8.4.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/2


A TANÁCS 333/2011/EU RENDELETE

(2011. március 31.)

egyes fémtörmeléktípusoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti hulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumok megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

az intézkedésjavaslat Európai Parlamentnek történő megküldését követően,

mivel:

(1)

Számos hulladékáram értékelése arra utal, hogy a fémhulladék-újrafeldolgozási piacoknak javára válna, ha egyedi kritériumok szolgálnának annak meghatározására, hogy a hulladékból nyert fémtörmelék mikor nem minősül már hulladéknak. Ezeknek a kritériumoknak magas szintű környezetvédelmet kell biztosítaniuk. E kritériumok nem befolyásolhatják a fémtörmelék harmadik országok általi hulladékká minősítését.

(2)

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentései kimutatták, hogy piac és kereslet van a vas-, acél- és alumíniumtörmeléknek acélművekben, öntödékben, alumíniumfinomító és olvasztó üzemekben fémek előállítása céljából történő felhasználása iránt. Ezért a vas-, acél- és alumíniumtörmeléknek kellő tisztaságúnak kell lennie, és eleget kell tennie a fémiparban követendő, a fémtörmelékre irányadó szabványoknak, illetve előírásoknak.

(3)

A vas-, az acél- és az alumíniumtörmelék hulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a hasznosítási műveletből származó vas-, acél- és alumíniumtörmelék eleget tegyen a fémipar műszaki elvárásainak, megfeleljen a termékekre irányadó fennálló jogszabályoknak és szabványoknak, és összességében sem a környezetre, sem az emberi egészségre ne legyen kedvezőtlen hatással. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentései kimutatták, hogy a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékra, a hulladékkezelési eljárásokra és módszerekre, valamint a hasznosítási műveletből származó fémtörmelékekre vonatkozó javasolt kritériumok alkalmasak e célkitűzések elérésére, mivel veszélyes tulajdonságoktól mentes és nemfémes összetevőkben kellően szegény vas-, acél- és alumíniumtörmelék előállításához vezetnek.

(4)

A kritériumoknak való megfelelés biztosítása érdekében indokolt rendelkezni a hulladéknak már nem minősülő fémtörmelékekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről, valamint arról, hogy az érintett gazdasági szereplők megfelelő minőségbiztosítási rendszert kötelesek bevezetni.

(5)

A kritériumok felülvizsgálata szükséges lehet, ha a vas-, az acél- és az alumíniumtörmeléket érintő piaci feltételek alakulásának nyomon követése alapján kedvezőtlen hatások jelentkeznek a vas-, az acél- és az alumíniumtörmelék feldolgozásának piacain, különös tekintettel a fémtörmelék rendelkezésre állására és hozzáférhetőségére.

(6)

Annak érdekében, hogy a piaci szereplők alkalmazkodhassanak a fémtörmelék hulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumokhoz, indokolt e rendelet alkalmazásának kezdetéig ésszerű időt hagyni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedésekről a 2008/98/EK irányelv 39. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt, ezért a Bizottság az intézkedésekről javaslatot terjesztett a Tanács elé, és ezt a javaslatát továbbította az Európai Parlamentnek.

(8)

Az Európai Parlament nem ellenezte az intézkedésjavaslatot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja azon kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy a vas-, az acél- és az alumíniumtörmelék – beleértve az alumíniumötvözet-törmeléket is – mikor nem minősül már hulladéknak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2008/98/EK irányelvben foglalt fogalommeghatározások irányadók.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)   „vas- és acéltörmelék”: túlnyomórészt vasból és acélból álló fémtörmelék;

b)   „alumíniumtörmelék”: túlnyomórészt alumíniumból és alumíniumötvözetből álló fémtörmelék;

c)   „birtokos”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a fémtörmeléknek a birtokában van;

d)   „gyártó”: az a birtokos, aki a hulladéknak már nem minősülő fémtörmeléket először adja át másik birtokosnak;

e)   „importáló”: minden olyan, az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely hulladéknak már nem minősülő fémtörmeléket hoz be az Unió vámterületére;

f)   „képzett személyzet”: tapasztalatánál vagy képzettségénél fogva a fémtörmelék jellemzőinek ellenőrzésére és értékelésére képes személyzet;

g)   „megtekintéssel való vizsgálat”: a fémtörmeléknek a szállítmány valamennyi részére kiterjedő vizsgálata emberi érzékszervek vagy nem különleges mérőműszerek segítségével;

h)   „szállítmány”: azon fémtörmelékek összessége, amelyet egy adott gyártótól egy másik birtokoshoz kívánnak elszállítani, és amely egy vagy több fuvarozási egységben – például konténerben – található.

