az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves atomenergia-statisztika létrehozása és a NACE Rev. 2. szerinti módszertani hivatkozások kiigazítása tekintetében történő módosításáról

tekintettel az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére és 8. cikkére,

Az 1099/2008/EK rendelet A és B melléklete helyébe ennek a rendeletnek a melléklete lép.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

MELLÉKLET

„

A MELLÉKLET

A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK

Ez a melléklet a többi mellékletben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát vagy meghatározását tartalmazza.

1. FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK

Kizárólag statisztikai jelentési célra a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók:

—	Ausztrália nem foglalja magában a tengerentúli területeket,

—	Dánia nem foglalja magában a Feröer szigeteket és Grönlandot,

—	Franciaország magában foglalja Monacót, de nem foglalja magában Guadeloupe, Martinique, Guyana, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, valamint Mayotte francia tengerentúli területeket,

—	Olaszország magában foglalja San Marinót és a Vatikánt,

—	Japán magában foglalja Okinawát,

—	Hollandia nem foglalja magában Suriname-ot és a Holland Antillákat,

—	Portugália magában foglalja az Azori-szigeteket és Madeirát,

—	Spanyolország magában foglalja a Kanári-szigeteket, a Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát,

—	Svájc nem foglalja magában Liechtensteint,

—	Az Egyesült Államok magában foglalja az 50 államot, a szövetségi fővárost (Washington D.C.), az Amerikai Virgin-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot.

2. AGGREGÁTUMOK

A termelőket a termelés célja szerint csoportosítják:

—	Főtevékenységű termelő: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozás, amely fő tevékenységeként harmadik feleknek történő eladásra termel villamos energiát és/vagy hőt.

—	Saját célra termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek teljes egészében vagy részben saját felhasználásra, elsődleges tevékenységük támogatására termelnek villamos energiát és/vagy hőt.

Megjegyzés: a NACE-osztályozás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a Bizottság tovább pontosíthatja a fogalommeghatározásokat a vonatkozó NACE-hivatkozásoknak a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerinti beemelésével.

2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

Termelés / Belföldi termelés

Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított üzemanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezés és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelőknek átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiakészleteket.

Belföldi felhasználás: az érintett államon belüli forrásokból való termelés.

Import/Export

A földrajzi meghatározásokat lásd a »Földrajzi megjegyzések« szakaszban.

Egyéb meghatározás hiányában az »import« a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) utal az országon belüli felhasználás esetén, az »export« pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal.

Az országok politikai határait átlépő mennyiség importáltnak vagy exportáltnak számít, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre.

Ahol a származási vagy rendeltetési helyet nem lehet jelenteni, ott az »Egyéb« megnevezés használható.

Előfordulhatnak statisztikai különbségek, amennyiben a fenti alapon csak az összes importra vagy exportra vonatkozó adat áll rendelkezésre, miközben a földrajzi bontás más felmérésen, forráson vagy fogalmon alapul. Ebben az esetben a különbségeket az »Egyéb« alatt kell feltüntetni.

Nemzetközi bunkerolajtartályok

A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartozik ide:

—	a belföldi hajózásban részt vevő hajók fogyasztása. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján,

—	a halászhajók fogyasztása,

—	a fegyveres erők fogyasztása.

Készletváltozások

A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és záró készletszintje közötti különbség.

Bruttó fogyasztás (számított)

Számított érték, a következőképpen meghatározva:

belföldi fogyasztás + egyéb forrásokból + import – export – nemzetközi bunkerolajtartályok + készletváltozások

Bruttó fogyasztás (megfigyelt)

A végfelhasználói ágazatokban végzett felmérések során ténylegesen feljegyzett mennyiség.

Statisztikai különbségek

Számított érték, a következőképpen meghatározva:

számított bruttó fogyasztás – megfigyelt bruttó fogyasztás.

Idetartozik a végfogyasztók készletváltozása, amennyiben az a »készletváltozások« részeként nem határozható meg.

A nagyobb különbségek okát meg kell állapítani.

Főtevékenységű villamosenergia-erőművek

Villamosenergia-termelésre felhasznált üzemanyag-mennyiségek.

A legalább egy, hővel kapcsoltan villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált üzemanyagot a »Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek« alatt kell jelenteni.

Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (Combined Heat and Power, CHP) erőművek

Villamos energia és hő termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.

Főtevékenységű hőerőművek

Hő termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.

Saját célra termelő villamosenergia-erőművek

Villamos energia termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.

A legalább egy, hővel kapcsolt villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált üzemanyagot a »Hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) saját célra termelő erőművek« alatt kell jelenteni.

Hőt és villamos energiát kapcsoltan (CHP) saját célra termelő erőművek

A termelt villamos energia és az eladott hő mennyiségének megfelelő üzemanyag-mennyiségek.

Saját célra termelő hőerőművek

Az eladott hő mennyiségének megfelelő üzemanyag-mennyiségek.

Kőszénbrikett-üzemek

Üzemanyag termelésére felhasznált mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Kokszolókemencék

Kokszolókemencékben felhasznált mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek

Barnaszénbrikett termeléséhez felhasznált lignit- vagy barnaszénmennyiségek, illetve tőzegbrikett termeléséhez felhasznált tőzegmennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Gázgyárak

Gázgyárakban és széngázosító üzemekben gáztermelésre felhasznált mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez üzemanyagként felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Kohó

Kokszszén- és/vagy bitumenesszén-mennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemenceszén-mennyiségek.

A kohók fűtésére és működtetésére felhasznált üzemanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem itt, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Szén cseppfolyósítása

Szintetikus olaj termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.

Kőolaj-finomítók

Kőolajtermékek előállítására felhasznált üzemanyag-mennyiségek.

A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

Máshol nem szereplő – Átalakítás

Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Amennyiben kitöltésre kerül, az e pont alatt szereplő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.

2.2. Energiaágazat és végső fogyasztás

A teljes energiaágazat

Az energiaipar által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek. Ez a következő NACE-ágazatoknak felel meg: 05, 06, 08.92, 07.21, 09.1, 19 és 35.

Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az »Átalakítási ágazat« alatt kell jelenteni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a »Szállítási ágazat« alatt kell feltüntetni]).

Magában foglalja az atommaghasításhoz és -fúzióhoz felhasznált vegyi anyagok gyártását és az ezekből a folyamatokból származó termékeket.

Villamos energia-, CHP- és hőerőművek

Villamosenergia-, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és hőerőművekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Szénbányák

A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált mennyiségek.

A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az »Átalakítási ágazat« alatt kell feltüntetni.

Kőszénbrikett-üzemek

Kőszénbrikett-üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Kokszolókemencék

Kokszolóüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek

Barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Gázgyárak / gázosító üzemek

Gázgyárakban és széngázosító üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Kohók

Kohókban energiaként felhasznált mennyiségek.

Szén cseppfolyósítása

Szén cseppfolyósítását végző üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.

Kőolaj-finomítók

Kőolaj-finomítókban energiaként felhasznált mennyiségek.

Kőolaj- és földgázkitermelés

A kőolaj- és földgázkitermelés során, valamint a földgázfeldolgozó üzemekben üzemanyagként felhasznált mennyiségek.

Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket az »Elosztási veszteségek« alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a »Szállítási ágazat« alatt kell jelenteni).

Végső összfogyasztás

A következőképpen kell meghatározni (kiszámítani):

= nem energiaként történő összfelhasználás + végső energiafogyasztás (ipar + szállítás + egyéb ágazatok)

Nem foglalja magában az átalakításra történő szállítást, az energiatermelő iparágak általi felhasználást és az elosztási veszteségeket.

Nem energiaként történő felhasználás

A különböző ágazatokban nyersanyagként felhasznált energiatermékek; vagyis nem üzemanyagként, vagy más üzemanyaggá átalakítva fogyasztott mennyiségek.

2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

Végső energiafogyasztás

Az ipar, a szállítás és a többi ágazat összes energiafogyasztása.

Ipari ágazat

Az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált üzemanyag-mennyiségekre vonatkozik.

A csak hő-, vagy CHP-erőművek esetében csak az erőmű által felhasznált hő termelésére elfogyasztott üzemanyag-mennyiségek alkalmazandók. Az eladott hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő »Átalakítási ágazat« alatt kell jelenteni.

Vas és acél: 24.1, 24.2, 24.3, 24.51 és 24.52 NACE-ágazat.

Vegyi anyagok (beleértve a petrolkémiai anyagokat)

Vegyi és petrolkémiai ipar; 20 és 21 NACE-ágazat.

Nem vas fémek

Nemvasfémipar; 24.4, 24.53 és 24.54 NACE-ágazat.

Nem fém ásványok

Üveg-, kerámia-, cement- és egyéb építőanyag-ipar; 23 NACE-ágazat.

Járműgyártás

Szállítóeszközökkel kapcsolatos iparágak; 29 és 30 NACE-ágazat.

Gépek és berendezések

Fémfeldolgozási termékek, gépek és szállítóeszközökön kívüli felszerelés; 25, 26, 27 és 28 NACE-ágazat.

Bányászat és kőfejtés

07 (kivéve 07.21), 08 (kivéve 08.92) és 09.9 NACE-ágazat; nem foglalja magában az energiatermelő ágazatokat.

Élelmiszer-, ital- és dohányáru: 10, 11 és 12 NACE-ágazat.

