31.3.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 84/52 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2010. március 29.)
az angliai, skóciai és walesi olaj- és gázfeltárásnak és -kitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről
(az értesítés a C(2010) 1920. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2010/192/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 30. cikke (5) és (6) bekezdésére,
tekintettel a Shell U.K. Limited (a továbbiakban: Shell) által 2009. október 15-én e-mailben benyújtott kérelemre,
a közbeszerzési tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
I. TÉNYEK
(1) |
A 2004/17/EK bizottsági határozat 27. cikke alapján az Egyesült Királyságban olaj- vagy gázfeltárást, illetve -kitermelést folytató ajánlatkérők részére engedélyezték, hogy a rendes szabályok helyett alternatív rendszert alkalmazzanak. Az alternatív rendszer bizonyos statisztikai követelményekkel járt, és kötelezővé tette a megkülönböztetés tilalmára és a pályáztatásra vonatkozó elvnek a betartását az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor, különösen azon információk tekintetében, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékairól a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát. |
(2) |
A 30. cikk szerinti eljárás, mely a 2004/17/EK irányelv előírásaitól való, bizonyos körülmények között bizonyos gazdasági szereplőkre érvényes eltéréssel kapcsolatos, az említett irányelv 27. cikke szerinti csökkentett kötelezettségekre is vonatkozik. |
(3) |
A Shell a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (5) bekezdése alapján 2009. október 15-én e-mailben kérelemmel fordult a Bizottsághoz. A Bizottság a 30. cikk (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban, 2009. október 21-én kelt levelében tájékoztatta erről az Egyesült Királyság hatóságait, amelyre az említett hatóságok 2009. november 16-án e-mailben válaszoltak. A Bizottság ezenfelül 2009. november 17-én e-mailben további információkat kért a Shelltől, amelyeket a Shell 2009. november 25-én e-mailben elküldött a Bizottságnak. |
(4) |
A Shell által benyújtott kérelem az angliai, skóciai és walesi olaj- és gázfeltárással és -kitermeléssel kapcsolatos. Az összefonódás-ellenőrzéssel kapcsolatban hozott korábbi bizottsági határozatokkal (2) összhangban, a kérelemben három, a Shell által folytatott különböző tevékenységet jelöltek meg, konkrétan:
A fent említett bizottsági határozatokkal összhangban e határozat alkalmazásában a „kitermelésbe” beleértendőek a „fejlesztések”, azaz a későbbi kitermeléshez szükséges infrastruktúrafejlesztések is (olajfúró tornyok, csővezetékek, végpontok stb.). |
II. JOGI KERET
(5) |
A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések nem tartozhatnak a 2004/17/EK irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. |
(6) |
Mivel az Egyesült Királyság végrehajtotta és alkalmazta a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3), a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban a piacra való belépést nem korlátozottnak kell tekinteni. Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jellegű. |
(7) |
Annak értékelésére, hogy az adott gazdasági szereplők az e határozatban érintett piacokon közvetlen versenynek vannak-e kitéve, tekintetbe kell venni a legfontosabb piaci szereplők részesedésének mértékét és az adott piacok koncentrációjának szintjét. Mivel a határozat hatálya alá tartozó különböző tevékenységek feltételei változóak, minden tevékenységet/piacot illetően külön értékelés elvégzésére van szükség. |
(8) |
Ez a határozat nem sérti a versenyszabályok alkalmazását. |
III. ÉRTÉKELÉS
(9) |
A kérelem tárgyát képező három tevékenységet (olaj- és gázfeltárás, illetve olajkitermelés és gázkitermelés) különálló termékpiacoknak tekintették a fenti (4) preambulumbekezdésben hivatkozott bizottsági határozatokban. Ennek megfelelően külön-külön kell őket megvizsgálni. |
(10) |
A kialakult bizottsági gyakorlat (4) szerint az olaj- és gázfeltárás egyetlen érintett termékpiacot alkot, hiszen kezdetben nem lehet megállapítani, hogy a feltárás olaj- vagy gázlelőhely megtalálását eredményezi-e. Ugyanezen régóta bevett bizottsági gyakorlat alapján határozták meg azt is, hogy e piac földrajzilag az egész világot lefedi. |
(11) |
