11.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 293/67

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. november 10.)

a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete 3. fejezetének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/685/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 715/2009/EK rendelet iránymutatás formájában meghatározza a rendszerhez való tényleges hozzáféréshez a rendszerhasználók számára szükséges műszaki információkat.

(2)

A földgázszállító hálózatokhoz való tényleges hozzáférés biztosítása, valamint a gyakorlatban az egyenlő piacra jutási feltételek minimális biztosítékainak megteremtése érdekében az említett iránymutatásnak átláthatósági követelményeket is indokolt tartalmaznia.

(3)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 715/2009/EK rendelet 28. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 3. fejezete helyébe e határozat melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. március 3-tól kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1)  HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

MELLÉKLET

„3.   A rendszerhasználók számára a rendszerhez való tényleges hozzáféréshez szükséges műszaki információk meghatározása, az átláthatóság követelményei szempontjából releváns pontok meghatározása, valamint az összes releváns pontban közzéteendő információk és ezen információk közzétételének ütemezése

3.1.   A rendszerhasználók számára a rendszerhez való tényleges hozzáféréshez szükséges műszaki információk meghatározása

3.1.1.   A közzététel módja

(1)

A szállításirendszer-üzemeltetők a 3.1.2. pontban, valamint a 3.3. pont (1)–(5) bekezdésében meghatározott valamennyi információt a következő módon kötelesek közzétenni:

a)

olyan internetes oldalon, amelyhez a nyilvánosság térítésmentesen, a szállításirendszer-üzemeltetőnél való mindenfajta regisztráció és belépés nélkül hozzáférhet;

b)

rendszeresen/görgetett adatok formájában; az információk frissítésének gyakoriságát a változások időpontja és a szolgáltatás időtartama alapján kell meghatározni;

c)

felhasználóbarát módon;

d)

egyértelmű, mennyiségileg is értelmezhető, könnyen hozzáférhető, diszkriminációmentes módon;

e)

olyan letölthető formátumban, amely lehetővé teszi az adatok kvantitatív feldolgozását;

f)

következetes mértékegység-használattal, így különösen az energiatartalom-értékeket kWh-ban (298,15 K égési referencia-hőmérséklet feltételezésével), a térfogatértékeket m3-ben (273,15 K-re és 1,01325 bar-ra vonatkoztatva) kifejezve. Meg kell adni az energiatartalomra való átszámításhoz szükséges konstans szorzótényezőt is. A fenti forma mellett a szóban forgó adatok más mértékegységekben is közzétehetők;

g)

a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, valamint angol nyelven.

(2)

A szállításirendszer-üzemeltetők, amint a megfelelő adatok birtokába jutnak, kötelesek a 3.1.2. pontban, valamint a 3.3. pont (1)–(5) bekezdésében meghatározott információk tényleges változásairól időben tájékoztatást adni.

3.1.2.   A közzététel tartalma

A szállításirendszer-üzemeltetők rendszereikről és szolgáltatásaikról kötelesek közzétenni legalább:

a)

az általuk nyújtott különböző szolgáltatások és azok díjainak részletes és átfogó ismertetését;

b)

az ezekhez a szolgáltatásokhoz rendelkezésre álló szállítási szerződések különböző típusait;

c)

az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat és/vagy a valamennyi rendszerhasználó jogait és kötelezettségeit meghatározó általános feltételeket, ezen belül különösen:

1.

a harmonizált szállítási szerződéseket és egyéb vonatkozó dokumentumokat;

2.

ha a rendszerhez való hozzáférés szempontjából szükségesek, az e melléklet 3.2. pontja értelmében vett minden releváns pont tekintetében a gázminőségre vonatkozó paramétereket, köztük legalább az égéshő és a Wobbe-szám értékét, valamint a rendszerhasználókat abban az esetben terhelő kötbér vagy átalakítási költség nagyságát, ha a gáz a megadott paramétereknek nem felel meg;

3.

minden releváns pont tekintetében a nyomásra vonatkozó követelményekkel kapcsolatos információkat, amennyiben azok a rendszerhez való hozzáférés szempontjából lényegesek;

4.

