8.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/113

(1)

A pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a pénzügyi ágazat illetékes hatóságait kiegészítő hatáskörrel és eszközökkel ruházza fel a pénzügyi piacok különböző ágazataiban tevékenykedő számos szabályozott vállalkozásból álló csoportok felügyelete érdekében. Az ilyen csoportok (pénzügyi konglomerátumok) olyan kockázatoknak vannak kitéve (csoportkockázatok), amelyek magukban foglalják a következőket: a fertőzés kockázata (a kockázatok a csoport egyik részéről átterjednek annak többi részére), a kockázatok koncentrációja (ugyanolyan típusú kockázatok egyidejű megjelenése a csoport különböző részeiben), a számos különböző vállalkozás igazgatásának bonyolultsága, a lehetséges érdekellentétek, valamint az a kihívás, hogy a pénzügyi konglomerátum részét képező valamennyi szabályozott vállalkozásnak juttassanak szavatolótőkét, ezáltal elkerülve a többszörös tőkefelhasználást. A pénzügyi konglomerátumokat egyedi, konszolidált vagy csoportalapú felügyeleten túlmenően kiegészítő felügyeletnek kell alávetni, a csoport megkettőzése vagy befolyásolása nélkül és függetlenül a csoport jogi szerkezetétől.

(2)

Helyénvaló a következetesség biztosítása egyrészről a 2002/87/EK irányelv, másrészről a 73/239/EGK (4) és a 92/49/EGK (5) tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK (6), a 2002/83/EK (7), a 2004/39/EK (8), a 2005/68/EK (9), a 2006/48/EK (10), a 2006/49/EK (11), a 2009/65/EK (12), a 2009/138/EK (13) és a 2011/61/EU (14) európai parlamenti és tanácsi irányelv céljai között, a biztosítási és bankcsoportok megfelelő kiegészítő felügyeletének lehetővé tétele érdekében, ideértve azokat az eseteket is, amikor az említett csoportok vegyes pénzügyi holdingszerkezet részét képezik.

(3)

Szükséges, hogy a pénzügyi konglomerátumokat az Unióban mindenütt azonosítsák, a csoportkockázati kitettségük mértékének megfelelően, az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBA), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság, ESMA) által az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 56. cikkével összhangban, az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága (a továbbiakban: a vegyes bizottság) közreműködésével kibocsátandó közös iránymutatások alapján. Ugyancsak fontos, hogy a kiegészítő felügyelet alkalmazásáról való lemondásra vonatkozó követelményeket kockázatalapúan alkalmazzák ezen iránymutatások szerint. Ez különösen fontos nagyobb, nemzetközi tevékenységet folytató pénzügyi konglomerátumok esetén.

(4)

A nagy, összetett, nemzetközi tevékenységet folytató pénzügyi konglomerátumok csoportkockázatainak átfogó és megfelelő nyomon követése, valamint e csoportok egész csoportra kiterjedő tőkepolitikáinak felügyelete csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóságok megbízatásaik nemzeti hatáskörén túlmenően gyűjtenek felügyeleti információkat, és terveznek felügyeleti intézkedéseket. Ezért szükséges, hogy az illetékes hatóságok összehangolják a nemzetközi tevékenységet folytató pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletét a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére legmegfelelőbbnek tartott illetékes hatóságok között. A pénzügyi konglomerátumok érintett illetékes hatóságai által felállított testületeknek a 2002/87/EK irányelv kiegészítő jellegével összhangban kell cselekedniük, így nem szabad megkettőzniük vagy helyettesíteniük, hanem ehelyett hozzáadott értékkel kell gyarapítaniuk a már meglévő, az ezen pénzügyi konglomerátumok banki és biztosítási alcsoportjával foglalkozó testületek tevékenységeit. Pénzügyi konglomerátumra csak akkor kell testületet létrehozni, ha sem bank-, sem biztosításágazati testület nem létezik.

(5)

A megfelelő szabályozói felügyelet biztosítása érdekében szükséges, hogy az EBA, az EIOPA és az ESMA (a továbbiakban együttesen: európai felügyeleti hatóságok), valamint adott esetben a vegyes bizottság figyelemmel kísérje valamennyi, határokon átnyúló tevékenységeket folytató szabályozott vállalkozás, nem szabályozott leányvállalat, jelentős bankfiók, biztosítási vállalkozás és pénzügyi konglomerátum jogi felépítését, irányítását és szervezeti struktúráját, és hogy ezen információkat a megfelelő illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássák.

(6)

A pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásaira vonatkozó kiegészítő felügyelet biztosítása érdekében – különösen, ha egyik leányvállalatának központi irodája harmadik országban található – az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak magukban kell foglalniuk minden olyan vállalkozást, különösen a harmadik országban alapító okirat szerinti székhellyel rendelkező hitelintézetet, amely engedélyköteles lenne, ha alapító okirat szerinti székhelye az Unióban lenne.

(7)

A nagy, összetett, nemzetközi tevékenységet folytató pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete az egész Unióra kiterjedő koordinációt igényel, hogy hozzájáruljon a pénzügyi szolgáltatások belső piacának stabilitásához. Ezért az illetékes hatóságoknak meg kell állapodniuk az ilyen pénzügyi konglomerátumok esetén alkalmazandó felügyeleti magatartásról. Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet 56. cikkével, az 1094/2010/EU rendelettel és az 1095/2010/EU rendelettel összhangban a vegyes bizottság révén közös iránymutatásokat bocsátanak ki ezen közös felügyeleti megközelítésekre vonatkozóan, ezáltal biztosítva a banki és a biztosítási tevékenységre, az értékpapírokra és a pénzügyi konglomerátumokra vonatkozó irányelvek alapján rendelkezésre álló felügyeleti eszközök és hatáskörök átfogó prudenciális keretét. A 2002/87/EK irányelvben előírt iránymutatásoknak tükrözniük kell az alábbiak alapján biztosított felügyelet kiegészítő jellegét, továbbá ki kell egészíteniük a 73/239/EGK, a 92/49/EGK, a 98/78/EK, a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2006/48/EK, a 2006/49/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelvben előírt ágazatspecifikus felügyeletet.

(8)

Ténylegesen szükség van a más társaságokban levő részesedésekből eredően a pénzügyi konglomerátumot fenyegető potenciális csoportkockázatok nyomon követésére és ellenőrzésére. Azokra az esetekre, amikor a 2002/87/EK irányelvben előírt specifikus felügyeleti hatáskör elégtelennek tűnik, a felügyeleti közösségnek alternatív módszereket kell kidolgoznia e kockázatok kezelése és megfelelő figyelembevétele érdekében, lehetőleg az európai felügyeleti hatóságok által a vegyes bizottságban folytatott munkával. Amennyiben a részesedés a pénzügyi konglomerátum azonosításának egyetlen tényezője, a felügyeletek számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják, hogy a csoport ki van-e téve csoportkockázatoknak, és hogy – adott esetben – lemondjanak a kiegészítő felügyelet szükségességéről.