Cellulóz-, papír- és nyomdaipar

Magában foglalja az írott sajtó nyomtatását; 17 és 18 NACE-ágazat.

Fa és faipari termékek (nem cellulóz vagy papír): 16 NACE-ágazat.

Építőipar: 41, 42 és 43 NACE-ágazat.

Textil és bőr; 13, 14 és 15 NACE-ágazat.

Máshol nem szereplő – ipar

A fent nem említett ágazatokban történő fogyasztás.

Szállítási ágazat

Az összes szállítási ágazatban felhasznált energia, tekintet nélkül a gazdasági ágazatra, amelyben a tevékenységet végzik; 49, 50 és 51 NACE-ágazat.

Szállítási ágazat – vasút

A vasúti szállításban – beleértve az iparvasutat is – felhasznált összes mennyiség; 49.1 és 49.2 NACE-ágazat.

Szállítási ágazat – belvízi hajózás

A nemzetközi hajózásban (lásd a »Nemzetközi bunkerolajtartályok« pontot) részt nem vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján. 50 NACE-ágazat.

Szállítási ágazat – közút

Közúti járműveken felhasznált mennyiségek.

Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti üzemanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat is.

Nem foglalja magában az álló motorok (lásd »Egyéb ágazatok«) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd »Mezőgazdaság«), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd »Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő«), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd »Építőipari alágazat«). 49.3 és 49.4 NACE-ágazat.

Szállítási ágazat – csővezetékes szállítás

A gázt, folyadékokat, iszapszerű hulladékokat és mást szállító csővezetékek támogatásához és működtetéséhez felhasznált energiamennyiségek. 49.5 NACE-ágazat.

Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát is.

Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz elosztótól végfelhasználókig való, csővezetékes elosztásához felhasznált energiát (az »Energiaágazat« alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a »Kereskedelmi és közszolgáltatások« pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználó közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (ezt elosztási veszteségként kell jelenteni).

Szállítási ágazat – nemzetközi légi szállítás

Légi járművekre nemzetközi légi szállítás céljából szállított repülőgép-üzemanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Az 51 NACE-ágazat része.

Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a »Szállítási ágazat – máshol nem szereplő« alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (az »Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő« alatt kell jelenteni).

Szállítási ágazat – belföldi légi szállítás

Légi járművekre belföldi – kereskedelmi, magán-, mezőgazdasági stb. – légi szállítás céljából szállított repülőgép-üzemanyagok mennyiségei. Az 51 NACE-ágazat része.

Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálatára – felhasznált üzemanyagot is. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján.

Szállítási ágazat – máshol nem szereplő

Máshol nem szereplő szállítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek.

Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált üzemanyagokat.

Azt kell jelenteni, hogy mit foglal magában ez a pont.

Egyéb ágazatok

A külön nem említett, vagy nem az energia-, ipari vagy szállítási ágazathoz tartozó ágazatok.

Egyéb ágazatok – kereskedelmi és közszolgáltatások

A köz- és magánszféra vállalkozásai és hivatalai által fogyasztott tüzelőanyagok.

33, 36, 37, 38, 39, 45, 46, 47, 52, 53, 55, 56, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 84, 85, 86, 87, 88, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96 és 99 NACE-ágazat.

Egyéb ágazatok – lakossági fogyasztás

Valamennyi háztartás – beleértve az »alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat« – által fogyasztott üzemanyagokat kell jelenteni. 97 és 98 NACE-ágazat.

Egyéb ágazatok – mezőgazdaság/erdészet

Mezőgazdaságként, vadászatként és erdészetként besorolt tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott üzemanyagok; 01 és 02 NACE-ágazat.

Egyéb ágazatok – halászat

A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított üzemanyagok. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyagot, amelyek az országban töltöttek üzemanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot is) és a halászati iparban felhasznált energiát. 03 NACE-ágazat.

Egyéb ágazatok – máshol nem szereplő

Ezek a máshol nem szereplő tevékenységek. Ez a kategória foglalja magában az összes katonai célú mozgó és álló jellegű üzemanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy az üzemanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Amennyiben kitöltésre kerül, az e pont alatt szereplő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.

3. EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK

Rövidítések jegyzéke:

— TML: tetrametil ólom,

— TEL: tetraetil ólom,

— SBP: különleges forráspont,

— LPG: cseppfolyós gáz,

— NGL: földgáz-kondenzátumok,

— LNG: cseppfolyósított földgáz

— CNG: sűrített földgáz.

B MELLÉKLET

ÉVES ENERGIASTATISZTIKA

Ez a melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1. SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK

1.1. Felhasználható energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék

Fogalommeghatározás

Antracit

Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 % illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg).

Kokszszén

Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi kohók adagolójának támogatására alkalmas koksz előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg).

3.	Egyéb bitumenes kőszén (összesülő kazánszén)

Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszszén és az antracit kivételével magában foglalja valamennyi bitumenes kőszenet. Az antracitnál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg). Amennyiben kokszolókemencékben bitumenes szenet használnak fel, azt kokszszénként kell jelenteni.

4.	Sovány szén

Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 17 435 kJ/kg (4 165 kcal/kg) és 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg) között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %.

5.	Lignit/barnaszén

Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 17 435 kJ/kg (4 165 kcal/kg), illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.

Az előállított és közvetlenül elégetett olajpalát, valamint szurokföldet ebben a kategóriában kell jelenteni. A más átalakítási eljárások során felhasznált olajpalát, valamint szurokföldet szintén ebben a kategóriában kell jelenteni.

Ez magában foglalja az átalakítási folyamat során elfogyasztott olajpalát vagy szurokföldet. A cseppfolyósítás útján keletkezett olajpalát és más termékeket az éves olajadatokra vonatkozó kérdőíven kell jelenteni.

Tőzeg

Éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában.

Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2009/28/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi IPCC-útmutatót.

7.	Kőszénbrikett

Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert üzemanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége.

8.	Kokszolókemence-szén

A szén karbonizálásából nyert szilárd termék, elsősorban kokszszén, magas hőmérsékleten nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-szenet elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként. Ez a kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot.

A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is ebbe a kategóriába tartozik. A félkokszot háztartási tüzelőanyagként használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel. Ez a pont magában foglalja a lignitből/barnaszénből készült kokszot, kokszport és félkokszot is.

Gázkoksz

Gázgyárakban városi gáz előállításához használt feketőkőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják.

10.	Kőszénkátrány

A bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő (»alacsony hőmérsékletű kátrány«). A kőszénkátrány további lepárlással különböző szerves anyagokká (pl. benzol, toluol, naftalin) alakítható, amelyeket rendszerint a petrolkémiai ipar nyersanyagaként kell jelenteni.

11.	BKB (barnaszénbrikettek, brown coal briquettes)

A barnaszénbrikett lignitből/barnaszénből előállított kevert üzemanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag hozzáadása nélkül brikettezve állítanak elő. Ez magában foglalja a tőzegbriketteket, a szárított finomított lignitet és a szállóport.

12.	Gázgyári gáz

Magában foglalja az állami vagy magánerőművekben termelt valamennyi típusú gázt, amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszolókemencékben termelt és gázgyárakhoz átszállított gázt) olajtermékekkel való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján (cseppfolyós gáz, pakura stb.) előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, amelyeket az »Egyéb forrásokból« alatt kell jelenteni. Az átalakítási ágazat magában foglalja a gázgyárakban termelt gázmennyiségek kevert földgázzá átalakított mennyiségeket, amelyeket a földgáz-távhálózaton keresztül osztanak el és fogyasztanak.

Más széngázok (vagyis a kokszolókemence-gáz, kohógáz és konvertergáz) termelését az ezekre a gázokra vonatkozó oszlopokban kell jelenteni, nem pedig a gázgyári gáztermelés alatt. A gázgyárakba szállított széngázokat tehát (saját oszlopukban) az átalakítási ágazat gázgyár oszlopában kell jelenteni. A más széngázok szállításából származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni.

13.	Kokszolókemence-gáz

A vas- és acélgyártáshoz előállított kokszolókemenceszén-gyártás mellékterméke.

14.

Kohógáz

A vas- és acéliparban a szén kohókban való égése során keletkezik. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben gyűjtik össze és használják fel tüzelőanyagként. A tüzelőanyag-mennyiséget bruttófűtőérték-alapon kell jelenteni.

15.	Konvertergáz

Az oxigénkohóban történő acélgyártás során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismert.

16.	Feketekőszén

A »feketekőszén« kifejezés nedves, hamumentes bázison 23 865 kJ/kg-nál (5 700 kcal/kg) magasabb bruttó fűtőértékű szénre utal, amelynek közepes vitrinit-reflexiója minimum 0,6 %. A feketekőszén magában foglalja az 1–3. pontban felsorolt valamennyi energiaterméket (antracit, kokszszén és más bitumenes szén).

1.2. Aggregátumok listája

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a melléklet nem ad külön magyarázatot, az A melléklet magyarázatai alkalmazandók.

1.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

Termelés

1.1.

ebből: mélyműveléses

Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre/barnaszénre alkalmazandó.

1.2.

ebből: külfejtéses

Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre/barnaszénre alkalmazandó.