A feltárási tevékenységet végző gazdasági szereplők piaci részesedését a következő három változó alapján lehet mérni: a tőkekiadások, a bizonyítottan feltárt készletek és a várható termelés. A tőkekiadások változójának használata nem bizonyult alkalmasnak a gazdasági szereplők feltárási piaci részesedése mérésére, többek között a különböző földrajzi területeken szükséges befektetések szintjei közötti jelentős különbségekből adódóan. Az olaj és gáz feltárásához ugyanis nagyobb befektetésre van szükség az Északi-tengeren, mint például a Közel-Keleten. |
(12) |
Jellemzően két másik mutatót alkalmaznak az ágazatban a gazdasági szereplők piaci részesedésének értékelésére, nevezetesen a bizonyítottan feltárt készleteken belüli és a várható kitermelésen belüli részesedést (5). |
(13) |
A rendelkezésre álló információk (6) szerint 2008. december 31-én a világ bizonyítottan feltárt, összes olaj- és gázkészleteinek mennyisége 385 milliárd köbméter olajegyenértéket (a továbbiakban: Sm3 oe) tett ki. Ebből a Shell részesedése 1,759 milliárd Sm3 oe volt, amivel a piaci részesedése 0,46 %-nak felelt meg. 2009. január 1-jén a nagy-britanniai, bizonyítottan feltárt, összes olaj- és gázkészletek mennyisége valamivel több mint 0,88 milliárd Sm3 oe-t (7) tett ki, ami alig több mint 0,22 %. A Shell részesedése ebből még kisebb. A rendelkezésre álló információk szerint a bizonyítottan feltárt olaj- és gázkészletek, valamint a várható jövőbeli kitermelés között közvetlen összefüggés van. Tehát a rendelkezésre álló információkban semmi sem utal arra, hogy a Shell piaci részesedése lényegesen eltérő lenne akkor, ha a feltárt készletekből meglévő részesedése helyett a várható kitermelés alapján mérnék. Az alábbi, (14) és (17) preambulumbekezdések bemutatják a Shell piaci részesedését fő versenytársaihoz képest az olaj- és a földgázkitermelés tekintetében. A bizonyítottan feltárt készletek és a tényleges termelés közti összefüggés alapján ezek a számok az érintett piacon fennálló verseny állapotának jelzésére is alkalmasak. A feltárási piac koncentrációjának foka nem magas. Az állami tulajdonban lévő vállalatokat leszámítva a piacot két magántulajdonban lévő, vertikálisan integrált, nemzetközi óriásvállalat (a BP és az ExxonMobil), valamint néhány további „jelentős” vállalat jelenléte jellemzi. Ezek a tényezők a versenynek való közvetlen kitettségre utalnak. |
(14) |
A kialakult bizottsági gyakorlat (8) szerint a nyersolaj kitermelése és előállítása különálló termékpiacot képez, amely földrajzilag az egész világot lefedi. A rendelkezésre álló információk (9) szerint a világ napi olajkitermelése összesen 81 820 millió hordót tett ki 2008-ban. Ugyanebben az évben a Shell napi 1 771 millió hordó olajat termelt, ami 2,16 %-os piaci részesedésnek felel meg. Jelen elemzés vonatkoztatásában fontos figyelembe venni a koncentráció fokát és az érintett piac egészét. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az olajtermelési piacot két nagy állami tulajdonban lévő vállalat és két magántulajdonban lévő vertikálisan integrált, nemzetközi óriásvállalat (a BP és az ExxonMobil, amelyek 2008-ban 3,08 %-os, illetve 2,32 %-os olajkitermelési részesedéssel rendelkeztek), valamint néhány további „jelentős” vállalat (10) jelenléte jellemzi. Ezek a tényezők arra engednek következtetni, hogy a piacon számos szereplő van jelen, akik között hatékony verseny van. |
(15) |
Egy korábbi, a gáznak a végfelhasználók részére történő biztosításáról szóló bizottsági határozat (11) különbséget tett az alacsony fűtőértékű és a magas fűtőértékű gáz között. A Bizottság továbbá megvizsgálta azt is, hogy a cseppfolyósított földgázszállítást meg kell-e különböztetni a csővezetékes földgázszállítástól (12). Egy későbbi, többek között a földgázkitermelésre és előállításra vonatkozó bizottsági határozat (13) – arra hivatkozva, hogy „a végső értékelést nem befolyásolja az elfogadott meghatározás” – megválaszolatlanul hagyta a kérdést, hogy a határozat alkalmazásában különállóként kell-e kezelni az alacsony fűtőértékű gáz, a magas fűtőértékű gáz és a cseppfolyósított földgáz piacait. A kérdést e határozat alkalmazásában is nyitva lehet hagyni, mivel:
|
(16) |
A piac földrajzi kiterjedését illetően a korábbi bizottsági határozatok (14) szerint az Európai Gazdasági Térséget (EGT) és esetlegesen Oroszországot és Algériát foglalja magába. |
(17) |
