27.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/15

A BIZOTTSÁG 436/2009/EK RENDELETE

(2009. május 26.)

a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 115. cikke (2) bekezdésére, valamint 121. cikkére,

mivel:

(1)

A 479/2008/EK rendelet módosította a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletben (2) megállapított, a borágazatra vonatkozó korábbi szabályozást, valamint a közösségi szőlőkataszter létrehozásáról szóló, 1986. július 24-i 2392/86/EGK tanácsi rendeletet (3)2009. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezte.

(2)	Jelenleg a kötelező információkat, valamint a szőlőkataszter frissítésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a 2392/86/EGK rendelet, a szőlőkataszter létrehozására vonatkozó részletes szabályokat pedig a 649/87/EGK bizottsági rendelet (4) állapítja meg.

(3)	A 479/2008/EK rendelet 108. cikke előírja, hogy bizonyos tagállamoknak szőlőkatasztert kell vezetniük, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(4)	Helyénvaló ezért a 649/87/EGK rendeletet hatályon kívül helyezni, valamint elfogadni a szőlőkataszterre vonatkozó részletes szabályokat.

(5)

A szőlőkataszter elsősorban a termelési potenciál nyomon követésére és ellenőrzésére irányul. A 479/2008/EK rendelet 116. cikke szerint a tagállamok biztosítják, hogy a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER). Különösen fontos előírni, hogy a termelők és a megművelt szőlőparcellák azonosítására szolgáló információk összeegyeztethetők legyenek az IIER-rel.

(6)	Azért, hogy a túlzott adminisztratív terheket a szőlőkataszter célkitűzéseit nem sértő módon el lehessen kerülni, fontos előírni, hogy a nagyon kis termeléssel rendelkező termelőkre ne vonatkozzon a kötelező információgyűjtés követelménye.

(7)

A szőlőkataszter gyakorlati használhatóságának céljából indokolt, hogy az abban feltüntetendő információk megfeleljenek a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK bizottsági rendelet (5) IV. címében (Termelési potenciál) előírt információkkal.

(8)

A szőlőtermelésre vonatkozó adatok egységessége érdekében a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, 1979. február 5-i 357/79/EGK tanácsi rendelet (6) keretében gyűjtött egyes adatoknak – különös tekintettel a szőlőparcella telepítési évére vonatkozó adatokra – szerepelniük kell a szőlőkataszterben.

(9)	Annak érdekében, hogy a szőlőkataszterben szereplő információk mindig a fennálló borpiaci helyzetet tükrözzék, helyénvaló előírni ezen információk folyamatos frissítését és rendszeres ellenőrzését.

(10)

A 479/2008/EK rendelet 111. cikke előírja, hogy borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben jelentést tesznek a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről, továbbá a bor- és a musttermelők, valamint a kereskedők – a kiskereskedők kivételével – évente jelentést tesznek készleteikről. Az említett cikk szerint továbbá a tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést tegyenek.

(11)	A jelentésekben szereplő adatok feldolgozásának elősegítése érdekében az illetékes közigazgatási egységhez beérkező jelentéseket az ugyanazon termelő által a tagállam más közigazgatási egységeihez benyújtott jelentésektől függetlenül kell vizsgálni.

(12)

Azoknak a termelőknek, akik a bortermelésre vonatkozó összes előírt információt egyetlen jelentésben tudják szolgáltatni, nem kell két jelentést készíteniük. A nagyon kis mennyiséget termelők felmentést kaphatnak a jelentéstétel alól, mivel össztermelésük a közösségi termelésnek viszonylag csekély hányadát teszi ki.

(13)	Rendelkezni kell arról is, hogy a borászati termékeket a nyilatkozatok határideje előtt értékesítő termelők is jelentést tegyenek.

(14)	A piacirányítás megkönnyítése érdekében meg kell határozni a jelentések elkészítésének határidejét. Mivel a szüret az egyes tagállamokban eltérő időben történik, indokolt a termelői bejelentések határidőit ennek megfelelően ütemezve megállapítani.

(15)	E rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében a nyomtatványokban célszerűnek tűnik meghatározni azokat az információkat, amelyeknek a jelentésekben szerepelniük kell, de a tagállamok dönthetnek arról, hogy a gazdasági szereplőknek milyen formában kell ezeket az információkat szolgáltatni.

(16)	Az igazgatási tevékenységek különböző területein a számítógépes eljárások használata fokozatosan felváltja a kézi adatfeldolgozást. Kívánatos tehát, hogy a kötelező bejelentések megtétele és feldolgozása során számítógépes és elektronikus eljárásokat is lehessen alkalmazni.

(17)	A teljes körű szőlőkataszterrel rendelkező tagállamok számára helyénvaló megengedni, hogy az abban szereplő egyes – például a területre vonatkozó – adatokat felhasználják. Kívánatos ezért bizonyos feltételek mellett a termelőket mentesíteni a területbejelentési kötelezettség alól.

(18)

Helyénvaló lehetővé tenni azon tagállamok számára, amelyek esetében a szőlőterület nem haladja meg az 500 hektárt vagy a bortermelés az 50 000 hektolitert, hogy bizonyos információkat ne kelljen bejelenteniük, valamint egyes adatok tekintetében – a későbbiekben meghatározandó feltételek mellett – mentesíthessék a termelőket a bejelentési kötelezettség alól.

(19)	Indokolt meghatározni azokat a határidőket, ameddig a tagállamoknak az adatokat össze kell gyűjteniük.

(20)

Jelenleg csak az érintettek által benyújtott szüreti és készletjelentések nyújtanak felvilágosítást a megtermelt bormennyiségről és a borkészletekről. Ezért megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az érintett felek által benyújtott jelentések teljesek és pontosak legyenek, oly módon, hogy a hiányzó jelentéseket, illetve a hibás vagy hiányos jelentéseket szankcionálni kell.

(21)	Ugyanezen okból elengedhetetlen meghatározni egyrészről azokat a határidőket, ameddig a tagállamoknak a kötelező bejelentések kapcsán összegyűjtött adatokat továbbítaniuk kell a Bizottsághoz, másrészről az adatok továbbításának formáját.

(22)

A borpiac figyelemmel kíséréséhez szükség van az e piacra vonatkozó bizonyos információkra. A különböző jelentések összefoglalóiban szereplő adatokon kívül rendelkezni kell a borkészletre és a bor felhasználására, valamint a bor árára vonatkozó információval. A tagállamok számára ezért helyénvaló előírni, hogy ezt az információt összegyűjtsék és meghatározott időpontokban közöljék a Bizottsággal.

(23)	Egyes tagállamok felmentést kaphatnak az árbejelentési kötelezettség alól, mivel össztermelésük a közösségi termelésnek viszonylag csekély hányadát teszik ki.

(24)	Helyénvaló ezért hatályon kívül helyezni az 1282/2001/EK bizottsági rendeletet (7), amely részletes végrehajtási szabályokat állapított meg a bortermékek azonosításához szükséges információgyűjtés és a borpiac felügyelete tekintetében.

(25)	A közösségi egységes piacra tekintettel a borászati termékek tárolásának és értékesítésének felügyeletéért felelős hatóságoknak rendelkezniük kell a közösségi szinten alkalmazandó egységes szabályoknak megfelelő ellenőrzések hatékony végrehajtásához szükséges eszközökkel.

(26)

A 479/2008/EK rendelet 112. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a borászati termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni. Az említett cikk (2) bekezdése szerint azok a természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek borászati termékeket tartanak, e termékek tekintetében kötelesek nyilvántartást vezetni az említett termékek be- és kitárolásáról.

(27)

A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv (8) a Közösségen belüli adóharmonizáció tekintetében előrelépést jelentett. A Közösségen belül alkalmazandó egységes szabályok meghatározása és az üzleti vállalkozásokra, valamint magánszemélyekre vonatkozó adminisztratív követelmények leegyszerűsítése érdekében a borászati termékek fuvarozásakor az adózási rendelkezések alkalmazásához szükséges kísérőokmányokat hivatalosan elismert kísérőokmánynak kell tekinteni.

(28)

Azokat a borászati termékeket, amelyekre nem vonatkoznak az említett, adózásra vonatkozó rendelkezések, valamint amelyeket kisüzemi bortermelők állítanak elő, fuvarozáskor olyan okmánynak kell kísérnie, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok figyelemmel kísérhessék e termékek mozgását. E célból elismerhető minden olyan kereskedelmi okmány, amely tartalmazza legalább a termék azonosításához és a szállítási útvonal nyomon követéséhez szükséges adatokat.

(29)

A szállítókra vonatkozó adminisztratív követelmények szükségtelen bonyolításának elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy egyes borászati termékek korlátozott távolságon belül történő szállítása vagy korlátozott mennyiségben és kis méretű tárolóedénybe töltve történő szállítása esetében nincs szükség kísérőokmányra.

(30)	A piaci szereplők adminisztratív tevékenységeik elvégzése során a papíralapú dokumentumokról fokozatosan áttérnek a számítógépes eljárások alkalmazására. Kívánatos tehát, hogy a kísérőokmányok és nyilvántartások elkészítésekor és használatakor számítógépes eljárásokat is lehessen alkalmazni.

(31)	A borászati termékek kivitele esetében a kísérőokmányok mellett további dokumentumok, például a kiviteli nyilatkozat megléte is kötelező. Ezért helyénvaló olyan további eljárásokat meghatározni, amelyek e dokumentumok elkészítésére és hitelesítésére vonatkoznak.

(32)

A nem palackozott borászati termékek szállítása különösen gondos felügyeletet igényel, mivel e termékek fokozottabban ki vannak téve a hamisítás veszélyének, mint az egyszer használatos záróeszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékek. Ilyen esetekben célszerű megkövetelni további információk szolgáltatását és a kísérőokmány előzetes hitelesítését.

(33)	Az illetékes hatóságok által végzendő ellenőrzések megkönnyítése érdekében meg kell követelni, hogy a harmadik országokból származó, szabad forgalomba bocsátott termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok hivatkozzanak a VI 1 okmányra.

(34)

Az adminisztratív kísérőokmányok és az egyszerűsített kísérőokmány elkészítésével kapcsolatos rendelkezések az egyes borkategóriákra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a tanúsítására vonatkozó szabályokra utalnak. Ezért fontos megállapítani a szóban forgó tanúsításra vonatkozó szabályokat. Meg kell határozni továbbá az egyes olyan borok származási bizonyítványára vonatkozó szabályokat is, amelyek szállítására nem vonatkoznak adózási rendelkezések, különösen kivitel esetén. A magánszemélyekre vonatkozó adminisztratív követelmények leegyszerűsítése és az illetékes hatóságok rutinfeladatok alóli tehermentesítése érdekében helyénvaló előírni, hogy az utóbbiak a meghatározott feltételeknek megfelelő feladókat a bor származási bizonyítványának kísérőokmányon való feltüntetésére felhatalmazhassák, ami azonban nem érinti a vonatkozó ellenőrzések elvégzését.

(35)

Célszerű meghatározni az illetékes hatóságok által abban az esetben hozandó intézkedéseket, ha a szállítást súlyos szabálytalanságot elkövető feladó végzi vagy a szállítás során szabálytalanság történik, megbizonyosodva arról, hogy a helyzet megoldása nem okoz a feltétlenül szükséges időtartamnál hosszabb késedelmet a szállítás során.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a nyilvántartásokra támaszkodva hatékonyan felügyelni tudják – különösen a különböző tagállamok szóban forgó hatóságai közötti együttműködés során – a borászati termékek mozgását és tárolását, helyénvaló a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat közösségi szinten harmonizálni.

(37)	A nyilvántartásokra vonatkozó követelmények teljesítése egyes piaci szereplők számára aránytalanul nagy adminisztratív terhet jelenthet. Ezért indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy mentesítsék ezeket a piaci szereplőket egyes követelmények alól.

(38)

Bizonyos borászati eljárások – elsősorban az alkoholtartalom-növelés, a savtartalom-növelés és az édesítés – során alkalmazott anyagok esetében különösen nagy a csalás veszélye. Ennélfogva ezen anyagokról nyilvántartást kell vezetni, hogy az illetékes hatóságok felügyelhessék azok mozgását és felhasználását.

(39)	Mivel a pezsgő és a likőrbor egyéb termékek hozzáadásával készül, ellenőrzésük különös figyelmet igényel. Ezért elő kell írni, hogy a nyilvántartásban további információkat is fel kell tüntetni.

(40)

A közösségi rendelkezésekben meghatározott, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmány rendkívül hasznos információforrás a borágazatra vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezések betartatásának ellenőrzéséért felelős szervek számára. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e rendelet alkalmazására vonatkozóan a saját területükről kiinduló szállítmányok tekintetében további rendelkezéseket állapítsanak meg.

(41)

A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendelet (9) 18. cikkének (1) bekezdése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy további vagy egyedi rendelkezéseket határozzanak meg a területükön szállított termékekre vonatkozóan. Az egyik rendelkezés szerint 2010. július 31-ig a szőlőmust sűrűségét Oechsle-fokban kifejezett sűrűséggel lehet helyettesíteni. Ezt a hagyományos gyakorlatot főként azok a mezőgazdasági kistermelők alkalmazzák, akiknek a sűrűségre vonatkozó új szabályok átvételéhez még néhány évre szükségük van. Helyénvaló ezért ezt az átmeneti rendelkezést továbbra is alkalmazni, hatályon kívül helyezve a 884/2001/EK rendeletet.

(42)	Kívánatos, hogy a tagállamok közöljék a Bizottsággal a kísérőokmányokra és a nyilvántartásokra vonatkozó címben szereplő rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok nevét és címét, hogy a Bizottság továbbítani tudja ezeket az információkat a többi tagállamnak.

(43)	Az e rendeletben előírt rendelkezések végrehajtásának igazolásához és ellenőrzéséhez szükséges információkat a tagállamoknak vizsgálat céljából kellő ideig meg kell őrizniük.

