27.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/17


A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. március 31.)

az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról

(2011/292/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 240. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2009. december 1-i 2009/937/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 24. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács tevékenységének a minősített adatok kezelését igénylő valamennyi területen történő továbbfejlesztése érdekében helyénvaló egy olyan átfogó biztonsági rendszert létrehozni a minősített adatok védelmére, amely kiterjed a Tanácsra, annak Főtitkárságára és a tagállamokra.

(2)

E határozat abban az esetben alkalmazandó, amikor a Tanács, annak előkészítő szervei és a Tanács Főtitkársága (a Főtitkárság) EU-minősített adatokat kezel.

(3)

A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban és a Tanács működéséhez szükséges mértékben tiszteletben tartják ezt a határozatot, amikor illetékes hatóságaik, szerződéses vállalkozóik EU-minősített adatokat kezelnek, hogy mindegyikük biztos lehessen abban, hogy az EU-minősített adatok tekintetében egyenértékű védelem valósul meg.

(4)

A Tanács és a Bizottság elkötelezett aziránt, hogy egyenértékű biztonsági előírásokat alkalmazzanak az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan.

(5)

A Tanács rámutat annak fontosságára, hogy adott esetben az Európai Parlamentet és más uniós intézményeket, ügynökségeket, szerveket és hivatalokat is bevonjanak az Unió és tagállamai érdekeinek védelméhez szükséges, a minősített adatok védelmére vonatkozó titokvédelmi elvek, előírások és szabályok alkalmazásába.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címének II. fejezete alapján létrehozott EU ügynökségek és szervek, az Europol és az Eurojust az alapító okirataikban előírtaknak megfelelően belső felépítésük keretében alkalmazzák az e határozatban foglalt, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló alapelveket és minimumszabályokat.

(7)

Az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott válságkezelési műveletek és azokban részt vevő személyzet alkalmazza a Tanács által elfogadott, az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokat.

(8)

Az EU különleges képviselői és munkatársai alkalmazzák a Tanács által elfogadott, az U-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokat.

(9)

Ez a határozat nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. és 16. cikkét, valamint az azokat végrehajtó jogi aktusokat.

(10)

Ez a határozat nem érinti a tagállamok fennálló gyakorlatát a nemzeti parlamenteknek az Unió tevékenységével kapcsolatos tájékoztatása tekintetében,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

Cél, hatály és fogalommeghatározások

(1)   E határozat megállapítja az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó alapelveket és minimumszabályokat.

(2)   Ezen alapelvek és minimumszabályok a Tanácsra és a Főtitkárságra alkalmazandók, és azokat – vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban – a tagállamoknak is be kell tartaniuk ahhoz, hogy mindegyikük biztos lehessen abban, hogy az EU-minősített adatok tekintetében azonos szintű védelem valósul meg.

(3)   E határozat alkalmazásában az A. függelékben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

2. cikk

Az EU-minősített adat fogalmának meghatározása, minősítési szintek és minősítési jelölések

(1)   „EU-minősített adat”: bármely olyan EU biztonsági minősítéssel ellátott adat és anyag, amelynek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele különböző mértékben sértheti az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit.

(2)   Az EU-minősített adatok minősítési szintjei a következők:

a)   TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET: olyan adatok és anyagok, amelyeknek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele rendkívül súlyosan sértheti az Európai Unió illetve egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;

b)   SECRET UE/EU SECRET: olyan adatok és anyagok, amelyeknek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele súlyosan sértheti az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;

c)   CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL: olyan adatok és anyagok, amelyeknek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele sértheti az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam alapvető érdekeit;

d)   RESTREINT UE/EU RESTRICTED: olyan adatok és anyagok, amelyeknek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele hátrányosan érintheti az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam alapvető érdekeit.

(3)   Az EU-minősített adatokat a (2) bekezdés szerinti biztonsági minősítési jelöléssel kell ellátni. Az adatok ezenkívül tartalmazhatnak az érintett tevékenységi terület és a kibocsátó azonosítására, a terjesztés, valamint a felhasználás korlátozására vagy az átadhatóságra vonatkozó jelöléseket.

3. cikk

A minősítés szabályai

(1)   Az illetékes hatóságok biztosítják az EU-minősített adatok megfelelő minősítését, minősített adatokként való egyértelmű azonosíthatóságát és azt, hogy minősítési szintjüket csak a szükséges ideig őrizzék meg.

(2)   A kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet az EU-minősített adatokat visszaminősíteni vagy a minősítés alól feloldani, továbbá nem lehet azoknak a 2. cikk (3) bekezdésében említett jelöléseit módosítani vagy eltávolítani.

(3)   A Tanács az EU-minősített adatok létrehozására vonatkozó biztonsági politikát hagy jóvá, amely gyakorlati minősítési útmutatót is tartalmaz.

4. cikk

A minősített adatok védelme

(1)   Az EU-minősített adatokat e határozattal összhangban kell védeni.

(2)   Az EU-minősített adatok birtokosai felelősek az adatok e határozat szerinti védelméért.

(3)   Amennyiben a tagállamok nemzeti minősítési jelöléssel ellátott minősített adatokat visznek be az Európai Unió struktúráiba vagy hálózataiba, a Tanács és a Főtitkárság ezeket az adatokat az azonos szintű EU-minősített adatokra alkalmazandó előírásoknak megfelelően védi a biztonsági minősítések B. függelékben szereplő egyenértékűségi táblázatában foglaltak szerint.

(4)   Nagy mennyiségű EU-minősített adat vagy ilyen adatok gyűjteménye magasabb minősítési szintnek megfelelő védelmet tehet indokolttá.

5. cikk

Biztonsági kockázatkezelés

(1)   Az EU-minősített adatokat fenyegető kockázatokat folyamatként kell kezelni. A folyamat célja az ismert biztonsági kockázatok feltárása, az ilyen kockázatok elfogadható szintre történő csökkentésére irányuló biztonsági intézkedések meghatározása e határozat alapelveivel és minimumszabályaival összhangban, és ezen intézkedések alkalmazása az „alapos védelem” A. függelékben meghatározott elvének megfelelően. A fenti intézkedések hatékonyságát folyamatosan értékelni kell.

(2)   Az EU-minősített adatok teljes életciklusuk alatti védelmét szolgáló biztonsági intézkedések arányban állnak különösen az adatok biztonsági minősítésével, az adat vagy anyag formájával és mennyiségével, az EU-minősített adatok tárolására használt létesítmények elhelyezkedésével és felépítésével, valamint a szándékos károkozás és/vagy bűncselekményekből – a kémkedést, a szabotázst és a terrorizmust is ideértve – eredően helyi szinten fennálló fenyegetéssel.

(3)   Az engedély nélküli hozzáférés és hozzáférhetővé tétel, valamint az adatok és anyagok sértetlensége vagy rendelkezésre állása megszűnésének megelőzése érdekében a szükséghelyzeti terveknek figyelembe kell venniük az EU-minősített adatok szükséghelyzet esetén való védelmének a szükségességét.

(4)   Az üzletmenetfolytonossági-terveknek a súlyos mulasztások vagy események által az EU-minősített adatok kezelésére és tárolására gyakorolt hatások csökkentését szolgáló megelőző és helyreállító intézkedéseket kell tartalmazniuk.

6. cikk

E határozat végrehajtása

(1)   A Tanács – szükség esetén – a Biztonsági Bizottság ajánlására e határozat végrehajtását szolgáló intézkedéseket meghatározó biztonsági politikákat hagy jóvá.

(2)   A Biztonsági Bizottság saját szintjén az e határozatot és a Tanács által jóváhagyott biztonsági politikákat kiegészítő vagy támogató biztonsági iránymutatásokat fogadhat el.

7. cikk

Személyi biztonság

(1)   A személyi biztonság olyan intézkedések alkalmazását jelenti, amelyek biztosítják, hogy csak azon személyek kapjanak hozzáférést az EU-minősített adatokhoz:

akiknek esetében a „szükséges ismeret” feltétele teljesül,

akik adott esetben megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésen átestek, és

akiket tájékoztattak felelősségükről.

(2)   A személyi biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos eljárások célja annak meghatározása, hogy egy adott személy számára – lojalitását, szavahihetőségét és megbízhatóságát figyelembe véve – engedélyezhető-e az EU-minősített adatokhoz való hozzáférés.

(3)   A Főtitkárság személyi állománya minden olyan tagjának, akinek feladatai szükségessé teszik a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb minősítésű EU-minősített adatokhoz való hozzáférést, az ilyen EU-minősített adatokhoz való hozzáférés engedélyezését megelőzően megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésen kell átesnie. A Főtitkárság tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyi biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást az I. melléklet határozza meg.

(4)   A 14. cikk (3) bekezdésében említett azon tagállami személyzetnek, amelynek feladatai szükségessé tehetik a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű EU-minősített adatokhoz való hozzáférést – az ilyen EU-minősített adatokhoz való hozzáférés engedélyezését megelőzően – megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésen kell átesnie, vagy e személyek számára a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban más módon, feladatkörüknél fogva megfelelő felhatalmazást kell adni.

(5)   Az EU-minősített adatokhoz való hozzáférés engedélyezését megelőzően, majd azt követően rendszeres időközönként minden egyes személyt tájékoztatni kell az EU-minősített adatok e határozat szerinti védelmével kapcsolatos felelősségről, amelyet e személyeknek tudomásul kell venni.

(6)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az I. melléklet tartalmazza.

8. cikk

Fizikai biztonság

(1)   A fizikai biztonság az EU-minősített adatokhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozását célzó fizikai és technikai védelmi intézkedések alkalmazása.

(2)   A fizikai biztonsági intézkedések célja jogosulatlan személyek titokban történő vagy erőszakos behatolásának a megakadályozása, jogosulatlan cselekményektől való elrettentés, azok megakadályozása és észlelése, valamint a személyzet tagjainak megkülönböztetése az EU-minősített adatokhoz való hozzáférés tekintetében, a szükséges ismeret elve alapján. Ezek az intézkedések kockázatkezelési eljáráson alapulnak.

(3)   Fizikai biztonsági intézkedéseket kell bevezetni valamennyi helyiségben, épületekben, irodában, teremben és egyéb területen, ahol EU-minősített adatokat kezelnek vagy tárolnak, ideértve azon területeket is, ahol a 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott kommunikációs és információs rendszereket tárolják.

(4)   A II. mellékletnek megfelelően biztonsági területként kell meghatározni és az illetékes biztonsági hatóságnak jóvá kell hagynia azokat a területeket, ahol CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb minősítéssel rendelkező EU-minősített adatot tárolnak.

(5)   A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb minősítési szintű EU-minősített adat védelmére kizárólag jóváhagyott berendezés vagy eszköz használható fel.

(6)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.

9. cikk

A minősített adatok kezelése

(1)   A minősített adatok kezelése az EU-minősített adatok teljes életciklusán keresztüli ellenőrzésére szolgáló adminisztratív intézkedések alkalmazása a 7., 8. és 10. cikkben meghatározott intézkedések kiegészítéseként, és ezáltal az ilyen adatoknak szándékosan vagy véletlenszerűen illetéktelen tudomására jutásától vagy elvesztésétől való elrettentéshez, annak észleléséhez és a kár helyreállításához való hozzájárulásként. Az ilyen intézkedések különösen az EU-minősített adat előállítására, nyilvántartásba vételére, másolására, fordítására, szállítására és megsemmisítésére vonatkoznak.

(2)   A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokat továbbítás előtt és kézhezvételkor biztonsági célokból nyilvántartásba kell venni. A Főtitkárság és a tagállamok illetékes hatóságai gondoskodnak az erre a célra szolgáló nyilvántartási rendszer kiépítéséről. A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatokat elkülönített nyilvántartásokban kell kezelni.

(3)   Az illetékes biztonsági hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell azokat a szerveket és létesítményeket, ahol EU-minősített adatokat kezelnek vagy tárolnak.

(4)   Az EU-minősített adatoknak a szervek és létesítmények között történő, a fizikailag védett területeken kívüli továbbítása az alábbiak szerint történik:

a)

az EU-minősített adatokat – főszabályként – a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban jóváhagyott, kriptográfiai termékekkel védett elektronikus úton továbbítják;

b)

amennyiben nem használnak az a) pontban említett eszközöket, az EU-minősített adatok szállítása az alábbiak szerint történik:

i.

vagy a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban jóváhagyott kriptográfiai termékekkel védett elektronikus eszközökön (pl. USB-kulcsokon, CD-ken, merevlemezeken); vagy

ii.

bármely egyéb esetben az illetékes biztonsági hatóság által a III. mellékletben megállapított vonatkozó védelmi intézkedésekkel összhangban előírt módon.

(5)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza.

10. cikk

A kommunikációs és információs rendszerekben kezelt EU-minősített adatok védelme

(1)   Az információvédelem a kommunikációs és információs rendszerek tekintetében azt jelenti, hogy az ilyen rendszerek megvédik az általuk kezelt adatot, továbbá a szükséges módon, a szükséges időben, a jogszerű felhasználók ellenőrzése alatt működnek. A hatékony információvédelem biztosítja az adatok megfelelő bizalmasságát, sértetlenségét, rendelkezésre állását, letagadhatatlanságát és hitelességét. Az információvédelem kockázatkezelési eljáráson alapul.

(2)   „Kommunikációs és információs rendszer” az elektronikus formában történő információkezelést lehetővé tevő rendszer. A kommunikációs és információs rendszer magában foglalja a működéséhez szükséges valamennyi eszközt, beleértve az infrastruktúrát, a szervezetet, a személyzetet és az információs forrásokat. E határozatot az EU-minősített adatokat kezelő kommunikációs és információs rendszerekre (CIS) kell alkalmazni.

(3)   A CIS az információvédelem koncepciójával összhangban kezeli az EU-minősített adatokat.

(4)   Valamennyi CIS-t akkreditálni kell. Az akkreditáció célja, hogy biztosítva legyen, hogy e határozattal összhangban minden megfelelő biztonsági intézkedés végrehajtásra került, valamint az EU-minősített adatok és a CIS megfelelő szintű védelme biztosított. Az akkreditációs nyilatkozat meghatározza a minősített adatoknak azt a megengedett legmagasabb minősítési szintjét, amelyet a CIS kezelhet, valamint a kapcsolódó feltételeket.

(5)   A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokat kezelő CIS-eket olyan módon kell védeni, hogy a minősített adatok bizalmassága ne sérüljön nem szándékos elektromágneses kisugárzás révén („TEMPEST biztonsági intézkedések”).

(6)   Amennyiben az EU-minősített adatok védelmét kriptográfiai termékek biztosítják, e termékek jóváhagyása az alábbiak szerint történik:

a)

a SECRET UE/EU SECRET és magasabb szintű minősített adatok bizalmasságát a Tanács – mint kriptográfiai jóváhagyó hatóság (CAA) – által a Biztonsági Bizottság ajánlása alapján jóváhagyott kriptográfiai termékekkel kell védeni;

b)

a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok bizalmasságát a Tanács főtitkára (továbbiakban: a főtitkár) – mint kriptográfiai jóváhagyó hatóság – által a Biztonsági Bizottság ajánlása alapján jóváhagyott kriptográfiai termékekkel kell védeni.

A b) pont ellenére a tagállami nemzeti rendszerekben a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű EU-minősített adatok bizalmassága a tagállam kriptográfiai jóváhagyó hatósága által jóváhagyott kriptográfiai termékekkel védhető.

(7)   EU-minősített adatok elektronikus eszközökkel történő továbbítása során jóváhagyott kriptográfiai termékeket kell használni. E követelmény ellenére szükséghelyzet esetén vagy a IV. mellékletben meghatározott speciális technikai konfigurációk esetén különleges eljárások alkalmazhatók.

(8)   A Főtitkárság és a tagállamok illetékes hatóságai létrehozzák a következő információvédelmi funkciókat:

a)

információvédelmi hatóság;

b)

TEMPEST-hatóság;

c)

kriptográfiai jóváhagyó hatóság;

d)

kriptográfiai terjesztési hatóság.

(9)   A Főtitkárság és a tagállamok illetékes hatóságai minden rendszer tekintetében létrehozzák a következőket:

a)

biztonsági akkreditációs hatóság;

b)

információvédelmi üzemeltetési hatóság.

(10)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a IV. melléklet tartalmazza.

11. cikk

Iparbiztonság

(1)   Az iparbiztonság olyan intézkedések alkalmazása, amelyek célja az EU-minősített adatok védelmének vállalkozók vagy alvállalkozók általi biztosítása a minősített szerződések megkötését megelőző tárgyalások és a szerződések teljes életciklusa során. Az ilyen szerződések nem járhatnak TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET szintű minősített adatokhoz való hozzáféréssel.

(2)   A Tanács Főtitkársága az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést, vagy azok kezelését vagy tárolását magában foglaló vagy azzal járó feladatokkal szerződés keretében olyan gazdálkodó vagy más szervezetet bízhat be, amely valamely tagállamban vagy olyan harmadik államban van bejegyezve, amely a 12. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megállapodást vagy adminisztratív megállapodást kötött.

(3)   A Főtitkárság – mint szerződő hatóság – a minősített szerződések gazdálkodó vagy egyéb szervezetek részére történő odaítélésekor gondoskodik arról, hogy az iparbiztonságnak az e határozatban és a szerződésben foglalt minimumszabályait betartsák.

(4)   Az egyes tagállamok nemzeti biztonsági hatósága, kijelölt biztonsági hatósága vagy bármely egyéb illetékes hatósága a nemzeti jogszabályok és rendelkezések által lehetővé tett mértékben biztosítja, hogy a területén bejegyzett vállalkozók és alvállalkozók – a szerződéskötést megelőző tárgyalások és a minősített szerződés teljesítése során – valamennyi megfelelő intézkedést megtesznek az EU-minősített adatok védelme érdekében.

(5)   Az egyes tagállamok nemzeti biztonsági hatósága, kijelölt biztonsági hatósága vagy egyéb illetékes biztonsági hatósága a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban gondoskodik arról, hogy az adott tagállamban nyilvántartásba vett, saját létesítményeikben CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adathoz való hozzáférést igénylő minősített vállalkozói vagy alvállalkozói szerződésekben részt vevő vállalkozók vagy alvállalkozók – akár e szerződések teljesítése, akár e szerződéseket megelőző szakaszban – rendelkeznek a megfelelő minősítési szintű telephely biztonsági tanúsítvánnyal.

(6)   Vállalkozók vagy alvállalkozók azon foglalkoztatottjai, akiknek a minősített szerződés teljesítéséhez CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatokhoz való hozzáféréssel kell rendelkeznie, az adott nemzeti biztonsági hatóság, kijelölt biztonsági hatóság vagy bármely más illetékes biztonsági hatóság személyi biztonsági tanúsítványt (PSC) bocsát ki a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel, valamint az I. mellékletben foglalt biztonsági minimumszabályokkal összhangban.

(7)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az V. melléklet tartalmazza.

12. cikk

Minősített adatok cseréje harmadik államokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)   Amennyiben a Tanács megállapítja, hogy EU-minősített adatok harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel való cseréjére van szükség, akkor ehhez megfelelő eljárásrendet kell kialakítani.

(2)   Az említett eljárásrend kialakításához és az átadott vagy átvett minősített adatok védelmét szolgáló kölcsönös szabályok meghatározásához:

a)

a Tanács a minősített adatok cseréjére és védelmére a biztonsági eljárásokról szóló megállapodásokat (a továbbiakban: adatbiztonsági megállapodások) köt; vagy

b)

az EU által átadni tervezett legfeljebb RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítési szintű adat átadására a VI. melléklet 17. pontjának megfelelően a főtitkár adminisztratív megállapodásokat köthet.

(3)   A (2) bekezdésben említett adatbiztonsági vagy adminisztratív megállapodások rendelkezéseket tartalmaznak annak biztosítására, hogy amennyiben a harmadik állam vagy a nemzetközi szervezet EU-minősített adatot kap, az ilyen adatot a minősítési szintjének és az e határozatban foglaltakkal legalább azonos szintű minimumszabályoknak megfelelő védelemben részesítsék.

(4)   A Tanácstól származó EU-minősített adatok harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részére történő átadásáról szóló határozatot csak a Tanács hozhatja meg eseti alapon, az adat jellegétől és tartalmától, az átvevő számára szükséges ismeret elvétől, valamint az EU számára jelentkező előnyök mértékétől függően. Ha az átadni kért minősített adat kibocsátója nem a Tanács, akkor a Főtitkárságnak a kibocsátó előzetes írásbeli beleegyezését kell kérnie az adat átadásához. Ha a kibocsátó nem állapítható meg, feladatkörét a Tanács látja el.

(5)   A harmadik államokban vagy nemzetközi szervezeteknél az átadott vagy kicserélt EU-minősített adatok védelmére bevezetett biztonsági intézkedések hatékonyságának megállapítása céljából értékelő látogatásokra kerül sor.

(6)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklet tartalmazza.

13. cikk

A biztonsági szabályok megsértése és az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutása

(1)   A biztonsági szabályok megsértése az e határozatban foglalt biztonsági szabályokkal ellentétes cselekmény vagy mulasztás eredményeként következik be.

(2)   Az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutása akkor következik be, ha az adatok a biztonsági szabályok megsértésének következtében részben vagy egészben illetéktelen személyek tudomására jutnak.

(3)   A biztonsági szabályok megsértését vagy azok feltételezett megsértését minden esetben haladéktalanul jelenteni kell az illetékes biztonsági hatóságnak.

(4)   Amennyiben ismert vagy alapos okkal gyanítható az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutása vagy elvesztése, az illetékes biztonsági hatóság a vonatkozó jogszabályokkal és más rendelkezésekkel összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket:

a)

a kibocsátó tájékoztatására;

b)

annak biztosítására, hogy a tények megállapítása érdekében az esetet olyan személyek vizsgálják ki, akiket a biztonsági szabályok megsértése közvetlenül nem érint;

c)

az EU vagy a tagállamok érdekei tekintetében okozott esetleges károk felmérésére;

d)

az ismételt előfordulás megelőzése érdekében; és

e)

értesíti a megfelelő hatóságokat a megtett lépésekről.

(5)   Az e határozatban megállapított biztonsági szabályokat megsértő személy a vonatkozó szabályok és rendelkezések szerint fegyelmi eljárás alá vonható. Az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutásáért vagy elvesztéséért felelős személy a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint fegyelmi és/vagy jogi eljárás alá vonható.

