29.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 134/1


A TANÁCS 428/2009/EK RENDELETE

(2009. május 5.)

a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK rendeletet (1) több alkalommal jelentősen módosították. Mivel további módosítások szükségesek, azt az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A kettős felhasználású termékeknek (beleértve a szoftvert és a technológiát) az Európai Közösségből történő kivitelét hatékony ellenőrzésnek kell alávetni.

(3)

A kettős felhasználású termékek hatékony közös export-ellenőrzési rendszere szükséges ahhoz, hogy a tagállamok és az Európai Unió (EU) eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációs rezsimeket illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek.

(4)

A közös ellenőrzési rendszer, valamint a végrehajtás és a felügyelet valamennyi tagállamban összehangolt politikája elengedhetetlen feltétele a kettős felhasználású termékek Közösségen belüli szabad áramlásának.

(5)

Az egyedi, globális vagy nemzeti általános exportengedélyekről, a brókertevékenységi engedélyekről, a nem közösségi kettős felhasználású termékek transzferjére, illetve a IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékeknek a Közösségen belüli transzferjére vonatkozó engedélyekről szóló döntésekért a nemzeti hatóságok felelősek. A kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó nemzeti előírásoknak és rendelkezéseknek illeszkedniük kell a közös kereskedelempolitika kereteibe és különösen a közös exportszabályozás létrehozásáról szóló, 1969. december 20-i 2603/69/EGK tanácsi rendeletbe (2).

(6)

Az exportellenőrzés alá eső kettős felhasználású termékek közös listájáinak aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi non-proliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a a tagállamok elfogadtak.

(7)

A kettős felhasználású termékek közös listái, azok rendeltetési helyei és az útmutatók a hatékony export-ellenőrzési rendszer lényeges elemeit képezik.

(8)

A szoftverek és technológiák Közösségen kívülre elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő átadását szintén ellenőrizni kell.

(9)

Különös figyelmet kell fordítani az újrakivitel és a végfelhasználás kérdéseire.

(10)

A tagállamok és az Európai Bizottság képviselői 1998. szeptember 22-én aláírták a tagállamok, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség között létrejött vonatkozó biztonsági megállapodásokhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyveket, amelyek, más rendelkezésekkel együtt, a tagállamok számára kötelezővé teszik az információszolgáltatást egyes berendezések és nem nukleáris anyagok transzferje tekintetében.

(11)

A Közösség elfogadta a vámszabályok azon körét, amelyet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) és az annak végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) tartalmaz, amely egyebek között meghatározza az áruk kivitelével és újrakivitelével kapcsolatos előírásokat. E rendelet nem korlátozza a Közösségi Vámkódexet és annak végrehajtási rendelkezéseit.

(12)

A Szerződés 30. cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a nagyobb fokú harmonizáció megvalósulásáig a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Közösségen belüli transzferjére vonatkozó ellenőrzésekre. Ahol ezek az ellenőrzések kapcsolódnak a Közösségből származó kivitel ellenőrzésének hatékonyságához, ott ezeket a Tanácsnak rendszeres időszakonként felül kell vizsgálnia.

(13)

E rendelet helyes alkalmazása érdekében valamennyi tagállam intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságokat megfelelő hatáskörrel ruházza fel.

(14)

Az EU állam- és kormányfői 2003 júniusában elfogadták a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni cselekvési tervet (theszaloníki cselekvési program). Ezt a cselekvési tervet a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia egészítette ki, amelyet az Európai Tanács 2003. december 12-én fogadott el. A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia III. fejezete értelmében az Európai Uniónak valamennyi eszközét fel kell használnia a világszinten aggodalomra okot adó proliferációs programok megakadályozása, az azoktól való elrettentés, azok leállítása és lehetőség szerinti megszüntetése érdekében. Az említett fejezet 30.A 4. alpontja kifejezetten említést tesz arról, hogy erősíteni kell az export-ellenőrzési politikákat és gyakorlatokat.

(15)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2004. április 28-án elfogadott 1540. sz. határozata szerint minden államnak hatékony intézkedéseket kell hoznia és érvényesítenie a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek és ezek célbajuttató eszközei elterjedésének megakadályozását célzó belföldi ellenőrzések kialakítására, többek között a kapcsolódó anyagok megfelelő ellenőrzésének kialakítása révén, és e célból többek között az ilyen termékek tranzitjára és brókertevékenységére vonatkozó ellenőrzéseket kell kialakítania. Kapcsolódó anyagoknak tekintendők mindazok a vonatkozó többoldalú egyezmények és megállapodások hatálya alá tartozó anyagok, felszerelések és technológiák, amelyek a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek és ezek célbajuttató eszközeinek tervezése, kifejlesztése, gyártása és alkalmazása céljából felhasználhatók.

