9.10.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 266/6 |
A BIZOTTSÁG 892/2010/EU RENDELETE
(2010. október 8.)
egyes termékeknek az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagok tekintetében megállapított státuszáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Egyes anyagok, mikroorganizmusok vagy készítmények (a továbbiakban: termékek) esetében nem egyértelmű, hogy takarmány-alapanyagokról van szó vagy sem. Ez a bizonytalanság egyes olyan termékeknél tapasztalható, amelyek takarmány-adalékanyagként történő felhasználása engedélyezett, és szerepelnek a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartásában, valamint a takarmány-alapanyagok azon jegyzékében, amelyet a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 24. cikke határoz meg; az említett bizonytalanság előfordul továbbá egyes olyan termékek esetében, amelyek takarmány-adalékanyagként történő felhasználása nem engedélyezett, és amelyek nem szerepelnek a takarmány-alapanyagok jegyzékében sem, valamint egyes olyan termékeknél, amelyek takarmány-adalékanyagként történő alkalmazása engedélyezett, viszont nem kerültek be – a 767/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően – a takarmány-alapanyagok jegyzékébe. |
(2) |
Annak érdekében, hogy az ilyen termékek kezelésekor elkerülhetők legyenek a következetlenségek, illetve hogy a nemzeti illetékes felügyeleti hatóságok munkája könnyebbé váljon, és az érdekelt felek terhe csökkenjen, egyes termékek esetében szükséges rendeletben meghatározni, hogy e termékek közül melyek nem tekinthetők takarmány-adalékanyagoknak. |
(3) |
Ennek meghatározására az érintett termékek minden tulajdonságát figyelembe kell venni. |
(4) |
Az egyrészt a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásában, másrészt a takarmány-alapanyagok jegyzékében említett termékek tulajdonságainak összehasonlítása alapján számos kritérium állítható fel a termékek takarmány-alapanyagokként, takarmány-adalékanyagokként vagy más termékekként történő osztályozásához. A különbségtétel alapjául többek között az alábbi, jól használható kritériumok szolgálhatnak: a gyártási és feldolgozási módszer, a szabványosítás foka, a homogenizálás, a tisztaság, a kémiai meghatározás és a termék felhasználási módja. A következetesség érdekében a hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékeket analógiás alapon kellene osztályozni. Azon termékek esetében, ahol kétséges volt, hogy takarmány-adalékanyagról van-e szó, a fenti kritériumokat figyelembe vevő vizsgálatra került sor. |
(5) |
E vizsgálat alapján a mellékletben felsorolt termékek nem tekinthetők az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagnak. |
(6) |
A takarmány-adalékanyagként engedélyezett termékek és az e termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmány címkézését illetően átmeneti időszakot kellene meghatározni, hogy az élelmiszeripari vállalkozóknak lehetőségük legyen alkalmazkodni. Ezenfelül e termékeket törölni kell a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásából. |
(7) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben szereplő anyagok, mikroorganizmusok és készítmények (a továbbiakban: termékek) nem tekinthetők az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagnak.
2. cikk
E vizsgálat alapján a mellékletben felsorolt termékek nem tekinthetők az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagnak.
3. cikk
A melléklet 1. részében felsorolt, az 1831/2003/EK rendeletnek megfelelően takarmány-adalékanyagként és előkeverékként címkézett termékek 2013. október 9-ig továbbra is forgalomba hozhatók és forgalomban maradhatnak a készletek kimerüléséig. Ugyanez érvényes azokra a takarmány-alapanyagokra vagy összetett takarmányokra, melyeknek címkézése – a 767/2009/EK rendeletnek megfelelően – a fent említett termékeket takarmány-adalékanyagként tünteti fel.
4. cikk
E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. október 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) HL L 229., 2009.9.1., 1. o.
