9.10.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/6


A BIZOTTSÁG 892/2010/EU RENDELETE

(2010. október 8.)

egyes termékeknek az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagok tekintetében megállapított státuszáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Egyes anyagok, mikroorganizmusok vagy készítmények (a továbbiakban: termékek) esetében nem egyértelmű, hogy takarmány-alapanyagokról van szó vagy sem. Ez a bizonytalanság egyes olyan termékeknél tapasztalható, amelyek takarmány-adalékanyagként történő felhasználása engedélyezett, és szerepelnek a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásában, valamint a takarmány-alapanyagok azon jegyzékében, amelyet a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 24. cikke határoz meg; az említett bizonytalanság előfordul továbbá egyes olyan termékek esetében, amelyek takarmány-adalékanyagként történő felhasználása nem engedélyezett, és amelyek nem szerepelnek a takarmány-alapanyagok jegyzékében sem, valamint egyes olyan termékeknél, amelyek takarmány-adalékanyagként történő alkalmazása engedélyezett, viszont nem kerültek be – a 767/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően – a takarmány-alapanyagok jegyzékébe.

(2)

Annak érdekében, hogy az ilyen termékek kezelésekor elkerülhetők legyenek a következetlenségek, illetve hogy a nemzeti illetékes felügyeleti hatóságok munkája könnyebbé váljon, és az érdekelt felek terhe csökkenjen, egyes termékek esetében szükséges rendeletben meghatározni, hogy e termékek közül melyek nem tekinthetők takarmány-adalékanyagoknak.

(3)

Ennek meghatározására az érintett termékek minden tulajdonságát figyelembe kell venni.

(4)

Az egyrészt a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásában, másrészt a takarmány-alapanyagok jegyzékében említett termékek tulajdonságainak összehasonlítása alapján számos kritérium állítható fel a termékek takarmány-alapanyagokként, takarmány-adalékanyagokként vagy más termékekként történő osztályozásához. A különbségtétel alapjául többek között az alábbi, jól használható kritériumok szolgálhatnak: a gyártási és feldolgozási módszer, a szabványosítás foka, a homogenizálás, a tisztaság, a kémiai meghatározás és a termék felhasználási módja. A következetesség érdekében a hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékeket analógiás alapon kellene osztályozni. Azon termékek esetében, ahol kétséges volt, hogy takarmány-adalékanyagról van-e szó, a fenti kritériumokat figyelembe vevő vizsgálatra került sor.

(5)

E vizsgálat alapján a mellékletben felsorolt termékek nem tekinthetők az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagnak.

(6)

A takarmány-adalékanyagként engedélyezett termékek és az e termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmány címkézését illetően átmeneti időszakot kellene meghatározni, hogy az élelmiszeripari vállalkozóknak lehetőségük legyen alkalmazkodni. Ezenfelül e termékeket törölni kell a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásából.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben szereplő anyagok, mikroorganizmusok és készítmények (a továbbiakban: termékek) nem tekinthetők az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagnak.

2. cikk

E vizsgálat alapján a mellékletben felsorolt termékek nem tekinthetők az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagnak.

3. cikk

A melléklet 1. részében felsorolt, az 1831/2003/EK rendeletnek megfelelően takarmány-adalékanyagként és előkeverékként címkézett termékek 2013. október 9-ig továbbra is forgalomba hozhatók és forgalomban maradhatnak a készletek kimerüléséig. Ugyanez érvényes azokra a takarmány-alapanyagokra vagy összetett takarmányokra, melyeknek címkézése – a 767/2009/EK rendeletnek megfelelően – a fent említett termékeket takarmány-adalékanyagként tünteti fel.

4. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. október 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 229., 2009.9.1., 1. o.


MELLÉKLET

Az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagoknak nem tekinthető termékek

1.   RÉSZ

Takarmány-adalékanyagként engedélyezett termékek

1.1.

Kalcium-karbonát

1.2.

Nátrium-dihidrogén-ortofoszfát

1.3.

Dinátrium-hidrogén-ortofoszfát

1.4.