(16)

Ez a rendelet olyan termékekre is vonatkozik, amelyek csupán áthaladnak a Közösség területén, vagyis amelyekhez nem rendeltek a külső árutovábbítási eljárástól eltérő vámjogi sorsot, vagy amelyeket csupán vámszabad területre vagy vámszabad raktárba tároltak be, és amelyeket jóváhagyott raktárnyilvántartásban nem kell szerepeltetni. Ennek megfelelően biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tagállamok hatóságai eseti alapon megtiltsák a nem közösségi kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján ésszerűen feltételezhető, hogy a termékek részben vagy egészben, tömegpusztító fegyverek és azok célbajuttató eszközeinek elterjedését szolgálják vagy szolgálhatják.

(17)

Ezen túlmenően ellenőrzéseket kell bevezetni a brókertevékenységekre is, amennyiben a brókert a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tájékoztatta, illetve tudomása van arról, hogy az ilyen szolgáltatás egy harmadik országban tömegpusztító fegyverek előállításához vagy célbajutattásához vezethet.

(18)

Kívánatos az EU egész területén elérni az ellenőrzések egységes és következetes alkalmazását az EU és a nemzetközi közösség biztonságának előmozdítása, illetve az exportőrei közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Ezért a theszaloníki cselekvési program ajánlásaival és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia felszólításaival összhangban célszerű kibővíteni a tagállamok közötti konzultációk körét az exportengedélyek kiadása előtt. Ez a megközelítés többek között azzal az előnnyel járna, hogy biztosítaná, hogy egy tagállam alapvető biztonsági érdekeit nem veszélyeztetné egy más tagállamból történő kivitel. Az e rendeletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek nemzeti ellenőrzése megvalósítási feltételeinek fokozottabb közelítése és az e rendelet értelmében megadható különböző típusú engedélyek felhasználási feltételeinek a harmonizálása az ellenőrzések egységesebb és következetesebb alkalmazását eredményezné. A nem megfogható technológiatranszfer meghatározásának pontosítása oly módon, hogy az kiterjedjen az ellenőrzött technológiának az EU-n kívül élő személyek számára való hozzáférhetővé tételére, hozzájárulna a biztonság előmozdítására irányuló erőfeszítésekhez, akárcsak az, ha az érzékeny információk tagállamok közötti cseréjének módozatait összehangolnák a nemzetközi export-ellenőrzési rendszerek meglévő gyakorlataival, különösen azzal, hogy gondoskodnak a tagállamok közötti információcsere biztonságos elektronikus rendszerének létrehozásáról.

(19)

Minden tagállamnak hatékony, arányos és elrettentő szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet létrehozza a kettős felhasználású termékek kivitele, transzferje, tranzitja és az ezen termékekkel való bróker tevékenység ellenőrzésének közösségi rendszerét.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.

„kettős felhasználású termékek”: azok a termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, e fogalom továbbá magában foglalja azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára;

2.

„kivitel”:

i.

a 2913/92/EGK rendelet (Közösségi Vámkódex) 161. cikke szerinti kiviteli eljárás;

ii.

újrakivitel a Közösségi Vámkódex 182. cikke szerint, kivéve a tranzit alatt álló termékeket; és

iii.

szoftver vagy technológia átadása, elektronikus eszközök, így telefax, telefon, elektronikus levél vagy bármely más elektronikus eszköz útján az Európai Közösségen kívüli rendeltetési helyre; ez magában foglalja a szoftver és technológia hozzáférhetővé tételét a Közösségen kívüli természetes vagy jogi személyek vagy társaságok számára. A kivitel a technológia szóbeli, átadására is vonatkozik, ha a technológia leírására telefonon keresztül kerül sor;

3.

az „exportőr” jelentése bármely természetes vagy jogi személy vagy társaság:

i.

akinek nevében a kiviteli nyilatkozatot teszik, vagyis az a személy, aki a nyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a termék a Közösség vámterületén kívüli kiszállításának meghatározására. Amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződés birtokosa nem saját nevében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki az árunak a Közösség vámterületén kívüli kiküldésére szóló jogosultsággal rendelkezik;

ii.

amely úgy dönt, hogy elektronikus eszközök, így telefax, telefon, elektronikus levél vagy bármely más elektronikus úton szoftvert vagy technológiát ad át vagy tesz hozzáférhetővé, a Közösségen kívüli rendeltetési helyre.

Ha a kettős felhasználású termékek feletti rendelkezési jog a kivitel alapját képező szerződésnek megfelelően egy, a Közösségen kívül letelepedett személyé, akkor a Közösségen belül letelepedett szerződő fél minősül exportőrnek;

4.

„kiviteli nyilatkozat”: az az okirat, amelyben egy személy meghatározott formában és módon kinyilvánítja szándékát, hogy kettős felhasználású terméket kíván kiviteli eljárás alá vonni;

5.

