (4) bekezdésében említett fogadó szervezetei vállalják, hogy:

a)

betartják ezt a rendeletet,

b)

külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek a szóban forgó műveletekről,

c)

alávetik magukat az uniós jog által előírt ellenőrzéseknek, továbbá

d)

minden egyes érintett termék végső rendeltetéséről rendelkezésre bocsátják az igazoló dokumentumokat átvételi igazolás (vagy azzal egyenértékű dokumentum) formájában, amely tanúsítja, hogy a piacról kivont termékeket egy harmadik fél ingyenes szétosztás céljából átvette.

Ha a tagállamok a kockázatot alacsonynak ítélik, eltekinthetnek attól, hogy a kedvezményezettek kis mennyiségek fogadása esetén vezessék az első albekezdés b) pontjában említett nyilvántartásokat. Az erre vonatkozó döntést és annak indokolását rögzíteni kell.

(2)   A piacról kivont, egyéb rendeltetésű termékek fogadó szervezetei vállalják, hogy:

a)

betartják ezt a rendeletet,

b)

a szóban forgó műveletekről külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek, amennyiben a tagállam ezt indokoltnak tartja annak ellenére, hogy a terméket a szállítást megelőzően denaturálták,

c)

alávetik magukat az uniós jog által előírt ellenőrzéseknek, továbbá

d)

a piacról kivont, lepárlásra szánt termékek esetében az érintett termékekből készített alkoholra nem kérnek kiegészítő támogatást.

3.   szakasz

Zöld szüret és be nem takarítás

84. cikk

A zöld szüret és a be nem takarítás fogalommeghatározása

(1)   E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „zöld szüret”: a normál betakarítás kezdete előtt a nem forgalmazható termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása. Az érintett termékek nem lehetnek károsodottak már a zöld szüret előtt, sem éghajlati okokból, sem betegség miatt vagy egyéb okokból.

b)   „be nem takarítás”: amikor a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről nem származik kereskedelmi termelés. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése azonban nem tekinthető be nem takarításnak.

(2)   A zöld szüret és a be nem takarítás a rendes művelési gyakorlatot kiegészítő, attól eltérő gyakorlat.

85. cikk

A zöld szüretre és a be nem takarításra alkalmazandó feltételek

(1)   A zöld szürettel és a be nem takarítással összefüggésben a tagállamok:

a)

részletes rendelkezéseket fogadnak el az intézkedések végrehajtásáról, beleértve a be nem takarításra és a zöld szüretre vonatkozó előzetes értesítést, az intézkedések tartalmát és a vonatkozó határidőket, a kifizetendő ellentételezést és az intézkedések alkalmazását, valamint az intézkedések keretében támogatható termékek jegyzékét,

b)

rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az intézkedések végrehajtása ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növény-egészségügyi következményekkel,

c)

ellenőrzik többek között az a) és b) pontban említett rendelkezések tekintetében, hogy az intézkedéseket helyesen hajtották-e végre, és annak hiányában nem hagyják jóvá az intézkedések alkalmazását.

(2)   A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos telekommunikációs csatornán keresztül vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik a tagállam illetékes hatóságait minden olyan zöldszüret- vagy be nem takarítási műveletről, amelyet végrehajtani szándékoznak.

Az adott év egy adott termékre vonatkozó első értesítéséhez csatolnak egy, a várt piaci helyzet alapján készült elemzést, amely a zöld szüretet válságmegelőzési intézkedésként indokolja.

(3)   A zöld szüret és a be nem takarítás nem alkalmazható egyszerre egy adott évben vagy bármely egymást követő két évben ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre.

(4)   A be nem takarításra és a zöld szüretre vonatkozó, mind az uniós hozzájárulást, mind a termelői szervezet hozzájárulását tartalmazó ellentételezés összegét az (1) bekezdés a) pontja alapján a tagállamok hektáronkénti kifizetésként határozzák meg oly módon, hogy:

a)

az csak az intézkedés alkalmazásából eredő többletköltségeket fedezze, figyelembe véve az (1) bekezdés b) pontja alapján elfogadott rendelkezéseknek való megfeleléshez szükséges környezetvédelmi és növény-egészségügyi tevékenységeket, vagy

b)

az legfeljebb a 79. cikkben említett, piaci árukivonásokra vonatkozó maximális támogatási szint 90 %-át fedezze.

4.   szakasz

Promóció és kommunikáció

86. cikk

A promóciós és kommunikációs intézkedések végrehajtása

(1)   A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a promóciós és kommunikációs intézkedések végrehajtásáról. E rendelkezések szükség esetén lehetővé teszik az intézkedések gyors alkalmazását.

(2)   A promóciós és kommunikációs intézkedések keretében végrehajtott tevékenységek kiegészítik az érintett termelői szervezet által alkalmazott, nem válságmegelőzéssel és –kezeléssel kapcsolatos, folyamatban lévő promóciós és kommunikációs tevékenységeket.

5.   szakasz

Képzés

87. cikk

Képzési tevékenységek végrehajtása

A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a képzési tevékenységek végrehajtására vonatkozóan.

6.   szakasz

Betakarítási biztosítás

88. cikk

A betakarítási biztosítási tevékenységek célja

A termelői szervezet által kezelendő betakarítási biztosítási tevékenységek hozzájárulnak a termelők jövedelmének védelméhez, valamint a termelői szervezetet és/vagy tagjait természeti katasztrófa, éghajlati jelenségek és adott esetben betegségek vagy kártevőfertőzések következtében ért piaci veszteségek fedezéséhez.

89. cikk

A betakarítási biztosítási tevékenységek végrehajtása

(1)   A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a betakarítási biztosítási tevékenységek végrehajtásáról, beleértve azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyekkel biztosítható, hogy a betakarítási biztosítási tevékenységek ne torzítsák a versenyt a biztosítási piacon.

(2)   A tagállamok a működési alapból fedezett betakarítási biztosítási tevékenység támogatása céljából kiegészítő nemzeti finanszírozást nyújthatnak. A betakarítási biztosításhoz nyújtott teljes állami támogatás azonban nem haladhatja meg:

a)

a termelők által természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károkra fizetett biztosítási díjak 80 %-át,

b)

a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:

i.

az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk, továbbá

ii.

állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk.

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott felső határ olyan esetekben is alkalmazandó, amikor a működési alap az 1234/2007/EK rendelet 103d. cikkének (3) bekezdése alapján 60 %-os uniós pénzügyi támogatásra lenne jogosult.

(3)   A betakarítási biztosítási tevékenységek nem tartalmazhatnak olyan biztosítási kifizetéseket, amelyek az elszenvedett bevételkiesés több mint 100 %-ára nyújtanak kártérítést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan kártérítést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kap.

(4)   E cikk alkalmazásában a „természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek” fogalom ugyanazt jelenti, mint az 1857/2006/EK bizottsági rendelet (13) 2. cikkének (8) bekezdésében található fogalom.

7.   szakasz

A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

90. cikk

A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatásának feltételei

(1)   A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatására vonatkozóan.

(2)   A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek fedezésére nyújtott támogatás tartalmazza mind az uniós hozzájárulást, mind a termelői szervezet hozzájárulását. A kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek fedezésére nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg a termelői szervezetek által a kölcsönös alap működésének első, második és harmadik évében fizetett hozzájárulások alábbi arányát:

a)

10 %, 8 %, illetve 4 % azon tagállamok esetében, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Európai Unióhoz,

b)

5 %, 4 %, illetve 2 % a többi tagállam esetében.

(3)   A termelői szervezet a (2) bekezdésben említett támogatásban csak egy alkalommal és csak az alap működésének első három évén belül részesülhet. Amennyiben a termelői szervezet csak az alap működésének második vagy harmadik évében kér támogatást, a támogatásra vonatkozó arányok a következők:

a)

8 %, illetve 4 % azon a tagállamok esetében, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Európai Unióhoz,

b)

4 %, illetve 2 % a többi tagállam esetében.

(4)   A tagállamok rögzíthetik azon összegek felső határait, amelyeket a termelői szervezet a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatására kaphat.

IV.   FEJEZET

Nemzeti pénzügyi támogatás

91. cikk

A termelők szervezettségi foka

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103e. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi fokát úgy kell kiszámítani, hogy a régióban a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a termelői csoportok által előállított és forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék értékét el kell osztani a régióban előállított összes gyümölcs- és zöldségféle értékével.

(2)   Valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi foka különösen alacsonynak tekintendő, ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint számított átlagos szervezettségi fok nem éri el a 20 %-ot arra a három legutóbbi évre vonatkozóan, amelyek vonatkozásában az adatok rendelkezésre állnak.

Nemzeti pénzügyi támogatásban kizárólag az ebben a cikkben említett régióban folytatott gyümölcs- és zöldségtermelés részesülhet. E fejezet alkalmazásában a régiót az érintett tagállam olyan részének kell tekinteni, amely a tagállam területén belül közigazgatási, földrajzi vagy gazdasági jellemzői alapján pontosan elhatárolható.

92. cikk

A nemzeti pénzügyi támogatás nyújtásának engedélyezése

(1)   A tagállamok az adott év január 31-ig kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz az 1234/2007/EK rendelet 103e. cikkének (1) bekezdése szerinti, az adott naptári évben végrehajtandó működési programokhoz nyújtandó nemzeti pénzügyi támogatás engedélyezése céljából.

A kérelemhez bizonyítékot csatolnak arról, hogy az érintett régióban a termelők szervezettségi foka az e rendelet 91. cikke szerinti értelemben különösen alacsony, valamint hogy kizárólag az említett régióban előállított gyümölcs- és zöldségágazati termékek részesülnek támogatásban, továbbá megadják az érintett termelői szervezetek adatait, a vonatkozó támogatás összegét és az 1234/2007/EK rendelet 103b. cikkének (1) bekezdésének megfelelően fizetett pénzügyi hozzájárulás mértékét.

(2)   A Bizottság a kérelmet a benyújtástól számított három hónapon belül jóváhagyja vagy elutasítja. Amennyiben a Bizottság ezen az időtartamon belül nem válaszol, a kérelem jóváhagyottnak tekintendő.

Hiányos kérelem esetén a három hónapos időszak felfüggesztésre kerül és a tagállam értesítést kap a megállapított meg nem felelésről. A felfüggesztés a tagállam értesítésének napján lép hatályba, és addig a napig tart, amikor a Bizottság a hiánytalan kérelmet megkapja.

93. cikk

A működési program módosításai

A nemzeti pénzügyi támogatást kérelmezni kívánó termelői szervezet – szükség esetén – módosítja a működési programját a 65. vagy a 66. cikk szerint.

94. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése

(1)   A nemzeti pénzügyi támogatást a termelői szervezetek a 69. és 70. cikkel összhangban kérelmezik, a tagállamok pedig ugyanezen cikkekkel összhangban folyósítják.

(2)   A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a nemzeti pénzügyi támogatás kifizetésére vonatkozóan, különös tekintettel az előlegfizetés és a részleges kifizetések lehetőségére.

95. cikk

A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítése

(1)   A tagállamok a jóváhagyott, a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítését a program végrehajtása szerinti évet követő második év január 1-jéig kérhetik.

A kérelemhez bizonyítékot csatolnak arról, hogy a megelőző négy év közül három évben teljesültek az 1234/2007/EK rendelet 103e. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételek, valamint megadják az érintett termelői szervezetek adatait, a ténylegesen kifizetett támogatás összegét és a működési alap összetételét teljes összeg, az uniós és a tagállami hozzájárulás (nemzeti pénzügyi támogatás), valamint a termelői szervezetektől és tagjaiktól származó hozzájárulás szerinti bontásban.

(2)   A Bizottság határozatot hoz a kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A kérelmet a Bizottság elutasítja abban az esetben, ha a kérelmező tagállam nem tartotta be a nemzeti pénzügyi támogatás engedélyezésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat, vagy az e rendeletben vagy az 1234/2007/EK rendeletben a termelői szervezetekre, a működési alapra és működési programokra vonatkozóan megállapított szabályokat.

(3)   Amennyiben a támogatás Unió általi visszatérítése jóváhagyásra kerül, a támogatható kiadásokat a 883/2006/EK bizottsági rendelet (14) 5. cikkében meghatározott eljárással összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4)   A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítésének aránya nem haladhatja meg a termelői szervezetnek nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás 60 %-át.

V.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1.   szakasz

Jelentések és értesítések

96. cikk

A termelői csoportok és a termelői szervezetek jelentései

(1)   A tagállam illetékes hatóságának kérésére a termelői csoportok és a termelői szervezetek rendelkezésre bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a 97. cikk b) pontjában említett éves jelentés elkészítéséhez.

(2)   A termelői szervezetek a működési programok végrehajtásáról éves jelentéseket készítenek, amelyeket csatolnak a támogatási kérelmekhez.

A jelentések a következőket tartalmazzák:

a)

az előző évben végrehajtott működési programok,

b)

a működési programok főbb módosításai, továbbá

c)

a becsült és a kérelmezett támogatás közötti eltérések.

(3)   Az éves jelentés az egyes végrehajtott működési programok esetében bemutatja a következőket:

a)

a működési program eredményei, amelyek a vonatkozó esetekben a VIII. mellékletben meghatározott általános kimeneti és eredménymutatókon alapulnak, illetve adott esetben a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő kimeneti és eredménymutatókon; továbbá

b)

a program irányítása során tapasztalt jelentősebb problémák, valamint a program végrehajtásának minősége és eredményessége érdekében hozott intézkedések összefoglalása.

Szükség esetén az éves jelentésben fel kell tüntetni, hogy a nemzeti stratégiával összhangban és az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában milyen hatékony óvintézkedéseket léptettek életbe a környezet védelmében, a működési program keretében támogatott beruházások miatt esetleg növekvő veszélyekkel szemben.

(4)   A működési programok alkalmazásának utolsó évére vonatkozóan az (1) bekezdésben említett éves jelentés helyett zárójelentést kell készíteni.

A zárójelentések bemutatják, hogy milyen mértékben valósultak meg a program célkitűzései. Leírják a tevékenységek és/vagy a módszerek változtatásait és megállapítják a program végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló azon tényezőket, amelyeket a következő működési programok kidolgozásánál vagy a meglévő működési programok módosításánál figyelembe vettek vagy figyelembe fognak venni.

(5)   E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben egy termelői csoport vagy termelői szervezet nem értesíti a tagállamot az e rendeletben vagy az 1234/2007/EK rendeletben előírtaknak megfelelően, vagy ha a tagállam birtokában lévő objektív tények alapján az értesítés nem bizonyul helytállónak, a tagállam az értesítés megfelelő megtételéig felfüggeszti az érintett termelői csoport előzetes elismerését, illetve az érintett termelői szervezet elismerését.

A tagállam az ilyen eseteket az e rendelet 97. cikkének b) pontjában említett éves jelentésében részletesen ismerteti.

97. cikk

A tagállamok termelői szervezetekkel, termelői szervezetek társulásaival és termelői csoportokkal kapcsolatos értesítései

A tagállamok értesítik a Bizottságot a következő információkról és dokumentumokról:

a)

az adott év január 31-ig valamennyi működési programra vonatkozóan a folyó év során jóváhagyott működési alapok teljes összegéről. Az értesítésben egyértelműen meg kell adni mind a működési alapok teljes összegét, mind a működési alapokhoz nyújtott uniós támogatás teljes összegét. Ezeket az összegeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, valamint egyéb intézkedések szerint tovább kell bontani.

b)

az adott év november 15-ig éves jelentést a termelői szervezetekről, a termelői szervezetek társulásairól és a termelői csoportokról, valamint az előző évi működési alapokról, működési programokról és elismerési tervekről. Az éves jelentés különösen a XIV. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

c)

az adott év január 31-ig az érintett évben folyamatban lévő elismerési tervek éves végrehajtásának megfelelő összeget. E célból fel kell tüntetni a jóváhagyott vagy a becsült összegeket. Az értesítés valamennyi termelői csoportra vonatkozóan tartalmazza a következőket:

i.

az elismerési terv éves végrehajtásának megfelelő teljes összeg, az Unió, a tagállamok és a termelői csoportok és/vagy termelői csoportok tagjainak a hozzájárulásai,

ii.

a támogatások az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikkének (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett támogatások szerint lebontva.

98. cikk

A tagállamok értesítései a gyümölcs- és zöldségfélék termelői áráról a belső piacon

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai minden piaci nap tekintetében szerdánként (brüsszeli idő szerint) déli 12 óráig értesítik a Bizottságot a XV. melléklet A. részében felsorolt reprezentatív piacokon forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék feljegyzett átlagáráról.

Az általános forgalmazási előírás hatálya alá tartozó gyümölcs- és zöldségfélék esetében csak az előírásnak megfelelő termékek árát kell közölni, a termékspecifikus forgalmazási előírás hatálya alá tartozó termékek esetében pedig csak az I. osztályú termékek árát.

Az értesítésben az árakat válogatott, csomagolt és adott esetben raklapra rakott termékre a csomagoló üzemből kiszállítva, 100 kilogramm nettó súlyra vetítve, euróban kell megadni.

A tagállamok – amennyiben rendelkezésre áll – az értesítésben feltüntetik a terméknek a XV. melléklet A. részében feltüntetett típusa, fajtája, valamint a méret és/vagy a kiszerelés szerinti árát is. Amennyiben a feljegyzett árak nem a XV. melléklet A. részében meghatározott típusra, fajtára, méretre és/vagy kiszerelésre vonatkoznak, a tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot a termék árának megfelelő típusokról, fajtákról, méretről és/vagy kiszerelésről.

(2)   A tagállamok a fizikailag azonosítható piacokon – nagykereskedelmi piacok, árverések és a kereslet és a kínálat egyéb fizikai találkozási helyei – bonyolított műveletek alapján, vagy a termelők, köztük a termelői szervezetek és az egyéni vásárlók – nagykereskedők, kereskedők, elosztó központok vagy más releváns piaci szereplők – közötti közvetlen műveletek alapján azonosítják az érintett gyümölcs- és zöldségfélék termesztési területén található reprezentatív piacokat. A reprezentatív piacok azonosítása történhet a fizikailag azonosítható piacokon bonyolított műveletek és a közvetlen műveletek kombinációja alapján is.

(3)   A tagállamok illetékes hatóságai önkéntes alapon a XV. melléklet B. pontjában felsorolt gyümölcs- és zöldségfélék és más termékek termelői áráról is értesíthetik a Bizottságot.

(4)   Az árakra vonatkozó (3) bekezdés szerinti értesítéseknek meg kell felelniük a Bizottság által elfogadott és az általa megfelelőnek ítélt módon közzétett iránymutatásoknak.

2.   szakasz

Ellenőrzések

99. cikk

Egyedi azonosító rendszer

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ugyanazon termelői szervezet vagy termelői csoport által benyújtott minden támogatási kérelemre egyedi azonosító rendszert alkalmazzanak. E rendszernek összeegyeztethetőnek kell lennie a 73/2009/EK tanácsi rendelet (15) 15. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett személyazonosság-nyilvántartó rendszerrel.

100. cikk

Benyújtási eljárás

E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok kidolgozzák a támogatási kérelmek benyújtására, az elismerési kérelmekre, a működési programok jóváhagyására, valamint a kifizetés iránti kérelmekre vonatkozó egyes eljárásokat.

101. cikk

Mintavétel

Amennyiben célszerű mintavétel útján ellenőrzéseket végezni, a tagállamok ezek jellege és gyakorisága alapján, valamint kockázatelemzés révén gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzések az érintett intézkedés vonatkozásában megfelelőek legyenek.