(44)

A szállítók méltányos elbírálásának biztosítása érdekében célszerű rendelkezni a nyilvánvaló tévedés, a vis maior és egyéb rendkívüli körülmények miatt bekövetkező konkrét esetekről. Helyénvaló továbbá szabályokat megállapítani a mesterségesen előidézett helyzetekre vonatkozóan, hogy ezekből ne származhasson haszon.

(45)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

SZŐLŐKATASZTER

1. cikk

Tárgy

E cím a 479/2008/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait állapítja meg a szőlőkataszter tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a) „termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül a csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely szőlővel beültetett területet művel meg;

b) „szőlőparcella”: szőlővel beültetett mezőgazdasági parcella a 796/2004/EK bizottsági rendelet (10) 2. cikkének 1a. pontja szerint;

c) „termelés alól kivont beültetett terület”: az összes szőlővel beültetett olyan terület, amely már nem áll rendszeres művelés alatt értékesíthető termék előállítása céljából.

3. cikk

A szőlőkataszterben szereplő információk

(1) A szőlőkataszter létrehozása és naprakészen tartása céljából a tagállamok összegyűjtik a következő adatokat:

a legalább 0,1 ha szőlővel beültetett területtel rendelkező vagy a közösségi vagy nemzeti szabályozás szerint bejelentéstételre köteles termelő esetében az alábbi információkat:

i.	azonosító;

ii.	a szőlőparcella helye;

iii.	a szőlőparcella területe;

iv.	a szőlőparcellán ültetett szőlő jellemzői;

v.	jogszerűtlen telepítés, telepítési jog és kivágási program a 479/2008/EK rendelet V. címe szerint;

vi.	szerkezetátalakítási, átállási és zöldszüreti támogatás a 479/2008/EK rendelet 11. és 12. cikke szerint;

b)	az a) pontban nem szereplő szőlőparcellák területe;

a 9. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére köteles természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportja esetében az alábbi információkat:

i.	azonosító;

ii.	a II. címben meghatározott kötelező bejelentések.

(2) A szőlőparcellák jellemzőire vonatkozó információkat külön fel kell tüntetni a gazdasági aktában. Ha a szőlőparcellák egységessége lehetővé teszi, az információk vonatkozhatnak több szomszédos parcellára vagy azok részeire is, amennyiben minden egyes érintett parcella azonosítható marad.

(3) A szőlőkataszter tartalmazza legalább az (1) bekezdés szerint összegyűjtött információkat, amelyeknek a részleteit és az azokra vonatkozó előírásokat e rendelet I. melléklete tartalmazza.

(4) Egyes tagállamok esetében azonban nem kell összegyűjteni, sem feltüntetni a szőlőkataszterben a következő információkat:

a)	az I. melléklet 1.1.3) pontjának és 1.2.5)–1.2.7) pontjának megfelelő információkat azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyekre a 479/2008/EK rendelet 95. cikke értelmében nem vonatkozik a közösségi telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás;

b)	az I. melléklet 1.2.9) és 1.2.10) pontjának megfelelő információkat azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyeket a kivágási program a 479/2008/EK rendelet 105. cikke értelmében nem érinti;

c)	az I. melléklet 1.2.3)b) és 1.2.3)c) pontjának megfelelő információkat azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint mentesülnek a borszőlőfajták osztálybasorolási kötelezettsége alól.

4. cikk

Az információk megőrzése és naprakészen tartása

A tagállamok gondoskodnak a szőlőkataszterben található információknak az érintett intézkedések nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges ideig, de mindenképpen legalább azt az évet követő öt borászati éven keresztül való megőrzéséről, amelyre ezek az információk vonatkoznak.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az összegyűjtött információk hozzáférhetővé válásának függvényében a szőlőkatasztert rendszeresen frissítik.

5. cikk

Az információk ellenőrzése

A termelők és a 9. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére köteles természetes vagy jogi személyek, illetve e személyek csoportjai esetében a tagállamok legalább ötévente ellenőrzik, hogy a gazdasági és termelési akta szerinti strukturális helyzet megegyezik-e a tényleges helyzettel. Az ellenőrzés alapján az aktákat ki kell igazítani.

II. CÍM

KÖTELEZŐ BEJELENTÉSEK ÉS A BORPIACI FELÜGYELETHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

6. cikk

Tárgy

E cím megállapítja a 479/2008/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait a kötelező bejelentésekre és a borpiaci felügyelethez szükséges információk összegyűjtésére vonatkozóan.

7. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a) „termelő”: szőlőt termelő természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja;

b) „kiskereskedő”: olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, akinek vagy amelynek az üzleti tevékenysége a bornak közvetlenül a fogyasztó részére, az egyes tagállamok által a kereskedelem és forgalmazás sajátos jellemzőit figyelembe véve meghatározandó kis mennyiségben történő értékesítésére irányul; azok kivételével, akik vagy amelyek nagy mennyiségű bor tárolására és palackozására berendezett pincészettel rendelkeznek.

I. FEJEZET

Kötelező bejelentések

8. cikk

Szüreti jelentés

(1) A termelők a tagállamok – adott közigazgatási egységen belüli – illetékes hatóságaihoz minden évben szüreti jelentést nyújtanak be, amely tartalmazza legalább a II. mellékletben és – adott esetben – a III. mellékletben meghatározott információkat.

A tagállamok engedélyezhetik egy jelentés benyújtását gazdaságonként.

(2) Nem kell szüreti jelentést benyújtaniuk:

a)	azon termelőknek, akik teljes szőlőtermelésüket feldolgozatlan állapotban fogyasztásra vagy aszalásra vagy pedig szőlőlévé való közvetlen feldolgozásra szánják;

b)	azon termelőknek, akiknek a gazdasága 0,1 hektárnál kisebb szőlőültetvényt tartalmaz és a termésnek semmilyen részét semmilyen formában nem hozták vagy hozzák forgalomba;

c)	azon termelőknek, akiknek a gazdasága 0,1 hektárnál kevesebb szőlőültetvényt tartalmaz, és akik teljes termését az a szövetkezet vagy egyesülés veszi át, amelyhez tartoznak, vagy amelyhez társultak.

A c) pont első bekezdése szerinti esetben a termelőknek jelentést kell tenniük az említett szövetkezetnek vagy egyesülésnek, feltüntetve az alábbiakat:

a)	a szőlőtermelő családneve, utóneve és címe;

b)	a leszállított szőlő mennyisége;

c)	a szőlőültetvény területe és helye.

A szövetkezet vagy egyesülés a rendelkezésére álló információk alapján ellenőrzi a jelentésben szereplő adatok pontosságát.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, és a 9. cikkből eredő kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok mentesíthetik a szüreti jelentés benyújtási kötelezettség alól:

a)	azokat a termelőket, akik teljes szőlőtermésüket maguk dolgozzák fel, vagy saját nevükben dolgoztatják fel borrá;

b)	azokat a termelőket, akik szövetkezethez vagy egyesüléshez tartoznak vagy társultak, és teljes termésüket szőlő és/vagy must formájában a szövetkezet vagy egyesülés részére juttatják el, beleértve a 9. cikk (3) bekezdésében említett termelőket.

9. cikk

Termelési jelentés

(1) Azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy e személyek csoportjainak, beleértve a szövetkezeteket is, amelyek a folyó évi termésből bort és/vagy mustot állítanak elő, minden évben legalább a IV. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó termelési jelentést kell benyújtaniuk a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságoknak.

A tagállamok engedélyezhetik egy jelentés benyújtását borkészítő létesítményenként.

(2) Nem kell termelési jelentést benyújtaniuk a 8. cikk (2) bekezdésében említett termelőknek, valamint azon termelőknek, akik a vásárolt termékeknek a saját üzemeikben történő feldolgozásával 10 hektoliternél kisebb mennyiségű bort állítanak elő, amelyet semmilyen formában nem hoztak vagy hoznak forgalomba.

(3) A termelési jelentés benyújtásának kötelezettsége alól ugyancsak mentességet kapnak azok a termelők, akik olyan szövetkezethez tartoznak vagy társultak, amely köteles jelentést benyújtani, és akik szőlőtermésüket ennek a szövetkezetnek leszállítják, de fenntartják a jogot, hogy családi fogyasztás céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget állítsanak elő.

(4) Azon természetes vagy jogi személyek, vagy e személyek csoportjai esetében, akik vagy amelyek bor előállítására alkalmas termékeket forgalmaznak, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelentés benyújtására kötelezett ezen termelők megkapják azokat a különféle adatokat, amelyek a jelentésük elkészítéséhez szükségesek.

10. cikk

Feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentés

(1) A tagállamok előírhatják, hogy azon természetes vagy jogi személyeknek, vagy e személyek csoportjainak, beleértve a szövetkezeteket is, akik vagy amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontok előtt borkészítéshez a folyó borászati évből származó termékeket dolgoztak fel és/vagy hoztak forgalomba, feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentést kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak.

(2) Nem kell feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentést benyújtaniuk azoknak a termelőknek, akik olyan szövetkezethez tartoznak, vagy olyannal társultak, amely köteles jelentést benyújtani, és akik szőlőtermésüket ennek a szövetkezetnek leszállítják, de fenntartják a jogot, hogy családi fogyasztás céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget állítsanak elő.

11. cikk

Készletjelentés

A természetes vagy jogi személyeknek, vagy e személyek csoportjainak – a magánfogyasztókon és kiskereskedőkön kívül – a július 31-én birtokukban lévő szőlőmust-, szőlőmustsűrítmény-, finomított szőlőmustsűrítmény- és borkészletekről minden évben jelentést kell benyújtaniuk a tagállamok illetékes hatóságainak, amely tartalmazza legalább az V. mellékletben szereplő információkat. A közösségi borászati termékek esetében a jelentés nem tartalmazza az ugyanabban a naptári évben szüretelt szőlőből előállított borászati termékek mennyiségét.

Azok a tagállamok azonban, amelyekben az éves bortermelés nem éri el a 50 000 hektolitert, a kis készlettel rendelkező kereskedőket – a kiskereskedők kivételével – mentesíthetik az első bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az illetékes hatóságok statisztikai adatokat tudnak szolgáltatni a Bizottságnak a tagállamban lévő készletekről.

II. FEJEZET

Közös rendelkezések

12. cikk

Formanyomtatványok

(1) A különböző jelentések minta-formanyomtatványait a tagállamok dolgozzák ki, és gondoskodnak arról, hogy a formanyomtatványok legalább a II., III., IV. és V. mellékletben előírt információkat tartalmazzák.

A formanyomtatványok eljuttatása és használata számítógépes rendszerek segítségével is történhet a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott szabályok szerint.

(2) Az említett formanyomtatványoknak nem kell külön hivatkozniuk a területre, ha a tagállam azt a jelentésben szereplő egyéb információkból, mint például a termőterületből, a gazdaság össztermeléséből, vagy a szőlőkataszterből teljes bizonyossággal meg tudja állapítani.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelentésekben szereplő információkat országos szinten központosítani kell.

13. cikk

Kapcsolat a szőlőkataszterrel

E rendelet 8. és 9. cikkétől, valamint II. és IV. mellékletétől eltérően, a 479/2008/EK rendelet 108. cikkének megfelelően évente aktualizált szőlőkataszterrel vagy más hasonló közigazgatási ellenőrző eszközzel rendelkező tagállamok mentesíthetik az e cikkekben említett természetes vagy jogi személyeket, e személyek csoportjait vagy termelőket a terület-bejelentési kötelezettség alól.

Ebben az esetben a tagállamok illetékes hatóságai maguk töltik ki a jelentéseket, a szőlőkataszterben szereplő adatok alapján jelölve meg a területet.

14. cikk

Mentességek

(1) Azok a tagállamok, amelyek esetében a szőlőterület nem haladja meg az 500 hektárt, valamint a 8., 9. és 10. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő egyes információk más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre állnak, e jelentésekből kihagyhatják ezeket az információkat.

Azok a tagállamok, amelyek esetében a szőlőterület nem haladja meg az 500 hektárt, valamint a 8., 9. és 10. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő összes információ más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre áll, mentesíthetik a piaci szereplőket e jelentések bármelyike benyújtásának kötelezettsége alól.

(2) Azok a tagállamok, amelyek esetében a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert, valamint a 11. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő egyes információk más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre állnak, e jelentésekből kihagyhatják ezeket az információkat.

Azok a tagállamok, amelyek esetében a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert, valamint a 11. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő összes információ más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre áll, mentesíthetik a piaci szereplőket e jelentések benyújtásának kötelezettsége alól.

(3) Azok a tagállamok, amelyek számítógépes rendszerével kapcsolatot lehet teremteni a nyilatkozattevők, a bejelentett termelés és az érintett szőlőültetvények parcellái között, eltekinthetnek attól, hogy a termelők feltüntessék a 8. cikk szerint összeállított II. mellékletben szereplő parcellasorszámot. A kapcsolatot elsősorban a gazdaság kódja, a blokkazonosítóra vagy a szőlőkataszterben szereplő információra való hivatkozás teszi lehetővé.

15. cikk

Betartandó feltételek

(1) A bortól eltérő termékmennyiségek bor hektoliterbe való átszámításához a tagállamok együtthatókat határozhatnak meg, amelyek az objektív kritériumoktól függően változhatnak, befolyásolva az átváltást. A tagállamok az együtthatókat a 19. cikk (1) bekezdésében említett összefoglalóval együtt juttatják el a Bizottsághoz.

(2) A 9. cikkben előírt termelési jelentésben feltüntetendő bormennyiség az elsődleges alkoholos erjedés befejeztével nyert teljes mennyiség, beleértve a borseprőt is.

