12.6.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 149/6 |
A BIZOTTSÁG 494/2009/EK RENDELETE
(2009. június 3.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 27 nemzetközi számviteli standard tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések. |
(2) |
A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2008. január 10-én közzétette az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások nemzetközi számviteli standard módosításait (a továbbiakban: az IAS 27 módosításai). Az IAS 27 módosításai meghatározzák, hogy a gazdálkodó egységeknek mely körülmények között kell konszolidált pénzügyi kimutatást készíteniük, hogy az anyavállalatoknak miként kell elszámolniuk a leányvállalatokban meglévő tulajdoni részesedéseik változásait, és hogy miként határozzák meg a veszteségek ellenőrző és nem ellenőrző részesedésre eső részét. |
(3) |
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IAS 27 módosítása megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív. |
(4) |
Az IAS 27 módosításainak elfogadása a nemzetközi számviteli standardok közötti összhang biztosítása érdekében maga után vonja az IFRS 1, IFRS 4 és IFRS 5 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, valamint az IAS 1, IAS 7, IAS 14, IAS 21, IAS 28, IAS 31, IAS 32, IAS 33 és IAS 39 standard és az Értelmezési Állandó Bizottság SIC-7 értelmezése módosítását. |
(5) |
Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. |
Az IFRS 1, IFRS 4 és IFRS 5 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, valamint az IAS 1, IAS 7, IAS 14, IAS 21, IAS 28, IAS 31, IAS 32, IAS 33 és IAS 39 standard és az Értelmezési Állandó Bizottság SIC 7 értelmezése az IAS 27 módosításainak megfelelően módosul. |
2. cikk
Az IAS 27 módosításait az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2009. június 30. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. június 3-án.
a Bizottság részéről
Charlie McCREEVY
a Bizottság tagja
(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.
(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.
MELLÉKLET
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK
IAS 27 |
Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások |
Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.
IAS 27 NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARD KONSZOLIDÁLT ÉS EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások
HATÓKÖR
1. |
Ezt a standardot kell alkalmazni egy anyavállalat ellenőrzése alatt álló gazdálkodó egységek csoportja konszolidált pénzügyi kimutatásainak elkészítésére és prezentálására. |
2. |
Ez a standard nem foglalkozik az üzleti kombinációk elszámolási módszereivel és azok konszolidációra gyakorolt hatásaival, beleértve az üzleti kombinációkból származó goodwillt is (lásd IFRS 3 Üzleti kombinációk). |
3. |
Ezt a standardot kell alkalmazni továbbá a leányvállalatokban, a közös vezetésű gazdálkodó egységekben és a társult vállalkozásokban lévő befektetések elszámolására, amennyiben a gazdálkodó egység választja, vagy a helyi előírások kötelezővé teszik számára az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítését. |
FOGALMAK
4. |
A következő kifejezések ebben a standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:
A konszolidált pénzügyi kimutatások egy csoport pénzügyi kimutatásai, amelyeket úgy prezentálnak, mintha azok egyetlen gazdasági egység pénzügyi kimutatásai lennének. Az ellenőrzés képesség egy gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására, a tevékenységéből származó haszon megszerzése érdekében. A csoport az anyavállalat és annak összes leányvállalata. Nem ellenőrző részesedés a leányvállalatban lévő olyan saját tőke, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tulajdonítható az anyavállalatnak. Az anyavállalat olyan gazdálkodó egység, amely egy vagy több leányvállalattal rendelkezik. Az egyedi pénzügyi kimutatások az anyavállalat, a társult vállalkozás befektetője, vagy a közös vezetésű gazdálkodó egység tulajdonosa által prezentált olyan pénzügyi kimutatások, amelyekben a befektetéseket a közvetlen tőkeérdekeltség, és nem a befektetést befogadó kimutatott eredménye és nettó eszközei alapján számolják el. A leányvállalat olyan gazdálkodó egység, beleértve a nem tőkeegyesítő társaságokat is, mint pl. a személyegyesítő társaságot, amelyet egy másik gazdálkodó egység (az anyavállalat) ellenőriz. |