Trinátrium-ortofoszfát

1.5.

Nátrium-szulfát

1.6.

Kalcium-tetrahidrogén-diortofoszfát

1.7.

Kalcium-hidrogén-ortofoszfát

1.8.

Tetranátrium-difoszfát

1.9.

Pentanátrium-trifoszfát

1.10.

Dikalcium-difoszfát

1.11.

Kalcium-szulfát, dihidrát

1.12.

Nátrium-karbonát

1.13.

Nátrium-hidrogén-karbonát

1.14.

Legalább négy szénatommal rendelkező ehető zsírsavak nátrium-, kálium- és kalciumsói/sztearátok

1.15.

Legalább négy szénatommal rendelkező zsírsavak mono- és digliceridjei

1.16.

Legalább négy szénatommal rendelkező, az alábbi savakkal észterezett, ehető zsírsavak mono- és digliceridjei: ecetsav, tejsav, citromsav, borkősav, mono- és diacetil-borkősav

1.17.

Glicerin

1.18.

Propán-1,2-diol

1.19.

Pektinek

2.   RÉSZ

Takarmány-adalékanyagként nem engedélyezett termékek

2.1.

Kálium-klorid

2.2.

Kalcium-klorid

2.3.

Kalcium-nátrium-foszfát

2.4.

Nátrium-magnézium-foszfát

2.5.

Metil-szulfonil-metán (MSM)

2.6.

Karamell

2.7.

Glükozamin, kitozamin (a kitozán és a kitin poliszacharidok struktúrájának részét képező aminocukor (monoszaccharid), amely például rákfélék és más ízeltlábúak külső vázának hidrolízisével vagy kukorica, búza és hasonló magok erjesztésével készül)

2.8.

Kondroitin-szulfát (egy aminocukorból és D-glükuronsavból álló ismétlődő egységekből felépülő poliszacharid; a kondroitin szulfátészterei a porcok, inak és csontok legfontosabb szerkezeti alkotóelemei)

2.9.

Hialuronsav (egy aminocukorból (N-acetil-D-glükozamin) és D-glükuronsavból álló ismétlődő egységekből felépülő glükozamin-glükán (poliszacharid); bőrben, ízületi nedvben és köldökzsinórban lelhető fel, többek között állati szövetekből nyerik vagy bakteriális erjesztéssel állítják elő)

2.10.

Tojáspor (szárított tojás héj nélkül vagy szárított tojásfehérje és szárított tojássárgája keveréke)

2.11.

Laktulóz ((4-O-D-galaktopiranozil-D-fruktóz) diszacharid, amelyet a glükóz fruktózzá történő izomerációja során laktózból nyertek. Természetes módon a hőkezelt tejben és tejtermékekben található meg.)

2.12.

Növényi szterolok (a fitoszterolok a szteroid-alkoholok egyik csoportját alkotják; természetes módon a növényekben fordulnak elő kis mennyiségekben, szabad szterolként vagy zsírsavakkal észterezve)

2.13.

Büdöskevirág-őrlemény (a Tagetes sp szárított virágának őrleménye)

2.14.

Paprikaliszt (a Capsicum sp szárított termésének őrleménye)

2.15.

Chlorella-szuszpenzió vagy -őrlemény (az élő Chlorella sp vízzel készült szuszpenziója vagy a szárított Chlorella sp őrleménye)

2.16.

Algaliszt (olyan szárított mikroalgákból, pl. Schizochytrium sp-ből készült őrlemény, amelyeknek sejtjeit inaktiválták)

2.17.

Erjedési termékek és melléktermékek (erjesztett takarmány-alapanyagok az erjesztésért felelős mikroorganizmusok inaktiválása után, valamint erjedési melléktermékek (szilárd halmazállapotú vagy folyékony erjesztéssel készített erjedési melléktermék szárított és őrölt formája) az aktív alkotórész vagy aktivitás eltávolítása és a mikroorganizmus inaktiválása után, amikor a termék már csak nyomokban tartalmaz aktív alkotóelem(ek)et vagy aktivitást.