Egyéb forrásokból

Ez két összetevőből áll:

—	visszanyert iszapszerű hulladékok, közbenső termékek, valamint más rossz minőségű széntermékek, amelyeket nem lehet a megfelelő széntípusba besorolni. Ez magában foglalja a meddőhányókból és más gyűjtőhelyekről származó szenet is,

—	olyan üzemanyag-készletek, amelyek termelése más üzemanyagenergia-mérlegekben szerepel, ám amelyek esetében a fogyasztás a szénenergia-mérlegben történik.

2.1.

ebből: olajtermékekből

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre/barnaszénre és a tőzegre.

Pl. petrolkoksz hozzáadása a kokszszénhez a kokszolókemencékben.

2.2.

ebből: földgázból

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre/barnaszénre és a tőzegre.

Pl. földgáz hozzáadása gázgyári gázhoz közvetlen végső felhasználásra.

2.3.

ebből: megújuló energiákból

Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre/barnaszénre és a tőzegre.

Pl. ipari hulladék kötőanyagként való felhasználása kőszénbrikett gyártása során.

Import

Export

Nemzetközi bunkerolajtartályok

Készletváltozások

A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.

Bruttó fogyasztás

Statisztikai különbségek

A teljes átalakítási ágazat

Az energia primer vagy szekunder átalakításához (pl. szén villamos energiává, kokszolókemence-gáz villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált üzemanyag-mennyiségek (pl. kokszszén koksszá alakítása).

9.1.

ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek

9.2.

ebből: főtevékenységű CHP-erőművek

9.3.

ebből: főtevékenységű hőerőművek

9.4.

ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek

9.5.

ebből: saját célra termelő CHP-erőművek

9.6.

ebből: saját célra termelő hőerőművek

9.7.

ebből: kőszénbrikett-üzemek

9.8.

ebből: kokszolókemencék

9.9.

ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek

9.10.

ebből: gázgyárak

9.11.

ebből: kohók

Kokszszén- és/vagy bitumenesszén-mennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemenceszén-mennyiségek. Kohók hevítésére és működtetésére felhasznált üzemanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem az átalakítási ágazatban, hanem az »Energiaágazat« alatt fogyasztásként kell feltüntetni.

9.12.

ebből: szén cseppfolyósítása

A cseppfolyósítás útján keletkezett olajpalát és más termékeket e melléklet 4. fejezetében kell feltüntetni.

9.13.

ebből: kevert földgázhoz

Földgázzal kevert széngázmennyiségek.

9.14.

ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

1.2.2. Energiaágazat

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: villamos energia-, CHP- és hőerőművek
1.2.	ebből: szénbányák
1.3.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.6.	ebből: gázgyárak
1.7.	ebből: kohók
1.8.	ebből: kőolaj-finomítók
1.9.	ebből: szén cseppfolyósítása
1.10.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Elosztási veszteségek A feldolgozott gázok szállítása, elosztása és fáklyázása során bekövetkező veszteségek.
3.	Végső összfogyasztás
4.	Teljes nem energiacélú felhasználás
4.1.	ebből: ipari, átalakítási és energiaágazat Nem energiacélú felhasználás valamennyi ipari, átalakítási és energetikai alágazatban, pl. metanol vagy ammónia előállításához felhasznált szén.
4.1.1.	ebből a 4.1-ből: petrolkémiai ágazat Nem energiacélú felhasználás pl. a szén nyersanyagként történő felhasználása műtrágya és más petrolkémiai termékek gyártásához.
4.2.	ebből: szállítási ágazat Nem energiacélú felhasználás valamennyi szállítási alágazatban.
4.3.	ebből: egyéb ágazatok Nem energiacélú felhasználás a »Kereskedelmi és közszolgáltatások«, »Lakossági fogyasztás«, »Mezőgazdaság« és »Máshol nem szereplő egyéb« kategóriákban.

1.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

1.	Végső energiafogyasztás
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: vasút
3.2.	ebből: belvízi hajózás
3.3.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

1.2.4. Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.

Nem alkalmazandó a tőzegre, gázkokszra, gázgyári gázra, kokszolókemence-gázra, kohógázra és konvertergázra.

1.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás

A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell jelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a csak hőerőművek esetében.

A saját célra termelők ezen energiafelhasználása a következő táblázatban felsorolt fő tevékenységekre válik szét:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.3.	ebből: kokszolókemencék
1.4.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: kohók
1.7.	ebből: kőolaj-finomítók
1.8.	ebből: szén cseppfolyósítása
1.9.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: vasút
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő

1.3. Fűtőérték

Az 1.1. bekezdésben említett energiatermékek esetében a bruttó és a nettó fűtőértéket egyaránt a következő fő aggregátumokban kell jelenteni.

Nem alkalmazandó a gázgyári gázra, kokszolókemence-gázra, kohógázra és az konvertergázra.

1.	Termelés
2.	Import
3.	Export
4.	Kokszolókemencében történő felhasználás
5.	Kohóban történő felhasználás
6.	Főtevékenységű villamosenergia-, CHP- és hőerőművekben történő felhasználás
7.	Ipari felhasználás
8.	Más célra történő felhasználás

1.4. Termelés és készletek a szénbányákban

Csak feketekőszénre, valamint lignitre/barnakőszénre alkalmazandó.

A következő mennyiségeket kell jelenteni:

1.	Mélyműveléses termelés
2.	Külfejtéses termelés
3.	Egyéb forrásokból
4.	Készletek az időszak végén
4.1.	ebből: a bányákban található készletek

1.5. Mértékegységek

1.	Energiamennyiségek

103 tonna.

Kivéve: a gázok (gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz, konvertergáz) esetében közvetlenül energiatartalmat mérnek, ezért az alkalmazandó mértékegység a (bruttó fűtőértéken alapuló) terajoule (TJ).

Fűtőérték

megajoule/tonna (MJ/t)

1.6. Eltérések és mentességek

Nem alkalmazható.

2. FÖLDGÁZ

2.1. Vonatkozó energiatermékek

Ez az adatgyűjtés az elsősorban metánból álló, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, felszín alatti készletekben fellelhető gázokat magában foglaló földgázra alkalmazandó.

Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú, »nem kísérőgázokat«, amelyek szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származnak, és a »kísérőgázokat«, amelyeket nyersolaj, illetve szénbányák (bányagáz) vagy kőszéntelepek levegőjéből (bányagáz) kinyert metán hozzáadásával állítanak elő.

Nem foglalja magában a biomassza anaerob feltárása során keletkező gázokat (pl. települési vagy szennyvízgáz), sem a gázgyári gázt.

2.2. Aggregátumok listája

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

2.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő aggregátumok vonatkozásában a mennyiségben és energiaegységben egyaránt kifejezett mennyiségeket, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket, kell jelenteni:

1.	Belföldi termelés A nemzeti határokon belüli teljes piacképes termelés, beleértve az offshore termelést is. A termelést a földgáz-kondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után kell mérni. Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, a légkörbe visszajuttatott vagy fáklyázott mennyiségeket. Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekben és a feldolgozóüzemekben felhasznált mennyiségeket.
1.1.	ebből: kísérőgáz Nyersolajjal elegyítve termelt földgáz.
1.2.	ebből: nem kísérőgáz Szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származó, kizárólag gáz-halmazállapotban előforduló földgáz.
1.3.	ebből: bányagáz Szénbányában vagy kőszéntelepen keletkező metán, amelyet a felszínre juttatnak, és a bányákban használnak fel, vagy csővezetéken továbbítanak a fogyasztókhoz.
2.	Egyéb forrásokból Földgázzal kevert, és keverékként fogyasztott üzemanyag.
2.1.	ebből: olajtermékekből Cseppfolyós gáz a minőség, pl. a hőtartalom javítására.
2.2.	ebből: szénből Földgázzal való keverésre szánt, gyártott gáz.
2.3.	ebből: megújuló energiákból Földgázzal való keverésre szánt biogáz
3.	Import
4.	Export
5.	Nemzetközi bunkerolajtartályok
6.	Készletváltozások A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
7.	Bruttó fogyasztás
8.	Statisztikai különbségek A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
9.	Visszanyerhető gáz: nyitó- és zárókészletek A bármely input-output ciklus során szállításra rendelkezésre álló gázmennyiségek. Ez a különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, egyéb barlangok vagy egyéb) tárolt, visszanyerhető földgázra, illetve cseppfolyós földgázra utal. A párnagáz nem tartozik ide. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
10.	A légkörbe visszajuttatott gáz A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben a levegőbe juttatott gázmennyiség. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
11.	Fáklyázott gáz A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben fáklyákban elégetett gázmennyiség. A fűtőértékek jelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
12.	A teljes átalakítási ágazat Az energia primer és szekunder átalakításához (pl. földgáz villamos energiává történő alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált üzemanyag-mennyiségek (pl. földgáz metanollá alakításához).
12.1.	ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek
12.2.	ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek
12.3.	ebből: főtevékenységű CHP-erőművek
12.4.	ebből: saját célra termelő CHP-erőművek
12.5.	ebből: főtevékenységű hőerőművek
12.6.	ebből: saját célra termelő hőerőművek
12.7.	ebből: gázgyárak
12.8.	ebből: kokszolókemencék
12.9.	ebből: kohók
12.10.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása Cseppfolyósság alakításnál nyersanyagként felhasznált földgázmennyiségek, pl. a metanol-előállítási folyamatban a metanollá való átalakításhoz felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
12.11.	ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

2.2.2. Energiaágazat

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kőolaj-finomítókban történő felhasználás
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: kohók
1.6.	ebből: gázgyárak
1.7.	ebből: villamos energia-, CHP- és hőerőművek
1.8.	ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) vagy gázzá alakítás
1.9.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása
1.10.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Szállítási és elosztási veszteségek

2.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

A földgázfogyasztást az energiacélú felhasználás és (adott esetben) a nem energiacélú felhasználás esetében külön-külön kell jelenteni, a következő aggregátumok vonatkozásában:

1.	Végső összfogyasztás A végső energiafogyasztást és a nem energiacélú felhasználást ebben pontban külön-külön kell jelenteni.
2.	Szállítási ágazat
2.1.	ebből: közúti szállítás A sűrített földgázt és a biogázt egyaránt magában foglalja.
2.1.1.	ebből: a biogáz közúti szállításban felhasznált része
2.2.	ebből: csővezetékes szállítás
2.3.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
3.	Ipari ágazat
3.1.	ebből: vas és acél
3.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
3.3.	ebből: nem vas fémek
3.4.	ebből: nem fém ásványok
3.5.	ebből: járműgyártás
3.6.	ebből: gépek és berendezések
3.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
3.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
3.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
3.10.	ebből: fa és faipari termékek
3.11.	ebből: építőipar
3.12.	ebből: textil és bőr
3.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

2.2.4. Import és export

Jelenteni kell a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz (LNG) részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.