a megszakítható kapacitás megszakításakor alkalmazandó eljárást, beleértve – az adott esetnek megfelelően – a megszakítások időzítését, kiterjedését és végrehajtásának sorrendjét is (például arányosan vagy érkezési sorrendben visszafelé történik-e);

d)

a szállítórendszer használatakor alkalmazott harmonizált eljárásokat, beleértve a legfontosabb szakkifejezések meghatározását is;

e)

a kapacitásallokációra, a szűk keresztmetszetek kezelésére, valamint a kapacitáshalmozás megelőzésére és az újrafelhasználásra vonatkozó eljárásokat meghatározó rendelkezéseket;

f)

a másodlagos piacon folytatott kapacitáskereskedelemre a szállításirendszer-üzemeltető viszonylatában vonatkozó szabályokat;

g)

a kiegyensúlyozásra vonatkozó szabályokat és a kiegyensúlyozási díjak számításának módszertanát;

h)

ha alkalmazandó, a szállítási és egyéb szolgáltatásokban külön díjfizetési kötelezettség nélkül megengedett rugalmassági és toleranciaszinteket, valamint az ezen túlmenően nyújtott esetleges rugalmassági lehetőségeket és azok díjait;

i)

a szállításirendszer-üzemeltető szállítórendszere és az e melléklet 3.2. pontja értelmében vett releváns rendszer-összekötési pontok részletes leírását, valamint a kapcsolódó rendszerek vagy létesítmények üzemeltetőinek megnevezését;

j)

a szállításirendszer-üzemeltető által üzemeltetett rendszerhez való kapcsolódásra vonatkozó szabályokat;

k)

a válsághelyzeti mechanizmusokra, így különösen az azon intézkedésekre vonatkozó információkat, amelyek egyes fogyasztói csoportok rendszerből való kizárását eredményezhetik, amennyiben ezek a mechanizmusok a szállításirendszer-üzemeltető felelősségi körébe tartoznak, valamint a szállításirendszer-üzemeltetőre alkalmazandó egyéb általános felelősségi szabályokat;

l)

a szállításirendszer-üzemeltetők által a rendszerhasználók számára az érintett szállítórendszerhez való hozzáférés szempontjából lényeges rendszer-összekötési pontokban, a hálózat kölcsönös átjárhatóságával összefüggésben kialakított egyezményes eljárásokat, az egyezményes nominálási és egyeztetési eljárásokat, valamint a szállított gázmennyiségek allokációjával és a kiegyensúlyozással kapcsolatos egyezményes eljárásokat, beleértve az alkalmazott módszereket is;

m)

a szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek részletes, átfogó leírást közzétenni a műszaki kapacitás kiszámításához felhasznált módszertanról és eljárásokról, beleértve az alkalmazott paraméterekre és a legfontosabb feltételezésekre vonatkozó információkat is.

3.2.   Az átláthatóság követelményei szempontjából releváns pontok meghatározása

(1)

Releváns pont legalább:

a)

egy adott szállításirendszer-üzemeltető által üzemeltetett szállítóhálózat valamennyi betáplálási és kiadási pontja, az egyedi végső felhasználó ellátását szolgáló kiadási pontok és az EU területén telephellyel rendelkező, egyedi termelő termelőlétesítményéhez közvetlenül kapcsolódó betáplálási pontok kivételével;

b)

a szállításirendszer-üzemeltetők különböző egyensúlytartási zónáit összekötő valamennyi betáplálási és kiadási pont;

c)

egy adott szállításirendszer-üzemeltető hálózatát LNG-terminállal, fizikai földgázelosztó központtal, tároló- vagy termelőlétesítménnyel összekötő valamennyi pont, kivéve az a) pontban mentesített termelőlétesítményeket;

d)

egy adott szállításirendszer-üzemeltető hálózatát a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 14. pontja értelmében vett kiegészítő szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrával összekötő valamennyi pont.

(2)

Az egyedi végső felhasználóknak és a termelőlétesítményeknek szánt olyan információkat, amelyek nem a 3.2. pont (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett releváns pontokhoz tartoznak, összesített formában, legalább egyensúlytartási zónák szerinti bontásban kell közzétenni. E melléklet alkalmazásában az egyedi végső felhasználókra, valamint a 3.2. pont (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett releváns pontok meghatározásából kizárt termelőlétesítményekre vonatkozó összesítés egyetlen releváns pontnak tekintendő.

(3)

Ha a két vagy több szállításirendszer-üzemeltető közötti pontokat kizárólag az érintett szállításirendszer-üzemeltetők kezelik, és ebben a rendszerhasználók sem szerződéses, sem operatív alapon nem vesznek részt, vagy ha a pontok a szállítórendszert az elosztórendszerrel kötik össze, és ezeken a pontokon szerződéses szűk keresztmetszet nem áll fenn, akkor e pontok vonatkozásában a szállításirendszer-üzemeltetők mentesülnek az e melléklet 3.3. pontjában előírt közzétételi kötelezettségek alól. A nemzeti szabályozó hatóság előírhatja a szállításirendszer-üzemeltetők számára, hogy az e melléklet 3.3. pontjában említett követelményeket a mentesített pontok csoportjára vagy az összes mentesített pontra vonatkozóan tegyék közzé. Ilyenkor a kérdéses információkat – amennyiben azok a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére állnak – összesített formában, értelmezhető szinten, legalább egyensúlytartási zónák szerinti bontásban kell közzétenni. E melléklet alkalmazásában az e pontokra vonatkozó ilyen értelmű összesítés egyetlen releváns pontnak tekintendő.