14. cikk

Végrehajtási felelősség

(1)   A Tanács minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa e határozat alkalmazásának általános összhangját.

(2)   A főtitkár minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az EU-minősített adatok és minden más minősített adat kezelésekor vagy tárolásakor a Tanács által igénybe vett helyszíneken és a Főtitkárságon belül – beleértve a harmadik államokban található összekötő hivatalokat is – a Főtitkárság tisztviselői és egyéb alkalmazottai, a Főtitkársághoz kirendelt személyek, valamint a Főtitkárság vállalkozói alkalmazzák e határozatot.

(3)   A tagállamok minden megfelelő intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy az EU-minősített adatok kezelésekor vagy tárolásakor a következő személyek betartsák e határozatot:

a)

a tagállamok Európai Unió melletti állandó képviseleteinek tagjai, valamint a Tanács vagy annak előkészítő szervei ülésein, valamint a Tanács egyéb tevékenységeiben részt vevő nemzeti küldöttek;

b)

a tagállamok nemzeti közigazgatásában foglalkoztatottak, beleértve a közigazgatáshoz delegált szakértőket is, akár a tagállamok területén, akár külföldön teljesítenek szolgálatot;

c)

az EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre feladatkörüknél fogva megfelelően felhatalmazott egyéb személyek a tagállamokban, és

d)

a tagállamok szerződéses vállalkozói, akár a tagállamok területén, akár külföldön.

15. cikk

A Tanács biztonsági szervezete

(1)   A Tanács – az e határozat alkalmazása általános összhangjának biztosításában betöltött szerepe részeként – jóváhagyja a következőket:

a)

a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett megállapodások;

b)

az EU-minősített adatoknak a harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek részére történő átadását engedélyező döntések;

c)

a főtitkár által javasolt és a Biztonsági Bizottság által ajánlott éves ellenőrzési program a tagállamok szerveinek és létesítményeinek, valamint az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott uniós ügynökségek és szervek, továbbá az Europol és az Eurojust vizsgálatára vonatkozóan, valamint a harmadik államokban és nemzetközi szervezeteknél tett értékelő látogatások az EU-minősített adatok védelme érdekében tett intézkedések hatékonyságának megállapítása céljából; és

d)

a 6. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti biztonsági politikák.

(2)   A főtitkár a Főtitkárság biztonsági hatósága. E minőségében a főtitkár:

a)

végrehajtja és folyamatosan felülvizsgálja a Tanács biztonsági politikáját;

b)

a Tanács tevékenységei szempontjából lényeges minősített adatok védelmével kapcsolatos valamennyi biztonsági kérdésben egyeztet a tagállamok nemzeti biztonsági felügyeletével;

c)

EU személyi biztonsági tanúsítványt ad a Főtitkárság tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban, mielőtt engedélyezik számukra a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy ennél magasabb minősítésű adatokhoz való hozzáférést;

d)

adott esetben vizsgálatot rendel el a Tanács birtokában lévő vagy a Tanácsnál keletkezett minősített adatok tényleges vagy feltételezett illetéktelen tudomására jutása vagy elvesztése esetén, és felkéri a megfelelő biztonsági hatóságokat, hogy nyújtsanak segítséget a kivizsgálásban;

e)

rendszeres időközönként ellenőrzi a minősített adatok védelmét szolgáló, a Főtitkárság létesítményeiben érvényes biztonsági intézkedéseket;

f)

rendszeres időközönként ellenőrzi az EU-minősített adatoknak az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott uniós ügynökségek, szervek, az Europol és az Eurojust, továbbá válságkezelési műveletek, valamint az EU különleges képviselői és csoportjaik tagjai általi védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket;

g)

az érintett nemzeti biztonsági felügyeletekkel közösen és egyetértésben rendszeres időközönként ellenőrzi az EU-minősített adatok védelmét szolgáló, a tagállamok szerveinél és létesítményeiben érvényes biztonsági intézkedéseket;

h)

összehangolja a biztonsági intézkedéseket a tagállamok és – adott esetben – harmadik államok, valamint nemzetközi szervezetek minősített adatok védelméért felelős hatóságaival, beleértve az EU-minősített adatok biztonságát veszélyeztető fenyegetések jellegére és az azokkal szembeni védekezés eszközeire vonatkozóan is;

i)

a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett adminisztratív igazgatási megállapodásokat köt; és

j)

egy első látogatást követően rendszeres időközönként értékelő látogatásokat tesz harmadik államokban és nemzetközi szervezeteknél a rendelkezésükre bocsátott vagy velük kicserélt EU-minősített adatok védelme érdekében tett intézkedések hatékonyságának megállapítása céljából.

A Főtitkárság Biztonsági Hivatala a főtitkár rendelkezésére áll, és segíti őt e feladatok végrehajtásában.

(3)   A 14. cikk (3) bekezdésének végrehajtása céljából a tagállamok:

a)

kijelölik az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedésekért felelős nemzeti biztonsági felügyeletet annak érdekében, hogy

i.

a bármely nemzeti hatóság, szerv vagy ügynökség, vagy köz- vagy magánintézmény által belföldön vagy külföldön birtokolt EU-minősített adatok e határozatnak megfelelő védelemben részesüljenek;

ii.

az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseket rendszeres időközönként ellenőrizzék;

iii.

a nemzeti közigazgatásban vagy szerződéses vállalkozó által foglalkoztatott minden olyan személy, aki CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz hozzáférhet, megfelelő biztonsági ellenőrzésen essen át, vagy a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban más módon, feladatkörénél fogva megfelelő felhatalmazást kapjon;

iv.

szükség szerint alakítsanak ki biztonsági programokat, hogy minimálisra csökkentsék az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutásának vagy elvesztésének kockázatát;

v.

az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos biztonsági kérdésekről egyeztessenek más illetékes nemzeti hatóságokkal, beleértve az e határozatban említett hatóságokat is; és

vi.

válaszoljanak az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott uniós ügynökségektől, szervektől, az Europoltól és az Eurojusttól, továbbá a válságkezelési műveletektől, valamint az EU különleges képviselőitől (EUKK) és csoportjaiktól érkező, biztonsági ellenőrzés iránti kérésekre.

A nemzeti biztonsági felügyeletek jegyzékét a C. függelék tartalmazza.

b)

biztosítják, hogy illetékes hatóságaik tájékoztassák és tanáccsal lássák el kormányukat és – ez utóbbi útján – a Tanácsot az EU-minősített adatok biztonságát fenyegető veszélyek jellegéről és az azokkal szemben alkalmazandó védelmi eszközökről.

16. cikk

Biztonsági Bizottság

(1)   Biztonsági Bizottság jön létre. A bizottság megvizsgálja és értékeli az e határozat alkalmazási körébe tartozó valamennyi biztonsági kérdést, és adott esetben ajánlásokat tesz a Tanácsnak.

(2)   A Biztonsági Bizottság a tagállamok nemzeti biztonsági felügyeleteinek képviselőiből áll, és ülésein részt vesz a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat egy képviselője. A Biztonsági Bizottság elnöke a főtitkár vagy a kijelölt képviselője. A Biztonsági Bizottság a Tanács utasításai alapján, vagy a főtitkár vagy egy nemzeti biztonsági felügyelet kérésére ülésezik.

Az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott uniós ügynökségek és szervek, továbbá az Europol és Eurojust képviselői is meghívást kaphatnak az üléseken való részvételre, ha őket érintő kérdéseket vitatnak meg.

(3)   A Biztonsági Bizottságnak úgy kell megszerveznie tevékenységét, hogy a biztonság meghatározott területei tekintetében ajánlásokat tudjon tenni. A bizottság információvédelmi kérdésekkel foglalkozó csoportot és szükség esetén egyéb szakértői csoportokat hoz létre. Elkészíti a szakértői csoportok feladatmeghatározását, és tevékenységükről – adott esetben a Tanácsnak tett ajánlásokról is – jelentéseket kap.

17. cikk

A korábbi határozat hatályon kívül helyezése

(1)   Ez a határozat hatályon kívül helyezi a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatot (2), és annak helyébe lép.

(2)   A 2001/264/EK határozat értelmében minősített valamennyi EU-minősített adatot továbbra is e határozat vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell védeni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 31-én.

a Tanács részéről

az elnök

VÖLNER P.


(1)  HL L 325., 2009.12.11., 35. o.

(2)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.


MELLÉKLETEK

I.   MELLÉKLET

Személyi biztonság

II.   MELLÉKLET

Fizikai biztonság

III.   MELLÉKLET

A minősített adatok kezelése

IV.   MELLÉKLET

A kommunikációs és információs rendszerekben (CIS) kezelt EU-minősített adatok védelme

V.   MELLÉKLET

Iparbiztonság

VI.   MELLÉKLET

Minősített adatok harmadik államokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréje

I. MELLÉKLET

SZEMÉLYI BIZTONSÁG

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a melléklet a 7. cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. Különösen az annak meghatározására szolgáló kritériumokat állapítja meg, hogy egy adott személy – lojalitását, szavahihetőségét és megbízhatóságát figyelembe véve – engedélyt kaphat-e EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre, és tartalmazza az e célból követendő vizsgálati és adminisztratív eljárásokat.

2.

E melléklet egészében – kivéve, ha az ettől való eltérés lényeges – a „személyi biztonsági tanúsítvány” az A. függelékben meghatározott nemzeti személyi biztonsági tanúsítvány (nemzeti PSC) és/vagy EU személyi biztonsági tanúsítvány (EU PSC).

II.   FELHATALMAZÁS AZ EU-MINŐSÍTETT ADATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRE

3.

Egy adott személy csak akkor kaphat felhatalmazást a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz való hozzáférésre, ha:

a)

megállapítást nyert, hogy esetében a „szükséges ismeret” feltétele teljesül;

b)

rendelkezik a megfelelő szintű PSC-vel, vagy a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban más módon, feladatkörénél fogva megfelelő felhatalmazást kapott; és

c)

tájékoztatást kapott az EU-minősített adatok védelmére szolgáló biztonsági szabályokról és eljárásokról, és tudomásul vette az ilyen adatok védelmével kapcsolatos felelősségét.

4.

Az egyes tagállamok és a Főtitkárság meghatározzák szervezeti felépítésükben azokat a beosztásokat, amelyek CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adathoz való hozzáférést tesznek szükségessé, és ezért megfelelő szintű PSC-t igényelnek.

III.   A SZEMÉLYI BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNNYAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

5.

A megfelelően engedélyezett kérelem kézhezvételét követően a nemzeti biztonsági felügyeletek vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságok felelnek azért, hogy a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz való hozzáférést igénylő állampolgáraik biztonsági ellenőrzését elvégezzék. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel.

6.

Ha az érintett személy tartózkodási helye egy másik tagállam vagy egy harmadik állam területén van, az illetékes nemzeti hatóságok a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban segítséget kérnek a tartózkodási hely szerinti állam illetékes hatóságától. A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak a biztonsági ellenőrzések elvégzéséhez.

7.

Amennyiben a nemzeti jogszabályok és rendelkezések megengedik, a nemzeti biztonsági felügyeletek vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságok elvégezhetik a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz való hozzáférést igénylő, más állampolgárságú személyek biztonsági ellenőrzését. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel.

A biztonsági ellenőrzés kritériumai

8.

Az adott személy lojalitásának, szavahihetőségének és megbízhatóságának a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz való hozzáférést engedélyező PSC megadása céljából történő értékelése biztonsági ellenőrzés keretében történik. Az illetékes nemzeti hatóság általános értékelést készít a biztonsági ellenőrzés eredményei alapján. Egyetlen kedvezőtlen eredmény nem szükségszerűen indokolja a PSC megtagadását. Az e célra használt alapvető kritériumok magukban foglalják – a nemzeti jogszabályok és rendelkezések szerint lehetséges mértékben – annak mérlegelését, hogy az adott személy:

a)

elkövetett-e vagy megkísérelt-e elkövetni kémkedést, terrorizmust, szabotázst, hazaárulást vagy lázadást, annak szervezésében részt vett-e vagy ahhoz segítséget nyújtott-e, vagy felbujtott-e mást annak elkövetésére;

b)

kapcsolatban áll-e vagy állt-e kémekkel, terroristákkal, szabotőrökkel vagy ilyen cselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható személyekkel, vagy olyan szervezetek vagy külföldi államok képviselőivel – külföldi hírszerző szolgálatokat is beleértve –, akik veszélyt jelenthetnek az EU és/vagy a tagállamok biztonságára, kivéve, ha ezekre a kapcsolatokra hivatalos feladatok ellátása során kapott engedélyt;

c)

tagja-e vagy tagja volt-e olyan szervezetnek, amely erőszakos, felforgató vagy egyéb jogellenes módon többek között arra törekszik, hogy valamely tagállam kormányát megdöntse, valamely tagállam alkotmányos rendjét megváltoztassa, vagy kormányának formáját vagy politikáit megváltoztassa;

d)

támogatója-e vagy a támogatója volt-e bármely, a c) pontban említett szervezetnek, vagy szoros kapcsolatban áll-e vagy állt-e a közelmúltban ilyen szervezetek tagjaival;

e)

szándékosan visszatartott-e, elferdített-e vagy meghamisított-e lényeges – különösen biztonsági természetű – információt, vagy szándékosan közölt-e hamis adatot a személyi biztonsági formanyomtatvány kitöltésekor vagy a személyes elbeszélgetés alkalmával;

f)

elítélték-e bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetése miatt;

g)

alkoholfüggő-e/volt-e alkoholfüggő, fogyaszt-e/fogyasztott-e tiltott kábítószereket és/vagy visszaél-e/visszaélt-e engedélyezett kábítószerekkel;

h)

tanúsít-e vagy tanúsított-e olyan magatartást, amelynek következtében fennállhat a zsarolás vagy nyomásgyakorlás miatti sebezhetőség veszélye;

i)

ténylegesen vagy szóban tanúsított-e becstelenséget, hűtlenséget, állhatatlanságot vagy megbízhatatlanságot;

j)

súlyosan vagy ismételten megsértette-e a biztonsági szabályokat; vagy kísérelt-e meg vagy hajtott-e végre jogosulatlan tevékenységet a CIS-ek tekintetében;

k)

ki lehet-e téve nyomásgyakorlásnak (például azért, mert egy vagy több nem uniós állampolgársággal rendelkezik vagy olyan hozzátartozók vagy közeli kapcsolatok révén, akik veszélyeztetettek lehetnek olyan külföldi hírszerző szolgálatok, terroristacsoportok vagy egyéb felforgató szervezetek vagy személyek által, akiknek a céljai sérthetik az EU és/vagy a tagállamok biztonsági érdekeit).

9.

Adott esetben és a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban az érintett személy pénzügyi és egészségügyi háttere is lényegesnek bizonyulhat a biztonsági ellenőrzés során.

10.

Adott esetben és a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban a házastárs, az élettárs vagy a közeli hozzátartozók személyisége, viselkedése és körülményei szintén lényegesek lehetnek a biztonsági ellenőrzés során.

Az EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó ellenőrzési követelmények

A PSC első megadása

11.

A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatokhoz való hozzáférés engedélyezéséhez szükséges első PSC-nek legalább az utolsó öt évre vagy – attól függően, hogy melyik a rövidebb – 18 éves kortól az adott időpontig terjedő időszakra vonatkozó biztonsági ellenőrzésen kell alapulnia, amely az alábbiakat foglalja magában:

a)

az azon minősítési szinthez tartozó nemzeti személyi biztonsági kérdőív kitöltése, amilyen szintű EU-minősített adatokhoz az érintett személy hozzáférést igényelhet; kitöltés után a kérdőívet elküldik az illetékes biztonsági hatóságnak;

b)

a személyazonosság ellenőrzése/állampolgárság/nemzetiségi státusz – a személy születési idejét és helyét, valamint személyazonosságát ellenőrizni kell. A személy jelenlegi és volt állampolgársági státuszát és/vagy nemzetiségét meg kell állapítani; ennek magában kell foglalnia a külföldi forrásból kiinduló – például a korábbi lakóhellyel vagy kapcsolatokkal összefüggő – nyomásgyakorlás miatti sebezhetőség felmérését; és

c)

a nemzeti és helyi nyilvántartások ellenőrzése – ellenőrizni kell a nemzeti biztonsági és a központi bűnügyi nyilvántartást, amennyiben ez utóbbi létezik, és/vagy egyéb hasonló kormányzati vagy rendőrségi nyilvántartásokat. Ellenőrizni kell azoknak az illetékességgel rendelkező bűnüldöző szerveknek a nyilvántartásait, ahol a személy lakóhellyel rendelkezett vagy alkalmazásban állt.

12.

A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatokhoz való hozzáférés engedélyezéséhez szükséges első PSC-nek legalább az utolsó tíz évre vagy – attól függően, hogy melyik a rövidebb – 18 éves kortól az adott időpontig terjedő időszakra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseken kell alapulnia. Amennyiben az e) alpontban meghatározott személyes elbeszélgetésre kerül sor, az ellenőrzések legalább az utolsó hét évre vagy – attól függően, hogy melyik a rövidebb – 18 éves kortól az adott időpontig terjedő időszakot foglalják magukban. A fenti 8. pontban említett kritériumokon kívül az alábbi szempontokat kell megvizsgálni – a nemzeti jogszabályok és rendelkezések szerint lehetséges mértékben – a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET PSC megadása előtt; ha a nemzeti jogszabályok és rendelkezések előírják, e szempontokat a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET PSC megadása előtt is megvizsgálhatják:

a)

pénzügyi helyzet – információt kell szerezni a személy pénzügyeiről annak megítélése érdekében, hogy súlyos pénzügyi nehézségek következtében fennáll-e külföldi vagy hazai nyomásgyakorlás miatti bármilyen sebezhetőség, illetve bármely megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás feltárása érdekében;

b)

tanulmányok – információt kell szerezni a tizennyolcadik életév betöltésétől kezdődően vagy a vizsgálatot lefolytató hatóság által megfelelőnek ítélt időszakban látogatott iskolákban, egyetemeken és egyéb oktatási intézményekben végzett tanulmányok ellenőrzése érdekében;

c)

munkaviszony – a jelenlegi és a korábbi munkaviszonyokra vonatkozó információt kell szerezni, többek között olyan forrásokból, mint a munkáltatói nyilvántartások, a teljesítmény- vagy hatékonyságértékelések, valamint a munkáltatók vagy munkahelyi vezetők;

d)

katonai szolgálat – adott esetben meg kell vizsgálni a személy fegyveres erőknél letöltött szolgálatát és a leszerelés módját; és

e)

személyes elbeszélgetés – amennyiben a nemzeti jogszabály azt előírja és lehetővé teszi, személyes elbeszélgetést vagy elbeszélgetéseket kell folytatni a vizsgált személlyel. Személyes elbeszélgetést kell folytatni olyan más személyekkel is, akik képesek a személy hátterét, tevékenységeit, lojalitását, szavahihetőségét és megbízhatóságát elfogulatlanul megítélni. Amennyiben az országban kialakult gyakorlat szerint az ellenőrzés alanyának referenciaszemélyeket kell megjelölnie, személyes elbeszélgetést kell folytatni a referenciaszemélyekkel is, kivéve akkor, ha alaposan indokolt, hogy erre ne kerüljön sor.

13.

Szükség esetén és a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban további ellenőrzést lehet folytatni annak érdekében, hogy a személyről minden hozzáférhető lényeges információt megszerezzenek, valamint hogy a kedvezőtlen információkat bizonyítsák vagy cáfolják.

A PSC megújítása

14.

A PSC első megadását követően, valamint feltéve, hogy az adott személy a nemzeti közigazgatásban vagy a Főtitkárságnál folyamatos szolgálati jogviszonyban áll és folyamatosan szüksége van az EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre, a PSC-t megújítás céljából – TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET szintű tanúsítvány esetén a tanúsítvány alapjául szolgáló utolsó biztonsági ellenőrzés eredményéről szóló értesítés időpontjától számítva legalább öt évenként, SECRET UE/EU SECRET és CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL szintű tanúsítvány esetén ezen időponttól számítva legalább tíz évenként – felül kell vizsgálni. A PSC megújításához szükséges valamennyi biztonsági ellenőrzésnek az előző ellenőrzés óta eltelt időszakra kell vonatkoznia.

15.

A PSC-k megújítása céljából a 11. és 12. pontban foglalt követelményeket kell megvizsgálni.

16.

A megújítás iránti kérelmeket időben be kell nyújtani, figyelembe véve a biztonsági ellenőrzések elvégzéséhez szükséges időtartamot. Mindazonáltal, amennyiben az érintett nemzeti biztonsági felügyelet vagy más illetékes nemzeti hatóság a PSC érvényességének lejárta előtt megkapja az annak megújítása iránti kérelmet és az ahhoz kapcsolódó személyi biztonsági kérdőívet, és a szükséges biztonsági ellenőrzés még nem zárult le, az illetékes nemzeti hatóság – amennyiben a nemzeti jogszabályok és rendelkezések megengedik – legfeljebb 12 hónapos időtartamra meghosszabbíthatja a meglévő PSC érvényességét. Amennyiben a biztonsági ellenőrzés e 12 hónapos időszak végére sem zárult le, az érintett személyt olyan feladatokkal kell megbízni, amelyekhez nem szükséges PSC.

A PSC-vel kapcsolatos eljárások a Főtitkárságon

17.

A Főtitkárság tisztviselői és egyéb alkalmazottai tekintetében a Főtitkárság biztonsági hatósága küldi el a kitöltött személyi biztonsági kérdőívet az érintett személy állampolgársága szerinti tagállam nemzeti biztonsági felügyeletének, és kéri, hogy végezzenek olyan minősítési szintű biztonsági ellenőrzést, amilyen szintű EU-minősített adatokhoz az érintett személynek hozzá kell férnie.

18.

Amennyiben olyan személy biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos releváns információ jut a Főtitkárság tudomására, aki EU PSC-ért folyamodott, a Főtitkárság a vonatkozó szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban értesíti erről az érintett nemzeti biztonsági felügyeletet.

19.