(9)

Bizonyos csoportszerkezeteket illetően a felügyeletek hatáskör nélkül maradtak a jelenlegi válság során, mivel a vonatkozó irányelvekben előírt eljárások miatt kénytelenek voltak választani az ágazatspecifikus és a kiegészítő felügyelet között. A 2002/87/EK irányelv teljes körű felülvizsgálatát a G20-aknak a pénzügyi konglomerátumokkal kapcsolatos munkájával összefüggésben kell elvégezni, a szükséges felügyeleti hatásköröket azonban a lehető leghamarabb biztosítani kell.

(10)

Helyénvaló a 2002/87/EK irányelv és a 98/78/EK irányelv célja közötti következetesség megteremtése. Ezen oknál fogva a 98/78/EK irányelvet a vegyes pénzügyi holdingtársaságok meghatározása és az említett irányelv hatálya alá vonása érdekében módosítani kell. A kellő időben történő következetes felügyelet biztosítása érdekében a 98/78/EK irányelvet a 2009/138/EK irányelv küszöbön álló alkalmazása ellenére módosítani kell, amely utóbbit ennek megfelelően szintén módosítani kell.

(11)

Amennyiben a pénzügyi konglomerátumok banki és biztosítási alcsoportjai tekintetében rendszeres stressztesztet hajtanak végre, a 2002/87/EK irányelvnek megfelelően kijelölt koordinátor szerepe eldönteni, hogy egy adott pénzügyi konglomerátum – mint egész – estében a stressztesztet el kell-e végezni, és ha igen, milyen paraméterek és ütemezés mellett. Az európai felügyeleti hatóságok által ágazatspecifikus környezetben végzett, uniós szintű stressztesztek esetében a vegyes bizottságnak kell biztosítania azt, hogy az ilyen stressztesztek lebonyolítására az ágazatok egészében következetes módon kerül sor. Ezek alapján az európai felügyeleti hatóságok számára a vegyes bizottság révén lehetőséget kell adni uniós szintű stressztesztekre vonatkozó kiegészítő paraméterek kidolgozására a jellemző módon pénzügyi konglomerátumokban megnyilvánuló egyedi csoportkockázatok kiszűrése céljából, ugyancsak lehetőséget nyújtva számukra az említett tesztek eredményeinek közzétételére is, amennyiben azt az ágazatra vonatkozó jogszabályok megengedik. A korábbiakban végzett, uniós szintű stressztesztek során szerzett tapasztalatokat figyelembe kell venni. A stressztesztek során többek között figyelembe kell venni a pénzügyi konglomerátumok pénzügyi és fizetőképességi kockázatait.

(12)

A pénzügyi konglomerátumok felügyelete céljából a Bizottságnak egységes és meggyőző rendszert kell kidolgoznia. A 2002/87/EK irányelv soron következő, teljes körű felülvizsgálatának ki kell terjednie a nem szabályozott jogalanyokra, különös tekintettel a különleges célú gazdasági társaságokra, és a pénzügyi konglomerátumok meghatározása során a felügyeleti szervek rendelkezésére álló kivételek kockázatalapú alkalmazását kell kialakítania, korlátozva egyúttal az ilyen kivételek alkalmazását. A felülvizsgálatnak az ágazati irányelvekre tekintettel ki kell térnie azokra a rendszerszinten jelentős pénzügyi konglomerátumokra, amelyek méretükből, összekapcsoltságukból vagy összetettségükből fakadóan különösen sérülékenyek. Ezen konglomerátumokat a Pénzügyi Stabilitási Testület és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság egyre összetettebbé váló szabványainak megfelelő módon kell azonosítani. A Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy javaslatot tesz-e szabályozási fellépésre e téren.

(13)

Helyénvaló a 2002/87/EK irányelv és a 2006/48/EK irányelv céljai közötti következetesség biztosítása. A 2006/48/EK irányelvet ezért a vegyes pénzügyi holdingtársaságok meghatározása és az említett irányelv hatálya alá vonása érdekében módosítani kell.

(14)

A hatásköröknek a vegyes pénzügyi holdingtársaságok szintjén való helyreállítása azt is jelenti, hogy a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK, illetve a 2009/138/EK irányelv bizonyos rendelkezéseit egyszerre kell alkalmazni ezen a szinten. Ezek a rendelkezések – különösen a felügyeleti felülvizsgálati eljárások kvalitatív elemei tekintetében – egymással egyenértékűek is lehetnek. A 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelv például azonos követelményeket ír elő a holdingtársaság vezetésének alkalmasságával és megfelelőségével kapcsolatban. Az ezen rendelkezések közötti átfedések elkerülése, valamint a legfelső szintű felügyelet eredményességének biztosítása érdekében a felügyelők számára lehetővé kell tenni, hogy egy adott rendelkezést csak egyszer alkalmazzanak, eleget téve a többi alkalmazandó irányelvben szereplő egyenértékű rendelkezésnek. A rendelkezéseket akkor is egyenértékűnek kell tekinteni, ha megfogalmazásuk nem azonos, de lényegüket tekintve hasonlók, különösen a kockázatalapú felügyelet vonatkozásában. Az egyenértékűség-vizsgálat során a felügyelőknek – testületi keretek között – ellenőrizniük kell, hogy valamennyi alkalmazandó irányelv célja megvalósul-e és szabályozási köre teljes-e a felügyeleti előírások enyhítése nélkül. Az egyenértékűség-vizsgálatokra a felügyeleti keretek és gyakorlatok megváltozása során kerülhet sor. Az egyenértékűség-vizsgálatokat ezért nyitott és a fejlődést figyelembe vevő eljárás alá kell vetni. Ennek az eljárásnak lehetővé kell tennie az eseti megoldásokat, s ezáltal azt, hogy egy adott csoport összes releváns tulajdonságát figyelembe vegyék. Egy adott csoport felügyeleti keretén belüli összhang biztosítása és az Unióban valamennyi pénzügyi konglomerátum tekintetében egyenlő versenyfeltételek kialakítása érdekében megfelelő felügyeleti együttműködésre van szükség. Ennek érdekében az európai felügyeleti hatóságoknak a vegyes bizottság révén az egyenértékűség-vizsgálatok konvergenciáját célzó iránymutatásokat kell kidolgozniuk, és kötelező erejű technikai standardok kibocsátásában kell együttműködniük.