3.3.   Az összes releváns pontban közzéteendő információk és ezen információk közzétételének ütemezése

(1)

A szállításirendszer-üzemeltetők valamennyi releváns pontban minden nyújtott szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatás (köztük különösen a keverés, a ballasztolás és az átalakítás) vonatkozásában kötelesek közzétenni az a)–g) pontban felsorolt információkat. Ezeket az információkat számszerűen, a kapacitáslekötés és a nominálás, újranominálás legrövidebb referencia-időszaka, illetőleg a kiegyensúlyozási díj számításához alapul vett legrövidebb elszámolási időszak hosszával megegyező, óránkénti vagy napi bontásban kell közzétenni. Ha a legrövidebb referencia-időszak nem egy nap, akkor az a)–g) pontban felsorolt információkat napi bontásban is közzé kell tenni. Az információkat és változásaikat azonnal közzé kell tenni, amint a rendszerüzemeltető azok birtokába jut (»csaknem valós idejű« adatközlés).

a)

műszaki kapacitás mindkét irányú gázáram esetében;

b)

a szerződésben lekötött összes megszakítható és nem megszakítható kapacitás mindkét irányban;

c)

nominálás és újranominálás mindkét irányban;

d)

a rendelkezésre álló megszakítható és nem megszakítható kapacitás mindkét irányban;

e)

a tényleges fizikai gázáramok;

f)

a megszakítható kapacitások tervezett és tényleges megszakításai;

g)

a nem megszakítható szolgáltatások tervezett és nem tervezett szüneteltetése, valamint információk a nem megszakítható szolgáltatások helyreállításáról (mint például rendszerkarbantartás és az ahhoz kapcsolódó esetleges tervezett szolgáltatásszüneteltetés várható időtartama). A szolgáltatás tervezett szüneteltetéséről legalább 42 napra előre tájékoztatást kell adni.

(2)

A 3.3. pont (1) bekezdésének a), b) és d) pontja szerinti információkat valamennyi releváns pont esetében legalább 18 hónapra előre kell közzétenni.

(3)

A szállításirendszer-üzemeltetők a 3.3. pont (1) bekezdésének a)–g) pontja szerinti követelményekre vonatkozó információkat valamennyi releváns pont tekintetében kötelesek görgetett formában az elmúlt öt évre visszamenőleg is közzétenni.

(4)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek valamennyi releváns pontban napi bontásban közzétenni az égéshő vagy a Wobbe-szám mért értékét. Az előzetes adatokat az adott gáznapot követően legkésőbb három napon belül kell közzétenni. A végleges adatokat az adott hónap végét követően három hónapon belül kell közzétenni.

(5)

A szállításirendszer-üzemeltetők – minden olyan év esetében éves bontásban, amelyre vonatkozóan szerződéses kapacitáslekötéssel rendelkeznek, valamint még egy további évre vonatkozóan, de legalább a következő tíz évre – kötelesek valamennyi releváns pontban közzétenni a rendelkezésre álló kapacitás, valamint a lekötött és a műszaki kapacitás értékét. Ezeket az információkat kötelesek legalább havonta, új információk ismertté válása esetén még gyakrabban aktualizálni. A közzétételnek igazodnia kell ahhoz, hogy a kapacitás piaci felajánlása milyen hosszúságú időszakokra vonatkozóan történik.

3.4.   A szállítórendszerrel kapcsolatban közzéteendő információk és ezen információk közzétételének ütemezése

(1)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek gondoskodni a másodlagos piacon felajánlott és szerződésben lekötött (tehát egyik rendszerhasználó által másik rendszerhasználónak eladott) kapacitások összesített értékének napi bontású közzétételéről és a közzétett adatok naponta történő aktualizálásáról, amennyiben ezek az adatok a szállításirendszer-üzemeltető rendelkezésére állnak. A közzéteendő információknak tartalmazniuk kell:

a)

azon rendszer-összekötési pont megjelölését, ahol a kapacitásértékesítés történt;

b)

a kapacitás típusát: betáplálási vagy kiadási, megszakítható vagy sem;

c)

a kapacitáshasználati jogok mennyiségét és időtartamát;

d)

az ügylet típusát: átruházás, engedményezés stb.;

e)

az ügyletek/átruházások összes számát;

f)

a szállításirendszer-üzemeltető előtt ismert minden más, a 3.3. pontban említett feltételt.

Amennyiben ezeket az információkat harmadik fél szolgáltatja, akkor a szállításirendszer-üzemeltetők az információszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek.