2.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás

A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell jelenteni a saját célra termelő villamosenergia-, a saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a saját célra termelő hőerőművek esetében.

A felhasználás a következő erőművekre vagy tevékenységekre alkalmazandó:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kőolaj-finomítókban történő felhasználás
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: kohók
1.7.	ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) & gázzá visszaalakító üzemek
1.8.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása
1.9.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: csővezetékes szállítás
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő

2.2.6. Gáztárolási kapacitás

1.	Név A tároló helyének neve.
2.	Típus A tárolóhely típusa (pl. kimerült gázmező, sóbarlang stb.).
3.	Hasznos kapacitás A teljes gáztárolási kapacitás mínusz a párnagáz. A párnagáz az az összes gázmennyiség, amely a megfelelő föld alatti tárolási nyomás fenntartásához és a termelési ciklus alatt a termelékenységi mutatók fenntartásához szükséges.
4.	Maximális termelés Az a legnagyobb mérték, amelyen a gáz az érintett tárolóhelyről kinyerhető; megfelel a maximális kinyerési kapacitásnak.

2.3. Mértékegységek

1.	Energiamennyiségek

Egyéb meghatározás hiányában a földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz a bruttó fűtőértéken, terajoule-ban (TJ) kell jelenteni.

Amennyiben fizikai mennyiségeket kell megadni, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).

Fűtőérték

KJ/m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).

3.	Hasznos tárolási kapacitás

106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).

4.	Maximális termelés

106 m3/nap, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 °C, 101,325 kPa).

2.4. Eltérések és mentességek

Nem alkalmazható.

3. VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ

3.1. Vonatkozó energiatermékek

Ez a fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.

3.2. Aggregátumok listája

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

Azokra a szakkifejezésekre, amelyekre ez a fejezet nem ad magyarázatot, az A melléklet magyarázatai alkalmazandók. Az 1., 2., 4. és 5. fejezetben említett meghatározások és mértékegységek a következő energiatermékekre alkalmazandók: szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok, földgáz, olaj- és kőolajtermékek, valamint megújuló és hulladékból nyert energia.

3.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő külön meghatározások az ebben a fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra vonatkoznak:

—	Bruttó villamosenergia-termelés: valamennyi érintett áramfejlesztő egység által termelt villamos energia összessége (beleértve a szivattyús energiatározást), amelyet a fő generátorok termelési termináljain mértek.

—

Bruttó hőtermelés: a létesítmény által termelt összes hő, beleértve a létesítmény (a helyiségek fűtésére, folyékony üzemanyaggal való fűtésre stb.) forró folyadékot használó segédberendezéseiben felhasznált hőt és a létesítmény/hálózat hőcseréje során fellépő veszteségeket, továbbá a kémiai folyamatokból származó, primer energiaformaként felhasznált hőt.

—	Nettó villamosenergia-termelés: a bruttó villamosenergia-termelés, mínusz a segéd generátorberendezések által fogyasztott villamos energia és a fő generátorok transzformátoraiban fellépő veszteségek.

—	Nettó hőtermelés: az elosztórendszer számára biztosított, a kimenő és visszajövő áramlás mérése által meghatározott hő.

A következő táblázatban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelő erőművek és a saját célra termelő erőművek esetében külön-külön kell jelenteni. E két erőműtípuson belül adott esetben külön kell jelenteni a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést a csak villamosenergia-, a CHP- és a csak hőfejlesztő erőművek esetében a következő aggregátumok vonatkozásában:

1.	Össztermelés
1.1.	ebből: atomenergia
1.2.	ebből: vízenergia
1.2.1.	ebből: a vízenergia szivattyús tározással termelt része
1.3.	ebből: geotermikus energia
1.4.	ebből: napenergia
1.5.	ebből: árapály-, hullám-, tengeráram-energia
1.6.	ebből: szélenergia
1.7.	ebből: éghető üzemanyagok Gyúlékony vagy éghető, azaz az oxigénnel reakcióba lépve jelentős hőmérséklet-növekedést okozó üzemanyagok, amelyeket közvetlenül villamosenergia- vagy hőtermelés céljából égetnek el.
1.8.	ebből: hőszivattyúk A hőszivattyúk hőtermelése csak abban az esetben, ha a hőt harmadik fél számára értékesítik (pl. az átalakítási ágazatban végbemenő termelés esetében).
1.9.	ebből: elektromos kazánok Harmadik feleknek eladott, elektromos kazánban termelt hőmennyiségek.
1.10.	ebből: kémiai eljárásokból származó hő Energia hozzáadása nélküli folyamatokból, pl. kémiai reakcióból származó hő. Nem tartozik ide az energiával működő folyamatokból származó hő, amelyet a megfelelő üzemanyagból termelt hőként kell jelenteni.
1.11.	ebből: egyéb forrásból – villamos energia (pontosítandó)

A következő táblázatban szereplő aggregátumokat összesítve, a villamos energia és a hő tekintetében adott esetben külön-külön kell jelenteni. A következő táblázat első három aggregátuma esetében a mennyiségeket az előző táblázatnak megfelelően jelentett értékekből számítva és azokkal összehasonlítható módon kell megadni.

1.	Bruttó össztermelés
2.	Az erőmű saját felhasználása
3.	Nettó össztermelés
4.	Import Lásd az 5. »Export« alatti magyarázatot.
5.	Export Az ország politikai határait átlépő villamosenergia-mennyiség importáltnak vagy exportáltnak számít, függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre. Ha a villamos energiát átszállítják egy ország területén, a mennyiséget importként és exportként is jelenteni kell.
6.	Hőszivattyúkhoz felhasznált
7.	Elektromos gőzkazánokban felhasznált
8.	Szivattyús energiatározásnál felhasznált
9.	Villamos energia termelésére felhasznált
10.	Energiaellátás Villamos energia esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott nettó villamosenergia-termelés összege, mínusz az ugyanakkor hőszivattyúkhoz, elektromos gőzkazánokban, szivattyúzásra felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve. Hő esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott, eladásra szánt nettó hőtermelés, mínusz a villamosenergia-termelésre felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.
11.	Továbbítási és elosztási veszteségek A villamos energia és a hő szállításával és elosztásával járó valamennyi veszteség. A villamos energia esetében magában foglalja a nem az erőművek szerves részének tekintett transzformátorok veszteségeit is.
12.	Összfogyasztás (számított)
13.	Statisztikai különbség
14.	Összfogyasztás (megfigyelt)

A következő táblázatban felsorolt üzemanyagokból előállított villamos energia, az eladott hő és a felhasznált üzemanyag mennyiségét, beleértve az ezeknek megfelelő összes energiát (a nettó fűtőértékre alapozva, kivéve a földgázt, amelynél a bruttó fűtőértéket kell alapul venni) a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában külön-külön kell jelenteni. A két erőműtípuson belül a villamosenergia- és hőtermelést adott esetben a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőfejlesztő erőművek esetében külön kell jelenteni.