A biztonsági ellenőrzés elvégzését követően az érintett nemzeti biztonsági felügyelet a Biztonsági Bizottság által előírt egységes levelezési minta felhasználásával értesíti a Tanács Főtitkárságának biztonsági hatóságát a vizsgálat eredményéről.

a)

Amennyiben a biztonsági ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az adott személy lojalitását, szavahihetőségét és megbízhatóságát semmilyen ismert kedvezőtlen tény nem kérdőjelezi meg, a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága megadhatja az érintettnek az EU PSC-t, és adott időpontig és meghatározott szintig engedélyezheti számára az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést.

b)

Amennyiben a biztonsági ellenőrzés kedvezőtlen eredménnyel jár, a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága értesíti az érintett személyt, aki kérheti, hogy a kinevezésre jogosult hatóság hallgassa meg. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti az illetékes nemzeti biztonsági felügyeletet, hogy ha a nemzeti jogszabályok és rendelkezések alapján módjában áll, adjon további felvilágosítást. Ha az eredmény megerősítést nyer, az EU PSC-t nem lehet megadni.

20.

A biztonsági ellenőrzésre és a kapott eredményekre az érintett tagállamban hatályos megfelelő jogszabályok és rendelkezések vonatkoznak, beleértve az esetleges jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket is. A Főtitkárság kinevezésre jogosult hatóságának határozata ellen a 259/68/EGK, Euratom, Eszak rendeletben (1) foglalt, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel összhangban lehet fellebbezni (a továbbiakban: „személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek”).

21.

Az EU PSC az érintett által a Főtitkárságon vagy a Bizottságban végzett valamennyi feladat tekintetében érvényes, amennyiben az annak alapját képező vizsgálat megállapításai továbbra is érvényesek.

22.

Amennyiben az adott személy szolgálati jogviszonya a biztonsági ellenőrzés eredményéről a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatóságának részére küldött értesítés dátumától számított 12 hónapon belül nem kezdődik meg, vagy amennyiben a szolgálati jogviszony 12 hónapig szünetel, és ez idő alatt a személy nem áll alkalmazásban a Főtitkárságnál vagy valamely tagállam nemzeti közigazgatási szerveinél, az érintett nemzeti biztonsági felügyelettől kell kérni annak megerősítését, hogy az eredmény továbbra is érvényes és megfelelő.

23.

Amennyiben egy EU PSC-vel rendelkező személy által jelentett biztonsági kockázattal kapcsolatos információ jut a Főtitkárság tudomására, a Főtitkárság a vonatkozó szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban értesíti erről az érintett nemzeti biztonsági felügyeletet. Ha valamely nemzeti biztonsági felügyelet egy érvényes EU PSC-vel rendelkező személyre vonatkozó, a 19. pont a) alpontjával összhangban tett megállapítás visszavonásáról értesíti a Főtitkárságot, a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága felkérheti az illetékes nemzeti biztonsági hatóságot, hogy ha a nemzeti jogszabályok és rendelkezések alapján módjában áll, adjon további felvilágosítást. Ha a kedvezőtlen információkat megerősítik, az EU PSC-t vissza kell vonni, és a személyt ki kell zárni az EU-minősített adatokhoz való hozzáférésből, valamint azokból a beosztásokból, amelyekben az ilyen hozzáférés lehetséges, vagy amelyekben a személy a biztonságot veszélyeztetheti.

24.

Az EU PSC főtitkársági tisztviselőtől vagy egyéb alkalmazottól való visszavonására vonatkozó határozatot és adott esetben annak indokait közölni kell az érintett személlyel, aki kérheti a kinevezésre jogosult hatóság általi meghallgatását. A nemzeti biztonsági felügyeletek által rendelkezésre bocsátott információkra az érintett tagállamban hatályos megfelelő jogszabályok és rendelkezések vonatkoznak, beleértve az esetleges jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseket is. A Főtitkárság kinevezésre jogosult hatóságának határozata ellen a személyzeti szabályzattal és alkalmazási feltételekkel összhangban lehet fellebbezni.

25.

A Főtitkársághoz EU PSC-t igénylő beosztásba kirendelt nemzeti szakértőknek tevékenységük megkezdését megelőzően EU-minősített adathoz való hozzáféréshez szükséges, érvényes nemzeti PSC-t kell benyújtaniuk a Főtitkárság biztonsági hatóságához.

A PSC nyilvántartása

26.

Az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő nemzeti és EU PSC-k nyilvántartását az egyes tagállamok, valamint a Főtitkárság vezeti. E nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább az EU-minősített adatok minősítési szintjét, amelyhez az adott személy részére hozzáférés biztosítható (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb), a PSC kibocsátásának dátumát és érvényességének időtartamát.

27.

Az illetékes biztonsági hatóság személyi biztonsági tanúsítványról szóló igazolást (PSCC) adhat ki, amely tartalmazza, hogy az adott személy milyen szintű EU-minősített adatokhoz férhet hozzá (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb), valamint tartalmazza a vonatkozó, EU-minősített adatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő nemzeti vagy EU PSC érvényességi idejét és a tanúsítvány lejártának időpontját.

Mentességek a PSC-re vonatkozó követelmények alól

28.

A tagállamokban a feladatkörüknél fogva megfelelően felhatalmazott személyek EU-minősített adatokhoz való hozzáférését a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni; e személyeket tájékoztatni kell az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos biztonsági kötelezettségeikről.

IV.   BIZTONSÁGI OKTATÁS ÉS TUDATOSSÁG

29.

Minden személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személynek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy megértette az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutásának következményeit. Az ilyen írásbeli nyilatkozatokról a tagállamoknak, vagy adott esetben a Főtitkárságnak nyilvántartást kell vezetnie.

30.

Mindazon személyekben, akik engedéllyel rendelkeznek EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre, vagy akiknek ilyen adatokat kell kezelniük, kezdetben, majd később rendszeres időközönként tudatosítani kell a biztonságot fenyegető veszélyeket, és e személyeknek haladéktalanul jelenteniük kell a megfelelő biztonsági hatóságoknak az általuk gyanúsnak vagy szokatlannak ítélt közeledést vagy tevékenységet.

31.

Bármely személyben, akit nem alkalmaznak tovább az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést megkövetelő feladatok ellátására, tudatosítani kell az EU-minősített adatok folyamatos védelmével kapcsolatos kötelezettségét, és adott esetben az érintett személyeknek erről írásbeli nyilatkozatot kell tenniük.

V.   RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉNYEK

32.

Amennyiben a nemzeti jogszabályok és rendelkezések lehetővé teszik, a nemzeti tisztviselők az adott tagállam illetékes nemzeti hatósága által a nemzeti minősített adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan megadott személyi biztonsági tanúsítvány alapján – az EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti PSC megadásáig ideiglenesen – a B. függelék egyenértékűségi táblázatában szereplő megfelelő szintig hozzáférhetnek az EU-minősített adatokhoz, amennyiben erre az ideiglenes hozzáférésre az EU érdekében szükség van. A nemzeti biztonsági felügyelet tájékoztatja a Biztonsági Bizottságot arról, ha a nemzeti jogszabályok és rendelkezések nem teszik lehetővé az EU-minősített adatokhoz való ideiglenes hozzáférést.

33.

A Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága – szükséghelyzetből adódóan, amennyiben azt a szolgálat érdekei kellően indokolják, és a teljes biztonsági ellenőrzés lezárulásáig az érintett állampolgársága szerinti tagállam nemzeti biztonsági felügyeletével folytatott konzultációt követően, valamint a kizáró tényezők hiányát kereső első vizsgálatok eredményére is figyelemmel – meghatározott feladat tekintetében ideiglenes engedélyt adhat a Főtitkárság tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre. Az ideiglenes engedély érvényességének időtartama legfeljebb hat hónap lehet, és nem teheti lehetővé a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatokhoz való hozzáférést. Minden ideiglenes engedéllyel rendelkező személynek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy megértette az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az EU-minősített adatok illetéktelen tudomására jutásának következményeit. Az ilyen írásbeli nyilatkozatokról a Főtitkárságnak nyilvántartást kell vezetnie.

34.

Amennyiben egy adott személyt olyan beosztásba készülnek kinevezni, amelyhez az érintett által jelenleg birtokoltnál eggyel magasabb szintű PSC szükséges, a kinevezés ideiglenes jelleggel végrehajtható, amennyiben:

a)

a magasabb szintű EU-minősített adatokhoz való, sürgős feladat miatti hozzáférés szükségességét a személy felettese írásban igazolja;

b)

a hozzáférés meghatározott EU-minősített adatokra korlátozódik a feladat elvégzése érdekében;

c)

az érintett személy érvényes nemzeti vagy EU PSC-vel rendelkezik;

d)

intézkedés történt a beosztáshoz szükséges szintű hozzáférés engedélyeztetésére;

e)

az illetékes hatóság megfelelően ellenőrizte, hogy az érintett biztonsági szabályokat súlyosan vagy ismétlődően nem sértett meg;

f)

az érintett megbízását az illetékes hatóság jóváhagyta; és

g)

a kivételes esetet – beleértve azon adat leírását, amelyhez a hozzáférést jóváhagyták – az illetékes nyilvántartó vagy alnyilvántartó feljegyzi.

35.

A fenti eljárás az annál eggyel magasabb szintű EU-minősített adatokhoz való hozzáférés megadására alkalmazandó, mint amilyen szintre vonatkozóan a személy biztonsági ellenőrzését elvégezték. Ez az eljárás nem alkalmazható ismétlődő jelleggel.

36.

Különösen kivételes körülmények között – például ellenséges környezetben végrehajtott missziók során vagy növekvő nemzetközi feszültség idején, amennyiben a sürgősségi intézkedések ezt megkívánják, különösen életmentés céljából – a tagállamok és a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes lehetőség szerint írásban hozzáférést adhat CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű információ adatokhoz olyan személyek számára, akik nem rendelkeznek a szükséges PSC-vel, feltéve, hogy ez az engedély feltétlenül szükséges, és nem merülnek fel megalapozott kétségek az érintett személy lojalitását, szavahihetőségét és megbízhatóságát illetően. A megadott engedélyt nyilvántartásba kell venni, és fel kell jegyezni, hogy milyen adatokhoz adtak hozzáférést.

37.

A TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adat esetében az ilyen sürgősségi hozzáférést olyan uniós polgárokra kell korlátozni, akik a TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET szint nemzeti megfelelőjéhez vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatokhoz hozzáféréssel rendelkeznek.

38.

A Biztonsági Bizottságot tájékoztatni kell azon esetekről, amikor a 36. és 37. pontban foglalt eljárást ismétlődő jelleggel alkalmazzák.

39.

Amennyiben egy tagállam nemzeti jogszabályai és rendelkezései szigorúbb szabályokat állapítanak meg az ideiglenes engedélyekkel, ideiglenes kinevezéssel, a minősített adatokhoz való egyszeri vagy sürgősségi hozzáféréssel kapcsolatban, az e szakaszban előírt eljárások csak a vonatkozó nemzeti jogszabályokban és rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal alkalmazhatók.

40.

A Biztonsági Bizottság részére éves jelentést kell készíteni az e szakaszban meghatározott eljárások alkalmazásáról.

VI.   TANÁCSI ÜLÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL

41.

A 28. pontra is figyelemmel, a Tanács vagy a Tanács előkészítő szerveinek CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokat tárgyaló ülésein a részvétellel megbízott személyek csak PSC-jük státusának megerősítését követően vehetnek részt. A tagállamok küldöttei esetében a PSCC-t vagy a PSC egyéb bizonyítékát a megfelelő hatóságok továbbítják a Főtitkárság Biztonsági Hivatalának, vagy azt kivételes esetben az érintett küldött is benyújthatja. Adott esetben összesített névjegyzék használható, amely a PSC meglétét bizonyítja.

42.

Amennyiben az EU-minősített adatokhoz való hozzáférésre szóló nemzeti PSC-t biztonsági okokból visszavonják egy olyan személytől, akinek feladatai megkövetelik a Tanács vagy a Tanács előkészítő szerveinek ülésein való részvételt, az illetékes hatóság tájékoztatja erről a Főtitkárságot.

VII.   AZ EU-MINŐSÍTETT ADATOKHOZ VALÓ POTENCIÁLIS HOZZÁFÉRÉS

43.

Amennyiben egyes személyeket olyan körülmények között alkalmaznak, amelyek között potenciálisan hozzáférnek a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb szintű minősített adatokhoz, e személyeknek megfelelő biztonsági ellenőrzésen kell átesniük, vagy mindenkor kísérettel kell ellátni őket.

44.

A futároknak, a biztonsági őröknek és a kísérőknek megfelelő szintű biztonsági ellenőrzésen kell átesniük, vagy a nemzeti jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelő egyéb vizsgálaton kell átesniük, tájékoztatni kell őket az EU-minősített adatok védelmére szolgáló biztonsági eljárásokról és a rájuk bízott minősített adatok védelmét érintő feladataikról.


(1)  HL L 56., 1968. 3.4., 1. o.

II. MELLÉKLET

FIZIKAI BIZTONSÁG

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a melléklet a 8. cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. Megállapítja az olyan helyiségek, épületek, irodák, termek és egyéb területek – többek között a CIS-nek helyet adó területek – fizikai védelmének minimumkövetelményeit, ahol EU-minősített adatokat kezelnek és tárolnak.

2.

A fizikai biztonsági intézkedések célja az EU-minősített adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása az alábbiak révén:

a)

az EU-minősített adatok megfelelő módon való kezelésének és tárolásának a biztosítása;

b)

a személyzet tagjainak szigorúan a szükséges ismeret elve, és szükség szerint személyi biztonsági tanúsítványuk alapján történő megkülönböztetése az EU-minősített adatokhoz való hozzáférés tekintetében;

c)

a jogosulatlan cselekményektől való elrettentés, azok megakadályozása és észlelése; és

d)

behatolók titokban történő vagy erőszakos behatolásának megakadályozása vagy késleltetése.

II.   FIZIKAI BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

3.

A fizikai biztonsági intézkedéseket az illetékes hatóságok által elvégzett fenyegetésértékelés alapján kell megválasztani. A Főtitkárság és a tagállamok egyaránt kockázatkezelési eljárást alkalmaznak az EU-minősített adatoknak a saját területükön történő védelmére, a felmért kockázattal arányos mértékű fizikai védelem biztosítása érdekében. A kockázatkezelési folyamat figyelembe veszi az összes vonatkozó tényezőt, különösen az alábbiakat:

a)

az EU-minősített adatok minősítési szintje;

b)

az EU-minősített adatok megjelenési formája és mennyisége, szem előtt tartva, hogy nagy mennyiségű EU-minősített adat vagy ilyen adatok gyűjteménye szigorúbb védelmi intézkedések alkalmazását teheti szükségessé;

c)

azon épületek vagy területek közvetlen környezete és kialakítása, ahol EU-minősített adatok adatokat kezelnek, illetve tárolnak; és

d)

az EU vagy a tagállamok ellen tevékenykedő hírszerző szolgálatok tevékenységéből eredő fenyegetések, valamint a szabotázs, terrorizmus, felforgató tevékenységek vagy más bűncselekmények miatt fenyegető veszélyek.

4.

A hatáskörrel rendelkező biztonsági hatóság a zónaszerű védelem elvének alkalmazásával meghatározza a végrehajtandó fizikai biztonsági intézkedések megfelelő kombinációját. Ezek közé az alábbiakban felsoroltak közül egy vagy több tartozhat:

a)

kordon: fizikai akadály, amely védi a védelmet igénylő terület határát;

b)

behatolásjelző rendszerek (IDS): behatolásjelző rendszereket a kordon nyújtotta védelem növelésére vagy termekben és épületekben a biztonsági személyzet helyett vagy annak támogatására lehet használni;

c)

belépés-ellenőrzés: a belépés-ellenőrzés kiterjedhet egy adott helyszínre, egy adott helyszínen található épületre vagy épületekre, valamint épületen belüli területekre vagy termekre. Az ellenőrzés történhet elektronikus vagy elektromechanikus eszközökkel, a biztonsági személyzet és/vagy a recepciós által vagy bármilyen más fizikai eszközzel;

d)

biztonsági személyzet: képzett, felügyelt és – szükség esetén – megfelelő biztonsági ellenőrzésen átesett biztonsági személyzetet lehet alkalmazni többek között a titkos behatolást tervező személyek elrettentésére;

e)

zártláncú kamera rendszer (CCTV): nagy kiterjedésű területeken vagy körzetekben a biztonsági személyzet CCTV segítségével ellenőrizheti a biztonsági eseményeket és a behatolásjelző rendszer riasztásait;

f)

biztonsági világítás: biztonsági világítás használható a lehetséges behatolók elrettentésére, valamint a biztonsági személyzet általi közvetlen vagy a CCTV-rendszeren keresztüli közvetett, hatékony megfigyeléshez szükséges megvilágítás biztosítására; és

g)

bármely más megfelelő fizikai intézkedés, amelynek célja az EU-minősített adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, vagy az ilyen adat elvesztésének vagy megrongálódásának megakadályozása vagy észlelése.

5.

Az illetékes hatóság jogosult lehet a be- és kiléptetésnél átvizsgálást végezni a nem engedélyezett anyagok bevitelétől vagy EU-minősített adatoknak a helyiségből vagy épületből történő engedély nélküli kivitelétől való elrettentés céljából.

6.

Amennyiben EU-minősített adatokat – akár véletlenszerűen is – rálátás veszélye fenyeget, megfelelő intézkedéseket kell hozni e veszély kivédésére.

7.

Az új létesítmények esetében a fizikai biztonsági követelményeket és azok funkcionális jellemzőit már a létesítmények tervezése során meg kell határozni. A már meglevő létesítmény esetében a fizikai biztonsági követelményeket a lehető legteljesebb mértékben meg kell valósítani.

III.   AZ EU-MINŐSÍTETT ADATOK FIZIKAI VÉDELMÉRE SZOLGÁLÓ BERENDEZÉSEK

8.

Az EU-minősített adatok fizikai védelmét szolgáló felszerelések (például biztonsági tárolóeszközök, iratmegsemmisítő gépek, ajtózárak, elektronikus beléptető rendszerek, behatolásjelző-rendszerek, riasztórendszerek) beszerzésekor az illetékes hatóság biztosítja, hogy a felszerelések megfeleljenek a jóváhagyott műszaki szabványoknak és minimumkövetelményeknek.

9.

Az EU-minősített adatok fizikai védelmére szolgáló felszerelések műszaki jellemzőit a Biztonsági Bizottság által jóváhagyandó biztonsági iránymutatások tartalmazzák.

10.

A biztonsági rendszereket rendszeres időközönként ellenőrizni kell, a felszereléseket pedig rendszeresen karban kell tartani. A karbantartás során figyelembe kell venni az ellenőrzések eredményét annak biztosítása érdekében, hogy a felszerelések továbbra is a lehető leghatékonyabban működjenek.

11.

Az egyes biztonsági intézkedések és a teljes biztonsági rendszer hatékonyságát minden ellenőrzés során újra kell értékelni.

IV.   FIZIKAI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEK

12.

Az EU-minősített adatok fizikai védelmére két típusú, fizikai védelemben részesülő terület – vagy azok nemzeti megfelelői – kerül megállapításra:

a)

adminisztratív zónák; és

b)

biztonsági területek (köztük a technikailag biztosított biztonsági területek).

E határozatban az adminisztratív zónákra és a biztonsági területekre – így a technikailag biztosított biztonsági területekre – való valamennyi hivatkozás egyben azok nemzeti megfelelőire való hivatkozásként is értelmezendő.

13.

Az illetékes biztonsági hatóság megállapítja, hogy az adott terület megfelel-e az adminisztratív zónaként, biztonsági területként, technikailag biztosított biztonsági területként való kijelölés követelményeinek.

14.

Az adminisztratív zónák esetében:

a)

láthatóan elhatárolt körzetet kell meghatározni, amely lehetővé teszi a személyek és lehetőség szerint a járművek ellenőrzését;

b)

a kíséret nélküli belépést csak az illetékes hatóság megfelelő engedélyével rendelkező személyek számára lehet megadni; és

c)

minden más személy mellé folyamatos kíséretet kell adni vagy ezzel egyenértékű ellenőrzésnek kell alávetni.

15.

A biztonsági területek esetében:

a)

láthatóan elhatárolt és védett körzetet kell meghatározni, amelyen minden be- és kilépést beléptető vagy személyazonosító rendszerrel ellenőriznek;

b)

kíséret nélküli belépés kizárólag olyan személyek számára biztosítható, akik biztonsági ellenőrzésen estek át, és a szükséges ismeret elve alapján különleges engedéllyel rendelkeznek a területre való belépésre;

c)

minden más személy mellé folyamatos kíséretet kell adni vagy ezzel egyenértékű ellenőrzésnek kell alávetni.

16.

Amennyiben a biztosított területre való belépés az ott található minősített adatokhoz való közvetlen – bármilyen gyakorlati célt szolgáló – hozzáférést tesz lehetővé, az alábbi kiegészítő követelményeket kell alkalmazni:

a)

az adott területen általában tárolt adatok legmagasabb minősítési szintjét egyértelműen fel kell tüntetni,

b)

minden látogatónak különleges engedéllyel kell rendelkeznie a területre való belépéshez, minden látogató mellé folyamatos kíséretet kell rendelni és valamennyi látogatónak megfelelő biztonsági ellenőrzésen kell átesnie, kivéve ha intézkedéseket tettek annak biztosítására, hogy EU-minősített adatokhoz ne legyen lehetséges a hozzáférés.

17.

A lehallgatás ellen védett biztonsági területek a technikailag biztosított biztonsági terület megjelölést kapják. E területekre a következő kiegészítő követelmények vonatkoznak:

a)

az ilyen területeket behatolásjelző rendszerrel szerelik fel, használaton kívül zárva tartják, használat esetén pedig őrzik. Az VI. szakasszal összhangban valamennyi kulcsot ellenőrizni kell;

b)

az e területekre belépő személyeket és anyagokat ellenőrizni kell;

c)

e területeket rendszeres fizikai és/vagy technikai ellenőrzéseknek kell alávetni az illetékes biztonsági hatóság előírásainak megfelelően. Ezeket az ellenőrzéseket illetéktelen behatolás vagy annak gyanúja esetén is el kell végezni; és

d)

az ilyen területeken nem lehetnek engedély nélküli kommunikációs vonalak, engedély nélküli telefonvonalak és más engedély nélküli eszközök és elektromos vagy elektronikus berendezések.

18.

A 17. pont d) alpontja ellenére minden kommunikációs, elektromos vagy elektronikus berendezést – mielőtt olyan területen használnák őket, ahol SECRET UE/EU SECRET vagy magasabb szintű minősített adatokat érintő üléseket tartanak vagy munkát végeznek, valamint az EU-minősített adatot fenyegető, nagy kockázatúnak értékelt veszély esetén – először az illetékes biztonsági hatóságnak meg kell vizsgálnia annak biztosítása érdekében, hogy ilyen berendezés révén véletlenül vagy tiltott módon ne közvetíthessenek értelmezhető adatokat az adott biztosított területen kívülre.