(2)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek közzétenni azokat a harmonizált feltételeket, amelyek szerint a kapacitásügyleteket (átruházásokat, engedményezéseket stb.) elfogadják. E feltételeknek tartalmazniuk kell legalább:

a)

azon szabványosított termékek leírását, amelyek a másodlagos piacon értékesíthetők;

b)

a másodlagos ügyletek végrehajtásához, elfogadásához, nyilvántartásba vételéhez szükséges többletidőt. Késedelem esetén ennek okait közzé kell tenni;

c)

azt, hogy az eladó vagy a 3.4. pont (1) bekezdésében említett harmadik fél köteles bejelenteni a szállításirendszer-üzemeltetőnek az eladó és a vevő nevét, valamint a kapacitásra vonatkozóan a 3.4. pont (1) bekezdésében előírt információkat.

Amennyiben ezeket az információkat harmadik fél szolgáltatja, akkor a szállításirendszer-üzemeltetők az információszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek.

(3)

Rendszerének egyensúlytartásával kapcsolatos szolgáltatásai körében minden szállításirendszer-üzemeltető köteles minden egyensúlyozási időszakra vonatkozóan legalább egy hónappal az egyensúlyozási időszak végét követően minden rendszerhasználót rendszerhasználónkénti bontásban előzetesen tájékoztatni az egyensúlytól való egyedi eltérésének nagyságáról és az ezzel kapcsolatos költségadatokról. Az egységesített terhelési profil alapján ellátott fogyasztókra vonatkozó végleges adatok legfeljebb 14 hónappal később szolgáltathatók. Amennyiben ezeket az információkat harmadik fél szolgáltatja, akkor a szállításirendszer-üzemeltetők az információszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnek. A szállításirendszer-üzemeltető e tájékoztatás során köteles tiszteletben tartani a kereskedelmi szempontból minősített információk titkosságát.

(4)

Ha a szállításirendszer-üzemeltető harmadik felek által való hozzáférés céljából a tűréshatárok alkalmazásától különböző rugalmassági szolgáltatást kínál, akkor köteles a rugalmasság maximális nagyságáról, a rugalmasság lekötött nagyságáról és a rugalmasságnak a piac számára a következő gáznapon való rendelkezésre állásáról egy nappal előre napi előrejelzést közzétenni. A szállításirendszer-üzemeltető ezen túlmenően minden gáznap végén köteles utólagos összesített adatokat közzétenni minden egyes rugalmassági szolgáltatás kihasználtságáról. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság meggyőződött arról, hogy ezek az információk lehetőséget nyújtanak az azokkal történő esetleges visszaélésekre a rendszerhasználók részéről, akkor határozhat úgy, hogy a szállításirendszer-üzemeltetőt mentesíti e kötelezettség alól.

(5)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek egyensúlytartási zónák szerinti bontásban közzétenni a szállítórendszerben az egyes gáznapok kezdetekor lévő gáz mennyiségét, továbbá előrejelzést adni a szállítórendszerben az egyes gáznapok végén lévő gáz mennyiségéről. A szállítórendszerben a gáznap végén lévő gáz mennyiségére vonatkozó előrejelzést a gáznap során óránként frissíteni kell. Ha a kiegyensúlyozási díjak számítása óránként történik, akkor a szállításirendszer-üzemeltető a szállítórendszerben lévő gáz mennyiségét óránként köteles közzétenni. A szállításirendszer-üzemeltetők ehelyett dönthetnek úgy, hogy – egyensúlytartási zónák szerinti bontásban – minden egyes egyensúlyozási időszak kezdete vonatkozásában valamennyi fogyasztó egyensúlytól való eltérésének összesített helyzetét, továbbá minden egyes gáznap vége vonatkozásában valamennyi fogyasztó egyensúlytól való eltérésének várható összesített helyzetét teszik közzé. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság meggyőződött arról, hogy ezek az információk lehetőséget nyújtanak az azokkal történő esetleges visszaélésekre a rendszerhasználók részéről, akkor határozhat úgy, hogy a szállításirendszer-üzemeltetőt mentesíti e kötelezettség alól.

(6)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek felhasználóbarát díjszámító eszközöket közreadni.

(7)

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek valamennyi kapacitáslekötési szerződésről, valamint a rendelkezésre álló kapacitások számításával és az azokhoz való hozzáférés biztosításával, ezen belül különösen minden egyes nominálással és megszakítással összefüggő minden más lényeges információról valós nyilvántartásokat vezetni és azokat legalább öt évig az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére tartani. A szállításirendszer-üzemeltetők a 3.3. pont (4) és (5) bekezdésében előírt valamennyi lényeges információ iratait kötelesek legalább öt évig megőrizni és kérésre a szabályozó hatóság rendelkezésére bocsátani. A kereskedelmi szempontból titkos információkat mindkét fél köteles bizalmasan kezelni.”