MELLÉKLET

SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRÓL, VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ ÉRTÉKELÉSI, KIVÁLASZTÁSI ÉS ODAÍTÉLÉSI ELJÁRÁSOKRÓL

(4.

változat)

TARTALOMJEGYZÉK

Háttér és hatály

1.

Bevezetés

2.	A pályázat benyújtása

2.1.	Pályázati felhívások

2.2.	Ellenőrzések a benyújtás előtt

2.3.	A pályázatok benyújtása

2.4.	A pályázatok érkeztetése a Bizottságnál

2.5.	Az elfogadhatóság ellenőrzése

2.6.	Elfogadhatóságvizsgáló bizottság

3.	A pályázatok elbírálása

3.1.	A szakértők szerepe

3.2.	A szakértők kijelölése

3.3.	A kijelölés feltételei, etikai kódex, összeférhetetlenség

3.4.	Független megfigyelők

3.5.	Az elbírálás kritériumai

3.6.	A pályázatok pontozása

3.7.	Küszöbértékek, súlyozás

3.8.	A pályázatok elbírálásának lépései részletesen

3.9.	Visszajelzés a pályázóknak

4.	Az értékelés eredményeinek véglegesítése

4.1.	A Bizottság által megállapított rangsor

4.2.	A Bizottság által megállapított tartaléklista

4.3.	A Bizottság elutasító határozatai

5.	Tárgyalások, a támogatás odaítélése

5.1.	A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások

5.2.	A támogatás odaítélése

5.3.	Segítségnyújtás, tájékoztatás, jogorvoslat

5.4.	Adatszolgáltatás a pályázati felhívások eredményeiről

A. melléklet –

Az etikai felülvizsgálat eljárásai

B. melléklet –

Biztonsági szempontból érzékeny KTF-cselekvések kezelése

C. melléklet –

A kétlépcsős pályázatbenyújtás és a kétlépcsős elbírálás eljárásai

D. melléklet –

Folyamatos pályázatbenyújtás

E. melléklet –

Eljárás a pályázatok papíron történő benyújtásához

F. melléklet –

Kijelölési okmányok független szakértők számára

G. melléklet –

Az »Emberek« egyedi program keretében benyújtott pályázatok elbírálása

HÁTTÉR ÉS HATÁLY

Ez a dokumentum – a vállalkozásoknak, a kutatóközpontoknak és az egyetemeknek a hetedik keretprogramban történő részvételére, valamint a keretprogram kutatási eredményeinek terjesztésére vonatkozó szabályok (1) (a továbbiakban: az EK részvételi szabályai, az Euratom részvételi szabályai) rendelkezéseinek megfelelően – megállapítja a Bizottságnak (2) az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja, (3) valamint az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (4) (a továbbiakban együtt: hetedik keretprogram) alá tartozó pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat). Azokat az alapvető eljárásokat ismerteti, amelyek alapján a Bizottság a részvételi szabályok, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (5) (a továbbiakban: költségvetési rendelet), valamint saját eljárási szabályzata (6) rendelkezéseinek megfelelően el fog járni.

A szabályzat nem vonatkozik: (a) a közbeszerzési eljárásokra; (7) (b) a közös vállalkozásokra, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke és az EUMSZ 185. cikke vagy az Euratom-Szerződés 45. cikke alapján létrehozott más struktúrákra; (c) az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja által végrehajtott közvetlen cselekvésekre; valamint (d) az »Ötletek« egyedi programra.

1.   BEVEZETÉS

A hetedik keretprogramból általában a Bizottsághoz benyújtott pályázatok útján lehet finanszírozáshoz jutni. A pályázatok részletesen ismertetik a tervezett munkát, a munka elvégzésében részt vevő személyeket és szervezeteket, valamint a kapcsolódó költségeket.

A Bizottság a pályázatok elbírálása útján határozza meg, hogy mely pályázatok minősége éri el a finanszírozáshoz szükséges szintet. A Bizottság a pályázatok elbírálásának segítésére független szakértőket (a továbbiakban: szakértők) jelöl ki.

A Bizottság ezt követően tárgyalásokat kezd azon pályázatok koordinátoraival, amelyek az elbírálásban sikeresnek bizonyultak, és amelyekhez elegendő költségvetés áll rendelkezésre.

Ha a tárgyalásokon sikerül megállapodást elérni, megtörténik a projekt kiválasztása, és a Bizottság a pályázóval támogatási megállapodást köt, amely rendelkezik az Európai Unió vagy az Euratom által nyújtandó pénzügyi hozzájárulásról.

Ez a szabályzat a következő, jól meghatározott tartalmú alapelveken alapul:

i.   Kiválóság: A finanszírozásra kiválasztott projekteknek a pályázati felhívásokban megjelölt témák és kritériumok (8) figyelembevételével magas színvonalat kell képviselniük.

ii.   Átláthatóság: A finanszírozásra vonatkozó döntéseket egyértelműen rögzített szabályok és eljárások alapján kell meghozni, és a pályázóknak megfelelő visszajelzést kell kapniuk pályázatuk elbírálásának eredményeiről.

iii.   Méltányosság és pártatlanság: Az egyazon pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat egyenlő bánásmódban kell részesíteni. Az elbírálásnak részrehajlástól mentesen, a pályázatok érdemei alapján, származásuktól, illetőleg a pályázó személyétől függetlenül kell történnie.

iv.   Titoktartás: Valamennyi pályázatot és a pályázatokkal kapcsolatban a Bizottságnak átadott valamennyi adatot, információt és iratot titkosként kell kezelni. (9)

v.   Hatékonyság és gyorsaság: Az elbírálást, az odaítélést és a támogatási megállapodások előkészítését a lehető leggyorsabban, ugyanakkor azonban az elbírálás minőségének fenntartása mellett és az irányadó jogszabályi rendelkezéseket betartva kell elvégezni.

vi.   Etikai és biztonsági megfontolások: Az alapvető etikai elveket tiszteletben nem tartó, (10) valamint az irányadó biztonsági eljárásoknak nem megfelelő (11) pályázatok bármely időpontban kizárhatók az elbírálásra, a kiválasztásra és az odaítélésre irányuló eljárásokból (lásd A. és B. melléklet).

Az egyedi programok végrehajtását szolgáló munkaprogramok különös elbírálási kritériumokat állapíthatnak meg, illetőleg további részleteket tartalmazhatnak az értékelési kritériumok alkalmazására vonatkozóan. Ezeknek a pályázati felhívásokban is meg kell jelenniük.

A pályázati felhívás és a vonatkozó pályázati útmutató részletesebben meghatározhatja e szabályzat alkalmazásának és a kapcsolódó eljárások végrehajtásának módját, illetve rögzítheti, hogy az esetleges különböző választási lehetőségek közül az adott eljárásra melyek alkalmazandók.

A pályázatok elkészítésére, benyújtására, elbírálására és kiválasztására irányuló eljárások különböző lépéseit a következő folyamatábra foglalja össze:

2.   A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSA

2.1.   Pályázati felhívások

A pályázatok benyújtása pályázati felhívások alapján történik (12). A pályázati felhívások tartalmát és időütemezését a munkaprogramok határozzák meg. A pályázati felhívásokról hirdetmény jelenik meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívások teljes szövege a Bizottság internetes oldalain kerül közzétételre, és tartalmazza a munkaprogram azon témáinak megjelölését, amelyekre vonatkozóan pályázatok nyújthatók be, a pályázati felhívás indikatív költségvetését, az igénybe vehető finanszírozási mechanizmusokat, a benyújtási határidőket, valamint az elektronikus pályázatbenyújtási rendszer (EPSS, lásd a 2.3. szakaszt) internetes elérhetőségét. Az internetes oldalak mindazokat az információkat tartalmazzák, amelyekre a pályázni kívánóknak szükségük lehet. Minden pályázati felhíváshoz készül egy vagy több pályázati útmutató is. Ezek az útmutatók a pályázatbenyújtás folyamatát ismertetik, és megjelölik, hogy a pályázók milyen úton juthatnak segítséghez, illetőleg tájékoztatáshoz, ha kérdésük merül fel a pályázati felhívással kapcsolatban. A pályázati útmutató tartalmazza a nemzeti kapcsolattartó pontok, valamint a Bizottság által a hetedik keretprogram céljára fenntartott tudakozószolgálat elérhetőségét. Külön ügyfélszolgálat foglalkozik az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerrel kapcsolatban felmerülő problémákkal.

A pályázati felhívás a benne meghatározott határidőig »áll nyitva« a pályázatok előtt.

A pályázati felhívás célkitűzéseitől függően a munkaprogram és a pályázati felhívás különbséget tehet az együttműködésen alapuló projektek különböző típusai, az »adott csoportok javára végzett kutatás« különböző formái, illetőleg a koordinációs és támogatási cselekvések típusai között.

A pályázati felhívásban meg kell adni, hogy a pályázatok benyújtása, illetőleg elbírálása egy- vagy kétlépcsős eljárás keretében fog-e történni. Kétlépcsős pályázatbenyújtás esetén a pályázók az első lépcsőben csak egy vázlatos pályázatot nyújtanak be. A második lépcsőben csak azok a pályázók kapnak felkérést teljes pályázatuk benyújtására, akiknek a pályázata az első lépcsőben végrehajtott elbírálás során erre érdemesnek bizonyult (13) (az eljárást részletesen a C. melléklet ismerteti).

Az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult felelős tisztviselő minden pályázati felhíváshoz kijelöl egy koordinátort (»a pályázati felhívás koordinátora«). Ez a személy kapcsolattartóként szolgál, akihez a pályázati felhívással összefüggésben felmerülő kérdésekkel fordulni lehet, továbbá gondoskodik a pályázatok érkeztetésével és elbírálásával kapcsolatos folyamatok általános tervezéséről és szervezéséről.

A pályázati felhívás koordinátora mellé ki kell jelölni a Bizottság tisztviselői közül egy vagy több olyan személyt, akik iránymutatást fognak adni a pályázatok érkeztetésével és elbírálásával kapcsolatos folyamatok során felmerülő érzékeny kérdésekben, így egyebek mellett az összeférhetetlenség eseteivel kapcsolatban (3.3. szakasz).

2.2.   Ellenőrzések a benyújtás előtt

Ha a pályázati felhívás sajátosságai szükségessé teszik, a Bizottság felkínálhatja azt a lehetőséget, hogy a pályázatokat benyújtásuk előtt előzetes informális ellenőrzésnek veti alá. Ennek az ellenőrzésnek az a célja, hogy segítse a leendő pályázókat annak eldöntésében, hogy pályázatuk vélhetően elfogadható lesz-e, illetőleg a pályázati felhívás által megjelölt területre vonatkozik-e. A benyújtás előtti ellenőrzés eljárását részletesen a vonatkozó pályázati útmutató ismerteti.

2.3.   A pályázatok benyújtása

A pályázatok benyújtása elektronikus úton, (14) a webalapú elektronikus pályázatbenyújtási rendszeren (EPSS) keresztül történik.

A pályázat benyújtására a pályázatban részt vevő konzorcium tagjai közül egyedül a pályázat koordinátora jogosult (a jogosultság ellenőrzése felhasználónév és jelszó alapján történik).

A pályázónak a pályázat benyújtása előtt elő kell készítenie és a rendszerbe fel kell töltenie a pályázathoz kapcsolódó összes adatot, és el kell fogadnia a rendszer használatára és az elbírálásra vonatkozó feltételeket.

Az EPSS elvégez bizonyos alapellenőrzéseket: ellenőrzi egyebek mellett a pályázat teljességét, az adatok ellentmondásoktól való mentességét, a vírusfertőzés hiányát és a fájlok típusára és méretére vonatkozó korlátozások betartását. Ezek az ellenőrzések nem helyettesítik az elfogadhatóság formális ellenőrzését (2.5. szakasz), ugyanakkor azonban az EPSS csak ezen ellenőrzések elvégzése után engedi a pályázat benyújtását. A pályázat abban az időpillanatban minősül benyújtottnak, amikor a pályázat koordinátora kezdeményezi a végleges benyújtási folyamat megkezdését, ahogyan azt az EPSS jelzi; a pályázat ezen időpontot megelőzően nem tekinthető benyújtottnak.

Az EPSS-en keresztül benyújtott pályázatok a pályázati felhívásban megjelölt véghatáridő után kerülnek be az adatbázisba. A Bizottság a pályázati felhívásban megjelölt határidőig (folyamatos pályázatbenyújtás esetén a közbenső határidőig, lásd a D. mellékletet) nem rendelkezik hozzáféréssel a pályázatokhoz.

A papíron (kivéve az E. mellékletben megjelölt eljárás alkalmazása esetén, az ugyanott megjelölt esetekben), hordozható elektronikus tárolóeszközön (például CD-ROM-on vagy hajlékonylemezen), e-mailben vagy telefaxon beküldött pályázatokat a Bizottság nem tekinti benyújtottnak.

A pályázatot a pályázat koordinátora a pályázati útmutatóban megállapított eljárással visszavonhatja. A visszavont pályázatot a Bizottság az eljárás további szakaszaiban nem veszi figyelembe.

Ha egy adott pályázat a pályázati felhívásban megjelölt határidőig több példányban is benyújtásra kerül, akkor az elfogadhatóság vizsgálatában és az esetleges elbírálásban csak a legutolsó benyújtott változat vesz részt.

A pályázatok tárolása mindenkor biztonságos körülmények között történik. Az elbírálás és, ha vannak, az azt követő tárgyalások lezárását követően – az archiválás és/vagy az auditok céljából szükséges példányok kivételével – a pályázatok valamennyi példánya megsemmisítésre kerül.

2.4.   A pályázatok érkeztetése a Bizottságnál

Feljegyzésre kerül a benyújtott pályázatok legutolsó változatának beérkezési dátuma és időpontja. A pályázati felhívásban megjelölt véghatáridőt (folyamatos pályázatbenyújtás esetén a közbenső határidőt) követően a pályázatok koordinátorai e-mail útján visszaigazolást kapnak pályázatuk beérkezéséről, a következő adatok megjelölésével:

—	a pályázat címe, rövidítése és egyedi azonosítója (pályázatszám),

—	annak a programnak és/vagy tevékenységnek/kutatási területnek a megjelölése, valamint annak a pályázati felhívásnak az azonosítója, amelyhez a pályázat tartozik,

—	a beérkezés dátuma és időpontja (az elektronikus úton benyújtott pályázatok esetében ez megegyezik a pályázati felhívásban megjelölt határidővel).

Az elbírálás lezárásáig általában csak abban az esetben van további kapcsolat a Bizottság és a pályázók között, ha a pályázatok elbírálása meghallgatást is magában foglal (3.8. szakasz). A Bizottság azonban – például az elfogadhatóság vizsgálata során – bizonyos kérdések tisztázása végett felveheti a kapcsolatot a pályázókkal (általában a koordinátoron keresztül, lásd a 2.5. szakaszt).

2.5.   Az elfogadhatóság ellenőrzése

Ahhoz, hogy egy pályázat részt vehessen az elbírálásban, az elfogadhatóság valamennyi kritériumát teljesítenie kell. E kritériumok teljesülését szigorúan kell ellenőrizni. Ha a pályázatok benyújtása kétlépcsős eljárás keretében történik, az elfogadhatóságot mindkét szakaszban ellenőrizni kell. Minden egyes pályázati felhívásra beérkezett minden egyes pályázatra a következő elbírálási kritériumok vonatkoznak (15):

—	a pályázat beérkezése a Bizottsághoz a pályázati felhívásban megjelölt határidő (nap és időpont) előtt,

—	a pályázati felhívásban megjelölt minimumfeltételek (például minimális résztvevőszám) teljesülése,

—	a pályázat teljessége, azaz az összes kért nyomtatvány és a pályázat leírásának megléte (megjegyzés: a pályázatban megadott információk teljességét a szakértők fogják megvizsgálni, az elfogadhatóság vizsgálata során a Bizottság csak a pályázat szükséges részeinek meglétét ellenőrzi),

—

a pályázati felhívás tárgyterülete: a pályázat tartalmának a munkaprogram azon részében megjelölt tématerületekhez és finanszírozási rendszerekhez kell tartoznia, amelyre a pályázati felhívás vonatkozik. A pályázat a »tárgyterületre« való tekintettel az eljárás e szakaszában csak a teljesen nyilvánvaló esetekben utasítható el.

Ha az elbírálás előtt, közben vagy után kiderül, hogy egy pályázat nem teljesíti az elfogadhatóság egy vagy több kritériumát, akkor a Bizottság a pályázatot nem elfogadhatónak nyilvánítja, és további vizsgálatra nem bocsátja. Ha egy pályázatnak az elfogadhatóságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Bizottság az elbírálást az elfogadhatósággal kapcsolatos végleges döntés meghozataláig folytathatja. E pályázatok esetében az elbírálás folytatásának ténye nem tekinthető az elfogadhatóság bizonyítékának.

2.6.   Elfogadhatóságvizsgáló bizottság

Ha az elfogadhatóság nem ítélhető meg egyértelműen, és szükségesnek mutatkozik az eset alaposabb vizsgálata, akkor a pályázati felhívás koordinátora belső elfogadhatóságvizsgáló bizottságot hívhat össze.

Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa az ilyen esetek koherensebb jogi megítélését és a pályázók közötti egyenlő bánásmódot.

Az elfogadhatóságvizsgáló bizottság tagjai a Bizottság kellő jogi, tudományos-technológiai tartalmi és/vagy informatikai ismeretekkel rendelkező munkatársai közül kerülnek ki, elnöke pedig a pályázati felhívás koordinátora. A bizottság a pályázatnak magának és – szükség esetén – a pályázat benyújtási körülményeinek vizsgálata alapján szaktanáccsal szolgál annak megítéléséhez, hogy a pályázat elbírálásra bocsátható-e, vagy pedig az elfogadhatóság hiánya miatt el kell utasítani. A bizottság konkrét kérdések tisztázása végett felveheti a kapcsolatot a pályázóval.

3.   A PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA

3.1.   A szakértők szerepe

Annak érdekében, hogy csak a legjobb minőségű pályázatok részesülhessenek finanszírozásban, a Bizottság a pályázatok elbírálásáról független (16) szakértők igénybevételével gondoskodik. A keretprogramok hatálya alá tartozó kutatási területek széles skálája és sokfélesége miatt ezek a szakértők nem a Bizottság munkatársai.

A szakértők felkérése vonatkozhat arra, hogy az elbírálást teljes egészében vagy részben otthonukban vagy munkahelyükön (»távoli munkavégzés« formájában) vagy a Bizottság helyiségeiben végezzék el.

Esetenként, ha a megfelelő szaktudás házon belül is rendelkezésre áll, az elbírálásban a külső szakértők mellett a Bizottság érintett munkatársai is részt vehetnek. Ezek a belső szakértők mindig a pályázati felhívásban előírt minimális szakértőszám (3.8. szakasz b) pont) felett vesznek részt a munkában (17).

A szakértők igénybevétele tekintetében egyedül az EK részvételi szabályai 14. cikkének, illetve az Euratom részvételi szabályai 13. cikkének hatálya alá tartozó koordinációs és támogatási cselekvések képeznek kivételt, amelyekkel kapcsolatban csak akkor kell független szakértőket kijelölni, ha a Bizottság azt szükségesnek tartja (18).

3.2.   A szakértők kijelölése

A szakértőknek megfelelő készségekkel és felkészültséggel kell rendelkezniük azokon a tevékenységi területeken, ahol közre fognak működni. Szakértőként olyan személyek jelölhetők ki, akik – akár a köz-, akár a magánszektorban – magas fokú szakmai tapasztalatokat szereztek az érintett tudományágban vagy műszaki szakterületen, projektek adminisztrációjában, vezetésében vagy értékelésében, a tudományos és a technológiafejlesztési projektek eredményeinek felhasználásában, a technológiaátadásban és az innovációban, a tudomány és a technológia területén folytatott nemzetközi együttműködésben vagy a humánerőforrás-fejlesztés területén. A szakértővel szemben nem követelmény, hogy valamely tagállam vagy a keretprogramokhoz társult valamely harmadik ország állampolgára legyen.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában e célból közzétett pályázati felhívások alapján szakértői adatbázist hoz létre, amely az alkalmasnak ítélt jelöltek adatait tartalmazza. Külön-külön pályázati felhívás fog vonatkozni a magánszemélyekre, illetőleg az érintett szervezetekre (például országos kutatási ügynökségek, kutatóintézetek, vállalkozások).