16. cikk

A jelentések benyújtásának időpontja

(1) A 8. és 9. cikkben említett jelentéseket legkésőbb január 15-ig kell benyújtani. A tagállamok azonban ennél korábbi időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak. Meghatározhatják továbbá azt az időpontot, amikor a jelentések elkészítéséhez számba kell venni a készletmennyiséget.

(2) A 11. cikkben említett jelentéseket a július 31-i készletmennyiségek vonatkozásában legkésőbb szeptember 10-ig kell elkészíteni. A tagállamok azonban ennél korábbi időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak.

17. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok ellenőrzéseket végeznek és meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelentések a valósággal megegyező információkat tartalmazzanak.

18. cikk

Szankciók

(1) Azok, akiknek szüreti, termelési vagy készletjelentéseket kell benyújtaniuk és azt az e rendelet 16. cikkében meghatározott időpontokig – leszámítva a vis maior esetét – nem teszik meg, nem jogosultak a 479/2008/EK rendelet 12., 15., 17., 18. és 19. cikkében előírt intézkedésekre a szóban forgó és az azt követő borászati évben.

Ha azonban a késedelem az e rendelet 16. cikkében előírt határidőkhöz képest legfeljebb 10 munkanap, akkor a folyó borászati évre fizetendő összeget az illetékes hatóság – a tagállam által alkalmazott szankciók sérelme nélkül – a késedelemmel arányos százalékkal csökkenti.

(2) A vis maior esetét kivéve, abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett jelentéseket a tagállamok illetékes hatóságai hiányosnak vagy pontatlannak ítélik, és ha a hiányzó vagy pontatlan információ lényeges a 479/2008/EK rendelet 12., 15., 17., 18. és 19. cikkében említett intézkedések megfelelő alkalmazása szempontjából, a fizetendő támogatást – a tagállam által alkalmazott szankciók sérelme nélkül – arányosan csökkenteni kell az illetékes hatóság által az elkövetett kötelezettségszegés súlyosságának függvényében megállapított összeggel.

III. FEJEZET

A tagállamok bejelentési kötelezettsége

19. cikk

A tagállamok jelentései

(1) A tagállamok elektronikus úton közlik a Bizottsággal:

A folyó borászati évvel kapcsolatosan:

i.	legkésőbb szeptember 15-ig a területükön előállított borágazati termékek valószínűsíthető mennyiségére vonatkozó becsléseket;

ii.	legkésőbb november 30-ig a területükön előállított bortermékek készleteire és felhasználására vonatkozó becsléseket;

iii.	legkésőbb április 15-ig a termelési jelentésekre vonatkozó végleges eredményt.

Az elmúlt borászati évekkel kapcsolatosan:

i.	legkésőbb november 30-ig a borászati év végére vonatkozó készletjelentések összegzését;

ii.	legkésőbb december 15-ig az előző borászati évre vonatkozó előzetes jelentést;

iii.	legkésőbb március 15-ig az előző borászati évet megelőző évre vonatkozó végleges jelentést.

(2) Ezeket a jelentéseket el kell küldeni az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (EUROSTAT).

A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan új és fontos tényről, amely jelentősen megváltoztathatja a rendelkezésre álló és a felhasznált mennyiségekre vonatkozó, az előző évek végleges adatain alapuló becsléseket.

(3) Az árak alakulásának megállapítása céljából azok a tagállamok, amelyek bortermelése az elmúlt 5 évben átlagban meghaladta a Közösség teljes bortermelésének 5 %-át, a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1. pontja szerinti borokra vonatkozóan elküldik a Bizottságnak:

a)	legkésőbb minden hónap 15-ig az előző hónapi árakra vonatkozó összefoglalót; vagy

b)	2009. augusztus 1-jén azokat a nyilvános információforrásokat, amelyeket az ármegállapítás szempontjából megbízható forrásnak tartanak.

A tagállamok meggyőzödnek arról, hogy a Bizottság jogosult a b) pont alatti információforrásokban található adatok közzétételére.

A tagállamok a területükön termelt fehér- és vörösborra vonatkozó összesen 8 legreprezentatívabb árjegyzést kijelölve kiválasztják a megfigyelendő piacot.

Az árak hordós termékek termelő telephelyén történő átvételére vonatkoznak, EUR/fok/hektoliterben vagy EUR/hektoliterben kifejezve.

IV. FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

20. cikk

Általános rendelkezések

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok szüreti, termelési, feldolgozási és/vagy forgalmazási, illetve készletjelentésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek részletesebb tájékoztatást írnak elő, különösen, ha a személyek szélesebb körére terjednek ki, mint amit a 8., 9. és 11. cikk tartalmaz.

III. CÍM

A BORÁSZATI TERMÉKEK FUVAROZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÍSÉRŐOKMÁNYOK ÉS A BORÁGAZATBAN VEZETENDŐ NYILVÁNTARTÁSOK

I. FEJEZET

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

21. cikk

Tárgy és hatály

(1) E cím – a 92/12/EGK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül – a 479/2008/EK rendelet 112. cikke alkalmazásának részletes szabályait állapítja meg az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (11) I. mellékletének XII. részében említett borágazati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok tekintetében. Megállapítja:

a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok elkészítésére vonatkozó szabályokat:

i.	egy adott tagállam területén belül, amennyiben a szóban forgó szállítmányokat nem kíséri a 92/12/EGK irányelven alapuló közösségi szabályok alapján megkövetelt okmány;

ii.	harmadik országba irányuló kivitel esetében;

iii.

a Közösségen belüli kereskedelemben:

—	ha a szállítást olyan kistermelő végzi, akitől az a tagállam, ahonnan a szállítás indul, nem követeli meg egyszerűsített kísérőokmány kiállítását, vagy

—	ha a szállításra kerülő borászati termék nem jövedékiadó-köteles;

az alábbi dokumentumok elkészítésére vonatkozó további rendelkezéseket:

i.	adminisztratív kísérőokmány, vagy az azt helyettesítő kereskedelmi okmány;

ii.	egyszerűsített kísérőokmány, vagy az azt helyettesítő kereskedelmi okmány;

c)	az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok származási bizonyítványára vonatkozó szabályokat az e borok fuvarozásához szükséges kísérőokmányokban.

(2) E cím megállapítja továbbá a foglalkozásuknál fogva borászati termékeket tartó személyek által vezetendő betárolási és kitárolási nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.

22. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a) „termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, akinek vagy amelynek friss szőlő, szőlőmust vagy még erjedésben lévő újbor van vagy volt a birtokában, és aki vagy amely azokat borrá feldolgozza vagy feldolgoztatja;

b) „kistermelő”: olyan termelő, aki évente átlagosan 1 000 hektoliter bornál kevesebbet termel;

c) „kiskereskedő”: olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, akinek vagy amelynek az üzleti tevékenysége a bornak közvetlenül a fogyasztó részére, az egyes tagállamok által a kereskedelem és forgalmazás sajátos jellemzőit figyelembe véve meghatározandó kis mennyiségben történő értékesítésére irányul; azok kivételével, akik vagy amelyek nagy mennyiségű bor tárolására és adott esetben palackozására berendezett pincészettel rendelkeznek, vagy akik, illetve amelyek nem palackozott borral vándorkereskedői tevékenységet folytatnak;

d) „adminisztratív kísérőokmány”: a 2719/92/EGK bizottsági rendelet (12) követelményeinek megfelelő okmány;

e) „egyszerűsített kísérőokmány”: a 3649/92/EGK bizottsági rendelet (13) követelményeinek megfelelő okmány;

f) „készleteket nem tartó kereskedő”: az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja, aki vagy amely borászati termékeket foglalkozásszerűen vásárol vagy értékesít anélkül, hogy lennének a szóban forgó termékek raktározásra szolgáló helyiségei;

g) „záróeszköz”: az ötliteres vagy ennél kisebb névleges térfogatú tárolóedények lezárására szolgáló eszköz;

h) „palackozás”: az érintett termékek 60 litert meg nem haladó térfogatú tárolóedényekbe töltése kereskedelmi céllal;

i) „palackozó”: az a természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportja, aki vagy amely palackozást végez, illetve saját nevében palackozást végeztet.

Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a tagállamok legalább három egymást követő borászati évre nézve veszik figyelembe az átlagos termelési szintet. A tagállamoknak nem kell kistermelőnek tekinteniük azokat a termelőket, akik friss szőlőt vagy szőlőmustot vásárolnak borrá történő feldolgozás céljából.

II. FEJEZET

A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok

23. cikk

Tárgy

A számítógépes eljárások lehetséges használata ellenére minden természetes vagy jogi személy, illetve ezek csoportja – ideértve az olyan, készleteket nem tartó kereskedőket, akiknek állandó lakhelyük vagy bejegyzett székhelyük a Közösség vámterületén van, és akik borászati terméket szállítanak vagy szállíttatnak – saját felelősségére állítja ki az adott szállítmányt kísérő okmányt (a továbbiakban: „kísérőokmány”).

24. cikk

Elismert kísérőokmányok

(1) Kísérőokmányként a következők ismerhetők el:

azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak:

i.	a jövedéki adó felfüggesztésével történő forgalomba bocsátás esetén a 2719/92/EGK rendeletnek megfelelően kiállított adminisztratív kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány;

ii.	a Közösségen belüli mozgás és a kiindulási hely szerinti tagállamban fogyasztásra bocsátás esetén a 3649/92/EGK rendeletnek megfelelően kitöltött, egyszerűsített kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány;

azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak – ideértve adott esetben a kistermelők által előállított bor esetét is: a legalább a VI. melléklet C. pontjában említett információkat, valamint a tagállamok által esetlegesen előírt további információkat tartalmazó, e rendeletnek megfelelően elkészített okmány.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve:

a)	a tagállamok a területükről kiinduló szállítások tekintetében előírhatják a kísérőokmány VII. mellékletben szereplő minta alapján történő elkészítését;

b)	a tagállamok a saját területükről kiinduló és ott végződő szállítások esetében eltérhetnek a VII. mellékletben szereplő mintától, mellőzve a kísérőokmány mezőkre osztását, valamint a szükséges információk számozását.

25. cikk

Mentességek

A 23. cikktől eltérően nem szükséges kísérőokmány:

a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedényben elhelyezett borászati termékek esetében:

a szőlőtermelők által a saját szőlőültetvényükről vagy más, hozzájuk tartozó telephelyéről saját nevükben szállított szőlő – akár zúzott, akár nem –, illetve szőlőmust szállításakor abban az esetben, ha a teljes közúti távolság nem haladja meg a 40 kilométert, és a szóban forgó szállítás:

—	egyéni termelő esetében annak borkészítő létesítményébe történik,

—	csoporthoz tartozó termelő esetében a csoport borkészítő létesítményébe történik;

ii.

a termelők vagy – a címzettek kivételével – a nevükben harmadik személyek által a termelők szőlőültetvényeiről elszállított szőlő (akár zúzott, akár nem) szállításakor:

—	ha a szóban forgó szállítás a címzettnek az ugyanazon a szőlőtermő övezeten belül fekvő borkészítő létesítményéhez történik, és

—	ha a teljes közúti távolság nem haladja meg a 40 kilométert; kivételes esetben ezt a távolságot az illetékes hatóságok hetven kilométerben állapíthatják meg;

iii.	borecet szállításakor;

iv.

amennyiben az illetékes hatóság engedélyezte, az ugyanazon helyi közigazgatási egységen belül vagy a közvetlen szomszédságban fekvő, helyi közigazgatási egységig, vagy – egyéni engedély megléte esetén – az ugyanazon a regionális közigazgatási egységen belül történő szállítás esetében, ha:

—	a terméket, a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjára is figyelemmel, egyazon vállalkozás egyik telephelyéről a másikra szállítják, vagy

—	a termék esetében nem történik tulajdonosváltozás, és ha a szállítást borkészítés, -feldolgozás, -tárolás, illetőleg -palackozás céljából hajtják végre;

szőlőtörköly és borseprő szállításakor:

—	a lepárlóüzemig abban az esetben, ha a terméket annak a tagállamnak az illetékes hatóságai által előírt szállítólevél kíséri, ahonnan a szállítás indul, vagy

—	ha a szállítást – az 555/2008/EK rendelet 22. cikke alkalmazásában – a terméknek a borkészítési eljárásból felügyelet mellett történő kivonása céljából hajtják végre;

a 60 literes vagy annál kisebb névleges térfogatú tárolóedényekben lévő termékek esetén a 92/12/EGK irányelvre is figyelemmel:

öt liter vagy annál kisebb névleges térfogatú, címkézett, egyszer használatos záreszközzel ellátott tárolóedényekben elhelyezett termékek szállításakor, amennyiben a teljes mennyiség nem haladja meg:

—	az 5 litert szőlőmustsűrítmény esetében (akár finomított akár nem),

—	a 100 litert más termékek esetében;

ii.	a diplomáciai képviseletek, konzulátusok és hasonló létesítményeknek szánt bor vagy szőlőlé szállításakor – a számukra nyújtott kedvezmények határain belül;

iii.

azon bor vagy szőlőlé szállításakor:

—	amelyet magánháztartások költöztetésénél tárolóedényben helyeznek el és nem értékesítésre szánnak,

—	amelyet hajók, repülőgépek fedélzetén vagy vonaton ottani fogyasztás céljára helyeznek el;

iv.	a magánszemélyek által szállított és az a) pontban említett szállítmányoktól eltérő, a címzett vagy a címzett családja személyes fogyasztására szánt bor vagy részben erjedt szőlőmust szállításakor abban az esetben, ha a szállított mennyiség nem haladja meg a harminc litert;

v.	bármely tudományos vagy műszaki kísérletre szánt termék szállításakor, amennyiben a teljes szállított mennyiség nem haladja meg az 1 hektolitert;

vi.	a kereskedelmi minták szállításakor;

vii.	a hivatalos szervnek vagy laboratóriumnak küldött minták szállításakor.

Kivételes esetben az első albekezdés a) pontjának i. alpontjában említett negyven kilométeres távolságot az illetékes hatóságok hetven kilométerben állapíthatják meg.