A rendelkezésre álló információk (15) alapján az Európai Unió teljes gáztermelése 190,3 milliárd Sm3-t tett ki 2008-ban, míg az EGT-ben ugyanebben az évben a termelés 289,5 milliárd Sm3 volt. A Shell 2008-as termelése 37,60 milliárd Sm3 volt, amivel a piaci részesedése 12,99 %-nak felelt meg. Az oroszországi termelés 601,7 milliárd, az algériai pedig 86,5 milliárd Sm3-t tett ki 2008-ban. Az EGT, Oroszország és Algéria teljes termelése így összesen 976,7 milliárd Sm3, amiből a Shell részesedése 3,85 %-ot tett ki. A koncentráció foka a földgázkitermelés piacán is alacsony, figyelembe véve az óriásvállalatok (az ExxonMobil és a BP 10–20 %, illetve 5–10 % közti piaci részesedéssel rendelkezik) és a jelentős vállalatok (a Statoil és a Total nagyságrendileg 10–20 %, illetve 5–10 % közti piaci részesedéssel rendelkezik) jelenlétét, valamint a két állami tulajdonú vállalat, az orosz Grazprom és az algériai Sonatrach (30–40 %-os, illetve 10–20 %-os piaci részesedéssel (16) versenynyomását. A fenti tények is a versenynek való közvetlen kitettségre utalnak. |
IV. KÖVETKEZTETÉS
(18) |
Tekintettel az (5)–(17) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezőkre, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni Angliában, Skóciában és Walesben a következő szolgáltatások tekintetében:
|
(19) |
Mivel a piachoz való korlátlan hozzáférés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a (18) preambulumbekezdés a)–c) pontjában felsorolt szolgáltatások nyújtását Angliában, Skóciában és Walesben lehetővé tevő szerződéseket ítélik oda, sem pedig ha az ilyen tevékenységeknek az említett földrajzi területeken való folytatására írnak ki tervpályázatot. |
(20) |
E határozat alapját a Shell és az Egyesült Királyság hatóságai által benyújtott információk szerint, a 2009. október–december időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2004/17/EK irányelv nem alkalmazandó az ajánlatkérő felek által odaítélt, és Angliában, Skóciában vagy Walesben megvalósítandó következő szolgáltatásokat lehetővé tevő szerződésekre:
a) |
olaj- és gázfeltárás; |
b) |
olajkitermelés; és |
c) |
földgázkitermelés. |
2. cikk
Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2010. március 29-én.
a Bizottság részéről
Michel BARNIER
a Bizottság tagja
(1) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.
(2) Lásd különösen egy összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító 1999. szeptember 29-i, 2004/284/EK bizottsági határozatot (IV/M. 1383 sz. ügy – Exxon/Mobil) (HL L 103., 2004.4.7., 1. o.) és a további határozatokat, például egy összefonódást a 13/2004/EK tanácsi rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2007. május 3-i bizottsági határozatot (IV/M. 4545 sz. ügy – Statoil/Hydro).
(3) HL L 164. 1994.6.30., 3. o.
(4) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot, továbbá a valamivel frissebb, egy összefonódást a 139/2004/EGK tanácsi rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 2007. november 19-i bizottsági határozatot (COMP/M.4934 ügy – Kazmunaigaz/Rompetrol).
(5) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot ((25) és (27) preambulumbekezdés).
(6) Lásd a kérelem 5.2.1. pontját és az ott megjelölt forrásokat, különösen pedig a BP„Statistical Review of World Energy” című, 2009. júniusi kiadványát a kérelem mellékletében.
(7) Ebből 0,34 trillió Sm3 földgáz, ami 0,34 milliárd Sm3 oe-nek felel meg, és 3,4 milliárd hordót kitevő, 0,540 milliárd Sm3 kőolaj, ami így összesen 0,88 milliárd Sm3.
(8) Lásd különösen a fent említett Exxon/Mobil határozatot, továbbá a valamivel frissebb COMP/M.4934 ügy – KAZMUNAIGAZ/ROMPETROL határozatot.
(9) Lásd a kérelemhez csatolt, 2009. júniusi „BP Statistical Review of World Energy” (a továbbiakban: BP Statisztikák) 8. oldalát.
(10) Amelyek piaci részesedése alacsonyabb, mint az említett óriásvállalatoké.
(11) Egy összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek való nyilvánításáról (COMP/M.4180. ügy – Gaz de France/Suez) szóló, 2006. november 14-i 2007/194/EK bizottsági határozat. ( HL L 88., 2007.3.29., 47. o.)
(12) Lásd különösen a fent említett Gaz de France/Suez határozatot.
(13) Lásd a fent említett Statoil/Hydro ügyre vonatkozó határozat 1.2. pontját.
(14) Lásd például a fenti (4) preambulumbekezdésben említetteket.
(15) Lásd különösen a BP Statisztikák 24. oldalát.
(16) Lásd a fenti Statoil/Hydro határozatot.