„brókertevékenység”:

olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja kettős felhasználású termékek vétele, értékesítése vagy szállítása egy harmadik országból egy más harmadik országba; vagy

harmadik országokban található kettős felhasználású termékek értékesítése vagy vétele egy más harmadik országba történő transzfer céljából.

E rendelet alkalmazásában e fogalommeghatározás nem terjed ki pusztán a járulékos szolgáltatások nyújtására. Járulékos szolgáltatásnak minősül a fuvarozás, a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás, illetve a viszontbiztosítás, az általános hirdetés, illetve a reklám;

6.

„bróker”: a Közösség valamely tagállamában lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes vagy jogi személy vagy társaság, amely az 5. pontban meghatározott szolgáltatásokat végez a Közösségből valamely harmadik ország területére irányulóan;

7.

„tranzit”: a nem közösségi kettős felhasználású termékek a Közösség vámterületére belépve és keresztülhaladva a Közösségen kívüli rendeltetési helyre történő szállítása;

8.

„egyedi exportengedély”: egy meghatározott exportőrnek valamely harmadik országban lévő egyetlen végfelhasználó vagy címzett tekintetében, egy vagy több kettős felhasználású termékre adott engedély;

9.

„közösségi általános exportengedély”: bizonyos rendeltetési országokba irányuló kivitelre érvényes exportengedély, amely minden exportőr számára hozzáférhető, aki tiszteletben tartja az engedélynek a II. mellékletben felsorolt felhasználási feltételeit;

10.

„globális exportengedély”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott engedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre és/vagy egy vagy több meghatározott harmadik országban érvényes;

11.

„nemzeti általános exportengedély”: a 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kiadott, valamint a 9. cikknek és a IIIc. mellékletnek megfelelően a nemzeti jog szerint meghatározott exportengedély;

12.

„az Európai Unió vámterülete”: a Közösségi Vámkódex 3. cikke szerinti terület;

13.

„nem közösségi kettős felhasználású termékek”: a Közösségi Vámkódex 4. cikke 8. pontja értelmében vett nem közösségi áruk vámjogi helyzetével rendelkező termékek.

II. FEJEZET

HATÁLY

3. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles.

(2)   A 4. cikk vagy a 8. cikk alapján az I. mellékletben nem felsorolt bizonyos kettős felhasználású termékek valamennyi vagy egyes célországokba történő kivitele szintén engedélyhez köthető.

4. cikk

(1)   Az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles, amennyiben azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, amelyben az exportőr letelepedési helye található, az exportőr tudomására hozták, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben vegyi, biológiai, nukleáris fegyverek, más nukleáris robbanószerkezetek fejlesztésével, gyártásával, kezelésével, működtetésével, karbantartásával, raktározásával, felderítésével, azonosításával vagy forgalmazásával, vagy az ilyen fegyverek célba juttatására alkalmas hordozórakéták fejlesztésével, gyártásával, karbantartásával, raktározásával kapcsolatosan kívánják felhasználni, vagy azok ilyen célokra felhasználhatók.

(2)   Az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitele abban az esetben is engedélyköteles, ha a beszerző ország vagy a rendeltetési ország a Tanács közös álláspontja vagy együttes fellépése vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) döntése alapján, vagy pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozata alapján elrendelt fegyverszállítási embargó hatálya alatt van, és az (1) bekezdésben hivatkozott hatóságok az exportőrt tájékoztatták arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben katonai célú végfelhasználásra szánják vagy szánhatják. E bekezdés alkalmazásában a „katonai célú végfelhasználás”:

a)

a tagállamok katonai célú termékekre vonatkozó listájában felsorolt katonai célú termékekbe történő beépítés;

b)

a fenti listában felsorolt katonai célú termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy karbantartásához alkalmazott termelő-, ellenőrző vagy elemzőberendezéseknek, vagy ezek alkatrészeinek felhasználása;

c)

egy termelőüzemben a fenti listában felsorolt katonai célú termékek gyártásához bármilyen nem késztermék felhasználása.

(3)   Engedélyköteles továbbá az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitele abban az esetben is, ha az (1) bekezdésben említett hatóságok az exportőr tudomására hozták, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben olyan – a katonai célú termékek nemzeti listáján felsorolt – katonai célú termékek alkatrészeként vagy részegységeként kívánják felhasználni, vagy ilyen célokra felhasználhatók, amelyeket az illető tagállam területéről engedély nélkül vagy a tagország engedélyezésre vonatkozó nemzeti jogszabályainak megsértésével exportáltak.

(4)   Ha az exportőr tudatában van annak, hogy az általa kivitelre szánt és az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket részben vagy egészben az (1), (2) vagy (3) bekezdésben megnevezett célok bármelyikére szánják, akkor ezt köteles az (1) bekezdésben hivatkozott hatóságok tudomására hozni, amelyek döntenek arról, hogy a termék kivitele engedélyköteles-e.