(15)

A valamely pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozás kiegészítő felügyeletének javítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon technikai kiigazításokra vonatkozóan, amelyeket a 2002/87/EK irányelvben a fogalommeghatározásokat, a terminológia kiigazítását és az említett irányelvben meghatározott számítási módszereket illetően kell elvégezni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(16)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyeletének javítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezen irányelv léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl az ezen cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)

A 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvet módosítani kell,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Minden olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelynek az anyavállalata biztosítási holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító, az 5. cikk (2) bekezdésében, valamint a 6., 8. és 10. cikkben előírt módon történő kiegészítő felügyelet alatt áll.”

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Az irányelv vegyes pénzügyi holdingtársaságokra való alkalmazásának szintje

(1)   Amennyiben a vegyes pénzügyi holdingtársaságra – különösen a kockázatalapú felügyelet tekintetében – az ezen irányelv vagy a 2002/87/EK irányelv alapján egyenértékű rendelkezések vonatkoznak, a kiegészítő felügyelet gyakorlásáért felelős illetékes hatóság – a többi érintett illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően – jogosult kizárólag a 2002/87/EK irányelv vonatkozó rendelkezését alkalmazni az adott vegyes pénzügyi holdingtársaságra.

(2)   Amennyiben a vegyes pénzügyi holdingtársaságra – különösen a kockázatalapú felügyelet tekintetében – ezen irányelv vagy a 2006/48/EK irányelv alapján egyenértékű rendelkezések vonatkoznak, a kiegészítő felügyelet gyakorlására illetékes hatóság – a banki és befektetési ágazatbeli összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyetértésben – jogosult kizárólag a 2002/87/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott legfontosabb ágazatra vonatkozó irányelv rendelkezését alkalmazni.

(3)   A kiegészítő felügyelet gyakorlásáért felelős illetékes hatóság tájékoztatja az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankfelügyeleti Hatóság, EBA) és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti hatóság, EIOPA) a (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozatokról. Az EBA, az EIOPA és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán (a továbbiakban: vegyes bizottság) keresztül a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját célzó közös iránymutatásokat alakít ki, valamint szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket az ezen iránymutatások elfogadásától számított három éven belül benyújt a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, valamint az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

4.

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2. cikknek megfelelően a kiegészítő felügyelet gyakorlása semmilyen szempontból nem jelenti azt, hogy az illetékes hatóságoknak harmadik ország biztosítójával, harmadik ország viszontbiztosítójával, biztosítási holdingtársasággal, vegyes pénzügyi holdingtársasággal vagy vegyes tevékenységű biztosítási holdingtársasággal kapcsolatban egyedi felügyeletet kell gyakorolniuk.”

5.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha a két vagy több tagállamban engedélyezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak ugyanaz a biztosítási holdingtársaság, harmadik ország biztosítója, harmadik ország viszontbiztosítója, vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes tevékenységű biztosítási holdingtársaság az anyavállalata, az érintett tagállamok illetékes hatóságai megállapodást köthetnek arról, hogy melyikük feleljen a kiegészítő felügyelet gyakorlásáért.”

6.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Biztosítási holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok, nem tagországbeli biztosítók és nem tagországbeli viszontbiztosítók

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésével kapcsolatban a tagállamoknak kiegészítő felügyelet módszerének a II. melléklettel összhangban történő alkalmazását kell előírniuk. A számítás magában foglalja a biztosítási holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, nem tagországbeli biztosító vagy nem tagországbeli viszontbiztosító minden kapcsolt vállalkozását a II. mellékletben előírt módon.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett számítás alapján az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a biztosítási holdingtársaság biztosítási leányvállalatának vagy viszontbiztosítójának, a vegyes pénzügyi holdingtársaságnak vagy harmadik ország biztosítójának, vagy harmadik ország viszontbiztosítójának a fizetőképessége veszélybe került, vagy veszélybe kerülhet, az érintett biztosító vagy viszontbiztosító szintjén megteszik a megfelelő intézkedéseket.”

7.

Az I. és a II. melléklet ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.

1.

Az 1. és 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv a 73/239/EK irányelv 6. cikkének, a 2002/83/EK irányelv (21) 4. cikkének, a 2004/39/EK irányelv (22) 5. cikkének, a 2005/68/EK irányelv (23) 3. cikkének, a 2006/48/EK irányelv (24) 6. cikkének, a 2009/65/EK irányelv (25) 5. cikkének, a 2009/138/EK irányelv (26) 14. cikkének vagy a 2011/61/EU irányelv (27) 6–11. cikkének megfelelően engedélyezett, pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások kiegészítő felügyeletére vonatkozó szabályokat állapít meg.

Ez az irányelv egyúttal módosítja az említett irányelvek által szabályozott vállalkozásokra vonatkozó ágazati szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 6. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (2) bekezdés első albekezdésében említett tőkemegfelelési követelmények kiszámítása során a következő vállalkozások tartoznak a kiegészítő felügyelet hatálya alá az I. mellékletben meghatározott módon és mértékben:

(4)   A tőkemegfelelésre vonatkozó kiegészítő követelményeknek egy pénzügyi konglomerátum tekintetében az ezen irányelv I. mellékletében említett 1. módszer (Számviteli konszolidáció) alkalmazásával történő kiszámításakor a csoporthoz tartozó vállalkozások szavatolótőkéjét és fizetőképességi követelményeit a különösen a 2006/48/EK irányelv 133. és 134. cikkében és a 2009/138/EK irányelv 221. cikkében meghatározott, a konszolidáció módjára és mértékére vonatkozó megfelelő ágazati szabályok alkalmazásával kell kiszámítani.

Az I. mellékletben említett 2. módszer (Levonás és összesítés) alkalmazásakor a számítás során a jegyzett tőke olyan arányát kell figyelembe venni, amilyen arányban az anyavállalat vagy a vállalat a csoport valamely más vállalkozásában közvetve vagy közvetlenül részesedéssel rendelkezik.”

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 9. cikk az alábbiak szerint módosul:

9.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„9b. cikk

Stressztesztelés

(1)   A tagállamok megkövetelhetik a koordinátortól, hogy biztosítsa a pénzügyi konglomerátumok megfelelő és rendszeres stresszteszteknek történő alávetését. Az érintett illetékes hatóságokat felszólítják, hogy maradéktalanul működjenek együtt a koordinátorral.

(2)   Az egész Unióra kiterjedő stressztesztelés céljából az európai felügyeleti hatóságok – a vegyes bizottságon keresztül és a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) által létrehozott Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködésben – az 1093/2010/EU rendelettel, az 1094/2010/EU rendelettel és az 1095/2010/EU rendelettel összhangban olyan kiegészítő paramétereket dolgozhat ki, amelyek segítségével feltárhatók a pénzügyi konglomerátumokhoz kapcsolódó kockázatok. A koordinátor a stressztesztek eredményeiről tájékoztatja a vegyes bizottságot.