5. |
Az anyavállalat vagy egy leányvállalata lehet egy társult vállalkozás befektetője vagy egy közös vezetésű gazdálkodó egység tulajdonosa. Ilyen esetekben az e standard alapján elkészített és bemutatott konszolidált pénzügyi kimutatásoknak az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések, valamint az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardoknak is meg kell felelniük. |
6. |
Az 5. bekezdésben meghatározott gazdálkodó egység esetében az egyedi pénzügyi kimutatások azok, amelyek az 5. bekezdésben hivatkozott pénzügyi kimutatásokon felül készítenek el és prezentálnak. Az egyedi pénzügyi kimutatásokat nem szükséges csatolni vagy mellékelni ezekhez a pénzügyi kimutatásokhoz. |
7. |
A leányvállalattal, társult vállalkozással, vagy közös vezetésű gazdálkodó egységben lévő érdekeltséggel nem rendelkező gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai nem egyedi pénzügyi kimutatások. |
8. |
A konszolidált pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó kötelezettség alól a 10. bekezdés szerint felmentett anyavállalat az egyedi pénzügyi kimutatásokat egyedüli pénzügyi kimutatásaiként prezentálhatja. |
A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK PREZENTÁLÁSA
9. |
Az anyavállalatnak, a 10. bekezdésben meghatározott anyavállalat kivételével, olyan konszolidált pénzügyi kimutatásokat kell prezentálnia, amelyben a leányvállalatokban lévő befektetéseit ezen standard alapján konszolidálja. |
10. |
Az anyavállalatnak akkor és csak akkor nem szükséges konszolidált pénzügyi kimutatásokat prezentálnia, ha:
|
11. |
Az az anyavállalat, amely a 10. bekezdés alapján úgy dönt, hogy nem prezentál konszolidált pénzügyi kimutatásokat, és csak egyedi pénzügyi kimutatásokat prezentál, eleget tesz a 38–43. bekezdéseknek. |
A KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK HATÓKÖRE
12. |
A konszolidált pénzügyi kimutatásoknak az anyavállalat minden leányvállalatát tartalmazniuk kell (1). |
13. |
Az ellenőrzés létezése feltételezhető, ha az anyavállalat tulajdonában van – közvetlenül vagy a leányvállalatokon keresztül közvetve – az adott gazdálkodó egység feletti szavazati jogok több mint fele, kivéve, ha bizonyos meghatározott körülmények között egyértelműen bizonyítható, hogy az ilyen tulajdonlás nem testesít meg ellenőrzést. Az ellenőrzés akkor is fennáll, ha az anyavállalat a gazdálkodó egység szavazati jogainak kevesebb mint felét birtokolja, amennyiben (2):
|
14. |
A gazdálkodó egység birtokolhat olyan részvénywarrantokat, részvényvásárlási opciókat, törzsrészvényekre beváltható adósság- vagy tőkeinstrumentumokat, vagy más hasonló instrumentumokat, amelyek potenciálisan – ha lehívják vagy beváltják őket – szavazati jogot biztosítanak a gazdálkodó egységnek, vagy egy másik fél szavazati jogát csökkentik egy másik gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikáját illetően (potenciális szavazati jogok). Az aktuálisan lehívható vagy átváltható potenciális szavazati jogok létezését és hatását, beleértve a más gazdálkodó egységnél lévő potenciális szavazati jogokat is, figyelembe veszik annak megítélésekor, hogy az adott gazdálkodó egység képes-e egy másik gazdálkodó egység pénzügyi és működési politikájának irányítására. A potenciális szavazati jogok aktuálisan akkor nem hívhatók le vagy nem válthatók át, ha pl. azok egy jövőbeni időpontig vagy egy jövőbeni esemény bekövetkezéséig nem hívhatók le vagy nem válthatók át. |