A Bizottság az adatbázisba olyan, megfelelő felkészültséggel rendelkező magánszemélyeket is felvehet, akik nem szerepelnek az említett pályázati felhívások keretében felállított jegyzékeken. Az adatbázisban található szakértők, amennyiben jelezték, hogy ilyen feladatokban készek részt venni, felkérést kaphatnak arra is, hogy a Bizottságnak a kutatási pályázatok elbírálásán kívül eső tevékenységekben nyújtsanak segítséget. Az adatbázis kérésre a közfeladatot ellátó, a tagállamokban vagy a keretprogramokhoz társult országokban működő kutatásfinanszírozó szervezetek, valamint a Szerződés rendelkezéseivel összhangban európai uniós kutatási tevékenységek végrehajtására létrehozott más struktúrák rendelkezésére bocsátható. Erről a rendelkezésre bocsátásról a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója vagy az ő képviseletében eljáró személy vagy személyek döntenek. Az adatbázist a Bizottság Közös Kutatóközpontja is felhasználhatja olyan szakértők kiválasztására, akik a közvetlen cselekvés formájában végrehajtott kutatási tevékenységekben vesznek részt (19).

A pályázati felhívásokra beérkező pályázatok elbírálása céljából a Bizottság összeállítja a feladat elvégzésére alkalmasnak ítélt szakértők listáját (és szükség esetén tartaléklistáját). A listák összeállítása elsősorban a következő kiválasztási kritériumok alapján történik:

—	magas szintű szakmai hozzáértés,

—	megfelelő kompetenciatartomány.

A fenti kritériumok teljesülése mellett a következő további kritériumok is figyelembevételre kerülnek:

—	megfelelő egyensúly az akadémiai és az ipari hátterű szakértők, illetőleg a felhasználók között,

—	ésszerű egyensúly a nemek között (20),

—	a szakértők földrajzi hovatartozás szerinti ésszerű megoszlása (21),

—	a szakértők rendszeres rotációja (22).

A szakértőket tartalmazó lista összeállítása során a Bizottság szükség szerint figyelembe veszi azt is, hogy a szakértők milyen mértékben képesek átlátni a pályázati felhívás tárgyterületeinek ipari és/vagy társadalmi vetületeit, illetőleg szakpolitikai relevanciáját. A szakértőknek a pályázatok elbírálásához szükséges nyelvi készségekkel is rendelkezniük kell.

A minősített információkat kezelő szakértők kijelölését megfelelő biztonsági vizsgálatnak is meg kell előznie (23).

Az egyes elbírálási munkafolyamatokban részt vevő szakértők jegyzékéről az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult érintett tisztviselő vagy annak szabályszerűen kijelölt képviselői döntenek. Az egyes pályázatokhoz hozzárendelt szakértők névsora nem nyilvános. A Bizottság azonban az interneten évente egyszer közzéteszi a keretprogramok, illetőleg az egyes egyedi programok keretében igénybe vett szakértők jegyzékét.

3.3.   A kijelölés feltételei, etikai kódex, összeférhetetlenség

A Bizottság az F. mellékletben található minta felhasználásával minden szakértő számára kijelölési okmányt bocsát ki.

A kijelölési okmány kötelezi a szakértőt egy etikai kódex betartására, megállapítja a titoktartással kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, és rendelkezik egyebek mellett az elvégzendő munka leírásáról, a kifizetések feltételeiről, valamint a költségtérítés szabályairól (F. melléklet).

A szakértők kijelölésekor a Bizottságnak (24) minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítására, hogy a szakértő részéről az általa véleményezendő pályázattal kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség. Ennek érdekében a szakértőknek nyilatkozatot kell aláírniuk arról, hogy kijelölésük időpontjában ilyen összeférhetetlenség nem áll fenn (F. melléklet), arra az esetre pedig, ha az összeférhetetlenség feladataik ellátása közben merül fel, vállalják, hogy tájékoztatják a Bizottságot mind az összeférhetetlenség meglétéről, mind annak természetéről. Ha ilyen tájékoztatást kap, a Bizottság minden szükséges lépést megtesz az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében. A szakértőknek emellett az elbírálás időpontjában is meg kell erősíteniük, hogy a megvizsgálandó pályázatok egyike kapcsán sem áll fenn részükről összeférhetetlenség.

A nyilatkozat különbséget tesz »kizáró jellegű« és »potenciális« összeférhetetlenség között.

Ha a szakértő kizáró jellegű összeférhetetlenség fennállását jelzi vagy a Bizottság bárminemű rendelkezésre álló információforrás alapján kizáró jellegű összeférhetetlenség fennállását állapítja meg, a kérdéses szakértő nem vehet részt az érintett pályázat elbírálásában (konszenzuskereső csoport), sem azokban a bírálóbizottsági értékelésekben (ideértve az esetleges meghallgatásokat is), amelyek foglalkoznak az érintett pályázattal (25).

Általában kizáró jellegű összeférhetetlenség fennállását kell megállapítani azon szakértők esetében, akik a pályázatban részt vevő szervezetek valamelyikének alkalmazásában állnak. Ha azonban a rendelkezésre álló legjobb szakértők igénybevételének követelménye és a kellően felkészült szakértők szűk köre indokolja, a Bizottság dönthet úgy, hogy ilyen szakértőt is meghív a bírálóbizottsági értékelésben való részvételre, amennyiben a kérdéses szakértő nem annál a szervezeti egységnél (osztályon, laboratóriumban, intézetben) dolgozik, amelyben a munkavégzés történni fog, és az egyes szervezeti egységek nagyfokú autonómiával rendelkeznek. Ebben az esetben amikor a bírálóbizottság az érintett szervezet részvételével benyújtott pályázatot részletesen megvitatja, a szakértőnek tartózkodnia kell a vitában (vagy az elektronikus fórumon) való részvételtől. Ha az érintett pályázat eljut a meghallgatások szakaszába, a kérdéses szakértők a meghallgatásokon sem vehetnek részt.

Kellően indokolt, kivételes esetekben a fent körülírt helyzetben lévő szakértők a kérdéses pályázattal foglalkozó konszenzuskereső csoport munkájában is részt vehetnek. A Bizottság ilyenkor tájékoztatja a csoport munkájában részt vevő többi szakértőt az érintett szakértő munkáltatójáról.

Ha a szakértő potenciális összeférhetetlenség fennállását jelzi vagy a Bizottság bármilyen módon potenciális összeférhetetlenség fennállásáról szerez tudomást, a Bizottság megvizsgálja az eset körülményeit, és a rendelkezésére álló objektív információelemek alapján eldönti, hogy fennáll-e valós összeférhetetlenség (26). Valós összeférhetetlenség megállapítása esetén a szakértőt a kizáró jellegű összeférhetetlenség esetével azonos módon kell kizárni az elbírálás folyamatából. Ellenkező esetben – az eset konkrét körülményeitől függően, a kapcsolódó kockázatok kellő figyelembevételével – a Bizottság engedélyezheti a szakértő részvételét az elbírálás folyamatában. A szakértőnek ilyenkor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy pártatlan módon fog eljárni.

A Bizottság jogosult megtenni az összeférhetetlenség eseteinek megelőzéséhez szükséges lépéseket. A szakértő részvétele a bírálóbizottsági értékelés szakaszára korlátozható. Ilyen esetben amikor a bírálóbizottság az összeférhetetlenséggel érintett pályázat egyedi esetét tárgyalja, a szakértő köteles elhagyni a termet, illetőleg az elektronikus fórumot.

Ha az elbírálás közben addig ismeretlen összeférhetetlenség fennállására derül fény, a szakértő köteles azt a Bizottság valamely tisztviselőjének haladéktalanul jelezni. Ha az összeférhetetlenségről bebizonyosodik, hogy kizáró jellegű, a szakértő köteles tartózkodni az érintett pályázat elbírálásában való mindennemű további részvételtől. Az érintett szakértő által az adott pályázatra vonatkozóan korábban tett észrevételeket és az általa az adott pályázatra vonatkozóan korábban megállapított pontszámokat érvényteleníteni kell. Szükség esetén a szakértő helyett új szakértőt kell kijelölni.

Ha egy szakértő a kizáró jellegű vagy a potenciális összeférhetetlenség fennállását tudatosan eltitkolja, és erre az elbírálás közben fény derül, a szakértőt a kijelölési okmányban és/vagy a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírt szankciók alkalmazása mellett azonnal ki kell zárni az elbírálásból. Semmisnek kell nyilvánítani mindazon konszenzuskereső csoportok munkáját, amelyben az adott szakértő részt vett, és az érintett pályázatot vagy pályázatokat újból el kell bírálni.

A költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 265a. cikkének (3) bekezdésével analóg módon az a körülmény, hogy egy szakértő az etikai kódexet megszegi vagy más súlyos kötelességszegést követ el, alapot adhat a súlyos szakmai kötelességszegés megállapítására, valamint a szóban forgó szakértő kizárására a költségvetési rendelet 179a. cikke alapján szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozóan közzétett felhívás alapján összeállított jegyzékről. E kizárás eredményeképpen a szakértő nevét törölni kell az adatbázisból, és a kizárás időtartamának elteltéig a szakértő ismételten nem regisztrálható.

3.4.   Független megfigyelők

A nagyfokú átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság kijelölhet olyan független szakértőket, akik az elbírálás folyamatát vizsgálják annak működése és végrehajtása szempontjából (a továbbiakban: megfigyelők). A megfigyelőknek az a feladata, hogy független tanácsadással szolgáljanak a Bizottság részére az elbírálás valamennyi szakaszának méltányos lefolytatásáról, az elbírálási kritériumok szakértők általi alkalmazásának módjáról, valamint az eljárások jobbá tételének lehetséges módjairól. Ennek érdekében ellenőrzik, hogy az e szabályzatban megállapított és hivatkozott eljárásokat a résztvevők betartják-e, és megállapításaikról és ajánlásaikról beszámolnak a Bizottságnak. Kívánatos, hogy a megfigyelők emellett informális módon a Bizottságnak az elbírálás egyes munkafolyamataiban részt vevő munkatársaival is egyeztessenek, és észrevételeket fogalmazzanak meg a Bizottság számára minden olyan esetleges jobbítási lehetőségről, amely azonnal átültethető a gyakorlatba. A megfigyelők ugyanakkor munkájuk keretében nem fejthetik ki nézeteiket az elbírálás tárgyát képező pályázatokról vagy a szakértőknek a pályázatokkal kapcsolatos véleményéről.

Ennek megfelelően a megfigyelőkkel szemben nem követelmény, hogy az elbírálás tárgyát képező pályázatok tárgyterületén szakértelemmel rendelkezzenek. Mivel kívánatos, hogy a megfigyelőnek az elbírálás eredményével kapcsolatos véleménye a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a munkafolyamatok működésével kapcsolatos megállapításait, általában éppen az tekinthető előnyösnek, ha a megfigyelő a kérdéses tudományos-műszaki szakterülettel kapcsolatban nem rendelkezik túlságosan bennfentes ismeretekkel. A megfigyelők mindenesetre semminemű körülmények között nem fejtik ki nézeteiket a vizsgált pályázatokról vagy a független szakértőknek a pályázatokkal kapcsolatos véleményéről.

A megfigyelők már az elbírálás munkafolyamatainak kezdetétől, a Bizottság által a szakértőknek tartott felkészítéstől fogva jelen lehetnek a folyamatban. Ha az elbírálás részben távoli munkavégzés formájában, a Bizottság helyiségein kívül történik, a megfigyelő ezt a szakaszt utólag, a Brüsszelben (vagy az elbírálás más központi helyszínén) összegyűlő szakértőkkel folytatott megbeszélések alapján is értékelheti.

A Bizottság tájékoztatja a programbizottságokat a megfigyelőként kiválasztott szakértőkről, feladatmeghatározásukról, valamint a megfigyelők által megfogalmazott megállapításokról, és beszámolójuk összefoglalóját nyilvánosan is közzéteheti.

A megfigyelőkre a titoktartás és az összeférhetetlenség kizárása területén ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak, mint a többi szakértőre, és ebből a célból ugyanazt a nyilatkozatot kötelesek aláírni (F. melléklet). A megfigyelők a pályázatok adataival, a pályázatok vizsgálatára kijelölt szakértőkkel, valamint a bírálóbizottságokban lefolytatott vitákkal kapcsolatban megszerzett ismereteiket másnak át nem adhatják. A megfigyelőknek tiszteletben kell tartaniuk a kijelölési okmányukhoz csatolt etikai kódexet.

3.5.   Az elbírálás kritériumai

A Bizottság – a vonatkozó szabályoknak megfelelően szakértők bevonásával vagy anélkül – valamennyi elfogadható pályázatot elbírálásnak vet alá, és a pályázati felhívás szempontjából releváns elbírálási kritériumokkal összevetve értékeli érdemeiket.

Az elbírálás kritériumait és másodlagos kritériumait (27), valamint az alkalmazandó súlyokat és küszöbértékeket az egyedi programokban meghatározott elvek és a részvételi szabályokban meghatározott kritériumok alapján a munkaprogramok állapítják meg részletesen. A kritériumok a költségvetési rendelet (115. cikk) és végrehajtási szabályai (28) (176. és 177. cikk) értelmében kiválasztási és odaítélési kritériumokat (szempontokat) képeznek.

A kritériumok alkalmazásának módját a pályázati felhívások és a pályázati útmutatók részletesebben is kifejtik.

3.6.   A pályázatok pontozása

A szakértők az elbírálás minden egyes kritériuma kapcsán megvizsgálják az összes vonatkozó kérdést, és mindegyikre 0-tól 5-ig terjedő pontszámot adnak. A pontozás során fél pont is adható.

A pontszámok valamennyi megvizsgált kritérium esetében a következő értékítéletet számszerűsítik:

0 –	A pályázat a vizsgált kritériummal nem foglalkozik, vagy hiányoznak vagy hiányosak azok az információk, amelyek alapján a kritérium teljesülése megítélhető volna.

1 –	Gyenge: A pályázat a vizsgált kritériummal elégtelen módon foglalkozik, vagy a pályázatnak komoly és lényeges gyenge pontjai vannak.

2 –	Közepes: A pályázat általában véve foglalkozik a vizsgált kritériummal, azonban komoly gyenge pontjai is vannak.

3 –	Jó: A pályázat a vizsgált kritériummal magas színvonalon foglalkozik, bár több ponton javításra szorulna.

4 –	Nagyon jó: A pályázat a vizsgált kritériummal nagyon magas színvonalon foglalkozik, bár bizonyos pontokon még lehetséges volna további javítás.

5 –	Kiváló: A pályázat a vizsgált kritériummal minden lényeges szempontból sikeresen foglalkozik. Legfeljebb csekély hiányosságokat tartalmaz.

3.7.   Küszöbértékek, súlyozás

Küszöbértékek

A kritériumokhoz vagy azok egy részéhez küszöbértékek is tartoznak, ami azt jelenti, hogy a küszöbértéket el nem érő pontszámú pályázatokat a Bizottság elutasítja. Emellett az összpontszámra is vonatkozhat küszöbérték. Az egyes kritériumok esetében, illetőleg az összpontszámra alkalmazandó esetleges küszöbértékeket a munkaprogram és a pályázati felhívás rögzíti.

Ha a pályázat valamely kritérium esetében nem éri el a küszöbértéket, akkor az adott pályázat a további elbírálásból kivehető.

Az elbírálás folyamata különálló lépésekben is végezhető, oly módon, hogy a különböző lépésekben különböző szakértők különböző kritériumokat vizsgálnak. Ha az eljárás több egymást követő lépésben történik, akkor a valamely lépésben a küszöbértéket el nem érő pályázatok a következő lépésből kivehetők. Ezek a pályázatok ettől fogva elutasítottnak tekinthetők.

Súlyozás

A finanszírozási rendszerek és a pályázati felhívás sajátosságaira való tekintettel az egyes kritériumokhoz különböző súlyok rendelhetők. Az egyes kritériumokhoz tartozó súlyokat a munkaprogram és a pályázati felhívás rögzíti.

3.8.   A pályázatok elbírálásának lépései részletesen  (29)

a)   A szakértők felkészítése

A Bizottság köteles az elbírálás egyes munkameneteinek megkezdése előtt felkészíteni a szakértőket. A szakértők felkészítése során foglalkozni kell az elbírálás menetével és eljárásaival, az alkalmazandó elbírálási kritériumokkal, valamint az eljárás tárgyát képező kutatási területek tartalmával és várt hatásaival. A felkészítés konkrét figyelmeztetéseket is tartalmaz a titoktartással, a pártatlansággal és az összeférhetetlenség eltitkolásával kapcsolatban.

A Bizottság különös figyelmet fordít azoknak a szakértőknek a felkészítésére, akik feladataikat távoli munkavégzés formájában látják el; ebben az esetben speciális oktatóanyagok (CD-ROM, internetes előadás) lehetnek szükségesek. Az esetleg felmerülő kérdések megválaszolása érdekében a Bizottság az egyes szakértőkkel szoros kapcsolatot tart fenn.

b)   A pályázatok egyenkénti elbírálása

A pályázatok elbírálását legalább három szakértő végzi. A kiválósági hálózatok esetében, valamint a vonatkozó pályázati útmutatóban megjelölt más esetekben az elbírálást legalább öt szakértő végzi.

Az elbírálás első szakaszában a szakértők önállóan dolgoznak, és a munkaprogramban és a pályázati felhívásban körülírt minden egyes kritérium esetében pontoznak és észrevételeket fogalmaznak meg.

Jelzik továbbá, ha a pályázat:

—	teljes egészében a pályázati felhívás tárgyterületén kívül esik,

—	etikai szempontból érzékeny kérdésekkel foglalkozik,

—	biztonsági szempontból további ellenőrzést igényel (B. melléklet).

Ha az elbírálás távoli munkavégzés formájában történik, akkor a Bizottság minden egyes szakértőnek egy-egy példányban továbbítja a megvizsgálandó pályázatokat. Ennek érdekében vagy postán vagy futárszolgálat útján, papíron küldi meg a pályázatokat, vagy elektronikus formában teszi őket hozzáférhetővé.

A pontszámok indokolása

A szakértőknek minden egyes megállapított pontszámhoz észrevételeket kell fűzniük. Ezeknek az észrevételeknek összhangban kell lenniük a pontszámokkal, és arra szolgálnak, hogy megalapozzák a későbbi konszenzuskereső egyeztetést és a kapcsolódó konszenzusos jelentést.

Az egyenkénti elbírálás eredménye

A szakértő minden egyes pályázat elbírálását követően egyedi értékelőjelentést készít, amelyben rögzíti megállapításait és értékelését. Távoli munkavégzés esetén az eredményeket postán vagy elektronikus úton megküldi a Bizottságnak. A szakértő egyedi értékelőjelentése utólag nem módosítható. Az egyedi értékelőjelentés aláírásával (vagy elektronikus jóváhagyásával) a szakértő egyben arról is nyilatkozik, hogy az adott pályázat elbírálása kapcsán nem áll fenn a részéről összeférhetetlenség.

Bizonyos esetekben a szakértők csak az egyenkénti elbírálásban való részvételre kapnak felkérést. Ilyenkor az általuk készített egyedi értékelőjelentés a konszenzus kialakításában (lásd lejjebb) részt vevő szakértőkhöz kerül, akik azt a konszenzusos jelentés elkészítése során figyelembe veszik.

Ha egy pályázatról az egyenkénti elbírálást végző valamennyi szakértő azt állapítja meg, hogy a pályázati felhívás tárgyterületén kívül esik, akkor ez a pályázat nem elfogadhatónak nyilvánítható, és a konszenzus kialakítására irányuló eljárásból kizárható.

c)   A konszenzus kialakítása

Miután minden érintett szakértő elvégezte a pályázatok egyenkénti értékelését, az elbírálás következő szakaszában a szakértők konszenzusos álláspont kialakítására törekszenek.