3. cikk

A vas- és acéltörmelékre irányadó kritériumok

A vas- és acéltörmelék abban az esetben nem minősül már hulladéknak, ha a gyártótól egy másik birtokosnak való átadáskor valamennyi következő feltétel teljesül:

a)

a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladék megfelel az I. melléklet 2. pontjában foglalt kritériumoknak;

b)

a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladék az I. melléklet 3. pontjában foglalt kritériumoknak megfelelő kezelésen esett át;

c)

a hasznosítási műveletből származó vas és acéltörmelék megfelel az I. melléklet 1. pontjában foglalt kritériumoknak;

d)

a gyártó eleget tett az 5. és a 6. cikkben foglalt előírásoknak.

4. cikk

Az alumíniumtörmelékre irányadó kritériumok

Az alumíniumtörmelék – beleértve az alumíniumötvözet-törmeléket is – abban az esetben nem minősül már hulladéknak, ha a gyártótól egy másik birtokosnak való átadásakor valamennyi következő feltétel teljesül:

a)

a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladék megfelel a II. melléklet 2. pontjában foglalt kritériumoknak;

b)

a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladék a II. melléklet 3. pontjában foglalt kritériumoknak megfelelő kezelésen esett át;

c)

a hasznosítási műveletből származó alumíniumtörmelék megfelel a II. melléklet 1. pontjában foglalt kritériumoknak;

d)

a gyártó eleget tett az 5. és a 6. cikkben foglalt előírásoknak.

5. cikk

Megfelelőségi nyilatkozat

(1)   A gyártónak vagy az importálónak minden fémtörmelék-szállítmányról a III. mellékletben foglalt minta szerinti megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadnia.

(2)   A gyártónak vagy az importálónak a megfelelőségi nyilatkozatot el kell juttatnia a fémtörmelék-szállítmány következő birtokosához. A gyártónak vagy az importálónak a megfelelőségi nyilatkozat kiadásától számítva legalább egy évig meg kell őriznie annak másolatát, és azt kérésre a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére kell bocsátania.

(3)   A megfelelőségi nyilatkozat elektronikus formában is kiállítható.

6. cikk

Minőségbiztosítás

(1)   A gyártónak a 3., illetve a 4. cikkben említett kritériumoknak való megfelelés igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert kell bevezetnie.

(2)   A minőségbiztosítási rendszernek dokumentált eljárásokat kell tartalmaznia az alábbi szempontok mindegyike vonatkozásában:

a)

a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladék átvételi ellenőrzése az I. és a II. melléklet 2. pontja szerint;

b)

az I. és a II. melléklet 3.3. pontjában foglalt kezelési folyamatok és technikák ellenőrzése;

c)

a hasznosítási műveletből származó fémtörmelék minőségének az I., illetve a II. melléklet 1. pontja szerinti ellenőrzése (beleértve a mintavételt és az elemzést is);

d)

az I. és a II. melléklet 1.5. pontja szerinti sugárzás-ellenőrzés eredményessége;

e)

a fémtörmelék minőségének megfelelőségével kapcsolatos visszajelzések a vevőktől;

f)

az a)–d) pont szerinti ellenőrzés eredményeinek nyilvántartása;

g)

a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálata és továbbfejlesztése;

h)

a személyzet képzése.

(3)   A minőségbiztosítási rendszernek ezenkívül elő kell írnia az I. és a II. mellékletben kritériumonként leírt sajátos ellenőrzési követelményeket.

(4)   Abban az esetben, ha az I. melléklet 3.3. pontjában, illetőleg a II. melléklet 3.3. pontjában említett kezelések bármelyikét egy korábbi birtokos hajtja végre, a gyártónak biztosítania kell, hogy a beszállító e rendelet előírásainak megfelelő minőségbiztosítási rendszert alkalmazzon.