15. |
Annak megítéléséhez, hogy a potenciális szavazati jogok hozzájárulnak-e az ellenőrzéshez, a gazdálkodó egység minden olyan tényt és körülményt megvizsgál (ideértve a potenciális szavazati jogok lehívási feltételeit és egyéb szerződéses megállapodásokat, akár egyenként, akár összevonva), amely hatással van a potenciális szavazati jogokra, kivéve a vezetésnek az ilyen jogok lehívására vagy átváltására vonatkozó szándékát és pénzügyi képességét. |
16. |
A leányvállalatot nem hagyják ki a konszolidációból egyszerűen amiatt, mert a befektető egy kockázati tőke szervezet, befektetési alap, zártvégű alap vagy hasonló gazdálkodó egység. |
17. |
A leányvállalatot akkor sem lehet kihagyni a konszolidációból, ha a tevékenysége eltér a csoport más tagjainak üzleti tevékenységétől. Az ilyen leányvállalatok konszolidálásával, és a leányvállalatok eltérő üzleti tevékenységeiről szóló további információk konszolidált pénzügyi kimutatásokban való közzétételével fontos információkat szolgáltatnak. Például az IFRS 8 Működési szegmensek standard által megkövetelt közzétételek segítik a csoporton belüli különböző üzleti tevékenységek jelentőségének megértését. |
KONSZOLIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK
18. |
A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésekor a gazdálkodó egység tételesen összesíti az anyavállalat és leányvállalatai pénzügyi kimutatásait úgy, hogy az eszközök, a kötelezettségek, a saját tőke, a bevételek és a ráfordítások hasonló tételeit összeadják. Annak érdekében, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatások a csoportról, mint egyetlen gazdasági egységről nyújtsanak pénzügyi információt, a következő lépéseket teszik:
|
19. |
Ha vannak potenciális szavazati jogok, az eredmény arányait, valamint az anyavállalatra és a nem ellenőrző részesedésekre felosztott saját tőke változásait a jelenlegi tulajdoni érdekeltségek alapján határozzák meg, és azok a potenciális szavazati jogok lehetséges lehívását vagy átváltását nem tükrözik. |
20. |
A csoporton belüli egyenlegeket, ügyleteket, bevételeket és ráfordításokat teljes mértékben ki kell szűrni. |
21. |
A csoporton belüli egyenlegeket és ügyleteket – beleértve a bevételeket, a ráfordításokat és az osztalékokat – teljesen kiszűrik. A csoporton belüli ügyletekből származó, az eszközökben – pl. készletekben vagy befektetett eszközökben – megjelenített nyereségeket vagy veszteségeket teljesen kiszűrik. A csoporton belüli veszteségek értékvesztést jelezhetnek, amelyet meg kell jeleníteni a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A csoporton belüli ügyletekből keletkező nyereségek vagy veszteségek kiszűréséből származó átmeneti különbözetekre az IAS 12 Nyereségadók standard alkalmazandó. |
22. |
A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséhez felhasznált anyavállalati és leányvállalati pénzügyi kimutatásokat ugyanarra az időpontra kell összeállítani. Ha az anyavállalat és egy leányvállalat beszámolási időszakának vége eltér, a leányvállalat konszolidációs célokra további pénzügyi kimutatásokat készít az anyavállalat pénzügyi kimutatásainak időpontjára, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen. |
23. |
Amennyiben a 22. bekezdés szerint a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során a leányvállalatnak az anyavállalatétól eltérő időponttal elkészített pénzügyi kimutatásait használják fel, az ezen időpont és az anyavállalat pénzügyi kimutatásainak időpontja közötti időszakra eső jelentős ügyletek és események hatásaira vonatkozóan el kell végezni a megfelelő módosításokat. A leányvállalat és az anyavállalat beszámolási időszakának vége közötti eltérés semmiképpen sem haladhatja meg a három hónapot. A beszámolási időszak hossza és a beszámolási időszakok végei közötti eltérés időszakról időszakra ugyanaz kell, hogy legyen. |
24. |