Ennek érdekében általában konszenzuskereső ülést tartanak (vagy ebből a célból elektronikus fórumot szerveznek), amelynek keretében megvitatják a pontszámokat, és közös észrevételeket fogalmaznak meg.

A konszenzuskeresés folyamatát a Bizottság egy képviselője (a továbbiakban: moderátor) koordinálja. A moderátornak az a feladata, hogy segítse az egyedi szakértői vélemények konszenzusos véleménnyé formálását anélkül, hogy ennek során bármely pályázat jogosulatlanul előnyhöz jutna vagy hátrányba kerülne, továbbá az, hogy biztosítsa az egyes pályázatoknak az elbírálás kritériumai alapján történő, igazságos és méltányos elbírálását.

A csoport moderátora a konszenzusos jelentés elkészítésére kijelölheti valamelyik szakértőt (a továbbiakban: referens).

A szakértők minden elbírálási kritérium esetében megkísérelnek megegyezésre jutni egy-egy konszenzusos pontszámban, valamint a pontszámot alátámasztó észrevételek szövegében. Olyan észrevételeket kell megfogalmazni, amelyek alkalmasak a pályázat koordinátorának való továbbításra. A pontszámokat és az észrevételeket a konszenzusos jelentésben kell rögzíteni.

Ha szükséges, a szakértők közös álláspontot alakítanak ki a tárgyterülethez tartozás, valamint az etikai és a biztonsági szempontok tekintetében is (lásd a fenti b) pontot).

Ha a szakértők a konszenzuskereső egyeztetésen egy adott pályázattal kapcsolatban bármely kérdésben nem képesek közös álláspontra jutni, akkor a Bizottság elbírálásért felelős tisztviselője a pályázat megvizsgálására felkérhet további három szakértőt.

A konszenzuskeresés eredménye

A konszenzuskeresés eredménye a konszenzusos jelentés, amelyet a moderátor és az összes szakértő, de legalább a moderátor és a referens ír alá (vagy hagy jóvá elektronikus úton). A moderátor köteles gondoskodni arról, hogy a konszenzusos jelentés – pontszámok és észrevételek formájában – az elért konszenzust tükrözze. Ha a szakértőknek nem sikerül konszenzusra jutniuk, a jelentésben a szakértők többségének álláspontját kell ismertetni, ugyanakkor azonban rögzíteni kell benne – például egy mellékletben – a szakértők esetleges különvéleményeit is.

A Bizottság – különösen az egyértelműség, a következetesség és a kellő fokú részletesség tekintetében – megteszi a konszenzusos jelentések minőségének biztosításához szükséges lépéseket. Ha nagyobb változtatás szükséges, akkor a Bizottság a jelentést visszaküldi az érintett szakértőknek.

Az eljárásnak a konszenzus kialakítására irányuló szakaszát a konszenzusos jelentés aláírása (vagy elektronikus úton történő jóváhagyása) zárja le.

Az ismételten benyújtott pályázatok elbírálása

Ha a pályázatot a hetedik keretprogram keretében korábban már benyújtották a Bizottságnak, és a pályázat akkori elbírálása hasonló feltételek mellett történt (például a munkaprogram nagy vonalakban hasonló tématerületet és kritériumokat jelölt meg), akkor a moderátor az eljárásnak a konszenzus kialakítására irányuló szakaszában a szakértők rendelkezésére bocsátja az összefoglaló értékelőjelentést (lásd lejjebb). A szakértőknek szükség esetén egyértelműen meg kell indokolniuk, ha pontszámaik és észrevételeik jelentősen eltérnek a korábbi pályázatra vonatkozó jelentésben szereplő pontszámoktól és észrevételektől.

d)   A bírálóbizottság értékelése

Ez az utolsó olyan lépés, amelyben a szakértők részt vesznek. Az eljárás e szakasza arra ad lehetőséget, hogy a szakértők a konszenzuskereső lépés eredményeinek áttekintése után megfogalmazzák ajánlásaikat a Bizottságnak. A gyakorlati végrehajtás szabályainak pontos meghatározása a pályázati felhívás jellege és a beérkezett pályázatok száma alapján történik.

Előfordulhat, hogy egy adott pályázati felhívás vagy a pályázati felhívás egy adott része esetében megszervezhető, hogy valamennyi szakértő valamennyi pályázatot megvizsgálja, és a szakértők a bírálóbizottsági értékelést a konszenzusos jelentés elkészítésével egy időben végezzék el. Ilyenkor ezek a szakértők egyben a bírálóbizottság szerepét is ellátják.

Ha erre nincs lehetőség, akkor – akár a konszenzuskereső lépésben részt vevő szakértőkből, akár újakból, akár pedig részben az előbbiekből, részben az utóbbiakból – külön bírálóbizottságot kell létrehozni. Vagy a teljes pályázati felhívással egyetlen bírálóbizottság foglalkozik, vagy külön-külön bírálóbizottságok tartoznak a különböző tevékenységekhez, tématerületekhez vagy finanszírozási rendszerekhez.

A bírálóbizottság feladatai

A bírálóbizottság első számú feladata az egy adott területre vonatkozó konszenzusos jelentések megvizsgálása és egymással való összevetése, a konszenzuskereső egyeztetéseken megállapított pontszámok és megfogalmazott észrevételek következetességének ellenőrzése, valamint, ha szükséges, új javasolt pontszámok megállapítása vagy az észrevételek felülvizsgálata.

A bírálóbizottság feladatai kiterjedhetnek továbbá:

—	a küszöbértékeket teljesítő pályázatok benyújtóinak meghallgatására (lásd alább),

—	azoknak a helyzeteknek a feloldására, amikor a konszenzusos jelentés különvéleményt is tartalmaz,

—	arra, hogy ajánlást fogalmazzon meg az azonos pontszámot elérő pályázatok rangsorolásáról (csak szükség esetén, figyelemmel a rendelkezésre álló költségvetésre vagy a munkaprogramban meghatározott és a pályázati felhívásban megjelölt más szempontokra),

—	arra, hogy ajánlást fogalmazzon meg bizonyos pályázatok esetleges együttes kezeléséről vagy egyesítéséről.

A bírálóbizottságban az elnöki teendőket a Bizottság egy képviselője vagy egy, a Bizottság által kijelölt szakértő látja el. A Bizottság mindkét esetben gondoskodik arról, hogy a bírálóbizottságban folyó egyeztetések során valamennyi pályázat méltányos, egyenlő elbírálásban részesüljön. A bírálóbizottság véleményének megfogalmazására bírálóbizottsági referens jelölhető ki (ez a személy lehet a bírálóbizottság elnöke is).

A pályázók meghallgatása

A bírálóbizottság meghallgatásokat szervezhet a pályázók részére. A meghallgatás különösen akkor lehet hasznos, ha a pályázati felhívásra vagy felhívásrészre beérkező pályázatok nagy léptékű, integráló jellegű együttműködésen alapuló projektekre, illetőleg kiválósági hálózatokra irányulnak.

Meghallgatásra azon pályázatok koordinátorait kell behívni, amelyek konszenzusos pontszámai meghaladják mind a kritériumonkénti küszöbértékeket, mind az összpontszámra vonatkozó küszöbértéket. Bizonyos pályázati felhívások esetében a bírálóbizottság azon pályázatok képviselőit is behívhatja meghallgatásra, amelyek a kritériumonkénti küszöbértékeket teljesítették, az összpontszámra vonatkozót azonban nem.

A meghallgatásra való behívás feltételeit mindkét esetben az adott pályázati felhívásra (ha a munkaprogram a pályázati felhívás valamely részéhez külön indikatív költségvetést jelöl meg, akkor a pályázati felhívás e részére) beérkező valamennyi pályázatra következetesen kell alkalmazni.

A meghallgatások a pályázatokkal kapcsolatos nyitott kérdések további tisztázására adnak lehetőséget, és segítik a bírálóbizottságot a pályázatok végleges pontszámainak megállapításában. Céljuk az, hogy a szakértők jobban megérthessék a pályázatban foglaltakat, nem pedig az, hogy a pályázók módosíthassák vagy kijavíthassák pályázatukat. A meghallgatások keretében a pályázóknak ezért nem pályázatukat kell bemutatniuk, hanem a nekik előzetesen megküldött kérdésekkel kapcsolatban kell magyarázattal és egyértelműbb információkkal szolgálniuk.

Ha egy adott pályázat olyan kérdést vet fel, amely különleges szakértelmet igényel, akkor a pályázattal kapcsolatos meghallgatásra további szakértők is meghívhatók. Ilyenkor ezek a további szakértők csak abban a kérdésben foglalhatnak állást, amelyben különleges szakértelemmel rendelkeznek, a pályázat egészével kapcsolatban nem fogalmazhatnak meg észrevételt.

Ha a pályázó konzorcium a meghallgatáson nem jelenik meg, de a neki megküldött kérdésekre írásban válaszol, akkor a bírálóbizottság ezt az írásos választ veszi figyelembe. Ha a konzorcium sem a kérdésekre nem válaszol, sem a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor a bírálóbizottság a végleges pontszámot és a pályázathoz fűzött észrevételeket az eredetileg benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg.

Bizonyos esetekben a meghallgatás teljes egészében írásos eljárás formájában is lebonyolítható.

A meghallgatások telefonon vagy videokonferencia formájában is lebonyolíthatók.

A meghallgatások konkrét szabályait a pályázati útmutató ismerteti.

A bírálóbizottsági értékelés eredményei

A bírálóbizottsági értékelés eredményeképpen jelentés készül, amely elsősorban a következő információkat tartalmazza:

—	minden egyes pályázat összefoglaló értékelőjelentését, amelyek észrevételeket és pontszámokat tartalmaznak, és figyelembe veszik az esetleges meghallgatások eredményeit. A jelentésekben szükség szerint a felmerülő etikai kérdésekre, illetőleg biztonsági szempontokra is utalni kell,

—	az összes küszöbértéket teljesítő pályázatok jegyzékét a küszöbértéket teljesítő összes pályázat pontszámának megjelölésével, valamint a bírálóbizottságnak a rangsorolásra vonatkozó ajánlásaival,

—	az elbírálás során megvizsgált, de egy vagy több küszöbértéket nem teljesítő pályázatok jegyzékét,

—	azoknak a pályázatoknak a jegyzékét, amelyekről az elbírálás során megállapítást nyert, hogy nem elfogadhatóak,

—	a meghallgatásokról készült feljegyzéseket (ha alkalmazandó),

—	a bírálóbizottság esetleges további ajánlásainak összefoglalását.

Ha ugyanaz a bírálóbizottság egy adott pályázati felhívás több része vonatkozásában (például különböző finanszírozási mechanizmusok vagy olyan különböző tématerületek vonatkozásában, amelyekhez a munkaprogram külön indikatív költségvetést jelöl meg) is foglalkozott a pályázatok elbírálásával, akkor a jelentés ennek megfelelően a fenti felsorolásban szereplő listákból többet is tartalmazhat.

A bírálóbizottság munkájában részt vevő szakértők közös álláspontját tükröző összefoglaló értékelőjelentések ajánlásokat fogalmazhatnak meg a már enélkül is magas pontszámú pályázatok további jobbítására vonatkozóan.

Ezek az ajánlások a pályázatban előirányzott munka hatékonyságának például a módszertan módosítása vagy a felesleges munkarészek elhagyása útján történő növelését célozzák. A szakértők jelzik a módosításoknak a munkamennyiségre és az eszközigényre vonatkozó lehetséges hatásait, és jelezhetik a költségvetési vonatkozásokat is. Kellően alapos ok fennállása esetén a szakértők a tartalom módosítása nélkül is javasolhatják az elvégzendő munkamennyiség és/vagy a költségvetés csökkentését.

Indokolt esetekben a bírálóbizottság javasolhatja több pályázat összevonását vagy azt, hogy a finanszírozás csak egy meghatározott projektszakaszig történő teljesítést támogasson, egyúttal lehetőséget adva arra, hogy a pályázat fennmaradó része egy későbbi pályázati felhívás keretében kiegészítő finanszírozásban részesüljön.

Ha alkalmazandó, a szakértők ajánlásokat fogalmaznak meg azoknak a projekteknek a finanszírozásával kapcsolatban is, amelyek a biztonsági vonatkozású kutatási és technológiafejlesztési tevékenységekre való tekintettel nagyobb mértékű közösségi finanszírozást igényelnek, olyan esetekben, amikor ezt az erősen korlátozott méretű piacon és a piaci hasznosítás nehézségeivel kapcsolatos kockázatok mellett végrehajtott kapacitásfejlesztés vagy az újszerű fenyegetések nyomán szükségessé váló gyorsított eszközfejlesztés igénye indokolja (30).

A bírálóbizottság jelentését legalább három, a bírálóbizottság munkájában részt vevő szakértőnek, köztük – ha bírálóbizottsági referensként szakértő működött közre – a bírálóbizottsági referensnek, valamint az elnöknek kell aláírnia.

3.9.   Visszajelzés a pályázóknak

A Bizottság elektronikus levelet (»első tájékoztató levél«) küld minden elbírált pályázat koordinátorának. A levélhez – a kétlépcsős eljárás első szakaszában sikeresnek bizonyuló pályázatok kivételével, lásd a C. mellékletet – csatolja az összefoglaló értékelőjelentést. A levél és az összefoglaló értékelőjelentés papíron is elküldhető. Ennek a visszajelzésnek az a célja, hogy a pályázók gyors jelzést kapjanak arról, hogy pályázatuk hogyan szerepelt a szakértők által végrehajtott elbírálás során. A Bizottság ebben a szakaszban nem vállalhat semminemű kötelezettséget a kiválasztást és a finanszírozást illetően.

A pályázati útmutató megjelöli e levelek megküldésének várható időpontját (31).

A Bizottság a bírálóbizottság jelentésének részét képező összefoglaló értékelőjelentést nem módosíthatja, de kisebb változtatásokat eszközölhet az olvashatóság javítása érdekében, és – kivételes esetekben – kiküszöbölheti azokat a ténybeli hibákat és nem megfelelő észrevételeket, amelyeken a korrektorok figyelme addig átsiklott. A Bizottság a pontszámokat nem módosíthatja. Az összefoglaló értékelőjelentés a szakértők által (ideértve a végső bírálóbizottsági értékelést is) kialakított konszenzust tükrözi. A dokumentum minden egyes kritériummal kapcsolatban tartalmaz észrevételeket és pontszámokat, megjelöli a pályázat által elért összpontszámot, és szükség szerint általános jellegű észrevételeket is tesz. Az észrevételeknek kellő mértékben és világosan meg kell indokolniuk a pontszámokat, valamint mindazokat az esetleges ajánlásokat, amelyeket a jelentés a pályázat módosítása vonatkozásában arra az esetre megfogalmaz, ha a pályázat finanszírozásáról megindulhatnak a tárgyalások. A dokumentum kivételes esetekben jelzi a más pályázatokkal való együttes kezelés vagy egyesítés lehetőségét is.

Az elbírálás során figyelembe vett küszöbértékek valamelyikének el nem érése miatt elutasított pályázatok esetében előfordulhat, hogy az összefoglaló értékelőjelentés csak a küszöbérték el nem érésének megállapításáig megvizsgált kritériumokkal kapcsolatban tartalmaz észrevételeket.

A nem elfogadhatónak ítélt pályázat koordinátora tájékoztatást kap e döntés indokairól.

A biztonsági megfontolásból elutasított pályázat koordinátora tájékoztatást kap e döntés indokairól.

4.   AZ ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK VÉGLEGESÍTÉSE

Az eljárás e szakaszában a Bizottság munkatársai áttekintik a szakértők által végrehajtott elbírálás eredményeit, és a szakértők által megfogalmazott ajánlások alapján – különösen az Európai Uniótól, illetőleg az Euratomtól igényelt pénzügyi hozzájárulás tekintetében – elkészítik saját értékelésüket a pályázatokról.

4.1.   A Bizottság által megállapított rangsor

A pályázatokat az értékelés eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A finanszírozásra vonatkozó döntéseket e rangsor alapján kell meghozni (32).

Azokból a pályázatokból, amelyek kapcsán a szakértők által végrehajtott elbírálás azt állapította meg, hogy teljesítik az elbírálás során figyelembe vett küszöbértékeket, a Bizottság felelős szervezeti egysége összeállítja a finanszírozásra bocsátható pályázatok jegyzékét. Ennek során kellőképpen figyelembe kell venni a pályázatok pontszámait és a szakértők által megfogalmazott esetleges ajánlásokat. Figyelembe kell továbbá venni a rendelkezésre álló költségvetést, a program stratégiai célkitűzéseit, az Európai Unió és az Euratom szakpolitikáit, valamint a finanszírozásban részesítendő pályázatok megoszlásával kapcsolatos elvárásokat is.

A jegyzékre felkerülő pályázatok száma a rendelkezésre álló költségvetéstől függ. A jegyzék a pályázatokat elsőbbségi sorrendben tartalmazza, kivéve abban az esetben, ha a rendelkezésre álló költségvetés a figyelembe veendő küszöbértékeket teljesítő összes pályázat finanszírozására elegendő.

A Bizottság főszabályként a szakértők által javasolt elsőbbségi sorrendet követi. Kivételes esetekben, kellő indokolással és a megfelelő szinten meghozott jóváhagyó döntés alapján egy-egy pályázat a rangsorban a szakértők által javasolt helytől eltérő helyre is kerülhet. A megállapított rangsort meg kell indokolni.

A rangsorolt pályázatok esetében – a szakértők által megfogalmazott észrevételek és a felelős szervezeti egység saját elemzése alapján – ebben a lépésben történik az Unió, illetőleg az Euratom pénzügyi hozzájárulása javasolt összegének megállapítása. Előfordulhat, hogy ebben a lépésben a költségvetés összege csökkentésre kerül, ez azonban nem szolgálhatja azt a célt, hogy olyan további projektek is finanszírozásban részesüljenek, amelyekre másként nem volna elegendő forrás.

Ezt követően a felelős szervezeti egység az általa finanszírozásra kiválasztani tervezett pályázatok jegyzékét megküldi a többi érintett szervezeti egységnek és főigazgatóságnak, és a jegyzékben minden egyes pályázat esetében megjelöli az uniós, illetőleg az Euratom-finanszírozás javasolt összegét. A jegyzékhez csatolható a tartaléklista is (lásd lejjebb).

A belső konzultáció kiterjed azokra a kérdésekre is, amelyek a támogatási megállapodás odaítélésére irányuló tárgyalások során a szakértők ajánlásai szerint módosítást fognak igényelni. Ide tartoznak azok a különleges feltételek is, amelyeket a szakértők a pályázatok összevonására és a feltételes finanszírozásra vonatkozóan javasoltak (lásd a 3.8. szakaszban).

A belső konzultációt követően történik a Bizottság végleges rangsorának megállapítása és a tárgyalási megbízások kiadása. Ha a konzultáció során kiderül, hogy nagyon hasonló tevékenység másutt már részesül finanszírozásban, vagy a pályázatban előirányzott tevékenység nyilvánvalóan ellentétes az Európai Unió vagy az Euratom valamely meglévő szakpolitikai törekvésével, akkor előfordulhat, hogy a felelős szervezeti egység által eredetileg finanszírozásra előterjesztett projekt mégsem fog szerepelni a Bizottság által megállapított végleges jegyzéken.

4.2.   A Bizottság által megállapított tartaléklista

A támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások céljára kiválasztott pályázatok jegyzékének összeállításakor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló költségvetést (amelyet a pályázati felhívás tartalmaz). A pályázatok egy részéből tartaléklista képezhető arra az esetre, ha valamely projekttel kapcsolatban eredménytelenül zárulnak a tárgyalások, valamely pályázatot a pályázó visszavon, valamely projektnek a tárgyalások során csökken a költségvetése, vagy más forrásból további költségvetés válik felhasználhatóvá.