Bármely, az első albekezdés b) pontjának i–v. alpontjában említett kísérőokmány bemutatásának követelménye alóli mentesség esetén a feladóknak – a kiskereskedők vagy a terméket alkalomszerűen más magánszemélyeknek értékesítő magánszemélyek kivételével – mindvégig képeseknek kell lenniük bizonyítani minden, a III. fejezetben előírt nyilvántartásra, vagy más, az érdekelt tagállam által megkövetelt nyilvántartásra előírt bejegyzés helyességét.

26. cikk

Kísérőokmány elkészítése

(1) A kísérőokmányt akkor készítették el megfelelően, ha tartalmazza a VI. mellékletben előírt információkat.

(2) A kísérőokmány csak egy szállításhoz használható fel.

(3) A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében előírt kísérőokmányok – az illetékes hatóságok által megállapított részletes szabályok szerint – számítógépes rendszerek segítségével is elkészíthetők és kibocsáthatók.

Az elektronikus kísérőokmányok tartalmának meg kell egyeznie a papíralapú okmányok tartalmával.

27. cikk

Kísérőokmány használata kivitel esetében

(1) A Közösség vámterületén kívül letelepedett címzett esetében a szállítmányt kísérő okmány eredeti példányát és egy másolatát vagy, adott esetben, annak az 1-es és 2-es számú másolatát a kiviteli nyilatkozat alátámasztására az exportáló tagállam illetékes vámhivatalának be kell mutatni. A vámhivatal meggyőződik arról, hogy feltüntették-e egyrészről a kiviteli nyilatkozaton a bemutatott okmány típusát, dátumát és számát, másrészről a kísérőokmány eredeti példányán és másolatán vagy adott esetben a kísérőokmány két másolatán a kiviteli nyilatkozat típusát, dátumát és számát.

A Közösség vámterületéről történő kilépés helye szerinti vámhivatal a kísérőokmány két másolatán feltünteti a IX. mellékletben szereplő megfelelő szöveget, amelyet pecsétjével is hitelesít. A kísérőokmány lepecsételt és a megfelelő szöveget tartalmazó másolatait azután átadja az exportőrnek vagy képviselőjének. Az exportőr vagy képviselője gondoskodik arról, hogy a kivitt terméket kísérje az okmány egy példánya.

(2) A (1) bekezdés első albekezdésében említett adatok legalább az okmány típusát, dátumát és számát, a kiviteli nyilatkozat vonatkozásában pedig a kivitel tekintetében illetékes hatóság nevét és címét rögzítik.

(3) Azokat a borászati termékeket, amelyeket a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (14) és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (15) szerinti passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamelyik tagállamába ideiglenes jelleggel, raktározás, érlelés és/vagy palackozás céljából vittek ki, a Vámegyüttműködési Tanács 1963. december 3-i ajánlásában megállapított adatlap kíséri. Ezen adatlapon a termékleírásra fenntartott rovatokban fel kell tüntetni a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő leírást, valamint a fuvarozott bormennyiségeket.

Ezen információkat annak a kísérőokmánynak az eredeti példányáról veszik át, amely a bort az adatlapot kibocsátó vámhivatalhoz való szállítás során kíséri. A fent említett, a szállítmányt előzőleg kísérő kísérőokmány típusát, dátumát és számát szintén fel kell jegyezni az adatlapra.

Abban az esetben, ha az adatlapot az első albekezdésben említett termékeknek a Közösség vámterületére történő újrabehozatala esetén az illetékes EFTA vámhivatal jogszerűen állítja ki, ezt az adatlapot – a Közösségen belüli rendeltetési hely szerinti vagy a forgalomba bocsátást végző vámhivatalig történő szállítás tekintetében – a kísérőokmánnyal egyenértékűnek kell tekinteni, feltéve, hogy az adatlap termékleírásra fenntartott rovata tartalmazza az első albekezdés szerinti információkat.

A Közösségen belüli érintett vámhivatal a címzett vagy annak képviselője által átadott okmány másolatát vagy fénymásolatát hitelesíti és e rendelet alkalmazásának céljából visszaadja.

(4) Az e rendeletnek megfelelő kísérőokmánnyal ellátott, harmadik országokba exportált, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásakor a kísérőokmányt a többi szükséges igazoló okmánnyal együtt be kell mutatni az illetékes hatóságnak abban az esetben, ha a termék nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek és nem képez a 2913/92/EGK és a 2454/93/EGK rendelet szerinti tértiárut. Amennyiben az igazoló okmányok kielégítőnek bizonyulnak, az érintett vámhivatal a címzett, illetve képviselője által átadott, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló dokumentum másolatát vagy fénymásolatát hitelesíti és e rendelet alkalmazásának céljából visszaadja.

28. cikk

Palackozatlan termékek szállítása

(1) Ha a kísérőokmányt egy borászati termék 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedényekben történő szállításához készítik, az okmány hivatkozási számát annak az illetékes hatóságnak kell meghatároznia, amelynek a neve és a címe az okmányon fel van tüntetve. Ez a hatóság lehet adóellenőrzési szerv.

(2) A hivatkozási számnak:

a)	folyamatos sorszámozás részét kell képeznie;

b)	előre a dokumentumra nyomtatott számnak kell lennie.

Számítógépes rendszer használata esetén a b) pont alatti feltételnek nem kell teljesülnie.

(3) Az (1) bekezdésben említett, megfelelően kitöltött kísérőokmány eredeti példányát, valamint másolatát minden egyes szállítás előtt, valamint a szállítás folyamán:

a)	azon tagállam illetékes hatósága érvényesíti, ahonnan a szállítás indul; vagy

b)	a feladó az előírt bélyegzővel, illetve az illetékes hatóság által jóváhagyott bélyegzőgéppel végzett jelöléssel érvényesíti.

(4) A 2719/92/EGK rendeletnek megfelelő adminisztratív kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány, illetve a 3649/92/EGK rendeletnek megfelelő egyszerűsített kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány használata esetén az 1-es és 2-es számú másolatokat előzőleg a (3) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően érvényesíteni kell.

29. cikk

A 60 litert meghaladó mennyiség szállítása

Az alábbi palackozatlan borászati termékek hatvan liter feletti mennyiségének szállítása esetén az adott áru szállítására vonatkozóan előírt kísérőokmányon kívül követelmény az illetékes hatóság által jóváhagyott másolat is:

közösségi eredetű termékek:

i.	oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borrá történő feldolgozásra szánt bor;

ii.	részben erjedt szőlőmust;

iii.	sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem);

iv.	alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

szőlőlé;

vi.	sűrített szőlőlé;

Közösségen kívülről származó termékek:

i.	friss szőlő (a csemegeszőlő kivételével);

ii.	szőlőmust;

iii.	sűrített szőlőmust;

iv.	részben erjedt szőlőmust;

v.	sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem);

vi.	alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

vii.

szőlőlé;

viii.

sűrített szőlőlé;

ix.	a 2204 KN-kód alá nem sorolt termékek készítéséhez használt likőrbor.

A 25. cikkben említett kivételek sérelme nélkül az első bekezdés alkalmazandó – a származásra és a szállított mennyiségre való tekintet nélkül – a következő termékekre is:

borseprő;

b)	a lepárlásra vagy az ipari feldolgozás más formájára szánt szőlőtörköly;

c)	törkölybor;

d)	lepárlásra szánt avinált bor;

e)	az 479/2008/EK rendelet 24. cikke alkalmazásában a tagállamok által a szüretelés helye szerinti közigazgatási egység számára kidolgozott osztályozásban borszőlő-fajtaként fel nem sorolt fajták szőlőjéből származó bor;

f)	a közvetlen emberi fogyasztás céljára nem kínálható vagy szállítható termékek.

A feladó – legkésőbb az azt a napot követő munkanapon, amikor az áru a berakodás helyét elhagyja – a leggyorsabb módszerrel a berakodás helye szerint területileg illetékes hatósághoz továbbítja az első bekezdésben említett másolatot. Ez a hatóság a másolatot legkésőbb annak bemutatását, illetve – ha a másolatot ő maga készíti el – annak kibocsátását követő első munkanapon a leggyorsabb módszerrel a kirakodás helye szerint területileg illetékes hatósághoz továbbítja.

30. cikk

A harmadik országból származó, szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása

A harmadik országból származó, szabad forgalomba bocsátott terméknek a közösségi vámterületen belüli fuvarozása esetén a kísérőokmánynak tartalmaznia kell:

a)	az 555/2008/EK rendelet 43. cikkének megfelelően kiállított VI 1 okmány számát;

b)	az okmány kiállításának dátumát;

c)	a harmadik ország azon hatóságának nevét és címét, amely az okmányt kiállította, vagy amely annak a termelő általi kitöltését jóváhagyta.

31. cikk

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítása

(1) A kísérőokmány akkor tekinthető oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló dokumentumnak, ha:

a kísérőokmányt egy olyan feladó – az előírásoknak megfelelően – állítja ki, aki maga termeli a szállított bort, és nem vásárol, és nem is értékesít olyan borászati termékeket, melyeket a saját termékeiből előállított bor megnevezésére használt névvel megjelölt területtől eltérő területen betakarított szőlőből állítottak elő;

b)	a kísérőokmányt egy olyan feladó – az előírásoknak megfelelően – állítja ki, akire az a) pont nem vonatkozik, feltéve, hogy az adatok helyességét az illetékes hatóság a szóban forgó termékek előző szállítmányait kísérő okmányokon szereplő információk alapján a kísérőokmányon igazolta;

a kísérőokmányt a 33. cikk (1) bekezdése alkalmazásában állítják ki, valamint teljesülnek az alábbi feltételek:

a kísérőokmányt a következő okmányok egyikére vonatkozó minta szerint készítik el:

—	adminisztratív kísérőokmány,

—	egyszerűsített kísérőokmány,

—	a VII. mellékletében szereplő kísérőokmány,

—	a 24. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett okmány;

ii.

a kísérőokmány megfelelő rovatában feltüntetik a következőket:

—	az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok esetében: „Ez az okmány tanúsítja a tárgyát képező borok oltalom alatt álló eredetmegjelölését”,

—	az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok esetében: „Ez az okmány tanúsítja a tárgyát képező borok oltalom alatt álló földrajzi jelzését”;

iii.

a ii. alpontban említett bejegyzéseket az illetékes hatóság bélyegzőjével, valamint a dátum feltüntetésével és a felelős személy aláírásával hitelesíti:

—	az i. alpont első és második francia bekezdésében említett minta használata esetén az 1-es és 2-es számú másolaton, vagy

—	az i. alpont harmadik és negyedik francia bekezdésében említett minta használata esetén a kísérőokmány eredeti példányán és annak egy másolatán;

iv.	a kísérőokmány hivatkozási számát az illetékes hatóság határozta meg;

a termelés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamból származó szállítmányok esetében a kísérőokmány tartalmazza a következőket:

—	a hivatkozási számot,

—	a kiállítás dátumát,

—	annak az illetékes hatóságnak a nevét és címét, amely szerepel a terméket a visszaküldés előtt kísérő, valamint az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tanúsító okmányokon.

(2) A tagállamok a területükön termelt borok esetében kötelezővé tehetik az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsításának meglétét.

(3) Az egyes tagállamok illetékes hatóságai a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő feladóknak engedélyezhetik, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló szöveget a kísérőokmányokon feltüntessék, illetve azokra előre rányomtassák, feltéve, hogy a szöveget:

a)	az illetékes hatóság bélyegzőjével, a felelős személy aláírásával és a dátummal előre érvényesítették; vagy

b)	az illetékes hatóság által engedélyezett és a VIII. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges pecséttel a feladók maguk érvényesítették; a pecsétet már korábban rá lehet nyomtatni a nyomtatványokra, amennyiben a nyomtatást egy erre a tevékenységre jóváhagyott nyomda végzi el.

(4) A (3) bekezdésben említett felhatalmazást csak azoknak a feladóknak lehet megadni, akik rendszeresen adnak fel oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borokat, és csak miután egy korábbi, első kérelmet követően megállapítást nyert, hogy a be- és kitárolási nyilvántartást a III. címnek megfelelően vezetik, és így azok az okmányokon szereplő adatok helyességének ellenőrzését lehetővé teszik.

Az illetékes hatóságok megtagadhatják a felhatalmazást azoktól a feladóktól, akik az általuk szükségesnek ítélt biztosítékokat nem képesek megadni. A hatóságok az engedélyt visszavonhatják, különösen abban az esetben, ha a feladó az első bekezdés szerinti feltételeknek már nem felel meg, vagy a szükséges biztosítékokat már nem képes megadni.

(5) Azok a feladók, akik megkapták a (3) bekezdésben említett felhatalmazást, kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést a különleges pecsét, valamint az illetékes hatóság pecsétjével, illetve a különleges pecséttel ellátott nyomtatványok megőrzése érdekében.

(6) A harmadik országokkal folytatott kereskedelemben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott boroknak a termelés helye szerinti tagállamból történő kivitele esetében csak az (1) bekezdésnek megfelelően elkészített kísérőokmány tanúsítja, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés megfelel a hatályos közösségi és nemzeti szintű előírásoknak. A termelés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamból történő kivitel esetében az (1) bekezdésnek megfelelően kitöltött kísérőokmányt – amely a terméket a kivitel során kíséri – az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló dokumentumnak kell tekinteni, amennyiben az feltünteti:

a)	a hivatkozási számot;

b)	a kiállítás dátumát;

c)	annak az (1) bekezdésben említett hatóságnak a nevét és címét, amely szerepel a terméket a kivitel előtt kísérő, valamint az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tanúsító okmányokon.

(7) A kísérőokmány az importált borok esetében a harmadik országok oltalom alatt álló eredetmegjelölésének vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésének tanúsítására szolgáló dokumentumnak minősül, ha az okmányt e cikknek megfelelően, az (1) bekezdés c) pontjának i. alpontjában említett egyik minta alkalmazásával állítják ki.