(5)   A rendszernek e cikk előírásaival való összhangját egy, a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) foglalt fogalommeghatározás szerinti és a rendelettel összhangban akkreditálást nyert megfelelőségértékelő szervezetnek vagy bármely más, a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikke 20. pontjának b) alpontja szerinti környezetvédelmi hitelesítőnek hitelesítenie kell. A hitelesítést háromévente kell elvégezni.

(6)   Az importálónak meg kell követelnie a beszállítóitól, hogy olyan, független külső hitelesítő szervezet által hitelesített minőségbiztosítási rendszert alkalmazzanak, amely megfelel az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(7)   A gyártónak a minőségbiztosítási rendszerhez kérésre hozzáférést kell biztosítania a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. október 9-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 31-én.

a Tanács részéről

az elnök

VÖLNER P.


(1)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(2)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(3)  HL L 342., 2009.12.22., 1. o.


I. MELLÉKLET

A vas- és acéltörmelékre irányadó kritériumok

Kritériumok

Önellenőrzési követelmények

1.   A hasznosítási műveletből származó fémtörmelék minősége

1.1.

A fémtörmeléket egy – az acélművekben vagy -öntödékben történő fémalapanyag- vagy fémcikk-előállításhoz való közvetlen felhasználásra vonatkozó – vevői leírás, ipari előírás vagy szabvány szerint osztályozni kell.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt osztályozza.

1.2.

A teljes idegenanyag-tartalom legfeljebb 2 tömegszázalék lehet.

Idegen anyagnak tekintendők:

1.

a nemvasfémek (kivéve a vasfémek ötvözőelemeit) és az olyan nemfémes anyagok, mint a föld, a por, a szigetelőanyagok és az üveg;

2.

az olyan éghető nemfémes anyagok, mint a gumi, a műanyag, a textília, a fa és az egyéb vegyi vagy szerves anyagok;

3.

a nagyobb (tégla méretű), nem áramvezető elemek, például a gumiabroncsok, a kibetonozott csövek, a fa, a beton;

4.

az acél olvasztásából, hevítéséből, felületkezeléséből (beleértve a sorjátlanítást is), köszörüléséből, fűrészeléséből, hegesztéséből és lángvágásából származó maradványok, például a salak, a reve, a porleválasztók pora, az iszap.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

Megfelelő időközönként (legalább hat hónaponként) az idegen anyagból reprezentatív mintákat kell venni, és azokat – a vas- és acélrészecskéknek mágneses vagy kézi módszerrel (amelyik alkalmasabb), gondos megtekintéssel történő vizsgálat mellett történő különválasztása után – súlyméréssel elemezni kell.

A mintavételezéses ellenőrzés megfelelő gyakoriságát a következő tényezők figyelembevételével kell rögzíteni:

1.

a mért értékek közötti eltérések várható alakulása (például korábbi mérések alapján);

2.

a mért értékek közötti eltérésekhez társuló kockázat a hasznosítási műveletre és a további feldolgozás alapanyagául szolgáló hulladék minőségére nézve;

3.

az ellenőrzési módszer pontossága; valamint

4.

a mérési eredményeknek az idegenanyag-tartalom 2 tömegszázalékos felső korlátjához való közelsége.

Az ellenőrzési gyakoriság meghatározásának folyamatát a minőségbiztosítási rendszer keretében dokumentálni kellene, és ellenőrzés céljára rendelkezésre kellene tartani.

1.3.

A fémtörmelék semmilyen formában nem tartalmazhat túlzott mennyiségű vas-oxidot, a szabadban normál légköri körülmények között tárolt, előkészített fémtörmelékre általában jellemző mennyiségektől eltekintve.

A képzett személyzet megtekintéssel történő vizsgálattal megállapítja az oxidok esetleges jelenlétét.

1.4.

A fémtörmelék nem tartalmazhat szemmel látható olajat, olajos emulziót, kenőanyagot vagy zsiradékot, kivéve olyan elhanyagolható mennyiségben, amely semmilyen csepegéshez nem vezet.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja, különös figyelmet fordítva azon részekre, ahol legvalószínűbb az olajcsepegés előfordulása.

1.5.