102. cikk

Adminisztratív ellenőrzések

Minden támogatási kérelmet és kifizetés iránti kérelmet adminisztratív úton ellenőrizni kell, és az ellenőrzésnek minden lehetséges és megfelelő elemre ki kell terjednie. Az eljárások során a végrehajtott műveleteket, a vizsgálati eredményeket és a hiányosságok vonatkozásában hozott intézkedéseket fel kell jegyezni.

103. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   Minden helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek áttekintését. A jelentésben fel kell tüntetni különösen a következőket:

a)

az ellenőrzött támogatási programot és az ellenőrzött kérelmeket,

b)

a jelenlévő személyeket,

c)

az ellenőrzött tevékenységeket, intézkedéseket és dokumentumokat; továbbá

d)

az ellenőrzés eredményét.

(2)   A kedvezményezettnek lehetőséget lehet adni arra, hogy a jelentésen aláírásával tanúsítsa jelenlétét az ellenőrzésnél, illetve megtegye észrevételeit. Szabálytalanságok feltárása esetén a kedvezményezett az ellenőrzési jelentésről másolatot kaphat.

(3)   A helyszíni ellenőrzésekről, amennyiben ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját, előzetes értesítés küldhető. Az előzetes értesítésnek a legszűkebb határidőre kell korlátozódnia.

(4)   Az e rendeletben előírt helyszíni ellenőrzéseket és az uniós jogban a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozóan előírt egyéb ellenőrzéseket lehetőség szerint egyidejűleg kell végrehajtani.

104. cikk

Az elismerés odaítélése és a működési programok jóváhagyása

(1)   A tagállamok, mielőtt az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban elismernék a termelői szervezetet, az elismerési követelmények betartásának vizsgálata céljából helyszíni szemlét tartanak a termelői szervezetnél.

(2)   A tagállam illetékes hatósága, mielőtt a 64. cikkel összhangban jóváhagyná a benyújtott működési programot, azt – illetve adott esetben a módosítási kérelmet – az összes lehetséges módon megvizsgálja, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is. Az ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)

a működésiprogram-tervezetben szereplő, az 59. cikk a), b) és e) pontjában említett információk pontossága,

b)

a programok megfelelése az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikkének, valamint a nemzeti keretnek és a nemzeti stratégiának,

c)

a javasolt tevékenységek és a javasolt kiadások támogathatósága,

d)

a programok megvalósíthatósága és szakmai minősége, a becslések és a támogatási terv megalapozottsága, valamint a végrehajtásra vonatkozó tervek. Ellenőrzéssel kell vizsgálni, hogy az előrehaladás nyomon követése érdekében meghatároztak-e mérhető célokat, és hogy azok elérhetők-e a javasolt tevékenységek végrehajtásával; továbbá

e)

a támogatási kérelem alapját képező műveletek megfelelése különösen – és adott esetben – a közbeszerzésre és az állami támogatásra alkalmazandó nemzeti és uniós jognak, valamint a nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben vagy a nemzeti stratégiában meghatározott egyéb vonatkozó, kötelező jellegű előírásoknak.

105. cikk

A működési programokra vonatkozó támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése

(1)   A tagállamok a kifizetések odaítélését megelőzően minden kérelmen adminisztratív ellenőrzést végeznek, amelyet kiegészítenek mintavétel útján történő helyszíni ellenőrzéssel a 106. cikk szerint.

(2)   A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése különösen – és amennyiben az a szóban forgó kérelem esetében helytálló – az alábbiak vizsgálatára terjed ki:

a)

a működési program végrehajtásáról szóló, a kérelemhez csatolt éves jelentés vagy adott esetben zárójelentés,

b)

a forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás és a felmerült kiadások,

c)

a termékek leszállítása és a szolgáltatások elvégzése, továbbá a feltüntetett kiadások valódisága,

d)

a végrehajtott tevékenységek összhangja a jóváhagyott működési programban feltüntetett tevékenységekkel,

e)

a meghatározott pénzügyi és egyéb korlátok és határértékek betartása.

(3)   A működési program keretében felmerült kiadásokat számlákkal és a kifizetés megtörténtét igazoló dokumentumokkal, például banki kivonatokkal, kell alátámasztani. Ha erre nincs mód, a kifizetéseket hasonlóan bizonyító erejű dokumentumokkal kell alátámasztani. A számlákat a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának vagy az 50. cikk (9) bekezdésében említetteknek megfelelő leányvállalatnak vagy – a tagállam jóváhagyásától függően – az említett szervezetek egy vagy több termelő tagjának a nevére kell kiállítani. A IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában említett személyzeti költségekre vonatkozó számlákat azonban – ahol ez releváns – a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának vagy az 50. cikk (9) bekezdésében említetteknek megfelelő leányvállalatnak a nevére kell kiállítani.

106. cikk

A működési programokra vonatkozó támogatási kérelmek helyszíni ellenőrzése

(1)   A 69. cikk (1) bekezdésében említett támogatási kérelem vizsgálata kapcsán a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői szervezeteknél, hogy az adott évre vonatkozóan megbizonyosodjanak a támogatás vagy annak hátralévő összegének odaítélésére vonatkozó feltételek teljesüléséről.

Az említett ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)

az adott év elismerési követelményeinek teljesülése,

b)

a működési alap adott évi felhasználása – beleértve az előleg vagy részleges kifizetésre irányuló kérelmekben bejelentett kiadásokat – a forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás, valamint a bejelentett és számviteli vagy egyéb dokumentumokkal alátámasztott kiadások,

c)

a piacról történő árukivonással, a zöld szürettel és a be nem takarítással kapcsolatos kiadások másodfokú ellenőrzése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések minden évben a kérelmek jelentős hányadát magában foglaló mintára terjednek ki. A minta az igényelt támogatások teljes összegének legalább 30 %-át képviseli azokban a tagállamokban, ahol 10-nél több elismert termelői szervezet működik. A többi tagállamban minden termelői szervezetet legalább egyszer kell ellenőrzés céljából felkeresni.

Minden termelői szervezetnél a működési program utolsó évére vonatkozó támogatás vagy annak hátralévő összege kifizetését megelőzően legalább egy ellenőrzést végre kell hajtani.

(3)   A helyszíni ellenőrzések eredményeit annak meghatározása céljából értékelik, hogy a megállapított problémák rendszeres jelleggel lépnek-e fel és kockázattal járhatnak-e hasonló tevékenységekre, kedvezményezettekre vagy szervekre nézve. Az értékelés meghatározza továbbá az ilyen helyzetek okait, valamint az esetleg szükséges további vizsgálatot, továbbá a szükséges korrekciós és megelőző intézkedéseket is.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel valamely régióban, egy régió valamely részében vagy egy termelői szervezetnél, a tagállamok az érintett évben további ellenőrzéseket hajtanak végre, a kapcsolódó kérelmek következő évben ellenőrzendő arányát pedig megnövelik.

(4)   Az ellenőrizendő termelői szervezetek kiválasztását a tagállam kockázatelemzés alapján végzi.

A kockázatelemzés során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)

a támogatás összege,

b)

az előző évek ellenőrzéseinek eredményei,

c)

egy véletlenszerűséget biztosító elem, továbbá

d)

a tagállamok által meghatározandó egyéb paraméterek.

107. cikk

A működési programok intézkedéseinek helyszíni ellenőrzése

(1)   A működési programok intézkedéseinek helyszíni ellenőrzése során a tagállamok főként a következőket vizsgálják:

a)

a működési programban feltüntetett tevékenységek végrehajtása;

b)

a tevékenység végrehajtása vagy szándékolt végrehajtása összhangban van-e a jóváhagyott végrehajtási programban leírt alkalmazással;

c)

megfelelő számú kiadási tétel esetében a vonatkozó kiadások jellege és ütemezése megfelel-e az uniós jognak és az elfogadott előírásoknak;

d)

a felmerült kiadásokat alátámasztják-e számviteli vagy egyéb bizonylatok; továbbá

e)

a forgalmazott termékek értéke.

(2)   A forgalmazott termékek értékének ellenőrzése a nemzeti jog szerint ellenőrzött és hitelesített pénzügyi számviteli rendszer alapján történik.

E célból a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a forgalmazott termékek értékére vonatkozó nyilatkozatot a pénzügyi számviteli adatokkal egyező módon hitelesítik.

A forgalmazott termékek értékére vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésére már a vonatkozó támogatási kérelem benyújtása előtt sor kerülhet. Az ellenőrzést legkésőbb a támogatás kifizetését megelőzően el kell végezni.

(3)   A rendkívüli körülményeket kivéve, a helyszíni ellenőrzés részeként szemlét kell tartani a tevékenység helyszínén, illetve ha a tevékenység nem tárgyiasult, a tevékenység kezdeményezőjénél. A 106. cikk (2) bekezdésében említett mintába tartozó önálló gazdaságokban végzett egyes tevékenységek végrehajtásának vizsgálata érdekében legalább egyszer szemlét kell tartani.

A tagállamok azonban úgy is dönthetnek, hogy kisebb tevékenységek esetében nem tartanak ilyen szemléket, illetve akkor sem, ha alacsonynak tartják annak a kockázatát, hogy nem teljesülnek a támogatáshoz szükséges feltételek vagy a művelet nem valós. Az erről szóló határozatot és annak indokolását rögzíteni kell.

(4)   A helyszíni ellenőrzések a termelői szervezetnek és tagjainak a szemle alkalmával ellenőrizhető valamennyi kötelezettségvállalására és kötelezettségére kiterjednek.

(5)   A 106. cikk (2) bekezdésében megállapított ellenőrzési ráta teljesítésének értékelésekor csak az e cikk összes követelményének megfelelő ellenőrzések vehetők figyelembe.

108. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzése

(1)   A tagállamok elsőfokú ellenőrzést végeznek minden termelői szervezetnél a kivonási műveletek tekintetében; ezen ellenőrzés magában foglalja az okmányok és a termékek azonosságának ellenőrzését, illetve a piacról kivont termékek tömegére irányuló, szükség esetén mintavétellel történő fizikai ellenőrzést, továbbá a II. cím II. fejezetében megállapított eljárással összhangban annak ellenőrzését, hogy e kivonási műveletek megfelelnek-e a 76. cikk szabályainak. Az ellenőrzésre a 78. cikk (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően, a 78. cikk (2) bekezdése alapján megállapított határidők betartásával kerül sor.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt elsőfokú ellenőrzés a piacról kivont termékek mennyiségének 100 %-ára kiterjed. Az ellenőrzés végén a nem ingyenes szétosztásra szánt kivont termékeket az illetékes hatóságok felügyelete alatt, a tagállam által a 80. cikk alapján megállapított feltételek betartásával denaturálják vagy továbbadják a feldolgozóipar részére.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, az ingyenes szétosztásra szánt termékek esetében a tagállamok az említett bekezdésben megállapítottnál kisebb arányú ellenőrzést is végezhetnek, feltéve hogy az egyes termelői szervezetek vonatkozásában ez nem kisebb, mint az adott gazdasági évben érintett mennyiségek 10 %-a. Az ellenőrzés a termelői szervezet és/vagy a terméket fogadó szervezetek telephelyén végezhető. Amennyiben az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállam illetékes hatóságai további ellenőrzéseket végeznek.

109. cikk

A kivonási műveletek másodfokú ellenőrzése

(1)   A 106. cikkben említett ellenőrzések keretében a tagállamok a kivonási műveletek tekintetében másodfokú ellenőrzést végeznek.

A tagállamok megállapítják a kritériumokat annak a kockázatnak az elemzésére és értékelésére, ha egy termelői szervezet a kivonási műveleteket nem előírásszerűen hajtja végre. A kritériumok – többek között – a korábbi első- és másodfokú ellenőrzések eredményeihez kapcsolódnak, továbbá ahhoz, hogy egy termelői szervezet rendelkezik-e valamilyen minőségbiztosítási eljárással. Az említett kritériumokat annak meghatározására használják, hogy az egyes termelői szervezeteknél legalább milyen gyakorisággal kell másodfokú ellenőrzéseket végezni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések magukban foglalják a termelői szervezetek és a kivont termékeket fogadó szervezetek telephelyén annak megállapítása érdekében végzett helyszíni ellenőrzéseket, hogy betartják-e az uniós támogatás kifizetésének feltételeit. Az ellenőrzések kiterjednek a következőkre:

a)

az érintett gazdasági év alatt egy vagy több kivonási műveletet végrehajtó termelői szervezetek által vezetett egyedi készlet- és számviteli nyilvántartás;

b)

a támogatási kérelmekben bejelentett forgalmazott mennyiségek ellenőrzése, különös tekintettel a készlet- és számviteli nyilvántartás, a számlák, és – adott esetben – azok valódiságának ellenőrzésére, illetve annak biztosítására, hogy a bejelentések megegyeznek az érintett termelői szervezetek számviteli és/vagy adózási adataival;

c)

a könyvelés szabályosságának ellenőrzése, különös tekintettel a termelői szervezetek kifizetés iránti kérelmeiben bejelentett nettó bevételek valódiságára, a kivonási költségek arányosságára, valamint helyénvalóságára; továbbá

d)

a kivont termékek kifizetés iránti kérelemben bejelentett rendeltetésének és a megfelelő denaturálásnak az ellenőrzése annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek és a fogadó szervezetek betartják ezt a rendeletet.

(3)   A (2) bekezdésben említett ellenőrzéseket az érintett termelői szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó fogadó szervezetek telephelyén kell elvégezni. Minden ellenőrzés a termelői szervezet által a gazdasági évben kivont mennyiségek legalább 5 %-ára kiterjedő mintát foglal magában.

(4)   A (2) bekezdés a) pontjában említett egyedi készlet- és számviteli nyilvántartás minden kivont termék tekintetében megadja a következő – mennyiségben kifejezett – összegeket:

a)

a termelői szervezet tagjai és egyéb termelői szervezetek tagjai által az 1234/2007/EK rendelet 125a. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjával összhangban leszállított termékek;

b)

a termelői szervezet általi értékesítés, a friss termékek piacára szánt termékek és egyéb terméktípusok szerinti bontásban, beleértve a feldolgozásra szánt alapanyagot; továbbá

c)

a piacról kivont termékek.

(5)   A (4) bekezdés c) pontjában említett termékek rendeltetésére vonatkozó ellenőrzések különösen a következőket foglalják magukban:

a)

a fogadó szervezetek által vezetett elkülönített elszámolásokon mintavétel útján végzett ellenőrzés, és szükség esetén annak vizsgálata, hogy azok megfelelnek-e a nemzeti jog által előírt elszámolásnak; továbbá

b)

a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

(6)   Ahol a másodfokú ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállam illetékes hatóságai részletesebb másodfokú ellenőrzéseket végeznek az érintett gazdasági évre vonatkozóan, a következő gazdasági évben pedig fokozzák a másodfokú ellenőrzések gyakoriságát az érintett termelői szervezetek, illetve azok társulásainak telephelyén.

110. cikk

Zöld szüret és be nem takarítás

(1)   Mielőtt megkezdődhetne a zöld szüret, a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett termékek nem sérültek és hogy az érintett területet megfelelően művelték. A zöld szüret után a tagállamok ellenőrzik, hogy az érintett területen teljes körű volt-e a betakarítás és hogy a betakarított terméket denaturálták-e.

A betakarítási időszakot követően a tagállamok megvizsgálják a 85. cikk (2) bekezdésében említett, a várt piaci helyzet alapján készült elemzés megbízhatóságát. Megvizsgálják a várt piaci helyzet és a tényleges piaci helyzet közötti esetleges különbségeket is.

(2)   Mielőtt a be nem takarítás megkezdődhetne, a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett területet megfelelően művelték, hogy nem került sor részleges betakarításra, valamint hogy a termék jól fejlett és általában egészséges, szép és forgalmazható minőségű-e.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a termékeket denaturálják. Ha ez nem lehetséges, akkor a betakarítási időszakban tartott helyszíni szemle vagy szemlék révén gondoskodnak arról, hogy a terméket ne takarítsák be.

(3)   A 109. cikk (1), (2), (3) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

111. cikk

A termelői csoportok elismerési tervének jóváhagyását megelőző ellenőrzések

(1)   Mielőtt az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikkének (1) bekezdése szerint jóváhagynák a termelői csoport elismerési tervét, a tagállamok helyszíni ellenőrzést végeznek a jogi személynél vagy a jogi személy egyértelműen meghatározott részénél.

(2)   A tagállam a következőket ellenőrzi megfelelő módon, így helyszíni ellenőrzésekkel is:

a)

az elismerési tervben megadott információk pontossága;

b)

a terv üzleti megvalósíthatósága és szakmai minősége, a becslések megalapozottsága, valamint a végrehajtásra vonatkozó tervek;

c)

a javasolt tevékenységek támogathatósága, továbbá a javasolt kiadások támogathatósága és indokoltsága; továbbá

d)

a támogatási kérelem alapját képező műveletek megfelelése az alkalmazandó nemzeti és az uniós jognak, és különösen a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben vagy a nemzeti stratégiában meghatározott egyéb vonatkozó előírásoknak.

112. cikk

A termelői csoportok támogatási kérelmének ellenőrzése

(1)   A tagállamok a kifizetések odaítélését megelőzően a termelői csoportok által benyújtott minden támogatási kérelmen adminisztratív ellenőrzést, valamint mintavétel útján helyszíni ellenőrzést végeznek.

(2)   A 45. cikkben említett támogatási kérelem benyújtását követően a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői csoportoknál annak biztosítása érdekében, hogy az érintett évben teljesüljenek a támogatás odaítélésére vonatkozó feltételek.

Az ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)

az elismerési követelményeinek teljesülése az érintett évre vonatkozóan; továbbá

b)

a forgalmazott termékek értéke, az elismerési tervben foglalt intézkedések végrehajtása és a felmerült költségek.

(3)   A (2) bekezdésben említett ellenőrzések minden évben a kérelmek jelentős hányadát magában foglaló mintára terjednek ki. A minta a teljes támogatási összeg legalább 30 %-ára kiterjed.

Legalább ötévente egyszer minden termelői csoportot ellenőrizni kel.

(4)   A 105. és 107. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

113. cikk

Transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1)   A transznacionális termelői szervezet vagy a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam felel az adott szervezetre vagy társulásra vonatkozóan a működési programmal és a működési alappal kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért illetve – szükség esetén – a szankciók alkalmazásáért.

(2)   A 28. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a 35. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett igazgatási együttműködésre köteles tagállamok végrehajtják a vonatkozó igazgatási ellenőrzéseket, továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett tagállam által előírt helyszíni ellenőrzéseket, az eredményekről pedig jelentést tesznek neki. Eközben betartják az (1) bekezdésben említett tagállam által meghatározott határidőket.

(3)   A termelői szervezetre, a működési programra és a működési alapra az (1) bekezdésben említett tagállam irányadó szabályai alkalmazandók. Környezetvédelmi és növény-egészségügyi kérdésekben, valamint a termékek kivonása tekintetében azonban a termelés helye szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók.

3.   szakasz

Szankciók

114. cikk

Az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása

(1)   A tagállamok visszavonják a termelői szervezet elismerését, ha az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása alapvető jelentőségű és azt a termelői szervezet szándékos magatartása vagy súlyos gondatlansága okozta.

A tagállamok különösen akkor vonják vissza a termelői szervezet elismerését, ha az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása a következőkből áll:

a)

a 21. cikk, a 23. cikk, a 26. cikk (1) és (2) bekezdése vagy a 31. cikk által rögzített előírások megszegése, vagy

b)

ha a forgalmazott termékek értéke két egymást követő évben a tagállamok által az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében meghatározott határ alá esik.