32. cikk

Az átvétel megtagadása a címzett által

Abban az esetben, ha a címzett a kísérőokmánnyal ellátva szállított termék átvételét részben vagy teljes egészében megtagadja, a címzett az okmány hátoldalára a dátummal és az aláírásával, valamint – adott esetben – a visszautasított mennyiség literben vagy kilogrammban történő feltüntetésével a következő szöveget írja: „átvétel megtagadva”.

Ebben az esetben az érintett terméket ugyanazzal a kísérőokmánnyal visszaküldhetik a feladónak, vagy – ismételt feladás esetén – a terméket kísérő, új kísérőokmány elkészítéséig a szállító helyiségében tárolhatják.

33. cikk

Súlyos szabálytalanságot elkövető feladó által végzett szállítás

(1) Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy borászati terméket szállító vagy szállíttató természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportja súlyosan megsértette a borágazatra vonatkozó közösségi rendelkezéseket vagy az ezek alkalmazására irányuló nemzeti rendelkezéseket, vagy ha az említett hatóságnak megalapozott oka van ennek feltételezésére, előírhatja, hogy a feladónak kísérőokmányt kell készítenie és az illetékes hatóságtól kérnie kell annak érvényesítését.

Az érvényesítés jóváhagyásakor a hatóság a termék további felhasználására vonatkozó feltételek betartását írhatja elő. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság bélyegzőjét, tisztviselőjének aláírását és a dátumot.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazandó azoknak a termékeknek a szállításánál is, amelyek termelési feltételei, illetve összetétele nem felel meg a közösségi vagy nemzeti előírásoknak.

34. cikk

Szabálytalan szállítás

(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy szállítmányt – amelynek az előírások szerint kísérőokmánnyal kell rendelkeznie – kísérőokmány nélkül vagy hamis, téves, illetve hiányos adatokat tartalmazó okmánnyal szállítanak, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol ezt felfedezik, vagy bármely más, a borágazatra vonatkozó közösségi, valamint nemzeti szabályok betartatásáért felelős szerv megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a)	az érintett szállítmányt akár az érdemi hibák kijavításával, akár új okmány kiállításával szabályossá tegye;

b)	adott esetben a megállapított szabálytalanságot annak súlyossága arányában – különösen a 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával – szankcionálja.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóság vagy más szerv lepecsételi az említett rendelkezés alapján helyesbített vagy kiállított okmányokat. A szabálytalanságok kiigazítása a feltétlenül szükséges időnél tovább nem késleltetheti az érintett szállítmányt.

Komoly vagy ismételt szabálytalanságok esetén a kirakodás helye szerint területileg illetékes hatóság tájékoztatja a berakodás helye szerint területileg illetékes hatóságot. Közösségen belüli szállítás esetén ezeket az információkat az 555/2008/EK rendeletnek megfelelően kell továbbítani.

(2) Abban az esetben, ha a szállítmány az (1) bekezdés első albekezdése szerint nem tehető szabályossá, az illetékes hatóság vagy a szabálytalanságot feltáró szerv a szállítmányt feltartóztatja. A feladót a szállítmány feltartóztatásáról és a felmerülő következményekről tájékoztatja. Ezek az intézkedések elrendelhetik a termék értékesítésének tilalmát is.

35. cikk

Előre nem látható események, illetve vis maior

Ha egy szállítmányt, amelynek az előírások szerint kísérőokmánnyal kell rendelkeznie, a szállítás során – előre nem látható események vagy vis maior következtében – meg kell osztani, vagy az részben, illetve teljes egészében elvész, a szállító attól az illetékes hatóságtól, ahol az előre nem látható esemény vagy a vis maior esete bekövetkezett, a tényállás felvételét kéri.

A szállító lehetőség szerint az előre nem látható esemény vagy vis maior bekövetkeztének helyéhez legközelebb eső illetékes hatóságot is értesíti, hogy az megtehesse az adott szállítmány szabályossá tételéhez szükséges lépéseket.

III. FEJEZET

Nyilvántartás

36. cikk

Tárgy

(1) Azok a természetes vagy jogi személyek és csoportok, akik vagy amelyek bármilyen szakmai vagy kereskedelmi célra borászati termékeket tartanak, a szóban forgó termékekre vonatkozó be- és kitárolási nyilvántartást – a továbbiakban: „nyilvántartás” – kötelesek vezetni.

(2) A tagállamok előírhatják, hogy – az általuk meghatározott szabályoknak és eljárásnak megfelelően – a készletet nem tartó kereskedőknek nyilvántartást kell vezetniük.

(3) A nyilvántartás vezetésére kötelezett személyeknek fel kell jegyezniük az (1) bekezdésben említett minden egyes tételnek a telephelyre történő betárolását, illetve onnan történő kitárolását, valamint a 41. cikk (1) bekezdésében szereplő műveletek közül azokat, amelyekre sor kerül. E személyeknek továbbá – minden egyes, a termékek betárolásnak és kitárolásnak nyilvántartásában szereplő bejegyzéshez – be kell tudniuk mutatni azt az okmányt, amely a vonatkozó szállítmányt kísérte, vagy bármely más igazoló okmányt, különösen kereskedelmi okmányt.

37. cikk

Mentességek

(1) Nem kell nyilvántartást vezetniük:

a)	a kiskereskedőknek;

b)	azoknak, akik csak a helyiségeikben történő fogyasztásra árusítanak italokat.

(2) A borecet esetében nincs szükség nyilvántartásra.

(3) A tagállamok előírhatják, hogy nem kell nyilvántartást vezetniük azoknak a természetes és jogi személyeknek, valamint azon személyek csoportjainak, akik kizárólag a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett kiszerelési követelményeknek megfelelő, kisméretű tárolóedényekben tárolt borászati termékeket tartanak raktáron vagy kínálnak eladásra, ha a betárolások, a kitárolások és a készletek – egyéb igazoló okmányok, elsősorban a pénzügyi könyvelésnél használt kereskedelmi okmányok alapján – mindvégig ellenőrizhetők maradnak.

38. cikk

A nyilvántartás elkészítése

(1) A nyilvántartás:

a)	vagy számítógépes rendszer segítségével a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott szabályok szerint készül; ebben az esetben a számítógépes nyilvántartás tartalmának meg kell egyeznie a papíralapú nyilvántartás tartalmával;

b)	vagy folyamatosan sorszámozott, rögzített lapokból áll;

c)	vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott, a modern számviteli követelményeknek megfelelő rendszerből áll, amelyben megjelennek a nyilvántartásba bevezetendő adatok.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy:

a)	sem a 41. cikk (1) bekezdésében előírt kezeléseket nem végző, sem pedig egyéb borászati eljárást nem folytató kereskedők esetében a borászati termékek szállítását kísérő okmányok összessége is képezheti a nyilvántartást;

b)	a termelők a II. címben említett szüreti vagy termelési jelentés, illetve készletnyilatkozatok hátoldalán vagy azokhoz tartozó mellékletben bejegyzések formájában is vezethetik a nyilvántartást.

(2) Az egyes vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartásokat külön, és abban a helyiségben kell tartani, ahol a termékeket tárolják.

Ha a betárolások, a kitárolások és a készletek – az egyéb igazoló okmányok alapján – mindvégig ellenőrizhetők azon a helyen, ahol a termékeket tartják, az illetékes hatóságok – adott esetben utasítások formájában – engedélyezhetik:

a)	a nyilvántartásnak a vállalkozás bejegyzett székhelyén történő tárolását abban az esetben, ha a termékeket egyazon vállalkozás különböző raktáraiban tartják, és ezek a raktárak azonos helyi közigazgatási egységben vagy annak közvetlen szomszédságában levő egységben találhatók;

b)	a nyilvántartásnak arra szakosodott cég általi vezetését.

Abban az esetben, ha a közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő kiskereskedők egyetlen vállalkozáshoz tartoznak, és azokat egy vagy több, ugyancsak az adott vállalkozáshoz tartozó központi raktár látja el, a szóban forgó központi raktáraknak – a 37. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – nyilvántartást kell vezetniük; e nyilvántartásba kitárolásként kell bevezetni azokat a szállítmányokat, amelyeknek címzettjei az említett kiskereskedők.

39. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő termékek

(1) A nyilvántartásban feltüntetendő termékek esetében külön könyvelést kell vezetni a következőkről:

a)	a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt kategóriák mindegyikéről;

b)	minden egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borról, valamint az ilyen borrá történő előállításra szánt termékről;

c)	minden egyes, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borról, valamint az ilyen borrá történő előállításra szánt termékről;

d)	minden egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem ellátott fajtaborról, valamint az ilyen borrá történő előállításra szánt termékről.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott, legfeljebb hatvan liter térfogatú tárolóedényekbe töltött, a közösségi rendelkezéseknek megfelelően címkézett, harmadik személytől megvásárolt és értékesítés céljából tárolt eltérő eredetű borokat fel lehet tüntetni azonos számlán, ha az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szerv, illetve szervezet ehhez hozzájárul, valamint ha az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minden egyes bor be- és kitárolása külön fel van tüntetve; ugyanez vonatkozik az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borokra.

Ha az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés már nem használható, ezt a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2) A tagállamok rögzítik, hogyan kell a nyilvántartásba bejegyezni:

a)	a termelő és családja személyes fogyasztását;

b)	a termékek mennyiségében bekövetkező előre nem látható változásokat.

40. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő információk

(1) A nyilvántartásban a termékek minden egyes betárolására, illetve kitárolására vonatkozóan szerepelnie kell:

a)	a termék ellenőrzési számának abban az esetben, ha azt közösségi vagy nemzeti rendelkezések előírják;

b)	a művelet időpontjának;

c)	a ténylegesen betárolt vagy kitárolt mennyiségnek;

d)	az érintett termék alkalmazandó közösségi és nemzeti előírások szerinti leírásának;

e)	az arra az okmányra való hivatkozásnak, amely az érintett szállítmányt kíséri vagy kísérte.

(2) A 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1–9., 15. és 16. pontjában szereplő borok esetében a piaci szereplő által vezetett nyilvántartásban a termék leírásának tartalmaznia kell az említett rendelet 60. cikkében szereplő választható adatokat, amennyiben ezek az adatok a címkén szerepelnek vagy a tervek szerint szerepelni fognak.

Az első albekezdésben szereplő választható adatok helyett a termelőtől eltérő személy által vezetett nyilvántartásban meg lehet adni a kísérőokmány számát és kiállításának dátumát.

(3) A (2) bekezdésben említett borok tárolására használt tárolóedényeket a nyilvántartásban azonosítani kell, valamint fel kell tüntetni névleges térfogatukat. A tárolóedényeken továbbá szerepelnie kell a tagállam által e célból előírt jelöléseknek is, hogy az ellenőrzésért felelős szerv a nyilvántartások vagy az azokat helyettesítő dokumentumok segítségével azonosítani tudja tartalmukat.

A 600 litert nem meghaladó térfogatú, azonos termékkel megtöltött és egy tételben tárolt tárolóedények esetében azonban a tétel egységes jelölése helyettesítheti az egyes tárolóedények különböző megjelöléseit a nyilvántartásban, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva.

(4) A 31. cikk (6) bekezdésében említett esetekben a kitárolási nyilvántartásba kell bejegyezni az arra az okmányra való hivatkozást, amely az érintett terméket a szállításkor kísérte.

41. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő kezelések

(1) A nyilvántartás a következő kezeléseket tünteti fel:

a)	alkoholtartalom növelése;

b)	savtartalom növelése;

c)	savtompítás;

édesítés;

e)	házasítás;

f)	palackozás;

lepárlás;

h)	a pezsgő valamennyi kategóriájának, a gyöngyöző bornak és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bornak az előállítása;

i)	likőrbor előállítása;

j)	sűrített szőlőmust előállítása (akár finomított akár nem);

k)	kezelés borászati célokat szolgáló aktív szénnel;

l)	kezelés kálium-ferrocianiddal;

m)	bor avinálása lepárlás céljából;

n)	egyéb, alkohol hozzáadásával történő eljárások;

o)	a bármely más kategóriába tartozó termékké, különösen ízesített borrá történő feldolgozás;

p)	az elektrodialízises kezelés, illetve kationcserés kezelés a bor borkőkiválásának megakadályozása érdekében;

q)	dimetil-dikarbonát (DMDC) hozzáadása a borhoz;

r)	tölgyfadarabok felhasználása a borkészítés során;

s)	a bor alkoholtartalmának részbeni csökkentése;

t)	új borászati eljárás kísérleti célú alkalmazása, az eljárásra vonatkozóan az érintett tagállam által megadott engedélyre való hivatkozás feltüntetésével;

u)	kén-dioxid, kálium-biszulfit vagy kálium-metabiszulfit hozzáadása.

Ha egy vállalkozás számára megengedett, hogy az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített nyilvántartást vezessen, az illetékes hatóság a 479/2008/EK rendelet V. mellékletének D.4. pontjában szereplő bejelentések másolatát az alkoholtartalom-növelésre, savtartalom-növelésre és savtompításra irányuló kezeléseket tartalmazó nyilvántartással egyenértékűnek ismerheti el.

(2) Az (1) bekezdésben előírt valamennyi kezelésnél a nyilvántartás – a 42. cikkben említettek kivételével – a következőket tünteti fel:

a)	a végrehajtott kezelést és annak dátumát;

b)	a felhasznált termékek természetét és mennyiségét;

c)	a kezelés segítségével előállított termék mennyiségét, ideértve a bor alkoholtartalmának részbeni csökkentése során előállított alkoholt is;

d)	az alkoholtartalom növelése, a savtartalom növelése és a savtompítás, az édesítés, valamint a boralkohol hozzáadása során alkalmazott termékmennyiséget;

e)	a termékeknek a kezelés előtti és utáni, a vonatkozó közösségi vagy nemzeti szabályoknak megfelelő leírását;

f)	azon tárolóedények jelölését, amelyekben a nyilvántartásban szereplő termékeket a kezelést megelőzően tárolták és a kezelés után tárolják;

g)	palackozás esetén a megtöltött palackok számát és azok tartalmát;

h)	bérpalackozás esetén a palackozó nevét és címét.