(5)   Bármely tagállam elfogadhat vagy fenntarthat olyan nemzeti jogi szabályozást, amely engedélyeztetéshez köti a I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét, amennyiben az exportőr alappal feltételezheti, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben az (1) bekezdésben említett célra szánják vagy szánhatják.

(6)   Az a tagállam, amely az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét az (1)–(5) bekezdés alapján engedélykötelessé teszi, szükség szerint tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. A többi tagállam ezt a tájékoztatást kellő megfontolás tárgyává teszi, és tájékoztatja saját vámhatóságait és országa egyéb hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(7)   Az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek tekintetében a 13. cikk (1), (2) és (5)–(7) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)   Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a 2603/69/EGK rendelet 11. cikke alapján nemzeti intézkedéseket tegyenek.

5. cikk

(1)   Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos brókertevékenységi engedélyre van szükség akkor, ha a brókert a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztatták arról, hogy adott kettős felhasználású termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szánnak vagy szánhatnak. Ha a brókernek tudomása van arról, hogy az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek, amelyek tekintetében brókertevékenységek végzését tervezi, részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgálnak, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek eldöntik, hogy az ilyen brókertevékenységeket szükséges-e engedélyhez kötni.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazását a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgáló, fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre és a 4. cikk (2) bekezdésében említett katonai célú végfelhasználásra szolgáló és rendeltetésű, kettős felhasználású termékekre is kiterjeszthetik.

(3)   A tagállamok a kettős felhasználású termékek brókertevékenységére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, ha a bróker joggal feltételezi, hogy ezeket a termékeket a 4. cikk (1) bekezdésében foglalt felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.

(4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések tekintetében a 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

6. cikk

(1)   Azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, amelynek a területén a tranzitra sor kerül, megtilthatják az I. mellékletben felsorolt, nem közösségi kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szánják vagy szánhatják. A tagállamok ilyen döntés meghozatala során figyelembe veszik a nemzetközi szerződések részes feleként vagy a nemzetközi nonproliferációs rezsimek részeseként elfogadott kötelezettségeiket és vállalásaikat.

(2)   A tagállamok azt megelőzően, hogy a tranzit megtiltásáról döntenek, rendelkezhetnek úgy, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságaik eseti alapon engedélyhez köthessék az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek konkrét tranzitját, ha azokat a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazását a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célokra szolgáló, fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre és a 4. cikk (2) bekezdésében említett katonai célú végfelhasználásra szolgáló és rendeltetésű, kettős felhasználású termékekre is kiterjeszthetik.

(4)   A 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni e cikk (2) és (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések tekintetében.

7. cikk

Ez a rendelet nem vonatkozik olyan szolgáltatás nyújtására vagy technológia átadására, amely személyek határátlépésével jár.

8. cikk

(1)   Közbiztonsági vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedéseikről ezek meghozatala után haladéktalanul tájékoztatást adnak a Bizottságnak, pontosan megjelölve az intézkedések okait.

(3)   A tagállamok arról is haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, ha az (1) bekezdés alapján meghozott valamely intézkedést módosítják.

(4)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azokat az intézkedéseket, amelyekről a (2) és a (3) bekezdés alapján tájékoztatást kapott.

III. FEJEZET

EXPORTENGEDÉLY ÉS BRÓKERTEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE

9. cikk

(1)   E rendelet meghatározott termékek kivitelére vonatkozóan a II. mellékletben foglaltak szerint közösségi általános exportengedélyt hoz létre.

(2)   Minden egyéb az e rendelet alapján engedélyköteles kivitelre a vonatkozó engedélyt az exportőr letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai adják ki. Az engedély – a (4) bekezdésben meghatározott korlátozásoktól függően – lehet egyedi, globális vagy általános engedély.

Valamennyi engedély a Közösség egész területére érvényes.

Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére az egyedi exportengedélyre és globális exportengedélyre vonatkozó kérelemhez szükséges minden vonatkozó információt kötelesek megadni annak érdekében, hogy a nemzeti, hatáskörrel rendelkező hatóságokat teljeskörűen tájékoztassák elsősorban a végfelhasználó, a rendeltetési ország és az exportált termék végfelhasználása tekintetében. Az engedély kiadása indokolt esetben végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától tehető függővé.

(3)   A tagállamok az egyedi és globális engedélykérelmeket a nemzeti jogszabályok és joggyakorlat által meghatározott határidőn belül dolgozzák fel.

(4)   A nemzeti általános exportengedélyek:

a)

kivonják hatályuk alól a II. melléklet 2. részében felsorolt termékeket;

b)

meghatározására a nemzeti jogszabályok vagy joggyakorlat szerint kerül sor. Az engedélyt az azt kiállító tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező valamennyi exportőr használhatja, ha megfelel az e rendeletben és az azt kiegészítő nemzeti jogszabályokban megállapított követelményeknek. Az engedélyeket a IIIc. mellékletben szereplő iránymutatásoknak megfelelően kell kiadni. Az engedélyek kiadására a nemzeti jogszabályokkal és joggyakorlattal összhangban kerül sor.

