23.7.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/10

A BIZOTTSÁG 637/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2000. május 4-i 930/2000/EK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelvek a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (5) 63. cikkére való hivatkozással meghatározták a fajtaelnevezések alkalmasságára vonatkozó általános szabályokat.

(3)

A 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv alkalmazásának céljából célszerű megállapítani a 2100/94/EK rendelet 63. cikkében meghatározott kritériumok részletes alkalmazási szabályait, különösen valamely fajtaelnevezésnek az említett cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározottak szerinti akadályaira vonatkozóan. Az első szakaszban ezeket a részletes szabályokat a következő akadályokra kell korlátozni:

—	valamely harmadik fél korábban szerzett joga által kizárt használat,

—	a fajtaelnevezés felismerésére vagy reprodukálására vonatkozó nehézségek,

—	olyan elnevezések, amelyek azonosak vagy összetéveszthetők egy másik fajta elnevezésével,

—	olyan elnevezések, amelyek azonosak vagy összetéveszthetők más elnevezésekkel,

—	a fajta jellemzői vagy más tulajdonságok tekintetében az elnevezés félrevezető vagy összetéveszthető lehet.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet a 2002/53/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének és a 2002/55/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének alkalmazása céljából a fajtaelnevezések választhatóságára vonatkozóan megállapítja a 2100/94/EK rendelet 63. cikkében meghatározott bizonyos feltételek alkalmazásának részletes szabályait.

2. cikk

(1) Harmadik fél korábban szerzett jogát képező védjegy a fajtaelnevezés Közösség területén való használatának akadályát képezi valamely olyan védjegynek a fajtaelnevezés jóváhagyása végett az illetékes hatóság részére történő bejelentése, amely védjegyet egy vagy több tagállamban vagy közösségi szinten a fajtaelnevezés jóváhagyását megelőzően az arra illetékes hatóságok bejegyeztek, és amely azonos az érintett fajtaelnevezéssel, vagy ahhoz hasonló, és amelyet olyan árukra vonatkozóan jegyeztek be, amelyek azonosak az érintett növényfajtával, vagy ahhoz hasonlók.

(2) Ha a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzései vagy eredetmegjelölései harmadik fél korábban szerzett jogát képezik, a fajtaelnevezés Közösség területén való használatának akadályát képezi az, ha az érintett növényfajtával azonos, vagy ahhoz hasonló termékre vonatkozó fajtaelnevezés a valamely tagállamban vagy a Közösségben az 510/2006/EK tanácsi rendelet (6) 3. cikkének (3) bekezdése, 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdése, 5. cikkének (6) bekezdése, 6. cikke és 7. cikkének (4) bekezdése vagy a 2081/92/EGK tanácsi rendelet (7) korábbi 17. cikke alapján védett földrajzi jelzés vagy eredetmegjelölés tekintetében sérti az 510/2006/EK rendelet 13. cikkét.

(3) A (2) bekezdésben említett, korábban szerzett jog miatti fajtaelnevezések alkalmasságának akadálya elhárítható, ha a fajtaelnevezés használatához a korábbi jog tulajdonosától írásos hozzájárulást kapnak, amennyiben a hozzájárulás a termék valódi származását illetően nem téveszti meg a nyilvánosságot.

(4) A kérelmezőnek a javasolt elnevezés egészére vagy egy részére vonatkozó korábban szerzett joga esetében a 2100/94/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

3. cikk

(1) A fajtaelnevezést a következő esetekben kell olyannak tekinteni, amely a felismerésre vagy reprodukálásra vonatkozóan a használói számára nehézséget okoz:

amennyiben ez „fantázianév” formájú:

i.	egyetlen betűből áll;

ii.	a Közösség valamely hivatalos nyelvén kiejthető szót nem képező betűsorból áll, vagy azt külön egységként tartalmazza, kivéve, ha ez a betűsor bevett rövidítés; a rövidítés legfeljebb 2-3 írásjeles sorozatra korlátozódhat az elnevezés elején és végén;

iii.	számot tartalmaz, kivéve, ha ez az elnevezés szerves részét képezi, vagy ha ez azt jelzi, hogy a fajta biológiailag rokon fajták számozott sorozatának egyike vagy az lesz;

iv.	háromnál több szóból vagy elemből áll, kivéve, ha a megfogalmazás könnyen felismerhető vagy reprodukálható;

v.	különösen hosszú szóból vagy elemből áll, vagy ilyet tartalmaz;

vi.	központozási jelet vagy más szimbólumot, kis- és nagybetűt vegyítve (kivéve, ha az első betű nagybetű és az elnevezés többi része pedig kisbetű), alsó indexet, felső indexet vagy rajzot tartalmaz;

amennyiben ez „kód” formájú:

i.	kizárólag egy vagy több számból áll, a beltenyésztett vonalak vagy a hasonlóan különleges fajtatípusok esetét kivéve;

ii.	egyetlen betűből áll;

iii.	tíznél több betűt vagy betűt és számot tartalmaz;

iv.	négynél több, egy vagy több betűből és egy vagy több számból álló váltakozó csoportot tartalmaz;

v.	központozási jelet vagy más szimbólumot, alsó indexet, felső indexet vagy rajzot tartalmaz.