Amennyiben egy terméknek – különösen a szőlőmust erjedése esetén – megváltozik a kategóriája anélkül, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében említett kezelések valamelyikén átmenne, a kategóriaváltást követően a nyilvántartásba be kell jegyezni az ily módon nyert termék mennyiségét és típusát.

42. cikk

A pezsgőre és likőrborra vonatkozó nyilvántartás

(1) Pezsgő előállításakor a nyilvántartásban minden egyes elkészített küvé esetében fel kell tüntetni:

a)	a készítés dátumát;

b)	a minőségi pezsgők összes kategóriája esetében a palackozás dátumát;

c)	a küvé mennyiségét és minden egyes összetevőjének mennyiségét, valamint tényleges és potenciális alkoholtartalmát;

d)	a felhasznált tirázslikőr mennyiségét;

e)	az expedíciós likőr mennyiségét;

f)	az előállított palackok számát, szükség esetén a maradékcukor tartalmára utaló kifejezéssel megadva a pezsgő típusát, ha a szóban forgó kifejezés a címkén látható.

(2) Likőrbor előállításakor a nyilvántartás minden egyes tételre feltünteti:

a)	bármely, a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3e) és 3f) pontjában felsorolt termék hozzáadásának dátumát;

b)	a hozzáadott termék természetét és mennyiségét.

43. cikk

Külön nyilvántartás vagy könyvelés

(1) A nyilvántartások vezetésére kötelezetteknek külön nyilvántartást vagy könyvelést kell vezetniük a következőkben felsorolt, általuk bármilyen okból – ideértve a saját helyiségben való felhasználást is – tartott termékek és anyagok be- és kitárolásáról:

a)	szacharóz;

b)	sűrített szőlőmust;

c)	finomított szőlőmustsűrítmény;

d)	a savtartalom növelésére használt termékek;

e)	a savtompításra használt termékek;

f)	a borból lepárolt szeszesitalok.

A külön nyilvántartás vagy könyvelés vezetése nem mentesít a 479/2008/EK rendelet V. mellékletének D.4. pontjában említett jelentések megtétele alól.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokban vagy könyvelésekben minden egyes termék esetében külön fel kell tüntetni:

betárolás esetén:

i.	a szállító nevét vagy cégnevét és címét, adott esetben utalva arra az okmányra, amely a termék szállítását kísérte;

ii.	az érintett termék mennyiségét;

iii.	a betárolás dátumát;

kitárolás esetén:

i.	az érintett termék mennyiségét,

ii.	a felhasználás vagy kitárolás dátumát,

iii.	adott esetben a címzett nevét vagy cégnevét és címét.

44. cikk

Veszteség

A tagállamok meghatározzák a raktározás, a különböző kezelések vagy a termékkategória változásai során a párolgásból fakadó veszteség maximálisan elfogadható százalékos értékét.

A nyilvántartás vezetésére kötelezett a tagállamok által megállapított határidőn belül írásban tájékoztatja a területileg illetékes hatóságot, ha a tényleges veszteségek meghaladják:

a)	a szállítás alatt a VI. melléklet B. részének 1.3. pontjában említett tűréshatárokat; és

b)	az első albekezdésben említett esetekben a tagállam által rögzített maximális százalékos értéket.

A második albekezdésben említett illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket.

45. cikk

A nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó határidők

(1) A külön vezetett nyilvántartásban vagy könyvelésben szereplő bejegyzéseket:

a)	a 39., 40. és 44. cikkben említett nyilvántartás vagy könyvelés tekintetében a betárolások esetén legkésőbb az átvételt követő munkanapon, kitárolások esetén pedig legkésőbb a feladást követő harmadik munkanapon el kell készíteni;

b)	a 41. cikkben említett nyilvántartás vagy könyvelés tekintetében legkésőbb a kezelést követő első munkanapon, alkoholtartalom-növelés esetén pedig aznap kell elkészíteni;

c)	a 43. cikkben említett nyilvántartás vagy könyvelés esetében be- és kitárolások esetén legkésőbb az átvételt vagy a feladást követő munkanapon, felhasználáskor pedig a felhasználás napján kell elkészíteni.

A tagállamok azonban – különösen számítógépes adatbázis esetén – engedélyezhetnek hosszabb, 30 napot meg nem haladó időkorlátokat, feltéve, hogy a betárolások, kitárolások és a 41. cikkben említett kezelések – további igazoló okmányok alapján – továbbra is bármikor ellenőrizhetők, és hogy az említett okmányokat az illetékes hatóság vagy e hatóság által meghatalmazott szerv, illetve szervezet megbízhatónak tekinti.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérően és bármely, a 47. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján a tagállamok által elfogadott rendelkezésére is figyelemmel ugyanannak a terméknek a szállítmányai havonkénti összesítésben is bejegyezhetők a kitárolási nyilvántartásba abban az esetben, ha a szállított terméket kizárólag a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett tárolóedényekbe palackozzák.

46. cikk

Nyilvántartás lezárása

A be- és kitárolási nyilvántartásokat évente egyszer – a tagállamok által meghatározható időpontban – le kell zárni (éves mérleg). Az éves beszámolóval összefüggésben a készletekről leltár készül. A meglévő készleteket az éves beszámolót követő időpontban mint betárolást kell bejegyezni a nyilvántartásba. Ha az éves beszámoló eltérést mutat az elméleti készlet és a tényleges készlet között, a lezárt könyvekben erre vonatkozó megállapítást kell tenni.

IV. FEJEZET

A II. és III. fejezet közös rendelkezései

47. cikk

Általános és átmeneti rendelkezések

(1) A tagállamok:

a)	előírhatják, hogy raktárnyilvántartást kell vezetni a területükön forgalomba hozott termékeknek a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett, öt literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedényekben való elhelyezésekor használt záróeszközökről, és abban különleges adatokat kell feltüntetni;

b)	ha a szóban forgó információ az ellenőrzésekhez szükséges, előírhatják további információ feltüntetését a területükön előállított borászati termékek szállítmányait kísérő okmányokon;

ha a számítógépes raktárnyilvántartási rendszer miatt szükséges, megállapíthatják azt a helyet, ahol a borászati termékek területükről kiinduló szállítmányait kísérő okmányokon az egyes kötelező információkat fel kell tüntetni, feltéve, hogy ezzel a 31. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett minta kialakítása nem változik meg;

d)	a más tagállam vagy harmadik ország területén való áthaladás nélkül a saját területükről induló és ott végződő szállításnál a 2015. július 31-én lejáró átmeneti időszakra engedélyezhetik a szőlősűrűség részadatainak az Oechsle-fokban kifejezett sűrűséggel történő helyettesítését;

e)	előírhatják, hogy a saját területükön kiállított, borászati termékek szállítására vonatkozó kísérőokmányokon a szállítás megkezdésének dátumán kívül a szállítás indulásának időpontját is jelezni kell;

a 25. cikk a) pontja i. alpontjának kiegészítéseként megállapíthatják, hogy nincs szükség semmilyen okmányra abban az esetben, ha a szőlőt – akár zúzott, akár nem – vagy a szőlőmustot olyan termelői csoporthoz tartozó termelők szállítják, akik a szőlőt vagy szőlőmustot maguk termelik, illetve ha a termelői csoport a saját birtokában levő, fenti terméket szállítja, vagy abban az esetben, ha a fenti termékeket az adott termelők vagy termelői csoportok nevében szállítják egy begyűjtési pontra vagy az érintett csoport borkészítő létesítményeibe, feltéve, hogy az adott szállítás ugyanabban a szőlőtermő övezetben, illetve – abban az esetben, ha a szóban forgó terméket oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borrá történő feldolgozásra szánják – az érintett termőterületen kezdődik és ér véget, ideértve a közvetlenül szomszédos területet is;

a másolatok felhasználásának meghatározásával előírhatják:

i.	hogy a feladónak a saját területükről induló szállítási műveleteket kísérő okmányokról egy vagy több másolatot kell készítenie;

ii.	hogy egy másik tagállamból vagy harmadik országból induló és saját területükön befejeződő szállítási műveleteknél a címzettnek a kísérőokmányokról egy vagy több másolatot kell készítenie;

h)	előírhatják, hogy a 25. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett arra vonatkozó mentesség, hogy egyes szőlőszállítmányok esetében nem szükséges kísérőokmány, a területükről induló és ott végződő szállítás esetén ne legyen alkalmazandó;

i)	megállapíthatják, hogy – a 29. cikkben említett, a saját területükről kiinduló és másik tagállam területén végződő szállítás esetén – a feladónak meg kell küldenie az említett cikk alapján kiállított másolatokkal együtt a kirakodási hely szerint illetékes hatóság nevét és címét is;

j)	engedélyezhetik a meglévő nyilvántartások kiigazítását, és a nyilvántartások vezetésére és ellenőrzésére vonatkozóan további, illetve a meglévőnél szigorúbb szabályokat állapíthatnak meg;

k)	a 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén előírhatják, hogy az illetékes hatóság vagy az e hatóság által meghatalmazott szerv, illetve szervezet láthassa el a nyilvántartás vezetését.

A j) pontban említett esetben a tagállamok különösen azt írhatják elő, hogy külön könyvelést kell vezetni az általuk meghatározott egyes termékek nyilvántartásához kapcsolódóan, vagy hogy külön nyilvántartást kell vezetni egyes termékkategóriák vagy a 41. cikk (1) bekezdésében említett kezelések esetében.

(2) A 92/12/EGK irányelv sérelme nélkül a tagállamok a felhasznált záróeszközre hivatkozva nem tilthatják meg, illetve nem akadályozhatják a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett, öt literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedényekbe töltött termékek mozgását.

A tagállamok ugyanakkor a területükön palackozott termékek esetében megtilthatják egyes záróeszközök vagy csomagolástípusok használatát, vagy e záróeszközök használatát bizonyos feltételekhez köthetik.

48. cikk

A kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzése

(1) A tagállamok által jogszabályaik vagy egyéb céllal tagállami szinten meghatározott eljárásaik végrehajtása érdekében elfogadott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül a kísérőokmányokat és az előírt másolatokat az elkészítésük szerinti naptári év végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni.

(2) A nyilvántartásokat és az abban szereplő kezelésekkel kapcsolatos okmányokat azt követően legalább öt évig meg kell őrizni, hogy a számlákat, amelyre utalnak, lezárták. Ha azonban a nyilvántartásban szereplő, jelentéktelen bormennyiségre vonatkozó egy vagy több számlát még nem zártak le, a szóban forgó számlákat át lehet vinni másik nyilvántartásba, feltéve, hogy az eredeti nyilvántartásban utalás történik a szóban forgó átvitelre. Ebben az esetben az első albekezdésben említett ötéves időszak az átvitel napján kezdődik.

49. cikk

Tájékoztatás

(1) Mindegyik tagállam bejelenti a Bizottságnak:

a)	az e cím végrehajtásáért felelős hatóság vagy hatóságok nevét és címét;

b)	adott esetben az illetékes hatóságok által az e cím végrehajtásával meghatalmazott szerv vagy szervezet nevét és címét.

(2) Mindegyik tagállam továbbá:

a)	bejelent a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett illetékes hatósággal és szervvel vagy szervezettel kapcsolatos bármely későbbi változást; és

b)	bejelenti a Bizottságnak azokat az e cím végrehajtására tett intézkedéseket, amelyek az 555/2008/EK rendeletben említett, tagállamok közötti együttműködés szempontjából külön jelentőséggel bírnak.

(3) A Bizottság a tagállamoktól származó információk alapján listát készít, amely tartalmazza az illetékes hatóságok, valamint adott esetben az azok által meghatalmazott szervek és szervezetek nevét és címét, és a listát naprakészen tartja. E listát a Bizottság az interneten közzéteszi.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Adatszolgáltatás

(1) E rendelet különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak az e rendeletben meghatározott adatszolgáltatási határidők betartása érdekében.

(2) A tagállamok a nyilvántartásba vétel évét követő legalább öt borászati évig megőrzik az e rendelet szerint nyilvántartásba vett információkat.

(3) Az e rendeletben előírt adatszolgáltatás nem érinti a tagállamoknak a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló 357/79/EGK rendeletben megállapított kötelezettségeit.

51. cikk

Nyilvánvaló tévedések

A tagállamok felé e rendelet alapján benyújtott bármely tájékoztatás, igény vagy kérelem a benyújtás után bármikor módosítható, ha e módosítás az illetékes hatóság által felismert nyilvánvaló tévedésre vonatkozik.

52. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

Az e rendeletben előírt szankcióktól el kell tekinteni a 73/2009/EK tanácsi rendelet (16) 31. cikke szerinti vis maior vagy rendkívüli körülmények esetében.

53. cikk

Hatályon kívül helyezés és hivatkozások

A 649/87/EGK, a 884/2001/EK és az 1282/2001/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, a X. mellékletben megállapított megfelelési táblázatoknak megfelelően.

54. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 26-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(2) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(3) HL L 208., 1986.7.31., 1. o.

(4) HL L 62., 1987.3.5., 10. o.

(5) HL L 170., 2008.6.30., 1. o.

(6) HL L 54., 1979.3.5., 124. o.

(7) HL L 176., 2001.6.29., 14. o.

(8) HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

(9) HL L 128., 2001.5.10., 32. o.

(10) HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

(11) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(12) HL L 276., 1992.9.19., 1. o.

(13) HL L 369., 1992.12.18., 17. o.

(14) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(15) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(16) HL L 30., 2009.1.19., 16. o.