Az elismerés e bekezdés alapján történő visszavonása az elismerési feltételek nem teljesítésének napjától hatályos, a korlátozási időszakokra vonatkozó alkalmazandó nemzeti szintű horizontális jogszabályoktól függően.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazható, a tagállamok felfüggesztik a termelői szervezet elismerését, ha az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyása alapvető jelentőségű, de csak átmeneti jellegű.

A felfüggesztés időtartama alatt támogatás nem folyósítható. A felfüggesztés az ellenőrzés napjától hatályos és annak az ellenőrzésnek a napjáig tart, amely megállapítja, hogy az érintett követelmények teljesülnek.

A felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Ha az érintett követelményeket 12 hónap után sem teljesítik, az elismerést vissza kell vonni.

Ennek a bekezdésnek az alkalmazása érdekében a tagállamok a 70. cikkben meghatározott határidő után is teljesíthetnek kifizetéseket. Az említett későbbi kifizetések azonban semmi esetre sem teljesíthetők a program végrehajtásának évét követő második év október 15-e után.

(3)   Az elismerési követelmények figyelmen kívül hagyásának más eseteiben, amikor az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazható, a tagállamok figyelmeztető levelet küldenek, amelyben meghatározzák a meghozandó korrekciós intézkedéseket. A tagállamok a korrekciós intézkedések meghozataláig visszatarthatják a támogatások kifizetését.

Ennek a bekezdésnek az alkalmazása érdekében a tagállamok a 70. cikkben meghatározott határidő után is teljesíthetnek kifizetéseket. Ezek a későbbi kifizetések azonban semmi esetre sem teljesíthetők a program végrehajtásának évét követő második év október 15-e után.

Ha a korrekciós intézkedések meghozatalára 12 hónapon belül nem kerül sor, az az elismerési követelmények alapvető jelentőségű figyelmen kívül hagyásának minősül és a (2) bekezdés alkalmazását vonja maga után.

115. cikk

Csalás

(1)   Azon termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy termelői csoport vonatkozásában, amellyel kapcsolatban bebizonyosodik, hogy az 1234/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatással kapcsolatban csalást követett el, a tagállamok az uniós és a nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó egyéb szankciók és büntetések sérelme nélkül:

a)

visszavonják a termelői szervezet, a termelői szervezet társulásának, illetve a termelői csoportnak az elismerését,

b)

az érintett tevékenységeket vagy műveleteket kizárják az érintett működési programból vagy elismerési tervből származó támogatásból és az adott műveletre már kifizetett támogatást visszafizettetik, továbbá

c)

a termelői szervezetet, a termelői szervezetek társulását, illetve a termelői csoportot a következő év során kizárják az érintett működési programból vagy elismerési tervből származó támogatásból.

(2)   A tagállamok felfüggeszthetik a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a termelői csoport elismerését, illetve a kifizetések folyósítását, ha felmerül a gyanú, hogy az 1234/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatással kapcsolatban csalást követett el.

116. cikk

Termelői csoportok

(1)   A tagállamok a 114. és/vagy a 117. cikkben előírt szankciókat és büntetéseket értelemszerűen alkalmazzák az elismerési tervekre.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásán felül, amennyiben a tagállam által az 49. cikk (4) bekezdése értelmében megállapított időszak lejártával a termelői csoportot nem ismerik el termelői szervezetnek, a tagállam behajtja:

a)

a termelői csoportnak kifizetett támogatás 100 %-át, ha az elismerés elmaradását a termelői csoport szándékos magatartása vagy súlyos gondatlansága okozta; vagy

b)

minden egyéb esetben a termelői csoportnak kifizetett támogatás 50 %-át.

117. cikk

Működési program

(1)   A kifizetéseket az alapján számítják, hogy mi minősül támogathatónak.

(2)   A tagállam megvizsgálja a kedvezményezettől beérkezett támogatási kérelmet, és meghatározza a támogatásra jogosult összegeket. A tagállam meghatározza:

a)

azt az összeget, amelyre a kedvezményezett a kérelem kizárólagos figyelembevételével lenne jogosult;

b)

azt az összeget, amelyre a kedvezményezett a kérelem jogosultságának vizsgálata után lesz jogosult.

(3)   Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott összeg több mint 3 %-kal meghaladja a (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott összeget, büntetést kell alkalmazni. A büntetés nagysága a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek különbségének felel meg.

A büntetés nem alkalmazható, amennyiben a termelői szervezet vagy a termelői csoport bizonyítani tudja, hogy nem felelős a nem támogatható összeg feltüntetéséért.

(4)   A (2) és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a helyszíni ellenőrzések vagy a későbbi ellenőrzések során feltárt nem támogatható összegekre.

(5)   Ha a forgalmazott termékek értékét a támogatási kérelem benyújtása előtt bejelentik és ellenőrzik, a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti összegek meghatározásához e bejelentett és jóváhagyott értékeket kell használni.

118. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzését követő szankciók

Amennyiben a 108. cikkben említett ellenőrzés szabálytalanságot tár fel a 76. cikkben említett forgalmazási előírásokkal vagy minimális követelményekkel kapcsolatban, a kedvezményezett köteles:

a)

az uniós hozzájárulás összegének megfelelő büntetést fizetni, amely a forgalmazási előírásoknak vagy a minimális követelményeknek meg nem felelő, kivont termékek mennyisége alapján kerül kiszámításra, ha az említett mennyiség az adott kivonási művelet esetében nem éri el a 78. cikk szerint bejelentett mennyiségek 10 %-át;

b)

az uniós hozzájárulás összegének a kétszeresét kitevő büntetést fizetni, ha az említett mennyiség a bejelentett mennyiség 10 és 25 %-a közé esik; vagy

c)

az uniós hozzájárulás összegének megfelelő büntetést fizetni a 78. cikk szerint bejelentett teljes mennyiség után, ha az említett mennyiség meghaladja a bejelentett mennyiség 25 %-át.

119. cikk

Kivonási műveletekkel kapcsolatban a termelői szervezetekre kiróható egyéb szankciók

(1)   A 117. cikkben említett büntetések a kivonási műveletekkel mint a működési programok kiadásainak szerves részével kapcsolatban igényelt támogatásra vonatkoznak.

(2)   A kivonási művelet kiadásait nem támogathatónak kell tekinteni akkor, ha az értékesítésre nem kínált termékek kivonása nem a tagállamok által a 80. cikk (1) bekezdése értelmében előírt módon történt vagy ha a kivonás vagy a kivont termékek rendeltetése a 80. cikk (1) bekezdését sértve káros környezeti hatással vagy káros növény-egészségügyi következménnyel járt.

120. cikk

A kivont termékeket fogadó szervezetekre kiróható szankciók

Amennyiben a 108. és 109. cikkel összhangban végzett ellenőrzések során olyan szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a kivont termékeket fogadó szervezeteknek róhatók fel, a következő szankciók alkalmazandók:

a)

a fogadó szervezetek a továbbiakban nem lehetnek jogosultak kivont termékek fogadására; továbbá

b)

a piacról kivont termékeket fogadó szervezetek a tagállam által megállapított szabályokkal összhangban kötelesek visszafizetni a kapott termékek értékét, ezenkívül a kapcsolódó válogatási és csomagolási, valamint szállítási költségeket.

Az a) pontban előírt szankció azonnal hatályba lép és legalább egy gazdasági éven át hatályban marad. A szankció a szabálytalanság súlyosságától függően meghosszabbítható.

121. cikk

Zöld szüret és be nem takarítás

(1)   Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termelői szervezet nem teljesítette a zöld szürettel kapcsolatos kötelezettségeit, a termelői szervezet köteles a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó ellentételezésnek megfelelő büntetést fizetni. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása közé tartozik, ha:

a)

a tagállam a 110. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálat során megállapítja, hogy a várt piaci helyzetnek az abban az időben rendelkezésre álló elemzése alapján a zöld szüret nem volt indokolt;

b)

a zöld szüret céljából bejelentett terület e célból nem támogatható; vagy

c)

a területen nem teljesen végezték el a betakarítást, vagy a termékeket nem denaturálták.

(2)   Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termelői szervezet nem teljesítette a be nem takarítással kapcsolatos kötelezettségeit, a termelői szervezet köteles a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó ellentételezésnek megfelelő büntetést fizetni. A kötelezettségek teljesítésének elmulasztása közé tartozik, ha:

a)

a be nem takarítás céljából bejelentett terület e célból nem támogatható;

b)

mégis sor került betakarításra vagy részleges betakarításra; vagy

c)

a művelet a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatással vagy káros növény-egészségügyi következménnyel járt.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett büntetések a 117. cikk alapján előírt büntetésen felül alkalmazandók.

122. cikk

Helyszíni ellenőrzés megakadályozása

A támogatási kérelmet az érintett kiadások tekintetében el kell utasítani, ha a termelői szervezet, annak tagja vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés elvégzését.

123. cikk

A visszatérítendő támogatások és a büntetések befizetése

(1)   Az indokolatlanul kifizetett támogatást az érintett termelői szervezetnek, termelői szervezetek társulásának, termelői csoportnak vagy más gazdasági szereplőnek kamatokkal együtt vissza kell térítenie, továbbá ki kell fizetnie az e szakaszban előírt büntetéseket.

A kamatokat a következőképpen kell kiszámítani:

a)

a fizetés és a kedvezményezett általi visszatérítés között eltelt időszak alapján;

b)

az Európai Központi Bank fő refinanszírozó műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában kihirdetett, a jogosulatlan kifizetés napján érvényes kamatláb alapján, amelyet három százalékponttal meg kell növelni.

(2)   A visszafizetett támogatásokat, a kamatokat és a büntetéseket az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba kell befizetni.

124. cikk

A szabálytalanságok bejelentése

A közigazgatási szankciók és büntetések, valamint az indokolatlanul kifizetett összegek visszatéríttetésének az e szakaszban előírtak szerinti alkalmazása nem sérti a szabálytalanságok Bizottságnak történő, az 1848/2006/EK bizottsági rendelet (16) szerinti bejelentését.

4.   szakasz

A működési programok és a nemzeti stratégiák nyomon követése és értékelése

125. cikk

Általános teljesítménymutatók

(1)   A működési programokban meghatározott célkitűzések megvalósulása terén tett előrehaladás, valamint e célkitűzések hatékonyságának és eredményességének felmérése céljából mind a nemzeti stratégiákat, mind a működési programokat nyomon kell követni és értékelni kell.

(2)   Az előrehaladás, a hatékonyság és az eredményesség mértékét a VIII. mellékletben szereplő általános teljesítménymutatók segítségével kell értékelni, amelyek a végrehajtott működési programok pénzügyi végrehajtását, kimenetét, eredményeit és hatásait mutatják meg a kiindulási helyzethez viszonyítva.

(3)   Amennyiben egy tagállam célszerűnek tartja, nemzeti stratégiájában – korlátozott számban – az adott stratégiára vonatkozó további mutatókat határozhat meg, amelyek a termelői szervezetek által végrehajtott működési programok sajátos, nemzeti és/vagy regionális jellegű szükségleteit, körülményeit és célkitűzéseit tükrözik. Adott esetben általános teljesítménymutatók által le nem fedett környezeti célokkal kapcsolatos kiegészítő mutatók is meghatározhatók.

126. cikk

A működési programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési eljárások

(1)   A termelői szervezetek működési programjaikat a 125. cikkben említett általános teljesítménymutatók vonatkozó mutatóinak alkalmazásával, továbbá – adott esetben – a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő mutatók segítségével követik nyomon és értékelik.

E célból rendszert hoznak létre az említett mutatók összeállítása szempontjából hasznos információk gyűjtésére, rögzítésére és kezelésére.

(2)   A nyomon követés célja a működési programban meghatározott konkrét célkitűzések megvalósulásának felmérése. Ez pénzügyi, kimeneti és eredménymutatók számításával történik. Az így kapott eredményeket a következő célokra használják fel:

a)

a programvégrehajtás minőségének ellenőrzése;

b)

annak megállapítása, hogy a programban kitűzött célok elérése, illetve a program irányításának – ezen belül a pénzügyi irányításnak – a javítása érdekében a működési program módosításra vagy felülvizsgálatra szorul-e;

c)

hozzájárulás a működési program végrehajtásához kapcsolódó jelentéstételi követelmények teljesítéséhez.

A nyomon követés eredményeivel kapcsolatos információknak szerepelniük kell a termelői szervezetek által a nemzeti stratégia irányításáért felelős nemzeti hatósághoz eljuttatandó, a 96. cikk (1) bekezdésében említett valamennyi éves jelentésben.

(3)   Az értékelés önálló, félidős értékelő jelentés formájában történik.

Az erre szakosodott tanácsadó iroda segítségével is elvégezhető félidős értékelés célja felmérni a pénzügyi források felhasználásának mértékét, a működési program hatékonyságát és eredményességét, továbbá a program általános célkitűzéseinek megvalósulását. Ez az általános kiindulási és eredménymutatók, és szükség esetén a hatásmutatók segítségével történik.

A félidős értékelésnek szükség esetén részét képezheti egy minőségi értékelés is az alábbiakra irányuló környezetvédelmi tevékenységek eredményeiről és hatásáról:

a)

a talajerózió megelőzése;

b)

a növényvédelmi termékek használatának csökkentése és/vagy hatékonyabb kezelése;

c)

az élőhelyek és a biodiverzitás védelme; vagy

d)

a tájkép megőrzése.

Az értékelés eredményei a következő célokra szolgálnak:

a)

a termelői szervezet által irányított működési programok minőségének javítása;

b)

annak megállapítása, hogy a működési program szorul-e lényegi módosításra;

c)

hozzájárulás a működési programok végrehajtásához kapcsolódó jelentéstételi követelmények teljesítéséhez; továbbá

d)

a termelői szervezet által a jövőben irányítandó működési programok minőségének, hatékonyságának és eredményességének javítását elősegítő tanulságok levonása.

A félidős értékelésre a működési program végrehajtása alatt kerül sor, kellő időben ahhoz, hogy az értékelés eredményeit fel lehessen használni a következő működési program előkészítésekor.

A félidős értékelési jelentést a 96. cikk (1) bekezdésében említett megfelelő éves jelentéshez kell csatolni.

127. cikk

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési eljárások

(1)   A nemzeti stratégiát a 125. cikkben említett általános teljesítménymutatók vonatkozó mutatóinak alkalmazásával, továbbá – adott esetben – a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő mutatók segítségével kell nyomon követni és értékelni.

(2)   A tagállamok a 125. cikkben említett mutatók összeállítására alkalmas számítógépes rendszert hoznak létre az adatok összegyűjtésére, rögzítésére és kezelésére. Ennek során a termelői szervezetek által a működési programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban továbbított adatokra támaszkodnak.

(3)   A nyomon követés célja a működési programokban meghatározott célkitűzések és célszámok megvalósulásának folyamatos felmérése. Ez pénzügyi, kimeneti és eredménymutatók segítségével történik. Ennek során a termelői szervezetek által működési programjaik nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban benyújtott éves előrehaladási jelentések adataira kell támaszkodni. A nyomon követés eredményeit a következő célokra használják fel:

a)

a működési programok végrehajtási minőségének ellenőrzése;

b)

annak megállapítása, hogy a stratégiában kitűzött célok elérése, illetve a stratégia-végrehajtás irányításának – ezen belül a működési programok pénzügyi irányításának – a javítása érdekében a nemzeti stratégia módosításra vagy felülvizsgálatra szorul-e; továbbá

c)

hozzájárulás a nemzeti stratégia végrehajtásához kapcsolódó jelentéstételi követelmények teljesítéséhez.

(4)   Az értékelés célja, hogy felmérje a stratégia általános célkitűzéseinek megvalósulását. Ez a kiindulási és az eredménymutatók, és szükség esetén a hatásmutatók segítségével történik. Ennek során a termelői szervezetek által a működési programok nyomon követésével és félidős értékelésével kapcsolatban benyújtott éves előrehaladási és zárójelentések eredményeire kell támaszkodni. Az értékelés eredményeit a következő célokra használják fel:

a)

a stratégia minőségének javítása;

b)

annak megállapítása, hogy a stratégia szorul-e lényegi módosításra; továbbá

c)

hozzájárulás a nemzeti stratégia végrehajtásához kapcsolódó jelentési követelmények teljesítéséhez.

Az értékelés keretében 2012-ben végre kell hajtani egy külön értékelést is, amelyet azonban időben el kell végezni ahhoz, hogy eredményeit önálló értékelő jelentésként csatolni lehessen az abban az évben benyújtandó, a 97. cikk b) pontjában említett éves nemzeti jelentéshez. A jelentésben meg kell vizsgálni a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét, a végrehajtott működési programok hatékonyságát és eredményességét, továbbá fel kell mérni a programok következményeit és hatását, tekintettel a stratégiában meghatározott célkitűzésekre, célszámokra és célokra, valamint – adott esetben – az 1234/2007/EK rendelet 103c. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyéb célkitűzésekre. Célja továbbá a jövőbeni nemzeti stratégiák minőségének javítására szolgáló tanulságok levonása, különösen pedig a célkitűzések, a célszámok vagy a támogatható intézkedések meghatározásában fellelhető hiányosságok, illetve az új eszközök meghatározása iránti igény feltárása.

VI.   FEJEZET

A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire

128. cikk

A gazdasági térségek listájának bejelentése

A gazdasági térségek listájának az 1234/2007/EK rendelet 125f. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti elküldése során minden olyan információt meg kell adni, amely annak megállapításához szükséges, hogy teljesültek-e az említett rendelet 125f. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételek.

129. cikk

Kötelező szabályok bejelentése, reprezentativitás

(1)   Ha a tagállamok egyike olyan szabályokat jelent be, amelyeket az 1234/2007/EK rendelet 125 g. cikkének megfelelően egy adott termékre és gazdasági térségre vonatkozóan kötelezővé tett, ezzel egyidejűleg a következőkről kell tájékoztatnia a Bizottságot:

a)

azon termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása, amely a szabályok kiterjesztését kérte;

b)

az említett termelői szervezethez vagy termelői szervezetek társulásához tartozó termelők száma és az illető gazdasági térségben tevékenykedő termelők teljes száma; ennek az információnak a kiterjesztési kérelem benyújtásának időpontjában érvényes helyzetre kell vonatkoznia;

c)

a gazdasági térség össztermelése és a termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása által forgalmazott termékmennyiség az utolsó olyan gazdasági évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok;

d)

az az időpont, amelytől a kiterjesztendő szabályokat a termelői szervezetre vagy termelői szervezetek társulására alkalmazzák; továbbá

e)

az az időpont, amelytől a kiterjesztésnek hatályba kell lépnie, valamint a kiterjesztés alkalmazásának időtartama.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 125f. cikkének (3) bekezdése értelmében vett reprezentativitás meghatározása céljából a tagállamok megállapítják azokat a szabályokat, amelyek kizárják:

a)

azokat a termelőket, akik termékeit alapvetően a mezőgazdasági üzemben, illetve a termelési területen történő, a fogyasztók részére való közvetlen értékesítésre szánják;

b)

az a) pontban említett közvetlen értékesítést;

c)

a feldolgozásra szállított terményeket, amint azt az 1234/2007/EK rendelet 125f. cikke (4) bekezdésének b) pontja meghatározza, kivéve azokat az eseteket, ahol a szóban forgó szabályok teljesen vagy részben ezekre a terményekre vonatkoznak.

130. cikk

Pénzügyi hozzájárulások

Amennyiben a tagállamok egyike az 1234/2007/EK rendelet 125i. cikke értelmében úgy dönt, hogy a termelői szervezetben tagsági viszonnyal nem rendelkező termelőket pénzügyi hozzájárulásra kötelezi, el kell juttatnia a Bizottsághoz azokat az információkat, amelyek alapján meg lehet állapítani a szóban forgó cikkben meghatározott feltételek teljesülését.