A konszolidált pénzügyi kimutatásokat a hasonló körülmények közötti, hasonló ügyletekre és más eseményekre alkalmazott egységes számviteli politikák alapján kell elkészíteni. |
25. |
Ha a csoport egyik tagja a hasonló körülmények közötti, hasonló ügyletekre és más eseményekre a konszolidált pénzügyi kimutatásokban alkalmazottól eltérő számviteli politikákat alkalmaz, pénzügyi kimutatásait megfelelően módosítja a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésekor. |
26. |
A leányvállalat bevételeit és ráfordításait a konszolidált pénzügyi kimutatásokban az akvizíciónak az IFRS 3 standardban definiált időpontjától kezdve szerepeltetik. A leányvállalat bevételeinek és ráfordításainak az anyavállalat által az akvizíció időpontjára vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásaiban kimutatott eszközök és kötelezettségek értékén kell alapulniuk. Például az átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatásban az akvizíció időpontja után elszámolt értékcsökkenési leírásnak a kapcsolódó értékcsökkenthető eszközök azon valós értékén kell alapulnia, amely az akvizíció időpontjára vonatkozó, konszolidált pénzügyi kimutatásokban jelenik meg. A leányvállalat bevételeit és ráfordításait a konszolidált pénzügyi kimutatásokban addig az időpontig szerepeltetik, amíg az anyavállalat ellenőrzése a leányvállalat felett meg nem szűnik. |
27. |
A nem ellenőrző részesedéseket a pénzügyi helyzetre vonatkozó konszolidált kimutatásban a saját tőkén belül, az anyavállalat tulajdonosainak saját tőkéjétől elkülönítve kell prezentálni. |
28. |
Az eredményt és az egyéb átfogó jövedelem minden egyes összetevőjét az anyavállalat tulajdonosaihoz és a nem ellenőrző részesedésekhez kell hozzárendelni. A teljes átfogó jövedelmet akkor is hozzá kell rendelni az anyavállalat tulajdonosaihoz és a nem ellenőrző részesedésekhez, ha a nem ellenőrző részesedéseknél ez negatív egyenleget eredményez. |
29. |
Ha egy leányvállalatnak vannak olyan halmozódó elsőbbségi részvényei, amelyeket saját tőkeként soroltak be és amelyek nem ellenőrző részesedések birtokában vannak, az anyavállalat függetlenül attól, hogy az osztalékot jóváhagyták-e, az ilyen részvényekre járó osztalékokkal való módosítást követően számítja ki a nettó eredményből rá eső részt. |
30. |
Egy leányvállalatban lévő anyavállalati tulajdoni érdekeltségben bekövetkezett változásokat, ha azok nem eredményezik az ellenőrzés megszűnését, tőketranzakciókként számolják el (vagyis a tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletekként). |
31. |
Ilyen körülmények között az ellenőrző és a nem ellenőrző részesedések könyv szerinti értékét módosítani kell, hogy az tükrözze a leányvállalatban lévő relatív részesedéseiket. Bármely, a nem ellenőrző részesedések módosításának összege és a fizetett vagy kapott ellenérték valós értéke között fennálló különbséget közvetlenül a saját tőkében kell kimutatni, és az anyavállalat tulajdonosaihoz kell hozzárendelni. |
AZ ELLENŐRZÉS ELVESZTÉSE
32. |
Egy anyavállalat elvesztheti az ellenőrzést a leányvállalat felett az abszolút vagy a relatív tulajdonlási szintek változásával vagy ilyenek nélkül. Ez bekövetkezhet például akkor, amikor a leányvállalat állami, bírósági, közigazgatási vagy hatósági ellenőrzés alá kerül. Bekövetkezhet továbbá szerződéses megállapodás eredményeként is. |
33. |
Az anyavállalat két vagy több megállapodás (ügylet) révén is elvesztheti ellenőrzését a leányvállalat felett. Ugyanakkor néha a körülmények azt jelzik, hogy az összetett megállapodásokat egyetlen ügyletként kell elszámolni. Annak meghatározásakor, hogy vajon a megállapodásokat egyetlen ügyletként kell-e elszámolni, az anyavállalatnak a megállapodások összes feltételét és azok gazdasági hatásait figyelembe kell vennie. Az alábbiak közül egy vagy több jelzés lehet arra, hogy az anyavállalatnak az összetett megállapodásokat egyetlen ügyletként kell elszámolnia.