1.	Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok:
1.1.	antracit
1.2.	kokszszén
1.3.	egyéb bitumenes kőszén
1.4.	sovány szén
1.5.	lignit / barnaszén
1.6.	tőzeg
1.7.	kőszénbrikett
1.8.	kokszolókemence-szén
1.9.	gázkoksz
1.10.	kőszénkátrány
1.11.	barnaszénbrikettek (BKB, brown coal briquettes)
1.12.	gázgyári gáz
1.13.	kokszolókemence-gáz
1.14.	kohógáz
1.15.	konvertergáz
2.	Olaj- és kőolajtermékek:
2.1.	nyersolaj
2.2.	földgáz-kondenzátumok (NGL)
2.3.	finomítói gáz
2.4.	cseppfolyós gáz (LPG)
2.5.	nafta
2.6.	kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag
2.7.	egyéb kerozin
2.8.	gázolaj / dízel (fűtőolaj párlat)
2.9.	nehéz fűtőolaj
2.10.	bitumen (beleértve az Orimulsiont is)
2.11.	petrolkoksz
2.12.	egyéb olajtermékek
3.	Földgáz
4.	Megújuló és hulladékból nyert energia:
4.1.	ipari hulladék (nem megújuló)
4.2.	települési hulladék (megújuló)
4.3.	települési hulladék (nem megújuló)
4.4.	fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladék
4.5.	hulladéklerakó-gáz
4.6.	szennyvíziszap-gáz
4.7.	egyéb biogáz
4.8.	folyékony bioüzemanyagok

3.2.2. Villamosenergia- és hőfogyasztás az energiaágazatban

1.	A teljes energiaágazat Nem tartoznak ide az erőmű saját felhasználása, és a szivattyús energiatározáshoz, hőszivattyúkhoz és elektromos kazánokhoz felhasznált mennyiségek.
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.6.	ebből: gázgyárak
1.7.	ebből: kohók
1.8.	ebből: kőolaj-finomítók
1.9.	ebből: nukleáris ipar
1.10.	ebből: szén cseppfolyósítását végző üzemek
1.11.	ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) / gázzá visszaalakító üzemek
1.12.	ebből: gázosító üzemek (biogáz)
1.13.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása
1.14.	ebből: máshol nem szereplő – energia

3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

1.	Ipari ágazat
1.1.	ebből: vas és acél
1.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
1.3.	ebből: nem vas fémek
1.4.	ebből: nem fém ásványok
1.5.	ebből: járműgyártás
1.6.	ebből: gépek és berendezések
1.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
1.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
1.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
1.10.	ebből: fa és faipari termékek
1.11.	ebből: építőipar
1.12.	ebből: textil és bőr
1.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
2.	Szállítási ágazat
2.1.	ebből: vasút
2.2.	ebből: csővezetékes szállítás
2.3.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
3.	Lakossági ágazat
4.	Kereskedelmi és közszolgáltatások
5.	Mezőgazdaság / erdészet
6.	Halászat
7.	Máshol nem szereplő – egyéb

3.2.4. Import és export

Villamosenergia- és hőmennyiségek importja és exportja országonként.

3.2.5. A saját célra termelők nettó villamosenergia- és hőtermelése

A saját célra termelő erőművek nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését a következő erőművek vagy tevékenységek esetében a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőerőművek esetében külön kell jelenteni:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.6.	ebből: gázgyárak
1.7.	ebből: kohók
1.8.	ebből: kőolaj-finomítók
1.9.	ebből: szén cseppfolyósítását végző üzemek
1.10.	ebből: cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz, LNG) / gázzá visszaalakító üzemek
1.11.	ebből: gázosító üzemek (biogáz)
1.12.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása
1.13.	ebből: faszén-előállító üzemek
1.14.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Valamennyi egyéb ágazat: megegyezik a »3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása« alatt szereplő aggregátumjegyzékkel.

3.2.6. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás

A saját célra termelők által felhasznált szilárd üzemanyagok és feldolgozott gázok mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell jelenteni: antracit, kokszszén, egyéb bitumenes szén, sovány szén, lignit/barnaszén, tőzeg, kőszénbrikett, kokszolókemence-szén, gázkoksz, kőszénkátrány, barnaszén- vagy tőzegbrikett, gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz és konvertergáz. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.3.	ebből: kokszolókemencék
1.4.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: kohók
1.7.	ebből: kőolaj-finomítók
1.8.	ebből: szén cseppfolyósítása
1.9.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: vasút
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő

A saját célra termelők által felhasznált olajtermékek mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell jelenteni: nyersolaj, földgáz-kondenzátum, finomítói gáz, cseppfolyós gáz, nafta, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat), nehéz fűtőolaj, bitumen (beleértve az Orimulsiont is), petrolkoksz és egyéb olajtermékek. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kokszolókemencék
1.4.	ebből: kohók
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat:
3.1.	ebből: csővezetékes szállítás
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő

A saját célra termelők által felhasznált földgáz esetében a mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek vonatkozásában kell jelenteniük:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kőolaj-finomítókban történő felhasználás
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: kohók
1.7.	ebből: cseppfolyósítást végző (cseppfolyósított földgáz, LNG) és gázzá visszaalakító üzemek
1.8.	ebből: gáz cseppfolyóssá alakítása
1.9.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat:
3.1.	ebből: csővezetékes szállítás
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő

A saját célra termelők által felhasznált megújuló és hulladékból nyert energia mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell jelenteni: geotermikus energia, napenergia, hőenergia, ipari hulladékból nyert (nem megújuló) energia, települési hulladék (megújuló), települési hulladék (nem megújuló), fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladék, hulladéklerakó-gáz, szennyvíziszap-gáz, egyéb biogáz és folyékony bioüzemanyagok. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: gázosító üzemek
1.2.	ebből: szénbányák
1.3.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: kőolaj-finomítók
1.6.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.7.	ebből: gázgyárak
1.8.	ebből: kohók
1.9.	ebből: faszén-előállító üzemek
1.10.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: vasút
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő

3.3. A villamosenergia-termelésre és hőfejlesztésre vonatkozó strukturális adatok

3.3.1. Maximális nettó elektromos kapacitás és csúcsterhelés

A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-éig kell jelenteni.

Magában foglalja a (csak) villamosenergia- és a CHP-erőművek elektromos kapacitását egyaránt.

A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekintetni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján. A csúcsterhelés az országon belüli hálózat, vagy hálózatok kombinációja által elfogyasztott vagy szolgáltatott potenciál legmagasabb értéke.

A maximális nettó elektromos kapacitást a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell.

1.	Összesen
2.	Atomenergia
3.	Vízenergia
3.1.	ebből: szivattyús energiatározás
4.	Geotermikus energia
5.	Napenergia
6.	Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
7.	Szélenergia
8.	Éghető üzemanyagok
8.1.	ebből: gőzturbina
8.2.	ebből: belső égésű motorok
8.3.	ebből: gázturbina
8.4.	ebből: kombinált ciklus
8.5.	ebből: egyéb Jelentés esetén meghatározandó.

A csúcsterhelésről a hálózatra vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:

9.	Csúcsterhelés
10.	A csúcsterhelési időszakban rendelkezésre álló kapacitás
11.	A csúcsterhelés dátuma és időpontja

3.3.2. Éghető üzemanyagok maximális nettó elektromos kapacitása

Az éghető üzemanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt jelenteni kell, a következő táblázatban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. Minden vegyes tüzelésű erőmű esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.

1.	Egyféle tüzelőanyagot használó:
1.1.	szén- vagy széntermék-tüzelésű Magában foglalja a kokszolókemence-gáz-, kohógáz- és konvertergáz-kapacitást.
1.2.	folyékony tüzelőanyag tüzelésű Magában foglalja a finomítóigáz-kapacitást.
1.3.	földgáztüzelésű Magában foglalja a gázgyárigáz-kapacitást.
1.4.	tőzegtüzelésű
1.5.	megújuló és hulladékból nyert üzemanyag tüzelésű
2.	Vegyes tüzelésű, szilárd és folyékony tüzelőanyagok
3.	Vegyes tüzelésű, szilárd tüzelőanyagok és földgáz
4.	Vegyes tüzelésű, folyékony tüzelőanyagok és földgáz
5.	Vegyes tüzelésű, szilárd/folyékony tüzelőanyagok és földgáz

A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező állomásokat a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani.

3.4. Atomenergiára vonatkozó adatok

Az atomenergia polgári felhasználására vonatkozóan a következő adatokat kell jelenteni:

1.	Dúsító kapacitás A működő dúsítóüzemek éves szeparációsmunka-kapacitása (urán izotópszeparációja)
2.	Friss fűtőelemek gyártási kapacitása A fűtőanyaggyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek nem tartoznak ide.
3.	MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek kapacitása. A MOX-fűtőelemgyártó üzemek éves gyártási kapacitása. A MOX-fűtőanyag plutónium és urán keverékét tartalmazza (Mixed Oxide).
4.	Friss fűtőelemek gyártása Befejezett friss fűtőelemek gyártása a nukleárisfűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide. A MOX-fűtőanyagot gyártó üzemek szintén nem tartoznak ide.
5.	MOX-fűtőelemek gyártása Befejezett friss fűtőelemek gyártása a MOX-fűtőanyag-gyártó üzemekben. A pálcák vagy más résztermékek nem tartoznak ide.
6.	Nukleáris hő termelése Az atomreaktorok által villamosenergia-termeléshez vagy más hasznos felhasználásra fejlesztett hő teljes mennyisége.
7.	A véglegesen kimerült, besugárzott fűtőelemek évi átlagos kiégése Azon a fűtőelemeknek kiégésének számított átlaga, amelyeket az érintett tárgyév során végképp eltávolítottak az atomreaktorból. Nem tartoznak ide azok a fűtőelemek, amelyeket rövid időre kivettek, és valószínűleg később vissza fognak tölteni.
8.	Reprocesszáló üzemekben történő urán- és plutóniumtermelés A tárgyév során reprocesszáló üzemekben megtermelt urán és plutónium.
9.	A reporcesszáló üzemek kapacitása (urán és plutónium) Évi urán- és plutóniumreprocesszálási kapacitás.

3.5. Mértékegységek

1.	Energiamennyiségek

Villamos energia: GWh

HP: TJ

Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok: az e melléklet 1. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Földgáz: az e melléklet 2. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Olaj- és kőolajtermékek: az e melléklet 4. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Megújuló és hulladékból nyert energiák: az e melléklet 5. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.