(2) Fajtaelnevezésre vonatkozó javaslat benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a javasolt elnevezést „fantázianév” vagy „kód” formájúnak szánják-e.

(3) Ha a kérelmező nem nyilatkozik a javasolt elnevezés formájáról, akkor az elnevezést „fantázianévnek” kell tekinteni.

4. cikk

Valamely fajtaelnevezés egy másik fajtáéval való azonosságának vagy összetéveszthetőségének értékelése során a következőket kell alkalmazni:

„összetéveszthetőnek” kell tekinteni többek között az olyan fajtaelnevezést amely csak egyetlen betűben vagy ékezetekben tér el valamely közeli rokonságban álló fajba tartozó olyan fajtaelnevezéstől, amely fajta forgalmazását hivatalosan engedélyezték a Közösségben, az Európai Gazdasági Térségben, vagy az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (UPOV) valamely szerződő felének területén, vagy amelyre e területeken növényfajta-oltalom vonatkozik. Ha azonban már bevett rövidítésben, mint külön egységben lévő egyetlen betűnyi eltérés található, ezt nem kell összetéveszthetőnek tekinteni. Ugyanígy, ha az eltérő betű az elnevezést egy bejegyzett fajtaelnevezéstől világosan megkülönbözteti, ezt nem kell összetéveszthetőnek tekinteni. Két vagy több betűvel való eltérés nem tekinthető összetéveszthetőnek, kivéve, ha két betűt egyszerűen felcserélnek. Egyszámjegyű eltérés számok között (amennyiben fantázianévben szám megengedhető) nem tekinthető összetéveszthetőnek.

A 6. cikk sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni kód formájú fajtaelnevezésekre, ha a referencia-fajtaelnevezés szintén kód formájú. Kódok esetében egy írásjel, betű vagy szám eltérése a két kód megfelelő megkülönböztetésének tekintendő. A szóközöket figyelmen kívül kell hagyni a kód formájú elnevezések összehasonlításakor;

b)	a „közeli rokonságban álló fajok” jelentését az I. mellékletben szereplő fogalommeghatározás szerint kell érteni;

c)	„a többé nem létező fajta” a kereskedelemben már nem forgalmazott fajtát jelenti;

„a növényfajták hivatalos jegyzéke” kifejezést a mezőgazdasági növényfajok-, illetve zöldségfajok közös fajtajegyzékére vagy bármely más, a Közösségi Növényfajta-hivatal, illetve a Közösség vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak valamely hivatalos szerve, vagy az UPOV valamely szerződő fele által összeállított és vezetett fajtajegyzékre történő utalásnak kell tekinteni;

„fajta, amelynek fajtaelnevezése nem bír különleges jelentőséggel” azt a helyzetet jelenti, amikor a valamikor hivatalos növényfajta-jegyzékbe felvett és ezáltal különleges jelentőséget szerzett fajtaelnevezést a jegyzékből való törlését követő tízéves időszak letelte után úgy kell tekinteni, hogy elveszítette ezt a különleges jelentőséget.

5. cikk

Azon elnevezések, amelyeket rendszerint az áruk forgalmazásakor használnak, vagy amelyeket más jogszabályok szerint nem szabad használni, különösen a következőt jelentik:

a)	pénznemelnevezések, vagy tömeggel és mértékegységekkel összefüggő kifejezések;

b)	kifejezések, amelyeket a jogszabályok értelmében nem lehet a jogszabályokban előirányzott célokon kívül másra felhasználni.