A tartaléklistán szereplő pályázatok koordinátorai arról kapnak értesítést, hogy abban az esetben, ha további költségvetés válik felhasználhatóvá, a Bizottság a támogatási megállapodás megkötésének előkészítése érdekében tárgyalásokat kezdeményezhet velük. Ebben az értesítésben megjelölhető az a határidő, amely után ilyen kezdeményezés már nem várható.

A pályázati felhívás rendelkezésére álló költségvetés teljes mértékű felhasználását követően a tartaléklistán szereplő, de finanszírozásban nem részesülő pályázatok koordinátorai erről a körülményről tájékoztatást kapnak, és a Bizottság meghozza az elutasító határozatokat (lásd alább).

4.3.   A Bizottság elutasító határozatai

A Bizottság hivatalos határozatot hoz azoknak a pályázatoknak az elutasításáról, amelyekről – akár az elbírálás előtt, akár annak folyamán – megállapítást nyert, hogy nem elfogadhatóak, amelyek nem teljesítették az elbírálás során figyelembe vett küszöbértékek valamelyikét, valamint amelyek a rangsorban olyan kedvezőtlen helyet foglaltak el, hogy a rendelkezésre álló költségvetés nem bizonyult elegendőnek finanszírozásukra. A Bizottság a rendelkezésre álló költségvetéstől és a szakértők észrevételeitől függetlenül az egy bizonyos helynél kedvezőtlenebbül rangsorolt valamennyi pályázatot elutasíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy ezek a pályázatok minőségük folytán nem érdemesek finanszírozásra. A Bizottság etikai felülvizsgálatot követően, etikai megfontolásból (A. melléklet), valamint a B. mellékletben előírt eljárás nyomán, biztonsági megfontolásból is elutasíthat pályázatokat.

Az elutasító határozat meghozását követően az elutasított pályázatok koordinátorai a döntésről írásos tájékoztatást kapnak. A tájékoztató levél az elutasítás indokait is tartalmazza.

A Bizottság nem utasíthatja el azokat a pályázatokat, amelyekkel kapcsolatban jogorvoslati eljárás van folyamatban (5.3. szakasz).

5.   TÁRGYALÁSOK, A TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSE

5.1.   A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalások

A támogatási megállapodás megkötését előkészítő tárgyalásokra azon pályázatok koordinátorai kapnak meghívást, amelyek nem kerültek elutasításra, és amelyekre elegendő költségvetés áll rendelkezésre. Ha a tárgyalások azelőtt kezdődnek meg, hogy a Bizottság véglegesítette volna a pályázatok rangsorát és kiadta volna a végleges tárgyalási megbízásokat, akkor a meghívásban egyértelműen jelezni kell, hogy a többi szervezeti egységgel folytatott konzultáció kimenetelétől függően sor kerülhet a tárgyalások megszüntetésére vagy a tárgyalási megbízás módosítására.

A tárgyalásokon a Bizottság munkáját szakértők – köztük esetleg az elbírálásban is igénybe vett szakértők – segíthetik.

Az összefoglaló értékelőjelentésben megjelölt kérdéseken túlmenően a pályázók felkérhetők arra, hogy a támogatási megállapodás előkészítéséhez további igazgatási, jogi, technikai és pénzügyi információkat bocsássanak rendelkezésre (33). A Bizottság a fentiekben említett tárgyalási megbízással (4.1. szakasz) összhangban módosításokat kérhet, ideértve a költségvetés esetleges módosítását is. A Bizottság valamennyi módosítási kérését megindokolja.

A vezetési és a tudományos jellegű módosítások körében a Bizottság kérni fogja különösen az előirányzott munkának a 4.1. szakasz szerinti tárgyalási megbízásban meghatározott módosításait. A jogi jellegű kérdések körében a Bizottság egyebek mellett ellenőrzi a résztvevők létezését és jogállását, megvizsgálja a támogatási megállapodás esetleges külön kikötéseit és a projektre vonatkozóan meghatározandó külön követelményeit, továbbá áttekinti a támogatási megállapodás véglegesítéséhez szükséges további kérdéseket (ideértve különösen a projekt megkezdésének időpontját, a jelentéstételi kötelezettségek teljesítésének határidejét és más jogi követelményeket). A pénzügyi kérdések körében a Bizottság megállapítja a közösségi hozzájárulás összegének felső határát, az előfinanszírozás összegét, valamint a költségvetés és az EU, illetőleg az Euratom pénzügyi hozzájárulása tevékenységek és részvevők szerinti becsült bontását, továbbá szükség szerint ellenőrzi a koordinátor és más résztvevők pénzügyi képességeit.

A támogatás odaítélése megtagadható olyan leendő résztvevők esetében, amelyek a támogatás odaítélésére irányuló eljárás időpontjában a költségvetési rendelet 93. és 94. cikke szerinti helyzetek valamelyikében vannak (például csődeljárással, elmarasztaló ítélettel, súlyos szakmai kötelességszegéssel, társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettséggel, más jogellenes tevékenységgel, korábbi szerződésszegéssel, összeférhetetlenséggel vagy megtévesztő információszolgáltatással összefüggésben).

A kiválasztási eljárásból – az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett – a leendő résztvevő bármely időpontban kizárható, ha korábban az Európai Unió vagy az Euratom bármely programja alá tartozó bármely más fellépés vagy cselekvés végrehajtása során szabálytalanságot követett el. Nem választható ki finanszírozásra az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek (34).

Az 1083/2006/EK rendelet 54. cikkének (5) bekezdésével összhangban a hetedik keretprogramból társfinanszírozásban részesített kiadások nem támogathatók a strukturális alapokból.

Ebben a szakaszban kerül sor szükség szerint az esetleges projektegyesítésekre, valamint az etikai kérdések (A. melléklet) és a biztonsági jellegű megfontolások (B. melléklet) tisztázására és megoldására.

Ha a konzorcium nevében eljáró koordinátorral egy adott, a tárgyalások tárgyát képező kérdésre vonatkozóan a Bizottság által megállapított határidőn belül lehetetlennek bizonyul megállapodásra jutni, akkor a Bizottság a tárgyalásokat megszüntetheti, és a pályázatot határozat útján elutasíthatja.

A Bizottság a tárgyalásokat akkor is megszüntetheti, ha a koordinátor a projekt célkitűzéseit vagy tudományos-műszaki tartalmát, a konzorcium összetételét vagy a projekt más aspektusát illetően olyan módosítást javasol, hogy annak eredményeképpen a projekt jelentős mértékben vagy a tárgyalási megbízással össze nem egyeztethető módon eltérne az elbírált pályázattól.

A tartaléklistán lévő pályázatok esetében a támogatási megállapodás előkészítésére irányuló tárgyalások akkor kezdhetők meg, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy elegendő költségvetés áll rendelkezésre egy vagy több ilyen projekt finanszírozásához. A rendelkezésre álló költségvetés függvényében a tárgyalásokat a tartaléklistán legelőkelőbben rangsorolt pályázatokkal kell megkezdeni, majd a rangsorban lejjebb található pályázatokkal, a rangsorban elfoglalt helyük szerint haladva kell folytatni.

5.2.   A támogatás odaítélése

Ha a tárgyalások sikeresnek bizonyultak (vagyis sikerült véglegesíteni a pályázóval a támogatási megállapodás tartalmát érintő kérdéseket, és az összes szükséges ellenőrzés lezárult), a Bizottság lefolytatja belső pénzügyi és jogi eljárásait, lefolytatja a programbizottsággal az egyedi programban előírt konzultációt, és elfogadja a vonatkozó kiválasztási határozatot. A kiválasztási határozat elfogadását követően a Bizottság a finanszírozás odaítélése érdekében formálisan is megköti a támogatási megállapodást a koordinátorral és a többi résztvevővel.

5.3.   Segítségnyújtás, tájékoztatás, jogorvoslat

A pályázati útmutató megjelöli, hogy a pályázók milyen úton juthatnak segítséghez, illetőleg tájékoztatáshoz, ha kérdésük merül fel a pályázati felhívással kapcsolatban, és ennek nyomán milyen eljárások lefolytatására van lehetőség. A pályázati útmutató tartalmazza a nemzeti kapcsolattartó pontok, valamint a Bizottság ügyfélszolgálatának elérhetőségét. Külön ügyfélszolgálat foglalkozik az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerrel kapcsolatban felmerülő problémákkal.

Ezen túlmenően a 3.9. szakaszban említett »első tájékoztató levél« tartalmazza azt a címet, amelyen keresztül az érdeklődők feltehetik az adott pályázat elbírálása kapcsán felmerülő kérdéseiket.

A levél egy olyan címet is tartalmaz, amelyen keresztül a koordinátor jelezheti, ha úgy ítéli meg, hogy pályázatával a Bizottság nem bánt megfelelő módon, és ez károsan befolyásolta az elbírálás kimenetelét. A levélben a Bizottság a levél keltétől számított egy hónapban szabja meg e panaszok beérkezésének határidejét. Panaszában a koordinátornak meg kell jelölnie a pályázati felhívás elnevezését és azonosítóját, a pályázatszámot (ha van), a pályázat címét és rövidített címét, valamint a panasz tartalmának teljes leírását. A panasz benyújtásának módját az első tájékoztató levélben kell meghatározni (például az erre a célra felhasználható internetes oldal címének megadásával).

Ezt követően összehívásra kerül egy belső elbírálás-felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: jogorvoslati bizottság), amely megvizsgálja a koordinátorok által az első tájékoztató levélben meghatározott módon az ugyanott kitűzött határidőig beterjesztett panaszokat. A bizottság nem vizsgálja meg azokat a panaszokat, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, valamint amelyek nem egy adott pályázat elbírálására vagy elfogadhatóságának ellenőrzésére vonatkoznak.

A bizottság a panaszok tárgyát képező pályázati felhívásoktól függően különböző konfigurációkban ülésezhet. A bizottságnak az a feladata, hogy biztosítsa a panaszok koherens jogi megítélését és a pályázók közötti egyenlő bánásmódot. A bizottság a pályázattal és annak elbírálásával kapcsolatban rendelkezésére álló valamennyi információ figyelembevételével véleményt alkot az elbírálási eljárás végrehajtásáról. A bizottság működésében független. A bizottság maga nem bírálja el a javaslatot. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy az elfogadhatóság vizsgálata vagy az elbírálás során olyan hiba történt, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta a pályázat finanszírozásával kapcsolatos döntést, javaslatot tehet a pályázat vagy annak egy része független szakértők általi újbóli elbírálására. A bizottság a kellő felkészültséggel rendelkező szakértőkből összeállított szakértői testületek által kifejezésre juttatott értékítéletet nem vonhatja kétségbe.

A jogorvoslati bizottság tagjai a Bizottság kellő anyagi jogi és eljárásjogi, tudományos-technológiai tartalmi és/vagy informatikai ismeretekkel rendelkező munkatársai közül kerülnek ki; a bizottság összetétele a megvizsgálandó esetek függvényében változik. A bizottság elnöke a Bizottság egy olyan tisztviselője, aki nem a pályázati felhívásért felelős szervezeti egységnél dolgozik. A bizottságnak tagja a pályázati felhívás koordinátora (vagy a pályázati felhívásért felelős szervezeti egység másik, erre a célra kijelölt munkatársa).

Ha a bizottságnak az elfogadhatóság kérdéskörét is vizsgálnia kell, e tekintetben tanácsot kérhet az elfogadhatóságvizsgáló bizottságtól, vagy igényelheti az elfogadhatóságvizsgáló bizottság egyes tagjainak a közreműködését (2.6. szakasz).

Vizsgálatai alapján a bizottság ajánlást fogalmaz meg a pályázati felhívásért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a további teendőkről.

A jogorvoslati kérelmek benyújtására előírt fenti határidő után három héten belül visszajelzést kell adni a panaszosnak. A visszajelzésben meg kell jelölni a végleges válasz várható időpontját.

A jogorvoslati eljárás nem helyettesíti a Bizottság tevékenységével kapcsolatban rendelkezésre álló rendes csatornákat: a Bizottság Főtitkárságához való fordulás lehetőségét a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat (társadalmi kapcsolatok) megszegésekor, az európai ombudsmanhoz való fordulás lehetőségét hivatali visszásság esetén, illetőleg az Európai Bíróságnál történő keresetindítás lehetőségét természetes vagy jogi személyt érintő határozattal szemben. Ezeket a csatornákat a pályázók a fent megjelölt határidő után is igénybe vehetik panaszaik benyújtására.

5.4.   Adatszolgáltatás a pályázati felhívások eredményeiről

A Bizottság a pályázati felhívás eredményeiről – az »Együttműködés« és a »Kapacitások« egyedi program V. mellékletének és az »Emberek« egyedi program II. mellékletének megfelelően – statisztikai adatokat szolgáltat a programbizottságnak.

A. MELLÉKLET

AZ ETIKAI FELÜLVIZSGÁLAT ELJÁRÁSAI

BEVEZETÉS

A hetedik EK–keretprogram 6. cikkének, a hetedik Euratom-keretprogram 5. cikkének, az EK részvételi szabályai 15. cikkének és az Euratom részvételi szabályai 14. cikkének végrehajtása érdekében az e szabályzat alapján lefolytatott elbírálás keretében elsőként azonosítani kell a pályázatok által felvetett etikai kérdéseket, majd ezt követően az etikai kérdéseket felvető valamennyi pályázatot etikai ellenőrzésnek kell alávetni.

Az etikai ellenőrzést etikai felülvizsgálat követheti, amelyet azt megelőzően kell lefolytatni, hogy a Bizottság az irányadó szabályok alapján döntene a kiválasztásról. Kötelező etikai felülvizsgálatnak alávetni azokat a pályázatokat, amelyek embereken végrehajtott beavatkozásokat (35), emberi embrionális őssejteken vagy emberi embriókon végrehajtott kutatást vagy a főemlősök (az ember kivételével) kutatását irányozzák elő. Az etikai ellenőrzést és az etikai felülvizsgálatot (e mellékletben a továbbiakban együtt: etikai felülvizsgálati eljárás) olyan független szakértők végzik, akik az etikai kérdések vizsgálata területén kellő felkészültséggel rendelkeznek.

Az etikai felülvizsgálati eljárás célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió és az Euratom ne nyújtson támogatást olyan kutatásokhoz, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió és az Euratom irányadó szabályaiban megállapított alapvető etikai elveknek, valamint annak ellenőrzése, hogy a kutatás teljesíti-e a hetedik keretprogramra és az egyedi programokra vonatkozó határozatokban megállapított kutatásetikai szabályokat. A folyamat figyelembe veszi és a folyamatban figyelembe kell venni a tudomány és az új technológiák etikai kérdéseit vizsgáló európai csoport által megfogalmazott véleményeket.

A pályázat

Szükség esetén és/vagy amennyiben a pályázati felhívás úgy rendelkezik, a pályázatoknak etikai mellékletet is tartalmazniuk kell, amely:

—	azonosítja és áttekinti a pályázat tárgyát képező kutatás kapcsán felmerülő lehetséges etikai kérdéseket, ideértve a célkitűzések etikai vonatkozásait is,

—	etikai szempontból ismerteti és megindokolja a tervezett kutatási projektet és annak módszertanát,

—	etikai szempontból áttekinti a pályázat tárgyát képező kutatás eredményeinek lehetséges következményeit,

—	ismerteti, hogy a pályázat hogyan teljesíti a kutatás tervezett helye szerinti országban nemzeti szinten alkalmazandó jogi és etikai követelményeket,

—	megjelöli a megfelelő etikai bizottság véleményének és – ha szükséges – a nemzeti szintű illetékes hatóság (például az adatvédelmi hatóság vagy a klinikai kísérletek területén hatáskörrel rendelkező hatóság) jóváhagyásának beszerzésére irányuló kérelmek benyújtásának időkeretét.

Ebből a célból a pályázóknak ki kell tölteniük a pályázati útmutatóban található »Ethical Issues Table« (»Etikai kérdések táblázata«) című táblázatot.

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Az emberi embrionális őssejtek felhasználását előirányzó pályázatok esetében a Bizottság az e melléklet vonatkozó részében meghatározott különös eljárási szabályokat követi.

A pályázat elbírálása

A pályázatok tartalmi elbírálását végző szakértők a pályázó által kitöltött »Ethical Issues Table« alapján jelzik, hogy az egyes pályázatok vetnek-e fel etikai kérdéseket. A szakértők meghatározzák, hogy melyek azok a pályázatok, amelyek az általuk felvetett etikai kérdések fontossága és/vagy az etikai kérdések kezelésére vonatkozóan a pályázatban megfogalmazott elképzelések kielégítő voltának mértéke alapján további értékelést igényelnek. Ha a pályázat szövege etikai kérdéseket vet fel és/vagy az elbírálás során a szakértők etikai kérdéseket azonosítanak, akkor az eljárás e szakaszában a szakértők az összefoglaló értékelőjelentés mellett előzetes etikai jelentést is összeállítanak. Az összefoglaló értékelőjelentésben a szakértők jelzik a pályázat által felvetett etikai kérdésekkel kapcsolatos esetleges észrevételeiket. Az eljárás e szakaszában a pályázó csak az összefoglaló értékelőjelentést kapja kézhez.

A pályázat elbírálását végző szakértői bírálóbizottságok szükség esetén etikai kérdésekre szakosodott független szakértőket is tartalmazhatnak.

Etikai felülvizsgálat

A tartalmi elbírálást követően a Bizottság etikai felülvizsgálatnak veti alá mindazokat a finanszírozásra alkalmas pályázatokat, amelyek etikai kérdéseket vetnek fel.

Az etikai felülvizsgálat két szakaszból áll.

1. szakasz:   Etikai ellenőrzés

Mindazok a finanszírozásra alkalmas pályázatok, amelyek etikai kérdéseket vetnek fel, a fentiek értelmében összeállított előzetes etikai jelentés figyelembevételével etikai ellenőrzésre kerülnek. A Bizottság szolgálatai olyan pályázatok etikai ellenőrzését is kérhetik, amelyekkel kapcsolatban az elbírálást végző szakértők ezt nem tartották indokoltnak. Az etikai ellenőrzést olyan független szakértők végzik, akik a kutatásetika területén megfelelő felkészültséggel rendelkeznek.

Az etikai ellenőrzés célja:

a)	azoknak a pályázatoknak az azonosítása, amelyek (az adatvédelem, a klinikai kísérletek, az állatjólét stb. területén) az Európai Unió vagy az Euratom jogának hatálya alá tartoznak, és nemzeti szintű jóváhagyást és/vagy kedvező véleményt igényelnek (36); továbbá

b)

azoknak a pályázatoknak az azonosítása, amelyek kapcsán a nemzeti szintű jóváhagyás mellett a Bizottságnak a pályázat által felvetett etikai kérdések természete miatt (elsősorban az embereken végrehajtott beavatkozások, az embertől különböző főemlősök kutatási célú felhasználása, az emberi embriók és az emberi embrionális őssejtek felhasználásával végrehajtott kutatások esetében) etikai felülvizsgálatot kell végrehajtania.

A szakértők az etikai ellenőrzésnek alávetett pályázatok mindegyikéről saját aláírásukkal ellátott etikai ellenőrzési jelentést készítenek, amely külön fejezetben határozza meg a pályázattal szemben támasztott követelményeket. E követelmények alapján kerülnek meghatározásra a támogatási megállapodásban rögzítendő különös kötelezettségek. A fenti a) kategóriába eső pályázatok esetében az etikai ellenőrzési jelentést – a szakértők személyazonosságának megjelölése nélkül – meg kell küldeni a pályázónak. A pályázatok finanszírozására vonatkozóan meghozott döntésében a Bizottság figyelembe veszi az etikai ellenőrzés eredményeit. Ez a támogatási megállapodás I. mellékletének tárgyalásos módosítását vagy – bizonyos esetekben – a tárgyalások megszüntetését vonhatja maga után.

A fenti b) kategóriába eső pályázatok a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság etikai felülvizsgálattal foglalkozó szervezeti egységéhez kerülnek etikai felülvizsgálatra (lásd az alábbi 2. szakaszt). A Bizottság a fenti a) kategóriába eső olyan pályázatok esetében is dönthet az etikai felülvizsgálat végrehajtása mellett, amelyek újszerű vagy kihívást jelentő etikai kérdéseket vetnek fel.