Ezen információk között fel kel tüntetni, hogy mi alapján számítják ki a hozzájárulást, továbbá a hozzájárulás egységnyi összegét, a kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket, valamint az 1234/2007/EK rendelet 125i. cikkében említett különböző költségek jellegét.

131. cikk

Egy gazdasági éven túli kiterjesztés

Amennyiben úgy döntenek, hogy a kiterjesztést egy gazdasági évnél hosszabb ideig alkalmazzák, a tagállamoknak minden gazdasági év vonatkozásában ellenőrizniük kell, hogy a kiterjesztés teljes időtartama alatt teljesülnek-e a reprezentativitás tekintetében az 1234/2007/EK rendelet 125f. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

Ha a tagállamok úgy találják, hogy a feltételek már nem teljesülnek, akkor a kiterjesztést azonnal, a következő gazdasági év kezdetétől hatályon kívül helyezik.

Az ilyen hatályon kívül helyezésről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely ezt az információt az általa célszerűnek ítélt módon közzéteszi.

132. cikk

Leszedetlen termény értékesítése, vevők

(1)   Azokban az esetekben, amikor termelői szervezetben tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők terményeiket leszedetlenül értékesítik, az 1234/2007/EK rendelet XVIa. melléklete 1. pontjának e) és f) alpontjában, valamint 3. pontjában említett szabályok betartásának vizsgálatakor a vevőt kell az adott termény termelőjeként kezelni.

(2)   Az érintett tagállam úgy is határozhat, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül az 1234/2007/EK rendelet XVIa. mellékletében felsorolt egyéb szabályok betartására is kötelezi a vevőket abban az esetben, ha azok felelősek az érintett termelés irányításáért.

IV.   CÍM

KERESKEDELEM HARMADIK ORSZÁGOKKAL

I.   FEJEZET

Behozatali vámok és belépési árrendszer

1.   szakasz

Belépési árrendszer

133. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   E szakasz az 1234/2007/EK rendelet 140a. cikkének alkalmazására állapít meg szabályokat.

(2)   E szakasz alkalmazásában:

a)   „tétel”: a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat alapján bemutatott árut jelenti; csak azonos helyről származó és a Kombinált Nómenklatúra egyazon kódja alá tartozó árukat tartalmazhat; továbbá

b)   „importőr”: a 2913/92/EGK rendelet (17) 4. cikkének (18) bekezdése szerinti nyilatkozattevő.

134. cikk

A behozott termékek árának és mennyiségének bejelentése

(1)   A tagállamok, a XVI. melléklet A. részében felsorolt összes termékre és időszakra, minden piaci napon és minden származás tekintetében legkésőbb a következő munkanapon (brüsszeli idő szerint) déli 12 óráig közlik a Bizottsággal:

a)

a harmadik országokból importált és a 135. cikkben említett reprezentatív importpiacokon forgalmazott termékek reprezentatív átlagárait, valamint a jelentős mennyiségű importált termékre más piacokon feljegyzett szignifikáns árakat vagy, a reprezentatív piacok árainak hiányában, az importált termékek más piacokon feljegyzett szignifikáns árait; továbbá

b)

az a) pontban említett árakhoz tartozó teljes mennyiségeket.

Amennyiben a b) pontban említett teljes mennyiségek összessége egy tonnánál kisebb, a vonatkozó árakat nem kell közölni a Bizottsággal.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett árakat fel kell jegyezni:

a)

a XVI. melléklet A. részében felsorolt összes termékre;

b)

a rendelkezésre álló összes fajtára és méretre; továbbá

c)

a behozatali/nagykereskedelmi szakaszban, vagy – ha a behozatali/nagykereskedelmi szakasz árai nem állnak rendelkezésre – a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban.

Az árakat a következő összegekkel kell csökkenteni:

a)

15 %-os kereskedelmi haszonnal a londoni, a milánói és a rungis-i kereskedelmi központok, illetve 8 %-os kereskedelmi haszonnal az egyéb kereskedelmi központok esetében; továbbá

b)

az Unió vámterületén belüli szállítási és biztosítási költségekkel.

A második albekezdés értelmében levonandó szállítási és biztosítási költségek esetében a tagállamok levonási átalányösszeget állapíthatnak meg. Az ilyen átalányösszegekről és ezek megállapítási módjáról kötelesek haladéktalanul értesíteni a Bizottságot.

(3)   A (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően feljegyzett árakból – amikor azokat a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban állapítják meg – először le kell vonni egy 9 %-nak megfelelő összeget a nagykereskedelmi árrés figyelembevétele céljából, majd 100 kilogrammonként egy 0,7245 EUR-nak megfelelő összeget a kezelési költségek és a piaci adók és díjak figyelembevétele céljából.

(4)   A termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá tartozó, a XVI. melléklet A. részében felsorolt termékek esetében az alábbi árak tekintendők reprezentatívnak:

a)

az I. osztályú termékek árai, amennyiben az e kategóriába tartozó termékek a forgalmazott teljes mennyiségnek legalább 50 %-át teszik ki;

b)

az I. osztályú termékek árai, kiegészítve – abban az esetben, ha az e kategóriába tartozó termékek a forgalmazott teljes mennyiség 50 %-ánál kevesebbet tesznek ki – a II. osztályú termékek áraival, hogy lehetővé váljon a forgalmazott teljes mennyiség 50 %-ának lefedése;

c)

a II. osztályú termékek megállapított árai – abban az esetben, ha nincsenek I. osztályú termékek – kivéve, ha arról születik döntés, hogy azokhoz kiigazítási együtthatót kell rendelni, amennyiben a szóban forgó származási hely előállítási feltételei miatt ezeket a termékeket – minőségi jellemzőik miatt – rendesen és hagyományosan nem I. osztályúként hozzák forgalomba.

Az első albekezdés c) pontjában említett kiigazítási együtthatót a (2) bekezdésben jelzett összegek levonása után kell az árakra alkalmazni.

A termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó, a XVI. melléklet A. részében felsorolt termék esetében az általános forgalmazási előírásnak megfelelő termékek árai tekintendők reprezentatívnak.

135. cikk

Reprezentatív piacok

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a XVII. mellékletben felsorolt piacok, azaz a reprezentatívnak minősülő piacok szokásos piaci napjairól.

136. cikk

Behozatali átalányérték

(1)   A XVI. melléklet A. részében szereplő összes termékre és időszakra a Bizottság minden munkanapon és minden származási helyre vonatkozóan rögzít egy behozatali átalányértéket, amely a 134. cikkben meghatározott reprezentatív árak súlyozott átlagának 100 kilogrammonként 5 EUR átalányösszeggel, valamint az értékvámokkal csökkentett értéke.

(2)   Amennyiben a XVI. melléklet A. részében felsorolt termékekre és alkalmazási időszakokra e szakasznak megfelelően behozatali átalányértéket állapítanak meg, úgy a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (18) 152. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egységár nem alkalmazandó. Az egységárat ilyen esetben az (1) bekezdésben említett behozatali átalányérték helyettesíti.

(3)   Ha egy adott származási helyű termék tekintetében nincs hatályban lévő behozatali átalányérték, akkor a termék tekintetében hatályban lévő behozatali átalányértékek átlaga alkalmazandó.

(4)   A XVI. melléklet A. részében meghatározott alkalmazási időszakokban a behozatali átalányértékek módosításukig maradnak hatályban. Hatályukat vesztik azonban, ha a Bizottság hét egymást követő piaci napon nem kapja meg a reprezentatív átlagárat.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazása miatt egy adott termékre nézve nem marad hatályban behozatali átalányérték, akkor az erre a termékre alkalmazandó behozatali átalányérték a behozatali átalányértékek legutolsó átlagával egyenlő.

(5)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben nem lehetett behozatali átalányértéket kiszámítani, a XVI. melléklet A. részében meghatározott alkalmazási időszakok első napjától kezdődően nem kell behozatali átalányértéket alkalmazni.

(6)   A reprezentatív árak euróra való átszámítása az adott napra kiszámított reprezentatív piaci árfolyamon történik.

(7)   Az euróban kifejezett behozatali átalányértékeket a Bizottság az általa célszerűnek ítélt módon közzéteszi.

137. cikk

Belépési áron alapuló rendszer

(1)   Annak a belépési árnak, amelynek alapján a XVI. melléklet A. részében felsorolt termékeket a közös vámtarifába besorolják – az importőr választása szerint – az alábbi értékek valamelyikével kell megegyeznie:

a)

a termékeknek a származási országban érvényes, a biztosítási költségekkel és az Unió vámterületének határáig történő szállítás költségeivel növelt FOB-ára, amennyiben ez az ár és ezek a költségek a termékek szabad forgalomba bocsátásához benyújtott vámáru-nyilatkozat kiállításának időpontjában ismeretesek. Ha a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat kiállításakor a fenti árak több mint 8 %-kal magasabbak az adott termékre hatályban lévő átalányértéknél, az importőr köteles letétbe helyezni a 2454/93/EGK rendelet 248. cikkének (1) bekezdésében megjelölt biztosítékot. E tekintetben a termékekre végső soron kivethető behozatali vámok összege annak az összegnek felel meg, amit akkor kellett volna fizetni, ha a termék besorolása az adott átalányérték alapján történt volna; vagy

b)

a csak az adott importált termékekre alkalmazott, a 2913/92/EGK rendelet 30. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kiszámított vámérték. Ebben az esetben a vámot az e rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint le kell vonni. Ebben az esetben az importőr köteles letétbe helyezni a 2454/93/EGK rendelet 248. cikkének (1) bekezdésében előírt biztosítékot, amelynek összege egyenlő annak a vámnak az összegével, amit akkor fizetett volna, ha a termékek besorolása az érintett tételre alkalmazandó behozatali átalányérték alapján történt volna; vagy

c)

az e rendelet 136. cikkének megfelelően kiszámított behozatali átalányérték.

(2)   Annak a belépési árnak, amelynek alapján a XVI. melléklet B. részében felsorolt termékeket a közös vámtarifába besorolják – az importőr választása szerint – az alábbi értékek valamelyikével kell megegyeznie:

a)

a termékeknek a származási országban érvényes, a biztosítási költségekkel és az Unió vámterületének határáig történő szállítás költségeivel növelt FOB-ára, amennyiben ez az ár és ezek a költségek a termékekre vonatkozó vámáru-nyilatkozat kiállításának időpontjában ismeretesek. Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint a 2454/93/EGK rendelet 248. cikke értelmében biztosítékot kell előírni, úgy az importőr az érintett termékre alkalmazható vám legmagasabb összegével azonos mértékű biztosítékot köteles letétbe helyezni; vagy

b)

a csak az adott importált termékekre alkalmazott, a 2913/92/EGK rendelet 30. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kiszámolt vámérték. Ebben az esetben a vámot az e rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint le kell vonni. Ebben az esetben az importőr a 2454/93/EGK rendelet 248. cikke értelmében az adott termékre alkalmazható vám legnagyobb összegével egyenlő biztosítékot köteles letétbe helyezni.

(3)   Ha a belépési árat a termékek – származási országban irányadó – FOB-ára alapján számítják ki, a vámértéket az ezen az áron történő értékesítés alapján kell kiszámítani.

Ha a belépési árat az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában vagy a (2) bekezdés b) pontjában előírt eljárások valamelyike szerint számítják ki, úgy a vámértéket a belépési áréval azonos alapon kell kiszámítani.

(4)   Az importőrnek az adott termékek értékesítésétől számítva egy hónapja van annak bizonyítására – a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjától számított négy hónapos határidőn belül –, hogy a tételt olyan feltételek mellett értékesítette, amelyek alátámasztják az (1) bekezdés a) pontjában vagy a (2) bekezdés a) pontjában szereplő árak helyességét, vagy arra, hogy meghatározza az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett vámértéket. A fenti határidők valamelyikének elmulasztása a letétbe helyezett biztosíték elvesztését vonja maga után, az (5) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül.

A letétbe helyezett biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, ha a vámhatóság kielégítő bizonyítékot kap arról, hogy az értékesítés milyen feltételek mellett történt.

Ellenkező esetben a biztosítékot a behozatali vámok ellentételezéseként visszatartják.

(5)   A (4) bekezdésben említett négy hónapos határidőt az importőr kellően indokolt kérésére az illetékes tagállami hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

(6)   Amennyiben az ellenőrzés során az illetékes hatóságok megállapítják, hogy e cikk előírásai nem teljesültek, az esedékes vámot a 2913/92/EGK rendelet 220. cikkével összhangban beszedik. A beszedendő vám vagy a fennmaradó beszedendő vám összegébe beleszámítandó az áruk szabad forgalomba bocsátásának napjától a beszedés napjáig felszámított kamat. Az alkalmazandó kamatláb mértéke a nemzeti jog alapján a beszedési műveletekre hatályos kamat mértéke.

2.   szakasz

Kiegészítő behozatali vámok

138. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 141. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő behozatali vám (a továbbiakban: kiegészítő vám) a XVIII. mellékletben felsorolt termékekre és időszakokban az e szakaszban megállapított feltételek mellett alkalmazható.

(2)   A kiegészítő vámok kivetését eredményező küszöbszinteket a XVIII. melléklet sorolja fel.

139. cikk

A mennyiségek bejelentése

(1)   A XVIII. mellékletben felsorolt összes termékre vonatkozóan és a feltüntetett időszakok során a tagállamok a 2454/93/EGK rendelet 308d. cikkében megállapított, a kedvezményes behozatal felügyeletére vonatkozó módszer alkalmazásával értesítik a Bizottságot a szabad forgalomba bocsátott mennyiségek részleteiről.

Ezt az értesítést tájékoztatást a megelőző héten szabad forgalomba bocsátott mennyiségek tekintetében minden szerdán, brüsszeli idő szerint legkésőbb déli 12 óráig teszik meg.

(2)   Az e szakasz hatálya alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó olyan nyilatkozatoknak, amelyeket a vámhatóságok az importőr kérésére anélkül is elfogadhatnak, hogy azok tartalmaznák a 2454/93/EGK rendelet 37. mellékletében említett egyes adatokat, tartalmazniuk kell – a szóban forgó rendelet 254. cikkében említett adatokon kívül – az érintett termékek (kilogrammban kifejezett) nettó tömegére vonatkozó adatot.

Ha az e szakasz hatálya alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátása a 2454/93/EGK rendelet 260. cikkében említett egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás alkalmazásával történik, az egyszerűsített nyilatkozatoknak az egyéb követelményeken kívül tartalmazniuk kell az érintett termékek (kilogrammban kifejezett) nettó tömegére vonatkozó adatot.

Ha az e szakasz hatálya alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátása a 2454/93/EGK rendelet 263. cikkében említett helyi vámkezelési eljárás alkalmazásával történik, a szóban forgó rendelet 266. cikkének (1) bekezdésében említett, vámhatóságnak címzett értesítésben szerepelnie kell az áruk azonosításához szükséges minden adatnak, valamint az érintett termékek (kilogrammban kifejezett) nettó tömegére vonatkozó adatnak.

A 2454/93/EGK rendelet 266. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem vonatkozik az e szakasz hatálya alá tartozó termékek behozatalára.

140. cikk

Kiegészítő vám kivetése

(1)   Ha megállapítást nyer, hogy a XVIII. mellékletben felsorolt termékek és időszakok valamelyike tekintetében a szabad forgalomba bocsátott mennyiség túllépi a megfelelő küszöbmennyiséget, a Bizottság kiegészítő vámot vet ki, kivéve ha valószínűtlen, hogy a behozatal megzavarná az uniós piacot, vagy ha a hatás nem lenne arányban az elérni kívánt céllal.

(2)   A kiegészítő vámot az említett vám alkalmazásának napja után szabad forgalomba bocsátott mennyiségekre vetik ki, feltéve hogy:

a)

a 137. cikknek megfelelően meghatározott vámtarifa-besorolás nyomán a szóban forgó származású behozatalra alkalmazandó legmagasabb egyedi vám kerül alkalmazásra;

b)

a behozatal a kiegészítő vám alkalmazási időszaka során történik.

141. cikk

A kiegészítő vám összege

A 140. cikk értelmében kivetett kiegészítő vám a közös vámtarifával összhangban az adott termékre alkalmazandó vám egyharmada.

Az értékvám tekintetében tarifakedvezményt élvező importáruk esetében azonban a kiegészítő vám a termékre kivetett egyedi vám egyharmada, amennyiben alkalmazható a 140. cikk (2) bekezdése.

142. cikk

A kiegészítő vám alóli mentességek

(1)   A következő áruk mentesek a kiegészítő vám alól:

a)

a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (19) (a továbbiakban: a Kombinált Nómenklatúra) 7. mellékletében felsorolt vámkontingensek keretében importált áruk;

b)

a (2) bekezdésben meghatározott, az Unió felé úton lévő áruk.

(2)   Azok az áruk tekintendők az Unió felé úton lévő áruknak, amelyek:

a)

a kiegészítő vám kivetéséről hozott határozatot megelőzően hagyták el a származási országot; továbbá

b)

szállításuk a kiegészítő vám kivetése előtt kiállított, a származási országbeli berakodás helyétől az unióbeli kirakodás helyéig érvényes fuvarokmány kíséretében történik.

(3)   Az érdekelt feleknek a vámhatóságok számára elfogadhatóan bizonyítaniuk kell, hogy a (2) bekezdés követelményei teljesülnek.

A hatóságok azonban elfogadhatják, hogy az áruk a kiegészítő vám kivetésének időpontja előtt hagyták el a származási országukat, ha a következő okmányok valamelyike e hatóságok részére bemutatásra kerül:

a)

tengeri szállítás esetében olyan hajóraklevél, amely bizonyítja, hogy a berakodás az említett nap előtt történt meg;

b)

vasúti szállítás esetében olyan vasúti fuvarlevél, amelyet a származási ország vasúti hatóságai az említett nap előtt fogadtak el;

c)

közúti szállítás esetében a származási országban az említett nap előtt kiállított közúti árufuvarozási szerződés („CMR”) vagy más fuvarokmány, ha az uniós árutovábbításra vagy közös árutovábbításra vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban megállapított feltételek teljesülnek;

d)

légi áruszállítás esetében olyan légi fuvarlevél, amely bizonyítja, hogy a légiforgalmi társaság az árukat az említett nap előtt fogadta el.

V.   CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

143. cikk

Ellenőrzések

E rendelet vagy más uniós jogszabály különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok meghatározzák az 1234/2007/EK rendelet és e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket és intézkedéseket. Azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, hogy biztosíthassák az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

Különösen arról kell gondoskodniuk, hogy:

a)

az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti keretben vagy a nemzeti stratégiában előírt összes támogathatósági feltétel ellenőrizhető legyen;

b)

az ellenőrzések végrehajtásáért felelős illetékes tagállami hatóságok elegendő létszámú, megfelelő végzettségű és tapasztalatú személyzettel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony végrehajtásához; továbbá

c)

legyenek olyan ellenőrzések, amelyek révén elkerülhető egyes intézkedések e rendelet, illetve más uniós vagy nemzeti programok szerinti kettős finanszírozása.

144. cikk

Nemzeti szankciók

Az e rendeletben vagy az 1234/2007/EK rendeletben meghatározott szankciók sérelme nélkül, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendeletben vagy az 1234/2007/EK rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban elkövetett szabálysértéseket az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmében hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kövessék.