|
34. |
Ha az anyavállalat elveszti ellenőrzését a leányvállalat felett, akkor:
|
35. |
Ha az anyavállalat elveszti ellenőrzését a leányvállalat felett, az anyavállalatnak minden, azzal a leányvállalattal kapcsolatban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összeget ugyanazon az alapon kell elszámolnia, mint amit akkor írnának elő, ha az anyavállalat a kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket közvetlenül idegenítette volna el. Ezért ha a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt nyereséget vagy veszteséget a kapcsolódó eszközök vagy kötelezettségek elidegenítésén keletkezett eredménybe sorolják át, az anyavállalat a nyereséget vagy veszteséget a saját tőkéből az eredménybe sorolja át (átsorolás miatti módosításként) akkor, amikor a leányvállalat felett elveszti ellenőrzését. Például, ha a leányvállalatnak vannak értékesíthető pénzügyi eszközei és az anyavállalat elveszti ellenőrzését a leányvállalat felett, akkor az anyavállalatnak az eredménybe kell átsorolnia az ilyen eszközökkel kapcsolatban korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt nyereséget vagy veszteséget. Hasonló módon, ahogy a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt átértékelési többletet az eszköz elidegenítésekor közvetlenül a felhalmozott eredménybe vezetnék át, az anyavállalat az átértékelési többletet közvetlenül a felhalmozott eredménybe vezeti át, amikor a leányvállalat feletti ellenőrzését elveszti. |
36. |
A leányvállalat feletti ellenőrzés elvesztésekor a korábbi leányvállalatban megtartott befektetést vagy a korábbi leányvállalat által fizetendő, illetve neki járó összegeket más IFRS-ekkel összhangban kell elszámolni, attól az időponttól kezdve, amikor az ellenőrzést elveszti. |
37. |
Az ellenőrzés elvesztésének időpontjában a korábbi leányvállalatban megtartott befektetés valós értékét egy pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értékének, az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban, vagy adott esetben egy társult vállalkozásban vagy közös vezetésű gazdálkodó egységben lévő befektetés kezdeti megjelenítéskori bekerülési értékének kell tekinteni. |
A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN LÉVŐ BEFEKTETÉSEK ELSZÁMOLÁSA AZ EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN
38. |
Amikor a gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatást készít, akkor a leányvállalatokban, a közös vezetésű gazdálkodó egységekben és a társult vállalkozásokban lévő befektetéseket a következő módon kell elszámolnia:
A gazdálkodó egységnek a befektetések egyes csoportjaira azonos elszámolást kell alkalmaznia. A bekerülési értéken elszámolt befektetéseket az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard szerint kell elszámolni, ha azokat az IFRS 5 standarddal összhangban értékesítésre tartottnak minősítették (vagy részei egy értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportnak). Az IAS 39 szerint elszámolt befektetések értékelése ilyen esetben nem változik. |
38A. |
A gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásaiban az eredményben jeleníti meg a leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól származó osztalékot, ha osztalékhoz való jogát megállapították. |
38B. |
Ha egy anyavállalat a csoportja felépítését egy új gazdálkodó egység alapításával olyan módon szervezi át, hogy az az alábbi feltételeknek megfeleljen:
és az új anyavállalat az egyedi pénzügyi kimutatásaiban az eredeti anyavállalatba történt befektetéseit a 38. bekezdés (a) pontjának megfelelően számolja el, akkor az új anyavállalat a bekerülési értéket az átszervezés időpontjára vonatkozó, az eredeti anyavállalat egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő sajáttőketételekben való részesedésének könyv szerinti értékén értékeli. |
38C. |
Hasonlóan, egy gazdálkodó egység, amely nem anyavállalat, a 38B. bekezdés feltételeinek megfelelően alapíthat egy új gazdálkodó egységet, a saját anyavállalataként. A 38B. bekezdés előírásai egy ilyen átszervezésre is ugyanúgy vonatkoznak. Ilyen esetekben az „eredeti anyavállalat” és az „eredeti csoport” kifejezéseken „eredeti gazdálkodó egység” értendő. |
39. |