10.

A 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja a következőképpen módosul:

11.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

12.

A 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 12a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A koordinátorok a 9. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett információkról tájékoztatják a vegyes bizottságot. A vegyes bizottság elérhetővé teszi az illetékes hatóságok számára a pénzügyi konglomerátumok jogi struktúrájával, irányításával és szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat.”

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„12b. cikk

Közös iránymutatások

(1)   Az európai felügyeleti hatóságok a vegyes bizottságon keresztül közös iránymutatásokat alakítanak ki arról, hogy az illetékes hatóságnak miként kell a pénzügyi konglomerátumok kockázatalapú értékelését elvégeznie. Ezeknek az iránymutatásoknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy a kockázatalapú értékelés megfelelő eszközöket tartalmazzon a pénzügyi konglomerátumokat veszélyeztető csoportkockázatok értékeléséhez.

(2)   Az európai felügyeleti hatóságok a vegyes bizottságon keresztül közös iránymutatásokat adnak ki, amelyek célja a vegyes pénzügyi holdingtársaságok kiegészítő felügyelete tekintetében a felügyeleti gyakorlatok fejlesztése a 98/78/EK és a 2009/138/EK irányelvek szerinti csoportfelügyelet vagy adott esetben a 2006/48/EK irányelv szerinti konszolidált felügyelet kiegészítésére. Ezek az iránymutatások lehetővé teszik az összes fontos kockázat felügyelet körébe való bevonását, egyidejűleg kiiktatva az esetleges felügyeleti és prudenciális átfedéseket.”

15.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

16.

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Együttműködés harmadik országok illetékes hatóságaival

A 2006/48/EK irányelv 39. cikkének (1) és (2) bekezdése, a 98/78/EK irányelv 10a. cikke és a 2009/138/EK irányelv 264. cikke értelemszerűen alkalmazandó a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó szabályozott vállalkozások kiegészítő felügyeletének végrehajtási módjára vonatkozó megállapodások tekintetében egy vagy több harmadik országgal folytatott tárgyalásokra.”

17.

A III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

18.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

A Bizottságra ruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21c. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadjon el az irányelv az alábbi területeken szükséges technikai kiigazításait illetően:

Az említett intézkedések a 21a. cikkben felsorolt tételek tekintetében nem terjednek ki a Bizottságra ruházott hatáskörökre.”

19.

A 21. cikkben a (2), (3) és (5) bekezdést el kell hagyni.

20.

A 21a. cikk a következőképpen módosul:

21.

A III. fejezetbe a következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„21b. cikk

Közös iránymutatások

Az európai felügyeleti hatóságok az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet 56. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően, a vegyes bizottságon keresztül kibocsátják a 3. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (5) bekezdésében, a 9. cikk (6) bekezdésében, a 11. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésében, a 12b. cikkben és a 21. cikk (4) bekezdésében említett közös iránymutatásokat.

21c. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól, 2011. december 9-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”

22.

A 30. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ágazati szabályok további összehangolásig a tagállamok előírják a vagyonkezelő társaságok bevonását:

23.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„30a. cikk

Alternatívbefektetésialap-kezelők

(1)   Az ágazati szabályok további összehangolásig a tagállamok előírják az alternatívbefektetésialap-kezelők bevonását:

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok meghatározzák, illetve felhatalmazzák az illetékes hatóságaikat annak eldöntésére, hogy az alternatívbefektetésialap-kezelők milyen ágazati szabályoknak megfelelően (banki ágazat, biztosítási ágazat, befektetési szolgáltatások ágazata) kerüljenek bevonásra az (1) bekezdés a) pontjában említett összevont vagy kiegészítő felügyelet körébe. E bekezdés végrehajtásában a pénzügyi intézmények bevonásának módjára és mértékére vonatkozó ágazati előírások vonatkoznak értelemszerűen az alternatívbefektetésialap-kezelőkre. Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiegészítő felügyelet alkalmazásában az alternatívbefektetésialap-kezelők azon ágazat részének tekintendők, amelynek az (1) bekezdés a) pontja alapján alárendelték azokat.

Amennyiben az alternatívbefektetésialap-kezelő pénzügyi konglomerátum része, a szabályozott vállalkozásra, valamint az illetékes hatóságra és az érintett illetékes hatóságra tett utalás ezen irányelv alkalmazásában úgy értendő, mint amely az alternatívbefektetésialap-kezelőket, illetve az alternatívbefektetésialap-kezelők felügyeletének ellátásáért felelős illetékes hatóságokat magában foglalja. Ez a rendelkezés értelemszerűen alkalmazandó az (1) bekezdés a) pontjában említett csoportok tekintetében.”

24.

Az I. melléklet ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 39. cikk és a 124–143. cikk a pénzügyi holdingtársaságokra vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságokra, illetve azokra a vegyes tevékenységű holdingtársaságokra alkalmazandó, amelyek központi irodája az Unióban van.”

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az EBA-t. Valamennyi hitelintézetet, amely számára kiadták az engedélyt, jegyzékbe veszik, amely jegyzéket az EBA saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja. A 12. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk (1) bekezdése és a 73. cikk (3) bekezdése értelmében az összevont (konszolidált) alapú felügyelet gyakorlásáért felelős illetékes hatóság minden információt megad az érintett illetékes hatóságoknak és az EBA-nak a bankcsoportról, különösen a csoport jogi, valamint irányítási és szervezeti felépítését illetően.”

4.

A 39. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 69. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok élhetnek az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, ha az anyavállalat ugyanabban a tagállamban létesített pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, mint a hitelintézet, feltéve, hogy a hitelintézetekre vonatkozó ugyanazon felügyelet alá tartozik, különösen a 71. cikk (1) bekezdésében megállapított sztenderdek tekintetében.”

6.

A 71. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 68., 69. és 70. cikk sérelme nélkül a tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat által irányított hitelintézeteknek a 133. cikkben előírt módon és mértékig meg kell felelniük a 75., a 120. és a 123. cikkben, valamint az 5. szakaszban meghatározott kötelezettségeknek az adott pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság összevont alapú pénzügyi helyzete alapján.

Ha egy tagállamban egynél több hitelintézetet irányít egy pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy egy vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, az első albekezdést csak arra a hitelintézetre kell alkalmazni, amelyre az összevont alapú felügyelet vonatkozik, összhangban a 125. és a 126. cikkel.”

7.

A 72. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat által ellenőrzött hitelintézeteknek meg kell felelniük az 5. fejezetben meghatározott kötelezettségeknek az említett pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság összevont pénzügyi helyzete tekintetében.