Radioaktivitás: a radioaktív fémtörmelékre irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályai értelmében nem lehet szükség válaszintézkedésre.

Ezt a követelményt a munkavállalók és a lakosság egészségének védelmére vonatkozó, az Euratom-Szerződés III. fejezetének hatálya alá tartozó alapvető előírások és különösen a 96/29/Euratom irányelv (1) sérelme nélkül kell alkalmazni.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megvizsgálja a radioaktivitás szempontjából.

Mindegyik fémtörmelék-szállítmányt a radioaktív fémtörmelékre irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályaival összhangban kiállított igazolásnak kell kísérnie. Az igazolást tartalmazhatja a szállítmányt kísérő valamely más okmány is.

1.6.

A fémtörmelék nem rendelkezhet a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságok egyikével sem. A fémtörmeléknek meg kell felelnie a 2000/532/EK határozatban (2) rögzített koncentráció-határértékeknek, és nem haladhatja meg a 850/2004/EK rendelet (3) IV. mellékletében foglalt koncentráció-határértékeket.

A vas- és acélötvözetek egyes elemeinek tulajdonságai e követelmény szempontjából nem relevánsak.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja. Ha a megtekintéssel történő vizsgálat alapján veszélyes tulajdonságok gyanúja merül fel, további megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell tenni, például adott esetben mintát kell venni és méréseket kell végezni.

A személyzetet képzésben kell részesíteni a vas- és acéltörmelékek lehetséges veszélyes tulajdonságairól, valamint azon anyagi összetevőkről és jellemzőkről, amelyek alapján e veszélyes tulajdonságok felismerhetők.

A veszélyes tulajdonságok felismerésének folyamatát a minőségbiztosítási rendszer keretében dokumentálni kell.

1.7.

A fémtörmelék nem tartalmazhat olyan, nyomás alatt lévő, zárt vagy nem eléggé megbontott tartályt, amely egy fémfeldolgozó üzem kohójában robbanást okozhat.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

2.   A hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladék

2.1.

Kizárólag olyan hulladék szolgálhat alapanyagul, amely hasznosítható vasat vagy acélt tartalmaz.

2.2.

Veszélyes hulladék csak akkor szolgálhat alapanyagul, ha bizonyítottan alkalmazásra kerültek az e melléklet 3. pontjában leírt azon eljárások és módszerek, amelyek a hulladékot megfosztják minden veszélyes tulajdonságától.

2.3.

A következő hulladékok nem szolgálhatnak alapanyagul:

a)

olajat, olajos emulziót vagy hasonló folyadékot tartalmazó reszelék, illetve forgács; valamint

b)

olyan hordók és tartályok – az elhasználódott járművek felszereléseinek kivételével –, amelyek olajat vagy festéket tartalmaznak vagy tartalmaztak.

Az ebben a pontban foglalt kritériumoknak nem megfelelő hulladék felismerésére alkalmas képzett személyzet minden beérkező hulladékot (megtekintéssel történő vizsgálatnak) és kísérő dokumentációt átvételi ellenőrzésnek vet alá.

3.   Kezelési eljárások és technikák

3.1.

A vas-, illetve acéltörmeléket előzetesen – a forrásnál vagy a begyűjtés során – szét kell válogatni és szétválogatva kell tárolni, vagy az alapanyagul szolgáló hulladékot előzetesen olyan kezelésnek kell alávetni, amely a vas- és a fémtörmeléket különválasztja a nemfémes összetevőktől és a nemvasfémektől.

3.2.

Előzőleg el kell végezni minden olyan mechanikai kezelést (például darabolás, préselés, zúzás vagy őrlés, szétválogatás, elkülönítés, tisztítás, szennyeződésmentesítés, kiürítés), amely szükséges ahhoz, hogy a fémtörmeléket acélművekben és öntödékben a szándékolt végcélra közvetlenül fel lehessen használni.

3.3.

A veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékra a következő sajátos követelmények alkalmazandók:

a)

az elektromos vagy elektronikus berendezések hulladékaiból és az elhasználódott járművekből származó anyagokat előzőleg alá kell vetni a 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 6. cikkében, illetőleg a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 6. cikkében előírt valamennyi kezelésnek;

b)

a kiselejtezett berendezésekben lévő fluorozott-klórozott szénhidrogéneket előzőleg egy, az illetékes hatóságok által jóváhagyott eljárással le kell választani;

c)

a kábelekről el kell távolítani a szigetelést, vagy le kell azt vágni. Ha a kábelt szerves anyagból (műanyagból) készült szigetelés borítja, azt előzőleg el kell távolítani a rendelkezésre álló legmegfelelőbb módszerrel;

d)

a hordókat és a tartályokat előzőleg ki kell üríteni és tisztítani; és

e)

az a) pontban nem említett hulladékban található veszélyes anyagokat előzőleg egy, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által jóváhagyott eljárással hatékonyan el kell távolítani.

 


(1)  A Tanács 96/29/Euratom irányelve (1996. május 13.) a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról (HL L 159., 1996.6.29., 1. o.).

(2)  A Bizottság 2000/32/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).

(4)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(5)  HL L 269., 2000.10.21., 34. o.


II. MELLÉKLET

Az alumíniumtörmelékre irányadó kritériumok

Kritériumok

Önellenőrzési követelmények

1.   A fémtörmelék minősége

1.1.

A fémtörmeléket egy – a színítéssel vagy beolvasztással történő fémalapanyag- vagy fémcikk-előállításhoz való közvetlen felhasználásra vonatkozó – vevői leírás, ipari előírás vagy szabvány szerint osztályozni kell.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt osztályozza.

1.2.

A teljes idegenanyag-tartalomnak legfeljebb 5 tömegszázaléknak, vagy a fémkihozatalnak legalább 90 százaléknak kell lennie.

Idegen anyagnak tekintendők:

1.

az alumíniumtól és alumíniumötvözetektől eltérő fémek;

2.

az olyan nemfémes anyagok, mint a föld, a por, a szigetelőanyagok és az üveg;

3.

az olyan éghető nemfémes anyagok, mint a gumi, a műanyag, a textília, a fa és az egyéb vegyi vagy szerves anyagok;

4.

a nagyobb (tégla méretű), nem áramvezető elemek, például a gumiabroncsok, a kibetonozott csövek, a fa, a beton;

5.

az alumínium, illetve az alumíniumötvözetek olvasztásából, hevítéséből, felületkezeléséből (beleértve a sorjátlanítást is), köszörüléséből, fűrészeléséből, hegesztéséből és lángvágásából származó maradványok, például a salak, az iszap, a fölzék, a porleválasztók pora, a köszörűpor, az iszap.

Az alumíniumtörmelék gyártója az idegenanyag-tartalom ellenőrzésével vagy a fémkihozatal meghatározásával meggyőződik arról, hogy a kritériumok teljesülnek.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

Megfelelő időközönként (legalább hat hónaponként) az alumíniumtörmelékből osztályonként reprezentatív mintákat kell venni, és azokat elemezni kell a teljes idegenanyag-tartalom vagy a fémkihozatal mérése céljából.

A reprezentatív mintákat az EN 13920 szabványban (1) leírt mintavételi eljárásokkal összhangban kell venni.

A teljes idegenanyag-tartalmat az alumíniumrészeknek és -tárgyaknak az idegen anyagtól való – kézi válogatással vagy más szétválasztási módszerrel (például mágnes segítségével vagy anyagsűrűség alapján) történő – különválasztása után, a tömeg arányában kell mérni.

A fémkihozatalt a következő eljárás szerint kell mérni:

1.

a nedvességtartalom kivonása és mennyiségének mérése utáni tömeg (m1) meghatározása (az EN 13920-1:2002 szabvány 7.1. szakasza szerint);

2.

a szabad vas kivonása és mennyiségének mérése (az EN 13920-1:2002 szabvány 7.2. szakasza szerint);

3.

a fém olvasztás és megszilárdulás utáni tömegének (m2) meghatározása a fémkihozatal meghatározására szolgáló, az EN 13920-1:2002 szabvány 7.3. szakasza szerinti eljárással;

4.

a fémkihozatal (m) kiszámítása az m [%] = (m2/m1) × 100 képlettel.