Ez a standard nem határozza meg, hogy mely gazdálkodó egységeknek kell nyilvánosan hozzáférhető egyedi pénzügyi kimutatásokat készíteniük. A 38. és a 40–43. bekezdések akkor alkalmazandók, amikor egy gazdálkodó egység a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokat készít. A gazdálkodó egység nyilvánosan elérhető konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készít a 9. bekezdésben előírtak alapján, kivéve, ha a 10. bekezdésben foglalt mentesség alkalmazható. |
40. |
Azokat a közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban lévő befektetéseket, amelyeket a konszolidált pénzügyi kimutatásokban az IAS 39 standard szerint számoltak el, a befektető egyedi pénzügyi kimutatásaiban is ugyanígy kell elszámolni. |
KÖZZÉTÉTEL
41. |
A konszolidált pénzügyi kimutatásokban az alábbi információkat kell közzétenni:
|
42. |
Ha egy olyan anyavállalatra vonatkozóan készítenek egyedi pénzügyi kimutatásokat, amely a 10. bekezdés alapján úgy dönt, hogy nem készít konszolidált pénzügyi kimutatásokat, az egyedi pénzügyi kimutatásokban közzé kell tenni:
|
43. |
Ha az anyavállalat (kivéve a 42. bekezdésben meghatározottat), a közös vezetésű gazdálkodó egység tulajdonosa vagy a társult vállalkozás befektetője egyedi pénzügyi kimutatásokat készít, ezen egyedi pénzügyi kimutatásokban közzé kell tenni:
továbbá azonosítani kell e standard 9. bekezdése, vagy az IAS 28 és az IAS 31 standardok szerint elkészített azon pénzügyi kimutatásokat, amelyekhez az egyedi pénzügyi kimutatások kapcsolódnak. |
HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS
44. |
A gazdálkodó egységnek ezt a standardot a 2005. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás javasolt. Ha a gazdálkodó egység egy 2005. január 1-je előtt kezdődő időszakra alkalmazza ezt a standardot, közzé kell tennie ezt a tényt. |
45. |
A gazdálkodó egységnek az IAS 27 standard 2008-as, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által tett, a 4., 18., 19., 26–37., valamint a 41.(e) és (f) bekezdésekben foglalt módosításait a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ugyanakkor a gazdálkodó egység nem alkalmazhatja ezeket a módosításokat a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra, kivéve, ha a (2008-ban a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által módosított) IFRS 3 standardot is alkalmazza. Ha a gazdálkodó egység a módosításokat 2009. július 1-jén megelőzően alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egységnek a módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmaznia, az alábbi kivételekkel:
|
45A. |
A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 38. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia attól a naptól kezdve, amikor az IFRS 5 standardot először alkalmazta. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. |
45B. |
A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, törölte a bekerülési érték módszerének 4. bekezdésben szereplő meghatározását, és beiktatta a 38A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyúttal az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 standard vonatkozó módosításait is alkalmaznia kell. |
45C. |
A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, beiktatta a 38B. és a 38C. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a bekezdéseket előretekintően, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban történő átszervezésekre kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ezen felül a gazdálkodó egység választhatja a 38B. és 38C. bekezdések visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását az azon bekezdések hatókörébe eső múltbeli átszervezésekre is. Ha azonban a gazdálkodó egység egy átszervezést a 38B. vagy 38C. bekezdésnek való megfelelés érdekében újra megállapít, akkor az összes ezt követő, ezen bekezdések hatókörébe eső átszervezést köteles újra megállapítani. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza ezeket a bekezdéseket, ezt a tényt közzé kell tennie. |
A (2003. ÉVI) IAS 27 VISSZAVONÁSA
46. |
Ez a standard hatályon kívül helyezi a (2003-ban módosított) IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standardot. |
(1) Ha egy akvizíciókor a leányvállalat megfelel az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard szerinti, értékesítésre tartottá minősítés feltételeinek, akkor azt azon standard szerint kell elszámolni.