6. cikk

Egy fajtanevet félrevezetőnek vagy összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha:

a)	azt a hamis benyomást kelti, hogy a fajtának különleges jellemzője vagy értéke van;

b)	azt a hamis benyomást kelti, hogy a fajta egy másik fajtával rokon vagy abból származik;

c)	valamely különleges jellemzőre vagy értékre utal oly módon, hogy azt a hamis benyomást kelti, hogy csak ez a fajta rendelkezik ezzel, miközben valójában ugyanannak a fajnak más fajtái is rendelkezhetnek ugyanazzal a jellemzővel vagy értékkel;

d)	valamely ismert kereskedelmi névhez való hasonlósága miatt, amennyiben nem bejegyzett védjegyről vagy fajtaelnevezésről van szó, azt sugallja, hogy a fajta egy másik fajta; vagy a kérelmező, a fajta fenntartásáért felelős személy vagy a nemesítő azonosságára vonatkozóan hamis benyomást kelt;

a következőkből áll vagy ezeket tartalmazza:

i.	nyelvtani közép- vagy felsőfokot;

ii.	a mezőgazdasági növényfajok vagy zöldségfajok csoportjain belül a növényvilág azon nemzetségének vagy fajának szokásos neve, ahová a fajta tartozik;

iii.	természetes vagy jogi személy nevét, vagy erre való utalást úgy, hogy az hamis benyomást kelt a kérelmező, a fajta fenntartásáért felelős személy vagy a nemesítő azonosságára vonatkozóan;

f)	földrajzi nevet tartalmaz, amely megtévesztheti a nyilvánosságot a a fajta jellemzői vagy értéke szempontjából.

7. cikk

A kód formában elfogadott fajtaelnevezéseket a vonatkozó, hivatalosan elismert növényfajták hivatalos tagállami jegyzékében vagy jegyzékeiben vagy a vonatkozó közös fajtajegyzékben megadott módon világosan fel kell tüntetni a következő magyarázatot tartalmazó lábjegyzettel: „kód formában engedélyezett fajtaelnevezés”.

8. cikk

A 930/2000/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

9. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azon fajtaelnevezések esetében, amelyeket a kérelmező 2000. május 25-e előtt nyújtott be az illetékes hatóságnak jóváhagyás céljából.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2) HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

(3) HL L 108., 2000.5.5., 3. o.

(4) Lásd a II. mellékletet.

(5) HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(6) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(7) HL L 208., 1992.7.24., 1. o.

I. MELLÉKLET

KÖZELI ROKONSÁGBAN ÁLLÓ FAJOK

A 4. cikk b) pontjában említett „közeli rokonságban álló fajok” meghatározására a következőket kell alkalmazni:

a)	amennyiben egynél több, ugyanazon nemzetségbe tartozó osztály van, az 1. pont alatt felsorolt osztályokat kell alkalmazni;

b)	amennyiben az osztályok több mint egy nemzetséget ölelnek fel, a 2. pont alatt felsorolt osztályokat kell alkalmazni;

c)	az 1. és 2. pont alatt felsoroltak között nem szereplő nemzetségekre és fajokra vonatkozóan a nemzetségeket általános szabályként osztálynak kell tekinteni.

1. Egy nemzetségen belüli osztályok

Osztályok	Tudományos név
1.1. osztály	Brassica oleracea
1.2. osztály	A Brassica oleraceán kívüli egyéb Brassica
2.1. osztály	Beta vulgaris – cukorrépa, takarmányrépa
2.2. osztály	Beta vulgaris – cékla, beleértve a cheltenham répát és a mángoldot is
2.3. osztály	A 2.1. és 2.2. osztályban felsoroltakon kívüli cékla
3.1. osztály	Cucumis sativus
3.2. osztály	Cucumis melo
3.3. osztály	A 3.1. és 3.2. osztályban felsoroltakon kívüli cucumis
4.1. osztály	Solanum tuberosum
4.2. osztály	A 4.1. osztályban felsoroltakon kívüli solanum

2. Egynél több nemzetséget felölelő osztályok

Osztályok	Tudományos név
201. osztály	Secale, Triticale, Triticum
203. osztály (1)	Agrostis, Dactylis, Festuca, Festulolium, Lolium, Phalaris, Phleum és Poa
204. osztály (1)	Lotus, Medicago, Ornithopus, Onobrychis, Trifolium
205. osztály	Cichorium, Lactuca

(1) A 203. és 204. osztály kialakítása nem csak a fajok közeli rokonsága alapján történt.

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

A Bizottság 930/2000/EK rendelete	(HL L 108., 2000.5.5., 3. o.)
A Bizottság 1831/2004/EK rendelete	(HL L 321., 2004.10.22., 29. o.)
A Bizottság 920/2007/EK rendelete	(HL L 201., 2007.8.2., 3. o.)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

930/2000/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk, a) pont	5. cikk, a) pont
5. cikk, c) pont	5. cikk, b) pont
6. cikk, a)–d) pont	6. cikk, a)–d) pont
6. cikk, e) pont, i és ii. alpont	6. cikk, e) pont, i és ii. alpont
6. cikk, e) pont, iv. alpont	6. cikk, e) pont, iii. alpont
6. cikk, f) pont	6. cikk, f) pont
7. cikk	7. cikk
—	8. cikk
8. cikk	9. cikk
Melléklet	I. melléklet
—	II. és III. melléklet