Az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatok jelentős leányvállalatainak egyéni vagy szubkonszolidált alapon nyilvánosságra kell hozniuk a XII. melléklet 1. részének 5. pontjában meghatározott információkat.”

8.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„72a. cikk

(1)   Amennyiben a vegyes pénzügyi holdingtársaságra – különösen a kockázatalapú felügyelet tekintetében – az ezen irányelvvel vagy a 2002/87/EK irányelvvel egyenértékű szabályozás vonatkozik, az összevont felügyeletet ellátó hatóság – a leányvállalatok felügyeletéért felelős illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy kizárólag a 2002/87/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza az adott vegyes pénzügyi holdingtársaságra.

(2)   Amennyiben a vegyes pénzügyi holdingtársaságra – különösen a kockázatalapú felügyelet tekintetében – az ezen irányelvvel vagy a 2009/138/EK irányelvvel egyenértékű szabályozás vonatkozik, az összevont felügyeletet ellátó hatóság a biztosítási ágazatbeli csoportfelügyeleti hatósággal egyetértésben dönthet úgy, hogy az adott vegyes pénzügyi holdingtársaságra az irányelvnek kizárólag a 2002/87/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint legfontosabb pénzügyi ágazatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

(3)   Az összevont felügyeletet ellátó hatóság tájékoztatja az EBA-t és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (35) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság, a továbbiakban: EIOPA) az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint hozott döntésekről. Az EBA, az EIOPA és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (36) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság, a továbbiakban: ESMA) a vegyes bizottságon keresztül a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját célzó közös iránymutatásokat alakít ki, valamint szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket az iránymutatások elfogadásától számított három éven belül benyújt a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

9.

A 73. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az illetékes hatóságok előírják a leányvállalat hitelintézeteknek az ezen irányelv 75., 120., 123. cikkében és az 5. szakaszában megállapított követelmények szubkonszolidált alapon való alkalmazását, amennyiben ezeknek a hitelintézeteknek, vagy az anyavállalatnak – amennyiben az pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – egy harmadik országban olyan leányvállalata van, amely a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított hitelintézet, pénzügyi intézmény vagy vagyonkezelő társaság, vagy amennyiben részesedéssel rendelkeznek ilyen intézményben.”

10.

A 80. cikk (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

11.

A 84. cikk a következőképpen módosul:

12.

A 89. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 105. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a fejlett mérési módszer alkalmazását az EU-szintű hitelintézet anyavállalat és annak leányvállalatai vagy az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai tervezik, a különböző jogalanyok illetékes hatóságainak szorosan együtt kell működniük a 129–132. cikk rendelkezéseinek megfelelően. Az alkalmazásnak magában kell foglalnia a X. melléklet 3. részében felsorolt elemeket.

(4)   Amennyiben egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai egységesen fejlett mérési módszert alkalmaznak, az illetékes hatóságok engedélyezhetik, hogy a X. melléklet 3. részében meghatározott minősítési kritériumokat az anyavállalat és annak leányvállalatai együttesen teljesítsék.”

14.

A 122a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy annak egyik leányvállalata értékpapírosítást kezdeményezőként vagy szponzorként több olyan, hitelintézettől, befektetési vállalkozástól vagy egyéb pénzügyi intézménytől származó kitettséget értékpapírosít, amelyek az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdésben említett követelmény a kapcsolódó EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat konszolidált helyzete alapján teljesíthető. Ezt a bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha az értékpapírosított kitettséget létrehozó hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény kötelezettséget vállal a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítésére, és megfelelő időben az értékpapírosítást kezdeményező vagy szponzor, valamint az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat rendelkezésére bocsátja a (7) bekezdésben említett követelmények teljesítéséhez szükséges információkat.”

15.

A 125. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, az összevont alapú felügyeletet azok az illetékes hatóságok gyakorolják felette, amelyek a hitelintézetet a 6. cikk alapján engedélyezték.”

16.

A 126. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„126. cikk

(1)   Amennyiben két vagy több tagállamban engedélyezett hitelintézetek anyavállalata ugyanaz a tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, ugyanaz a tagállami vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, ugyanaz az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy ugyanaz az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, az összevont (konszolidált) alapú felügyeletet annak a hitelintézetnek az illetékes hatóságai gyakorolják, amelyet abban a tagállamban engedélyeztek, ahol a pénzügyi holdingtársaságot vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságot alapították.

Amennyiben két vagy több tagállamban engedélyezett hitelintézetek anyavállalatai között egynél több pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság van, és azok központi irodái különböző tagállamokban vannak és e tagállamok mindegyikében található hitelintézet, az összevont alapú felügyeletet annak a hitelintézetnek az illetékes hatóságai gyakorolják, amelynek a mérlegfőösszege a legnagyobb.

(2)   Amennyiben egynél több, az Európai Unióban engedélyezett hitelintézet anyavállalata ugyanaz a pénzügyi holdingtársaság vagy ugyanaz a vegyes pénzügyi holdingtársaság, és e hitelintézetek egyike sem engedélyezett a pénzügyi holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság létesítésének helye szerinti tagállamban, az összevont alapú felügyeletet az az illetékes hatóság gyakorolja, amely a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézetet engedélyezte, amelyet ezen irányelv alkalmazásában az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat ellenőrzése alatt állónak kell tekinteni.

(3)   Egyedi esetekben az illetékes hatóságok közös megegyezéssel eltekinthetnek az (1) és (2) bekezdésben említett kritériumok alkalmazásától, ha – figyelembe véve a hitelintézeteket és a különböző országokban folytatott tevékenységeik viszonylagos jelentőségét – azok alkalmazása nem lenne megfelelő, és az összevont alapú felügyelet gyakorlására egy másik illetékes hatóságot jelölhetnek ki. A kritériumok alkalmazásától való eltekintéssel kapcsolatos megegyezés előtt, az illetékes hatóságok határozatuk meghozatala előtt lehetőséget biztosítanak az EU-szintű hitelintézeti anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak, az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézetnek a határozattal kapcsolatos véleményének kinyilvánítására.

(4)   Az illetékes hatóságok értesítik a Bizottságot és az EBA-t a (3) bekezdés hatálya alá tartozó megegyezésről.”.

17.

A 127. cikk a következőképpen módosul:

18.

A 129. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 131a. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A felügyeleti kollégiumokban részt vehetnek:

20.

A 132. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

21.

A 135. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„135. cikk

A tagállamok előírják, hogy a pénzügyi holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyek jó hírnévvel és kellő szakmai tapasztalattal rendelkezzenek feladataik ellátásához.”

22.