19.

Azokat a biztosított területeket, ahol nem tartózkodik napi 24 órán át munkavégző személyzet, adott esetben a rendes munkaidő végén ellenőrizni, valamint a rendes munkaidőn kívül szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell, amenynyiben az említett területeken nem működik behatolásjelző rendszer.

20.

Biztonsági területeket és technikailag biztosított biztonsági területeket ideiglenesen is fel lehet állítani egy adminisztratív zónán belül, minősített üléshez vagy más hasonló célból.

21.

Minden egyes biztonsági terület tekintetében ki kell dolgozni a biztonsági szabályzatot, amely az alábbiakat tartalmazza:

a)

a területen kezelt és tárolt EU-minősített adatok minősítési szintje;

b)

a fenntartandó ellenőrzési és védelmi intézkedések;

c)

a szükséges ismeret elve és biztonsági tanúsítvány alapján a területre kíséret nélkül való belépésre engedéllyel rendelkező személyek;

d)

adott esetben a kíséretre vagy az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó eljárások minden más személynek a területre való belépése engedélyezésekor;

e)

minden más vonatkozó intézkedés és eljárás.

22.

A biztonsági területeken megerősített helyiségeket kell kialakítani. Az illetékes biztonsági hatóságnak ellenőriznie kell a falakat, padlókat, plafonokat, ablakokat és zárható ajtókat, amelyek az ugyanilyen minősítési szintű EU-minősített adat tárolásához jóváhagyott tárolóeszköz által nyújtottal egyenértékű védelmet kell biztosítaniuk.

V.   AZ EU-MINŐSÍTETT ADAT KEZELÉSÉRE ÉS TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ FIZIKAI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

23.

Az olyan EU-minősített adatot, amely RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű, az alábbi helyeken lehet kezelni:

a)

biztonsági területen;

b)

adminisztratív zónában, amennyiben az EU-minősített adat védve van az engedéllyel nem rendelkező egyének hozzáférésétől; vagy

c)

biztonsági területen vagy adminisztratív zónán kívül, amennyiben az adat birtokosa a III. melléklet 28–40. pontjával összhangban szállítja az EU-minősített adatot, és vállalta, hogy eleget tesz az illetékes nemzeti biztonsági hatóság által az EU-minősített adatok engedéllyel nem rendelkező személyek általi hozzáféréssel szembeni védelme céljából kiadott biztonsági utasításokban foglalt kiegészítő intézkedéseknek.

24.

Az olyan EU-minősített adatot, amely RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű, megfelelően zárható irodabútorokban kell tárolni igazgatási vagy biztosított területen. Ideiglenesen biztosított területen vagy igazgatási területen kívül is lehet tárolni, amennyiben az adat birtokosa vállalta, hogy eleget tesz az illetékes biztonsági hatóság által kiadott biztonsági utasításokban foglalt kiegészítő intézkedéseknek.

25.

Az olyan EU-minősített adatot, amely CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű, az alábbi helyeken lehet kezelni:

a)

biztonsági területen;

b)

adminisztratív zónában, amennyiben az EU-minősített adat védve van az engedéllyel nem rendelkező egyének hozzáférésétől; vagy

c)

biztonsági területen vagy adminisztratív zónán kívül, amennyiben az adat birtokosa:

i.

a III. melléklet 28–40. pontjával összhangban szállítja az EU-minősített adatot;

ii.

vállalta, hogy eleget tesz az illetékes nemzeti biztonsági hatóság által az EU-minősített adatok engedéllyel nem rendelkező személyek általi hozzáféréssel szembeni védelme céljából kiadott biztonsági utasításokban foglalt kiegészítő intézkedéseknek;

iii.

az EU-minősített adatot mindenkor személyes felügyelete alatt tartja; és

iv.

papíralapú dokumentumok esetében értesítette erről az érintett nyilvántartót.

26.

A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatot biztonsági területen kell tárolni biztonsági tárolóeszközben vagy megerősített helyiségben.

27.

A TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatokat biztonsági területen kell kezelni.

28.

A TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatokat biztonsági területen az alábbi módok valamelyike szerint kell tárolni:

a)

a 8. pont szerinti biztonsági tárolóeszközben, az alábbiak közül egy vagy több kiegészítő ellenőrzés kíséretében:

i.

ellenőrzött biztonsági vagy munkavégző személyzet általi folyamatos védelem vagy ellenőrzés;

ii.

jóváhagyott behatolásjelző rendszer, reagáló biztonsági személyzettel együttesen;

vagy

b)

behatolásjelző rendszerrel ellátott megerősített helyiségben, reagáló biztonsági személyzettel együttesen.

29.

Az EU-minősített adatok fizikailag védett területeken kívüli szállítására vonatkozó szabályokat a III. melléklet tartalmazza.

VI.   AZ EU-MINŐSÍTETT ADATOK VÉDELMÉRE SZOLGÁLÓ KULCSOK ÉS KOMBINÁCIÓK ELLENŐRZÉSE

30.

Az illetékes biztonsági hatóság meghatározza az irodák, termek, megerősített helyiségek és biztonsági tárolóeszközök kulcsainak és kombinációinak kezelésére vonatkozó eljárásokat. Ezek az eljárások a jogosulatlan hozzáféréssel szembeni védelmet biztosítják.

31.

A kombinációkat kívülről meg kell tanulnia annak a lehető legkisebb számú személyzetnek, akinek azokat ismernie kell. Az EU-minősített adatok tárolására szolgáló biztonsági tárolóeszközök és megerősített helyiségek kombinációit az alábbi esetekben meg kell változtatni:

a)

a kombinációt ismerő személyzet minden változásakor;

b)

ha azok ténylegesen illetéktelen tudomására jutottak vagy ennek gyanúja merült fel;

c)

amikor a záron javítást vagy karbantartást végeztek; és

d)

legalább 12 havonta.

III. MELLÉKLET

A MINŐSÍTETT ADATOK KEZELÉSE

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a melléklet a 9. cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. Megállapítja az EU-minősített adat teljes életciklusán keresztüli ellenőrzésére szolgáló adminisztratív intézkedéseket az ilyen adat szándékos vagy véletlenszerű illetéktelen tudomására jutásától vagy elvesztésétől való elrettentéshez, annak észleléséhez és a kár helyreállításához való hozzájárulás érdekében.

II.   A MINŐSÍTÉS SZABÁLYAI

Minősítések és jelölések

2.

Az adatokat akkor kell minősíteni, ha a titkosságuk biztosításához védelemre van szükségük.

3.

Az EU-minősített adatok minősítési szintjének a megfelelő minősítési útmutató szerinti meghatározásáért és a címzettekhez történő továbbításáért az adat kibocsátója felel.

4.

Az EU-minősített adatok minősítési szintjét a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban, valamint a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyandó biztonsági politikára hivatkozással kell meghatározni.

5.

A minősítést és jelölést egyértelműen és helyesen fel kell tüntetni, tekintet nélkül arra, hogy az EU-minősített adat papír, szóbeli, elektronikus vagy egyéb formájú.

6.

Egy adott dokumentum egyes részei (például oldalai, bekezdései, szakaszai, mellékletei, függelékei, toldalékai és csatolmányai) eltérő minősítést igényelhetnek, és ennek megfelelő jelölést kell kapniuk, többek között az elektronikus formában történő tárolásuk alkalmával.

7.

A dokumentum vagy a fájl egésze a legmagasabb minősítési szintű rész minősítését kapja. Ha egy dokumentumot különböző forrásokból származó adatokból állítanak össze, a kész anyagot a minősítési szint meghatározása céljából át kell nézni, mivel összességében magasabb szintű minősítést igényelhet, mint külön-külön egyes részei külön-külön.

8.

A különböző minősítési szintű részeket tartalmazó dokumentumokat lehetőség szerint úgy kell szerkeszteni, hogy az eltérő minősítésű részek könnyen felismerhetők és szükség esetén leválaszthatók legyenek.

9.

A mellékleteket kísérő levél vagy feljegyzés ugyanolyan minősítést kap, mint legmagasabb minősítési szintű melléklete. A kibocsátónak megfelelő jelöléssel egyértelműen jeleznie kell, hogy a kísérő levél vagy feljegyzés milyen szintű minősítést kap, ha a mellékleteitől elválasztják, például a következő formában:

CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL

A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű melléklet(ek) nélkül

Jelölések

10.

A 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott minősítési jelölések mellett az EU-minősített adatok további jelölésekkel láthatók el, úgymint:

a)

kibocsátójelölő-azonosító;

b)

különleges kezelési utasítás, kód vagy betűszó a dokumentum által érintett tevékenységi terület vagy a szükséges ismeret elve alapján történő továbbítási vagy felhasználási korlátozások meghatározására;

c)

a kiadhatóságra vonatkozó jelölések;

d)

adott esetben azon időpont vagy konkrét esemény, amelyet követően a minősített adat visszaminősíthető vagy a minősítés megszüntethető.

Rövidített minősítési jelölések

11.

Egy adott szöveg egyes bekezdései minősítési szintjének jelölésére egységes rövidített minősítési jelölések használhatók. A rövidítések nem helyettesítik a teljesen kiírt minősítési jelöléseket.

12.

Az EU-minősített dokumentumokon belül a szöveg egy oldalnál kisebb terjedelmű szakaszainak vagy részeinek minősítési szintje a következő egységes rövidítésekkel jelölhető:

TRES SECRET UE/EU TOP SECRET

TS-UE/EU-TS

SECRET UE/EU SECRET

S-UE/EU-S

CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL

C-UE/EU-C

RESTREINT UE/EU RESTRICTED

R-UE/EU-R

EU-minősített dokumentumok létrehozása

13.

EU-minősített dokumentum létrehozásakor:

a)

minden egyes oldalon jól láthatóan szerepeltetni kell a minősítési jelölést;

b)

minden egyes oldalt számozni kell;

c)

a dokumentumnak nyilvántartási számmal és tárggyal kell rendelkeznie, amely önmagában nem minősített adat, kivéve ha akként jelölik;

d)

a dokumentumot dátummal kell ellátni;

e)

a SECRET UE/EU SECRET és magasabb minősítési szintű dokumentumok minden egyes oldalán fel kell feltüntetni a példány sorszámát, ha azokat több példányban továbbítják.

14.

Amennyiben az EU-minősített adatokra a 13. pont nem alkalmazható, a 6. cikk (2) bekezdése értelmében kialakítandó biztonsági iránymutatásoknak megfelelő intézkedéseket kell hozni.

EU-minősített adatok visszaminősítése és a minősítés megszüntetése

15.

Az adat létrehozásakor – amennyiben lehetséges, és különösen RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adat esetén – a kibocsátó jelöli, hogy adott időpontban vagy konkrét eseményt követően az EU-minősített adat visszaminősíthető-e vagy minősítése megszüntethető-e.

16.

A Főtitkárság rendszeresen felülvizsgálja az általa őrzött EU-minősített adatokat annak megállapítására, hogy minősítésük még érvényes-e. A Főtitkárság kialakít egy rendszert az általa kibocsátott, nyilvántartásban lévő EU-minősített adatok minősítésének legalább ötévenkénti felülvizsgálatára. Nincs szükség ilyen felülvizsgálatra akkor, ha a kibocsátó már kezdetben jelezte, hogy az adatot automatikusan vissza fogják minősíteni vagy a minősítését meg fogják szüntetni, és az adatot ennek megfelelően jelölték.

III.   EU-MINŐSÍTETT ADATOK BIZTONSÁGI CÉLÚ NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

17.

A Főtitkárság vagy a tagállamok nemzeti közigazgatásai keretében működő, EU-minősített adatot kezelő valamennyi szervezeti egységénél nyilvántartót kell kialakítani, amely biztosítja, hogy az EU-minősített adatok kezelése e határozattal összhangban történjen. A nyilvántartókat a II. mellékletben meghatározott biztonsági területeken kell létrehozni.

18.

E határozat alkalmazásában a biztonsági célú nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: nyilvántartásba vétel) olyan eljárások alkalmazása, amelyek során rögzítésre kerül az anyag életciklusa, beleértve a továbbítását és a megsemmisítését is.

19.

Valamennyi CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és annál magasabb minősítésű anyagot a szervezeti egységhez való beérkezés vagy onnan történő elküldés alkalmával külön erre a célra szolgáló nyilvántartásokban kell kezelni.

20.

A Főtitkárság központi nyilvántartója nyilvántartást vezet a Tanács és a Főtitkárság által harmadik államok és nemzetközi szervezetek részére átadott valamennyi minősített adatról, valamint a harmadik államoktól vagy nemzetközi szervezetektől érkezett valamennyi minősített adatról.

21.

CIS esetében a végrehajtandó nyilvántartási eljárások a CIS-beli folyamatok keretében is elvégezhetők.

22.

A Tanács jóváhagyja az EU-minősített adatoknak biztonsági célú nyilvántartásba vételére vonatkozó biztonsági politikát.

TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET nyilvántartók

23.

A tagállamokban és a Főtitkárságon ki kell jelölni a TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatok központosított kézhez vételével és elosztásával megbízott központi nyilvántartót. Szükség esetén ennek alárendelt nyilvántartók is kijelölhetők ezen adatok nyilvántartására és kezelésére.

24.

Az alárendelt nyilvántartók nem továbbíthatnak közvetlenül TRES SECRET UE/EU TOP SECRET dokumentumokat az ugyanazon TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítéssel rendelkező, központi nyilvántartóhoz tartozó többi alárendelt nyilvántartó számára vagy kifelé e központi nyilvántartó kifejezett írásbeli jóváhagyása nélkül.

IV.   EU-MINŐSÍTETT DOKUMENTUMOK MÁSOLÁSA ÉS FORDÍTÁSA

25.

TRES SECRET EU/EU TOP SECRET minősítésű dokumentumok kizárólag a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulásával másolhatók vagy fordíthatók le.

26.

Amennyiben a SECRET UE/EU SECRET és ennél alacsonyabb minősítésű dokumentumok kibocsátója a másolásra vagy fordításra vonatkozóan nem szabott korlátozásokat, e dokumentumok a titokbirtokos utasítására másolhatók vagy fordíthatók.

27.

Az eredeti dokumentumra vonatkozó biztonsági intézkedéseket a másolatokra és a fordításokra is alkalmazni kell.

V.   EU-MINŐSÍTETT ADATOK SZÁLLÍTÁSA

28.

Az EU-minősített adatok szállítására a 30–40. pontban szereplő védelmi intézkedések vonatkoznak. Az EU-minősített adatok elektronikus eszközökön történő szállítása során – a 9. cikk (4) bekezdésétől eltérően – az alább előírt védelmi intézkedéseket – az elvesztés vagy az illetéktelen tudomására jutás kockázatának minimalizálása érdekében – kiegészíthetik az illetékes biztonsági hatóság által előírt, megfelelő technikai ellenintézkedések.

29.

A Főtitkárság és a tagállamok illetékes biztonsági hatóságai utasításokat bocsátanak ki az EU-minősített adatok e határozattal összhangban történő szállítására vonatkozóan.

Épületen vagy zárt épületcsoporton belüli szállítás

30.

A valamely épületen vagy zárt épületcsoporton belül szállított EU-minősített adatokat az azok tartalmába való betekintés megakadályozása érdekében le kell takarni.

31.

TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatokat adott épületen vagy zárt épületcsoporton belül lezárt borítékban kell szállítani, amelyen kizárólag a címzett neve tüntethető fel.

Az Unión belül

32.

Az EU-n belül épületek vagy létesítmények között szállított EU-minősített adatokat oly módon kell becsomagolni, hogy azok védettek legyenek az illetéktelen hozzáféréstől.

33.

A SECRET UE/EU SECRET szinttel bezárólag a minősített adatoknak az EU-n belüli szállítása az alábbi módok valamelyikén történik:

a)

katonai, kormányzati vagy diplomáciai futár, az esetnek megfelelően;

b)

kézi szállítás, amennyiben:

i.

az EU-minősített adatot birtokosa mindvégig magánál tartja, kivéve ha azt a II. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően tárolják;

ii.

az EU-minősített adatot útközben nem nyitják ki vagy olvassák nyilvános helyen;

iii.

az érintett személyeket tájékoztatják a biztonsággal kapcsolatos felelősségükről;

iv.

az érintetteket szükség esetén futárigazolvánnyal látják el;

c)

postaszolgálatok vagy kereskedelmi futárszolgálatok, feltéve hogy:

i.

azokat a megfelelő nemzeti biztonsági hatóság a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban jóváhagyta;

ii.

azok a 6. cikk (2) bekezdése értelmében kialakítandó biztonsági iránymutatásokban meghatározandó minimális követelményeknek megfelelő védelmi intézkedéseket alkalmaznak;

Egyik tagállamból másikba történő szállítás esetén a c) alpont rendelkezései kizárólag a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és annál alacsonyabb minősítésű adatokra alkalmazandók.

34.

Az olyan CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és SECRET UE/EU SECRET minősítésű anyagokat (pl. gépek vagy berendezések), amelyek a 33. pontban említett módon nem szállíthatók, kereskedelmi fuvarozók az V. mellékletnek megfelelően szállítmányként szállítják.

35.

TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatok szállítása az EU-n belül épületek vagy létesítmények között az adott esetnek megfelelően katonai, kormányzati vagy diplomáciai futár révén történik.

Szállítás az EU-ból valamely harmadik állam területére

36.

Az EU-ból valamely harmadik állam területére szállított EU-minősített adatot úgy kell becsomagolni, hogy az védve legyen az illetéktelen hozzáféréstől.

37.

A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és a SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatoknak az EU-ból valamely harmadik állam területére történő szállítása az alábbi módok valamelyikén történik:

a)

katonai vagy diplomáciai futár;

b)

kézi szállítás, amennyiben:

i.

a csomag hivatalos pecséttel van ellátva, vagy oly módon van becsomagolva, amelyből kiderül, hogy az hivatalos küldemény és nem képezi vámvizsgálat vagy biztonsági ellenőrzés tárgyát;

ii.

a szállítást végző személyek a csomagot azonosító és őket a csomag szállítására felhatalmazó futárigazolvánnyal rendelkeznek;

iii.

az EU-minősített adat a szállítást végző személy birtokában marad, kivéve ha azt a II. mellékletben foglalt követelményekkel összhangban tárolják;

iv.

az EU-minősített adatot tartalmazó csomagot útközben nem nyitják ki vagy olvassák nyilvános helyen; és

v.

az érintett személyeket tájékoztatják biztonsági felelősségi körükről.

38.

A CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és a SECRET UE/EU SECRET minősítésű, az EU által harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére átadott adatok szállítását a 12. cikk (2) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti adatbiztonsági megállapodások vagy adminisztratív megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

39.

RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok postaszolgálatok vagy kereskedelmi futárszolgálatok révén is szállíthatók.

40.

TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatoknak az EU-ból harmadik állam területére történő szállítása katonai vagy diplomáciai futár útján történik.

VI.   EU-MINŐSÍTETT ADATOK MEGSEMMISÍTÉSE

41.

A már nem szükséges EU-minősített dokumentumok – az archiválásra vonatkozó szabályok és rendelkezések sérelme nélkül – megsemmisíthetők.

42.

A dokumentumok birtokosainak vagy az illetékes hatóságnak az utasítására a felelős nyilvántartó hivatal semmisíti meg azokat a dokumentumokat, amelyekre a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vétel vonatkozik. Az iktatókönyveket és egyéb nyilvántartásokat ennek megfelelő módon aktualizálni kell.

43.

A SECRET UE/EU SECRET vagy TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű dokumentumok esetében a megsemmisítést tanú jelenlétében kell végrehajtani, akinek a megsemmisítendő dokumentum minősítési szintjével legalább megegyező minősítési szintű adatok megismerésére jogosító személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

44.

Az ügykezelő és – amennyiben annak jelenléte kötelező – a tanú aláírja a megsemmisítési jegyzőkönyvet, amelyet a nyilvántartóban kell iktatni. A nyilvántartó a megsemmisítési jegyzőkönyveket TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű dokumentumok esetében legalább tíz évig, a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL és a SECRET UE/EU SECRET minősítésű dokumentumok esetében pedig legalább öt évig őrzi meg.

45.

A minősített dokumentumokat – ideértve a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítéssel rendelkezőket is – a vonatkozó EU vagy az ezzel egyenértékű szabványoknak, vagy a tagállamok által a nemzeti műszaki szabványokkal összhangban jóváhagyott szabványoknak megfelelően kell megsemmisíteni, megakadályozandó az adott dokumentum egészének vagy egy részének helyreállítását.

46.

Az EU-minősített adatok tárolására szolgáló számítógépes adathordozókat a IV. melléklet 36. pontjával összhangban kell megsemmisíteni.

VII.   ELLENŐRZÉSEK ÉS ÉRTÉKELŐ LÁTOGATÁSOK

47.

Az „ellenőrzés” szót a továbbiakban:

a)

a 9. cikk (3) bekezdése és a 15. cikk (2) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti ellenőrzés; vagy

b)

a 12. cikk (5) bekezdése szerinti értékelő látogatások megjelölésére kell alkalmazni,

amelyek célja az EU-minősített adatok védelme tekintetében végrehajtott intézkedések hatékonyságának az értékelése.

48.

Ellenőrzéseket kell végezni többek között a következők céljából:

a)

az EU-minősített adatok védelme tekintetében az e határozatban megállapított minimumszabályok tiszteletben tartásának a biztosítása;

b)

a biztonság fontosságának és a hatékony kockázatkezelésnek a hangsúlyozása az ellenőrzött szervezeteken belül;

c)

ellenintézkedések ajánlása a minősített adatok bizalmas jellegének, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának sérülése által okozott hatás enyhítésére; és

d)

a biztonsági hatóságok folyamatban lévő biztonsági oktatási és tudatosságnövelő programjainak erősítése.

49.

A Tanács minden naptári év végéig elfogadja a következő évre vonatkozó, az 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt ellenőrzési programot. Az egyes ellenőrzések tényleges időpontja az érintett uniós ügynökséggel vagy szervekkel, tagállammal, harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel egyetértésben kerül meghatározásra.

Az ellenőrzések lefolytatása

50.

Az ellenőrzések célja a vizsgált szervezetre vonatkozó szabályok, rendelkezések és eljárások, valamint annak ellenőrzése, hogy a szervezeti egységnél alkalmazott gyakorlatok megfelelnek-e az e határozatban és a minősített adatoknak az adott szervezettel való cseréjére vonatkozó rendelkezésekben foglalt alapelveknek és minimumszabályoknak.