MELLÉKLET
Az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá eső takarmány-adalékanyagoknak nem tekinthető termékek
1. RÉSZ
Takarmány-adalékanyagként engedélyezett termékek
1.1. |
Kalcium-karbonát |
1.2. |
Nátrium-dihidrogén-ortofoszfát |
1.3. |
Dinátrium-hidrogén-ortofoszfát |
1.4. |
Trinátrium-ortofoszfát |
1.5. |
Nátrium-szulfát |
1.6. |
Kalcium-tetrahidrogén-diortofoszfát |
1.7. |
Kalcium-hidrogén-ortofoszfát |
1.8. |
Tetranátrium-difoszfát |
1.9. |
Pentanátrium-trifoszfát |
1.10. |
Dikalcium-difoszfát |
1.11. |
Kalcium-szulfát, dihidrát |
1.12. |
Nátrium-karbonát |
1.13. |
Nátrium-hidrogén-karbonát |
1.14. |
Legalább négy szénatommal rendelkező ehető zsírsavak nátrium-, kálium- és kalciumsói/sztearátok |
1.15. |
Legalább négy szénatommal rendelkező zsírsavak mono- és digliceridjei |
1.16. |
Legalább négy szénatommal rendelkező, az alábbi savakkal észterezett, ehető zsírsavak mono- és digliceridjei: ecetsav, tejsav, citromsav, borkősav, mono- és diacetil-borkősav |
1.17. |
Glicerin |
1.18. |
Propán-1,2-diol |
1.19. |
Pektinek |
2. RÉSZ
Takarmány-adalékanyagként nem engedélyezett termékek
2.1. |
Kálium-klorid |
2.2. |
Kalcium-klorid |
2.3. |
Kalcium-nátrium-foszfát |
2.4. |
Nátrium-magnézium-foszfát |
2.5. |
Metil-szulfonil-metán (MSM) |
2.6. |
Karamell |
2.7. |
Glükozamin, kitozamin (a kitozán és a kitin poliszacharidok struktúrájának részét képező aminocukor (monoszaccharid), amely például rákfélék és más ízeltlábúak külső vázának hidrolízisével vagy kukorica, búza és hasonló magok erjesztésével készül) |
2.8. |
Kondroitin-szulfát (egy aminocukorból és D-glükuronsavból álló ismétlődő egységekből felépülő poliszacharid; a kondroitin szulfátészterei a porcok, inak és csontok legfontosabb szerkezeti alkotóelemei) |
2.9. |
Hialuronsav (egy aminocukorból (N-acetil-D-glükozamin) és D-glükuronsavból álló ismétlődő egységekből felépülő glükozamin-glükán (poliszacharid); bőrben, ízületi nedvben és köldökzsinórban lelhető fel, többek között állati szövetekből nyerik vagy bakteriális erjesztéssel állítják elő) |
2.10. |
Tojáspor (szárított tojás héj nélkül vagy szárított tojásfehérje és szárított tojássárgája keveréke) |
2.11. |
Laktulóz ((4-O-D-galaktopiranozil-D-fruktóz) diszacharid, amelyet a glükóz fruktózzá történő izomerációja során laktózból nyertek. Természetes módon a hőkezelt tejben és tejtermékekben található meg.) |
2.12. |
Növényi szterolok (a fitoszterolok a szteroid-alkoholok egyik csoportját alkotják; természetes módon a növényekben fordulnak elő kis mennyiségekben, szabad szterolként vagy zsírsavakkal észterezve) |
2.13. |
Büdöskevirág-őrlemény (a Tagetes sp szárított virágának őrleménye) |
2.14. |
Paprikaliszt (a Capsicum sp szárított termésének őrleménye) |
2.15. |
Chlorella-szuszpenzió vagy -őrlemény (az élő Chlorella sp vízzel készült szuszpenziója vagy a szárított Chlorella sp őrleménye) |
2.16. |
Algaliszt (olyan szárított mikroalgákból, pl. Schizochytrium sp-ből készült őrlemény, amelyeknek sejtjeit inaktiválták) |
2.17. |
Erjedési termékek és melléktermékek (erjesztett takarmány-alapanyagok az erjesztésért felelős mikroorganizmusok inaktiválása után, valamint erjedési melléktermékek (szilárd halmazállapotú vagy folyékony erjesztéssel készített erjedési melléktermék szárított és őrölt formája) az aktív alkotórész vagy aktivitás eltávolítása és a mikroorganizmus inaktiválása után, amikor a termék már csak nyomokban tartalmaz aktív alkotóelem(ek)et vagy aktivitást. |