Az etikai ellenőrzésben részt vevő szakértőket az F. mellékletben meghatározottak szerint kötik a Bizottságra irányadó összeférhetetlenségi és titoktartási követelmények.

2. szakasz:   Etikai felülvizsgálat

Az etikai ellenőrzést követően, az etikai ellenőrzési jelentés (lásd fent) figyelembevételével a Bizottság a fenti b) kategóriába eső, valamint a fenti a) kategóriába eső és kihívást jelentő etikai kérdéseket felvető pályázatokat etikai felülvizsgálati bizottság elé utalhatja. Az eljárás e szakaszában a fentiekben említett három kötelező kategórián túlmenően (emberi embriók vagy emberi embrionális őssejtek, az embertől különböző főemlősök, emberen végrehajtott beavatkozás) különös figyelmet kell fordítani a gyermekekkel végrehajtott, a fejlődő országokban végrehajtott és a biztonsági vonatkozású kutatásokra.

Az etikai felülvizsgálati bizottság összetétele

Az etikai ellenőrző bizottságokhoz hasonlóan az etikai felülvizsgálati bizottságokat is etikai kérdésekre szakosodott, különböző szakterületeket (például jog, szociológia, pszichológia, filozófia, orvostudomány, molekuláris biológia, kémia, fizika, mérnöki tudomány, állatorvos-tudomány) képviselő szakértők alkotják. Az egyes bizottságok összetétele a pályázatok jellegétől függ, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy földrajzi szempontból és a tagok neme szempontjából kiegyensúlyozott legyen. A bizottságok üléseire a civil társadalom képviselői is meghívhatók.

A szakértőket az F. mellékletben meghatározottak szerint kötik a Bizottságra irányadó összeférhetetlenségi és titoktartási követelmények.

Az etikai felülvizsgálati jelentés

A szakértők önállóan elolvassák a pályázatokat, majd a bizottság ülésén lefolytatott vita alapján összeállítják az etikai felülvizsgálati jelentést. Ennek során konszenzus kialakítására törekszenek. Ha a bizottság nem jut konszenzusra, a jelentésnek a bizottság tagjainak többségi véleményét kell tükröznie.

Az etikai felülvizsgálati jelentésnek fel kell sorolnia a felmerült etikai kérdéseket, számba kell vennie, hogy a pályázó az egyes kérdéseket hogyan kezeli, és tartalmaznia kell a bizottság által megfogalmazott követelményeket és ajánlásokat. Az etikai felülvizsgálati jelentés jelezheti, ha a projekt végrehajtása során, egy későbbi időpontban etikai auditot szükséges végrehajtani. A jelentést a bizottság tagjai aláírják.

A pályázók az etikai felülvizsgálat eredményéről az etikai felülvizsgálati jelentés útján kapnak tájékoztatást. A jelentést a szakértők személyazonosságának megjelölése nélkül kell megküldeni a pályázóknak.

Az illetékes hatóságok nemzeti jóváhagyása, az etikai bizottságok véleménye

A Bizottság ellenőrzi, hogy a támogatási megállapodás aláírása vagy az előirányzott kutatás megkezdése előtt a pályázó beszerezte-e a tagállami illetékes hatóság megfelelő jóváhagyását és/vagy a megfelelő etikai bizottság kedvező véleményét.

A támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások

A támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokon figyelembe kell venni az etikai felülvizsgálat eredményeit. Ez a támogatási megállapodás I. mellékletének tárgyalásos módosítását vagy – bizonyos esetekben – a tárgyalások megszüntetését vonhatja maga után. Az eljárás e szakaszában kerül sor a támogatási megállapodás egy vagy több külön kikötéssel való kiegészítésére is.

Ha a tagállami illetékes hatóság jóváhagyását és/vagy a megfelelő helyi etikai bizottság kedvező véleményét a támogatási megállapodás hatálybalépéséig nem sikerül beszerezni, a támogatási megállapodásnak olyan külön kikötést kell tartalmaznia, amelynek értelmében a kutatási tevékenység megkezdése előtt a megfelelő engedélyt vagy véleményt be kell szerezni.

Etikai monitoring és audit

Az etikai ellenőrzés és/vagy etikai felülvizsgálat keretében megvizsgált pályázatok esetében a szakértők dönthetnek úgy, hogy a pályázat végrehajtása etikai monitoringot és auditot igényel. Az etikai monitoringot és auditot etikai kérdésekre szakosodott szakértők végzik, legkorábban a pályázat első jelentéstételi időszakának napján. Az etikai monitoring és audit arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a kedvezményezetteknek a munkájuk során felmerülő etikai kérdések kezelésében, valamint az esetleg szükségessé váló megelőző és/vagy kiigazító intézkedések megtételében.

Kivételes esetekben az etikai monitoring és audit eredményeképpen a szakértők javasolhatják a Bizottságnak a támogatási megállapodás felmondását. Az etikai monitoring és audit megszervezése és végrehajtása a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság fent már említett, etikai felülvizsgálattal foglalkozó szervezeti egységének feladata.

Az etikai felülvizsgálat ügyfélszolgálata

A hetedik keretprogram alapján finanszírozásban részesülő projektek etikai kérdéseikkel az etikai felülvizsgálat céljára fenntartott ügyfélszolgálathoz fordulhatnak, amely a Bizottság hetedik keretprogrammal foglalkozó internetes oldalairól érhető el.

Végrehajtás

Az etikai felülvizsgálati eljárással, valamint az etikai monitoringgal és audittal kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatokat a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság etikai felülvizsgálattal foglalkozó szervezeti egysége látja el. Ez a szervezeti egység emellett elemzi az etikai felülvizsgálatra és az etikai auditra irányuló eljárásoknak a hetedik keretprogramból nyújtott támogatások kedvezményezettjeire, az illetékes nemzeti hatóságokra és a különböző etikai bizottságokra gyakorolt hatásait is. Ennek az eljárásnak a célja javítani az etikai felülvizsgálati eljárást, elemezni a hetedik keretprogram etikai kerete által a kutatóközösségre gyakorolt hatásokat, továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy az etikai szempontok minél hangsúlyosabban érvényesüljenek az európai uniós kutatási tevékenységben.

KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK AZ EMBERI EMBRIONÁLIS ŐSSEJTEK FELHASZNÁLÁSÁT IGÉNYLŐ KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK VIZSGÁLATÁHOZ (37)

Az emberi embrionális őssejtek felhasználását előirányzó pályázatok elbírálása és kiválasztása, valamint az érintett pályázatokra vonatkozó támogatási megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások során a Bizottság az alábbiak szerint jár el.

A pályázat elbírálása

Az általános eljárási szabályok szerint kell eljárni. A szakértők ezen túlmenően ellenőrzik a következőket is:

—	a támogatás az európai alapkutatásban rendelkezésre álló tudományos ismeretek előmozdítása vagy az embereken alkalmazandó diagnosztikai, megelőző vagy terápiás módszerek kidolgozását szolgáló orvostudományi ismeretek bővítése révén fontos kutatási célokat szolgál-e,

—

az emberi embrionális őssejtek felhasználása szükséges-e a pályázatban kitűzött tudományos célok teljesítéséhez. A pályázóknak dokumentálniuk kell különösen azt, hogy a pályázat kitűzött céljainak teljesítéséhez nem használhatók fel a rendelkezésre álló, megfelelő, validált alternatívák (különösen a más forrásokból származó vagy más eredetű őssejtek) és/vagy azt, hogy ilyen alternatívák nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbi rendelkezést az emberi embrionális őssejtek és más emberi őssejtek összehasonlítására irányuló kutatások esetében nem kell alkalmazni.

Etikai felülvizsgálati eljárás

Az általános eljárási szabályok szerint kell eljárni. A bizottság ezen túlmenően külön ellenőrzi a következőket is:

—

a pályázat nem tartalmazhat olyan kutatási tevékenységet, amely emberi embriók elpusztításával jár, ideértve azt az esetet is, ha ez őssejtek kinyerése céljából történik; (38) ez azt jelenti, hogy az emberi embrionális őssejteket igénylő kutatási tevékenységek csak akkor részesülhetnek uniós finanszírozásban, ha őssejttenyészetből származó őssejtekkel dolgoznak,

—	a pályázónak figyelemmel kell lennie annak az országnak vagy azoknak az országoknak a törvényi és rendeleti rendelkezéseire, etikai szabályaira és/vagy kódexeire, amelyben vagy amelyekben az emberi embrionális őssejteket igénylő kutatást végezni kívánja,

—	a donorok a nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelően a sejtek kinyerését megelőzően kellő tájékoztatás mellett kifejezett írásos hozzájárulásukat adták,

—

az őssejtek kinyerésére felhasznált emberi embriók orvos által a terhesség előidézése érdekében végzett in vitro mesterséges megtermékenyítésből származnak, és erre a célra már nem voltak szükségesek. A donorok személyes adatainak és magánéletének védelme (ideértve a genetikai adatok védelmét is) érdekében tett intézkedéseknek már az őssejtek kinyerésekor és azok mindennemű későbbi felhasználásakor érvényesülniük kell. A kutatóknak ennek megfelelően minden adatot úgy kell bemutatniuk, hogy az biztosítsa a donorok anonimitását,

—	az őssejtek adományozásának megfelelő körülmények között kell történnie: a donorokra semminemű nyomás nem gyakorolható, a kutatási célú adományozásért pénzbeli ellenszolgáltatás nem helyezhető kilátásba, továbbá a meddőségi kezelést és a kutatási tevékenységeket megfelelően szét kell választani.

Az illetékes hatóságok nemzeti jóváhagyása, az etikai bizottságok véleménye

A Bizottság ellenőrzi, hogy a támogatási megállapodás aláírása vagy az előirányzott kutatás érintett részének megkezdése előtt a pályázó beszerezte-e a tagállami illetékes hatóság megfelelő jóváhagyását és/vagy a megfelelő etikai bizottság kedvező véleményét.

A támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások

A támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokon figyelembe kell venni az etikai felülvizsgálat eredményeit. Ez a támogatási megállapodás I. mellékletének tárgyalásos módosítását vagy – bizonyos esetekben – a tárgyalások megszüntetését vonhatja maga után. Az eljárás e szakaszában kerül sor a támogatási megállapodás egy vagy több külön kikötéssel való kiegészítésére is.

Ha a tagállami illetékes hatóság jóváhagyását és/vagy a megfelelő helyi etikai bizottság kedvező véleményét a támogatási megállapodás hatálybalépéséig nem sikerül beszerezni, a támogatási megállapodásnak olyan külön kikötést kell tartalmaznia, amelynek értelmében a kutatási tevékenység megkezdése előtt a megfelelő engedélyt vagy véleményt be kell szerezni.

Kiválasztás

A 2006/971/EK tanácsi határozat (39) 7. cikke (3) bekezdése b) pontjának, a 2006/973/EK tanácsi határozat (40) 7. cikke (3) bekezdésének és a 2006/974/EK tanácsi határozat (41) 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően az emberi embrionális őssejtek felhasználását igénylő közvetett cselekvések finanszírozása az 1999/468/EK tanácsi határozat 5. és 7. cikkében megállapított szabályozási bizottsági eljárás alkalmazásával történő jóváhagyáshoz van kötve.

B. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI SZEMPONTBÓL ÉRZÉKENY KTF-CSELEKVÉSEK KEZELÉSE

A.   Bevezetés

A biztonság kérdéskörével összefüggő kutatások esetében egyrészről a kutatás tárgyának érzékeny volta, másrészről a képességbeli hiányosságok csökkentésének igénye miatt, az európai polgárok védelmében különleges eljárásokat kell alkalmazni. A biztonsági szempontból érzékenynek tekinthető kutatási cselekvéseket minősítettként (42) kell kezelni.

Az alábbiakban ezeket az eljárásokat ismertetjük. Ezeket az eljárásokat az »Együttműködés« egyedi program »Biztonság« témájában végrehajtott összes KTF-cselekvésre alkalmazni kell. Ezeket az eljárásokat továbbá minden olyan KTF-cselekvéssel összefüggésben alkalmazni kell, amelyre vonatkozóan ezt a vonatkozó pályázati felhívás előírja vagy amelynek tárgya biztonsági szempontból érzékeny.

B.   A minősítés szempontjából megvizsgálandó KTF-cselekvések azonosítása

Biztonsági szempontból érzékeny az a KTF-cselekvés, amellyel kapcsolatban minősített adatok kezelése válhat szükségessé.

»Biztonsági szempontból vizsgálandó« jelzést kap:

—	az a pályázat, amelyről a pályázó jelzi, hogy biztonsági szempontból érzékeny természetű,

—

az a pályázat, amellyel kapcsolatban az elbírálásban részt vevő szakértők, a Bizottság vagy az illetékes programbizottság (kivéve a »Biztonság« témát, lásd az alábbi C) szakaszban) a következő körülmények fennállását észleli vagy valószínűsíti: — a projekt a meglévő információk és jogok körében minősített adatot használ vagy használhat fel, — az új információkat és jogokat legalább részben minősített adatok alkotják.

Ha egy pályázat »biztonsági szempontból vizsgálandó« jelzést kapott, akkor a tervezett munka körülményeit az alábbi C. szakaszban körülírt eljárással további vizsgálatnak kell alávetni.

A »Biztonság« témában benyújtott valamennyi pályázatban (továbbá más esetekben akkor, ha az irányadó pályázati útmutató úgy rendelkezik) meg kell jelölni a KTF-cselekvés végrehajtásához szükséges meglévő információkat és jogokat, valamint a cselekvés által létrehozandó új minősített információkat és jogokat. A minősített adatok (meglévő és/vagy új minősített információk és/vagy jogok) felhasználását vagy létrehozását előirányzó pályázatoknak tartalmazniuk kell egy »biztonsági szempontokra vonatkozó záradékot« (43), valamint annak mellékleteként egy »biztonsági minősítési útmutatót« (44).

A biztonsági minősítési útmutatónak tartalmaznia kell:

—	a meglévő és az új információk és jogok minősítésének szintjét,

—	azt, hogy mely információkhoz mely résztvevők fognak hozzáférni.

Csatolni kell továbbá:

—	a »létesítménybiztonsági engedélyek« (vagy az azokra vonatkozó kérelmek) egy-egy példányát. A létesítménybiztonsági engedélyek érvényességét a Bizottság Biztonsági Igazgatósága a megfelelő hivatalos csatornán keresztül, az érintett »nemzeti biztonsági hatóság« közreműködésével ellenőrzi,

—	az érintett biztonsági hatóságok szabályszerű írásos engedélyét a meglévő minősített információk és jogok felhasználására vonatkozóan.

A biztonsági szempontokra vonatkozó záradék és a biztonsági minősítési útmutató, valamint az ezeket alátámasztó dokumentumok az alábbiakban ismertetendő ellenőrzés során is vizsgálatra kerülnek.

C.   A minősítés szempontjából megvizsgálandónak ítélt KTF-cselekvések biztonsági ellenőrzése

A pályázatok tudományos tartalmának elbírálása után, az elbírálás eredményei alapján elkészül a pályázatok rangsora. A Bizottság ennek alapján összeállít egyrészt egy »elsődleges listát«, amelyen a támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokra bocsátandó pályázatok szerepelnek, azaz azok az el nem utasított pályázatok, amelyekhez rendelkezésre áll finanszírozás; a Bizottság emellett egy »tartaléklistát« is készít.

A biztonsági ellenőrzésnek minden olyan KTF-cselekvést alá kell vetni, amely az elsődleges listán vagy a tartaléklistán szerepel, és »biztonsági szempontból vizsgálandó« jelzést kapott. Ezt az ellenőrzést a »Biztonság« téma programbizottságának egy eseti albizottsága, az ún. Biztonsági Ellenőrző Bizottság hajtja végre.

A Biztonsági Ellenőrző Bizottság tagállamonként egy, az adott tagállamot képviselő és a hatáskörrel rendelkező tagállami biztonsági hatóságokkal szoros együttműködésben kiválasztott tagból, valamint – szükség szerint – az érintett programbizottság(ok) képviselőiből áll oly módon, hogy a bizottságban azok az országok képviseltetik magukat, amelyekhez az érintett pályázók tartoznak. A bizottság elnöke a Bizottság képviselője. Megjegyzendő, hogy mivel a »Biztonság« téma eleve érzékeny, e témán belül a listákon szereplő összes pályázat biztonsági ellenőrzésre kerül.

A bizottság ellenőrzi, hogy a pályázó valamennyi biztonsági szempontot megfelelő módon figyelembe vette-e. Minden egyes pályázat ellenőrzését a bizottság azon tagja végzi, akinek országához az adott pályázó tartozik.

A folyamatban az érintett országok képviselői közös álláspontot alakítanak ki arról, hogy a következő három ajánlás közül melyiket fogalmazzák meg:

—	minősítése nem szükséges: megkezdhetők a KTF-cselekvés támogatási megállapodásának megkötésére irányuló tárgyalások (a tárgyalásokat illetően azonban, ha szükséges, megfogalmazhatók ajánlások),

—

minősítése szükséges: a bizottság konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások számára, és a tárgyalásokat úgy kell lefolytatni, hogy a támogatási megállapodás bizonyos feltételeknek megfeleljen. A KTF-cselekvés ilyenkor a továbbiakban – a KTF-cselekvés által felhasznált/előállított információknak a biztonsági szempontokra vonatkozó záradék és az annak mellékletét képező biztonsági minősítési útmutató tanúsága szerinti legmagasabb minősítési szintjének megfelelő EU-minősítési szinten – minősített KTF-cselekvésnek (45) minősül,

—

a pályázat biztonsági szempontból túlságosan érzékeny ahhoz, hogy finanszírozásban részesüljön, mert a pályázók nem rendelkeznek a minősített adatok helyes kezeléséhez szükséges tapasztalatokkal, készségekkel és/vagy engedélyekkel. A pályázat ilyenkor elutasítható. Ha így történik, a Bizottság köteles megindokolni az elutasítást, kivéve abban az esetben, ha az indokolás biztonsági szempontból maga is minősítve van.

E közös álláspont alapján a Bizottság meghatározza a minősítés szintjét. Ennek alapján a Bizottság a támogatási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások és a támogatási megállapodás végrehajtása során – az összes érintett nemzeti biztonsági hatósággal együtt – ellenőrzi a minősített adatok helyes kezelésének biztosításához szükséges összes eljárás és cselekvés meglétét.

D.   Kiviteli és transzferengedélyek

A pályázat – biztonsági minősítésétől függetlenül – akkor is tekinthető biztonsági szempontból érzékenynek, ha kiviteli vagy transzferengedélyezés alá tartozó anyagok cseréjét irányozza elő.

Ebben az összefüggésben a pályázónak követnie kell a nemzeti és az európai uniós (46) jog irányadó rendelkezéseit. Ha az előirányzott munka elvégzéséhez kiviteli engedélyre (vagy EU-n belüli engedélyre) van szükség, akkor a pályázónak egyértelmű nyilatkozatot kell tennie a kiviteli vagy transzferengedély meglétére vonatkozó követelményről, és másolatban be kell nyújtania a kiviteli vagy transzferengedély (vagy az annak megadására irányuló kérelem) egy példányát.

E.   Nemzetközi együttműködés

A nem EU-tagállam és a hetedik keretprogramhoz nem társult ország jogalanyainak részvételét előirányzó, biztonsági szempontból nem minősített KTF-cselekvésre irányuló pályázatok nem utasíthatók el azon az alapon, hogy biztonsági aggályokat vetnek fel. E szabály alól kizárólag a következő esetekben tehető kivétel:

—	ha a téma a munkaprogram értelmében nem nyitott a nemzetközi együttműködés előtt: ilyenkor nem fogadható el az a pályázat, amely nemzetközi együttműködést irányoz elő,

—	ha a pályázat »biztonsági szempontból vizsgálandó« jelzést kapott: ilyenkor a pályázatot a fentiekben leírt eljárással biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni.