A 139. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok engedélyezik illetékes hatóságaik között a (2) bekezdésben említett információk cseréjét, azzal a feltétellel, hogy a pénzügyi holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok, pénzügyi intézmények vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében az információk összegyűjtése vagy birtoklása semmi esetre sem vonja maga után azt, hogy az illetékes hatóságok kötelesek felügyeleti feladatokat ellátni ezekkel az önálló intézményekkel vagy vállalkozásokkal kapcsolatban.”

23.

A 140. cikk a következőképpen módosul:

24.

A 141. és 142. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„141. cikk

Ha az irányelv alkalmazása során az egyik tagállam illetékes hatóságai konkrét esetekben ellenőrizni kívánják egy másik tagállamban található hitelintézetre, pénzügyi holdingtársaságra, pénzügyi intézményre, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra, vegyes pénzügyi holdingtársaságra, a 137. cikk hatálya alá tartozó leányvállalatra vagy a 127. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó leányvállalatra vonatkozó információkat, a hitelesítés elvégzése céljából megkeresik a szóban forgó másik tagállam illetékes hatóságait. A megkeresett hatóságoknak hatáskörük keretei között teljesíteni kell a kérést, oly módon, hogy a hitelesítést maguk végzik el, vagy lehetővé teszik, hogy a megkereső hatóságok végezzék el azt, vagy lehetővé teszik, hogy könyvvizsgáló vagy szakértő végezze azt el. Az ellenőrzést kérő illetékes hatóság, részt vehet az ellenőrzésben, amennyiben nem saját maga végzi az ellenőrzést.

142. cikk

Büntetőjogi rendelkezéseik sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy az észlelt jogsértések vagy azok okainak megszüntetését célzó bírságokat vagy intézkedéseket lehessen alkalmazni azokkal a pénzügyi holdingtársaságokkal, vegyes pénzügyi holdingtársaságokkal és vegyes tevékenységű holdingtársaságokkal, illetve tényleges vezetőikkel szemben, amelyek vagy akik megsértik a 124–141. cikk, valamint e cikk átültetése céljából hatályba léptetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket. Az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek egymással annak érdekében, hogy ezek a bírságok vagy intézkedések a kívánt eredménnyel járjanak, különösen abban az esetben, ha a pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes tevékenységű holdingtársaság központi ügyvezetése vagy fő üzleti szervezete nem a társaság alapító okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban van.”

25.

A 143. cikk a következőképpen módosul:

26.

A következő cikk kerül beillesztésre:

„146a. cikk

A tagállamok megkövetelik a hitelintézetektől, hogy a bankcsoport szintjén évente nyilvánosságra hozzák teljes egészében vagy hivatkozások útján az ezzel egyenértékű információkat, a jogi felépítésük és irányításuk, valamint szervezeti struktúrájuk leírását.”

27.

A X. melléklet ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.

1.

A 212. cikk (1) bekezdésében az f) és a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)   »biztosítói holdingtársaság«: vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő olyan anyavállalat, amelynek a fő üzleti tevékenysége abban áll, hogy olyan leányvállalatokban szerezzen részesedést vagy rendelkezzen részesedéssel, amelyek kizárólag vagy elsősorban biztosítók vagy viszontbiztosítók, vagy harmadik országbeli biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet végzők, amennyiben a leányvállalatok legalább egyike biztosító vagy viszontbiztosító;

g)   »vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság«: olyan anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem harmadik országbeli viszontbiztosító, nem biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és amelynek a leányvállalatai között legalább egy biztosító vagy viszontbiztosító van;

h)   »vegyes pénzügyi holdingtársaság«: a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 15. pontjában meghatározott vegyes pénzügyi holdingtársaság.”

2.

A 213. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy csoportszintű felügyelet alatt álljanak:

(3)   A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben, ha a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító vagy az Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a 2002/87/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiegészítő felügyelet alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, vagy annak kapcsolt vállalkozása, a csoportfelügyeleti hatóság a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy nem folytat az ezen irányelv 244. cikkében említett kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy az ezen irányelv 245. cikkében említett, csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem a szóban forgó részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén.

(4)   Amennyiben a vegyes pénzügyi holdingtársaságra – különösen a kockázatalapú felügyelet tekintetében – az ezen irányelvvel vagy a 2002/87/EK irányelvvel egyenértékű szabályozás vonatkozik, a csoportfelügyeleti hatóság a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően alkalmazhatja kizárólag a 2002/87/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit az adott vegyes pénzügyi holdingtársaságra.

(5)   Amennyiben a vegyes pénzügyi holdingtársaságra – különösen a kockázatalapú felügyelet tekintetében – az ezen irányelvvel vagy a 2006/48/EK irányelvvel egyenértékű szabályozás vonatkozik, a csoportfelügyeleti hatóság a banki és befektetési ágazatbeli összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyetértésben alkalmazhatja kizárólag az irányelvnek a rendelkezéseit a 2002/87/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott legfontosabb ágazatra.

(6)   A csoportfelügyeleti hatóság tájékoztatja az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (37) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankhatóság, EBA) és az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (38) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti hatóság, EIOPA) a (4) és az (5) bekezdés alapján meghozott határozatokról. Az EBA, az EIOPA és az 1095/20102/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (39) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság, ESMA) az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán (vegyes bizottság) keresztül a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját célzó közös iránymutatásokat alakít ki, valamint szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyeket az iránymutatások elfogadásától számított három éven belül benyújt a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

3.

A 214. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 213. cikkel összhangban a csoportfelügyelet gyakorlása nem jelenti azt, hogy a felügyeleti hatóságoknak a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság esetében egyedi felügyeleti szerepet kell vállalniuk, a biztosítói holdingtársaságok vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságok vonatkozásában a 257. cikk sérelme nélkül.”

4.

A 215. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben maga a 213. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító vagy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság egy másik biztosító vagy viszontbiztosító vagy egy másik, az Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, a 218–258. cikk csak annak a legfőbb anyavállalatnak minősülő biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak a szintjén alkalmazandó, amelynek központi irodája az Unióban van.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett, legfőbb anyavállalatnak minősülő biztosító vagy viszontbiztosító vagy az Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, a 2002/87/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalkozás leányvállalata, a csoportfelügyeleti hatóság a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy nem végzi el a 244. cikkben említett kockázatkoncentráció-felügyeletet, a 245. cikkben említett, csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem a szóban forgó, legfőbb anyavállalatnak minősülő vállalkozás szintjén.”

5.