145. cikk

Mesterségesen előidézett helyzetek

Az e rendeletben vagy az 1234/2007/EK rendeletben meghatározott konkrét intézkedések sérelme nélkül, nem fizethető támogatás olyan kedvezményezett részére, akiről megállapították, hogy mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy az érintett támogatási program céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

146. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot vagy szervet, amely az alábbiak vonatkozásában valamennyi értesítési kötelezettség teljesítésért felel:

a)

termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és termelői csoportok, e rendelet 97. cikkének megfelelően;

b)

a gyümölcs- és zöldségfélék belső piacon érvényes termelői ára, e rendelet 98. cikkének megfelelően;

c)

harmadik országokból importált és a reprezentatív importpiacokon értékesített termékek árai és mennyiségei, e rendelet 134. cikkének megfelelően;

d)

szabad forgalomba bocsátott behozatali mennyiségek, e rendelet 139. cikkének megfelelően.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az érintett hatóság vagy szerv kijelöléséről és elérhetőségeiről, csakúgy, mint az ezek tekintetében bekövetkező változásokról.

A kijelölt illetékes hatóságok vagy szervek nevét és címét tartalmazó jegyzéket minden lehetséges módon – ezen belül internetes közzététellel is – a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül.

(3)   E rendelet bármely rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok által e rendelet értelmében a Bizottság számára nyújtandó valamennyi értesítést elektronikus formátumban a Bizottság által az illetékes tagállami hatóságok vagy szervek rendelkezésére bocsátott informatikai rendszeren keresztül, a Bizottság által előírt módon kell teljesíteni.

A nem az első albekezdésben előírt módon vagy formátumban benyújtott értesítés – az (5) bekezdés sérelme nélkül – semmisnek tekinthető.

(4)   E rendelet bármely rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendeletben meghatározott értesítési határidők betartása érdekében.

(5)   Amennyiben egy tagállam elmulasztja az e rendeletben vagy az 1234/2007/EK rendeletben előírt értesítési kötelezettségek valamelyikét, vagy ha az értesítés a Bizottság birtokában lévő objektív tények alapján nem tűnik helytállónak, úgy a Bizottság felfüggesztheti az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (20) 14. cikkében említett, a gyümölcs és a zöldségszektor tekintetében teljesített havi kifizetések egészét vagy egy részét mindaddig, amíg az értesítést helyesen be nem nyújtják.

147. cikk

Nyilvánvaló tévedések

A tagállamok felé e rendelet vagy az 1234/2007/EK rendelet alapján benyújtott bármely értesítés vagy kérelem – beleértve a támogatási kérelmet is – a benyújtás után bármikor módosítható, ha e módosítás az illetékes tagállami hatóság által felismert nyilvánvaló tévedésre vonatkozik.

148. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

Amennyiben e rendelet vagy az 1234/2007/EK rendelet alapján szankciót vagy büntetést kellene kiszabni, illetve vissza kellene vonni valamely kedvezményt vagy elismerést, de a 73/2009/EK rendelet 31. cikkének értelmében vis maiorról vagy rendkívüli körülmények fennállásáról van szó, úgy a szankció vagy büntetés, illetve a visszavonás nem hajtható végre.

A vis maior helyzetet azonban kielégítő bizonyítékkal alátámasztva jelenteni kell az illetékes tagállami hatóságnak, az attól a naptól számított tíz munkanapon belül, amelyen az érintett személy képes a bejelentés megtételére.

149. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1580/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1580/2007/EK rendelet 134. cikke azonban 2011. augusztus 31-ig továbbra is alkalmazandó.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, adott esetben a XIX. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

150. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikke (3) bekezdésének a) pontjában engedélyezett lehetőséggel élő működési programok tervezett befejezésükig folytatódhatnak, feltéve hogy eleget tesznek a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályoknak.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában, a feldolgozásra szánt nyersanyagra vonatkozó minimális követelményekre és a kész termékek minimális minőségi követelményeire vonatkozó – a szóban forgó bekezdés szerinti átmeneti intézkedésekkel élő tagállam területén betakarított nyersanyagok tekintetében tovább alkalmazandó – szabályokat, az e rendelet II. címében említett vonatkozó forgalmazási előírásokon felül, a XX. mellékletben felsorolt bizottsági rendeletek határozzák meg.

(3)   A 2200/96/EK rendelet szerint elfogadott azon elismerési terveket, amelyek továbbra is élvezik az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkének (4) bekezdése szerinti, azon termelői csoportokra vonatkozó jóváhagyást, amelyek nem az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban, és nem az Európai Uniónak a Szerződés 349. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régióiban, illetve nem az 1405/2006/EK rendelet (21) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken találhatók, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértékben kell finanszírozni.

A 2200/96/EK rendelet szerint elfogadott azon elismerési terveket, amelyek esetében az említett rendelet 14. cikkének (7) bekezdését alkalmazták, és amelyek továbbra is élvezik az 1234/2007/EK rendelet 203a. cikkének (4) bekezdése szerinti jóváhagyást, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékben kell finanszírozni.

(4)   A tagállamok, amennyiben szükségesnek ítélik, legkésőbb 2011. szeptember 15-ig módosíthatják nemzeti stratégiáikat annak érdekében, hogy:

a)

kellően megindokolják, mi minősül az 50. cikk (7) bekezdése b) pontja szerinti jelentős távolságnak;

b)

meghatározzák, hogy egy operatív program éves kiadásain belül legfeljebb mekkora arányt képviselhetnek a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásával kapcsolatos, a 60. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti tevékenységekre szánt kiadások.

(5)   Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jóváhagyott működési programok tervezett befejezésükig folytatódhatnak, és nem kell eleget tenniük a kiadásoknak a 60. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti maximális arányára vonatkozó előírásnak.

151. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

(3)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o.

(4)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

(5)  HL L 297., 1996.11.21., 46. o.

(6)  HL L 273., 2007.10.17., 1. o.

(7)  HL L 144., 1997.6.4., 19. o.

(8)  HL L 41., 2003.2.14., 33. o.

(9)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(10)  HL L 368., 2006.12.23., 15. o.

(11)  HL L 365., 1994.12.31., 10. o.

(12)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(13)  HL L 358., 2006.12.16., 3. o.

(14)  HL L 171., 2006.6.23., 1. o.

(15)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(16)  HL L 355., 2006.12.15., 56. o.

(17)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(18)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(19)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(20)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(21)  HL L 265., 2006.9.26., 1. o.


I. MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN EMLÍTETT FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

A.   RÉSZ

Általános forgalmazási előírás

1.   A minőségre vonatkozó minimumkövetelmények

Figyelemmel a megengedett eltérésekre is, a termék legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól gyakorlatilag mentes,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A terméknek olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést,

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

2.   Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

A termék legyen kellően fejlett, de ne legyen túlfejlett, a gyümölcsök pedig legyenek megfelelően érettek, de ne legyenek túlérettek.

A termék fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy a termék érési folyamata folytatódhasson, és a termék elérje a megfelelő érettségi fokot.

3.   Tűréshatár

Az egyes tételeken belül a termék darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a minőségre vonatkozó minimumkövetelményeknek. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult termények aránya legfeljebb 2 % lehet.

4.   A termék eredetének jelölése

A származási ország teljes neve. (1) A tagállamok valamelyikéből származó termék esetében a jelölést a származási ország nyelvén vagy a rendeltetési ország fogyasztói számára érthető más nyelven kell feltüntetni. Más termék esetében a jelölés nyelve a rendeltetési ország fogyasztói számára érthető bármely nyelv.

B.   RÉSZ

Termékspecifikus forgalmazási előírások

1. RÉSZ:   AZ ALMÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Malus domestica Borkh. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari feldolgozásra – szánt almafajtákra (kultivárokra) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt almára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, az alma minden osztályban legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

nagymérvű üvegesedéstől mentes, a Fuji fajta és annak mutánsai kivételével,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az almának a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Az érettségre vonatkozó követelmények

Az alma legyen kellően fejlett és megfelelően érett.

Az alma fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy az érési folyamat folytatódhasson, és az alma elérje a fajtájának sajátosságaival összefüggésben előírt érettségi fokot.

Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények teljesülésének ellenőrzése számos különböző paraméter (például az alak, az íz, a keménység és a refraktometriás index) vizsgálatával történhet.

C.   Osztályozás

Az almák a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó almának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel (2), és kocsányának épnek kell lennie.

Az almának rendelkeznie kell az adott fajta tekintetében meghatározott alábbi minimális felületi színjellemzőkkel:

az A. színezettségi csoport esetében a teljes felület 3/4-ének piros színűnek kell lennie,

a B. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/2-ének vegyes piros színűnek kell lennie,

a C. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/3-ának enyhén piros vagy pirosas színűnek, illetve csíkozottnak lennie.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az almának hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve az alábbi, nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

nagyon csekély héjhibák,

nagyon csekély mértékű parásodás (3), például:

barna foltok, amelyek nem lehetnek a kocsánymélyedésen kívül és nem lehetnek érdesek, és/vagy

enyhe, elkülönülő héjparásodás-nyomok.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó almának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel (4).

Az almának rendelkeznie kell az adott fajta tekintetében meghatározott alábbi minimális felületi színjellemzőkkel:

az A. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/2-ének piros színűnek kell lennie,

a B. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/3-ának vegyes piros színűnek kell lennie,

a C. színezettségi csoport esetében a teljes felület 1/10-ének enyhén piros vagy pirosas színűnek, illetve csíkozottnak lennie.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

enyhe fejlődési hiba,

enyhe színhiba,

enyhe, nem elszíneződött nyomásfoltok, legfeljebb 1 cm2 összterületig,

enyhe héjhibák a következő mértékig:

hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2-nél nagyobb,

csekély mértékű héjparásodás (5), például:

barna foltok, amelyek kismértékben túlnyúlhatnak a kocsány-, illetve a csészemélyedésen, de nem lehetnek érdesek, és/vagy

vékony, hálószerű héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/5-ére terjed ki és nem üt el erősen a gyümölcs általános színezettségétől, és/vagy

erős héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/20-ára terjed ki; a vékony, hálószerű parásodás és az erős parásodás együttesen a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/5-ét érintheti.

A kocsány hiányozhat, feltéve, hogy a törés tiszta, és a környező héjfelület nem sérült.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok az almák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúson nem lehetnek nagyobb hibák.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy az alma megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

fejlődési hibák,

színhibák,

enyhe, esetleg kissé elszíneződött nyomásfoltok legfeljebb 1,5 cm2 területig,

héjhibák a következő mértékig:

hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2-nél nagyobb,

csekély mértékű héjparásodás (6), például:

barna foltok, amelyek túlnyúlhatnak a kocsány-, illetve a csészemélyedésen, és enyhén érdesek lehetnek, és/vagy

vékony, hálószerű héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/2-ére terjed ki és nem üt el erősen a gyümölcs általános színezettségétől, és/vagy

erős héjparásodás, amely a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/3-ára terjed ki, miközben

a vékony, hálószerű parásodás és az erős parásodás együttesen a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/2-ét érintheti.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg.

A minimális méret 60 mm, ha átmérő szerint, illetve 90 g, ha tömeg szerint határozzák meg. Az ennél kisebb méretű gyümölcs csak akkor fogadható el, ha a termék Brix-értéke legalább 10,5 Brix-fok, és mérete nem kisebb 50 mm-nél, illetve 70 g-nál.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt gyümölcsök közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

5 mm az „extra” osztályú gyümölcsök, azonkívül a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcsök esetében. A Bramley's Seedling (Bramley, Triomphe de Kiel) és a Horneburger almafajta esetében azonban az átmérőbeli különbség 10 mm-ig terjedhet, valamint

10 mm a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében. A Bramley's Seedling (Bramley, Triomphe de Kiel) és a Horneburger almafajta esetében azonban az átmérőbeli különbség 20 mm-ig terjedhet, vagy

b)

abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

az „extra” osztályú, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú almák esetében:

Tömegtartomány (g)

Legnagyobb megengedett tömegbeli eltérés (g)

70–90

15 g

91–135

20 g

136–200

30 g

201–300

40 g

> 300

50 g

a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében:

Tömegtartomány (g)

Az egyöntetűségre vonatkozó határérték (g)

70–135

35

136–300

70

> 300

100

A csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött II. osztályú gyümölcs esetében nem követelmény a méretbeli egyöntetűség.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

Az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult alma aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: az alma darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek. A megengedett eltéréseket nem lehet alkalmazni az alábbi termékekre:

a minimális átmérőnél 5 mm-rel kisebb átmérőjű vagy még kisebb termékek,

a minimális tömegnél 10 g-mal kisebb tömegű vagy még kisebb termékek.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és – méret szerinti osztályozás esetén – azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú almákat kell tartalmaznia.

Az „extra” osztályban a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

Mindazonáltal különböző fajtájú almák csomagolhatók vegyesen egyazon kereskedelmi csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

Az almákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. Különösen a 3 kg nettó tömeget meghaladó kereskedelmi csomagoknak elég merevnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a termék megfelelő védelmét.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Alma”, amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

A fajta neve. Különböző fajtájú almákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében a bennük található minden egyes fajta megnevezése.

A fajta neve helyett e név valamely szinonimája is feltüntethető. Valamely mutáns fajta neve, illetve kereskedelmi megnevezés csak a fajtanév vagy annak szinonimája kiegészítéseként tüntethető fel.

C.   A termék eredete

Származási ország (7) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző fajtájú almákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Méret, vagy sorokba és rétegenként rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám

Ha az azonosítás méret alapján történik, akkor az azonosító adatokat a következőképpen kell megadni:

a)

azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok vonatkoznak, a legkisebb és a legnagyobb átmérő vagy a legkisebb és legnagyobb tömeg feltüntetésével;

b)

azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok nem vonatkoznak, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének vagy tömegének a feltüntetésével, amelyet az „és felette” vagy valamely ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a csomagolási egységben található legnagyobb gyümölcs átmérőjére vagy tömegére vonatkozó adat követ.

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

Az almafajták nem teljes jegyzéke

A jegyzékben nem szereplő fajtájú gyümölcsöket fajtajellemzőik szerint kell osztályozni.

Fajta

Mutáns

Szinonimák

Színezettségi csoport

Héjparásodás

African Red

 

 

B

 

Akane

 

Tohoku 3

B

 

Alborz Seedling

 

 

C

 

Aldas

 

 

B

 

Alice

 

 

B

 

Alkmene

 

Early Windsor

C

 

Alro

 

 

B

 

Alwa

 

 

B

 

Amasya

 

 

B

 

Angold

 

 

C

 

Antej

 

Antei

B

 

Apollo

 

Beauty of Blackmoor

C

 

Arkcharm

 

Arkansas No 18, A 18

C

 

Arlet

 

 

B

R

Aroma

 

 

C

 

az Aroma mutánsai, pl.:

 

C

 

Amorosa

 

C

 

Auksis

 

 

B

 

Beacon

 

 

A

 

Belfort

 

Pella

B

 

Belle de Boskoop

 

 

 

R

a Belle de Boskoop mutánsai, pl.:

 

 

R

Boskoop rouge

Red Boskoop

Roter

Boskoop

 

R

Belle fleur double

 

 

 

 

Belorrusskoje

Maļinovoje

 

Belorusskoe Malinovoe, Byelorusskoe Malinovoe

B

 

Berlepsch

 

Freiherr von Berlepsch

C

 

a Berlepsch mutánsai, pl.:

 

C

 

Berlepsch rouge

Red Berlepsch, Roter Berlepsch

C

 

Blushed Golden

 

 

 

 

Bogatir

 

Bogatyr

 

 

Bohemia

 

 

B

 

Braeburn

 

 

B

 

a Braeburn mutánsai, pl.:

 

B

 

Hidala

 

B

 

Joburn

 

B

 

Lochbuie Red Braeburn

 

B

 

Mahana Red

 

B

 

Mariri Red

 

B

 

Redfield

 

B

 

Royal Braeburn

 

B

 

Bramley's Seedling

 

Bramley, Triomphe de Kiel

 

 

Brettacher Sämling

 

 

 

 

Calville Groupe des

 

 

 

 

Cardinal

 

 

B

 

Carola

 

Kalco

C

 

Caudle

 

 

B

 

Charden

 

 

 

 

Charles Ross

 

 

 

 

Civni

 

 

B

 

Coromandel Red

 

Corodel

A

 

Cortland

 

 

B

 

Cox's Orange Pippin

 

Cox orange

C

R

a Cox's Orange Pippin mutánsai, pl.:

 

C

R

Cherry Cox

 

C

R

Crimson Bramley

 

 

 

 

Cripps Pink

 

 

C

 

a Cripps Pink mutánsai, pl.:

 

C

 

Pink Rose

 

C

 

Rosy Glow

 

C

 

Ruby Pink

 

C

 

Cripps Red

 

 

C* (8)

 

Dalinbel

 

 

B

R

Delblush

 

 

 

 

Delcorf

 

 

C

 

a Delcorf mutánsai, pl.:

 

C

 

Dalili

 

C

 

Monidel

 

C

 

Delgollune

 

 

B

 

Delicious ordinaire

 

Ordinary Delicious

B

 

Deljeni

 

 

 

 

Delikates

 

 

B

 

Delor

 

 

C

 

Discovery

 

 

C

 

Doč Melbi

 

Doch Melbi

C

 

Dunn's Seedling

 

 

 

R

Dykmanns Zoet

 

 

C

 

Egremont Russet

 

 

 

R

Elan

 

 

 

 

Elise

 

Red Delight

A

 

Ellison's orange

 

Ellison

C

 

Elstar

 

 

C

 

az Elstar mutánsai, pl.:

 

 

 

Bel-El

 

C

 

Daliest

 

C

 

Daliter

 

C

 

Elshof

 

C

 

Elstar Armhold

 

C

 

Elstar Reinhardt

 

C

 

Goedhof

 

C

 

Red Elstar

 

C

 

Valstar

 

C

 

Empire

 

 

A

 

Falstaff

 

 

C

 

Fiesta

 

Red Pippin

C

 

Florina

 

 

B

 

Forele

 

 

B

 

Fortune

 

 

 

R

Fuji

 

 

B

 

a Fuji mutánsai, pl.:

 

B

 

Kiku

 

B

 

Gala

 

 

C

 

a Gala mutánsai, pl.:

 

C

 

Annaglo

 

C

 

Baigent

 

C

 

Galaxy

 

C

 

Mitchgala

 

C

 

Obrogala

 

C

 

Regala

 

C

 

Regal Prince

 

C

 

Tenroy

 

C

 

Garcia

 

 

 

 

Ginger Gold

 

 

 

 

Gloster

 

 

B

 

Goldbohemia

 

 

 

 

Golden Delicious

 

 

 

 

a Golden Delicious mutánsai, pl.:

 

 

 

Golden Russet

 

 

 

R

Golden Supreme

 

Gradigold, Golden Extreme

 

 

Goldrush

 

Coop 38

 

 

Goldstar

 

 

 

 

Granny Smith

 

 

 

 

Gravensteiner

 

Gravenstein

 

 

a Gravensteiner mutánsai, pl.:

 

 

 

Gravenstein rouge

Red Gravenstein, Roter Gravensteiner

 

 

Greensleeves

 

 

 

 

Holsteiner Cox

 

Holstein

 

R

a Holsteiner Cox mutánsai, pl.:

 

 

R

Holstein rouge

Red Holstein, Roter Holsteiner Cox

 

R

Honeycrisp

 

 

C

 

Honey gold

 

 

 

 

Horneburger

 

 

 

 

Howgate Wonder

 

Manga

 

 

Idared

 

 

B

 

Iedzēnu

 

 

B

 

Ilga

 

 

B

 

Ingrid Marie

 

 

B

R

Iron

 