C. MELLÉKLET

A KÉTLÉPCSŐS PÁLYÁZATBENYÚJTÁS ÉS A KÉTLÉPCSŐS ELBÍRÁLÁS ELJÁRÁSAI

A pályázati felhívás megjelöli, hogy a pályázatok benyújtása, illetőleg elbírálása mely esetekben történik kétlépcsős eljárás keretében. A kétlépcsős eljárás azt jelenti, hogy a pályázóknak az első »lépcsőben« csak egy olyan, rövidített vagy vázlatos pályázatot kell benyújtaniuk, amelynek »B. része« legfeljebb 20 oldal terjedelmű. A betűméretnek legalább 11-nek kell lennie. A pályázati felhívás kisebb maximális oldalszámot és/vagy nagyobb betűméretet is meghatározhat. Az első lépcsőben benyújtott pályázat elbírálása a pályázati felhívásban az első lépcsőre vonatkozóan megjelölt kritériumok alapján történik.

Bizonyos esetekben, amennyiben a pályázati felhívás úgy rendelkezik, az első lépcsős pályázatok elbírálása folyamatosan történik (lásd a D. mellékletben). Ilyenkor az egy meghatározott időszak folyamán beérkező összes sikeres pályázat benyújtója felkérést kap arra, hogy – a pályázati felhívásban megjelölt határidőig vagy közbenső határidőig – benyújtsa a második lépcsőre vonatkozó pályázatát.

Az első lépcsőben benyújtott pályázatok elbírálása főszabályként a 3. szakaszban a teljes pályázatokra vonatkozóan meghatározott eljárás szerint történik. A rövidített, illetőleg a vázlatos pályázatok elbírálását legalább három szakértő végzi. Konszenzuskereső egyeztetések szükség esetén hívhatók össze.

Az első lépcsőben benyújtott pályázatok esetében a konszenzusos jelentés – mindegyik szakértő aláírásával – az egyedi értékelőjelentések gyűjteményeként is összeállítható. Ilyenkor a pályázat konszenzusos pontszáma az egyes kritériumokhoz tartozó pontszámok átlagaként határozható meg, vagy úgy, hogy a szakértők többségi szavazással csak arról döntenek, hogy a pályázat teljesítette-e az összes figyelembe veendő küszöbértéket. Ha az elbírálás e szabályok szerint fog történni, arról a pályázati felhívásnak rendelkeznie kell, és egyúttal meg kell határoznia a pontozás eljárását.

Azon pályázatok koordinátorai, amelyek valamennyi küszöbértéket teljesítették, felkérést kapnak arra, hogy egy meghatározott határidőig benyújtsák teljes pályázatukat.

Ha a vonatkozó munkaprogram másként nem rendelkezik, az első lépcső keretében összeállított összefoglaló értékelőjelentés az első lépcső végén nem kerül megküldésre a sikeres koordinátoroknak.

A Bizottság elutasító határozatot hoz arról a vázlatos pályázatról, amely nem teljesítette valamennyi küszöbértéket. E határozat meghozását követően az elutasított vázlatos pályázatok koordinátorai a döntésről írásos tájékoztatást kapnak, és kézhez kapják az összefoglaló értékelőjelentést.

A második lépcsőben a teljes pályázatokat a 3. szakaszban az egylépcsős esetre vonatkozóan meghatározott eljárás szerint kell benyújtani és elbírálni. A második lépcsőben figyelembe veendő kritériumokról, küszöbértékekről és súlyokról a pályázati felhívás rendelkezik.

Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése érdekében a további elbírálásból kizárhatók azok a második lépcsőben benyújtott pályázatok, amelyek az első lépcsőben benyújtott megfelelő pályázathoz képest nagymértékű eltérést mutatnak.

D. MELLÉKLET

FOLYAMATOS PÁLYÁZATBENYÚJTÁS

Egyes pályázati felhívások folyamatosan (általában valamely egyedi program teljes időtartama alatt) nyitva állnak, bármely időpontban lehetőséget adva a pályázóknak pályázatuk benyújtására; a pályázati felhívás azonban ilyenkor is tartalmazhat közbenső határidőket, ami azt jelenti, hogy az addig beérkező pályázatok együtt kerülnek elbírálásra. Ilyenkor a közbenső határidőig beérkező valamennyi pályázat elbírálása egyetlen elbírálási munkafolyamat keretében történik, amelyre rendesen a közbenső határidő után egy hónappal kerül sor. A közbenső és a véghatáridőket a pályázati felhívásban kell meghatározni.

A folyamatosan nyitva álló pályázati felhívások rendelkezhetnek úgy, hogy a pályázatok benyújtása és elbírálása két lépcsőben történik. Ilyenkor az első lépcsőben benyújtott rövid (vázlatos) pályázatok elbírálása végrehajtható egyenként, beérkezésükhöz igazodva, míg a második lépcsős teljes pályázatokat a pályázati felhívásban megjelölt határidőig kell benyújtani.

A pályázati felhívás úgy is rendelkezhet, hogy a pályázatok egyenkénti elbírálása beérkezésükkor, már a közbenső határidő, illetve a véghatáridő előtt megtörténik. Ilyenkor e határidő után a Bizottság a pályázatokat felülvizsgálja és rangsorolja, és az elbírálási folyamat eredményét azon nyomban kihirdeti.

A folyamatosan nyitva álló pályázati felhívás bármely közbenső határideje előtt legalább három héttel beérkező pályázatokon – beérkezésükkor – a Bizottság benyújtás előtti ellenőrzéseket végezhet (2.2. szakasz).

Ha valamely pályázatról a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesíti a pályázati felhívásban megjelölt összes követelményt, vagy ezzel kapcsolatban kétség merül fel, a Bizottság kapcsolatba lép a pályázat koordinátorával, és felkéri azoknak a kiegészítő információknak a benyújtására, amelyek alapján ellenőrizhető a kétséges követelmények teljesülése, vagy tájékoztatja arról, hogy benyújtott pályázata a pályázati felhívásban megjelölt összes követelmény tükrében esetleg nem fog megfelelőnek bizonyulni.

Ilyenkor a pályázat koordinátora a pályázatot visszavonhatja vagy – legkésőbb a közbenső határidőig, az ellenőrzések elvégzésének lehetővé tétele érdekében – kiegészítő információkat szolgáltathat. Ha a közbenső határidőig ilyen kiegészítő információk nem érkeznek és a pályázat koordinátora a pályázatot nem vonja vissza, a pályázatot abban a formában kell elbírálni, ahogyan eredetileg benyújtották. A kapcsolatfelvételről írásos feljegyzést kell készíteni, és azt el kell helyezni a pályázat dossziéjában.

E. MELLÉKLET

ELJÁRÁS A PÁLYÁZATOK PAPÍRON TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁHOZ

Ha a pályázat koordinátora semmilyen módon nem képes hozzáférni az elektronikus pályázatbenyújtási rendszerhez, és ezt a hozzáférést a konzorcium bármely más tagja számára is lehetetlen biztosítani, akkor a pályázat koordinátora kivételes esetekben kérheti a Bizottságtól annak engedélyezését, hogy pályázatát papíron nyújtsa be. Az erre a célra igénybe vehető kapcsolattartási adatokat a pályázati útmutató tartalmazza. A kérésben világosan ismertetni kell az eset körülményeit, és a kérést legalább a pályázati felhívásban megjelölt határidő előtt egy hónappal el kell juttatni a Bizottsághoz. A Bizottság a kérésre a kézhezvételt követő öt munkanapon belül válaszol. Ha az engedélyt megadja, a Bizottság megküldi az érintett koordinátornak a papíron történő benyújtáshoz szükséges űrlapokat.

Ha a pályázati felhívás jellegénél fogva a webalapú pályázatbenyújtás általában véve előnytelen, akkor a Bizottság már a pályázati felhívás közzétételekor dönthet úgy, hogy a papíron benyújtott pályázatokat is elfogadja. Erre a lehetőségre már a pályázati felhívásban fel kell hívni a figyelmet, és a pályázat benyújtásához szükséges űrlapokat ilyenkor nyilvánosan rendelkezésre kell bocsátani.

Ha a fentiek szerint – akár különös, akár általános engedély alapján – mód van a papíron történő benyújtásra, akkor a papíron elkészített pályázatokat tartalmazó küldeményeket a fentieknek megfelelően hagyományos postai úton, futárszolgálat útján vagy személyesen kell eljuttatni a címzetthez. A közvetett KTF-cselekvésekre irányuló pályázatok hordozható elektronikus tárolóeszközön (például CD-ROM-on, hajlékonylemezen), e-mailben vagy telefaxon beküldött változatai az elbírálási folyamatban nem vehetnek részt. A papíron elkészített pályázatokat egyetlen csomag formájában kell benyújtani. Ha a pályázó a már benyújtott pályázatát módosítani kívánja vagy ki kívánja egészíteni, akkor egyértelműen meg kell jelölnie, hogy a pályázat mely részei változtak; a változtatásokat és/vagy kiegészítéseket a pályázati felhívásban megjelölt véghatáridő előtt be kell nyújtani, és ezeknek a változtatásoknak és/vagy kiegészítéseknek eddig az időpontig be kell érkezniük. A pályázati felhívásban megjelölt véghatáridő (folyamatosan nyitva álló pályázati felhívások esetén a közbenső benyújtási határidő) után beérkező módosítások és kiegészítések nem kerülnek feldolgozásra és elbírálásra.

A Bizottság nem visel felelősséget a posta- vagy futárszolgálat által a pályázatok papíron történő benyújtásához szükséges anyagok kiküldésekor okozott késedelmek miatt. A pályázatokat tartalmazó küldeményeket beérkezésükkor a Bizottság (47) az adminisztratív adatok adatbázisban történő rögzítése és a beérkezés visszaigazolásának lehetővé tétele érdekében felbonthatja.

F. MELLÉKLET

KIJELÖLÉSI OKMÁNYOK FÜGGETLEN SZAKÉRTŐK SZÁMÁRA  (48)

[Helység], [dátum]

[a szakértő neve]

[beosztása]

[levelezési címe]

[az okmány iktatási száma]

Tárgy: [A pályázati felhívás(ok) azonosítója/-i] [a program és a téma neve]

Tisztelt [név] [Úr/Asszony]!

[CSAK bírálók esetében]

[Köszönjük, hogy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segítségére sietve vállalta, hogy bírálóként közreműködő független szakértőként részt vesz a fenti pályázati felhívásra beérkező kutatási pályázatok elbírálásában.]

[CSAK megfigyelőként közreműködő szakértők esetében]

[Köszönjük, hogy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segítségére sietve vállalta, hogy megfigyelőként közreműködő független szakértőként részt vesz a fenti pályázati felhívásra beérkező kutatási pályázatok elbírálására irányuló munkafolyamatban.]

[Bírálói] [Megfigyelői] minőségében elvégzendő feladatait e kijelölési okmány I. melléklete ismerteti.

E kijelölési okmány aláírásával megállapodás jön létre Ön és az [Európai Unió] [Európai Atomenergia-közösség (Euratom)] (képviselője: a Bizottság) között Önnek [a Bizottságnak benyújtott pályázatok elbírálásában] [az elbírálásra irányuló munkafolyamatban] való részvételéről.

Az e kijelölési okmány mellékleteiben megállapított feltételek e kijelölési okmány szerves és elválaszthatatlan részét képezik.

SPECIÁLIS FELTÉTELEK

A megállapodás időtartama

Ez a megállapodás utolsó aláírásának napján lép hatályba. Az aláírt okmány egyik eredeti példányának, beleértve a megfelelően kitöltött és aláírt Pénzügyi adatlapot és »Jogi személyek« (egyének) adatlapot (IV. melléklet) is, [fix dátum] [a munka megkezdésének napja] előtt meg kell érkeznie a Bizottsághoz.

A megállapodás [[fix dátum]-án/én] [a jelentés(ek)/benyújtandó anyag(ok) elfogadásának napján] tekintendő teljesítettnek.

Az elbírálás munkafolyamatának (munkafolyamatainak) lebonyolítása

[0. ESET:   Több elbírálási munkafolyamat (távoli és/vagy központi) – kombinálható az alábbi esetekkel]

[E megállapodás keretében Önnek legfeljebb [SZÁM] alkalommal kell olyan ülésen részt vennie, amely külön utazást igényel az elbírálás központi helyszínére.]

[Az elbírálás központi helyszínén Önnek legfeljebb [SZÁM] napot kell munkával töltenie.]

[Önnek legfeljebb [SZÁM] napot távoli munkavégzéssel kell töltenie (otthonában vagy munkahelyén).]

[A VII. mellékletben található indikatív időütemezés tartalmazza:

—	a távoli munkavégzés keretében otthonában vagy munkahelyén elvégzendő bírálatra fenntartott időszakokat,

—	azokat a határidőket, ameddig a benyújtandó anyago(ka)t, illetve jelentése(ke)t meg kell küldenie a Bizottságnak,

—	a központi helyszínen végzendő bírálat időpontjait és helyszínét.]

[E megállapodás alkalmazásában az Ön utazásainak kiindulási helye: [lakóhely a fenti levelezési címnek megfelelően] vagy [más cím (amelyről a kijelölési okmány aláírása előtt meg kell állapodni a Bizottsággal)].]

[1. ESET:   Központi helyszínen végzett elbírálás]

Önnek a Bizottság munkáját legfeljebb [SZÁM] napon kell segítenie.

[Ebből [SZÁM] napot Ön felkészüléssel fog tölteni otthonában vagy munkahelyén.]

Önnek [cím] címen [az elbírálás megkezdésének napja] naptól [az elbírálás befejezésének várható napja] napig kell részt vennie az elbírálás munkafolyamatában.

E megállapodás alkalmazásában az Ön utazásainak kiindulási helye: [lakóhely a fenti levelezési címnek megfelelően] [más cím (amelyről a kijelölési okmány aláírása előtt meg kell állapodni a Bizottsággal)].

[2. ESET:   Távoli munkavégzés formájában végzett elbírálás]

[Önnek a Bizottság munkáját legfeljebb [SZÁM] napon kell segítenie.]

[A figyelembe veendő napok számát a VI. melléklet határozza meg.]

[Ebből Önnek [SZÁM] napot a felkészítésen való részvétellel kell töltenie, amelyre [cím] címen, [dátum] napon fog sor kerülni.]

Az egyedi értékelőjelentéseket legkésőbb [dátum] napig kell beküldenie, ezt követően pedig az Ön által elbírált pályázatokkal kapcsolatban részt kell vennie a konszenzus kialakítására irányuló eljárásban.

[3. ESET:   Távoli + központi elbírálás (bírálók)]

Önnek a Bizottság munkáját legfeljebb [SZÁM] napon kell segítenie. Ebből Önnek:

—	[SZÁM] napot a felkészítésen való részvétellel kell töltenie, amelyre [cím] címen, [dátum] napon fog sor kerülni,

—	[SZÁM] napot otthonában vagy munkahelyén a pályázatok bírálatára kell fordítania.

Az egyedi értékelőjelentéseket legkésőbb [dátum] napig kell beküldenie.

Önnek emellett [cím] címen [az elbírálás megkezdésének napja] naptól [az elbírálás befejezésének várható napja] napig részt kell vennie az elbírálás munkafolyamatában.

E megállapodás alkalmazásában az Ön utazásainak kiindulási helye: [lakóhely a fenti levelezési címnek megfelelően] [más cím (amelyről a kijelölési okmány aláírása előtt meg kell állapodni a Bizottsággal)].

[4. ESET:   Távoli + központi elbírálás (megfigyelők)]

Önnek a Bizottság munkáját legfeljebb [SZÁM] napon kell segítenie. Ebből Önnek:

—	[SZÁM] napot a háttér-információk tanulmányozására és önálló felkészülésre kell fordítania,

—	[SZÁM] napot a felkészítéseken való részvétellel és a pályázatok elbírálási folyamatának közvetlen figyelemmel kísérésével kell töltenie,

—	[SZÁM] napot pedig – az elbírálás munkafolyamatait követően – végleges jelentésének elkészítésére kell fordítania.

Jelentését legkésőbb [dátum] napig kell beküldenie.

E megállapodás alkalmazásában az Ön utazásainak kiindulási helye: [lakóhely a fenti levelezési címnek megfelelően] [más cím (amelyről a kijelölési okmány aláírása előtt meg kell állapodni a Bizottsággal)].

Alkalmazandó jog és illetékes bíróság

E kijelölési okmányra az e kijelölési okmányban foglalt feltételek, az [Európai Közösségnek és az Európai Uniónak] [Euratomnak] a hetedik kutatási keretprogramhoz kapcsolódó jogi aktusai, az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai és az [Európai Közösség és az Európai Unió] [Euratom] más jogi aktusai az irányadók, valamint a szubszidiaritás elve alapján [az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályoknak megfelelően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő székhelye szerinti ország] joga.

A szakértő továbbá tudatában van annak és beleegyezik abba, hogy a Bizottság határozhat vagyoni kötelezettség kirovásáról, és ebbéli határozata az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikkével és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 164. és 192. cikkével összhangban végrehajtható.

A Bizottság azon jogának sérelme nélkül, hogy az előző bekezdésnek megfelelően közvetlenül behajtási határozatokat fogadhat el, a Törvényszék, illetve fellebbezés esetén az Európai Unió Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az [Európai Unió] [Euratom] és a szakértő között e kijelölési okmány értelmezésével, alkalmazásával vagy érvényességével, valamint a második bekezdésben említett határozatok érvényességével kapcsolatban felmerülő jogviták eldöntésében.

Cím és kapcsolattartási adatok az ezen okmányban foglalt kijelöléssel kapcsolatos megkeresésekhez: (49)

[név]

European Commission

[iroda]

[Utca neve – Irányítószám/Postafiók, Ország]

[E-mail cím vagy funkcionális postafiók]

[Telefonszám vagy ügyfélszolgálat]

Személyes adataival kapcsolatos megkereséseivel a fenti személyen keresztül forduljon az ilyen kérdésekben illetékes adatkezelőhöz: [a(z) [XXX] csoport vezetője] [és] [a DG [YYY] főigazgatója]

[Cím és kapcsolattartási adatok az ezen okmányban foglalt kijelöléssel kapcsolatos költségtérítések igénybevételéhez:

[név]

European Commission

[iroda]

[Utca neve – Irányítószám/Postafiók…Ország]

[E-mail cím vagy funkcionális postafiók]

[Telefonszám vagy ügyfélszolgálat]]

Készült két eredeti példányban.

Kelt [Brüsszelben] [Luxembourgban] [dátum]-án/-én.

a Bizottság részéről

aláírás (50)

[A bírálóként közreműködő független szakértő részéről]

—	Vállalom, hogy a II. mellékletben található Etikai kódex bírálóként közreműködő független szakértők számára című dokumentumban foglaltakat (etikai kódex) tiszteletben tartom.

—

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom a Bizottságot, ha kizáró jellegű vagy potenciális összeférhetetlenség fennállását észlelem bármely olyan pályázattal kapcsolatban, amelynek elbírálására felkérést kapok vagy amelynek megvitatásával a részvételemmel zajló bármely ülés foglalkozik (nyilatkozat összeférhetetlenség fennállásának hiányáról).  Kijelentem különösen, hogy az e kijelölési okmány tárgyrészében jelzett … pályázati felhívásra nem nyújtottam be olyan pályázatot, amely jelenleg elbírálás alatt áll vagy elbírálásra vár, és legjobb tudomásom szerint nem is veszek részt ilyen pályázatban.  Kijelentem különösen, hogy részvételem a következő pályázat(ok) elbírálásában összeférhetetlenséget eredményezhet (adja meg, hogy »kizáró jellegű« vagy »potenciális« összeférhetetlenségről van-e szó, lásd bővebben az I. mellékletben): Rövid cím Cím Szakterület kizáró jellegű (D) vagy potenciális (P) … … …

—

Vállalom, hogy a Bizottság kifejezett írásos hozzájárulása nélkül sem az elbírálás folyamatával és eredményeivel, sem az elbírálásra benyújtott pályázatokkal kapcsolatban semminemű információt másnak át nem adok. A Bizottság ellenőrzése alatt álló helyiségeken kívül végzett elbírálás esetén tudomásul veszem, hogy személyes felelősséget viselek a számomra megküldött minden dokumentum és elektronikus fájl bizalmas kezeléséért, valamint azért, hogy – hacsak ellenkező értelmű utasítást nem kapok – az elbírálás végeztével minden bizalmasan kezelendő dokumentumot és fájlt visszaküldjek, töröljek vagy megsemmisítsek (titoktartási nyilatkozat).