51.

Az ellenőrzések végrehajtása két szakaszban történik. Maga az ellenőrzés előtt – adott esetben – előkészítő ülésre kerül sor az érintett szervezettel. Ezen előkészítő ülést követően az ellenőrző csoport – az érintett szervezettel egyetértésben – részletes ellenőrzési programot dolgoz ki, amely a biztonság valamennyi területére kiterjed. Az ellenőrző csoport hozzáféréssel rendelkezik minden olyan helyszínhez, ahol EU-minősített adatot kezelnek, különösen a nyilvántartókhoz és a CIS kapcsolódási pontjaihoz.

52.

A tagállamok nemzeti közigazgatása tekintetében végzett ellenőrzéseket a Főtitkárság és a Bizottság közös ellenőrző csoportja felelősségével, az ellenőrizendő szervezet tisztviselőivel teljes mértékben együttműködve kell végezni.

53.

A harmadik országok és nemzetközi szervezetek tekintetében végzett ellenőrzéseket a Főtitkárság és a Bizottság közös ellenőrző csoportja felelősségével, az ellenőrizendő harmadik állam vagy nemzetközi szervezet tisztviselőivel teljes mértékben együttműködve kell végezni.

54.

Az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott EU-ügynökségeknél és -szerveknél, továbbá az Europolnál és Eurojustnál végzett ellenőrzéseket a Főtitkárság Biztonsági Hivatala végzi azon tagállam nemzeti biztonsági hatóságának szakértői segítségével, amelynek területén az ügynökség vagy a szerv található. Ebben az Európai Bizottság Biztonsági Igazgatósága (ECSD) is részt vehet, amennyiben rendszeresen cserél EU-minősített adatot az érintett ügynökséggel vagy szervvel.

55.

Az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott EU-ügynökségeknél és -szerveknél, az Europolnál és Eurojustnál valamint a harmadik államoknál és nemzetközi szervezeteknél végzett ellenőrzések esetében a nemzeti biztonsági hatóság szakértőinek segítségét és hozzájárulását a Biztonsági Bizottság által meghatározandó részletes szabályokkal összhangban kell kérni.

Ellenőrzési jelentések

56.

Az ellenőrzés végeztével a főbb következtetéseket és ajánlásokat ismertetni kell az ellenőrzött szervezettel. Ezt követően a Főtitkárság biztonsági hatóságának (a Biztonsági Hivatalnak) a felelőssége mellett az ellenőrzésről jelentést kell készíteni. Amennyiben korrekciós intézkedéseket javasolnak és ajánlásokat fogalmaznak meg, úgy a jelentésnek elegendő adatot kell tartalmaznia a levont következtetések alátámasztására. A jelentést továbbítani kell az ellenőrzött szervezet megfelelő hatósága részére.

57.

A tagállamok nemzeti közigazgatásában végrehajtott ellenőrzés esetében:

a)

az ellenőrzési jelentés tervezetét eljuttatják az érintett nemzeti biztonsági hatósághoz a benne szereplő tények helyességének és annak ellenőrzésére, hogy az nem tartalmaz RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintnél magasabb minősítésű adatokat;

b)

amennyiben az érintett tagállam nemzeti biztonsági hatósága nem kéri, hogy az ellenőrzési jelentéseket ne terjesszék általánosan, úgy azokat el kell juttatni a Biztonsági Bizottság tagjaihoz és az ECSD-hez; a jelentésnek RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésűnek kell lennie.

A Főtitkárság biztonsági hatóságának (Biztonsági Hivatalának) felelőssége mellett rendszeresen jelentést kell készíteni a tagállamokban egy adott időszakban végrehajtott ellenőrzésekből levont tanulságok kiemelése céljából, amely jelentést a Biztonsági Bizottságnak meg kell vizsgálnia.

58.

A harmadik államokban és nemzetközi szervezeteknél tett értékelő látogatások esetében a jelentést a Biztonsági Bizottságnak és az ECSD-nek kell továbbítani. A jelentésnek legalább RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésűnek kell lennie. A nyomon követő látogatás során valamennyi korrekciós intézkedést ellenőrizni kell, és ezen intézkedésekről jelentést kell tenni a Biztonsági Bizottságnak.

59.

Az EUSZ V. címének II. fejezete alapján létrehozott EU-ügynökségeknél és -szerveknél, továbbá az Europolnál és az Eurojustnál végzett ellenőrzések esetén, az ellenőrzési jelentéseket továbbítani kell a Biztonsági Bizottság tagjainak és az ECSD-nek. Az ellenőrzési jelentés tervezetét eljuttatják az érintett ügynökséghez vagy szervhez a benne szereplő tények helyességének és annak ellenőrzésére, hogy az nem tartalmaz RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintnél magasabb minősítésű adatokat. A nyomon követő látogatás során valamennyi korrekciós intézkedést ellenőrizni kell, és ezen intézkedésekről jelentést kell tenni a Biztonsági Bizottságnak.

60.

A Főtitkárság biztonsági hatósága a 48. pontban meghatározott célok érdekében rendszeres ellenőrzéseket folytat a Főtitkárság szervezeti egységeinél.

Az ellenőrzések során használt ellenőrző lista

61.

A Főtitkárság biztonsági hatósága (a Biztonsági Hivatal) a biztonsági ellenőrzések során használandó, az ellenőrizendő elemeket tartalmazó ellenőrző listát készít és azt frissíti. Ezt az ellenőrző listát továbbítani kell a Biztonsági Bizottság részére.

62.

Az ellenőrző lista kitöltéséhez szükséges adatokat – különösen az ellenőrzés során – az ellenőrzött szervezet biztonsági vezetőitől kell beszerezni. Az ellenőrző listát a részletes kitöltést követően az ellenőrzött szervvel egyetértésben minősíteni kell. E lista nem képezi az ellenőrzési jelentés részét.

IV. MELLÉKLET

A CIS-EN KEZELT EU-MINŐSÍTETT ADATOK VÉDELME

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a melléklet a 10. cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határoz meg.

2.

A CIS-ben folytatott műveletek biztonsága és helyes működése tekintetében alapvető fontosságúak az információvédelem következő jellemzői és szempontjai:

Hitelesség

:

annak garanciája, hogy az információ valódi és jóhiszemű forrásokból származik;

Rendelkezésre állás

:

az engedéllyel rendelkező szervezet kérelemére megvalósuló hozzáférhetőség és felhasználhatóság;

Bizalmasság

:

annak garanciája, hogy az információ nem hozzáférhető illetéktelen személy, szervezet vagy folyamat részére;

Sértetlenség

:

az információk és eszközök hitelességének és teljességének védelme;

Letagadhatatlanság

:

egy cselekmény vagy esemény megtörténtének bizonyíthatósága annak érdekében, hogy ezt a cselekedetet vagy eseményt később ne lehessen letagadni.

II.   INFORMÁCIÓVÉDELMI ELVEK

3.

Az alábbiakban foglalt rendelkezések képezik az EU-minősített adatokat kezelő minden CIS biztonságosságának alapját. E rendelkezések végrehajtásának részletes követelményeit az információvédelmi biztonsági előírások és biztonsági iránymutatások határozzák meg.

Biztonsági kockázatkezelés

4.

A biztonsági kockázatkezelés a CIS meghatározásának, kialakításának, működtetésének és fenntartásának szerves részét képezi. A kockázatkezelést (értékelés, tulajdonképpeni kezelés, elfogadás, kommunikáció) ismétlődő folyamatként kell elvégezni, a rendszertulajdonosok, projekthatóságok, működtető hatóságok és biztonsági jóváhagyó hatóságok képviselőivel közösen, egy kipróbált, átlátható és teljes mértékben érthető kockázatértékelési folyamat alkalmazásával. A CIS alkalmazási körét és eszközeit a kockázatkezelési folyamat kezdetekor egyértelműen meg kell határozni.

5.

Az illetékes hatóságoknak át kell tekinteniük a CIS-t fenyegető potenciális veszélyeket, valamint naprakész és pontos, az aktuális működési környezetet tükröző fenyegetésértékeléssel kell rendelkezniük. A változó információtechnológiai környezettel való lépéstartás érdekében folyamatosan frissíteniük kell a sebezhetőségi kérdésekkel kapcsolatos ismereteiket, és rendszeresen felül kell vizsgálniuk a sebezhetőségi értékeléseket.

6.

A biztonsági kockázatkezelés célja olyan biztonsági intézkedések alkalmazása, melyek eredményeképpen kielégítő egyensúly teremthető a felhasználók igényei, a költségek és a fennmaradó biztonsági kockázatok között.

7.

Egy adott CIS akkreditálásának vonatkozásában a megfelelő biztonsági akkreditációs hatóság által meghatározott különös követelményeknek, nagyságrendnek és részletességnek arányban kell állnia a valamennyi vonatkozó tényező figyelembe vételével – a CIS-ben kezelt EU-minősített adatok minősítési szintjét is beleértve – megállapított kockázattal. Az akkreditáció magában foglalja a fennmaradó kockázat hivatalos megállapítását és a fennmaradó kockázatnak a felelős hatóság általi elfogadását.

Biztonság a CIS teljes életciklusán keresztül

8.

A biztonság a CIS teljes életciklusa alatt követelmény, az indítástól kezdve egészen a működésből való kivonásig.

9.

Az életciklus minden szakaszára meg kell állapítani a CIS-ben érintett egyes résztvevők biztonsági szerepét és a biztonság tekintetében a többi résztvevővel folytatott interakcióját.

10.

A CIS-t – a technikai és nem technikai biztonsági intézkedéseket is beleértve – az akkreditációs folyamat során biztonsági tesztelésnek kell alávetni a kellő biztonsági szintről való meggyőződés érdekében, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy azt helyesen telepítették, integrálták és konfigurálták.

11.

A biztonsági értékeléseket, ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat a CIS működése és karbantartása során, valamint rendkívüli körülmények felmerülése esetén rendszeresen ismételni kell.

12.

A CIS biztonsági dokumentációja az életciklusa alatt a változás- és konfigurációkezelés szerves részeként folyamatosan fejlődik.

Legjobb gyakorlat

13.

A Főtitkárság és a tagállamok együttműködnek a CIS-en kezelt EU-minősített adatok védelmére vonatkozó legjobb gyakorlat kialakítása érdekében. A legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatások tartalmazzák a CIS-szel kapcsolatos, az adott fenyegetésekkel és sebezhetőségekkel szemben bizonyítottan hatékony technikai, fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket.

14.

A CIS-ben kezelt EU-minősített adatok védelme az információvédelemben részt vevő – az EU-n belüli és kívüli – szervezetek által levont tanulságokra épül.

15.

A legjobb gyakorlat terjesztése és azt követő végrehajtása hozzájárul a Főtitkárság és az EU-minősített adatot kezelő tagállamok által működtetett, különböző CIS-ek azonos biztonsági szintjének eléréséhez.

Mélységi védelem

16.

A CIS-t fenyegető veszélyek enyhítése érdekében technikai és nem technikai biztonsági intézkedéseket kell végrehajtani, melyek többszörös biztonsági réteget alkotnak. E rétegek az alábbiak:

a)   elrettentés: a CIS megtámadását tervező bármely ellenség elrettentését célzó biztonsági intézkedések;

b)   megelőzés: a CIS megtámadásának megakadályozását célzó biztonsági intézkedések;

c)   észlelés: a CIS megtámadásának észlelését célzó biztonsági intézkedések;

d)   ellenálló képesség: a támadás hatásának az információk vagy CIS-eszközök minimumára való korlátozását és a további kár megelőzését célzó biztonsági intézkedések; és

e)   helyreállítás: a CIS biztonságos helyzetének helyreállítását célzó biztonsági intézkedések.

Az ilyen biztonsági intézkedések szigorúságának mértékét kockázatfelmérés alapján kell meghatározni.

17.

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy képesek legyenek a szervezeti vagy nemzeti határokon esetlegesen átnyúló eseményekre való reagálásra a reagálások összehangolása, valamint az ilyen eseményekről és a kapcsolódó kockázatokról való információcsere érdekében (számítógépes szükséghelyzeti válaszadási képességek).

A minimalitás és a legkisebb kiváltság elve

18.

A szükségtelen kockázat elkerülése érdekében kizárólag a működési követelmények teljesítéséhez alapvetően szükséges funkcionalitásokat, eszközöket és szolgáltatásokat kell végrehajtani.

19.

A CIS felhasználói és az automatizált folyamatok kizárólag a feladataik elvégzéséhez szükséges hozzáférésekkel, kiváltságokkal vagy engedélyekkel rendelkezhetnek a balesetek, hibák vagy a CIS-erőforrások illetéktelen felhasználásából eredő károk korlátozása érdekében.

20.

A CIS által végrehajtott nyilvántartási eljárásokat – szükség esetén – az akkreditációs folyamat részeként ellenőrizni kell.

Információvédelmi tudatosság

21.

A CIS biztonsága védelmének első vonalát a kockázatok és a rendelkezésre álló biztonsági intézkedések ismerete képezi. A CIS életciklusában érintett valamennyi személynek – a felhasználókat is beleértve – tudatában kell lennie különösen annak, hogy:

a)

a biztonsági hiányosságok jelentősen károsíthatják a CIS-t;

b)

az összekapcsolódásból és egymásra utaltságból adódóan másokat milyen károk érhetnek; és

c)

a rendszerben és folyamatokban betöltött szerepeik szerint személyesen felelősek és elszámoltathatók a CIS biztonságáért.

22.

A biztonsággal kapcsolatos felelősség ismeretének biztosítása érdekében valamennyi érintett személy – beleértve a vezető tisztviselőket és a CIS-felhasználókat is – számára kötelező információvédelmi oktatást és tudatosságnövelő képzést kell szervezni.

Az IT biztonsági termékek értékelése és jóváhagyása

23.

A biztonsági intézkedések – védelmi szintként meghatározott – szükséges megbízhatósági szintjét a kockázatkezelési eljárás eredménye alapján és a vonatkozó biztonsági előírásokkal és biztonsági iránymutatásokkal összhangban kell meghatározni.

24.

A védelmi szintet nemzetközileg elismert vagy nemzeti szinten jóváhagyott folyamatok és módszerek alkalmazásával kell ellenőrizni. Ez elsősorban értékelés, ellenőrzés és auditálás lehet.

25.

Az EU-minősített adatok védelmére szolgáló kriptográfiai termékeket valamely tagállam nemzeti kriptográfiai jóváhagyó hatósága (CAA) értékeli és jóváhagyja.

26.

A Tanács vagy a főtitkár általi jóváhagyásra irányuló ajánlást megelőzően, a 10. cikk (6) bekezdésének megfelelően ezeket az EU-minősített adat védelmére szolgáló kriptográfiai termékeket a berendezés tervezésében vagy gyártásában részt nem vevő tagállam megfelelő minősítéssel rendelkező hatósága (AQUA) általi második értékelésnek kell alávetni, amelyen azoknak meg kell felelniük. A második értékelés során a vizsgálat részletessége az érintett termékek által védendő EU-minősített adat tervezett legmagasabb minősítési szintjétől függ. A Tanács a kriptográfiai termékek értékelésére és jóváhagyására vonatkozó biztonsági politikát hagy jóvá.

27.

A Tanács vagy a főtitkár – konkrét működési indokok alapján, adott esetben – a Biztonsági Bizottság ajánlására figyelmen kívül hagyhatja a 25. és a 26. pontban foglalt követelményeket, és meghatározott időtartamra ideiglenes jóváhagyást biztosíthat a 10. cikk (6) bekezdésében foglalt eljárással összhangban.

28.

A megfelelő minősítéssel rendelkező hatóság valamely tagállam kriptográfiai jóváhagyó hatósága, amely a Tanács által meghatározott szempontok alapján akkreditációt nyert az EU-minősített adatok védelmére szolgáló kriptográfiai termékek második értékelésének elvégzésére.

29.

A Tanács a nem kriptográfiai IT biztonsági termékek minősítésére és jóváhagyására vonatkozó biztonsági politikát hagy jóvá.

Adattovábbítás biztonságos területeken belül

30.

E határozat rendelkezései ellenére, amennyiben az EU-minősített adatok továbbítása biztonságos területekre korlátozódik, rejtjelezetlen továbbítás vagy alacsonyabb szintű rejtjelezés alkalmazható a kockázatkezelési folyamat eredményére alapozva és a biztonsági akkreditációs hatóság jóváhagyásával.

A CIS-ek biztonságos összekapcsolása

31.

E határozat alkalmazásában a rendszerek összekapcsolása két vagy több információtechnológiai rendszer adatok és egyéb információforrások megosztása (pl. kommunikáció) céljából történő, egyirányú vagy többirányú, közvetlen összekapcsolását jelenti.

32.

A CIS valamennyi vele összekapcsolt információtechnológiai rendszert bizalmatlanul kezel, és a minősített adatok cseréjének ellenőrzése céljából védelmi intézkedéseket hajt végre.

33.

A CIS más információtechnológiai rendszerrel való minden összekapcsolása tekintetében a következő alapkövetelményeknek kell eleget tenni:

a)

az ilyen összekapcsolások üzleti vagy üzemeltetési követelményeit az illetékes hatóságok határozzák meg és hagyják jóvá;

b)

az összekapcsolást kockázatkezelési és akkreditációs eljárásnak kell alávetni, és ahhoz az illetékes biztonsági akkreditációs hatóság (SAA) jóváhagyása szükséges; és

c)

valamennyi CIS körzethatárán határvédelmi szolgáltatásokat (BPS) kell létesíteni.

34.

Akkreditált CIS nem kapcsolható össze nem védett vagy nyilvános hálózattal, kivéve, ha a CIS jóváhagyott, a CIS és a nyilvános hálózat között e célból telepített határvédelmi szolgáltatással rendelkezik. Az ilyen összekapcsolásra vonatkozó biztonsági intézkedéseket az illetékes CIS információvédelmi hatóságnak felül kell vizsgálnia, és az illetékes biztonsági akkreditációs hatóságnak jóvá kell hagynia.

Amennyiben a nem védett vagy nyilvános hálózatot kizárólag adatközvetítésre használják, és az adatokat a 10. cikknek megfelelően jóváhagyott kriptográfiai termékkel kódolták, az ilyen kapcsolat nem tekintendő összekapcsolásnak.

35.

Tilos a TRES SECRET UE/EU TOP SECRET minősítésű adatok kezelésére akkreditált CIS közvetlen vagy kaszkád módon való összekapcsolása nem védett vagy nyilvános hálózattal.

Számítógépes adathordozók

36.

A számítógépes adathordozókat az illetékes biztonsági hatóság által jóváhagyott eljárásokkal összhangban meg kell semmisíteni.

37.

A számítógépes adathordozókat a 6. cikk (1) bekezdése szerint kidolgozandó biztonsági politikával összhangban kell újrafelhasználni vagy visszaminősíteni, továbbá e politikával összhangban kell a minősítésüket megszüntetni.

Szükséghelyzet

38.

Az e határozatban foglalt rendelkezések ellenére, szükséghelyzetben – például fenyegető vagy ténylegesen fennálló válság-, konfliktus- vagy háborús helyzetben – vagy rendkívüli üzemeltetési körülmények között az alábbiakban leírt különös eljárások alkalmazhatók.

39.

EU-minősített adatok az illetékes hatóság beleegyezésével továbbíthatók alacsonyabb minősítési szintre jóváhagyott kriptográfiai termékek felhasználásával vagy rejtjelezés nélkül, amennyiben a késedelem által okozott kár egyértelműen meghaladná a minősített adatok illetéktelen hozzáférhetővé tétele által okozott kárt, és ha:

a)

a küldő, illetve az átvevő nem rendelkezik az előírt rejtjelezési lehetőséggel vagy egyáltalán rejtjelezési lehetőséggel; és

b)

a minősített anyag más eszközökkel nem továbbítható időben.

40.

A 38. pontban meghatározott körülmények esetén továbbított minősített adat nem látható el olyan jelöléssel vagy jelzéssel, amely azt a nem minősített adatoktól vagy elérhető kriptográfiai eszköz által védhető adattól megkülönbözteti. Az átvevőket késedelem nélkül, egyéb módon értesíteni kell a minősítési szintről.

41.

Amennyiben a 38. pontban említett eljárás alkalmazására kerül sor, jelentést kell tenni az illetékes hatóságnak és a Biztonsági Bizottságnak.

III.   INFORMÁCIÓVÉDELMI FELADATKÖRÖK ÉS HATÓSÁGOK

42.

A tagállamok és a Főtitkárság a következő információvédelmi feladatköröket állapítják meg. E feladatkörök nem igényelnek külön szervezeti egységeket. Külön megbízatással kell rendelkezniük. Mindazonáltal, e feladatkörök és az azokat kísérő felelősségi körök ugyanazon szervezeti egységen belül kombinálhatók vagy integrálhatók, vagy különböző szervezeti egységek között lehet őket megosztani, feltéve hogy elkerülhető a belső összeférhetetlenség vagy a feladatok ütközése.

Információvédelmi hatóság

43.

Az információvédelmi hatóság felelős az alábbiakért:

a)

információvédelmi biztonsági politikák és biztonsági iránymutatások kidolgozása, és azok hatékonyságának és helyénvalóságának figyelemmel kísérése;

b)

a kriptográfiai termékekkel kapcsolatos technikai információk védelme és igazgatása;

c)

annak biztosítása, hogy az EU-minősített adatok védelmére kiválasztott információvédelmi intézkedések megfeleljenek a jogosultságot és kiválasztást szabályozó, vonatkozó politikáknak;

d)

annak biztosítása, hogy a kriptográfiai termékek kiválasztása a jogosultságot és kiválasztást szabályozó politikáknak megfelelően történjen;

e)

az információvédelemmel kapcsolatos képzés és tudatosságnövelés koordinálása;

f)

konzultáció a rendszerszolgáltatóval, a biztonsági szereplőkkel és a felhasználók képviselőivel az információvédelmi biztonsági politikák és biztonsági iránymutatások tekintetében; és

g)

megfelelő szakértelem rendelkezésre állásának biztosítása a Biztonsági Bizottság információvédelmi kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportjában.

TEMPEST-hatóság

44.

A TEMPEST-hatóság felelős azért, hogy a CIS megfeleljen a TEMPEST-politikáknak és -iránymutatásoknak. Megadja a jóváhagyást a működési környezetükben meghatározott minősítési szintig EU-minősített adatok védelmét szolgáló berendezésekre és termékekre vonatkozó TEMPEST-ellenintézkedésekre.