 

C

 

Isbranica

 

 

C

 

Jacob Fisher

 

 

 

 

Jacques Lebel

 

 

 

 

Jamba

 

 

C

 

James Grieve

 

 

 

 

a James Grieve mutánsai, pl.:

 

 

 

James Grieve rouge

Red James Grieve

 

 

Jarka

 

 

C

 

Jerseymac

 

 

B

 

Jester

 

 

 

 

Jonagold (9)

 

 

C

 

a Jonagold mutánsai, pl.:

 

C

 

Crowngold

 

C

 

Daligo

 

C

 

Daliguy

Jonasty

C

 

Dalijean

Jonamel

C

 

Decosta

 

C

 

Jomar

 

C

 

Jomured

Van de Poel

C

 

Jonabel

 

C

 

Jonabres

 

C

 

Jonagold Boerekamp

 

C

 

Jonagold 2000

Excel

C

 

Jonagored Supra

 

C

 

Jonaveld

 

C

 

King Jonagold

 

C

 

New Jonagold

Fukushima

C

 

Novajo

Veulemanns

C

 

Primo

 

C

 

Red Jonaprince

 

C

 

Romagold

Surkijn

C

 

Rubinstar

 

C

 

Schneica

Jonica

C

 

Wilmuta

 

C

 

Jonalord

 

 

C

 

Jonathan

 

 

B

 

Julia

 

 

B

 

Jupiter

 

 

 

 

Karmijn de Sonnaville

 

 

C

 

Katja

 

Katy

B

 

Kent

 

 

 

R

Kidd's orange red

 

 

C

R

Kim

 

 

B

 

Koit

 

 

C

 

Koričnoje

Novoje

 

Korichnoe Novoe, Korichnevoe Novoe

C

 

Kovaļenkovskoje

 

Kovalenkovskoe

B

 

Krameri Tuvioun

 

 

B

 

Kulikovskoje

 

 

B

 

Lady Williams

 

 

B

 

Lane's Prince Albert

 

 

 

 

Laxton's Superb

 

 

C

R

Ligol

 

 

B

 

Lobo

 

 

B

 

Lodel

 

 

A

 

Lord Lambourne

 

 

C

 

Maigold

 

 

B

 

McIntosh

 

 

B

 

Meelis

 

 

B

 

Melba

 

 

C

 

Melodie

 

 

B

 

Melrose

 

 

C

 

Meridian

 

 

C

 

Moonglo

 

 

C

 

Morgenduft

 

Imperatore

B

 

Mutsu

 

 

 

 

Noris

 

 

B

 

Normanda

 

 

C

 

Nueva Europa

 

 

C

 

Nueva Orleans

 

 

B

 

Odin

 

 

B

 

Ontario

 

 

B

 

Orlik

 

 

B

 

Orlovskoje Polosatoje

 

 

C

 

Ozark Gold

 

 

 

 

Paula Red

 

 

B

 

Pero de Cirio

 

 

 

 

Piglos

 

 

B

 

Pikant

 

 

B

 

Pikkolo

 

 

C

 

Pilot

 

 

C

 

Pimona

 

 

C

 

Pinova

 

 

C

 

Pirella

 

 

B

 

Piros

 

 

C

 

Prima

 

 

B

 

Rafzubex

 

 

A

 

Rafzubin

 

 

C

 

Rajka

 

 

B

 

Rambour d'hiver

 

 

 

 

Rambour Franc

 

 

B

 

Reanda

 

 

B

 

Rebella

 

 

C

 

Red Delicious

 

 

A

 

a Red Delicious mutánsai, pl.:

 

A

 

Erovan

Early Red

One

A

 

Fortuna Delicious

 

A

 

Oregon

Oregon Spur Delicious

A

 

Otago

 

A

 

Red Chief

 

A

 

Red King

 

A

 

Red Spur

 

A

 

Red York

 

A

 

Richared

 

A

 

Royal Red

 

A

 

Shotwell Delicious

 

A

 

Stark Delicious

 

A

 

Starking

 

A

 

Starkrimson

 

A

 

Starkspur

 

A

 

Topred

 

A

 

Well Spur

 

A

 

Red Dougherty

 

 

A

 

Redkroft

 

 

A

 

Regal

 

 

A

 

Regina

 

 

B

 

Reglindis

 

 

C

 

Reine des Reinettes

 

Gold Parmoné, Goldparmäne

C

 

Reineta Encarnada

 

 

B

 

Reinette Rouge du Canada

 

 

B

 

Reinette d'Orléans

 

 

 

 

Reinette Blanche du Canada

 

Reinette du Canada, Canada Blanc, Kanadarenette, Renetta del Canada

 

R

Reinette de France

 

 

 

 

Reinette de Landsberg

 

 

 

 

Reinette grise du Canada

 

Graue Kanadarenette

 

R

Relinda

 

 

C

 

Remo

 

 

B

 

Renora

 

 

B

 

Resi

 

 

B

 

Resista

 

 

 

 

Retina

 

 

B

 

Rewena

 

 

B

 

Roja de Benejama

 

Verruga, Roja del Valle, Clavelina

A

 

Rome Beauty

 

Belle de Rome, Rome

B

 

a Rome Beauty mutánsai, pl.:

 

B

 

Red Rome

 

B

 

Rosana

 

 

B

 

Royal Beauty

 

 

A

 

Rubin (Czech cultivar)

 

 

C

 

Rubin (Kazahstan cultivar)

 

 

B

 

Rubinola

 

 

B

 

Rudens Svītrainais

 

Osennee Polosatoe, Rudeninis Dryzuotasis, Rudens Svītrotais, Streifling, Streifling Herbst, Sügisjoonik, Syysjuovikas és számos további szinonima

C

 

Saltanat

 

 

B

 

Sciearly

 

 

A

 

Scifresh

 

 

B

 

Sciglo

 

 

A

 

Sciray

 

GS48

A

 

Scired

 

 

A

R

Sciros

 

 

A

 

Selena

 

 

B

 

Shampion

 

 

B

 

Sidrunkollane Talioun

 

 

 

 

Sinap Orlovskij

 

 

 

 

Snygold

 

Earlygold

 

 

Sommerregent

 

 

C

 

Spartan

 

 

A

 

Splendour

 

 

A

 

St. Edmunds Pippin

 

 

 

R

Stark's Earliest

 

 

C

 

Štaris

 

Staris

A

 

Sturmer Pippin

 

 

 

R

Summerred

 

 

B

 

Sügisdessert

 

 

C

 

Sunrise

 

 

A

 

Sunset

 

 

 

R

Suntan

 

 

 

R

Sweet Caroline

 

 

C

 

Talvenauding

 

 

B

R

Tellisaare

 

 

B

 

Tiina

 

Tina

C

 

Topaz

 

 

B

 

Tydeman's Early Worcester

 

Tydeman's Early

B

 

Veteran

 

 

B

 

Vista Bella

 

Bellavista

B

 

Wealthy

 

 

B

 

Worcester Pearmain

 

 

B

 

York

 

 

B

 

Zarja Alatau

 

Zarya Alatau

 

 

Zailijskoje

 

Zailiyskoe

B

 

Žigulovskoje

 

Zhigulovskoe

C

 

2. RÉSZ:   A CITRUSFÉLÉKRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a citrusfélékként osztályozott, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari feldolgozásra – szánt gyümölcsök következő fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik:

a Citrus limon (L.) Burm. f. fajból termesztett citromfajták,

a Citrus reticulata Blanco fajból termesztett mandarinfajták, ideértve az e fajból és hibridjeiből termesztett satsumát (Citrus unshiu Marcow), klementint (Citrus clementina hort. ex Tanaka), közönséges mandarint (Citrus deliciosa Ten.) és tangerint (Citrus tangerina Tan.),

a Citrus sinensis (L.) Osbeck fajból termesztett narancsfajták.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt citrusfélékre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a citrusfélék minden osztályban legyenek:

épek,

zúzódásoktól és/vagy nagy kiterjedésű behegedt sérülésektől mentesek,

egészségesek (nem lehetnek romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlanok),

tiszták, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentesek,

kártevőktől gyakorlatilag mentesek,

kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentesek,

fonnyadás és kiszáradás nyomaitól mentesek,

alacsony hőmérséklet vagy fagy okozta károktól mentesek,

nem természetes felületi nedvességtől mentesek,

idegen szagtól és/vagy íztől mentesek.

A citrusfélék fejlettsége és állapota olyan legyen, hogy:

kibírják a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzenek meg rendeltetési helyükre.

B.   Az érettségre vonatkozó követelmények

A citrusféléknek – a fajtához, a szedés idejéhez és a termesztési helyhez kapcsolódó kritériumokra is figyelemmel – megfelelő fejlettségi és érettségi fokot kell elérniük.

A citrusfélék érettségét a következő, fajonként meghatározott paraméterek mutatják:

a minimális létartalom,

a minimális összes oldhatószárazanyag-tartalom, azaz a minimális cukortartalom,

a minimális cukor-sav arány (10)

a színezettség.

A színezettségnek olyannak kell lennie, hogy a rendeltetési helyen a citrusféle elérje a szokásos érési folyamat végén a fajtára jellemző színt.

 

Minimális létartalom

(százalék)

Minimális cukortartalom

(Brix-fok)

Minimális cukor-sav arány

Színezettség

Citrom

20

 

 

A fajtára jellemzőnek kell lennie. A zöld (de nem sötétzöld) szín megengedett, feltéve, hogy a gyümölcs a létartalom tekintetében megfelel a minimumkövetelményeknek.

Satsuma, klementin, más mandarinfajták és hibridjeik

Satsuma

33

 

6,5:1

A gyümölcs felületének legalább egyharmad részén a fajtára jellemzőnek kell lennie.

Klementin

40

 

7,0:1

Más mandarinfajták és hibridjeik

33

 

7,5:1

 

Narancs

Vérnarancs

30

 

6,5:1

A fajtára jellemzőnek kell lennie. A gyümölcs teljes felületének legfeljebb egyötödén a halványzöld szín is megengedett azonban, ha a gyümölcs a létartalom tekintetében megfelel a minimumkövetelményeknek.

A fejlődési időszak során magas hőmérsékletű és magas relatív páratartalmú területeken termelt narancs felületének több mint egyötöde zöld színű lehet, feltéve, hogy a narancs a létartalom tekintetében megfelel a minimumkövetelményeknek.

Navel-csoport

33

 

6,5:1

Más fajták

35

 

6,5:1

A felületük több mint egyötödén zöld színű Mosambi, Sathgudi és Pacitan fajták

33

 

 

Más fajták, amelyek esetében a felület több mint egyötöde zöld színű

45

 

 

Az érettségre vonatkozó fenti követelményeknek megfelelő citrusfélék esetében megengedett a mesterséges érlelés. E kezelés csak akkor engedélyezett, ha az az egyéb természetes érzékszervi tulajdonságokat nem változtatja meg.

C.   Osztályozás

A citrusfélék a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó citrusfélének kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó citrusfélének jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

enyhe színhiba, beleértve a napégés okozta kisebb hibákat,

fokozatosan kialakuló, enyhe felületi héjhibák, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a gyümölcshús minőségét,

a gyümölcs fejlődése során keletkező, enyhe felületi héjhibák, például ezüstszínű parás foltosság, perzselés vagy kártevők által okozott károk,

mechanikai hatás, például jégeső, ágdörzsölés vagy kezelés által okozott enyhe, behegedt sérülések,

a mandarinok csoportjába tartozó valamennyi gyümölcs esetében a héj enyhe és részleges leválása.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok a citrusfélék tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a citrusféle megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

színhibák, beleértve a napégés okozta hibákat is,

fokozatosan kialakuló felületi héjhibák, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a gyümölcshús minőségét,

a gyümölcs fejlődése során keletkező héjhibák, például ezüstszínű parás foltosság, perzselés vagy kártevők által okozott károk,

mechanikai hatás, például jégeső, ágdörzsölés vagy kezelés által okozott, behegedt sérülések,

felületi, behegedt héjelváltozások,

ráncos, durva (kinövéses) héjfelület,

a narancsok esetében a héj enyhe és részleges leválása, illetve a mandarinok csoportjába tartozó valamennyi gyümölcs esetében a héj részleges leválása.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a darabszám határozza meg.

A.   Minimális méret

A citrusfélékre alkalmazandó méretbeli minimumkövetelmények a következők:

Gyümölcs

Átmérő (mm)

Citrom

45

Satsuma, más mandarinfajták és hibridjeik

45

Klementin

35

Narancs

53

B.   Egyöntetűség

A citrusfélék méret szerinti osztályozása a következő módszerek valamelyike szerint történhet:

a)

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt gyümölcsök közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a 10 mm-t, ha a legkisebb gyümölcs (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője kisebb, mint 60 mm

a 15 mm-t, ha a legkisebb gyümölcs (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 60 mm, de kisebb, mint 80 mm

a 20 mm-t, ha a legkisebb gyümölcs (csomagolási egységen feltüntetett) átmérője legalább 80 mm, de kisebb, mint 110 mm

nem vonatkozik ilyen korlátozás az olyan gyümölcsökre, amelyek átmérője legalább 110 mm.

b)

Méretkategóriák alkalmazásakor a gyümölcsöket a következő táblázatokban szereplő méretkategóriák és tartományok szerint kell osztályozni:

 

Méretkategória

Átmérő (mm)

Citrom

0

79–90

1

72–83

2

68–78

3

63–72

4

58–67

5

53–62

6

48–57

7

45–52

Satsuma, klementin és más mandarinfajták és hibridjeik

1–XXX

78 és afölött

1–XX

67–78

1 vagy 1–X

63–74

2

58–69

3

54–64

4

50–60

5

46–56

6 (11)

43–52

7

41–48

8

39–46

9

37–44

10

35–42

Narancs

0

92–110

1

87–100

2

84–96

3

81–92

4

77–88

5

73–84

6

70–80

7

67–76

8

64–73

9

62–70

10

60–68

11

58–66

12

56–63

13

53–60

A méret egyöntetűsége a fenti mérettáblázat segítségével érhető el, kivéve az alábbi eseteket:

A ládában, ömlesztve és a legfeljebb 5 kg nettó tömegű kereskedelmi csomagban kiszerelt gyümölcsök esetében az egyazon csomagolási egységben lévő legkisebb és legnagyobb gyümölcs közötti méretkülönbség nem haladhatja meg a méretskála három egymás követő méretkategóriájának összevonásával kapott tartományt.

c)

Ha a citrusfélék mérete darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbségnek összhangban kell lennie az a) pontban leírtakkal.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

A citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult citrusféle aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: megengedett, hogy a citrusféle darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a a közvetlenül a csomagoláson feltüntetett méret (vagy méretek, három méret kombinációja esetén) alatti és/vagy feletti méretnek feleljen meg.

A 10 %-os eltérés azonban minden esetben csak azokra a gyümölcsökre alkalmazható, amelyek átmérője nem kisebb a következő értékeknél:

Gyümölcs

Átmérő (mm)

Citrom

43

Satsuma, más mandarinfajták és hibridjeik

43

Klementin

34

Narancs

50

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű, továbbá hozzávetőleg azonos érettségű és fejlettségi fokú citrusféléket kell tartalmaznia.

Az „extra” osztályba tartozó citrusfélék esetében a színezettség egyneműsége is követelmény.

Mindazonáltal különböző fajokhoz tartozó citrusfélék csomagolhatók vegyesen egyazon kereskedelmi csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett faj esetében azonos fajtához vagy kereskedelmi típushoz tartoznak és azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

A citrusféléket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

Ha a gyümölcsöt egyesével burkolócsomagolásba csomagolják, a csomagoláshoz vékony, száraz, új és szagtalan (12) papírt kell használni.

A citrusfélék természetes jellemzőit, különösen ízüket vagy illatukat (13) módosító anyagok használata tilos.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük. Megengedett azonban a gyümölcsöt rövid (nem fás) hajtással és néhány zöld levéllel együtt csomagolni.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „… részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

A faj közönséges neve, amennyiben a termék kívülről nem látható.

Narancs esetében a fajta megnevezése.

A mandarinok csoportjának esetében:

Satsuma: a „satsuma” felirat, amely mögött feltüntethető a fajta megnevezése

Klementin: a „klementin” felirat, amely mögött feltüntethető a fajta neve és – adott esetben – a következő jelölések valamelyike: „magnélküli”, (a magot egyáltalán nem tartalmazó, valamint az 1–10 magot tartalmazó gyümölcsök esetében), illetve „klementin maggal” (a 10-nél több magot tartalmazó gyümölcsök esetében).

Más mandarinfajták és hibridjeik: a fajta neve.

„Vegyes citrusfélék” vagy valamely ezzel egyenértékű megnevezés és a különböző fajok közönséges nevei, különböző fajokhoz tartozó citrusféléket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében.

A „magnélküli” jelölés (nem kötelező). (14)

C.   A termék eredete

Származási ország (15) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző fajokhoz tartozó citrusféléket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett faj megnevezése mellett.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Méret, a következők szerint megadva:

legkisebb és legnagyobb méret (mm-ben) vagy

méretkategória (vagy méretkategóriák), amelye(ke)t – nem kötelező jelleggel – a legkisebb és a legnagyobb méret vagy a darabszám követ

Adott esetben a szüretelést követően használt tartósítószer vagy más vegyi anyagok megnevezése

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

3. RÉSZ:   A KIVIRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás az Actinidia chinensis Planch. és az Actinidia deliciosa (A. Chev.), C. F. Liang és A. R. Ferguson fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari feldolgozásra – szánt kivi (más néven „aktinídia”) fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ezen előírás célja az értékesítésre előkészített és csomagolt kivi minőségi követelményeinek meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a kivi minden osztályban legyen:

ép (de kocsánymentes),

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

megfelelően kemény (nem lehet puha, fonnyadt vagy üreges),

megfelelő formájú, azaz nem lehet kettő vagy több részből összenőtt,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A kivinek a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Az érettségre vonatkozó minimumkövetelmények

A kivi legyen kellően fejlett és megfelelően érett.

A kivi akkor felel meg ennek a követelménynek, ha a csomagoláskor érettségi szintje legalább 6,2 Brix-foknak, illetve átlagosan 15 %-os szárazanyag-tartalomnak felel meg, ami a gyümölcs értékesítési láncba való bekerülésének idejére 9,5 Brix-fokos érettségi szintet eredményez.

C.   Osztályozás

A kivi a következő három osztályba sorolható:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó kivinek kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcsnek keménynek, a gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

A gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legkisebb és legnagyobb átmérő aránya legalább 0,8.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó kivinek jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcsnek keménynek, a gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba (de a gyümölcsön nem lehetnek kinövések vagy torzulások),

enyhe színhibák,

enyhe héjhibák, amennyiben összfelületük nem nagyobb 1 cm2-nél,

hosszanti vonalakhoz hasonló, de nem kidomborodó kisebb „Hayward-varrat”.

A gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legkisebb és legnagyobb átmérő aránya legalább 0,7.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok a kivik tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcsnek kellően keménynek kell lennie, a gyümölcshúson nem lehet jelentősebb hiba.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a kivi megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

színhibák,

héjhibák, például kisebb beforrott héjrepedések vagy forradásos/horzsolt foltok, amennyiben összfelületük nem nagyobb 2 cm2-nél,

több erősebb „Hayward-varrat” enyhe domborulattal,

enyhe zúzódások.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méret meghatározása a gyümölcs tömege alapján történik.