I. MELLÉKLET

A szőlőkataszterben feltüntetendő adatokra vonatkozó minimumkövetelmények és az ezekkel kapcsolatos, 3. cikk szerinti előírások

1. GAZDASÁGI AKTA

1.1. Azonosítás és helymegjelölés

1)	A 73/2009/EK rendelet szerinti – annak 15. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett, az egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszerrel összeegyeztethető – termelői azonosító.

2)	A megművelt szőlőparcellákat tartalmazó lista és e parcellák helye (a 73/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 17. cikkében említett, az egyes mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló egységes rendszerrel összeegyeztethető azonosító).

3)	A termelőknek kiosztott, de még fel nem használt telepítési jogok, valamint a termelők birtokában lévő újratelepítési jogok (az 555/2008/EK rendelet 74. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 15. táblázatával összeegyeztethető adatok).

1.2. A szőlőparcella jellemzői

A szőlőparcella azonosítása: a szőlőparcellák azonosítására szolgáló rendszer telekkönyvi térképeken és dokumentumokon, vagy más térképészeti forrásokon alapul. Ennek során a számítógépes térinformatikai rendszereknél alkalmazott technológiákat kell alkalmazni, ideértve elsősorban az egységes szabványok alapján történő légi vagy műholdas ortokorrigált digitális felvételezést, amely legalább 1:10 000 léptékű térképészeti pontosságot biztosít.

A szőlőparcella területe

Azokban az esetekben, amikor a szőlőt más kultúrákkal együtt termesztik:

a)	az érintett parcella összterülete;

b)	tiszta szőlőtermelő terület nagysága (az átszámításhoz a tagállam által meghatározott megfelelő együtthatókat kell használni).

A szőlőparcella területe vagy adott esetben a tiszta szőlőtermő terület nagysága, a szőlő jellemzői szerinti bontásban:

Borszőlőfajtákkal beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 74. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 14. táblázatával összeegyeztethető adatok):

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor előállítására alkalmas

—

fehér,

—	vörös/rozé;

ii.

oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítására alkalmas

—

fehér,

—	vörös/rozé;

iii.

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem ellátott bor előállítására alkalmas

—

fehér,

—	vörös/rozé.

Olyan szőlőfajtákkal beültetett terület nagysága, amelyek a tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének megfelelően elkészített osztályozásban – ugyanarra a közigazgatási egységre nézve – borszőlőfajtaként, vagy adott esetben csemegeszőlő-fajtaként, mazsolaszőlő-fajtaként, illetve a borpárlat előállítására szolgáló fajtaként szerepel.

c)	Olyan borszőlőfajtákkal beültetett terület nagysága, amelyeket a 479/2008/EK rendelet 24. cikke szerint a tagállamok nem soroltak vagy nem tudnak osztályba sorolni.

d)	Mazsolaszőlő-fajtákkal beültetett terület nagysága.

e)	Kizárólag szőlő vegetatív szaporítóanyagának (oltvány) termesztésére szolgáló beültetett terület nagysága.

f)	A későbbiekben oltásra szánt, de még nem oltott szőlővel beültetett terület nagysága.

g)	Termelés alól kivont beültetett terület nagysága.

Más.

4)	Borszőlőfajták, az ezekkel beültetett terület becsült nagysága és arányuk az érintett szőlőparcellában (az 555/2008/EK rendelet 74. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 16. táblázatával összeegyeztethető adatok).

5)	Az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 58. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 2. és 3. táblázatával összeegyeztethető adatok).

6)	Az 1998. szeptember 1-je előtt, jogszerűtlen szőlőtelepítéssel betelepített terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 58. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 4–7. táblázatával összeegyeztethető adatok).

7)	Az odaítélt új telepítési jogok szerinti terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 61. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 8. táblázatával összeegyeztethető adatok).

8)	A kivágási támogatásra jogosult beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 73. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 11. táblázatával összeegyeztethető adatok).

9)	A támogatással kivágott területek nagysága (az 555/2008/EK rendelet 68. és 73. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 12. táblázatával összeegyeztethető adatok).

10)	A 479/2008/EK rendelet 11. cikke szerinti szerkezetátalakítás és átállítás által érintett beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet VII. és VIII. mellékletének táblázataival összeegyeztethető adatok).

11)	A 479/2008/EK rendelet 12. cikke szerinti zöldszüret által érintett beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet VII. és VIII. mellékletének táblázataival összeegyeztethető adatok).

12)	A telepítés éve vagy annak hiányában az érintett szőlőparcella becsült kora (a 357/79/EGK rendelettel összeegyeztethető adatok).

1.3. Kötelező bejelentések

1)	Szüreti jelentés (a szüreti jelentésre vonatkozó 8. cikk, valamint a II. és III. melléklet táblázataival összeegyeztethető adatok).

2)	Termelési jelentés (a termelési jelentésre vonatkozó 9. cikk, valamint a IV. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

3)	Készletjelentés (a készletjelentésre vonatkozó 11. cikk, valamint az V. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

2. TERMELÉSI AKTA

2.1. Azonosítás

A 9. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére köteles természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportjának azonosítója.

2.2. Kötelező bejelentések

1)	Termelési jelentés (a termelési jelentésre vonatkozó 9. cikk, valamint a IV. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

2)	Készletjelentés (a készletjelentésre vonatkozó 11. cikk, valamint az V. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

3. EGYÉB

A termelési aktában nem szereplő, szőlővel beültetett teljes terület e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint.

II. MELLÉKLET

Szüreti jelentés [a 8. cikknek megfelelően]

Nyilatkozattevő:

…

A szőlőültetvény területe (hektárban) …

Termőterület

Szüretelt szőlő mennyisége

(hl vagy 100 kg)

A szőlő felhasználása (hl)

Borrá történő feldolgozás a nyilatkozattévő által

Szövetkezetnek szállítva (1)

Borkészítőnek értékesítve (1)

Egyéb rendeltetés (1)

Ha (2)

Parcellasorszám

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Szőlő

Must

Szőlő

Must

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

1.	Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok előállítására szánt szőlőültetvény

2.	Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok előállítására szánt szőlőültetvény

3.	Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem ellátott fajtaborok előállítására szánt szőlőültetvény

4.	Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem ellátott borok előállítására szánt szőlőültetvény

5.	Más borok (3) előállítására szánt szőlőültetvény

(1) A nyilatkozattévő által szállított vagy értékesített szőlőmennyiségeket összesítve kell feltüntetni. E szállítmányok vagy értékesítések részletei a III. mellékletben találhatóak.

(2) A jelentésben megadandó terület a tagállam által igazgatási egységben meghatározott, szőlővel beültetett terület.

(3) „Más borok” alatt olyan szőlőfajtákból készült borok értendők, amelyek a tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének megfelelően elkészített osztályozásban – ha alkalmazandó, ugyanarra a közigazgatási egységre nézve – borszőlőfajtaként, vagy adott esetben csemegeszőlő-fajtaként, mazsolaszőlő-fajtaként, illetve a borpárlat előállítására szolgáló fajtaként szerepelnek.

III. MELLÉKLET

Szüreti jelentés [a 8. cikknek megfelelően]

(A termelési jelentés előtt értékesített vagy szállított termékekre vonatkozóan)

Címzett	A borkészítőnek értékesített vagy szövetkezetnek szállított termékek típusa (hektoliter vagy 100 kg)
	Borkészítésre szánt szőlő és/vagy must
	OEM-mel ellátott		OFJ-vel ellátott		Nem OEM/OFJ fajtabor		Nem OEM/OFJ		Más borok
	Vörös	Fehér	Vörös	Fehér	Vörös	Fehér	Vörös	Fehér	Vörös	Fehér
1. … … … … …
2. … … … … …
3. … … … … …
4. … … … … …
5. … … … … …
OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés, OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés.

IV. MELLÉKLET

Termelési jelentés [a 9. cikknek megfelelően]

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés, OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés, v/r – vörös/rozé, f – fehér

A.	A nyilatkozattevőre vonatkozó adatok (1) … … … …

B.	A termékek tárolási helye … … … …

A felhasznált termékek kategóriái (2)

A szállító neve és címe, valamint hivatkozás a szállítási dokumentumra

(kísérőokmány vagy más)

Annak a szőlő termőterületnek a nagysága, ahonnan a felhasznált termékek származnak

Szőlő

(hl vagy 100 kg)

A borászati év kezdete óta előállított termékek és a borkészleteken kívüli egyéb készletek a jelentés elkészítésének időpontjában

(hektoliterben)

OEM-mel ellátott

OFJ-vel ellátott

fajtabor, nem OEM/OFJ

Nem OEM/OFJ

Más (3)

Must (4)

Bor (5)

Must (4)

Bor (5)

Must (4)

Bor (5)

Must (4)

Bor (5)

Must

Bor (5)

v/r

(1) A szövetkezetek esetében a többi tagtól külön kell feltüntetni azokat a tagokat, akik teljes termését a szövetkezet veszi át.

(2) Szőlő, szőlőmust (sűrített must, finomított mustsűrítmény, részben erjedt must), még erjedésben lévő újbor.

(3) Ez a mező a borászati év azon termékeire vonatkozik, amelyek nem szerepelnek az előző mezőkben, valamint a jelentés időpontjában tárolt sűrített mustra és finomított mustsűrítményre. A mennyiségeket termékkategóriánként kell feltüntetni.

(4) Beleértve a részben erjedt mustot, de figyelmen kívül hagyva a sűrített mustot és a finomított mustsűrítményt.

(5) Beleértve a még erjedésben lévő újbort.

V. MELLÉKLET

A bor- és mustkészletekre vonatkozó jelentés [a 11. cikk szerint]

A július 31-i állapot szerint (hektoliterben)

Nyilatkozattevő: …

A termék tárolási helye: …

Termékkategória

Összes készlet

ebből vörös és rozé

ebből fehér

Megjegyzések

Bor

Termelői készletek:

—	oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok (1)

—	oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok (2)

—	nem OEM/OFJ fajtaborok

—	nem OEM/OFJ borok (3)

—	más borok (4)

Összesen

Kereskedői készletek:

közösségi eredetű borok:

—	oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok (1)

—	oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok (2)

—	nem OEM/OFJ fajtaborok

—	nem OEM/OFJ borok (3)

b)	harmadik országból származó borok

Összesen

3.	Összesen (1+2)

Must

Termelői készletek:

—	sűrített szőlőmust

—	finomított szőlőmustsűrítmény

—	más mustok (5)

Összesen

Kereskedői készletek:

—	sűrített szőlőmust

—	finomított szőlőmustsűrítmény

—	más mustok (5)

Összesen

3.	Összesen (1+2)

(1) Beleértve a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokat is.

(2) Beleértve a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borokat is.

(3) Beleértve a földrajzi jelzéssel nem ellátott asztali borokat is.

(4) Ez a mező azokra a borokra vonatkozik, amelyek nem szerepelnek az előző mezőkben. A mennyiségeket termékkategóriánként kell feltüntetni.

(5) Beleértve a szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot és a töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot is.

VI. MELLÉKLET

A 26. cikkben említett kísérőokmányok elkészítésére vonatkozó előírások

A. Általános szabályok

1.	A kísérőokmányt olvashatóan és kitörölhetetlen írással kell kitölteni.

2.	A kísérőokmány nem tartalmazhat törlést vagy átírást. A kitöltése során elkövetett hiba következtében a kísérőokmány használhatatlanná válik.

3.	A kísérőokmány minden előírt másolatán fel kell tüntetni a „másolat” szót, vagy egy azzal egyenértékű jelölést.

Ha a 92/12/EGK irányelvben megállapított rendelkezések alól mentes borászati terméket a 2719/92/EGK rendelet mellékletében szereplő mintának (adminisztratív kísérőokmány, illetve kereskedelmi okmány) vagy a 3649/92/EGK rendelet mellékletében található mintának (egyszerűsített kísérőokmány, illetve kereskedelmi okmány) megfelelően kitöltött okmány kíséri, saroktól sarokig terjedő átlós vonalat kell húzni azokba a rovatokba, amelyek nem érvényesek.

A Közösség területén letelepedett címzett esetében a következő szabályok vonatkoznak a kísérőokmány alkalmazására:

a)	jövedéki adó alól mentes termék szállítása esetén a 2719/92/EGK rendelethez csatolt magyarázatok általános megjegyzéseinek 1.5. pontja;

b)	olyan jövedékiadó-köteles termék Közösségen belüli szállítása esetén, amelyet a feladás helye szerinti tagállamban már fogyasztásra bocsátottak, a 3649/92/EGK rendelethez csatolt magyarázatok általános megjegyzéseinek 1.5. pontja;

az a) és b) pontban nem említett esetben:

az a) és b) pontban említett szállításhoz szükséges kísérőokmány használata esetén:

—	az 1-es számú másolatot a feladó őrzi meg,

—	a 2-es számú másolat a berakodási helytől a kirakodási helyig kíséri a terméket, és azt át kell adni a címzettnek vagy képviselőjének;

ii.

más kísérőokmány használat esetén:

—	a kísérőokmány eredeti példánya a berakodási helytől kíséri a terméket, és azt át kell adni a címzettnek vagy képviselőjének,

—	egy másolatot a feladó őriz meg.

Az alábbi esetekben azokhoz az egy szállítmány formájában szállított termékekhez, amelyeknek a feladója is és a címzettje is azonos, elegendő egyetlen kísérőokmányt elkészíteni:

a)	ugyanazon termékkategória két vagy több tételénél; vagy

b)	különböző termékkategóriák két vagy több tételénél, feltéve, hogy azokat 60 liter vagy kisebb névleges térfogatú, egyszer használatos záreszközzel ellátott, címkézett tárolóedényekben helyezik el.