Urán és plutónium: tHM (nehézfémtonna)

Kapacitás

Villamosenergia-fejlesztési kapacitás: MWe

Hőfejlesztési kapacitás: MWt

Dúsítókapacitás (urán izotópszeparációja) tSWU (szeparációsmunkaegység-tonna)

Nukleáris fűtőelemek gyártási kapacitása: tHM (nehézfémtonna)

3.6. Eltérések és mentességek

Franciaország a hővel kapcsolatos aggregátumok jelentése tekintetében eltéréssel rendelkezik. Ez az eltérés megszűnik, amint Franciaország teljesíteni tudja a jelentést, de legkésőbb a rendelet hatálybalépésének napjától számított 4 év múlva.

4. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK

4.1. Vonatkozó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék

Fogalommeghatározás

nyersolaj

A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Rendes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajérrel keveredve.

2.	földgáz-kondenzátumok (NGL)

A földgáz-kondenzátumok a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének. A földgáz-kondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének.

3.	Finomítói nyersanyagok

A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis benzin, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók).

4.	adalékok / oxigenátok

Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy termékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják az üzemanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.):

—	oxigenátok, pl. alkoholok (metanol, etanol), éterek (pl. MTBE [metil-tercierbutil-éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter]),

—	észterek (pl. repcemagolaj vagy dimetil-észter stb.),

—	kémiai vegyületek (pl. TML, TEL és tisztítószerek).

Megjegyzés: az ebben a kategóriában jelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) az üzemanyagokkal való keverésre vagy üzemanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk.

4.1.	ebből: bioüzemanyagok

Biobenzin és biodízelek. Az »5. Megújuló és hulladékból nyert energia« fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.

Az ebben a kategóriában jelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek a bioüzemanyagra vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bioüzemanyagokat keverik.

Nem foglalja magában azon (tiszta formájukban előforduló) bioüzemanyagokkal való kereskedelmet, amelyeket nem kevertek a közlekedési üzemanyagokkal; ezeket az 5. fejezetben kell jelenteni. A közlekedési üzemanyagok részeként a kereskedelemben részt vevő bioüzemanyagokat a megfelelő terméknél kell jelenteni, feltüntetve a bioüzemanyag arányát.

5.	egyéb szénhidrogének

Szurokföldből, olajpalából stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított (lásd az 1. fejezetet) folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok (lásd a 2. fejezetet), hidrogén és emulgeált olajok (pl. az Orimulsion).

Nem foglalja magában az olajpala-termelést, amelyre az 1. fejezet alkalmazandó.

Az olajpala-termelést (másodlagos termék) az »Egyéb szénhidrogén-kategóriák«»Egyéb forrásokból« pontja alatt kell jelenteni.

6.	Finomítói gáz (nem cseppfolyósított)

A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósítható gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.

Etán

A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói gázból nyernek ki.

8.	cseppfolyós gáz (LPG)

A cseppfolyós gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak. Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. Az LPG-t szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják.

nafta

A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján.

Olyan anyagból áll, amelyet 30 °C és 210 °C közötti forrástartomány vagy ezen tartomány egy része jellemez.

10.	Motorbenzin

A motorbenzin 35 °C és 215 °C között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszínről indított, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint pl. a TEL és a TML.

Magában foglalja a motorbenzin-keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra.

10.1.

ebből: biobenzin

Az »5. Megújuló és hulladékból nyert energia« fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.

11.	Repülőbenzin

Dugattyúmotoros légi járművek üzemanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a –60 °C-os fagyáspont és a rendszerint 30 °C és 180 °C közötti forrástartomány.

12.	Benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4)

Valamennyi, 100 °C és 250 °C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13 kPa és 20 kPa között van.

13.	Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag

Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői 150 °C és 300 °C között (általában maximum 250 °C-on) vannak, és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) állapít meg.

Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit.

14.	Egyéb kerozin

A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 °C és 300 °C között desztillál át.

15.	Gázolaj / dízel (fűtőolaj párlat)

A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 °C és 380 °C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint több kategóriája létezik:

15.1.

ebből: gázolaj dízelmotorhoz

Közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorok (autó, teherautók stb.), általában alacsony kéntartalmú dízelolaj üzemanyaga.

15.1.1.

ebből, a 15.1-ből: biodízelek

Az »5. Megújuló és hulladékból nyert energia« fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.

15.2	ebből: háztartási és egyéb tüzelőolaj

Könnyű fűtőolaj ipari és kereskedelmi felhasználásra, tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolaj, egyéb gázolajok, beleértve a 380 °C és 540 °C között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat.

16.

Fűtőolaj

Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 °C-on meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 °C felett van, sűrűsége pedig mindig nagyobb, mint 0,90 kg/l.

16.1.

ebből: alacsony kéntartalmú

1 % alatti kéntartalmú nehéz fűtőolaj.

16.2.

ebből: magas kéntartalmú

Legalább 1 %-os kéntartalmú nehéz fűtőolaj.

17.	Lakkbenzin és (SBP)

Finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Két csoportja van:

—

Ipari benzin (SBP): 30 °C és 200 °C között átdesztilláló könnyű olajok. Az ipari benzin 7–8 kategóriába sorolható a forrástartomány határértékeinek felfogásától függően. A kategóriákat az 5 és 90 térfogatszázalékra jellemző forráspontok közötti hőmérséklet-különbség (amely nem haladja meg a 60 °C-ot) szerint határozzák meg.

—	Lakkbenzin: 30 °C-ot meghaladó lobbanáspontú ipari benzin. A lakkbenzin forrástartománya 135 °C és 200 °C között van.

18.	Kenőanyagok

Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják.

Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat.

19.

Bitumen

Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítések, illetve tetőfedés során használják.

Magában foglalja a folyékonnyá tett és a higított bitument.

20.	Paraffinviaszok

Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 °C-ot.

21.	Petrolkoksz

Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a »nyers koksz« és a »kalcinált koksz«.

Magában foglalja a »katalizátorkokszot« is, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el.

22.	Egyéb termékek

Valamennyi, a fentiekben nem említett termék, pl. kátrány és kén.

Idetartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).

4.2. Aggregátumok listája

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

4.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok

A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékanyagokra, bioüzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:

1.	Belföldi termelés Finomítói nyersanyagokra és bioüzemanyagokra nem alkalmazandó.
2.	Egyéb forrásokból Adalékok, bioüzemanyagok és egyéb szénhidrátok, amelyek előállítását más üzemanyag-mérleg már lefedte. A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra (NGL) és nyersanyagokra nem alkalmazandó.
2.1.	ebből: szénből Magában foglalja a szén cseppfolyósítását végző üzemekben és a kokszolókemencékben keletkezett folyadékokat.
2.2.	ebből: földgázból Szintetikus gázolaj előállításához földgázra lehet szükség, mint nyersanyagra. A metanol-előállításhoz szükséges gázmennyiséget a 2. fejezetben, míg a kapott metanolmennyiséget itt kell jelenteni.
2.3.	ebből: megújuló energiákból Magában foglalja a közlekedési üzemanyagokkal keverendő bioüzemanyagokat. Az előállítást az 5. fejezetben, a kevert mennyiségeket pedig itt kell jelenteni.
3.	A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
4.	Transzferált termékek Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül. Csak finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
5.	Import és export Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgáz-kondenzátumokat a végső származási országból származónak kell jelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell jelenteni. Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékek gázzá történő visszaalakításából nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. az LPG-t). Megjegyzés: az olyan bioüzemanyagok kereskedelmét, amelyet nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz tiszta formájukban fordulnak elő), jelenteni kell a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven. Vámszabad területen belüli feldolgozásra importált olaj újrakivitelét a feldolgozó országból a célországba történő termékexportként kell jelenteni.
6.	Közvetlen felhasználás Nyersolaj, földgáz-kondenzátumok és oxigenátok (és a bioüzemanyagokból álló rész) és további szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel. Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.
7.	Készletváltozások A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
8.	Számított finomítói felhasználás A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő: belföldi termelés + egyéb forrásokból + az iparból történő visszaáramlás + transzferált termékek + import – export – közvetlen felhasználás + készletváltozások
9.	Statisztikai különbségek A számított finomítói felhasználás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
10.	Megfigyelt finomítói felhasználás A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek
11.	Finomítói veszteségek A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A jelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.
12.	Nyitó és záró készletszintek A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A »nyitó« és »záró« fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.
13.	Nettó fűtőérték Termelés, import és export és a teljes átlag.