Kriptográfiai jóváhagyó hatóság

45.

A kriptográfiai jóváhagyó hatóság (CAA) felel annak biztosításáért, hogy a kriptográfiai termékek megfeleljenek a nemzeti kriptográfiai politikának, vagy a Tanács kriptográfiai politikájának. A kriptográfiai termékek tekintetében megadja a jóváhagyást arra, hogy azok működési környezetükben meghatározott minősítési szintig EU-minősített adatokat részesítsenek védelemben. A tagállamok tekintetében a CAA felel továbbá a kriptográfiai termékek értékeléséért is.

Kriptográfiai terjesztési hatóság

46.

A kriptográfiai terjesztési hatóság (CDA) felelős az alábbiakért:

a)

az EU kriptográfiai anyag igazgatása és könyvelése;

b)

annak biztosítása, hogy valamennyi EU kriptográfiai anyag könyvelése, biztonságos kezelése, tárolása és terjesztése tekintetében a megfelelő eljárásokat alkalmazzák és csatornákat hozzák létre; és

c)

az EU kriptográfiai anyag továbbításának biztosítása az azt felhasználó egyénektől vagy szolgálatoktól, vagy azok felé.

Biztonsági akkreditációs hatóság

47.

Minden egyes rendszer biztonsági akkreditációs hatósága a következő feladatokat látja el:

a)

annak biztosítása, hogy a CIS megfeleljen a vonatkozó biztonsági politikáknak és biztonsági iránymutatásoknak, jóváhagyási tanúsítvány kiadása arról, hogy a CIS működési környezetében meghatározott minősítési szintig EU-minősített adatokat kezelhet, az akkreditáció feltételeinek és azon kritériumoknak a meghatározása, amelyek esetében ismételt jóváhagyás szükséges;

b)

biztonsági akkreditációs folyamat létrehozása a vonatkozó politikákkal összhangban, egyértelműen megállapítva a jóváhagyási feltételeket a felelőssége alá tartozó CIS tekintetében;

c)

biztonsági akkreditációs stratégia kialakítása, amely a megkövetelt biztonsági szinttel arányosan meghatározza az akkreditációs eljárás részletességének mértékét;

d)

a biztonsággal kapcsolatos dokumentáció, többek között a kockázatkezelés és fennmaradó kockázat megállapítása, a rendszerspecifikus biztonsági követelmények megállapítása (a továbbiakban SSRS), a biztonsági végrehajtás ellenőrzési dokumentációja és a biztonsági üzemeltetési eljárások (a továbbiakban: SecOP) megvizsgálása és jóváhagyása, és annak biztosítása, hogy az összhangban álljon a Tanács biztonsági szabályaival és politikájával;

e)

a CIS-szel kapcsolatos biztonsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése biztonsági értékelések, ellenőrzések vagy felülvizsgálatok végrehajtása vagy támogatása révén;

f)

biztonsági követelmények meghatározása (pl. személyi biztonsági tanúsítványok szintjei) a CIS tekintetében betöltött szenzitív beosztások tekintetében;

g)

a CIS biztonságát szolgáló engedélyezett kriptográfiai és TEMPEST-termékek kiválasztásának jóváhagyása;

h)

CIS másik CIS-szel való összekapcsolódásának jóváhagyása, vagy adott esetben a közös engedélyezésben való részvétel; és

i)

a rendszerszolgáltatóval, a biztonsági szereplőkkel és a felhasználók képviselőivel való konzultálás a biztonsági kockázatkezelés tekintetében – különös tekintettel a fennmaradó kockázatra –, valamint a jóváhagyási tanúsítvány kiadási feltételei tekintetében.

48.

A Főtitkárság biztonsági akkreditációs hatósága felel a Főtitkárság hatáskörében működő valamennyi CIS akkreditálásáért.

49.

A tagállamok érintett biztonsági akkreditációs hatósága felel a tagállamok hatáskörében működő CIS-ek és azok rendszerelemeinek akkreditálásáért.

50.

Közös biztonsági akkreditációs bizottság (SAB) felel a mind a Főtitkárság, mind a tagállamok biztonsági akkreditációs hatóságai hatáskörébe tartozó CIS akkreditálásáért. A SAB az egyes tagállamok biztonsági akkreditációs hatóságainak képviselőiből áll, és ülésein részt vesz a Bizottság biztonsági akkreditációs hatóságának egy képviselője. A CIS-hez kapcsolódó egyéb szervezetek meghívást kapnak az adott rendszerrel foglalkozó ülésekre.

A SAB elnöke a Főtitkárság biztonsági akkreditációs hatóságának a képviselője. A SAB a CIS-hez kapcsolódó intézmények, tagállamok és más szervezetek biztonsági akkreditációs hatóságai képviselőinek konszenzusos határozatai alapján jár el. Rendszeres időközönként jelentést tesz tevékenységeiről a Biztonsági Bizottságnak, és azt valamennyi akkreditációs tanúsítványról értesíti.

Információvédelmi üzemeltetési hatóság

51.

Minden egyes rendszer információvédelmi üzemeltetési hatósága felelős az alábbiakért:

a)

biztonsági dokumentáció kidolgozása a biztonsági politikákkal és biztonsági iránymutatásokkal összhangban, különösen a rendszerspecifikus biztonsági követelmények megállapítása (SSRS), ideértve a fennmaradó kockázat megállapítását, a biztonsági üzemeltetési eljárásokat (SecOP) és a CIS akkreditációs folyamatának részét képező kriptográfiai tervet;

b)

részvétel a rendszerspecifikus technikai biztonsági intézkedések, eszközök és szoftverek kiválasztásában és tesztelésében, a végrehajtásuk felügyelete és annak biztosítása, hogy azokat a vonatkozó biztonsági dokumentációnak megfelelően, biztonságosan telepítsék, konfigurálják és tartsák karban;

c)

részvétel a TEMPEST biztonsági intézkedések és eszközök kiválasztásában, amennyiben az a rendszerspecifikus biztonsági követelmények szerint szükséges, és annak biztosítása, hogy azokat a TEMPEST-hatósággal együttműködésben, biztonságosan telepítsék és tartsák karban;

d)

a biztonsági üzemeltetési eljárások végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzése és szükség esetén a működési biztonsággal kapcsolatos felelősségnek a rendszertulajdonosra ruházása;

e)

a kriptográfiai termékek kezelése, biztosítva a kriptográfiai és ellenőrzött elemek védelmét és – adott esetben – biztosítva a kriptográfiai változók generálását;

f)

biztonsági elemzések felülvizsgálatának és tesztelésének a kivitelezése, különösen a vonatkozó kockázati jelentéseknek a biztonsági akkreditációs hatóság (SAA) előírásai szerinti elkészítése céljából;

g)

CIS-specifikus információvédelmi képzés nyújtása;

h)

CIS-specifikus biztonsági intézkedések végrehajtása és működtetése.

V. MELLÉKLET

IPARBIZTONSÁG

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a melléklet a 11. cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. A melléklet meghatározza Főtitkárság által odaítélt minősített szerződések megkötését megelőző tárgyalások és a szerződések teljes életciklusa során a gazdálkodó vagy más szervezetekre alkalmazandó általános biztonsági rendelkezéseket.

2.

A Tanács az iparbiztonságra vonatkozó politikát hagy jóvá, amely felvázolja különösen a telephely biztonsági tanúsítványokra, a biztonsági mellékletre, a látogatásokra, az EU-minősített adatok továbbítására és szállítására vonatkozó részletes követelményeket.

II.   A MINŐSÍTETT SZERZŐDÉSEKBEN TALÁLHATÓ BIZTONSÁGI ELEMEK

Biztonsági minősítési jegyzék (SCG)

3.

A pályázati felhívás kiírását vagy a minősített szerződés odaítélését megelőzően a Főtitkárság szerződő hatóságként meghatározza a pályázók és vállalkozók részére nyújtandó bármely adat biztonsági minősítését, valamint a vállalkozó által létrehozandó bármely adat biztonsági minősítését. E célból a Főtitkárság elkészíti a szerződés teljesítése során alkalmazandó SCG-t.

4.

A minősített szerződés különféle elemeire vonatkozó biztonsági minősítések meghatározása érdekében az alábbi elveket kell alkalmazni:

a)

az SCG elkészítése során a Főtitkárságnak figyelembe kell vennie valamennyi vonatkozó biztonsági szempontot, köztük a nyújtott adathoz rendelt és az adat kibocsátója által a szerződéshez való használatra jóváhagyott biztonsági minősítést;

b)

a szerződés minősítésének általános szintje nem lehet alacsonyabb bármely elemének legmagasabb minősítési szintjénél; és

c)

adott esetben a Főtitkárság kapcsolatba lép a tagállamok nemzeti biztonsági hatóságaival/kijelölt biztonsági hatóságaival vagy más érintett illetékes biztonsági hatósággal, egy szerződés teljesítése során a vállalkozók által létrehozott vagy azok részére nyújtott adat minősítését érintő bármilyen változás esetén és az SCG bármilyen további változása esetén.

Biztonsági melléklet (SAL)

5.

A szerződésspecifikus biztonsági követelményeket biztonsági mellékletben (SAL) kell leírni. Adott esetben a SAL tartalmazza az SCG-t, és a minősített vállalkozói vagy alvállalkozói szerződésnek szerves részét képezi.

6.

A SAL tartalmazza a vállalkozók és alvállalkozók részére az e határozatban foglalt minimumszabályok teljesítését előíró rendelkezéseket. A minimumszabályok be nem tartása elegendő indokot jelenthet a szerződés felbontására.

Projektbiztonsági utasítás (PSI)

7.

Az EU-minősített adatokhoz való hozzáférést, vagy azok kezelését vagy tárolását magában foglaló program vagy projekt hatályának függvényében a program vagy projekt irányítására kijelölt szerződő hatóság az adott programra/projektre vonatkozó biztonsági utasításokat (PSI) dolgozhat ki. A PSI-hez a tagállamoknak a programban/projektben részt vevő nemzeti biztonsági hatósága/kijelölt biztonsági hatósága vagy bármely más illetékes biztonsági hatóság általi jóváhagyás szükséges, és a PSI-k további biztonsági követelményeket tartalmazhatnak.

III.   LÉTESÍTMÉNYI BIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS (FSC)

8.

Az FSC-t a tagállam nemzeti biztonsági hatósága/kijelölt biztonsági hatósága vagy bármely más illetékes biztonsági hatósága bocsátja ki annak jelzésére, hogy – a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban – egy gazdálkodó vagy más szervezet képes az EU-minősített adatnak a telephelyükön, megfelelő minősítési szinten (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET) való védelmére. A tanúsítványt be kell mutatni a Tanács Főtitkárságának mint a szerződő hatóságnak, mielőtt egy vállalkozó, alvállalkozó vagy potenciális vállalkozó vagy alvállalkozó számára az EU-minősített adathoz való hozzáférést biztosítanának vagy engedélyeznének.

9.

Az FSC kiállításakor a megfelelő NSA vagy DSA legalább:

a)

értékeli a gazdálkodó vagy egyéb szervezet feddhetetlenségét;

b)

értékeli a szervezet tulajdonlását, ellenőrzését, valamint hogy fennáll-e olyan indokolatlan befolyás, amely biztonsági kockázatnak tekinthető;

c)

ellenőrzi, hogy a gazdálkodó vagy egyéb szervezet létesített-e olyan helyszíni biztonsági rendszert, amely a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatok vagy anyagok – az e határozatban foglalt követelmények szerinti – védelméhez szükséges minden megfelelő biztonsági intézkedésre kiterjed;

d)

ellenőrzi, hogy azon vezetők, tulajdonosok és alkalmazottak személyi biztonsági státusát, akiknek CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adathoz hozzáféréssel kell rendelkezniük, az e határozatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően határozták-e meg;

e)

ellenőrzi, hogy a gazdálkodó vagy egyéb szervezet kinevezett-e biztonsági megbízottat (FSO), aki felelősséggel tartozik a vezetőinek a biztonsági kötelezettségeknek a szervezeten belül történő érvényesítéséért.

10.

Adott esetben a Főtitkárság szerződő hatóságként értesíti a megfelelő nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságot vagy bármely más illetékes biztonsági hatóságot, hogy a szerződést megelőző szakaszban vagy a szerződés teljesítéséhez FSC-re van szükség. FSC-re vagy PSC-re akkor van szükség a szerződéskötés előtti szakaszban, ha a pályázati eljárás során CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adatot kell átadni.

11.

A szerződő hatóság nem köthet minősített szerződést a megfelelőnek tartott pályázóval azt megelőzően, hogy kézhez kapná az érintett vállalkozó vagy alvállalkozó bejegyzésének helye szerinti tagállam nemzeti biztonsági hatósága/kijelölt biztonsági hatósága által kiállított megerősítést arról, hogy szükség szerint megfelelő FSC-vel rendelkeznek.

12.

Az FSC-t kibocsátó nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóság vagy bármely más illetékes biztonsági hatóság az FSC-t érintő bármely változásról értesíti a Főtitkárságot mint szerződő hatóságot. Alvállalkozói szerződés esetén a nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságot, illetve bármely egyéb illetékes biztonsági hatóságot ennek megfelelően tájékoztatni kell.

13.

Az FSC-nek az adott nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóság vagy bármely más illetékes biztonsági hatóság általi visszavonása elegendő indokot szolgáltat a Főtitkárságnak mint szerződő hatóságnak a minősített szerződés megszüntetésére vagy a pályázónak a versenyből való kizárására.

IV.   MINŐSÍTETT VÁLLALKOZÓI ÉS ALVÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉSEK

14.

Amikor egy pályázó részére a szerződést megelőző szakaszban EU-minősített adatot adnak át, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell egy olyan kitételt, amely azt a pályázót, aki végül nem nyújtja be pályázatát, vagy akit nem választanak ki, arra kötelezi, hogy adott időn belül valamennyi minősített dokumentumot szolgáltassa vissza.

15.

Amint sor kerül egy minősített vállalkozói vagy alvállalkozói szerződés odaítélésére, a Főtitkárság szerződő hatóságként értesíti a vállalkozó vagy alvállalkozó nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságát vagy bármely más illetékes biztonsági hatóságát a minősített szerződés biztonsági előírásairól.

16.

Amennyiben egy ilyen szerződést megszüntetnek, a Főtitkárság szerződő hatóságként (és/vagy a nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóság vagy adott esetben bármely más illetékes biztonsági hatóság, alvállalkozói szerződés esetén) késedelem nélkül értesíti azon tagállam nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságát vagy bármely más illetékes biztonsági hatóságát, amelyben a vállalkozót vagy alvállalkozót bejegyezték.

17.

Általános szabály, hogy a vállalkozó vagy alvállalkozó a minősített vállalkozói vagy alvállalkozói szerződés lejártát követően köteles valamennyi EU-minősített adatot visszaszolgáltatni a szerződő hatóságnak

18.

Az EU-minősített adatoknak a szerződés teljesítése során vagy a szerződés lejártával történő megsemmisítésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket a SAL-ban kell lefektetni.

19.

Amennyiben a vállalkozó vagy alvállalkozó engedélyt kap az EU-minősített adatok megtartására a szerződés lejártát követően, továbbra is be kell tartani az e határozatban foglalt minimumszabályokat, és a vállalkozónak vagy alvállalkozónak védenie kell az EU-minősített adatok bizalmasságát.

20.

A pályázati kiírás és a szerződés határozza meg azon feltételeket, amelyek szerint a vállalkozó alvállalkozói szerződést köthet.

21.

Mielőtt a vállalkozó a minősített szerződés bármely részére alvállalkozókat szerződtetne, ehhez engedélyt kér a Főtitkárságtól mint szerződő hatóságtól. Nem köthető alvállalkozói szerződés az olyan nem uniós államban bejegyzett gazdálkodó vagy más szervezetekkel, amely nem kötött adatbiztonsági megállapodást az EU-val.

22.

A vállalkozó felel annak biztosításáért, hogy minden alvállalkozói tevékenységet az e határozatban foglalt minimumszabályokkal összhangban folytassanak, és az alvállalkozó részére nem ad át EU-minősített adatot vagy anyagot az azt kibocsátó előzetes írásbeli engedélye nélkül.

23.

A vállalkozó vagy az alvállalkozó által létrehozott vagy kezelt EU-minősített adatok tekintetében a kibocsátót megillető jogokat a szerződő hatóság gyakorolja.

V.   MINŐSÍTETT SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS LÁTOGATÁSOK

24.

Amennyiben a Főtitkárságnak, a vállalkozóknak vagy az alvállalkozóknak egy minősített szerződés teljesítéséhez egymás telephelyén CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy SECRET UE/EU SECRET minősítésű adathoz kell hozzáférniük, a látogatásokat a nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságokkal vagy bármely más érintett illetékes biztonsági hatósággal összeköttetésben kell megszervezni. Egyes meghatározott projektekre vonatkozóan azonban a nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságok megállapodhatnak egy olyan eljárásról, amely alapján közvetlenül meg lehet szervezni e látogatásokat.

25.

Minden látogatónak megfelelő PSC-vel kell rendelkeznie, és teljesítenie kell a „szükséges ismeret” feltételét a Főtitkárság szerződésével kapcsolatos EU-minősített adatokhoz való hozzáféréshez.

26.

A látogatók csak a látogatás céljához kapcsolódó EU-minősített adatokhoz kapnak hozzáférést.

VI.   EU-MINŐSÍTETT ADATOK TOVÁBBÍTÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA

27.

Az EU-minősített adatok elektronikus úton történő továbbítása tekintetében a 10. cikk és a IV. melléklet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

28.

Az EU-minősített adatok szállítására a III. melléklet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban.

29.

Az EU-minősített adatok szállítmányként való szállítása biztonsági előírásainak meghatározása során az alábbi elveket kell alkalmazni:

a)

a szállítás valamennyi szakasza alatt garantálni kell a biztonságot, a kiindulási helytől a végső úti célig;

b)

egy adott szállítmányra megállapított védelmi szintet az abban foglalt anyag legmagasabb minősítési szintje határozza meg;

c)

a szállítást végző vállalatok megfelelő szintű FSC-vel rendelkeznek. Ilyen esetekben a szállítmányt kezelő személyzetnek biztonsági ellenőrzésen kell átesnie az I. melléklettel összhangban;

d)

a SECRET UE/EU SECRET vagy CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIEL adatként minősített anyag bármilyen, határokon átnyúló szállítását megelőzően a feladó szállítási tervet készít, amelyet az érintett nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságok vagy más illetékes biztonsági hatóságok jóváhagynak;

e)

az útvonalak lehetőség szerint közvetlenek, és a szállítást a körülmények engedte lehető leggyorsabban hajtják végre;

f)

az útvonalak lehetőség szerint kizárólag tagállamokon keresztül vezetnek. Nem uniós tagállamokon keresztül vezető útvonalakon kizárólag mind a feladó, mind a címzett államának nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatósága vagy más illetékes biztonsági hatósága által kiadott jóváhagyást követően lehet haladni.

VII.   EU-MINŐSÍTETT ADAT ÁTADÁSA HARMADIK ÁLLAMOKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE

30.

Az EU-minősített adat harmadik államokban működő vállalkozók vagy alvállalkozók részére való átadása a Főtitkárság mint szerződő hatóság és azon érintett harmadik állam nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatósága vagy más illetékes biztonsági hatósága által elfogadott biztonsági intézkedésekkel összhangban történik, ahol a vállalkozót bejegyezték.

VIII.   A RESTREINT UE/EU RESTRICTED MINŐSÍTÉSŰ ADATOK KEZELÉSE ÉS TÁROLÁSA

31.

A Főtitkárság mint szerződő hatóság adott esetben a tagállam nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságával összeköttetésben a szerződéses rendelkezések alapján látogatásokat tehet a vállalkozók/alvállalkozók létesítményeibe annak ellenőrzése céljából, hogy a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintű minősítéssel rendelkező adatok védelméhez szükséges, a szerződésben előírt biztonsági intézkedéseket megvalósították.

32.

A nemzeti jogszabályok és rendelkezések szerint szükséges mértékben a Tanács Főtitkárságának mint szerződő hatóságnak értesítenie kell a nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóságokat vagy bármely más illetékes biztonsági hatóságot a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatot tartalmazó szerződésekről és alvállalkozói szerződésekről.

33.

A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatot magukban foglaló, a Főtitkárság által odaítélt szerződések esetén az FSC, illetve PSC nem kötelező a vállalkozók, alvállalkozók és alkalmazottaik számára.

34.

A Főtitkárság mint szerződő hatóság megvizsgálja azon szerződésekre kiírt pályázati felhívásokra érkezett válaszokat, amelyek RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz való hozzáférést igényelnek, a nemzeti jogszabályok és rendelkezések értelmében az FSC-vel és a PSC-vel kapcsolatban esetleg meglévő bármely követelmény sérelme nélkül.

35.

Azon feltételeknek, amelyek alapján a vállalkozó alvállalkozót szerződtethet, összhangban kell lenniük a 21. ponttal.

36.

Amennyiben egy adott szerződés RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítési szintű adatok vállalkozó által működtetett CIS-ben (kommunikációs és információs rendszer) való kezelésére is kiterjed, a Főtitkárság mint szerződő hatóság biztosítja, hogy a szerződés vagy alvállalkozói szerződés meghatározza a CIS akkreditálásához szükséges, valamennyi kockázati tényezőre kiterjedő technikai és adminisztratív követelményeket. Az ilyen CIS akkreditációjának hatályáról a szerződő hatóság és az érintett nemzeti vagy kijelölt biztonsági hatóság állapodik meg.

VI. MELLÉKLET

MINŐSÍTETT ADATOK CSERÉJE HARMADIK ÁLLAMOKKAL ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL

I.   BEVEZETÉS

1.

Ez a melléklet a 12. cikk végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket határoz meg.

II.   A MINŐSÍTETT ADATOK CSERÉJÉT SZABÁLYOZÓ KERETEK

2.

Amennyiben a Tanács a minősített adatok cseréjének hosszú távú szükségességét állapítja meg:

adatbiztonsági megállapodást kell kötni, vagy

adminisztratív megállapodást kell kötni

a 12. cikk (2) bekezdésének és a III. és IV. szakasznak megfelelően és a Biztonsági Bizottság ajánlása alapján.

3.