A fentiek hiteléül:

[Kelt]:

[Aláírás: (51)]

[A megfigyelőként közreműködő független szakértő részéről]

—	Vállalom, hogy a II. mellékletben található Etikai kódex megfigyelőként közreműködő független szakértők számára című dokumentumban foglaltakat (etikai kódex) tiszteletben tartom.

—

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom a Bizottságot, ha kizáró jellegű vagy potenciális összeférhetetlenség fennállását észlelem bármely olyan pályázattal kapcsolatban, amelynek elbírálására az az elbírálási munkafolyamat kiterjed, amelynek figyelemmel kísérésére felkérést kapok, vagy bármely olyan pályázattal kapcsolatban, amelynek megvitatásával a jelenlétemben zajló bármely ülés foglalkozik (nyilatkozat összeférhetetlenség fennállásának hiányáról).  Kijelentem különösen, hogy az e kijelölési okmány tárgyrészében jelzett … pályázati felhívásra nem nyújtottam be olyan pályázatot, amely jelenleg elbírálás alatt áll vagy elbírálásra vár, és legjobb tudomásom szerint nem is veszek részt ilyen pályázatban.  Kijelentem különösen, hogy részvételem a következő pályázat(ok) elbírálására irányuló munkafolyamatok értékelésében összeférhetetlenséget eredményezhet (adja meg, hogy »kizáró jellegű« vagy »potenciális« összeférhetetlenségről van-e szó, lásd bővebben az I. mellékletben): Rövid cím Cím Szakterület kizáró jellegű (D) vagy potenciális (P) … … …

—

Vállalom, hogy a Bizottság kifejezett írásos hozzájárulása nélkül sem az elbírálás folyamatával és eredményeivel, sem az elbírálásra benyújtott pályázatokkal kapcsolatban semminemű információt másnak át nem adok. A Bizottság ellenőrzése alatt álló helyiségeken kívül végzett elbírálás esetén tudomásul veszem, hogy személyes felelősséget viselek a számomra megküldött minden dokumentum és elektronikus fájl bizalmas kezeléséért, valamint azért, hogy – hacsak ellenkező értelmű utasítást nem kapok – az elbírálás végeztével minden bizalmasan kezelendő dokumentumot és fájlt visszaküldjek, töröljek vagy megsemmisítsek (titoktartási nyilatkozat).

A fentiek hiteléül:

[Kelt]:

[Aláírás: (52)]

MELLÉKLETEK

I. melléklet –

Általános feltételek független szakértők számára (az összeférhetetlenség eseteire vonatkozó szabályokkal együtt)

II. melléklet –

Különös feltételek: Etikai kódex [bírálóként] [megfigyelőként] közreműködő független szakértők számára

III. melléklet –

Költségtérítési rendelkezések (53) (itt nem szerepelnek)

IV. melléklet –

Pénzügyi adatlap és „Jogi személyek” (egyének) adatlap természetes személyek számára (itt nem szerepelnek)

V. (V-I. és V-II.) melléklet –

Költségtérítési igénylőlapok (itt nem szerepelnek)

VI. melléklet –

A távoli munkavégzés formájában közreműködő bírálók tiszteletdíjának meghatározása (nem kötelező)

I. MELLÉKLET

A független szakértők kijelölésére vonatkozó általános feltételek

Tárgy

Ezeket az általános feltételeket [az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjával (2007–2013) (54)] [az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjával (2007–2011) (55)] összefüggő feladatok ellátásában a Bizottság szolgálatait segítő független szakértők számára kibocsátandó kijelölési okmányokra kell alkalmazni.

Összeférhetetlenséget megalapozó körülmények

Kizáró jellegű összeférhetetlenség áll fenn, ha a szakértő:

—	részt vett a pályázat elkészítésében,

—	közvetlen hasznát élvezné a pályázat esetleges elfogadásának,

—	közeli hozzátartozója a pályázó szervezetet a pályázatban képviselő valamelyik személynek,

—	valamelyik pályázó szervezet igazgatója, vagyonkezelője vagy partnere,

—	a pályázat valamelyik pályázó szervezetének foglalkoztatásában áll, (56)

—	tagja azon tizenöt tanácsadó csoport valamelyikének, amelyet a Bizottság az EK és az Euratom hetedik keretprogramjának egyedi programjaihoz tartozó éves munkaprogramok elkészítésével kapcsolatban tanácsadás céljából létrehozott,

—	más olyan helyzetben van, amely veszélyezteti képességét a pályázat pártatlan elbírálására.

A kizáró jellegű összeférhetetlenség fennállásának az előzőekben meghatározott egyértelmű esetein túlmenően potenciális összeférhetetlenség állhat fenn akkor, ha a szakértő:

—	a pályázat valamelyik pályázó szervezeténél az elmúlt három évben foglalkoztatásban állt,

—	valamelyik pályázó szervezettel szerződéses jogviszonyban áll vagy kutatási együttműködést folytat, vagy az elmúlt három évben ilyen jogviszonyban állt vagy együttműködést folytatott,

—	más olyan helyzetben van, amely kétségessé teheti képességét a pályázat pártatlan elbírálására, vagy amely külső harmadik személyben ésszerűen ilyen kétséget kelthet.

A munka leírása

A bírálóként közreműködő független szakértő feladatai

Az elbírálás keretében ajánlásokat kell megfogalmazni a Bizottság számára a benyújtott pályázatokról. A bírálónak legjobb képességei, szakmai tapasztalatai és ismeretei, valamint az etikai elvek alapján, a Bizottság által adott iránymutatásnak és időütemezésnek megfelelően kell eljárnia.

A bíráló köteles minden olyan információt megadni a Bizottságnak, amelyet az az elbírálással kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása érdekében tőle kér. Az elbírálás keretében a bírálónak jelentéseket kell készítenie, észrevételeket kell megfogalmaznia az egyes pályázatokkal kapcsolatban, és ezeket a Bizottság által rendelkezésre bocsátott űrlapokon a Bizottságnak megfelelő módon meg kell küldenie. A bíráló emellett felkérést kaphat arra, hogy a konszenzuskereső egyeztetéseken vagy a bírálóbizottságok ülésein referensi, elnöki vagy alelnöki feladatokat is ellásson.

A megfigyelőként közreműködő független szakértő feladatai

A megfigyelőként közreműködő független szakértőnek az a feladata, hogy független tanácsadással szolgáljon a Bizottság részére az elbírálás valamennyi szakaszának méltányos lefolytatásáról, az elbírálási kritériumok szakértők általi alkalmazásának módjáról, valamint az eljárások jobbá tételének lehetséges módjairól. A megfigyelőnek legjobb képességei, szakmai tapasztalatai és ismeretei, valamint az etikai elvek alapján, a Bizottság által adott iránymutatásnak és időütemezésnek megfelelően kell eljárnia.

A megfigyelőnek a pályázatok elbírálására irányuló munkafolyamatok lebonyolítását és végrehajtását kell vizsgálnia. Ennek érdekében ellenőriznie kell a »Szabályzat a pályázatok benyújtásáról, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokról« című szabályzatban (57) előírt vagy hivatkozott eljárások betartását, és be kell számolnia a Bizottságnak az elbírálási folyamat jobbá tételének lehetséges módozatairól. Kívánatos, hogy a megfigyelő emellett kapcsolatot tartson fenn a Bizottságnak az elbírálás egyes munkafolyamataiban részt vevő munkatársaival, és észrevételeket fogalmazzon meg számukra minden olyan esetleges jobbítási lehetőségről, amely azonnal átültethető a gyakorlatba. A megfigyelő ugyanakkor munkája keretében nem fejtheti ki nézeteit az elbírálás tárgyát képező pályázatokról vagy a szakértőknek a pályázatokkal kapcsolatos véleményéről.

A megfigyelő már az elbírálás munkafolyamatainak kezdetétől, a Bizottság által a szakértőknek tartott felkészítéstől fogva jelen lehet a folyamatban. Ha az elbírálás részben távoli munkavégzés formájában, a Bizottság helyiségein kívül történik, a megfigyelő ezt a szakaszt utólag, az elbírálás helyszínén összegyűlő bírálókkal folytatott megbeszélések alapján is értékelheti.

A megfigyelő a megállapításairól a Bizottságnak, a Bizottság által rendelkezésre bocsátott modellt követve számol be.

A feladatok teljesítése

A feladatok teljesítése a szakértő rendelkezésre állásához és a kijelölési okmányban meghatározott maximumértékekhez igazodva történik.

A kijelölési okmányban megjelölt maximumértékek és más speciális feltételek írásos módosítás útján megváltoztathatók.

Az elvégzendő munkára vonatkozó további információk, valamint a hetedik keretprogramhoz kapcsolódó dokumentumok, köztük a pályázati útmutató és a pályázatok benyújtására, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályzat a [beírandó az internetcím: http:/cordis.europa.eu/fp7/…] internetcímen találhatók.

A kötelezettségek teljesítésének ellehetetlenülése, a kijelölés megszűnése

Ha a szakértő egy adott munkából fakadó kötelezettségeit valamilyen okból nem képes teljesíteni, akkor erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

A szakértő a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül a rábízott feladatokat nem bízhatja másra és nem végeztetheti el mással.

Ha a szakértő a munkát nem vagy nem kielégítő színvonalon végzi el és/vagy valamely lényeges kötelezettségét megszegi, ideértve az etikai kódexben, valamint az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatban és a titoktartási nyilatkozatban foglalt kötelezettségeket is, akkor a Bizottság bármely időpontban hivatalos figyelmeztetés nélkül utasíthatja a szakértőt az elbírálással kapcsolatos munkavégzés megszüntetésére. A kijelölés azon a napon szűnik meg, amikor a Bizottság által könyvelt levélpostai küldemény útján megküldött ilyen tárgyú hivatalos értesítést az érintett szakértő kézhez vette.

A munka megkezdése

A Bizottság mindaddig nem bocsátja a szakértő rendelkezésére a pályázatokat és az esetleges más bizalmas természetű anyagokat, amíg meg nem kapta a kijelölési okmány – ideértve az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatot és a titoktartási nyilatkozatot is – eredeti aláírt példányát (58).

Kifizetések

A szakértők 450 EUR átalányösszegre jogosultak minden olyan teljes munkanap ellenében, amelyet a Bizottság szolgálatainak segítése érdekében munkavégzéssel töltöttek. A teljes kifizetendő összeget a legközelebbi fél napra kerekítve kell meghatározni. A kifizetést euróban kell teljesíteni.

A teljes összeg nem haladhatja meg a kijelöléssel összefüggésben nyújtható hozzájárulás legnagyobb összegét.

A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy megtagadja a pénzügyi hozzájárulás kifizetését abban az esetben, ha a szakértő nem vagy nem kielégítő színvonalon végezte munkáját és/vagy valamely lényeges kötelezettségét – ideértve az etikai kódexben, valamint az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatban és a titoktartási nyilatkozatban foglalt kötelezettségeket is – megszegte.

A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy megtagadja a pénzügyi hozzájárulás kifizetését olyan jelentés vagy a kijelölési okmányban előírt olyan más benyújtandó anyag ellenében, amelyet a szakértő a fentiekben a speciális feltételek között meghatározott határidőt túllépve nyújtott be.

A Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy bármely kifizetett összeget visszaköveteljen és az érintett szakértőt kizárja a további munkavégzésből abban az esetben, ha a szakértő az etikai kódexből, az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatból vagy a titoktartási nyilatkozatból fakadó kötelezettségeit megszegte. A költségtérítés és/vagy a munkanapok után járó kifizetések teljesítése érdekében a szakértőnek az utolsó ülésnaptól – vagy ha az későbbre esik, a távoli munkavégzés formájában végzett elbírálás utolsó napjától – számított 30 napon belül a kijelölési okmányban meghatározott címre meg kell küldenie a Bizottságnak a szabályszerűen kitöltött és aláírt igénylőlapokat (V. melléklet) és valamennyi további szükséges igazoló iratot.

Ha a határidő nem került felfüggesztésre, a Bizottság a kifizetéseket az iratok beérkezésétől számított 45 napon belül köteles teljesíteni.

Arra az esetre, ha a költségtérítési, illetőleg kifizetési igényhez kapcsolódó valamely igénylőlap és/vagy igazoló irat hiányos, vagy további felvilágosítás vagy információszolgáltatás válik szükségessé, a Bizottság fenntartja a jogot arra, hogy a kifizetés 45 napos határidejét a szükséges irat vagy iratok beérkezéséig felfüggessze. A felfüggesztés azon a napon kerül feloldásra, amikor a Bizottság megkapja az utolsó dokumentumot vagy a kért kiegészítő információt.

A Bizottság írásban tájékoztatja a szakértőt a kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés feloldásához teljesítendő feltételekről. A felfüggesztés attól a naptól fogva hatályos, amelyen a Bizottság a vonatkozó értesítést megküldte.

Arra az esetre, ha a szakértő a költségtérítési, illetőleg kifizetési igényt a 30 napos határidőn belül nem nyújtja be, a Bizottság fenntartja a jogot a költségtérítés, illetőleg kifizetés megtagadására.

Mielőtt a Bizottság a költségtérítés, illetőleg kifizetés mellőzése mellett döntene, a szakértőt megfelelő módon felszólítja költségtérítési, illetőleg kifizetési igényének 30 napon belül történő megküldésére.

A kifizetésekkel és a költségtérítéssel kapcsolatos szabályok a szakértő és a Bizottság között hoznak létre jogviszonyt, abban az esetben is, ha a szakértő szervezet foglalkoztatásában áll. A kifizetések és a költségtérítések végső rendeltetési helyéről a szakértőnek kell megállapodnia a foglalkoztatójával, a Bizottság e megállapodás létrehozásában nem vesz részt.

A szakértő köteles tiszteletben tartani a Bizottságtól kapott kifizetésekre és költségtérítésekre – különösen az adójog, a társadalombiztosítási jog és a munkajog területén – irányadó nemzeti jogi rendelkezéseket. A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság kérésére a Bizottság a kérdéses hatóságnak tájékoztatást adhat a munkavégzés kapcsán teljesített kifizetésekről.

Az utazási és a tartózkodási költségek visszatérítése

Amennyiben a feladat ellátása utazást igényel, csak az utazási és a tartózkodási költségek kerülnek visszatérítésre (59). Az utazási költségek visszatérítése a tényleges kiadások alapján, a tartózkodási költségek visszatérítése napidíj formájában történik (60).

A vis maior (61) esetét kivéve az utazási és a tartózkodási költségek visszatérítése ülésenként egyetlen, a kijelölési okmányban meghatározott kiindulási helyről és napokon teljesített oda-vissza út költségeire korlátozódik.

Személyes adatok feldolgozása

—

Az e kijelölési okmányban található összes személyes adatot »a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról« szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (62) összhangban kell feldolgozni. Ezeket az adatokat csak a kijelölési okmányban megjelölt egy vagy több adatkezelő és csak a kijelölési okmány végrehajtása és az abból fakadó feladatok teljesítése érdekében dolgozhatja fel. Ez utóbbi szabály nem érinti az [Európai Közösség és az Európai Unió] [Euratom és az Európai Unió] joga és e kijelölési okmány értelmében nyomon követési és felügyeleti feladatokat ellátó szerveknek való átadás lehetőségét.

—

A szakértők írásos kérelem alapján hozzáférést kaphatnak személyes adataikhoz, és helyesbíthetik a pontatlan vagy nem teljes információkat. Személyes adataik feldolgozásával kapcsolatban felmerülő kérdéseikkel – a kijelölési okmányban megjelölt kapcsolattartó személyen keresztül – az adatkezelőhöz fordulhatnak. A szakértők személyes adataik feldolgozásával összefüggésben bármikor panasszal élhetnek az európai adatvédelmi biztosnál.

További feltételek

Amennyiben ipari vagy szellemi tulajdonhoz fűződő meglévő jogot nem érintenek, a független szakértő által feladatainak ellátása keretében létrehozott eredmények az [Európai Unió] [Euratom] tulajdonát képezik.

A Bizottság semminemű körülmények között nem visel felelősséget és semminemű okból nem vonható felelősségre a szakértők által feladataik teljesítése közben elszenvedett károkért.

A vis maior eseteit kivéve a szakértők helytállásra kötelezhetők azért a kárért, amelyet a Bizottság a szakértők munkavégzésével összefüggésben – függetlenül e munkavégzés minőségétől – elszenved.

A kijelölési okmány és ezen általános feltételek rendelkezései, beleértve az etikai kódexben, az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatban és a titoktartási nyilatkozatban foglaltakat is, nem alkotnak munkaszerződést, és a Bizottság nem kötelezhető arra, hogy baleset vagy betegség esetén a szakértőknek kártérítést vagy járadékot fizessen.

II. MELLÉKLET

Különös feltételek – Etikai kódex megfigyelőként közreműködő független szakértők számára

1.

A szakértőnek az a feladata, hogy kellő titoktartás mellett, igazságos és méltányos módon, a »Szabályzat a pályázatok benyújtásáról, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokról« című szabályzatban és az elbírálás folyamatára vonatkozó programszintű dokumentumokban leírt eljárásoknak megfelelően figyelemmel kísérje az elbírálás folyamatát. A szakértő ennek érdekében köteles minden tőle telhetőt megtenni, követni a Bizottság ilyen célú utasításait, és folyamatosan magas színvonalú munkát végezni.

2.	A szakértő független személyként működik közre. Munkáját személyes minőségében végzi, feladatainak ellátásában szervezetet nem képvisel.

3.

A szakértő a munkavégzés megkezdése előtt köteles aláírni az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatot és a titoktartási nyilatkozatot; e nyilatkozatok aláírásával egyben ezt az etikai kódexet is elfogadja. Nem végezhet szakértői munkát az a felkért szakértő, aki ezeket a nyilatkozatokat nem írja alá.

4.	A szakértő a nyilatkozatok aláírásával vállalja, hogy feladatait szigorú titoktartás mellett, pártatlanul látja el.

5.

Ha a szakértő részéről összeférhetetlenség áll fenn, akkor erről – amint tudomást szerzett róla – köteles nyilatkozatot tenni a Bizottság felelős tisztviselője előtt, és megjelölni az összeférhetetlenség jellegét. A Bizottság gondoskodik arról, hogy amennyiben az esetleges kapcsolat – természeténél fogva – veszélyezteti a szakértő pártatlanságát, a szakértő megfigyelőként ne működhessen közre.

6.	A szakértő a pályázatokat másokkal – így különösen a többi szakértővel és a Bizottságnak az elbírálás folyamatában közvetlenül nem érintett tisztviselőivel – nem vitathatja meg.

7.	A szakértő nem tarthat fenn kapcsolatot a pályázókkal. A szakértő a Bizottság számára megfogalmazott tanácsait a pályázóknak és más személyeknek át nem adhatja.

8.	A szakértő a Bizottság kifejezett írásos hozzájárulása nélkül sem a nyomon követés és az elbírálás folyamatával (ideértve az elbírálásban részt vevő szakértők nevét is) és eredményeivel, sem az elbírálásra benyújtott pályázatokkal kapcsolatban semminemű információt másnak át nem adhat.

9.

Ha az elbírálás a Bizottság ellenőrzése alá tartozó hivatali helyiségben vagy épületben folyik, akkor a szakértő a Bizottság jóváhagyása nélkül az elbírálás céljára igénybe vett épületből sem a pályázat egyetlen részét, sem a pályázatról készített egyetlen másodpéldányt vagy feljegyzést sem papíron, sem elektronikus formátumban ki nem vihet.

10.