A reprezentatív minták elemzésének megfelelő gyakoriságát a következő tényezők figyelembevételével kell rögzíteni:

1.

a mért értékek közötti eltérések várható alakulása (például korábbi mérések alapján);

2.

a mért értékek közötti eltérésekhez társuló kockázat a hasznosítási műveletre és a kezelési eljárások végrehajtására nézve;

3.

az ellenőrzési módszer pontossága; valamint

4.

a mérési eredményeknek a teljes idegenanyag-tartalom határértékéhez, illetőleg a fémkihozatal határértékéhez való közelsége.

1.3.

A fémtörmelék nem tartalmazhat polivinil-kloridot (PVC) bevonatok, festékek, műanyagok formájában.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

1.4.

A fémtörmelék nem tartalmazhat szemmel látható olajat, olajos emulziót, kenőanyagot vagy zsiradékot, kivéve olyan elhanyagolható mennyiségben, amely semmilyen csepegéshez nem vezet.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja, különös figyelmet fordítva azon részekre, ahol legvalószínűbb az olajcsepegés előfordulása.

1.5.

Radioaktivitás: a radioaktív fémhulladékra irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályai értelmében nem lehet szükség válaszintézkedésre.

Ezt a követelményt a munkavállalók és a lakosság egészségének védelmére vonatkozó, az Euratom-Szerződés III. fejezetének hatálya alá tartozó alapvető előírások és különösen a 96/29/Euratom tanácsi irányelv (2) sérelme nélkül kell alkalmazni.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megvizsgálja a radioaktivitás szempontjából. Mindegyik fémtörmelék-szállítmányt a radioaktív fémtörmelékre irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályaival összhangban kiállított igazolásnak kell kísérnie. Az igazolást tartalmazhatja a szállítmányt kísérő valamely más okmány is.

1.6.

A fémtörmelék nem rendelkezhet a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében felsorolt veszélyes tulajdonságok egyikével sem. A fémtörmeléknek meg kell felelnie a 2000/532/EK bizottsági határozatban (3) rögzített koncentráció-határértékeknek, és nem haladhatja meg a 850/2004/EK rendelet (4) IV. mellékletében foglalt koncentráció-határértékeket.

A alumíniumötvözetek egyes elemeinek tulajdonságai e követelmény szempontjából nem relevánsak.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja. Ha a szemrevételezéses vizsgálat alapján veszélyes tulajdonságok gyanúja merül fel, további megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell tenni, például adott esetben mintát kell venni, és méréseket kell végezni.

A személyzetet képzés útján fel kell világosítani az alumíniumtörmelék lehetséges veszélyes tulajdonságairól, valamint azon anyagi összetevőkről és jellemzőkről, amelyek alapján felismerhetők e veszélyes tulajdonságok.

A veszélyes tulajdonságok felismerésének folyamatát a minőségbiztosítási rendszer keretében dokumentálni kell.

1.7.

A fémtörmelék nem tartalmazhat olyan, nyomás alatt lévő, zárt vagy nem eléggé megbontott tartályt, amely egy fémfeldolgozó üzem kohójában robbanást okozhat.

A képzett személyzet mindegyik szállítmányt megtekintéssel megvizsgálja.

2.   A hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló fémhulladék

2.1.

Kizárólag olyan hulladék szolgálhat alapanyagul, amely hasznosítható alumíniumot vagy alumíniumötvözetet tartalmaz.

2.2.

Veszélyes hulladék csak akkor szolgálhat alapanyagul, ha bizonyítottan alkalmazásra kerültek az e melléklet 3. pontjában leírt azon eljárások és módszerek, amelyek a hulladékot megfosztják minden veszélyes tulajdonságától.

2.3.

A következő hulladékok nem szolgálhatnak alapanyagul:

a)

olajat, olajos emulziót vagy hasonló folyadékot tartalmazó reszelék, illetve forgács; valamint

b)

olyan hordók és tartályok – az elhasználódott járművek felszereléseinek kivételével –, amelyek olajat vagy festéket tartalmaznak vagy tartalmaztak.

Az ebben a pontban foglalt kritériumoknak nem megfelelő hulladék felismerésében jártas képzett személyzet minden beérkező hulladékot (megtekintéssel történő vizsgálat) és kísérő dokumentációt átvételi ellenőrzésnek vet alá.

3.   Kezelési eljárások és technikák

3.1.