Amikor KBVP -művelet céljára előállított EU-minősített adatoknak ilyen műveletben részt vevő harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek részére történő átadására kerül sor, és amennyiben a 2. pontban említett keretszabályok egyike sem létezik, EU-minősített adatoknak a részt vevő harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel való cseréjét az V. szakasszal összhangban az alábbiak szabályozzák:

a részvételről szóló keretmegállapodás

a részvételről szóló ad hoc megállapodás, vagy

a fentiek hiányában ad hoc adminisztratív megállapodás.

4.

A 2. és 3. pontban említett keretszabályozás hiányában, és amennyiben az EU-minősített adatok harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részére való átadásáról rendkívüli ad hoc alapon, a VI. szakasznak megfelelően döntenek, írásbeli biztosítékot kell kérni az érintett harmadik államtól vagy nemzetközi szervezettől annak biztosítására, hogy az a részére átadott EU-minősített adatokat az e határozat alapelveinek és minimumszabályainak megfelelő védelemben részesíti.

III.   ADATBIZTONSÁGI MEGÁLLAPODÁSOK

5.

Az adatbiztonsági megállapodások megállapítják a minősített adatoknak az EU és harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek közötti cseréjére irányadó alapelveket és minimumszabályokat.

6.

Az adatbiztonsági megállapodások rendelkeznek technikai végrehajtási szabályokról is, amelyeket a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatala, az ECSD és a szóban forgó harmadik állam vagy nemzetközi szervezet illetékes biztonsági hatósága közösen alakít ki. A végrehajtási szabályok figyelembe veszik az érintett harmadik állam vagy nemzetközi szervezet hatályos biztonsági szabályai, struktúrái és eljárásai által biztosított védelmi szintet. Azokat a Biztonsági Bizottságnak jóvá kell hagynia.

7.

Az EU-minősített adatok elektronikus eszközökkel történő cseréje nem megengedett, kivéve ha az adatbiztonsági megállapodás vagy a technikai végrehajtási szabályok erről kifejezetten rendelkeznek.

8.

Az adatbiztonsági megállapodás előírja, hogy a minősített adatoknak az adott megállapodás szerinti cseréjét megelőzően a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatala és az ECSD egyetért abban, hogy az átvevő fél képes a neki átadott adatok megfelelő védelmére és megőrzésére.

9.

Amikor a Tanács adatbiztonsági megállapodást köt, mindkét félnek a minősített adatok cseréjének fő beérkezési és kiküldési helyeként működő nyilvántartó hivatalt kell kijelölnie.

10.

Az érintett harmadik állam vagy nemzetközi szervezet biztonsági szabályai, struktúrái és eljárásai hatékonyságának megállapítása céljából kölcsönös megállapodás alapján a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatala és az ECSD értékelő látogatásokat tesz az érintett harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel való kölcsönös megállapodás alapján. Az ilyen értékelő látogatásokat a III. melléklet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell lebonyolítani, és a látogatások során az alábbiak értékelését kell elvégezni:

a)

a minősített adatok védelmére alkalmazandó szabályozási keret;

b)

a harmadik állam vagy nemzetközi szervezet biztonsági politikájának és a biztonság szervezésének bármely sajátos jellemzője, amely befolyásolhatja az esetlegesen kicserélt minősített adatok szintjét;

c)

a ténylegesen hatályos biztonsági intézkedések és eljárások; és

d)

az átadandó EU-minősített adatok szintjére vonatkozó biztonsági ellenőrzési eljárások.

11.

Az EU nevében értékelő látogatást végző csoport értékeli, hogy a kérdéses harmadik államban vagy nemzetközi szervezetben fennálló biztonsági szabályok és eljárások megfelelőek-e az EU-minősített adatokhoz igazodó szintű védelmére.

12.

E látogatások megállapításait jelentésbe kell foglalni, amelynek alapján a Biztonsági Bizottság az érintett harmadik féllel papír formátumban és adott esetben elektronikus úton kicserélhető EU-minősített adatok legmagasabb szintjét, valamint az adott féllel folytatott csere különös feltételeit meghatározza.

13.

A hatályos biztonsági rendszer jellegének és hatékonyságának megállapítása érdekében minden erővel törekedni kell a teljes biztonsági értékelő látogatásnak az érintett harmadik államban vagy nemzetközi szervezetben való lebonyolítására azt megelőzően, hogy a Biztonsági Bizottság jóváhagyja a végrehajtási szabályokat. Amennyiben azonban ez nem lehetséges, a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatala a rendelkezésére álló információk alapján a lehető legteljesebb jelentést készíti a Biztonsági Bizottság számára, amelyben tájékoztatást ad az adott harmadik államban vagy nemzetközi szervezetben alkalmazandó biztonsági szabályokról és a biztonság megszervezésének módjáról.

14.

A Biztonsági Bizottság dönthet úgy, hogy az értékelő látogatás eredményének megvizsgálásáig EU-minősített adatokat nem lehet átadni, vagy kizárólag egy meghatározott szintig lehet átadni, vagy más külön feltételeket állapíthat meg az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára történő EU-minősített adatok átadása tekintetében. A Főtitkárság Biztonsági Hivatala értesíti erről az illető harmadik államot vagy nemzetközi szervezetet.

15.

A Főtitkárság Biztonsági Hivatala – az érintett harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel kölcsönös egyetértésben – rendszeres időközönként nyomon követő értékelő látogatásokat tesz annak ellenőrzése érdekében, hogy a hatályos szabályok továbbra is megfelelnek a jóváhagyott minimumszabályoknak.

16.

Az adatbiztonsági megállapodás hatályba lépését és azt követően, hogy sor került a minősített adatoknak az érintett harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel való cseréjére, a Biztonsági Bizottság – különösen valamely nyomon követő értékelő látogatás alapján – dönthet úgy, hogy módosítja a papír formátumban vagy elektronikus úton kicserélhető EU-minősített adatok legmagasabb szintjét.

IV.   ADMINISZTRATÍV MEGÁLLAPODÁSOK

17.

Amennyiben harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel általános szabályként legfeljebb RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítési jelölésű adatok hosszú távú cseréjére van szükség, és amennyiben a Biztonsági Bizottság megállapította, hogy az érintett fél nem rendelkezik kellőképpen fejlett biztonsági rendszerrel ahhoz, hogy lehetséges legyen az adatbiztonsági megállapodás megkötése, a főtitkár – a Tanács általi jóváhagyás függvényében – adminisztratív megállapodást köthet a szóban forgó harmadik állam vagy nemzetközi szervezet megfelelő hatóságaival.

18.

Amennyiben működési okokból gyorsan kell kialakítani a minősített adatok cseréjének keretét, a Tanács kivételesen határozhat úgy, hogy magasabb minősítési szintű adatok cseréjére vonatkozóan adminisztratív megállapodást köt.

19.

Az adminisztratív megállapodást általában levélváltás formájában kötik.

20.

Le kell folytatni a 10. pontban említett értékelő látogatást, és a jelentést továbbítani kell a Biztonsági Bizottságnak, amelynek azt megfelelőnek kell ítélnie azt megelőzően, hogy az EU-minősített adatot ténylegesen átadják az adott harmadik államnak vagy nemzetközi szervezetnek. Amennyiben azonban rendkívüli okok indokolják az EU-minősített adatok sürgős cseréjét, amelyeket a Tanács tudomására hoztak, az EU-minősített adat átadható azzal a feltétellel, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb sor kerüljön az értékelő látogatásra.

21.

Az EU-minősített adatok elektronikus eszközökkel történő cseréje csak akkor megengedett, ha az adminisztratív megállapodás erről kifejezetten rendelkezik.

V.   MINŐSÍTETT ADATOK CSERÉJE KBVP-MŰVELETEK KERETÉBEN

22.

Harmadik államok és nemzetközi szervezetek KBVP-műveletekben való részvételét részvételi keretmegállapodások szabályozzák. E megállapodások az EBVP-művelet céljára előállított EU-minősített adatoknak a részt vevő harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak. A kicserélhető EU-minősített adatok legmagasabb minősítési szintje polgári KBVP-műveletek esetén a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szint, míg katonai KBVP-műveletek esetén a CONFIDENTIEL EU/EU CONFIDENTIAL szint, kivéve ha az adott KBVP-művelet létrehozásáról szóló határozat más szintet határoz meg.

23.

Az adott KBVP-művelet vonatkozásában megkötött ad hoc részvételi megállapodások az EBVP-művelet céljára előállított EU-minősített adatoknak a részt vevő harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak. A kicserélhető EU-minősített adatok legmagasabb minősítési szintje polgári KBVP-műveletek esetén a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szint, míg katonai KBVP-műveletek esetén a CONFIDENTIEL EU/EU CONFIDENTIAL szint, kivéve ha az adott KBVP-művelet létrehozásáról szóló határozat más szintet határoz meg.

24.

Valamely harmadik állam vagy nemzetközi szervezet konkrét KBVP-műveletben való részvételéről szóló ad hoc adminisztratív megállapodás többek között a művelet céljaira létrehozott EU-minősített adatoknak az adott harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részére történő átadására is kiterjedhet. Az ilyen ad hoc adminisztratív megállapodásokat a IV. szakasz 17. és 18. pontjában foglalt eljárásoknak megfelelően kell megkötni. A kicserélhető EU-minősített adatok legmagasabb minősítési szintje polgári KBVP-műveletek esetén a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szint, míg katonai KBVP-műveletek esetén a CONFIDENTIEL EU/EU CONFIDENTIAL szint, kivéve ha az adott KBVP-művelet létrehozásáról szóló határozat más szintet határoz meg.

25.

Az EU-minősített adatoknak a 22., 23. és 24. pont összefüggésében való átadására vonatkozó rendelkezések végrehajtása előtt nincs szükség végrehajtási szabályok meghozatalára vagy értékelő látogatásokra.

26.

Amennyiben a fogadó állam, amelynek területén az KBVP-műveletet folytatják, nem kötött az EU-val minősített adatok cseréjére vonatkozó adatbiztonsági vagy adminisztratív megállapodást, vele konkrét és azonnali műveleti igény felmerülése esetén ad hoc adminisztratív megállapodás köthető. Erről a lehetőségről az KBVP-művelet létrehozásáról szóló határozatban rendelkezni kell. Az ilyen körülmények között átadott EU-minősített adatok az KBVP-művelet céljaira létrehozott adatokra korlátozódnak, és minősítésük legfeljebb RESTREINT UE/EU RESTRICTED lehet. Az ilyen ad hoc adminisztratív megállapodás értelmében a fogadó állam vállalja az EU-minősített adatok olyan minimumszabályok szerinti védelmét, amelyek nem kevésbé szigorúak az e határozatban megállapítottaknál.

27.

A 22–24. pontban említett, a minősített adatokra vonatkozó, a részvételi keretmegállapodásba, az ad hoc megállapodásba és az ad hoc adminisztratív megállapodásba illesztendő rendelkezések előírják, hogy az adott harmadik állam vagy nemzetközi szervezet biztosítja, hogy a művelethez kirendelt személyi állománya az EU-minősített adatokat a Tanács Biztonsági Szabályzatának és az illetékes hatóságok, köztük a művelet parancsnoki lánca által adott további iránymutatásoknak megfelelően védi.

28.

Ha ezt követően az EU és a részt vevő harmadik állam vagy nemzetközi szervezet adatbiztonsági megállapodást köt, az adatbiztonsági megállapodás az EU-minősített adatok cseréje és kezelése tekintetében hatálytalanít bármely részvételi keretmegállapodást, ad hoc részvételi megállapodást és ad hoc adminisztratív megállapodást.

29.

Harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel kötött részvételi keretmegállapodás, ad hoc részvételi megállapodás vagy ad hoc adminisztratív megállapodás keretében EU-minősített adatok elektronikus eszközökkel történő cseréje nem megengedett, kivéve ha a szóban forgó megállapodás erről kifejezetten rendelkezik.

30.

KBVP-művelet céljára előállított EU-minősített adatok a 22–29. ponttal összhangban tehetők a harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részéről az adott művelethez kirendelt személyi állomány által hozzáférhetővé. Az KBVP-művelet helyszínén vagy CIS-ében az ilyen személyzet EU-minősített adatokhoz való hozzáférésének engedélyezésekor megfelelő intézkedéseket kell alkalmazni (pl. a hozzáférhetővé tett EU-minősített adatok naplózása) az adatok elvesztése vagy illetéktelen tudomására jutása kockázatának csökkentésére. Ezeket az intézkedéseket a megfelelő tervezési vagy missziós dokumentumokban kell meghatározni.

VI.   EU-MINŐSÍTETT ADATOK RENDKÍVÜLI AD HOC ÁTADÁSA

31.

Amennyiben a III–V. szakasz szerinti keret nem létezik, ám a Tanács vagy előkészítő szerveinek egyike úgy ítéli meg, hogy EU-minősített adatok harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részére való átadásának rendkívüli szükségessége merült fel, a Főtitkárság:

a)

a lehetséges mértékben ellenőrzi, hogy az adott harmadik állam vagy nemzetközi szervezet biztonsági hatóságainak biztonsági szabályai, struktúrái és eljárásai garantálni tudják, hogy a részére átadott EU-minősített adatok az e határozatban foglaltaknál nem kevésbé szigorú szabályoknak megfelelő védelemben részesüljenek;

b)

felkéri a Biztonsági Bizottságot, hogy a rendelkezésre álló információk alapján adjon ki ajánlást az EU-minősített adatokat átvevő harmadik állam vagy nemzetközi szervezet biztonsági szabályainak, struktúráinak és eljárásainak megbízhatósága tekintetében.

32.

Amennyiben a Biztonsági Bizottság ajánlása támogatja az EU-minősített adatok átadását, az ügyet az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) elé kell utalni, amely meghozza az adatok átadására vonatkozó döntést.

33.

Ha a Biztonsági Bizottság ajánlása nem támogatja az EU-minősített adatok átadását:

a)

a KKBP/KBVP területéhez kapcsolódó kérdéseket a Politikai és Biztonsági Bizottság tárgyalja meg, és határozatra vonatkozó ajánlást fogalmaz meg a COREPER számára;

b)

minden egyéb kérdésről a COREPER tárgyal és hoz döntést.

34.

Amennyiben célszerűnek ítéli, valamint a kibocsátó előzetes írásbeli jóváhagyására is figyelemmel, a COREPER dönthet úgy, hogy a minősített adatok csak részben vagy kizárólag előzetes visszaminősítés esetén vagy a minősítés előzetes feloldásával adhatók át, vagy hogy az átadandó adatokat a forrásra vagy az eredeti EU minősítési szintre való utalás nélkül kell előkészíteni.

35.

Az EU-minősített adatok átadására vonatkozó döntést követően a Főtitkárság továbbítja az érintett dokumentumot, amelyen szerepel az átvevő harmadik államot vagy nemzetközi szervezetet feltüntető átadásra jogosító jelölés is. A tényleges átadást megelőzően vagy annak alkalmával az adott harmadik fél írásban kötelezettséget vállal az átvett EU-minősített adatoknak az e határozatban megállapított alapelvek és minimumszabályok szerinti védelmére.

VII.   EU-MINŐSÍTETT ADATOK HARMADIK ÁLLAMOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK RÉSZÉRE VALÓ ÁTADÁSÁRA VONATKOZÓ FELHATALMAZÁS

36.

Amennyiben létezik a minősített adatok harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való cseréjének 2. pont szerinti kerete, a Tanács határozatot hoz, amelyben a főtitkárt felhatalmazza az EU-minősített adatoknak az érintett harmadik állam vagy nemzetközi szervezet részére történő, a kibocsátó beleegyezésének elvével összhangban álló átadására.

37.

Amennyiben létezik a minősített adatok harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való cseréjének 3. pont szerinti kerete, a főtitkár felhatalmazást kap EU-minősített adatoknak az KBVP-művelet létrehozásáról szóló együttes fellépéssel és a kibocsátó beleegyezésének elvével összhangban álló átadására.

38.

A főtitkár ezt a felhatalmazást átruházhatja a Főtitkárság valamely vezető tisztviselőjére vagy a felügyelete alatt álló más személyre.


Függelékek

A.   Függelék

Fogalommeghatározások

B.   Függelék

Minősítési jelölések egyenértékűségi táblázata

C.   Függelék

A nemzeti biztonsági hatóságok (NSA-k) jegyzéke

D.   Függelék

A rövidítések jegyzéke

A. függelék

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E határozat alkalmazásában:

„adott programra/projektre vonatkozó biztonsági utasítások (PSI)”: adott programra/projektre alkalmazandó biztonsági eljárások felsorolása a biztonsági eljárások egységesítése céljából. A felsorolás a program/projekt teljes időtartama alatt felülvizsgálható;

„akkreditáció”: a biztonsági akkreditációs hatóság (SAA) arra vonatkozó hivatalos nyilatkozatát megelőző eljárás, miszerint a rendszer alkalmas arra, hogy működési környezetében meghatározott minősítési szinten, konkrét biztonsági üzemmódban és elfogadható kockázati szinten működjön, feltételezve azt, hogy jóváhagyott műszaki, fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket alkalmaznak;

„anyag”: dokumentum, vagy bármely készre gyártott vagy gyártás alatt álló gép vagy berendezés;

„birtokos”: olyan, megfelelő engedéllyel rendelkező, a „szükséges ismeret” feltételének eleget tévő személy, aki EU-minősített adat birtokában van, és ennek megfelelően felel annak védelméért;

„biztonsági ellenőrzés”: valamely tagállam illetékes hatósága által a nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban lefolytatott vizsgálati eljárás, amelynek célja annak megállapítása, hogy egy adott személy tekintetében nem ismeretes olyan kizáró információ, amely megakadályozná, hogy meghatározott (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb) szintig EU-minősített adatokhoz való hozzáférést lehetővé tévő nemzeti vagy EU PSC-t kapjon;

„biztonsági kockázatkezelési eljárás”: egy adott szervezet vagy az általa használt bármely rendszer biztonságát esetleg érintő, bizonytalan események azonosítására, ellenőrzésére és minimálisra csökkentésére irányuló folyamat egésze. Ez kiterjed valamennyi kockázati vonatkozású tevékenységre, az értékelést, kezelést, elfogadást és kommunikációt is beleértve;

„biztonsági üzemmód”: a CIS működési feltételeinek meghatározása a kezelt adatok minősítése, valamint a felhasználók biztonsági tanúsítványának szintje, hivatalos hozzáférési engedélye és ismeretének szükségessége alapján. Minősített adatok kezelése vagy továbbítása négy üzemmódban történhet: kizárólagos, domináns, megosztott és többszintű üzemmód;

—   „kizárólagos üzemmód”: olyan üzemmód, amelyben a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező minden személy a CIS-ben kezelt adatok legmagasabb minősítési szintjének megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, és a CIS-ben kezelt minden adat ismeretére egységesen szüksége van;

—   „domináns üzemmód”: olyan üzemmód, amelyben a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező minden személy a CIS-ben kezelt adatok legmagasabb minősítési szintjének megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, ugyanakkor a CIS-ben kezelt adatok ismeretére nincs a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező minden személynek egységesen szüksége; az adathoz való hozzáférésre vonatkozó jóváhagyást megadhatja egyetlen személy;

—   „megosztott üzemmód”: olyan üzemmód, amelyben a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező minden személy a CIS-ben kezelt adatok legmagasabb minősítési szintjének megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, ugyanakkor a CIS-ben kezelt minden adathoz való hozzáférésre nincsen a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező minden személynek hivatalos engedélye; a hivatalos engedély feltételezi, hogy létezik a hozzáférés engedélyezésének egy hivatalos központi irányítása, amely nem azonos azzal, hogy egyetlen személy határoz a hozzáférés megadásáról;

—   „többszintű üzemmód”: olyan üzemmód, amelyben a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező személyek közül nem mindegyik rendelkezik a CIS-ben kezelt adatok legmagasabb minősítési szintjének megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal, és a CIS-ben kezelt adatok ismeretére NINCS a CIS-hez hozzáféréssel rendelkező minden személynek egységesen szüksége;

„biztonsági vonatkozások záradéka” (SAL): különös szerződéses feltételek szerződő hatóság által összeállított jegyzéke, amely szerves részét képezi az EU-minősített adathoz való hozzáférést vagy ilyen adat létrehozását magában foglaló minősített szerződésnek, és amely meghatározza a biztonsági követelményeket vagy a szerződésnek a biztonsági védelmet igénylő elemeit;

„a CIS életciklusa”: a CIS létezésének teljes időtartama, amely magában foglalja a következőket: javaslat, javaslat elfogadása, tervezés, követelményelemzés, kidolgozás, kifejlesztés, tesztelés, végrehajtás, üzemelés és karbantartás, valamint leállítás;

„dokumentum”: bármilyen rögzített adat, fizikai formájától vagy jellemzőitől függetlenül;

„EU-minősített adat” (EUCI): lásd a 2. cikk (1) bekezdését;

EU-minősített adat „kezelése”: minden olyan lehetséges tevékenység, amelynek az EU-minősített adat életciklusa során ki lehet téve. Beletartozik az adat előállítása, feldolgozása, szállítása, visszaminősítése, a rá vonatkozó minősítés feloldása és az adat megsemmisítése. A CIS-szel összefüggésben ezen felül az adat gyűjtését, megjelenítését, átadását és tárolását is tartalmazza;

„fennmaradó kockázat”: biztonsági intézkedések végrehajtását követően fennmaradó kockázat, tekintve, hogy nem lehet minden fenyegetést elhárítani és minden sebezhetőséget megszüntetni;

„fenyegetés”: egy adott szervezet számára vagy az általa használt bármely rendszerben esetlegesen károsodást eredményező, nem kívánt esemény lehetséges okozása; e fenyegetések lehetnek véletlenszerűek vagy szándékosak (rosszindulatúak), és azokat fenyegető elemek, potenciális célpontok és támadási módszerek jellemezhetik;

„fizikai biztonság”: lásd a 8. cikk (1) bekezdését;

„információvédelem”: lásd a 10. cikk (1) bekezdését;

„iparbiztonság”: lásd a 11. cikk (1) bekezdését;

„ipari vagy egyéb szervezet”: árubeszerzésben, munkálatok elvégzésében vagy szolgáltatásnyújtásban érintett szervezet; ez magában foglalhat ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, tudományos, kutatási, oktatási vagy fejlesztési tevékenységet végző szervezeteket, vagy önálló vállalkozói tevékenységet végző személyt;

„javak”: valamely szervezet, szokásos tevékenységei és azok folytonossága szempontjából értéket képviselő elemek összessége, beleértve a szervezet misszióját támogató információforrásokat is;

„KBVP-művelet”: az EUSZ V. címének II. fejezete szerint létrehozott katonai vagy polgári válságkezelési művelet;

„kibocsátó”: olyan EU-intézmény, -ügynökség vagy -szerv, tagállam, harmadik állam vagy nemzetközi hatóság, amelynek fennhatósága alatt minősített adatokat hoztak létre és/vagy vittek be az uniós struktúrákba;

„kijelölt biztonsági hatóság” (DSA): egy adott tagállam nemzeti biztonsági hatóságának (NSA) felelős hatóság, amelynek feladata az ipari és egyéb szervezetek tájékoztatása az iparbiztonságot érintő ügyekre vonatkozó nemzeti politikáról, valamint iránymutatás és segítségnyújtás biztosítása e politikák végrehajtása során. A DSA feladatait az NSA vagy bármely más illetékes hatóság is elvégezheti;

„kockázat”: annak valószínűsége, hogy egy adott fenyegetés kihasználja egy szervezet vagy az általa használt rendszerek bármelyikének belső és külső sebezhetőségét, és ezáltal kárt okoz az adott szervezetnek és annak tárgyi eszközeiben vagy immateriális javaiban. Mérése a fenyegetések bekövetkezése valószínűségének és hatásának kombinációjával történik.