A szakértők kötelesek mindenkor szigorúan betartani a Bizottság által az elbírálás folyamata bizalmas voltának és eredményei bizalmas kezelésének biztosítása érdekében meghatározott valamennyi szabályt. E szabályok be nem tartása – a más vonatkozó szabályozásban előírt szankciók alkalmazásának sérelme nélkül – a folyamatban lévő és a jövőbeni nyomonkövetési és elbírálási folyamatokból való azonnali kizárást vonhatja maga után.

Különös feltételek – Etikai kódex bírálóként közreműködő független szakértők számára

1.

A szakértőnek az a feladata, hogy az e szabályzatban és az elbírálás folyamatára vonatkozó programszintű dokumentumokban leírt eljárásoknak megfelelően részt vegyen az egyes pályázatok kellő titoktartás mellett történő, igazságos és méltányos elbírálásában. A szakértő ennek érdekében köteles minden tőle telhetőt megtenni, követni a Bizottság ilyen célú utasításait, és folyamatosan magas színvonalú munkát végezni.

2.	A szakértő független személyként működik közre. Munkáját személyes minőségében végzi, feladatainak ellátásában szervezetet nem képvisel.

3.

A szakértő a munkavégzés megkezdése előtt köteles aláírni az összeférhetetlenség fennállásának hiányára vonatkozó nyilatkozatot és a titoktartási nyilatkozatot; e nyilatkozatok aláírásával egyben ezt az etikai kódexet is elfogadja. Nem végezhet szakértői munkát az a felkért szakértő, aki ezeket a nyilatkozatokat nem írja alá.

4.	A szakértő a nyilatkozatok aláírásával vállalja, hogy feladatait szigorú titoktartás mellett, pártatlanul látja el.

5.	Ha a szakértő részéről valamely pályázat kapcsán összeférhetetlenség áll fenn, akkor erről – amint tudomást szerzett róla – köteles nyilatkozatot tenni a Bizottság felelős tisztviselője előtt, és megjelölni az összeférhetetlenség jellegét.

6.

A szakértő emellett minden egyes általa megvizsgált pályázat esetében az egyedi értékelőjelentés alsó részén nyilatkozatot ír alá arról, hogy részéről az adott pályázat kapcsán nem áll fenn összeférhetetlenség. A Bizottság gondoskodik arról, hogy amennyiben az esetleges kapcsolat – természeténél fogva – veszélyezteti a szakértő pártatlanságát, a szakértő az adott pályázat és szükség esetén az adott pályázattal versengő pályázatok elbírálásában ne vehessen részt.

7.

A Bizottság felelős tisztviselője által koordinált vagy tudomásával és beleegyezésével tartott üléseken lefolytatott hivatalos vitákon kívül a szakértő a pályázatokat másokkal – így különösen a többi szakértővel és a Bizottságnak az elbírálás folyamatában közvetlenül nem érintett tisztviselőivel – nem vitathatja meg.

8.

A Bizottság által az elbírálás folyamata keretében a szakértők és a pályázók részvételével szervezett bírálóbizottsági meghallgatásokon kívül a szakértő nem tarthat fenn kapcsolatot a pályázókkal. A pályázatok az elbírálás során nem módosíthatók. A szakértő a Bizottság számára egy adott pályázattal kapcsolatban megfogalmazott tanácsait a pályázóknak és más személyeknek át nem adhatja.

9.	A szakértő az elbírálásban részt vevő szakértők nevét másnak át nem adhatja.

10.

Abban az esetben, ha a Bizottság a pályázatokat elektronikus úton küldi meg vagy adja át a szakértőknek, akik ezt követően saját helyiségeikben vagy más alkalmas helyiségekben végzik munkájukat, a szakértő személyes felelősséget visel a számára megküldött dokumentumok és elektronikus fájlok bizalmas kezeléséért, valamint azért, hogy – a kapott utasításoknak megfelelően – az elbírálás végeztével valamennyi bizalmasan kezelendő dokumentumot visszaküldjön, töröljön vagy megsemmisítsen. A szakértő ilyenkor a pályázatok vizsgálatának elvégzése érdekében – a pályázatok bizalmas kezelésére és a pártatlanságra vonatkozó általános szabályok tiszteletben tartásával – jogosult kiegészítő információk után kutatni (például az interneten vagy speciális adatbázisokban). A szakértő a pályázatok tartalmát és a pályázókra vonatkozó információkat a Bizottság kifejezett írásos jóváhagyása nélkül másnak (például munkatársainak, tanítványainak) meg nem mutathatja. Szigorúan tilos a szakértőknek kapcsolatba lépniük a pályázókkal.

11.

Ha az elbírálás a Bizottság ellenőrzése alá tartozó hivatali helyiségben vagy épületben folyik, akkor a szakértő az elbírálás céljára igénybe vett épületből sem a pályázat egyetlen részét, sem a pályázatról készített egyetlen másodpéldányt vagy feljegyzést sem papíron, sem elektronikus formátumban ki nem vihet. A szakértő számára lehetővé tehető, hogy a pályázatok vizsgálatának elvégzése érdekében kiegészítő információk után kutasson (például az interneten vagy speciális adatbázisokban), ennek során azonban a Bizottságnak az elbírálást felügyelő munkatársai kifejezett beleegyezése nélkül harmadik személyekkel nem léphet kapcsolatba.

12.

A szakértők kötelesek mindenkor szigorúan betartani a Bizottság által az elbírálás folyamata bizalmas voltának és eredményei bizalmas kezelésének biztosítása érdekében meghatározott valamennyi szabályt. E szabályok be nem tartása – a más vonatkozó szabályozásban előírt szankciók alkalmazásának sérelme nélkül – a folyamatban lévő és a jövőbeni elbírálási folyamatokból való azonnali kizárást vonhatja maga után.

VI. MELLÉKLET

A távoli munkavégzés formájában közreműködő bírálók tiszteletdíjának meghatározása

[FP7-XXXX-YYY]. sz. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Ez a melléklet azon napok számának meghatározására szolgál, amelyet a Bizottság (63) a távoli munkavégzés formájában (tehát az otthonából vagy munkahelyéről) való munkavégzésért Önt megillető tiszteletdíj meghatározása céljából figyelembe fog venni. Az e melléklet alapján meghatározott napok számát az elbírálással töltött napok tényleges számától függetlenül kell figyelembe venni (64).

Ön a következő típusú pályázatok elbírálásával fog foglalkozni:

[»A« finanszírozási rendszer], [»B« finanszírozási rendszer] [stb.]

Ön a pályázatok egyenkénti elbírálásában [és] [esetleg] [a konszenzus távoli munkavégzés keretében történő kialakításában], [valamint referensi feladatok ellátásában] fog részt venni.

A tiszteletdíj összegének meghatározása céljából figyelembe veendő napok számát a következőképpen kell megállapítani:

—	Fél napot kell figyelembe venni a felkészítő dokumentumok elolvasására és az azokban foglaltak elsajátítására.

—

Az egyenkénti elbírálásnak alávetett pályázatok után az egyenkénti elbírálásnak alávetett pályázatok számának függvényében az alábbi táblázat szerinti számú napot kell figyelembe venni. Megjegyzés: Az egyenkénti elbírálásnak alávetett pályázat a tiszteletdíj meghatározása céljából csak akkor vehető figyelembe, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét: — a pályázatot a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora jelölte ki az Ön számára, — Ön a pályázatot távoli munkavégzés formájában bírálta el, — Ön a megfelelő konszenzuskereső ülést, illetőleg bírálóbizottsági ülést megelőzően vagy [a [bírálóbizottság] [pályázati felhívás] koordinátora] [a(z) [a Bizottság más kijelölt tisztviselője] koordinátor] által megállapított határidőig megküldte az egyedi értékelőjelentést.

—

[Azon pályázatok számának függvényében (ha voltak ilyenek), amelyekre vonatkozóan Ön (a pályázatok egyenkénti elbírálásán túlmenően) távoli munkavégzés formájában részt vett a teljes konszenzus kialakításában, az alábbi táblázat szerinti számú további napot kell figyelembe venni.] Megjegyzés: A távoli munkavégzés formájában kialakított teljes konszenzus a tiszteletdíj meghatározása céljából csak akkor vehető figyelembe, ha teljesíti a következő feltételek mindegyikét: — a pályázatot a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora jelölte ki az Ön számára, — a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora Önt kifejezetten felkérte arra, hogy távoli munkavégzés formájában részt vegyen a konszenzus kialakításában, — Ön a konszenzusos jelentés tervezetének elkészítése céljából írásos észrevételeket tett, pontszámokat állapított meg és véleményeket alakított ki, — Ön részt vett a pályázattal és a konszenzusos jelentés tervezetének elkészítésével foglalkozó, a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora által koordinált, távoli munkavégzés formájában a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora által megállapított időkereten belül lefolytatott egyeztetésben, — a konszenzusos jelentés benyújtása az előírt határidőig megtörtént.

—

[Az alábbi táblázatnak megfelelően további fél napot kell figyelembe venni minden olyan két pályázat után, amelyek kapcsán Ön referensként működött közre (ha voltak ilyenek).] Megjegyzés: A referensi feladatok a tiszteletdíj meghatározása céljából csak akkor vehetők figyelembe, ha teljesítik a következő feltételek mindegyikét: — a pályázatot a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora jelölte ki az Ön számára, — a Bizottság [bírálóbizottsági] moderátora Önt kifejezetten felkérte arra, hogy távoli munkavégzés formájában elkészítse a konszenzusos jelentést, — a referens a konszenzusos jelentést a pályázat valamennyi bírálójának észrevételei, pontszámai és véleménye alapján elkészítette, és aláírással történő jóváhagyás céljából [a [bírálóbizottság] [pályázati felhívás] koordinátora] [a(z) [a Bizottság más kijelölt tisztviselője] koordinátor] által megállapított határidőig a többi érintett bíráló rendelkezésére bocsátotta, — a konszenzusos jelentés benyújtása az előírt határidőig megtörtént.

A figyelembe veendő napok számát az alábbi táblázat mutatja.

(A táblázat formátuma és az utasítások szükség szerint átalakíthatók, törekedve arra, hogy a pályázati felhívás jellemzőinek megfelelően a számítási módszer bemutatása a lehető legegyszerűbb legyen. A táblázatban található számértékeket a vonatkozó belső ellenőrzési előírásokhoz igazodva kell meghatározni.)

A figyelembe veendő napok számát tehát a következőképpen kell meghatározni:

1)	A táblázatból keresse ki az Ön által egyenkénti elbírálásnak alávetett pályázatok számához tartozó napszámot.

2)	[Ezt a napszámot a fentiekkel megegyező arányszámnak megfelelően növelje meg az azon pályázatok számához tartozó napszámmal, amelyekre vonatkozóan Ön távoli munkavégzés formájában részt vett a teljes konszenzus kialakításában.]

3)	[A fenti lépéseket ismételje meg mindegyik pályázattípusra, majd adja össze a kiadódó napszámokat.]

4)	[Ezt a számot növelje meg azon napok számával, amelyek a referensi feladatok ellátásáért (ha Ön ellátott ilyeneket) a táblázat utolsó sora szerint figyelembe vehetők.]

5)	A felkészüléshez szükséges idő figyelembevétele érdekében a kiadódó összeget növelje meg fél nappal.

(Itt egy kidolgozott példa következik a pályázati felhíváshoz tartozó táblázat konkrét adataival.)

A tiszteletdíj meghatározása céljából figyelembe veendő napok száma	½	1	1½	2	2½	3	3½	4 stb.
[»A« finanszírozási rendszer: a pályázatok száma	1	2	3	4	5	6	7	8
[»B« finanszírozási rendszer: a pályázatok száma]	1–3	4–6	7–9	10–12	13–15	16–18	19–21	22–24
Referensként feldolgozott pályázatok száma (összes finanszírozási rendszer)	1–2	3–4	5–6	7–8	9–10	11–12	13–14	15–16

Figyelem! Az e mellékleten alapuló költségtérítési igényeket egyetlen igénylőlapon kell benyújtani.

G. MELLÉKLET

AZ »EMBEREK« EGYEDI PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSA

Bevezetés

Az »Emberek« egyedi program keretében benyújtott pályázatok elbírálása főszabályként a fentiekben ismertetett eljárás alkalmazásával történik. A program hatálya alá tartozó cselekvések típusainak sokféleségére és sajátosságaira, valamint az egyes tevékenységek esetében várható pályázatok nagy számára való tekintettel azonban az elbírálási eljárás bizonyos pontokon eltér a fentiekben meghatározottól.

A pályázatok elbírálására és kiválasztására irányuló eljárás legfontosabb eltéréseit a következőkben ismertetjük.

Egyes szabályok és eljárások

1.   Kétlépcsős elbírálás: az első lépcsőből a másodikba bejutó pályázatok meghatározása

a)   Kétlépcsős pályázatbenyújtás, kétlépcsős elbírálás

Kétlépcsős pályázatbenyújtás esetén a második lépcsőbe bejutó pályázatok száma függ az első lépcsőben figyelembe vett kritériumokhoz tartozó küszöbértékeket teljesítő pályázatok számától. A küszöbértékeket teljesítő pályázatokra vonatkozóan a munkaprogram megállapít egy szorzótényezőt, amellyel azon pályázatok számát kell megszorozni, amelyek az adott pályázati felhívás keretében (az adott tevékenységre vonatkozóan legutóbb közzétett pályázati felhívás pályázatonkénti átlagos költsége alapján) várhatóan finanszírozásban részesülhetnek. Ez a szorzótényező határozza meg egyfelől a második lépcsőbe bejutó pályázatok számát, másfelől pedig az ehhez teljesítendő minimumpontszámot. A második lépcsőbe azok a pályázatok jutnak, és így azon pályázatok második lépcsős változata kerül elbírálásra az összes elbírálási kritérium alapján, amelyeknek pontszáma mind a küszöbértékeket, mind a minimumpontszámot meghaladja. (Ha több pályázat pontszáma is megegyezik a minimumpontszámmal, akkor ezek mindegyike bejut a második lépcsőbe.) Azok a pályázatok, amelyek akár a küszöbértékeket, akár a fentiek szerint megállapított minimumpontszámot nem teljesítik, elutasításra kerülnek. Az elbírálás első és második szakaszában alkalmazott küszöbértékeket és súlyokat, az egyes szakaszokban figyelembe veendő kritériumokat, valamint a szorzótényezőt a munkaprogram határozza meg.

b)   Egylépcsős pályázatbenyújtás, kétlépcsős elbírálás

Amennyiben egylépcsős pályázatbenyújtás esetén a pályázatok elbírálása két lépcsőben történik, az eljárás első szakaszában a pályázatok a kritériumok egy meghatározott, szűkített csoportja alapján kerülnek elbírálásra. Az elbírálás második szakaszába bejutó pályázatok száma függ a küszöbértékeket teljesítő pályázatok számától. A küszöbértékeket teljesítő pályázatokra vonatkozóan a munkaprogram megállapít egy szorzótényezőt, amellyel azon pályázatok számát kell megszorozni, amelyek az adott pályázati felhívás keretében (az adott tevékenységre vonatkozóan legutóbb közzétett pályázati felhívás pályázatonkénti átlagos költsége alapján) várhatóan finanszírozásban részesülhetnek. Ez a szorzótényező határozza meg egyfelől a második szakaszba bejutó pályázatok számát, másfelől pedig az ehhez teljesítendő minimumpontszámot. A második szakaszba azok a pályázatok jutnak, és így azok a pályázatok kerülnek elbírálásra az összes elbírálási kritérium alapján, amelyeknek pontszáma mind a küszöbértékeket, mind a minimumpontszámot meghaladja. (Ha több pályázat pontszáma is megegyezik a minimumpontszámmal, akkor ezek mindegyike bejut a második szakaszba.) Azok a pályázatok, amelyek akár a küszöbértékeket, akár a fentiek szerint megállapított minimumpontszámot nem teljesítik, elutasításra kerülnek. Az elbírálás első és második szakaszában alkalmazott küszöbértékeket és súlyokat, az egyes szakaszokban figyelembe veendő kritériumokat, valamint a szorzótényezőt a munkaprogram határozza meg.

2.   Elfogadhatósági kritériumok

A 2.5. szakaszban bemutatott elfogadhatósági kritériumok mellett a munkaprogram a Marie Curie-cselekvésekre vonatkozóan további elfogadhatósági kritériumokat is meghatároz.

Egylépcsős pályázatbenyújtás és kétlépcsős elbírálás esetén a pályázat nem minősül elfogadhatónak, ha nem egy A. részből, egy B1. részből és egy B2. részből áll, ahol a B1. és a B2. résznek különbözőnek kell lennie.

3.   Pályázat áthelyezése másik pályázati felhívás alá

A Marie Curie egyéni ösztöndíjak esetében ha az egy adott pályázati felhívásra benyújtott pályázat nem elfogadható, de elfogadható lenne egy másik nyitva álló pályázati felhívás keretében (azaz a pályázat benyújtása az e másik pályázati felhívásban megjelölt határidő előtt történt), akkor az adott pályázatot át kell helyezni e másik pályázati felhívás alá. Az áthelyezés a következő eljárás szerint történik:

—	a pályázat nem elfogadhatóvá nyilvánítása az eredeti pályázati felhívás keretében,

—	új pályázatszám igénylése az elbírálási szolgáltatótól az új pályázati felhívás keretében,

—	a pályázó értesítése az áthelyezésről.

4.   Pontszámok, súlyok, küszöbértékek

A 3.6. szakasznak megfelelően a bírálók a 0-tól 5-ig terjedő tartományban állapítják meg a pontszámokat. Mivel bizonyos tevékenységek esetében nagyszámú pályázat beérkezésére lehet számítani, a bírálók a pontozást egy tizedesjegy élességgel végzik. Az egyenkénti elbírálást követően a bírálók megtekinthetik a többi érintett bíráló pontszámait és észrevételeit. A konszenzusos jelentés elkészítésekor a bírálók a többi bíráló véleményének figyelembevételével módosíthatják az általuk eredetileg megállapított pontszámokat. A Bizottság az eredeti pontszámokról és észrevételekről, valamint a bekövetkező változásokról nyilvántartást vezet.

5.   Az elbírálás kritériumai

Az elbírálás kritériumait a munkaprogram tartalmazza.

6.   A bírálók észrevételei

A bírálók kritériumcsoportonként fogalmaznak meg észrevételeket.

7.   Az egyedi értékelőjelentések és a konszenzusos jelentések jóváhagyása

A bírálók egyedi értékelőjelentéseiket és a konszenzusos jelentéseket elektronikus úton is jóváhagyhatják.

8.   Az elnökök és az alelnökök szerepe

Az elbírálás lebonyolításának segítésére a Bizottság a független szakértők közül elnököket és alelnököket jelölhet ki. Az elnökök segítik a bírálóbizottság koordinátorát az elbírálás lehető leghatékonyabb lebonyolításában. Az alelnökök segítik a bírálóbizottság koordinátorát és az elnököt az elbírálás lehető leghatékonyabb lebonyolításában.

Az e szabályzat 3.8. szakaszának c) pontja értelmében a konszenzus kialakítása céljából lefolytatott egyeztetéseken a moderátori szerepkört általában az elnökök és az alelnökök látják el.

9.   Összeférhetetlenség a bírálók esetében

Az F. mellékletben (a kijelölési okmány mellékleteként) meghatározott összeférhetetlenségi okok mellett a következő eset is kizáró jellegű összeférhetetlenséget eredményez:

—	A szakértőt a pályázó referenciaként megjelölte a pályázatában.

10.   Konszenzus kialakítása távoli munkavégzés formájában

A konszenzusos pontszámok adott esetben meghatározhatók a bírálók által megállapított pontszámok átlagaként, és ez az eljárás távoli munkavégzés formájában végzett elbírálás esetén széles körben alkalmazható. A konszenzusos jelentés elkészítésére referens kérhető fel; a jelentés elkészítése során figyelembe kell venni a munkájukat távoli munkavégzés formájában végző bírálók véleményét, és a jelentést legalább két, bírálóként közreműködő szakértőnek kell – esetleg elektronikus úton – jóváhagynia.