Az alumíniumtörmeléket előzetesen – a forrásnál vagy a begyűjtés során – szét kell válogatni és szétválogatva kell tárolni, vagy az alapanyagul szolgáló hulladékot előzetesen olyan kezelésnek kell alávetni, amely az alumíniumtörmeléket különválasztja a nemfémes összetevőktől és az alumíniumtól eltérő fémektől.

3.2.

Előzőleg el kell végezni minden olyan mechanikai kezelést (például darabolás, préselés, zúzás vagy őrlés, szétválogatás, elkülönítés, tisztítás, szennyeződésmentesítés, kiürítés), amely szükséges ahhoz, hogy a fémtörmeléket a szándékolt végcélra közvetlenül fel lehessen használni.

3.3.

A veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékra a következő egyedi követelmények alkalmazandók:

a)

az elektromos vagy elektronikus berendezések hulladékaiból és az elhasználódott járművekből származó anyagokat előzőleg alá kell vetni a 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 6. cikkében, illetőleg a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 6. cikkében előírt valamennyi kezelésnek;

b)

a kiselejtezett berendezésekben lévő fluorozott-klórozott szénhidrogéneket előzőleg egy, az illetékes hatóságok által jóváhagyott eljárással le kell választani;

c)

a kábelekről el kell távolítani a szigetelést, vagy le kell azt vágni. Ha a kábelt szerves anyagból (műanyagból) készült szigetelés borítja, azt előzőleg el kell távolítani a rendelkezésre álló legmegfelelőbb módszerrel;

d)

a hordókat és a tartályokat előzőleg ki kell üríteni és tisztítani;

e)

az a) pontban nem említett hulladékban található veszélyes anyagokat egy, az illetékes hatóságok által jóváhagyott eljárással hatékonyan el kell távolítani.

 


(1)  EN 13920-1:2002; Alumínium és alumíniumötvözetek. Hulladék. 1. rész: Általános követelmények, mintavétel és vizsgálatok; CEN, 2002.

(2)  HL L 159., 1996.6.29., 1. o.

(3)  HL L 226., 2000.9.6., 3. o.

(4)  HL L 229., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(6)  HL L 269., 2000.10.21., 34. o.


III. MELLÉKLET

Nyilatkozat az 5. cikk (1) bekezdése szerint a hulladéknak nem minősülés kritériumainak teljesüléséről

1.

A fémtörmelék gyártója/importálója:

Név:

Cím:

Kapcsolattartó személy:

Telefon:

Fax:

E-mail:

2.

a)

A fémtörmelék kategóriájának valamely ipari leírás vagy szabvány szerinti megnevezése vagy kódja:

b)

Adott esetben a vevői leírás főbb technikai követelményei, például összetétel, méret, típus és jellemzők:

3.

A fémtörmelék-szállítmány megfelel a 2. pontban megjelölt előírásnak, illetve szabványnak:

4.

A szállítmány mennyisége tonnában:

5.

A radioaktivitás-vizsgálattal kapcsolatban a radioaktív fémtörmelékre irányadó nyomonkövetési és válaszintézkedési eljárások nemzeti és nemzetközi szabályaival összhangban megtörtént az igazolás kiállítása.

6.

A fémtörmelékgyártó a 333/2011/EU (1) rendelet 6. cikkének megfelelő minőségbiztosítási rendszert alkalmaz, és azt akkreditált hitelesítő, illetőleg – hulladéknak nem minősülő fémtörmeléknek az Unió vámterületére történő behozatala esetén – független hitelesítő hitelesítette.

7.

A fémtörmelék-szállítmány megfelel a 333/2011/EU rendelet 3. és 4. cikkének 1–3. pontjában foglalt kritériumoknak.

8.

A fémtörmelékgyártó/-importáló nyilatkozata: Kijelentem, hogy a fenti adatok hiánytalanok, és legjobb tudásom szerint megfelelnek a valóságnak.

Név:

Dátum:

Aláírás:


(1)  A Tanács 333/2011/EU rendelete (2011. március 31.) egyes fémtörmeléktípusoknak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti hulladék jellegének megszűnését meghatározó kritériumok megállapításáról (HL L 94., 2011.4.8., 2. o.).