(2) Lásd még a SIC-12 Konszolidáció – speciális célú gazdálkodó egységek értelmezést.
Függelék
Módosítások egyéb IFRS-ekhez
Az ebben a függelékben szereplő módosítások a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. Ha egy gazdálkodó egység az IAS 27 standard módosításait egy korábbi időszakra alkalmazza, ezeket a módosításokat erre a korábbi időszakra alkalmazni kell. A módosított bekezdésekben a törölt szöveg áthúzott és az új szöveg aláhúzott.
A1. |
A következő, 2009. július 1-jétől alkalmazandó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokban a „kisebbségi részesedés”-re történő utalások a megadott bekezdésekben „nem ellenőrző részesedés”-re módosulnak:
|
IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása
A2. |
Az IFRS 1 standard az alábbiak szerint módosul: A 26. bekezdés a következők szerint módosul:
A 34B. bekezdés után egy új cím és egy 34C. bekezdés kerül hozzáadásra, a következők szerint:
A következő 47J. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
A3. |
Az IFRS 5 standard az alábbiak szerint módosul: A 33. bekezdés a következők szerint módosul:
A következő 44B. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása
A4. |
A (2007-ben módosított) IAS 1 standard 106. bekezdése a következők szerint módosul:
A következő 139A. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IAS 7 Cash flow-k kimutatása
A5. |
Az IAS 7 standard az alábbiak szerint módosul: A 39. bekezdés feletti cím és a 39–42. bekezdések a következők szerint módosulnak:
A következő 42A. és 42B. bekezdés kerül hozzáadásra:
A következő 54. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai
A6. |
Az IAS 21 standard az alábbiak szerint módosul: A 48. bekezdés feletti cím módosul, és a 48A–48D. bekezdések hozzáadásra kerülnek, az alábbiak szerint:
A következő 60B. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések
A7 |
Az IAS 28 standard az alábbiak szerint módosul: A 18. és 19. bekezdés szövege a következők szerint módosul:
A következő 19A. bekezdés kerül hozzáadásra:
A következő 41B. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek
A8 |
Az IAS 31 standard az alábbiak szerint módosul: A 45. bekezdés a következők szerint módosul:
A következő 45A. és 45B. bekezdés kerül hozzáadásra:
A következő 58A. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés
A9 |
Az IAS 39 standard az alábbiak szerint módosul: A 102. bekezdés utolsó mondata a következők szerint módosul:
A következő 103E. bekezdés kerül hozzáadásra:
|
SIC-7 Az euró bevezetése
A10 |
A SIC-7 értelmezés az alábbiak szerint módosul: A „Hivatkozások” részben felvételre kerül a „(2008-ban módosított) IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások” standard. A 4. bekezdés a következők szerint módosul:
A „Hatálybalépés napja” cím alatt egy új bekezdés kerül hozzáadásra, az IAS 1 standard módosításai hatálybalépésének napját ismertető bekezdés után: „A (2008-ban a Nemzetközi Számviteli Standard Testület által módosított) IAS 27 standard módosította a 4.(b) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. július 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2008-ban módosított) IAS 27 standardot, akkor ezt a módosítást erre a korábbi időszakra alkalmazni kell.” |