A tagállamok valamennyi nemzeti általános exportengedély kiadásáról vagy módosításáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot. Az értesítéseket a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában;

c)

nem használhatók fel, ha a hatóságok tájékoztatták az exportőrt, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében vagy a 4. cikk (2) bekezdésében említett valamely felhasználási célra szánják vagy szánhatják, egy, a Tanács közös álláspontja vagy együttes fellépése vagy az EBESZ határozata alapján, vagy pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező határozata alapján elrendelt fegyverembargó hatálya alatt álló országban, vagy ha az exportőrnek tudomása van arról, hogy a termékeket a fent megnevezett célokra kívánják felhasználni.

(5)   A tagállamok nemzeti jogszabályaikban fenntartják vagy bevezetik annak lehetőségét, hogy globális exportengedélyt adnak ki.

(6)   A tagállamok a Bizottsághoz eljuttatják azoknak a hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak:

a)

kettős felhasználású termékek exportengedélyeinek kiadására;

b)

nem közösségi kettős felhasználású termékek tranzitjának tilalmáról e rendelet értelmében határozni.

A Bizottság e hatóságok jegyzékét az EurópaiUnió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzé teszi.

10. cikk

(1)   Az e rendelet szerinti brókertevékenységi engedélyt a bróker lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai adják ki. Ezt az engedélyt két vagy több harmadik ország között mozgó konkrét termékek meghatározott mennyiségére adják ki. Pontosan meg kell határozni a termékeknek a harmadik országban található származási helyét, a végfelhasználót és annak helyét. Az engedély a Közösség egész területén érvényes.

(2)   A bróker a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a brókertevékenységi engedély iránti kérelemhez e rendelet értelmében szükséges minden vonatkozó információt köteles megadni, különösen a kettős felhasználású termékeknek a harmadik országban található pontos származási helye, a termékek egyértelmű leírása és az érintett mennyiség, az ügyletben részt vevő harmadik felek, a rendeltetési hely szerinti harmadik ország, az ott található végfelhasználó és annak pontos helye tekintetében.

(3)   A tagállamok a brókertevékenységi engedélykérelmeket a nemzeti jogszabályok és joggyakorlat által meghatározott határidőn belül bírálják el.

(4)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak az e rendelet értelmében brókertevékenységi engedélyek kiadására jogosult hatóságok listáját. Ezen hatóságok listáját a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

11. cikk

(1)   Az exportengedély iránti kérelemben jelezni kell, ha az egyedi kérelemben szereplő termékeket, amelyeket a II. mellékletben fel nem sorolt rendeltetési helyre, vagy – a IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek esetében – bármely rendeltetési helyre kívánják kivinni, nem abban a tagállamban vagy tagállamokban találhatók vagy lesznek találhatók, ahol a kérelmet benyújtották. Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságai, ahol az engedélykérelmet benyújtották, haladéktalanul kikérik a szóban forgó tagállam vagy tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak véleményét, és megadják az ezzel kapcsolatos tájékoztatást. A megkeresett tagállam vagy tagállamok az engedély kiadásával kapcsolatos esetleges ellenvetéseiket, amelyek kötelező érvényűek arra a tagállamra, ahol a kérelmet benyújtották, tíz munkanapon belül közlik.

Ha tíz munkanapon belül nem érkezik kifogás, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a megkérdezett tagállamnak vagy tagállamoknak nincs ellenvetése.

A megkérdezett tagállam kivételes esetben kérheti a tíznapos határidő meghosszabbítását. A meghosszabbítás azonban nem haladhatja meg a harminc munkanapot.

(2)   A tagállam, amennyiben a kivitel alapvető biztonsági érdekeit sérti, felkérheti a másik tagállamot, hogy az exportengedélyt ne adja ki, vagy ha már kiadta, kérheti annak érvénytelenítését, felfüggesztését, módosítását vagy visszavonását. Az a tagállam, amelyhez ilyen kérelem érkezik, a kérelmező tagállammal haladéktalanul a felekre nem kötelező érvényű konzultációt kezdhet; amelyet tíz munkanapon belül le kell zárni. Amennyiben a megkeresett tagállam az engedély megadása mellett dönt, a 13. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül erről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

12. cikk

(1)   Annak eldöntése érdekében, hogy e rendelet alapján az egyedi vagy globális exportengedélyt vagy a brókertevékenységi engedélyt kiadják-e, a tagállamok minden vonatkozó szempontot figyelembe vesznek, többek között:

a)

azokat a kötelezettségeket és vállalásokat, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és export-ellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok mindegyike elfogadott;

b)

a Tanács közös álláspontja vagy együttes fellépése, az EBESZ döntése vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségeket;

c)

a nemzeti kül- és biztonságpolitikai megfontolásokat, beleértve a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban (5) foglaltakat is;

d)

a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított szempontok mellett a globális exportengedély iránt benyújtott kérelem elbírálása során a tagállam figyelembe veszi, hogy az exportőr arányos és megfelelő eszközöket és eljárásokat alkalmaz-e a rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek és az engedély kikötéseinek és feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében.