A 216. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a 213. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító vagy az Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája nem ugyanabban a tagállamban található, mint a 215. cikkben említett uniós szinten legfőbb anyavállalaté, a tagállamok lehetővé tehetik felügyeleti hatóságaik számára, hogy a csoportfelügyeleti hatósággal és a szóban forgó uniós szinten legfőbb anyavállalattal folytatott konzultációt követően úgy határozzanak, hogy a nemzeti szinten legfőbb anyavállalatnak minősülő biztosítót vagy viszontbiztosítót, biztosítói holdingtársaságot vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságot csoportfelügyelet alá vonják.”

6.

A 219. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„219. cikk

A számítás gyakorisága

(1)   A csoportfelügyeleti hatóság gondoskodik arról, hogy a 218. cikk (2) és (3) bekezdésében említett számításokat vagy a részesedéssel rendelkező biztosítók vagy viszontbiztosítók, vagy a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság évente legalább egyszer elvégezze.

A számításhoz szükséges adatokat és az eredményeket a csoportfelügyeleti hatóság számára megküldi a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha a csoport élén nem biztosító vagy viszontbiztosító áll, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság, vagy a csoport azon vállalkozása, amelyet a csoportfelügyeleti hatóság a többi felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően megnevezett.

(2)   A biztosítók vagy viszontbiztosítók, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság folyamatosan figyelemmel kísérik a csoportszintű szavatolótőke-szükségletet. Amennyiben a csoport kockázati profilja jelentősen eltér a legutóbbi jelentett csoportszintű szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevésektől, haladéktalanul újra kell számítani a csoportszintű szavatolótőke-szükségletet és jelenteni kell a csoportfelügyeleti hatóságnak.

Ha van arra utaló bizonyíték, hogy a csoport kockázati profilja jelentősen megváltozott a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet legutóbbi jelentésének időpontja óta, a csoportfelügyeleti hatóság előírhatja a csoportszintű szavatolótőke-szükséglet újraszámítását.”

7.

A 226. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„226. cikk

Köztes biztosítói holdingtársaságok

(1)   Olyan biztosító vagy viszontbiztosító csoportszintű szavatolótőke-megfelelésének számításakor, amely kapcsolt biztosítóban, kapcsolt viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság útján részesedéssel rendelkezik, e köztes biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság helyzetét figyelembe kell venni.

Kizárólag e számítás céljából a köztes biztosítói holdingtársaságot vagy a köztes vegyes pénzügyi holdingtársaságot úgy kell kezelni, mintha az I. cím VI. fejezete 4. szakaszának 1., 2. és 3. alszakaszában a szavatolótőke-szükséglet tekintetében meghatározott szabályok hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne, illetve mintha ugyanazok a feltételek vonatkoznának rá, amelyeket az I. cím VI. fejezete 3. szakaszának 1., 2. és 3. alszakasza a szavatolótőke-szükségletének fedezésére figyelembe vehető szavatolótőke-elemek tekintetében meghatároz.

(2)   Amennyiben a köztes biztosítói holdingtársaság vagy a köztes vegyes pénzügyi holdingtársaság a 98. cikkel összhangban korlátozás alá eső alárendelt kölcsöntőkével vagy egyéb figyelembe vehető szavatolótőkével rendelkezik, azokat legfeljebb a 98. cikkel összhangban a csoportszinten figyelembe vehető szavatolótőkének a csoportszintű szavatolótőke-szükséglettel szemben meghatározott korlátainak alkalmazásával számított mértékéig kell figyelembe vehető szavatolótőkének elismerni.

Valamely köztes biztosítói holdingtársaság vagy köztes vegyes pénzügyi holdingtársaság azon figyelembe vehető szavatolótőkéje – amelyhez a 90. cikkel összhangban a felügyeleti hatóság előzetes engedélye lenne szükséges, ha az biztosító vagy viszontbiztosító birtokában lenne – csak annyiban vehető figyelembe a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés számítása során, amennyiben azt a csoportfelügyeleti hatóság megfelelően engedélyezte.”

8.

A 231. cikk (1) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Abban az esetben, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai, vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai együttesen engedélykérelmet nyújtanak be a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet, valamint a csoportban lévő biztosítók vagy viszontbiztosítók szavatolótőke-szükségletének belső modell alapján való számítására, az érintett felügyeleti hatóságok együttműködnek annak eldöntésére, hogy megadják-e az engedélyt, valamint annak meghatározására, hogy az engedélyt adott esetben milyen feltételekhez kötik.”

9.

A 233. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Abban az esetben, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai, vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai együttesen engedélykérelmet nyújtanak be a csoportban lévő biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének belső modell alapján való számítására, a 231. cikk értelemszerűen alkalmazandó.”

10.

A III. cím II. fejezete I. szakaszában az 5. alszakasz címét a következő szöveg váltja fel:

11.

A 235. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„235. cikk

A biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság csoportszintű szavatolótőke-megfelelése

(1)   Ha a biztosítók és viszontbiztosítók egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai, a csoportfelügyeleti hatóság biztosítja, hogy a csoport szavatolótőke-megfelelésének kiszámítását a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén végezzék, a 220. cikk (2) bekezdésétől kezdődően a 233. cikkig terjedő rendelkezések alkalmazásával.

(2)   E számítás céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha az I. cím VI. fejezete 4. szakaszának 1., 2. és 3. alszakaszában a szavatolótőke-szükséglet tekintetében meghatározott szabályok hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne, és mintha ugyanazok a feltételek vonatkoznának rá, mint amelyeket az I. cím VI. fejezete 3. szakaszának 1., 2. és 3. alszakasza a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez figyelembe vehető szavatolótőke tekintetében meghatároz.”

12.

A 243. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„243. cikk

Biztosítói holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai

A 236–242. cikk értelemszerűen alkalmazandó azokra a biztosítókra és viszontbiztosítókra, amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai.”

13.

A 244. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok előírják a biztosítók és viszontbiztosítók vagy biztosítói holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok számára, hogy rendszeresen és évente legalább egyszer jelentést tegyenek a csoportfelügyeleti hatóságnak bármely jelentős csoportszintű kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 215. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a csoportfelügyeleti hatóság által a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja be a csoportfelügyeleti hatósághoz.

Az első albekezdésben említett kockázatkoncentráció felülvizsgálata a csoportfelügyeleti hatóság feladatkörébe tartozik.”

14.

A 245. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok előírják a biztosítók és viszontbiztosítók vagy biztosítói holdingtársaságok vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságok számára, hogy rendszeresen és évente legalább egyszer jelentést tegyenek a csoportfelügyeleti hatóságnak a csoportba tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók minden jelentős csoporton belüli ügyletéről, ideértve az olyan természetes személlyel folytatott ügyleteket is, aki szoros kapcsolatban áll egy csoporton belüli vállalkozással, azon esetek kivételével, amelyekre a 215. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

Ezenkívül a tagállamok megkövetelik a nagyon jelentős, csoporton belüli ügyletek lehető leghamarabbi jelentését.