A minimális tömeg az „extra” osztály esetében 90 g, az I. osztály esetében 70 g, a II. osztály esetében pedig 65 g.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt gyümölcsök közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

10 g a 85 g-ig terjedő tömegű gyümölcs esetében,

15 g a 85–120 g közötti tömegű gyümölcs esetében,

20 g a 120–150 g közötti tömegű gyümölcs esetében,

40 g a 150 g vagy afeletti tömegű gyümölcs esetében.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

A kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult kivi aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a kivi darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

A kivi tömege azonban nem lehet kisebb 85 grammnál az „extra” osztály esetében, 67 grammnál az I. osztály esetében, és 62 grammnál a II. osztály esetében.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és méretű kiviket kell tartalmaznia.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

A kivit úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „… részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Kivi” és/vagy „aktinídia”, amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

A fajta megnevezése (nem kötelező).

C.   A termék eredete

Származási ország (16) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

A gyümölcsök minimális és maximális tömegében kifejezett méret

Darabszám (nem kötelező)

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

4. RÉSZ:   A FEJES SALÁTÁRA, A FODROS ENDÍVIASALÁTÁRA ÉS A SZÉLES LEVELŰ ENDÍVIASALÁTÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás:

az alábbi fajokból termesztett, friss állapotban forgalomba kerülő, fogyasztásra szánt saláták fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik:

Lactuca sativa var. capitata L. (fejes saláta, ideértve a fodros levelű salátát és a jégsalátát is),

Lactuca sativa var. longifolia Lam. (római saláta),

Lactuca sativa var. crispa L. (metélősaláta),

ezeknek a fajtáknak a keresztezései, valamint

a fodros endíviasalátának a Cichorium endivia var. crispum Lam. fajból termesztett fajtái (kultivárjai), továbbá

a széles levelű endíviasalátának a Cichorium endivia var. latifolium Lam. fajból termesztett -változatai (kultivárjai).

Ez az előírás nem vonatkozik az ipari feldolgozásra szánt, illetve a külön levelek formájában, földlabdával vagy cserepes növényként forgalmazott salátákra.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt salátára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a saláta minden osztályban legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta és tisztított, azaz földtől vagy egyéb termesztő közegtől és látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

szemmel láthatóan friss,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

turgoros,

magszár nélküli,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A salátának a növekedés alatti alacsony hőmérséklet miatt keletkezett pirosas elszíneződése megengedett, ha ez nem befolyásolja jelentősen a saláta megjelenését.

A gyökereket a külső levelek alatt, egyenes metszéssel kell elvágni.

A salátának átlagosan fejlettnek kell lennie. A salátának a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

megfelelő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Osztályozás

A saláták a következő két osztályba sorolhatók:

i.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó salátának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

A salátának ezenkívül meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

szabályos alakú,

a termesztési módnak és a termék típusának megfelelően tömör,

a fogyaszthatóságot befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentes,

fagykártól mentes.

A fejes salátának egyetlen, jól fejlett szívvel kell rendelkeznie. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta szíve azonban kisebb is lehet.

A római salátának rendelkeznie kell szívvel, amely ugyanakkor kisebb is lehet.

A fodros endíviasaláta és a széles levelű endíviasaláta közepének sárga színűnek kell lennie.

ii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok a saláták tartoznak, amelyek nem sorolhatók az I. osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A saláta legyen:

megfelelő alakú,

a fogyaszthatóságot jelentős mértékben befolyásoló sérülésektől vagy minőségromlástól mentes.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a saláta megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

enyhe színhiba,

kártevők okozta enyhe károsodás.

A fejes salátának rendelkeznie kell szívvel, amely kis méretű is lehet. A fóliás vagy üvegházi fejes saláta esetén azonban a szív hiánya megengedett.

A római saláta esetében a szívképződés nem követelmény.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a salátafej tömege határozza meg.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt saláták közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)   Fejes saláta

40 g, ha a legkönnyebb saláta tömege kevesebb mint 150 g,

100 g, ha a legkönnyebb saláta tömege 150 g és 300 g között van,

150 g, ha a legkönnyebb saláta tömege 300 g és 450 g között van,

300 g, ha a legkönnyebb saláta tömege meghaladja a 450 g-ot.

b)   Fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta

300g.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   I. osztály

A saláta darabszámban számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

ii.   II. osztály

A saláta darabszámban számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult saláta aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a termék darabszámban számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és méretű termékeket kell tartalmaznia.

Mindazonáltal különböző fajtákhoz vagy kereskedelmi típusokhoz tartozó és/vagy különböző színű saláták és/vagy endíviasaláták csomagolhatók vegyesen egyazon csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta, kereskedelmi típus és/vagy szín esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

A salátákat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek. A csomagolásnak a méretet és a csomagolás típusát tekintve ésszerűnek kell lennie, biztosítva, hogy a saláták között ne legyen üres tér, vagy a túl nagy nyomás miatt ne törjenek össze.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Fejes saláta”, „Batávia saláta”, „jégsaláta”, „római saláta”, „metélősaláta” (vagy adott esetben például „tölgyfalevél saláta”, „Lollo bionda”, „Lollo rossa”), „fodros endíviasaláta”, „széles levelű endíviasaláta”, illetve egyéb, ezekkel egyenértékű megnevezés, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

Adott esetben „Little gem” vagy egyéb, ezzel egyenértékű megnevezés.

Adott esetben a „fóliasátorban/üvegházban termesztett” megjegyzés vagy valamely ezzel egyenértékű jelölés.

A fajta megnevezése (nem kötelező).

„Vegyes saláta/endíviasaláta” vagy valamely ezzel egyenértékű megnevezés a különböző fajtákhoz vagy kereskedelmi típusokhoz tartozó és/vagy különböző színű salátákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében. Ha a termék kívülről nem látható, fajtánként, kereskedelmi típusonként és/vagy a különböző színek szerint fel kell tüntetni a csomagban található saláták mennyiségét.

C.   A termék eredete

Származási ország (17) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző fajtájú, kereskedelmi típusú és/vagy színű salátákat és/vagy endíviasalátákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta, kereskedelmi típus és/vagy szín megnevezése mellett.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Méret, az egységre eső legkisebb megengedett tömegben vagy a saláták számában kifejezve.

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

5. RÉSZ:   AZ ŐSZIBARACKRA ÉS A NEKTARINRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Prunus persica Sieb. és Zucc. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari felhasználásra – szánt őszibarack és nektarin fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt őszibarackra és nektarinra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, az őszibarack és a nektarin minden osztályban legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

repedésektől mentes a kocsánymélyedésnél,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az őszibaracknak és a nektarinnak a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Az érettségre vonatkozó követelmények

A gyümölcs legyen kellően fejlett és megfelelően érett. A gyümölcshús refraktometriás indexének legalább 8 Brix-foknak kell lennie.

C.   Osztályozás

Az őszibarack és a nektarin a következő három osztályba sorolható:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó őszibaracknak és nektarinnak kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó őszibaracknak és nektarinnak jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel. A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

A következő csekély héjhibák azonban megengedettek, amennyiben nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

enyhe fejlődési hiba,

enyhe színhibák,

enyhe nyomásfoltok, legfeljebb 1 cm2 összterületig,

enyhe héjhibák a következő mértékig:

hosszanti hiba legfeljebb 1,5 cm hosszúságig,

egyéb hiba legfeljebb 1 cm2 összterületig.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok az őszibarackok és nektarinok tartoznak, amely nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúsnak minden nagyobb hibától mentesnek kell lennie. Az alábbi héjhibák megengedettek, feltéve, hogy az őszibarack és a nektarin megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

fejlődési hibák, ideértve a mag megrepedését is, feltéve hogy a gyümölcs nem nyílik szét és a gyümölcshús ép marad,

színhibák,

esetleg kissé elszíneződött nyomásfoltok, legfeljebb 2 cm2 összterületig,

héjhibák a következő mértékig:

hosszanti hiba legfeljebb 2,5 cm hosszúságig,

egyéb hiba legfeljebb 2 cm2 összterületig.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő, a tömeg vagy a darabszám határozza meg.

A minimális méret:

56 mm vagy 85 g az „extra” osztály esetében,

51 mm vagy 65 g az I. és a II. osztály esetében (méret szerinti osztályozás esetén).

56 mm vagy 85 g alatti gyümölcsök azonban nem kerülnek forgalomba a július 1-jétől október 31-ig (északi félteke), illetve a január 1-jétől április 30-ig (déli félteke) tartó időszakban.

A következő rendelkezések betartása a II. osztály esetében nem kötelező.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

5 mm a 70 mm alatti átmérőjű gyümölcsök esetében,

10 mm a legalább 70 mm-es átmérőjű gyümölcsök esetében.

b)

Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

30 g a 180 g alatti tömegű gyümölcsök esetében,

80 g a legalább 180 g-os tömegű gyümölcsök esetében.

c)

Ha a gyümölcsök mérete darabszám alapján kerül meghatározásra, a méretbeli különbségnek összhangban kell lennie az a) vagy a b) pontban leírtakkal.

Méretkategóriák alkalmazása esetén a gyümölcsöket a következő táblázatban szereplő méretkategóriák szerint kell osztályozni:

 

A méretkategória kódja

Átmérő vagy

Tömeg

alsó határérték

felső határérték

alsó határérték

felső határérték

(mm)

(mm)

(g)

(g)

1.

D

51

56

65

85

2.

C

56

61

85

105

3.

B

61

67

105

135

4.

A

67

73

135

180

5.

AA

73

80

180

220

6.

AAA

80

90

220

300

7.

AAAA

> 90

> 300

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

Az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül az őszibarack, illetve a nektarin legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan termék, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

Az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül az őszibarack, illetve a nektarin legfeljebb 1 %-a lehet olyan termék, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

Az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult őszibarack, illetve nektarin aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztály esetében (ha a gyümölcsöket méret szerint osztályozzák): az őszibarack, illetve a nektarin darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű, érettségi fokú és (méret szerinti osztályozás esetén) azonos méretű őszibarackokat, illetve nektarinokat kell tartalmaznia; az „extra” osztály esetében követelmény továbbá a színezettség egyöntetűsége is.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

Az őszibarackokat, illetve a nektarinokat úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Őszibarack” vagy „nektarin”, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

A gyümölcshús színe.

A fajta megnevezése (nem kötelező).

C.   A termék eredete

Származási ország (18) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Méret (méret szerinti osztályozás esetén), a legkisebb és a legnagyobb átmérőben (mm-ben), a legkisebb és a legnagyobb tömegben (g-ban) vagy a méretkategória kódjával megadva

Darabszám (nem kötelező)

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

6. RÉSZ:   A KÖRTÉRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Pyrus communis L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari felhasználásra – szánt körte fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt körtére vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a körte minden osztályban legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által a gyümölcshúson okozott károktól mentes,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A körtének a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Az érettségre vonatkozó követelmények

A körte fejlettségének és érettségi állapotának olyannak kell lennie, hogy az érési folyamat folytatódhasson, és a körte elérje a fajtájának sajátosságaival összefüggésben előírt érettségi fokot.

C.   Osztályozás

A körték a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel (19).

A gyümölcshúsnak teljesen épnek, a héjnak a parásodás okozta érdes rozsdafoltoktól mentesnek kell lennie.

A terméknek hibáktól mentesnek kell lennie, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

A kocsánynak épnek kell lennie.

A körte nem lehet kövecses.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó körtének jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel (20).

A gyümölcshúsnak teljesen épnek kell lennie.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

enyhe fejlődési hiba,

enyhe színhibák,

parásodás okozta nagyon csekély, érdes rozsdafoltok,

enyhe héjhibák a következő mértékig:

hosszanti hiba legfeljebb 2 cm hosszúságig,

egyéb hibák legfeljebb 1 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 0,25 cm2-nél nagyobb,

enyhe nyomásfoltok legfeljebb 1 cm2 összterületig.

A körte kocsánya lehet enyhén sérült.

A körte nem lehet kövecses.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok a körték tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A gyümölcshúsnak minden nagyobb hibától mentesnek kell lennie.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a körte megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

fejlődési hibák,

színhibák,

parásodás okozta csekély, érdes rozsdafoltok,

héjhibák a következő mértékig:

hosszanti hiba legfeljebb 4 cm hosszúságig,

egyéb hibák legfeljebb 2,5 cm2 összterületen, kivéve a varas foltokat (Venturia pirina és V. inaequalis), amelyek összterülete nem lehet 1 cm2-nél nagyobb,

enyhe nyomásfoltok legfeljebb 2 cm2 összterületig.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg.

A minimális méret:

a)

Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

 

„Extra”

I. osztály

II. osztály

Nagy gyümölcsű fajták

60 mm

55 mm

55 mm

Más fajták

55 mm

50 mm

45 mm

b)

Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

 

„Extra”

I. osztály

II. osztály

Nagy gyümölcsű fajták

130 g

110 g

110 g

Más fajták

110 g

100 g

75 g

Az ezen előíráshoz csatolt függelékben szereplő nyári körtefajtákra nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt gyümölcsök közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét átmérő szerint határozzák meg:

5 mm az „extra” osztályú gyümölcsök, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcsök esetében,

10 mm a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében.

b)

Abban az esetben, ha a gyümölcsök méretét tömeg szerint határozzák meg:

az „extra” osztályú gyümölcsök, valamint a sorokba és rétegekbe rendezve csomagolt I. és II. osztályú gyümölcsök esetében:

Tömegtartomány (g)

Legnagyobb megengedett tömegbeli eltérés (g)

75–100

15

100–200

35

200–250

50

> 250

80

a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött I. osztályú gyümölcsök esetében:

Tömegtartomány (g)

Legnagyobb megengedett tömegbeli eltérés (g)

75–100

25

100–200

50

> 200

100

A méretbeli egyöntetűség nem követelmény a csomagolási egységbe vagy kereskedelmi csomagba ömlesztve töltött II. osztályú gyümölcsök esetében.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

A körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult körte aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a körte darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek; az előírt minimális mérethez viszonyított eltérés azonban nem lehet nagyobb, mint:

5 mm a minimális átmérő tekintetében

10 g a minimális tömeg tekintetében.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és – méret szerinti osztályozás esetén – azonos méretű, valamint azonos érettségi fokú körtéket kell tartalmaznia.

Az „extra” osztály esetében a színezettségnek is egységesnek kell lennie.

Mindazonáltal különböző fajtájú körték csomagolhatók vegyesen egyazon kereskedelmi csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

A körtéket úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyenek.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat.

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Körte”, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

A fajta neve. Különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében a bennük található minden egyes fajta megnevezése.

C.   A termék eredete

Származási ország (21) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés. Különböző származási helyű, különböző fajtájú körtéket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Méret, vagy sorokba és rétegenként rendezve csomagolt gyümölcs esetében darabszám

Ha az azonosítás méret alapján történik, akkor az azonosító adatokat a következőképpen kell megadni:

a)

azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok vonatkoznak, a legkisebb és a legnagyobb átmérő vagy a legkisebb és legnagyobb tömeg feltüntetésével;

b)

azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre az egyneműségi szabályok nem vonatkoznak, a csomagolási egységben található legkisebb gyümölcs átmérőjének vagy tömegének a feltüntetésével, amelyet az „és felette” vagy valamely ezzel egyenértékű jelölés követ, vagy amelyet adott esetben a csomagolási egységben található legnagyobb gyümölcs átmérőjére vagy tömegére vonatkozó adat követ.

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

A körte méretére vonatkozó követelmények

N

=

Nagy gyümölcsű fajták

NYK

=

Nyári körte, amelyre nem vonatkozik minimális méretbeli követelmény.

A nagy gyümölcsű körtefajták és a nyári körtefajták nem teljes jegyzéke

Az itt nem szereplő, kis gyümölcsű és más fajták akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az előírás III. szakaszában meghatározott, egyéb fajtákra vonatkozó méretbeli követelményeknek.

Az alább felsorolt fajták némelyike olyan kereskedelmi név alatt kerülhet forgalomba, amelyre egy vagy több országban védjegyoltalmat kérelmeztek vagy szereztek. Az alábbi táblázat első és második oszlopa szándékosan nem tartalmazza az ilyen kereskedelmi neveket. A harmadik oszlopban egyes ismert védjegyek szerepelnek, kizárólag tájékoztató jelleggel.

Fajta

Szinonimák

Kereskedelmi név

Méret

Abbé Fétel

Abate Fetel

 

N

Abugo o Siete en Boca

 

 

NYK

Akça

 

 

NYK

Alka

 

 

N

Alsa

 

 

N

Amfora

 

 

N

Alexandrine Douillard

 

 

N

Bambinella

 

 

NYK

Bergamotten

 

 

NYK

Beurré Alexandre Lucas

Lucas

 

N

Beurré Bosc

Bosc, Beurré d’Apremont, Empereur Alexandre, Kaiser Alexander

 

N

Beurré Clairgeau

 

 

N

Beurré d’Arenberg

Hardenpont

 

N

Beurré Giffard

 

 

NYK

Beurré précoce Morettini

Morettini

 

NYK

Blanca de Aranjuez

Agua de Aranjuez, Espadona, Blanquilla

 

NYK

Carusella

 

 

NYK

Castell

Castell de Verano

 

NYK

Colorée de Juillet

Bunte Juli

 

NYK

Comice rouge

 

 

N

Concorde

 

 

N

Condoula

 

 

NYK

Coscia

Ercolini

 

NYK

Curé

Curato, Pastoren, Del cura de Ouro, Espadon de invierno, Bella de Berry, Lombardia de Rioja, Batall de Campana

 

N

D’Anjou

 

 

N

Dita

 

 

N

D. Joaquina

Doyenné de Juillet

 

NYK

Doyenné d’hiver

Winterdechant

 

N

Doyenné du Comice

Comice, Vereinsdechant

 

N

Erika

 

 

N

Etrusca

 

 

NYK

Flamingo

 

 

N

Forelle

 

 

N

Général Leclerc

 

Amber Grace™

N

Gentile

 

 

NYK

Golden Russet Bosc

 

 

N

Grand champion

 

 

N

Harrow Delight

 

 

N

Jeanne d’Arc

 

 

N

Joséphine

 

 

N

Kieffer

 

 

N

Klapa Mīlule

 

 

N

Leonardeta

Mosqueruela, Margallon, Colorada de Alcanadre, Leonarda de Magallon

 

NYK

Lombacad

 

Cascade ®

N

Moscatella

 

 

NYK

Mramornaja

 

 

N

Mustafabey

 

 

NYK

Packham’s Triumph

Williams d’Automne

 

N

Passe Crassane

Passa Crassana

 

N

Perita de San Juan

 

 

NYK

Pérola

 

 

NYK

Pitmaston

Williams Duchesse

 

N

Précoce de Trévoux

Trévoux

 

NYK

Président Drouard

 

 

N

Rosemarie

 

 

N

Santa Maria

Santa Maria Morettini

 

NYK

Spadoncina

Agua de Verano, Agua de Agosto

 

NYK

Suvenirs

 

 

N

Taylors Gold

 

 

N

Triomphe de Vienne

 

 

N

Vasarine Sviestine

 

 

N

Williams Bon Chrétien

Bon Chrétien, Bartlett, Williams, Summer Bartlett

 

N

7. RÉSZ:   A SZAMÓCÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Fragaria L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari felhasználásra – szánt szamóca fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt szamócára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a szamóca minden osztályban legyen:

ép, sérüléstől mentes,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

szemmel láthatóan friss, de nem mosott,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

csészelevéllel szedett (kivéve az erdei szamóca esetében); a csészelevélnek és a kocsánynak (amennyiben van) frissnek és zöldnek kell lennie,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A szamóca legyen kellően fejlett és megfelelően érett. A gyümölcsnek a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Osztályozás

A szamócák a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó szamócának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

A fajta jellegének megfelelően csillogó felületűnek kell lennie.