13. cikk

(1)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai – a rendelettel összhangban eljárva – elutasíthatják az exportengedély kiadását, és érvényteleníthetik, felfüggeszthetik, módosíthatják vagy visszavonhatják a már kiadott exportengedélyeket. Amennyiben a hatóságok elutasítanak, érvénytelenítenek, felfüggesztenek, lényegesen korlátoznak vagy visszavonnak egy exportengedélyt, vagy amennyiben azt állapították meg, hogy a tervezett kivitelt nem szabad engedélyezni, akkor erről értesítik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot, és megosztják velük a vonatkozó információkat. Ha valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai felfüggesztettek egy exportengedélyt, a felfüggesztés időtartamának lejártakor a végső értékelésről tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2)   Az (1) bekezdés alapján kiküldött elutasítási értesítéseket a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az értesítés kiküldésétől számított három éven belül felülvizsgálják, és visszavonják, módosítják vagy megújítják őket. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a lehető legrövidebb időn belül értesítik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot a felülvizsgálat eredményeiről. Azok az elutasítások, amelyeket nem vonnak vissza, hatályban maradnak.

(3)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul értesítik a többi tagállamot és a Bizottságot az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tranzitját tiltó, a 6. cikk alapján hozott döntésükről. Ezek az értesítések minden vonatkozó információt tartalmaznak, a termék besorolását, technikai paramétereit, a rendeltetési országot és a végfelhasználót is ideértve.

(4)   Az (1) és (2) bekezdést a brókertevékenységi engedélyek tekintetében is alkalmazni kell.

(5)   Mielőtt a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai – a rendelettel összhangban eljárva – exportengedélyt vagy brókertevékenységi engedélyt adnának ki, vagy tranzitról döntenének, minden hatályos elutasítást vagy az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tranzitját tiltó, a rendelet értelmében hozott minden határozatot meg kell vizsgálniuk, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az engedélyt vagy tranzitot egy vagy több másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, egy lényegében azonos ügylet tekintetében már elutasította-e (ami egy lényegében azonos paraméterekkel vagy műszaki jellemzőkkel rendelkező terméket jelent ugyanazon végfelhasználó vagy címzett számára). Először konzultálniuk kell annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek ezen elutasító vagy tranzitot tiltó határozatot (határozatokat) az (1) és (3) bekezdésnek megfelelően kiadták. Ha az ilyen konzultációt követően a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az engedély megadásáról vagy a tranzit engedélyezéséről határoz, úgy erről értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot, és döntése indokolásául megad minden szükséges információt.

(6)   Az ezen cikk szerint szükséges valamennyi értesítést a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére álló biztonságos elektronikus eszközökön keresztül kell megtenni, beleértve azt a biztonságos rendszert, amelyet a 19. cikk (4) bekezdésével összhangban alakíthatnak ki.

(7)   Az információk ezen cikk rendelkezései szerint történő minden megosztásának összhangban kell állnia a 19. cikk (3), (4) és (6) bekezdésének az ilyen információk bizalmas jellegére vonatkozó rendelkezéseivel.

14. cikk

(1)   Minden egyedi vagy globális exportengedélyt és brókertevékenységi engedélyt írásban vagy elektronikus úton a IIIa. és IIIb. mellékletben szereplő mintákban található formanyomtatványon adnak ki, amely a mintának megfelelő sorrendben legalább annak összes elemét tartalmazza.

(2)   A mennyiségi korlátozásokat tartalmazó globális exportengedélyek az exportőr kérésére részletekre bontandók.

IV. FEJEZET

A KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK LISTÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSA

15. cikk

(1)   Az I. mellékletben szereplő kettős felhasználású termékek listáját azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, valamint azok módosításaival összhangban kell aktualizálni, amelyeket a nonproliferációs rezsimek és export-ellenőrzési megállapodások részeseiként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok elfogadtak.

(2)   Az I. melléklet almellékletét képező IV. mellékletet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 30. cikke, nevezetesen a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeinek vonatkozásában kell aktualizálni.

V. FEJEZET

VÁMELJÁRÁSOK

16. cikk

(1)   A kettős felhasználású termékek kivitelével kapcsolatos vámeljárás során a kiviteli nyilatkozatot kezelő vámhivatalnál az exportőrnek igazolnia kell, hogy a szükséges exportengedélyt beszerezte.