—   „kockázatelfogadás”: a kockázatkezelést követően fennmaradó kockázat további meglétéhez való hozzájárulásra vonatkozó határozat;

—   „kockázatértékelés”: a fenyegetések és sebezhetőségek azonosításából, valamint a kapcsolódó kockázatelemzésből, azaz a valószínűség és a hatás elemzéséből áll;

—   „kockázatkommunikáció”: a CIS felhasználói közösségei körében a kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelése, a jóváhagyó hatóságok tájékoztatása a kockázatokról és jelentéstétel azokról a működtető hatóságok részére;

—   „kockázatkezelés”: a kockázat (megfelelő technikai, fizikai, szervezeti vagy eljárási intézkedések kombinálásával történő) enyhítése, megszüntetése, csökkentése, illetve annak átruházása vagy figyelemmel kísérése; „kommunikációs és információs rendszer” (CIS): lásd a 10. cikk (2) bekezdését;

„mélységi/arányos védelem”: többszintű védelembe szervezett biztonsági intézkedések alkalmazása;

„a minősítés feloldása”: bármely biztonsági minősítés hatályának megszüntetése;

„minősítési útmutató” (SCG): olyan dokumentum, amely – az alkalmazandó biztonsági minősítési szint meghatározása mellett – leírja egy program vagy szerződés minősített elemeit. Az SCG kiterjeszthető a program vagy szerződés teljes időtartamára, az egyes adatok pedig újra- vagy visszaminősíthetők; amennyiben létezik SCG, az a SAL részét képezi;

„a minősített adatok kezelése”: lásd a 9. cikk (1) bekezdését;

„minősített alvállalkozói szerződés”: a Főtitkárság által egy másik vállalkozóval (azaz alvállalkozóval) áruellátás, munkálatok elvégzése vagy szolgáltatásnyújtás céljából kötött szerződés, amelynek teljesítése EU-minősített adatokhoz való hozzáférést vagy ilyen adatok létrehozását teszi szükségessé vagy foglalja magában;

„minősített szerződés”: a Főtitkárság által egy adott vállalkozóval árubeszerzés, munkálatok elvégzése vagy szolgáltatásnyújtás céljából kötött szerződés, amelynek teljesítése EU-minősített adatokhoz való hozzáférést vagy ilyen adatok létrehozását teszi szükségessé vagy foglalja magában;

„nyilvántartásba vétel”: lásd a III. melléklet 18. pontját;

„összekapcsolás”: lásd a IV. melléklet 31. pontját;

„rejtjelanyag”: kriptográfiai algoritmusok, kriptográfiai hardver- és szoftvermodulok, valamint rejtjelező eszközök, beleértve a végrehajtás leírását és a kapcsolódó dokumentációt, valamint a kulcs generálására szolgáló anyagokat;

„sebezhetőség”: bármilyen jellegű sérülékenység, amelyet egy vagy több fenyegetés kihasználhat. A sebezhetőség oka lehet hiányosság, vagy az összefügghet az ellenőrzés gyengeségével, hiányosságával vagy következetlenségével, továbbá lehet technikai, eljárási, fizikai, szervezeti vagy üzemeltetési jellegű.

„személyi biztonság”: lásd a 7. cikk (1) bekezdését;

„személyi biztonsági tanúsítvány” (PSC): az alábbiak valamelyike vagy ezek közül mindkettő:

—   „EU személyi biztonsági tanúsítvány” (EU PSC) az EU-minősített adatokhoz való hozzáféréshez: a valamely tagállam illetékes hatóságai által elvégzett biztonsági ellenőrzést követően, e határozatnak megfelelően a Főtitkárság kinevezésre jogosult hatósága által adott felhatalmazás, amely tanúsítja, hogy egy adott személy részére – amennyiben esetében a szükséges ismeret feltétele teljesül – meghatározott (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb) szintig és meghatározott időpontig hozzáférés biztosítható EU-minősített adatokhoz; a fentieknek megfelelő személy megjelölése „biztonsági ellenőrzésen átesett” személy;

—   „nemzeti személyi biztonsági tanúsítvány” (nemzeti PSC) EU-minősített dokumentumokhoz való hozzáféréshez: a valamely tagállam illetékes hatóságai által elvégzett biztonsági ellenőrzést követően a tagállam valamely illetékes hatósága által tett nyilatkozat, amely tanúsítja, hogy egy adott személy részére – amennyiben esetében a szükséges ismeret feltétele teljesül – meghatározott (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb) szintig és meghatározott időpontig hozzáférés biztosítható EU-minősített adatokhoz; a fentieknek megfelelő személy megjelölése „biztonsági ellenőrzésen átesett” személy;

„személyi biztonsági tanúsítványról szóló igazolás” (PSCC): valamely illetékes hatóság által kiadott igazolás, amely tartalmazza, hogy az adott személy biztonsági ellenőrzésen átesett, és érvényes nemzeti vagy EU PSC-vel rendelkezik, továbbá azt, hogy milyen szintű EU-minősített adatokhoz férhet hozzá (CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy magasabb), valamint a vonatkozó PSC érvényességi idejét és a tanúsítvány lejártának időpontját;

„telephely biztonsági tanúsítvány”: annak az NSA vagy DSA által történő hivatalos meghatározása, hogy egy adott létesítmény biztonsági szempontból megfelelő szintű biztonsági védelmet tud-e nyújtani meghatározott biztonsági minősítésű szintű EU-minősített adatoknak, valamint hogy a telephelynek az EU-minősített adatokhoz hozzáférést igénylő személyzete átesett-e a megfelelő biztonsági ellenőrzésen, és tájékoztatták-e őket az EU-minősített adatokhoz való hozzáféréshez és azok védelméhez szükséges vonatkozó biztonsági követelményekről;

„TEMPEST”: az illetéktelen tudomására jutást lehetővé tevő elektromágneses kisugárzások felderítése, vizsgálata és ellenőrzése, valamint a visszaszorításukra irányuló intézkedések;

„vállalkozó”: szerződéskötési képességgel rendelkező természetes vagy jogi személy;

„visszaminősítés”: a minősítési szint leszállítása.

B. függelék

MINŐSÍTÉSI JELÖLÉSEK EGYENÉRTÉKŰSÉGI TÁBLÁZATA

EU

TRES SECRET UE/EU TOP SECRET

SECRET UE/EU SECRET

CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL

RESTREINT UE/EU RESTRICTED

Belgium

Très Secret (Loi 11.12.1998)

Zeer Geheim (Wet 11.12.1998)

Secret (Loi 11.12.1998)

Geheim (Wet 11.12.1998)

Confidentiel (Loi 11.12.1998)

Vertrouwelijk (Wet 11.12.1998)

lásd a lenti lábjegyzetet (1)

Bulgária

Cтpoгo ceкретно

Ceкретно

Поверително

За служебно ползване

Cseh Köztársaság

Přísně tajné

Tajné

Důvěrné

Vyhrazené

Dánia

Yderst hemmeligt

Hemmeligt

Fortroligt

Til tjenestebrug

Németország

STRENG GEHEIM

GEHEIM

VS (2) VERTRAULICH

VS — NUR FÜR DEN DIENSTGEBRAUCH

Észtország

Täiesti salajane

Salajane

Konfidentsiaalne

Piiratud

Írország

Top Secret

Secret

Confidential

Restricted

Görögország

Άκρως Απόρρητο

Röv.: ΑΑΠ

Απόρρητο

Röv.: (ΑΠ)

Εμπιστευτικό

Röv.: (ΕΜ)

Περιορισμένης Χρήσης

Röv.: (ΠΧ)

Spanyolország

SECRETO

RESERVADO

CONFIDENCIAL

DIFUSIÓN LIMITADA

Franciaország

Très Secret Défense

Secret Défense

Confidentiel Défense

lásd a lenti lábjegyzetet (3)

Olaszország

Segretissimo

Segreto

Riservatissimo

Riservato

Ciprus

Άκρως Απόρρητο

Röv.: (AΑΠ)

Απόρρητο

Röv.: (ΑΠ)

Εμπιστευτικό

Röv.: (ΕΜ)

Περιορισμένης Χρήσης

Röv.: (ΠΧ)

Lettország

Sevišķi slepeni

Slepeni

Konfidenciāli

Dienesta vajadzībām

Litvánia

Visiškai slaptai

Slaptai

Konfidencialiai

Riboto naudojimo

Luxemburg

Très Secret Lux

Secret Lux

Confidentiel Lux

Restreint Lux

Magyarország

Szigorúan titkos!

Titkos!

Bizalmas!

Korlátozott terjesztésű!

Málta

L-Ogħla Segretezza

Sigriet

Kunfidenzjali

Ristrett

Hollandia

Stg. ZEER GEHEIM

Stg. GEHEIM

Stg. CONFIDENTIEEL

Dep. VERTROUWELIJK

Ausztria

Streng Geheim

Geheim

Vertraulich

Eingeschränkt

Lengyelország

Ściśle Tajne

Tajne

Poufne

Zastrzeżone

Portugália

Muito Secreto

Secreto

Confidencial

Reservado

Románia

Strict secret de importanță deosebită

Strict secret

Secret

Secret de serviciu

Szlovénia

Strogo tajno

Tajno

Zaupno

Interno

Szlovákia

Prísne tajné

Tajné

Dôverné

Vyhradené

Finnország

ERITTÄIN SALAINEN

YTTERST HEMLIG

SALAINEN

HEMLIG

LUOTTAMUKSELLINEN

KONFIDENTIELL

KÄYTTÖ RAJOITETTU

BEGRÄNSAD TILLGÅNG

Svédország (4)

HEMLIG/TOP SECRET

HEMLIG AV SYNNERLIG BETYDELSE FÖR RIKETS SÄKERHET

HEMLIG/SECRET

HEMLIG

HEMLIG/CONFIDENTIAL

HEMLIG

HEMLIG/RESTRICTED

HEMLIG

Egyesült Királyság

Top Secret

Secret

Confidential

Restricted


(1)  A „Diffusion Restreinte/Beperkte Verspreiding” Belgiumban nem biztonsági minősítés. Belgium a „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” minősítésű információt az Európai Unió Tanácsának biztonsági szabályzatában leírt előírásoknál és eljárásoknál nem kevésbé szigorú módon kezeli és védi.

(2)  Németország: VS = Verschlusssache.

(3)  Franciaország nem alkalmazza a „RESTREINT” minősítést nemzeti rendszerében. Franciaország a „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” minősítésű információt az Európai Unió Tanácsának biztonsági szabályzatában leírt előírásoknál és eljárásoknál nem kevésbé szigorú módon kezeli és védi.

(4)  Svédország: a felső sorban feltüntetett biztonsági minősítési megjelöléseket a védelmi hatóságok, az alsó sorban feltüntetetteket az egyéb hatóságok alkalmazzák.

C. függelék

NEMZETI BIZTONSÁGI HATÓSÁGOK (NSA-K) JEGYZÉKE

BELGIUM

Autorité nationale de Sécurité

SPF Affaires étrangères, Commerce extérieur et Coopération au Développement

15, rue des Petits Carmes

B-1000 Bruxelles

Titkársági telefonszám: + 32/2/501 45 42

Fax: + 32/2/501 45 96

E-mail: nvo-ans@diplobel.fed.be

DÁNIA

Politiets Efterretningstjeneste

(Dán Biztonsági Hírszerző Szolgálat)

Klausdalsbrovej 1

DK-2860 Søborg

Tel.: +45 33148888

Fax: +45 33430190

Forsvarets Efterretningstjeneste

(Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat)

Kastellet 30

DK-2100 Copenhagen Ø

Tel.: +45 33325566

Fax: +45 33931320

BULGÁRIA

State Commission on Information Security (Állami Információbiztonsági Bizottság)

90 Cherkovna Str.

BG-1505 Sofia

Telefonszám: +359 29215911

Fax: +359 29873750

E-mail: dksi@government.bg

Internetes honlap: www.dksi.bg

NÉMETORSZÁG

Bundesministerium des Innern

Referat ÖS III 3

Alt-Moabit 101 D

D-11014 Berlin

Tel.: +49 30186810

Fax: +49 30186811441

E-mail: oesIII3@bmi.bund.de

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Národní bezpečnostní úřad

(National Security Authority)

Na Popelce 2/16

CZ-150 06 Praha 56

Tel.: +420 257283335

Fax: +420 257283110

E-mail: czech.nsa@nbu.cz

Internetes honlap: www.nbu.cz

ÉSZTORSZÁG

National Security Authority Department

Estonian Ministry of Defence (Észt Védelmi MinisztériumNemzeti Biztonságfelügyeleti Osztály)

Sakala 1

EE-15094 Tallinn, Estonia

Tel.: +372 7170113, +372 7170117

Fax: +372 7170213

E-mail: nsa@kmin.ee

ÍRORSZÁG

National Security Authority

Department of Foreign Affairs

76 - 78 Harcourt Street

Dublin 2 Írország

Tel.: +353 14780822

Fax: +353 14082959

SPANYOLORSZÁG

Autoridad Nacional de Seguridad

Oficina Nacional de Seguridad

Avenida Padre Huidobro s/n

E-28023 Madrid

Tel.: +34 913725000

Fax: +34 913725808

E-mail: nsa-sp@areatec.com

GÖRÖGORSZÁG

Γενικό Επιτελείο Εθνικής Άμυνας (ΓΕΕΘΑ)

Διακλαδική Διεύθυνση Στρατιωτικών Πληροφοριών (ΔΔΣΠ)

Διεύθυνση Ασφαλείας και Αντιπληροφοριών

ΣΤΓ 1020 -Χολαργός (Αθήνα)

Ελλάδα

Tel.: +30 2106572045 (ώρες γραφείου)

+ 30 2106572009 (ώρες γραφείου)

Fax: +30 2106536279

+ 30 2106577612

Hellenic National Defence General Staff (HNDGS)

Military Intelligence Sectoral Directorate

Security Counterintelligence Directorate (Görög Nemzeti Védelmi Főtitkárság Katonai Hírszerzés Főigazgatóság Biztonsági Igazgatóság – Elhárítás)

GR-STG 1020 Holargos – Athens

Tel.: +30 2106572045

+30 2106572009

Fax: +30 2106536279

+30 2106577612

FRANCIAORSZÁG

Secrétariat général de la défense et de la sécurité nationale

Sous-direction Protection du secret (SGDSN/PSD)

51 Boulevard de la Tour-Maubourg

F-75700 Paris 07 SP

Telefon: +33 171758177

Fax: + 33 171758200

OLASZORSZÁG

Presidenza del Consiglio dei Ministri

Autorità Nazionale per la Sicurezza

D.I.S. - U.C.Se.

Via di Santa Susanna, 15

I-00187 Roma

Tel.: +39 0661174266

Fax: +39 064885273

LETTORSZÁG

National Security Authority

Constitution Protection Bureau of the Republic of Latvia (A Lett Köztársaság Alkotmányvédelmi Hivatalának Nemzeti Biztonsági Hatósága)

P.O.Box 286

LV-1001 Riga

Tel.: +371 67025418

Fax: +371 67025454

E-mail: ndi@sab.gov.lv

CIPRUS

ΥΠΟΥΡΓΕΙΟ ΑΜΥΝΑΣ

ΣΤΡΑΤΙΩΤΙΚΟ ΕΠΙΤΕΛΕΙΟ ΤΟΥ ΥΠΟΥΡΓΟΥ

Εθνική Αρχή Ασφάλειας (ΕΑΑ)

Υπουργείο Άμυνας

Λεωφόρος Εμμανουήλ Ροΐδη 4

1432 Λευκωσία, Κύπρος

Tel.: +357 22807569, +357 22807643, +357 22807764

Fax: +357 22302351

Ministry of Defence

Minister’s Military Staff

National Security Authority (NSA) (Védelmi Minisztérium Katonai Törzs Nemzeti Biztonsági Hatóság (NSA))

4 Emanuel Roidi street

CY-1432 Nicosia

Tel.: +357 22807569, +357 22807643, +357 22807764

Fax: +357 22302351

E-mail: cynsa@mod.gov.cy

LITVÁNIA

Lietuvos Respublikos paslapčių apsaugos koordinavimo komisija

(The Commission for Secrets Protection Coordination of the Republic of Lithuania

National Security Authority)

Gedimino 40/1

LT-01110 Vilnius

Tel.: +370 52663201, +370 52663202

Fax: +370 52663200

E-mail: nsa@vsd.lt

LUXEMBURG

Autorité nationale de Sécurité

Boîte postale 2379

L-1023 Luxembourg

Tel.: +352 24782210 central

+352 24782253 direct

Fax: +352 24782243

HOLLANDIA

Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties

Postbus 20010

NL-2500 EA Den Haag

Tel.: +31 703204400

Fax: +31 703200733

Ministerie van Defensie

Beveiligingsautoriteit

Postbus 20701

NL-2500 ES Den Haag

Tel.: +31 703187060

Fax: +31 703187522

MAGYARORSZÁG

Nemzeti Biztonsági Felügyelet

Pf. 2

HU-1357 Budapest

Tel.: +361 3469652

Fax: +361 3469658

E-mail: nbf@nbf.hu

Internetes honlap: www.nbf.hu

MÁLTA

Ministry of Justice and Home Affairs (Bel- és Igazságügyi Minisztérium)

P.O. Box 146

MT-Valletta

Tel.: +356 21249844

Fax: +356 25695321

AUSZTRIA

Informationssicherheitskommission

Bundeskanzleramt

Ballhausplatz 2

A-1014 Wien

Tel.: +43 1531152594

Fax: +43 1531152615

E-mail: ISK@bka.gv.at

LENGYELORSZÁG

Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego – ABW

(Belső Biztonsági Ügynökség)

2A Rakowiecka St.

PL-00-993 Warszawa

Tel.: +48 225857360

Fax: +48 225858509

E-mail: nsa@abw.gov.pl

Internetes honlap: www.abw.gov.pl

Służba Kontrwywiadu Wojskowego

(Katonai Elhárító Szolgálat, Minősített adatok Védelmének Hivatala)

Oczki 1

PL-02-007 Warszawa

Tel.: +48 226841247

Fax: +48 226841076

E-mail: skw@skw.gov.pl

ROMÁNIA

Oficiul Registrului Național al Informațiilor Secrete de Stat

(Romanian NSA – ORNISS

National Registry Office for Classified Information)

4 Mures Street

RO-012275 Bucharest

Tel.: +40 212245830

Fax: +40 212240714

E-mail: nsa.romania@nsa.ro

Internetes honlap: www.orniss.ro

PORTUGÁLIA

Presidência do Conselho de Ministros

Autoridade Nacional de Segurança

Rua da Junqueira, 69

P-1300-342 Lisboa

Tel.: +351 213031710

Fax: +351 213031711

SZLOVÉNIA

Urad Vlade RS za varovanje tajnih podatkov

Gregorčičeva 27

SVN-1000 Ljubljana

Tel.: +386 14781390

Fax: +386 14781399

SZLOVÁKIA

Národný bezpečnostný úrad

(Nemzeti Biztonsági Hatóság)

Budatínska 30

P.O. Box 16

SVK-850 07 Bratislava

Tel.: +421 268692314

Fax: +421 263824005

Internetes honlap: www.nbusr.sk

SVÉDORSZÁG

Utrikesdepartementet

(Külügyminisztérium) SSSB

SSSB

S-103 39 Stockholm

Tel.: +46 84051000

Fax: +46 87231176

E-mail: ud-nsa@foreign.ministry.se

FINNORSZÁG

National Security Authority

Ministry for Foreign Affairs (Külügyminisztérium, Nemzeti Biztonsági Hatóság)

P.O. Box 453

FI-00023 Government

Telelefonszám 1: +358 916056487

Telelefonszám 2: +358 916056484

Fax: +358 916055140

E-mail: NSA@formin.fi

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

UK National Security Authority

Room 335, 3rd Floor

70 Whitehall

London

SW1A 2AS

Telelefonszám 1: +44 2072765649

Telelefonszám 2: +44 2072765497

Fax: +44 2072765651

E-mail: UK-NSA@cabinet-office.x.gsi.gov.uk

D. függelék

A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Betűszó

Jelentés

AQUA

Appropriately Qualified Authority

BPS

Boundary Protection Services

CAA

Crypto Approval Authority

CCTV

Closed Circuit Television

CDA

Crypto Distribution Authority

CFSP

Common Foreign and Security Policy

CIS

Communication and Information Systems handling EUCI

COREPER

Committee of Permanent Representatives

KBVP (CSDP)

Közös Biztonság- és Védelempolitika (Common Security and Defence Policy)

DSA

Designated Security Authority

ECSD

European Commission Security Directorate

EUCI

EU Classified Information

EUSR

EU Special Representative

FSC

Facility Security Clearance

GSC

General Secretariat of the Council

IA

Information Assurance

IAA

Information Assurance Authority

IDS

Intrusion Detection System

IT

Information Technology

NSA

National Security Authority

PSC

Personnel Security Clearance

PSCC

Personnel Security Clearance Certificate

PSI

Programme/Project Security Instructions

SAA

Security Accreditation Authority

SAB

Security Accreditation Board

SAL

Security Aspects Letter

SecOPs

Security Operating Procedures

SCG

Security Classification Guide

SSRS

System-Specific Security Requirement Statement

TA

TEMPEST Authority