Földmaradványoktól mentesnek kell lennie.

A szamócának hibáktól mentesnek kell lennie, olyan egészen enyhe felületi hibáktól eltekintve, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó szamócának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/10 részére kiterjedő fehér folt,

enyhe felületi nyomódás jelei.

Földmaradványoktól gyakorlatilag mentesnek kell lennie.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba olyan szamócák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a szamóca megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

a gyümölcs teljes felületének legfeljebb 1/5 részére kiterjedő fehér folt,

jelentéktelen száraz nyomódás, amely feltehetően nem okoz romlást,

csekély mennyiségű földmaradvány.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő határozza meg.

A minimális méret:

25 mm az „extra” osztály esetében,

18 mm az I. és a II. osztály esetében.

Az erdei szamóca tekintetében nincs meghatározva a minimális méret.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 2 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

A szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult szamóca aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a szamóca darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a minimális méretre vonatkozó követelményeknek.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű szamócákat kell tartalmaznia.

Az „extra” osztályú szamócáknak – az erdei szamóca kivételével – az érettségi fok, a szín és a méret tekintetében különösen egyöntetűnek és szabályosnak kell lenniük. Az I. osztályba tartozó szamócák lehetnek kevésbé egységes méretűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

A szamócát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Szamóca”, amennyiben a csomag tartalma kívülről nem látható.

A fajta megnevezése (nem kötelező).

C.   A termék eredete

Származási ország (22) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

8. RÉSZ:   AZ ÉTKEZÉSI PAPRIKÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Capsicum annuum L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari felhasználásra – szánt étkezési paprika fajtáira (kultivárjaira) (23) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt étkezési paprikára vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, az étkezési paprika minden osztályban legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

szemmel láthatóan friss,

kemény,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által okozott, a paprika húsát érintő károktól mentes,

alacsony hőmérséklet vagy fagy okozta károktól mentes,

kocsányos; a kocsányt egyenes metszéssel kell elvágni, és a csészeleveleknek épeknek kell lenniük,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Az étkezési paprikának a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, valamint

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Osztályozás

Az étkezési paprikák a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó étkezési paprikának kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Az étkezési paprikának hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó étkezési paprikának jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

tripszek által okozott enyhe ezüstös foltok vagy károk a teljes felület legfeljebb 1/3-án,

csekély héjhibák, például:

bemélyedések, karcolások, napégés, nyomásfoltok, hosszanti hibák esetében legfeljebb 2 cm hosszúságig, egyéb hibák esetében pedig legfeljebb 1cm 2 összterületig; vagy

száraz felületi repedések a teljes felület legfeljebb 1/8-án

csekély mértékben sérült kocsány.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok az étkezési paprikák tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy az étkezési paprika megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

tripszek által okozott ezüstös foltok vagy károk a teljes felület legfeljebb 2/3-án,

héjhibák, például:

bemélyedések, karcolások, napégés, nyomásfoltok és begyógyult sérülések, hosszanti hibák esetében legfeljebb 4 cm hosszúságig, egyéb hibák esetében pedig legfeljebb 2,5 cm2 összterületig; vagy

száraz felületi repedések a teljes felület legfeljebb 1/4-én

csúcsrothadás, legfeljebb 1 cm2 összterületig,

a teljes felület legfeljebb 1/3-át érintő fonnyadás,

sérült kocsány és csészelevelek, feltéve, hogy a sérülés körül a paprika húsa ép marad.

III.   A MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A méretet a gyümölcs hossztengelyére merőlegesen mért legnagyobb átmérő vagy a tömeg határozza meg. A méretbeli egyöntetűség biztosítása érdekében az egybecsomagolt termékek közötti méretbeli különbség nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

Abban az esetben, ha az étkezési paprika méretét az átmérő szerint határozzák meg:

20 mm.

b)

Abban az esetben, ha az étkezési paprika méretét a tömeg szerint határozzák meg:

30 g, ha a legnagyobb tömegű paprika tömege 180 g vagy ennél kisebb,

40 g, ha a legkisebb paprika tömege meghaladja a 180 g-ot.

A hosszúkás étkezési paprikáknak hosszúság tekintetében megfelelően egységesnek kell lenniük.

A II. osztály esetében nem kötelező a méretbeli egyöntetűség.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult étkezési paprika aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Minden osztály esetében (méret szerinti osztályozás esetén): Az étkezési paprika darabszámban vagy tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú vagy kereskedelmi típusú, minőségű és – méret szerinti osztályozás esetén – azonos méretű étkezési paprikákat kell tartalmaznia; ezenkívül az „extra” és az I. osztály esetében az érettségnek és a színezettségnek is megközelítőleg egyöntetűnek kell lennie.

Mindazonáltal különböző kereskedelmi típusokhoz tartozó és/vagy különböző színű étkezési paprikák csomagolhatók vegyesen egyazon csomagba, amennyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett kereskedelmi típus és/vagy szín esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

Az étkezési paprikát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Étkezési paprika”, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

„Vegyes étkezési paprika” vagy valamely ezzel egyenértékű megnevezés a különböző kereskedelmi típusú és/vagy színű étkezési paprikákat vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében. Ha a termék kívülről nem látható, kereskedelmi típusonként és/vagy a különböző színek szerint fel kell tüntetni a csomagban található étkezési paprikák mennyiségét.

C.   A termék eredete

Származási ország (24) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

A különböző származási helyű, különböző kereskedelmi típushoz tartozó és/vagy különböző színű étkezési paprikákat tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett kereskedelmi típus és/vagy szín megnevezése mellett.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Méret (méret szerinti osztályozás esetén), a legkisebb és a legnagyobb átmérőben vagy a legkisebb és a legnagyobb tömegben megadva

Darabszám (nem kötelező)

Adott esetben a „csípős” vagy valamely ezzel egyenértékű jelölés

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

9. RÉSZ:   A CSEMEGESZŐLŐRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Vitis vinifera L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari feldolgozásra – szánt csemegeszőlő fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt csemegeszőlőre vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a csemegeszőlő minden osztályban legyen:

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Ezenkívül a bogyók legyenek:

épek,

szabályos alakúak,

jól fejlettek.

A napsütés okozta pigmentes elszíneződés nem tekinthető hibának.

A csemegeszőlőnek a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Az érettségre vonatkozó követelmények

A gyümölcs levének legalább a következő refraktometriás indexszel kell rendelkeznie:

az Alphonse Lavallée, a Cardinal és a Victoria fajta esetében 12 Brix-fok,

minden más, maggal rendelkező fajta esetében 13 Brix-fok,

minden magnélküli fajta esetében 14 Brix-fok.

Ezenkívül minden fajtánál kielégítőnek kell lennie a cukor-sav arány szintjének.

C.   Osztályozás

A csemegeszőlők a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó csemegeszőlőnek kiváló minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel, a termőhelyre is figyelemmel. A bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz, a fürtön egyenletesen kell elhelyezkedniük, feszesnek és gyakorlatilag mindenütt hamvas kinézetűnek kell lenniük.

A csemegeszőlőnek hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve a nagyon csekély felületi hibákat, amennyiben azok nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó csemegeszőlőnek jó minőségűnek kell lennie. Rendelkeznie kell a fajta jellemzőivel, a termőhelyre is figyelemmel. A bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz, valamint feszesnek és a lehető legnagyobb mértékben hamvas kinézetűnek kell lenniük. A fürtön a bogyók elhelyezkedése lehet kevésbé egyenletes, mint az „extra” osztályba sorolt csemegeszőlő esetében.

Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, ha nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

enyhe alakhiba,

enyhe színhibák,

nagyon enyhe, a bogyóknak csupán a héját érintő napperzselés.

iii.   II. osztály

Ebbe az osztályba azok a csemegeszőlők tartoznak, amelyek nem sorolhatók magasabb osztályba, de megfelelnek a fent meghatározott minimumkövetelményeknek.

A fürt enyhe alak-, fejlettségi és színhibával rendelkezhet, ha a termék – a termőhely figyelembevételével – megőrzi a fajta lényeges tulajdonságait.

A bogyóknak megfelelően kell kötődniük a kocsányhoz, valamint megfelelően feszesnek és – lehetőleg – még hamvas kinézetűnek kell lenniük. A bogyók elhelyezkedése a fürtön szabálytalanabb lehet, mint az I. osztályba sorolt csemegeszőlő esetében.

Az alábbi hibák megengedettek, feltéve, hogy a csemegeszőlő megőrzi alapvető tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a kiszerelés vonatkozásában:

alakhibák,

színhibák,

enyhe, a bogyóknak csupán a héját érintő napperzselés,

enyhe zúzódás,

enyhe héjhibák.

III.   MÉRETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A csemegeszőlő méretét a fürt tömege határozza meg.

A fürt tömegének legalább 75 grammnak kell lennie. Ez a rendelkezés egyadagos kiszerelés esetén nem alkalmazandó.

IV.   A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A forgalmazás valamennyi szakaszában minőségi és méretbeli eltérések engedhetők meg az egyes tételekben azokra a termékekre, amelyek a jelölés szerinti osztálynak nem felelnek meg.

A.   Megengedett minőségi eltérések

i.   „Extra” osztály

A fürtök tömegben számított 5 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti az I. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 0,5 %-a lehet olyan, amely a II. osztályra vonatkozó követelményeknek felel meg.

ii.   I. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely az erre az osztályra vonatkozó követelményeknek nem felel meg, de kielégíti a II. osztályra vonatkozó követelményeket. E megengedett eltérésen belül a termék legfeljebb 1 %-a lehet olyan, amely sem a II. osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, illetve amely rothadásnak indult.

iii.   II. osztály

A fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely sem az osztályra vonatkozó követelményeknek, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg. E tűréshatáron belül a rothadásnak indult csemegeszőlő aránya legfeljebb 2 % lehet.

B.   Megengedett méretbeli eltérések

Mindegyik osztály tekintetében: a fürtök tömegben számított 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a méretre vonatkozó követelményeknek. A tömeg kiigazítása érdekében az egyes kereskedelmi csomagokban megengedhető egy darab 75 g-nál kisebb tömegű fürt, feltéve, hogy a fürt az adott osztályra vonatkozó minden egyéb követelménynek megfelel.

V.   A KISZERELÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A.   Egyöntetűség

Minden csomagolási egységnek tartalmát tekintve egyöntetűnek kell lennie, és azonos eredetű, fajtájú, minőségű és érettségű fürtöket kell tartalmaznia.

Az „extra” osztályú csemegeszőlő esetében a fürtöknek méret és színezettség tekintetében megközelítőleg egyöntetűnek kell lenniük.

Mindazonáltal különböző fajtájú csemegeszőlők csomagolhatók vegyesen egyazon csomagolási egységbe, amenynyiben azonos minőségűek, valamint minden érintett fajta esetében azonos eredetűek.

A csomagolási egységek látható részének a teljes tartalomra nézve reprezentatívnak kell lennie.

B.   Csomagolás

A csemegeszőlőt úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egységen belül használt anyagoknak tisztának és olyan minőségűnek kell lenniük, hogy se külső, se belső károsodást ne okozhassanak a termékben. Különböző anyagok – különösen a kereskedelmi adatokat tartalmazó papír vagy bélyegző – használata megengedett, feltéve, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez nem mérgező tintát, illetve ragasztóanyagot használtak.

A termékeken egyenként elhelyezett címkék eltávolításkor nem hagyhatnak látható ragasztónyomot maguk után, valamint nem okozhatnak héjkárosodást.

A csomagolási egységeknek minden idegen anyagtól menteseknek kell lenniük; mindazonáltal megengedett a kiszerelés azon különleges formája, amikor a fürtöt a fürtkocsányhoz tartozó legfeljebb 5 cm hosszú szőlővesszővel együtt csomagolják.

VI.   A JELÖLÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden csomagolási egységen, azonos oldalon, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól látható módon fel kell tüntetni az alábbi adatokat:

A.   Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a feladó neve és címe

Ez a jelölés helyettesíthető:

az előrecsomagolt csomagolási egységek kivételével minden csomagolási egység esetében: hivatalos szerv által kiadott vagy elismert, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kóddal, amelyet a „csomagoló és/vagy feladó” felirat (vagy az ezeknek megfelelő rövidítések) közvetlen közelében kell feltüntetni;

kizárólag előrecsomagolt egységek esetében: az Unió területén székhellyel rendelkező eladó nevével és címével, amelyek közvetlen közelében el kell helyezni a „ … részére csomagolva” feliratot vagy valamely ezzel egyenértékű jelölést. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a feladót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan az eladónak meg kell adnia az ellenőrző szerv által szükségesnek tartott összes információt.

B.   A termék megnevezése

„Csemegeszőlő”, ha a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

A fajta neve. Különböző fajtájú csemegeszőlőket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében a bennük található minden egyes fajta megnevezése.

C.   A termék eredete

Származási ország (25) és – nem kötelező jelleggel – a termesztési tájegység vagy a származási helyre utaló nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

Különböző származási helyű, különböző fajtájú csemegeszőlőket vegyesen tartalmazó csomagolási egységek esetében minden egyes származási országot fel kell tüntetni az érintett fajta megnevezése mellett.

D.   Kereskedelmi jellemzők

Osztály

Adott esetben: „75 gramm alatti tömegű, egy adagnak megfelelő fürtök”

E.   Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

Az első albekezdésben meghatározott adatokat nem kell a csomagolási egységeken feltüntetni, ha ezek kívülről tisztán látható, az említett adatokkal ellátott kereskedelmi csomagokat tartalmaznak. A csomagolási egységeken nem lehetnek megtévesztő jelölések. Ha a csomagolási egységek raklapon vannak, az adatokat a raklapnak legalább két oldalán, jól látható módon elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

Függelék

A kisbogyójú fajták teljes jegyzéke

Fajta

A fajta egyéb elnevezései

Admirable de Courtiller

Admirable, Csiri Csuri

Albillo

Acerba, Albuela, Blanco Ribera, Cagalon

Angelo Pirovano

I. Pirovano 2

Annamaria

I. Ubizzoni 4

Baltali

 

Beba

Beba de los Santos, Eva

Catalanesca

Catalanesa, Catalana, Uva Catalana

Chasselas blanc

Chasselas doré, Fendant, Franceset, Franceseta, Gutedel, Krachgutedel, White van der Laan

Chasselas rouge

Roter Gutedel

Chelva

Chelva de Cebreros, Guareña, Mantuo, Villanueva

Ciminnita

Cipro bianco

Clairette

Blanquette, Malvoisie, Uva de Jijona

Colombana bianca

Verdea, Colombana de Peccioli

Crimson Seedless

 

Csaba gyöngye

Cabski biser, Julski Muscat, Muscat Julius, Perle de Csaba, Perla di Csaba

Dawn seedless

 

Dehlro

 

Delizia di Vaprio

I. Pirovano 46 A

Eclipse Seedless

 

Exalta

 

Flame Seedless

Red Flame

Gros Vert

Abbondanza, St Jeannet, Trionfo dell'Esposizione, Verdal, Trionfo di Gerusalemme

Jaoumet

Madeleine de St Jacques, Saint Jacques

Madeleine

Angevine, Angevine Oberlin, Madeleine Angevine Oberlin, Republicain

Mireille

 

Molinera

Besgano, Castiza, Molinera gorda

Moscato d'Adda

Muscat d'Adda

Moscato d'Amburgo

Black Muscat, Hambro, Hamburg, Hamburski Misket, Muscat d'Hambourg, Moscato Preto

Moscato di Terracina

Moscato di Maccarese

Muscat Seedless

 

Muska

 

Œillade

Black Malvoisie, Cinsaut, Cinsault, Ottavianello, Sinso

Panse precoce

Bianco di Foster, Foster's white, Sicilien

Perla di Csaba

Càbski Biser, Julski muskat, Muscat Julius, Perle de Csaba

Perlaut

 

Perlette

 

Pirobella

 

Pizzutello bianco

Aetonychi aspro, Coretto, Cornichon blanc, Rish Baba, Sperone di gallo, Teta di vacca

Precoce de Malingre

 

Primus

I. Pirovano 7

Prunesta

Bermestia nera, Pergola rossa, Pergolese di Tivoli

Servant

Servan, Servant di Spagna

Sideritis

Sidiritis

Sultanines

Bidaneh, Kishmich, Kis Mis, Sultan, Sultana, Sultani, Cekirdesksiz, Sultanina bianca, Sultaniye, Thompson Seedless és mutációi

Sundance

 

Sunred Seedless

 

Szőlőskertek Királynője

Königin der Weingärten, Szőlőskertek Királynője muskotály, Szőlőskertek Királynéja, Rasaki ourgarias, Regina Villoz, Reina de las Viñas, Reine des Vignes, I. Mathiasz 140, Queen of the Vineyards, Regina dei Vigneti

Thompson Seedless és mutációi

 

Valenci blanc

Valensi, Valency, Panse blanche

Valenci noir

Planta Mula, Rucial de Mula, Valenci negro

Yapincak

 

10. RÉSZ:   A PARADICSOMRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I.   TERMÉKMEGHATÁROZÁS

Ez az előírás a Solanum lycopersicum L. fajból termesztett, friss állapotban való fogyasztásra – vagyis nem ipari felhasználásra – szánt paradicsom fajtáira (kultivárjaira) vonatkozik.

Kereskedelmi típus szerint négy paradicsomváltozatot különböztetünk meg:

„kerek”,

„gerezdes”,

„hosszúkás” vagy „ovális”,

„cseresznyeparadicsom” (ideértve a koktélparadicsomot is).

II.   A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az előírás célja az előkészített és csomagolt paradicsomra vonatkozó minőségi követelmények meghatározása.

A.   Minimumkövetelmények

Figyelemmel az egyes osztályokra vonatkozó egyedi rendelkezésekre és megengedett eltérésekre is, a paradicsom minden osztályban legyen:

ép,

egészséges (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

szemmel láthatóan friss,

kártevőktől gyakorlatilag mentes,

kártevők által okozott, a paradicsom húsát érintő károktól mentes,

nem természetes felületi nedvességtől mentes,

idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

Fürtös paradicsom esetében a száraknak frissnek, egészségesnek, tisztának, levelektől és szemmel látható idegen anyagtól mentesnek kell lenniük.

A paradicsomnak a fejlettség olyan szintjén és olyan állapotban kell lennie, hogy:

kibírja a szállítást és az árukezelést, továbbá

kielégítő állapotban érkezzen meg rendeltetési helyére.

B.   Osztályozás

A paradicsomok a következő három osztályba sorolhatók:

i.   „Extra” osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak kiváló minőségűnek kell lennie. Keménynek kell lennie, és rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

A paradicsom színezettségének – az érettségi állapottól függően – meg kell felelnie a fenti A. pont harmadik bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A paradicsomnak a „zöldtalpasságtól” és más hibáktól mentesnek kell lennie, kivéve az olyan jelentéktelen felületi hibákat, amelyek nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát.

ii.   I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó paradicsomnak jó minőségűnek kell lennie. Megfelelően keménynek kell lennie, és rendelkeznie kell a fajta és/vagy a kereskedelmi típus jellemzőivel.

Repedésektől és a „zöldtalpasság” látható nyomaitól mentesnek kell lennie. Az alábbi kisebb hibák ugyanakkor megengedettek, feltéve, hogy nem befolyásolják a termék általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és csomagolásban nyújtott látványát:

kisebb alak- és fejlődési hiba,

enyhe színhibák,

kisebb héjhibák,

nagyon enyhe nyomódás.

A „gerezdes” paradicsomon lehet továbbá:

1 cm-nél nem hosszabb, beforrott repedés,

</