A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a csoportfelügyeleti hatóság által a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja be a csoportfelügyeleti hatósághoz.

A csoporton belüli ügyletek a csoportfelügyeleti hatóság általi felügyeleti felülvizsgálat alá tartoznak.”

15.

A 246. cikk (4) bekezdésének első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A tagállamok előírják, hogy a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság a 45. cikkben előírt értékelést a csoport szintjén végezze el. A csoportszinten végzett sajátkockázat- és szavatolótőke-megfelelési értékelést a csoportfelügyeleti hatóság felügyeleti felülvizsgálatnak veti alá a III. fejezettel összhangban.

Ha csoportszinten a szavatolótőke-megfelelés kiszámítása a 230. cikkben említett 1. módszer szerint történik, a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító vagy a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság biztosítja, hogy a csoportfelügyeleti hatóság számára világos legyen a különbség a csoport összes kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletének összege és a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet között.

A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító vagy a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a csoportfelügyeleti hatóság beleegyezésével – a 45. cikknek megfelelően előírt értékeléseket egyszerre végezheti csoportszinten és a csoport bármely leányvállalatának szintjén, és egyetlen dokumentumban összefoglalhatja az értékelést.”

16.

A 247. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

17.

A 249. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A csoportfelügyeleti hatóság a 19. cikknek, az 51. cikk (1) bekezdésének és a 254. cikk (2) bekezdésének megfelelően a csoport jogi struktúrájára és a csoport irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó információt az érintett felügyeleti hatóságok és az EIOPA rendelkezésére bocsátja.”

18.

A 256. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok előírják, hogy a részesedő biztosítók és viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok évente tegyenek közzé csoportszintű jelentést a szavatolótőke-megfelelésről és a pénzügyi helyzetről. Az 51., 53., 54. és 55. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(2)   A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a csoportfelügyeleti hatóság beleegyezésével – közzétehet egyetlen, a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentést, amely a következőket tartalmazza:

Az első albekezdés szerinti beleegyezés megadását megelőzően a csoportfelügyeleti hatóság konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival, és megfelelően figyelembe veszi az általuk kifejtett álláspontokat és fenntartásokat.”

19.

A 257. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„257. cikk

Biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete

A tagállamok megkövetelik, hogy a biztosítói holdingtársaságot vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaságot ténylegesen vezető személyek szakmailag alkalmasak és üzletileg megbízhatók legyenek a feladataik elvégzésére.

A 42. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.”

20.

A 258. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a csoporthoz tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók nem teljesítik a 218–246. cikkben előírt követelményeket, vagy ha teljesítik a követelményeket, de a szavatolótőke-megfelelés mégis veszélyben lehet, vagy ha a csoporton belüli ügyletek vagy a kockázatkoncentrációk fenyegetik a biztosítók vagy viszontbiztosítók pénzügyi helyzetét, a helyzet lehető leghamarabbi orvoslása érdekében a következők hozzák meg a szükséges intézkedéseket:

Ha az első albekezdés a) pontjában említett esetben a csoportfelügyeleti hatóság nem egyike azon tagállam felügyeleti hatóságainak, amelyben a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, a csoportfelügyeleti hatóság tájékoztatja ezeket a felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

Ha az első albekezdés b) pontjában említett esetben a csoportfelügyeleti hatóság nem egyike azon tagállam felügyeleti hatóságainak, amelyben a biztosító vagy viszontbiztosító központi irodája van, a csoportfelügyeleti hatóság tájékoztatja ezeket a felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

A (2) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeket felügyeleti hatóságaik a biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok tekintetében meghozhatnak.

Az érintett felügyeleti hatóságok, a csoportfelügyeleti hatósággal együtt, adott esetben koordinálják intézkedéseiket.

(2)   Büntetőjogi rendelkezéseik sérelme nélkül, a tagállamok szankciókat alkalmaznak vagy intézkedéseket hoznak azon biztosítói holdingtársaságokkal és vegyes pénzügyi holdingtársaságokkal szemben, amelyek megsértik az e cím átültetése céljából hatályba léptetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, vagy a szóban forgó vállalkozásokat ténylegesen vezető személlyel szemben. A felügyeleti hatóságok szorosan együttműködnek az ilyen szankciók vagy intézkedések eredményességének biztosítása érdekében, különösen ha a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság központi ügyvezetése vagy fő üzleti szervezete nem a központi irodájával megegyező tagállamban található.”

21.

A 262. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„262. cikk

Harmadik országokban működő anyavállalatok: az egyenértékűség hiánya

(1)   A 260. cikkben említett egyenértékű felügyelet hiányában a tagállamok a biztosítókra vagy viszontbiztosítókra vagy a 218–258. cikket alkalmazzák értelemszerűen és a 236–243. cikk kivételével, vagy pedig az e cikk (2) bekezdésében meghatározott módszerek egyikét.

A 218–258. cikkben meghatározott általános elvek és módszerek alkalmazandók a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság, a harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén.

Kizárólag a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés kiszámításának céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez figyelembe vehető szavatolótőke tekintetében az I. cím VI. fejezete 3. szakaszának 1., 2. és 3. alszakaszában meghatározott azonos feltételek hatálya és a következők egyikének hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne:

(2)   A tagállamok engedélyezik felügyeleti hatóságaiknak más módszerek alkalmazását, amelyek biztosítják a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók megfelelő felügyeletét. Ezeket a módszereket a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően a csoportfelügyeleti hatóságnak jóvá kell hagynia.

A felügyeleti hatóságok megkövetelhetik nevezetesen olyan biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság létrehozását, amelynek központi irodája az Unióban van, és e címet alkalmazhatják azon csoporthoz tartozó biztosítókra vagy viszontbiztosítókra, amelynek élén ez a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll.

A választott módszereknek lehetővé kell tenniük az e címben meghatározott csoportfelügyelet célkitűzéseinek elérését, és értesíteni kell róluk a többi érintett felügyeleti hatóságot és a Bizottságot.”

22.

A 263. cikk első és második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a 260. cikkben említett anyavállalat maga is a harmadik országban központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, illetve harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, a tagállamok a 260. cikkben előírt ellenőrzést csak a legfőbb anyavállalat szintjén alkalmazzák, amely egy harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító.

A felügyeleti hatóságok a 260. cikkben említett egyenértékű felügyelet hiánya esetén új ellenőrzést végezzenek alacsonyabb szinten, ahol a biztosítók vagy viszontbiztosítók anyavállalata található, legyen az harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén.”