|
14.9.2010
|
HU
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
|
L 241/1
|
A BIZOTTSÁG 801/2010/EU RENDELETE
(2010. szeptember 13.)
a 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a lobogó szerinti állammal kapcsolatos kritériumok tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkének (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1)
|
A lobogó szerinti állam teljesítménye az egyik olyan általános paraméter, amely meghatározza egy hajó kockázati profilját.
|
|
(2)
|
Egy hajó kockázati profiljának értékelése érdekében figyelembe kell venni az Unión belüli és a kikötő szerinti állam általi ellenőrzésekről szóló memorandum (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) régióján belüli visszatartási arányt.
|
|
(3)
|
A lobogó szerinti állam teljesítményének értékeléséhez használt módszertan tekintetében szükségesnek látszik a Párizsi Memorandum alkalmazása során nyert szakértelemre építeni.
|
|
(4)
|
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,
|
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A lobogó szerinti állam besorolása a visszatartási arányok alapján
(1) A lobogó szerinti állam teljesítményének a 2009/16/EK irányelv értelmében történő meghatározása céljából a lobogó szerinti államoknak a Párizsi Memorandummal összhangban elfogadott, hároméves időszak összes ellenőrzése és visszatartása alapján készült fekete-, szürke- vagy fehérlistára kell kerülniük. Ezen túlmenően a feketelistán szereplő lobogó szerinti országokat visszatartási arányuktól függően fel kell osztani nagyon magas, magas, közepes-magas vagy közepes kockázat szerint. A besorolást évente frissíteni kell.
(2) Egy lobogó szerinti állam fekete-, szürke- vagy fehérlistára kerüléséhez legalább harminc, kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzés szükséges.
(3) A lobogó szerinti államok besorolásához használt módszertannak és képleteknek meg kell felelniük a mellékletben meghatározott, lobogó szerinti államra vonatkozó kritériumoknak.
2. cikk
A lobogó szerinti állam teljesítménye az IMO-hitelesítés alapján
A 2009/16/EK irányelv I. melléklete I.1. része c) pontjának iii. alpontjában említett megfelelést, amely ahhoz szükséges, hogy egy hajó alacsony kockázatot jelentőnek minősüljön, akkor kell igazoltnak tekinteni, amikor a Bizottság írásos megerősítést kap a lobogó szerinti államtól arról, hogy elkészült a végső hitelesítési jelentés, és – adott esetben – arról, hogy benyújtották a kiigazítási intézkedési tervet. A 2009. június 17. előtt végrehajtott hitelesítések eredményeit ugyanúgy figyelembe kell venni.
3. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését kövező huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 13-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 131., 2009.5.28., 57. o.
MELLÉKLET
A lobogó szerinti állammal kapcsolatos kritériumok
(a 2009/16/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében)
|
1.
|
Az egyes lobogó szerinti államok teljesítményét egy statisztikai számításokhoz használt egységes képlet segítségével kell kiszámolni, amelyben egyes értékek állandók. A fekete/szürke és szürke/fehér határértékeket az alábbi képletek határozzák meg:
ahol:
N az ellenőrzések száma,
p a megengedhető visszatartási határ,
z a normális eloszlás kritikus értéke (95 %-os bizonyossági szintnél 1,645).
|
|
2.
|
Az 1. pontban meghatározott képletek vagy a fekete-, vagy a fehérlista esetében adják meg a visszatartások megengedett számát. Ha a visszatartások száma a fekete/szürke határ fölötti, az azt jelenti, hogy az adott lobogó az átlagnál rosszabb, következésképpen feketelistás, ha viszont a visszatartások száma a fehér/szürke határ alatti, akkor az átlagnál jobb, tehát fehérlistás. Ha a visszatartások mennyisége egy adott lobogó szerinti állam esetében a két érték közé esik, akkor a lobogó szerinti állam a szürkelistára kerül.
|
|
3.
|
Annak érdekében, hogy a fekete-, a szürke- vagy a fehérlistán szereplő lobogó szerinti államok teljesítményét össze lehessen hasonlítani meg kell ismételni a számítást p megváltoztatásával az 1. pontban szereplő képletekben.
|
|
4.
|
A lobogó szerinti államok teljesítményeinek összehasonlíthatóvá tétele érdekében túllépési tényezőt (EF, excess factor) kell használni. Az EF azt mutatja, hány alkalommal kellett a p-t módosítani és a képletet újraszámolni addig, hogy a lobogó szerinti állam visszatartásainak száma végül megegyezzen a határértékekkel. A p 3 %-os emelése vagy csökkentése felel meg egy egész EF-pontnak. A szürkelistán szereplő lobogó szerinti államok esetében az EF-et a következő képlet segítségével kell kiszámítani:
|
|
5.
|
A feketelistán szereplő lobogó szerinti államok nagyon magas, magas, közepes-magas vagy közepes kockázat szerinti besorolásához a következő EF-értékeket kell alkalmazni:
|
|
EF = 4,01 vagy magasabb: nagyon magas kockázat,
|
|
|
EF = 3,01–4,00: magas kockázat,
|
|
|
EF = 2,01–3,00: közepes-magas kockázat,
|
|
|
EF = 1,01–2,00: közepes kockázat.
|
|