A következő táblázat csak a késztermékekre alkalmazandó (finomítói gáz, etán, cseppfolyós gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek). A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat (NGL) a késztermékek szállításában és a termékek közötti transzferekben kell jelenteni:

1.	Kapott elsődleges termékek Magában foglalja a belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi földgáz-kondenzátumokat és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.
2.	Bruttó finomítói termelés Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek. Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, azonban magában foglalja a finomítói tüzelőanyagot.
3.	Újrahasznosított termékek Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). Ezeket a mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.
4.	Finomítói tüzelőanyag A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolaj-termékek. Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a bunkerolajtartályokban vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket. Magában foglalja a finomítókban termelt villamos energiát és eladott hőt.
4.1.	ebből: villamosenergia-termelésére felhasznált Finomítói üzemekben villamosenergia-termelésre felhasznált mennyiségek.
4.2.	ebből: hővel kapcsolt villamos energia termelésére (CHP) felhasznált Finomítók CHP-erőműveiben felhasznált mennyiségek.
5.	Import és export
6.	Nemzetközi bunkerolajtartályok
7.	Termékek közötti transzferek Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek. Egy termék negatív belépését egy (vagy több) pozitív belépéssel kompenzálják egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia.
8.	Transzferált termékek Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
9.	Készletváltozások A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
10.	Számított bruttó belföldi szállítások Meghatározása a következő: kapott elsődleges termékek + bruttó finomítói termelés + újrahasznosított termékek – finomítói tüzelőanyag + import – export – nemzetközi bunkerolajtartályok + termékek közötti transzferek – transzferált termékek + készletváltozások
11.	Statisztikai különbség A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
12.	Megfigyelt bruttó belföldi szállítások A kőolaj-késztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra. Ez a szám különbözhet a számított számtól, például a különböző beszámolási rendszerek érvényességi területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt.
12.1.	ebből: bruttó szállítások a petrolkémiai ágazatba A petrolkémiai ágazatba szállított üzemanyag-mennyiségek.
12.2.	ebből: A petrolkémiai iparban felhasznált energia A petrolkémiai folyamatokhoz, pl. a vízgőzös pirolízishez felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
12.3.	ebből: a petrolkémiai iparban nem energiaként történő felhasználás A petrolkémiai iparban etilén, propilén, butilén, szintetikus gáz, aromások, butadién és egyéb szénhidrogén alapú nyersanyagok előállításának céljából pl. vízgőzös pirolízis, aromatizálás, gőzreformálás és hasonló eljárások során felhasznált olajmennyiségek. Nem foglalja magában az üzemanyagként felhasznált olajmennyiségeket.
13.	A petrolkémiai ágazatból a finomítókba történő visszaáramlás
14.	Nyitó és záró készletszintek A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A »nyitó« és »záró« fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.
15.	Közüzemek készletváltozásai Közüzemek által fenntartott készletek változása, és a más pontok alatt jelentett készletszintekbe, illetve készletváltozásokba nem beletartozó készletváltozások. A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve. Adott esetben magában foglalja a közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat (NGL) is.
16.	A bruttó belföldi szállítmányok nettó fűtőértéke

Az átalakítási ágazat esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön jelentendő elemek).

1.	A teljes átalakítási ágazat Az energia primer és szekunder átalakítására felhasznált tüzelőanyagok teljes mennyisége.
1.1.	ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek
1.2.	ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek
1.3.	ebből: főtevékenységű CHP-erőművek
1.4.	ebből: saját célra termelő CHP-erőművek
1.5.	ebből: főtevékenységű hőerőművek
1.6.	ebből: saját célra termelő hőerőművek
1.7.	ebből: gázgyárak / gázosító üzemek
1.8.	ebből: kevert földgáz
1.9.	ebből: kokszolókemencék
1.10.	ebből: kohók
1.11.	ebből: petrolkémiai ipar
1.12.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.13.	ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

4.2.2. Energiaágazat

Az energiaágazat esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön jelentendő elemek).

1.	A teljes energiaágazat Az energiaágazatban energiaként felhasznált összmennyiség
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kokszolókemencék
1.4.	ebből: kohók
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: erőművek Villamos-energia-, CHP- és hőerőművek
1.7.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	Elosztási veszteségek A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség. Magában foglalja a csővezetékek veszteségeit is.

4.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása

Az energia végfelhasználásának meghatározása esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön jelentendő elemek).

1.	Végső energiafogyasztás
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: nemzetközi légi közlekedés
3.2.	ebből: belföldi légi közlekedés
3.3.	ebből: közút
3.4.	ebből: vasút
3.5.	ebből: belvízi hajózás
3.6.	ebből: csővezetékes szállítás
3.7.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb
5.	Teljes nem energiacélú felhasználás A különböző ágazatokban nyersanyagként, nem üzemanyagként, vagy más üzemanyaggá átalakítva felhasznált mennyiségek. Ezeket a mennyiségeket a fentebb felsorolt aggregátumok magukban foglalják.
5.1.	ebből: átalakítási ágazat
5.2	ebből: energiaágazat
5.3	ebből: szállítási ágazat
5.4	ebből: ipari ágazat
5.4.1	ipari ágazat, ebből: vegyipar (beleértve a petrolkémiai ipart is)
5.5	ebből: egyéb ágazatok

4.2.4. Import és export

Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Lásd a 4.2.1. pontban, az 5. aggregátumra vonatkozó megjegyzéseket.

4.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás

A következő energiatermékek nem tartoznak bele: finomítói nyersanyagok, adalékok/oxigenátok, bioüzemanyagok, egyéb szénhidrogének, etán, motorbenzin, biobenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4), lakkbenzin és SBP, továbbá kenőanyagok.

A felhasználás a következő erőművekre vagy tevékenységekre alkalmazandó:

1.	A teljes energiaágazat Az energiaágazatban energiaként felhasznált összmennyiség
1.1.	ebből: szénbányák
1.2.	ebből: kőolaj- és földgázkitermelés
1.3.	ebből: kokszolókemencék
1.4.	ebből: kohók
1.5.	ebből: gázgyárak
1.6.	ebből: máshol nem szereplő – energia
2.	ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	szállítási ágazat
3.1.	ebből: csővezetékes szállítás
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

4.3. Mértékegységek

1.	Energiamennyiségek

103 tonna.

Fűtőérték

MJ/tonna

4.4. Eltérések és mentességek

Ciprus mentesül a 4.2.3. pont 4. (Egyéb ágazatok) és 5. (Teljes nem energiacélú felhasználás) alpontjában meghatározott aggregátumok jelentése alól; csak a teljes értékek alkalmazandók.

Ciprus a rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően 3 évig eltéréssel rendelkezik a 4.2.3. pont 2. (Ipar) és 3. (Szállítás) alpontjában meghatározott aggregátumok jelentése tekintetében; ezen eltérési időszak alatt csak a teljes értékek alkalmazandók.

5. MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA

5.1. Vonatkozó energiatermékek

Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:

Energiatermék

Fogalommeghatározás

1.	Vízenergia

A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. Magában foglalja a szivattyús energiatározást. A termelést a következő teljesítményű erőművek esetén kell jelenteni: < 1 MW, 1 < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás.

2.	Geotermikus energia

A földkéreg belseje által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia. Az energia a fúrólyukban keletkezett folyadék entalpiája és a folyamat végén rendelkezésre álló folyadék entalpiája közötti különbség. Az arra megfelelő helyeken nyerik ki:

—	villamosenergia-termelés céljára száraz gőzt, vagy nagy entalpiával rendelkező porlasztott sóoldatot használnak

—	közvetlenül, pl. a távhőellátó rendszerben, a mezőgazdaságban stb.

3.	Napenergia

Vízmelegítésre és villamosenergia-termelésre felhasznált napsugárzás. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. A lakások vagy más épületek közvetlen fűtésére, hűtésére és világítására felhasznált passzív napenergia nem tartozik ide.

3.1.	ebből: fotovoltaikus napenergia

A napfény átalakítása villamos energiává rendszerint olyan félvezető anyagból készült napelemekkel, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek.

3.2.	ebből: termikus napenergia

A napsugárzás hője; amely a következőkből állhat:

a)	termikus napenergiát hasznosító villamosenergia-erőművek; vagy

b)	háztartási vízmelegítésre vagy úszómedencék szezonális fűtésére szolgáló berendezés (pl. – elsősorban termoszifonos rendszerű – síkkollektorok).

4.	Árapály-, hullám-, tengeráram-energia

Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mechanikus energia.

5.	Szélenergia

A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája.

6.	Ipari hulladék (nem megújuló)

Közvetlenül villamosenergia-termelés és/vagy hőfejlesztés céljából elégetett, nem megújuló (szilárd vagy folyékony) ipari hulladékok. Az üzemanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A megújuló ipari hulladékot a szilárd biomassza, biogáz és/vagy folyékony bioüzemanyagok kategóriákban kell jelenteni.

7.	Települési hulladék:

Háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó, speciális létesítményekben elégetett hulladék, nettó fűtőérték alapján számolva.

7.1.	ebből: megújuló

A települési hulladék biológiai eredetű része.

7.2.	ebből: nem megújuló

A települési hulladék nem biológiai eredetű része.

8.	Szilárd biomassza:

Hőfejlesztés vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, biológiai eredetű, szerves, nem fosszilis anyag. A következőkből áll:

8.1.	ebből: faszén

Fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka.

8.2.	ebből: fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladékok

Termesztett energianövények (nyárfa, fűzfa stb.), (különösen fa- és papír-) ipari eljárás során létrehozott vagy az erdészet és mezőgazdaság által közvetlenül biztosított faanyagok sora (tűzifa, faforgács, fapellet, fakéreg, fűrészpor, forgács, háncs, szennylúg stb.), továbbá szalma, hántolatlan nyers rizs, dióhéj, baromfitrágya, zúzott szőlő seprője stb. E szilárd hulladékok esetében az égetés az előnyben részesített eljárás. Az üzemanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.

Biogáz:

Elsősorban a biomassza anaerob feltárása során keletkező metánból és szén-dioxidból álló gáz.