7.	Az 33. cikk (1) bekezdésében említett esetben, vagy ha a szállítmányt kísérő okmányt az illetékes hatóság készíti el, az okmány csak akkor érvényes, ha a szállítás legkésőbb – esettől függően – az érvényesítés időpontját vagy az elkészítés napját követő ötödik munkanapon megkezdődik.

Ha a termékeket ugyanannak a szállítótartálynak külön részeiben szállítják, vagy a termékek a fuvarozás közben keverednek, mindegyik részhez – akár külön, akár keverék formájában szállítják őket – kísérőokmányt kell kiállítani. Az okmányon – az egyes tagállamokban megállapított szabályoknak megfelelően – fel kell tüntetni az elegyítésből származó termék felhasználását.

A tagállamok engedélyezhetik azonban, hogy a feladók vagy más, meghatalmazott személyek az elegyítésből származó összmennyiségre vonatkozóan egyetlen kísérőokmányt készítsenek. Az illetékes hatóság ebben az esetben megfelelő utasításokat ad arra nézve, hogyan kell igazolni a különböző rakományok kategóriáját, származását és mennyiségét.

B. Különleges szabályok

A termék leírására vonatkozó adatok:

1.1.

A termék típusa

Fel kell tüntetni azt a terméktípust, amelybe a termék tartozik, olyan, a közösségi szabályoknak megfelelő kifejezés alkalmazásával, amely a termék legpontosabb leírását adja, például:

a)	nem OEM/OFJ bor;

b)	nem OEM/OFJ fajtabor;

c)	OEM vagy OFJ bor;

d)	szőlőmust;

e)	szőlőmust OEM bor előállításához;

f)	importált bor.

1.2.

A 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1–9., 15. és 16. pontjában szereplő borok nem palackozva történő szállítása esetén a termék leírásának tartalmaznia kell az említett rendelet 60. cikkében szereplő választható adatokat, amennyiben ezek az adatok a címkén szerepelnek vagy a előreláthatóan szerepelni fognak.

1.3.

Alkoholtartalom és sűrűség a palackozatlan termékek fuvarozása vagy a 60 liter vagy kisebb névleges térfogatú, címkézett tárolóedényekben szállított termékek esetében:

a)	a bor – kivéve a még erjedésben lévő újbort – tényleges alkoholtartalmát vagy a még erjedésben lévő újbor és a részben erjedt szőlőmust összes alkoholtartalmát térfogatszázalékban, egy tizedes pontossággal kell kifejezni;

b)	a szőlőmust refrakciós mutatóját a Közösség által elismert mérési módszerrel kell meghatározni. Ezt a térfogatszázalékban megállapított potenciális alkoholtartalommal kell kifejezni. Mindez helyettesíthető a g/cm3-ben kifejezett sűrűséggel;

c)	az alkohol hozzáadásával lefojtott friss szőlőmust sűrűségét g/cm3-ben, a termék tényleges alkoholtartalmát pedig térfogatszázalékban, egy tizedes pontossággal kell kifejezni;

d)	a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény és a sűrített szőlőlé cukortartalmát az összes cukortartalom literenkénti és kilogrammonkénti, grammban megadott értékével kell kifejezni;

e)	a szőlőtörköly és a borseprő tényleges alkoholtartalmának feltüntetése nem kötelező, kifejezése a tiszta alkohol decitonnánkénti literjében történik.

Ezeket az adatokat a Közösség által elismert, az elemzési módszerekre vonatkozó szabályokban található átszámítási táblázatok alkalmazásával kell kifejezni.

Az egyes borászati termékekre vonatkozó határértékeket megállapító közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a következő tűréshatárok megengedettek:

a)	az összes vagy tényleges alkoholtartalom tekintetében ± 0,2 térfogatszázalékos tűréshatár;

b)	a sűrűség tekintetében ± hategységnyi tűréshatár a negyedik tizedesig (± 0,0006);

c)	a cukortartalom tekintetében ± 3 %.

1.4.

Egyéb megjelölések palackozatlan bor és must fuvarozásakor:

a) Szőlőtermő övezet

Azt a szőlőtermő övezetet, ahonnan a szállított termék származik, a 479/2008/EK rendelet IX. mellékletének megfelelően és az alábbi rövidítések alkalmazásával kell megadni: A., B., C. I., C. II., C. III. a) és C. III. b).

b) Végrehajtott kezelések

A következő számoknak zárójelben történő alkalmazásával meg kell jelölni azokat a kezeléseket, amelyeket a szállított terméken elvégeztek:

0	:	a terméken az alábbi eljárások egyikét sem hajtották végre,
1	:	a termék alkoholtartalmát növelték,
2	:	a termék savtartalmát növelték,
3	:	a termék savtartalmát csökkentették,
4	:	a terméket édesítették,
5	:	a termékhez boralkoholt adtak,
6	:	a termékhez a leírásban megadottól eltérő földrajzi egységről származó terméket adtak hozzá,
7	:	a termékhez a leírásban megadottól eltérő szőlőfajtából nyert terméket adtak hozzá,
8	:	a termékhez a leírásban megadottól eltérő évben szüretelt terméket adtak hozzá,
9	:	a terméket tölgyfadarabok felhasználásával állították elő,
10	:	a termék új borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásával készült,
11	:	a termék alkoholtartalmát részben csökkentették,
12	:	egyéb (éspedig).

Példák:

a)	a B övezetből származó olyan bor esetében, amelynek alkoholtartalmát növelték, a jelölés B (1);

b)	a C. III. b) övezetből származó olyan bor esetében, amelynek savtartalmát növelték, a jelölés C. III. b) (2).

A szőlőtermő övezetre és a végrehajtott kezelésekre vonatkozó jelölések kiegészítik a termékleírásra vonatkozó jelöléseket, feltüntetésük azonos mezőben történik.

A nettó mennyiség megadása:

A nettó mennyiséget:

a)	a tonnában vagy kilogrammban mért szőlő, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőlé, szőlőtörköly és borseprő esetében „t” vagy „kg” szimbólumokkal kell kifejezni;

b)	az egyéb, hektoliterben vagy literben mért termékeknél, „hl” vagy „l” szimbólumokkal kell kifejezni.

A nem palackozva szállított termékmennyiségek esetében a nettó összmennyiség feltüntetésénél 1,5 %-os tűréshatár megengedett.

C. A VII. melléklet szerinti kísérőokmányok elkészítéséhez szükséges adatok

Előzetes megjegyzés:

A VII. mellékletben szereplő kísérőokmány-mintához szigorúan ragaszkodni kell. Az előírt információk feltüntetésére a mintán vonalakkal kijelölt rovatok mérete ugyanakkor csak irányadó jellegű.

	A rovat száma a VII. mellékletben szereplő mintán
Feladó: teljes név és cím postai irányítószámmal	1
Hivatkozási szám: minden szállítmányt el kell látni egy hivatkozási számmal, amellyel a szállítmányt a feladó nyilvántartásában azonosítani lehet (pl. a számlaszám)	2
Címzett: teljes név és cím postai irányítószámmal	3
A feladás helye szerint illetékes hatóságok: a kereskedelmi okmány ellenőrzéséért a feladás helyén felelős illetékes hatóság neve és címe. Erre a csak egy másik tagállamba történő fuvarozás vagy a Közösségen kívülre történő kivitel esetében van szükség.	4
Szállító: az első szállításért felelős személy neve és címe (ha nem azonos a feladóval). A szállításra vonatkozó egyéb adatok: a)az igénybe vett szállítóeszköz típusa (tehergépkocsi, kisteherautó, tartálykocsi, gépkocsi, vasúti teherkocsi, vasúti tartálykocsi, repülőgép)b)nyilvántartási szám vagy hajó esetén annak neve (nem kötelező)	5
A feladás dátuma, és – abban az esetben, ha az a tagállam, amelynek területéről a fuvarozás indul előírja – a feladás időpontja. Abban az esetben, ha az egyik szállítóeszköz-típusról a másikra váltanak át, a terméket berakodó szállítónak az okmány hátoldalán fel kell tüntetnie: a szállítás megkezdésének dátumát a használt szállítóeszköz típusát, valamint gépkocsi esetében annak rendszámát, hajó esetében annak nevét vezetéknevét, keresztnevét, illetve a vállalkozása nevét, valamint címét, ideértve a postai irányítószámot is	6
Rendeltetési hely: a tényleges rendeltetési hely, ha az árut nem a címzettnél megadott címre szállították. Exportált árunál a IX. mellékletben előírt adatok egyikét kell feltüntetni.	7
A termék leírása a 479/2008/EK rendelet és a hatályos nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, különös tekintettel a kötelező megjelölésekre. Az árut tartalmazó csomagok leírása: azonosítószámok és a csomagok száma, a csomagokon belüli csomagolások száma. A leírás folytatódhat az egyes másolatokhoz csatolt külön lapon. Erre a célra használható egy csomagjegyzék. Palackozatlan termékek fuvarozásánál: bor esetében a tényleges alkoholtartalom nem erjedt termékeknél a refrakciós mutató vagy sűrűség erjedésben lévő termékeknél a teljes alkoholtartalom a 4 g/l-nél nagyobb maradékcukor-tartalmú boroknál a tényleges alkoholtartalmon túl az összes alkoholtartalom	8
Mennyiség: palackozatlan termékeknél a nettó összmennyiség palackozott termékeknél a felhasznált tárolóedények száma és névleges térfogata	9
A feladás helye szerinti tagállam által előírt további információ: ha van ilyen kötelezettség, be kell tartani az érintett tagállam utasításait; ellenkező esetben a rovatot átlós vonallal át kell húzni	10
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítása: lásd a 31. cikket.	11

VII. MELLÉKLET

A 24. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmány

VIII. MELLÉKLET

A 31. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett különleges bélyegző

IX. MELLÉKLET

A 27. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett bejegyzések:

—	:	bolgárul	:	И3HECEHO
—	:	spanyolul	:	EXPORTADO
—	:	csehül	:	VYVEZENO
—	:	dánul	:	UDFØRSEL
—	:	németül	:	AUSGEFÜHRT
—	:	észtül	:	EKSPORDITUD
—	:	görögül	:	ΕΞΑΧΘΕΝ
—	:	angolul	:	EXPORTED
—	:	franciául	:	EXPORTÉ
—	:	olaszul	:	ESPORTATO
—	:	lettül	:	EKSPORTĒTS
—	:	litvánul	:	EKSPORTUOTA
—	:	magyarul	:	EXPORTÁLVA
—	:	máltaiul	:	ESPORTAT
—	:	hollandul	:	UITGEVOERD
—	:	lengyelül	:	WYWIEZIONO
—	:	portugálul	:	EXPORTADO
—	:	románul	:	EXPORTAT
—	:	szlovákul	:	VYVEZENÉ
—	:	szlovénül	:	IZVOŽENO
—	:	finnül	:	VIETY
—	:	svédül	:	EXPORTERAD

X. MELLÉKLET

A 53. cikk második albekezdésében említett megfelelési táblázatok

1. A 649/87/EGK rendelet

649/87/EGK rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk (1) bekezdése	3. cikk (3) bekezdése
3. cikk (2) bekezdése	I. melléklet 1.2.2) pontja
3. cikk (3) bekezdése	3. cikk (2) bekezdése
4. cikk	—
5. cikk	—
6. cikk	—
7. cikk (1) bekezdése	—
7. cikk (2) bekezdése	—
8. cikk	—
9. cikk	—
10. cikk	—
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	—

2. A 884/2001/EK rendelet

884/2001/EK rendelet	E rendelet
1. cikk	21. cikk
2. cikk	22. cikk
3. cikk (1) bekezdése	23. cikk
3. cikk (2) és (3) bekezdése	24. cikk
3. cikk (4) bekezdése	28. cikk
4. cikk	25. cikk
5. cikk (1) bekezdése	33. cikk
5. cikk (2) bekezdése	30. cikk
6. cikk (1)–(2) bekezdése	26. cikk
6. cikk (3)–(4) bekezdése	VI. melléklet
6. cikk (5)–(6) bekezdése	34. cikk
6. cikk (7) bekezdése	32. cikk
7. cikk	31. cikk
8. cikk (1) bekezdése	VI. melléklet
8. cikk (2)–(5) bekezdése	27. cikk
9. cikk	35. cikk
10. cikk	29. cikk
11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és (3) bekezdése	36. cikk
11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja	37. cikk
12. cikk (1) és (2) bekezdése	38. cikk
12. cikk (3) bekezdése	39. cikk (1) bekezdése
12. cikk (4) bekezdésének első albekezdése	44. cikk
12. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése	39. cikk (2) bekezdése
13. cikk (1) bekezdése	40. cikk (1) és (4) bekezdése
13. cikk (2) bekezdése	46. cikk
14. cikk (1)–(2) bekezdése	41. cikk
14. cikk (3)–(4) bekezdése	42. cikk
15. cikk	43. cikk
16. cikk	45. cikk
17. cikk	47. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontja
18. cikk	47. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontja
19. cikk	48. cikk
20. cikk	49. cikk
21. cikk	—
22. cikk	—

3. A 1282/2001/EK rendelet

1282/2001/EK rendelet	E rendelet
1. cikk	6. cikk
2. cikk	8. cikk
3. cikk	II. melléklet
4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdése	9. cikk
4. cikk (2) bekezdése	10. cikk
5. cikk	13. cikk
6. cikk	11. cikk
7. cikk (1) bekezdésének első–harmadik albekezdése	12. cikk (1) bekezdése
7. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése	17. cikk
7. cikk (2) bekezdése	14. cikk
8. cikk	II. melléklet
9. cikk	15. cikk
10. cikk	20. cikk
11. cikk	16. cikk
12. cikk	18. cikk (1) bekezdése
13. cikk (2) bekezdésének első albekezdése	18. cikk (2) bekezdése
14. cikk	—
15. cikk	—
16. cikk (1) bekezdése	19. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első albekezdése
17. cikk	19. cikk (2) bekezdésének második albekezdése
18. cikk	—
19. cikk	—
20. cikk	—