(2)   Az exportőrtől bekérhető a bizonyítékként szolgáltatott bármely okmánynak azon tagállam hivatalos nyelvére történő fordítása, ahol a kiviteli nyilatkozatot benyújtották.

(3)   A Közösségi Vámkódex alapján és az annak értelmében ráruházott jogkör sérelme nélkül a tagállam a (4) bekezdésben hivatkozott időszakokat meg nem haladó időszakra is felfüggesztheti a területéről történő kivitellel kapcsolatos eljárást, vagy – szükség esetén – más módon is megakadályozhatja azt, hogy az I. mellékletben felsorolt olyan kettős felhasználású termékek, amelyek rendelkeznek érvényes exportengedéllyel, területén keresztül a Közösséget elhagyják, amennyiben alapos okkal feltételezheti, hogy:

a)

az engedély megadásakor valamely vonatkozó információt nem vettek figyelembe; vagy

b)

az engedély megadása óta a körülmények jelentős mértékben megváltoztak.

(4)   A (3) bekezdésben említett esetben haladéktalanul konzultálni kell az exportengedélyt kiadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival, hogy azok a 13. cikk (1) bekezdése alapján a megfelelő intézkedéseket megtehessék. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok úgy határoznak, hogy fenntartják az engedélyt, úgy tíz munkanapon belül válaszolni kötelesek, mely határidő e hatóságok kérésére kivételes esetekben harminc munkanapig terjedően meghosszabbítható. Ebben az esetben, vagy ha tíz, illetve – bizonyos esetekben – harminc napon belül nem érkezik válasz, akkor a kettős felhasználású terméket haladéktalanul ki kell adni. Az engedélyt kiadó tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

17. cikk

(1)   A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a kettős felhasználású termék kivitelére vonatkozó vámkezelést csak az arra felhatalmazott vámhivatalok végezhetik.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek élnek az (1) bekezdésben biztosított választási lehetőséggel, tájékoztatni kötelesek a Bizottságot a megfelelő felhatalmazással rendelkező vámhivatalokról. A Bizottság ezt az információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

18. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 843. és 912a–912g. cikkének rendelkezései azon kettős felhasználású termékek kivitelére, újrakivitelére, valamint az államok vámterületéről történő kilépésének korlátozására vonatkoznak, amelyek kivitele e rendelkezés értelmében engedélyköteles.

VI. FEJEZET

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

19. cikk

(1)   A tagállamok – a Bizottsággal együttműködésben – minden szükséges intézkedést megtesznek a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében, különösen annak a kockázatnak a kiküszöbölésére, hogy a kettős felhasználású termékek kiviteli ellenőrzése során előforduló esetleges eltérések a kereskedelem olyan eltérüléséhez vezessenek, amelyek egy vagy több tagállam számára nehézségeket okozhatnak.

(2)   A tagállamok a kivitelre vonatkozó közösségi export-ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése céljából minden szükséges intézkedést megtesznek a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:

a)

a nemzeti általános exportengedély és a közösségi általános exportengedély felhasználásának jogától nemzeti szankciók alapján megfosztott exportőrök adatai;

b)

a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre, és adott esetben a használt útvonalakra vonatkozó adatok.

(3)   E rendelet 23. cikkének sérelme nélkül a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97EK tanácsi rendeletet (6) és különösen annak az információk bizalmas kezeléséről szóló rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)   A Bizottság – a 23. cikk alapján létrehozott, a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – kialakíthatja a tagállamok – és szükség esetén a Bizottság – közötti információcsere biztonságos és rejtjelzett rendszerét.

(5)   A lakóhely vagy letelepedési hely szerinti tagállam felel az exportőrök és brókerek részére nyújtandó iránymutatásért. A Bizottság és a Tanács is adhat iránymutatást és/vagy tehet ajánlásokat az e rendeletben említett kérdésekre vonatkozó legjobb gyakorlatok tekintetében.

(6)   A személyes adatok feldolgozását a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megállapított szabályoknak megfelelően kell végezni.

VII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

(1)   A kettős felhasználású termékek exportőrei kiviteli ügyleteikről az érintett tagállam nemzeti jogának vagy hatályos gyakorlatának megfelelő részletes nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek. Ezen nyilvántartásoknak vagy kimutatásoknak különösen olyan kereskedelmi dokumentumokat kell tartalmazniuk, mint például számlák, árunyilatkozatok, valamint fuvar- és egyéb szállítási okmányok, amelyek adattartalma lehetővé teszi az alábbiak azonosítását:

a)

a kettős felhasználású termékek leírása;

b)

a kettős felhasználású termékek mennyisége;

c)

az exportőr és a címzett neve és címe;

d)

amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.