9.1.	ebből: hulladéklerakó-gáz

Hulladéklerakók hulladékának feltárása során keletkező biogáz

9.2.	ebből: szennyvíziszap-gáz

A szennyvíziszap anaerob erjesztése során keletkező biogáz

9.3.	ebből: egyéb biogáz

Állati eredetű iszapszerű hulladékok és vágóhídi, sörfőzdei és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari hulladékok anaerob erjesztéséből származó biogáz.

10.	Folyékony bioüzemanyagok

A folyékony bioüzemanyagok ebben a kategóriában jelentett mennyiségei csak a bioüzemanyagok mennyiségére, nem pedig azon folyadékok összmennyiségére vonatkoznak, amelyekkel a bioüzemanyagokat keverik. A folyékony bioüzemanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme az érdekes, amelyeket nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési üzemanyagokkal kevert bioüzemanyagokat a 4. fejezet olajadatai között kell jelenteni.

A következő folyékony bioüzemanyagokat kell figyelembe venni:

10.1.

ebből: biobenzin

E kategória magában foglalja a bioetanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol), a biometanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított metanol), a bio-ETBE-t (bioetanolból előállított etil-tercier-butil-éter; a bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %) és a bio-MTBE (biometanolból előállított metil-tercier-butil-éter: a bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %).

10.2.

ebből: biodízelek

Ez a kategória magában foglalja a biodízelt (növényi olajból vagy állati zsiradékból előállított, dízel minőségű metilészter), a bio-dimetilétert, (biomasszából előállított dimetiléter) a Fischer Tropsch-féle üzemanyagot (biomasszából Fischer Tropsch-szintézissel előállított üzemanyag), a hidegen kinyert bioolajat (olajos magvakból kizárólag mechanikai eljárásokkal előállított olaj) és egyéb folyékony bioüzemanyagokat, amelyeket közlekedési dízel üzemanyagokként közvetlenül használtak fel, azokhoz hozzáadtak, vagy azokkal kevertek el.

10.3.

ebből: egyéb folyékony bioüzemanyagok

Közvetlenül üzemanyagként felhasznált folyékony bioüzemanyagok, a biobenzin vagy a biodízelek kivételével.

5.2. Aggregátumok listája

Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében jelenteni kell.

5.2.1. Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés

Az 5.1. pontban említett energiatermékekből (kivéve a kőszenet és beleértve a folyékony bioüzemanyagok összességét) előállított villamos energiát és hőt adott esetben külön-külön kell jelenteni:

—	a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában,

—	csak villamosenergia-, csak hő- és hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek vonatkozásában.

5.2.2. Ellátási és átalakítási ágazatok

Az 5.1. pontban említett és az ellátási és átalakítási ágazatban felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1.	Termelés
2.	Import
3.	Export
4.	Készletváltozások A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
5.	Bruttó fogyasztás
6.	Statisztikai különbségek
7.	A teljes átalakítási ágazat Az energia primerből szekunder formába történő átalakításához felhasznált megújuló energiák és hulladékok (pl. hulladéklerakó-gázok villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált mennyiségek (pl. kevert földgázhoz felhasznált biogáz).
7.1.	ebből: főtevékenységű villamosenergia-erőművek
7.2.	ebből: főtevékenységű CHP-erőművek
7.3.	ebből: főtevékenységű hőerőművek
7.4.	ebből: saját célra termelő villamosenergia-erőművek
7.5.	ebből: saját célra termelő CHP-erőművek
7.6.	ebből: saját célra termelő hőerőművek
7.7.	ebből: kőszénbrikett-üzemek Kőszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az »Energiaágazatbeli fogyasztás« alatt kell feltüntetni.
7.8	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek Barnaszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az »Energiaágazatbeli fogyasztás« alatt kell feltüntetni.
7.9	ebből: gázgyári gáz Gázgyári gáz előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az »Energiaágazatbeli fogyasztás« alatt kell feltüntetni.
7.10	ebből: kevert földgázhoz Földgázzal kevert biogázmennyiségek.
7.11	ebből: motorbenzinhez/dízelhez történő keveréshez A nem a végső felhasználásra szállított, hanem egyéb kőolaj-termékekkel felhasznált folyékony bioüzemanyagokat e melléklet 4. fejezetében kell feltüntetni.
7.12	ebből: faszén-előállító üzemek Faszén előállításához felhasznált famennyiségek.
7.13	ebből: máshol nem szereplő – átalakítás

5.2.3. Energiaágazat

Az 5.1. pontban említett és az energiaágazatban vagy végső fogyasztásra felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1.	A teljes energiaágazat Az energiaágazat által az átalakítási tevékenység támogatására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. Például a fűtésre, világításra vagy szivattyúk/kompresszorok működtetésére felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A más energiaformába átalakított megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az »Átalakítási ágazat« kategóriánál kell feltüntetni.
1.1.	ebből: gázosító üzemek
1.2.	ebből: állami villamosenergia-, CHP- és hőerőművek
1.3.	ebből: szénbányák
1.4.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.5.	ebből: kokszolókemencék
1.6.	ebből: kőolaj-finomítók
1.7.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.8.	ebből: gázgyári gáz
1.9.	ebből: kohók
1.10.	ebből: faszén-előállító üzemek
1.11.	ebből: máshol nem szereplő
2.	Elosztási veszteségek A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség.

5.2.4. Az energia végfelhasználása

Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell jelenteni:

1.	Végső energiafogyasztás
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: vasút
3.2.	ebből: közút
3.3.	ebből: belvízi hajózás
3.4.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

5.2.5. A berendezések műszaki jellemzői

A következő villamosenergia-termelési kapacitásokat a beszámolási év végén fennálló helyzetük szerint kell jelenteni:

1.	Vízenergia A kapacitást a következő teljesítményű erőművek esetén kell jelenteni: < 1 MW, 1-től < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás, továbbá e méretek kombinációi. Az erőmű részletes méreteit a szivattyúval történő tárolás méretei nélkül kell jelenteni.
2.	Geotermikus energia
3.	Fotovoltaikus napenergia
4.	Termikus napenergia
5.	Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
6.	Szélenergia
7.	Ipari hulladék (nem megújuló)
8.	Települési hulladék
9.	Fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladékok
10.	Hulladéklerakó-gáz
11.	Szennyvíziszap-gáz
12.	Egyéb biogáz
13.	Folyékony bioüzemanyagok

A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell jelenteni.

A következő bioüzemanyag-termelési kapacitásokat kell jelenteni:

1.	Folyékony bioüzemanyagok:
1.1.	ebből: biobenzin
1.2.	ebből: biodízelek
1.3.	ebből: egyéb folyékony bioüzemanyagok

5.2.6. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás

1.	A teljes energiaágazat
1.1.	ebből: gázosító üzemek
1.2.	ebből: szénbányák
1.3.	ebből: kőszénbrikett-üzemek
1.4.	ebből: kokszolókemencék
1.5.	ebből: kőolaj-finomítók
1.6.	ebből: barnaszénbrikett- / tőzegbrikett-üzemek
1.7.	ebből: gázgyári gáz
1.8.	ebből: kohók
1.9.	ebből: faszén-előállító üzemek
1.10.	ebből: máshol nem szereplő
2.	Ipari ágazat
2.1.	ebből: vas és acél
2.2.	ebből: vegyi és petrolkémiai ipar
2.3.	ebből: nem vas fémek
2.4.	ebből: nem fém ásványok
2.5.	ebből: járműgyártás
2.6.	ebből: gépek és berendezések
2.7.	ebből: bányászat és kőfejtés
2.8.	ebből: élelmiszer-, ital- és dohányáru
2.9.	ebből: cellulóz-, papír- és nyomdaipar
2.10.	ebből: fa és faipari termékek
2.11.	ebből: építőipar
2.12.	ebből: textil és bőr
2.13.	ebből: máshol nem szereplő – ipar
3.	Szállítási ágazat
3.1.	ebből: vasút
3.2.	ebből: máshol nem szereplő – szállítás
4.	Egyéb ágazatok
4.1.	ebből: kereskedelmi és közszolgáltatások
4.2.	ebből: lakossági
4.3.	ebből: mezőgazdaság / erdészet
4.4.	ebből: halászat
4.5.	ebből: máshol nem szereplő – egyéb

5.3. Fűtőérték

Az átlagos nettó fűtőértéket a következő termékek esetében kell jelenteni:

1.	Biobenzin
2.	Biodízelek
3.	Egyéb folyékony bioüzemanyagok
4.	Faszén

5.4. Mértékegységek

1.	Villamosenergia-teremlés

MWh

2.	Hőtermelés

3.	Megújuló energiatermékek

Biobenzin, biodízelek és egyéb folyékony bioüzemanyagok: tonna

Faszén: 1 000 tonna

Minden egyéb: TJ (a nettó fűtőértékek alapján).

4.	Napkollektorok felülete

1 000 m2

5.	Üzemek kapacitása

Bioüzemanyagok: tonna/év

Minden egyéb: MWe

Fűtőérték

KJ/kg (nettó fűtőérték).

5.5. Eltérések és mentességek

Nem alkalmazható.

6. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:

1. Jelentési időszak:

naptári év (január 1-jétől december 31-ig).

2. Gyakoriság:

éves.

3. Az adatok továbbításának határideje:

A jelentési időszakot követő év november 30-a.

4. A továbbítás formátuma és módszere:

Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.

Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.

”