(2)   Az érintett tagállam nemzeti jogának vagy hatályos gyakorlatának megfelelően a brókerek nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek az 5. cikk hatálya alá tartozó brókertevékenységről annak érdekében, hogy kérésre bizonyítani tudják a brókertevékenységek tárgyát képező kettős felhasználású termékek leírását, azt az időszakot, amelyben a termékek e tevékenységek tárgyát képezték, a brókertevékenységek rendeltetési helyét és a brókertevékenységek által érintett országokat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartásokat vagy kimutatásokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre vagy a brókertevékenységekre sor került. Ezeket a nyilvántartásokat és kimutatásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, ahol az exportőr letelepedési helye vagy a bróker letelepedési helye vagy lakóhelye található.

21. cikk

A rendelet megfelelő alkalmazása érdekében az egyes tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaik:

a)

információkat tudjanak beszerezni a kettős felhasználású termékeket magukban foglaló megrendelésekről vagy ügyletekről;

b)

meggyőződhessenek az exportellenőrző intézkedések megfelelő alkalmazásáról, amelyek különösen kiterjedhetnek arra a jogosultságukra, hogy a kiviteli ügyletben érdekelt személyek vagy az 5. cikkben említett körülmények között nyújtott brókertevékenységekben részt vevő brókerek helyiségeibe beléphessenek.

VIII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22. cikk

(1)   A IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Közösségen belüli transzferje engedélyköteles. Az általános engedély a IV. melléklet 2. részében felsorolt termékekre nem terjed ki.

(2)   Egy tagállam egyéb kettős felhasználású termékeknek saját területéről más tagállam területére történő transzferjéhez abban az esetben írhat elő engedélykötelezettséget, amennyiben a transzfer időpontjában:

a transzfert végzőnek tudomása van arról, hogy az érintett termékek végső rendeltetési helye a Közösségen kívül található,

az adott termékek végső rendeltetési helyre történő kivitele a 3., 4. vagy 8. cikk szerint engedélyköteles abban a tagállamban, ahonnan a termék transzferje történik, és nincs a közvetlenül a területről történő ilyen kivitelt általánosan engedélyező vagy globális engedély,

a Közösségi Vámkódex 24. cikkében szereplő meghatározás szerint a termékeken semmiféle feldolgozást vagy megmunkálást nem szabad végezni abban a tagállamban, ahová a termékeket szállítani kívánják.

(3)   A transzferengedélyt abban a tagállamban kell kérvényezni, ahonnan a kettős felhasználású termékeket át kívánják szállítani.

(4)   Abban az esetben, ha a kettős felhasználású termékek soron következő kivitelét az a tagállam, ahonnan a termékeket át kívánják szállítani – a 11. cikkben megállapított konzultációs eljárás során – már elfogadta, akkor a transzferengedélyt a transzfert végző részére azonnal ki kell adni, feltéve, hogy a körülmények nem változtak meg számottevően.

(5)   Az a tagállam, amely ilyen követelményt előíró jogszabályt fogad el, tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a meghozott intézkedésekről. A Bizottság ezeket az információkat az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában hirdeti ki.

(6)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések nem foglalják magukban a Közösségen belüli belső határellenőrzéseket, hanem kizárólag az egész Közösség területén általános ellenőrzési eljárások részeként nem diszkriminatív módon alkalmazott ellenőrzéseket.

(7)   Az (1) és a (2) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazása semmiképpen nem eredményezheti, hogy a termékeknek az egyik tagállamból a másik tagállamba történő transzferje szigorúbb korlátozó feltételekkel kerüljön sor, mint ugyanannak a terméknek harmadik országokba történő kivitele esetében.

(8)   Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Közösségen belüli transzferjének okmányait és nyilvántartásait attól a naptári évtől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a termékek transzferjére sor került, és ezeket az okmányokat és nyilvántartásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, ahonnan ezeket a termékeket transzferálták.

(9)   A tagállam nemzeti jogszabályaiban rendelkezhet úgy, hogy az I. melléklet 2. részének 5. kategóriájában felsorolt azon termékeknek az érintett tagállamból történő Közösségen belüli transzferjéhez, amelyeket a IV. melléklet nem sorol fel, az érintett tagállam hatóságai részére további információkat kell szolgáltatni.

(10)   Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Közösségen belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek Közösségből történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. A vonatkozó kereskedelmi okmányok között szerepelnie kell különösen minden adásvételi szerződésnek, rendelésigazolásnak, számlának vagy szállítási értesítőnek.

23. cikk

(1)   A Bizottság képviselőjének elnökletével kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoportot kell létrehozni. Minden egyes tagállam egy képviselőt küld ebbe a csoportba.

A koordinációs csoport e rendeletnek az alkalmazásával kapcsolatos minden olyan kérdést megvizsgál, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

(2)   A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport elnöke vagy a koordinációs csoport – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel és egyéb fontos érdekeltekkel.

24. cikk

Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását. Különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az azok végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat kell megállapítaniuk. E szankcióknak hatékonyaknak, a cselekményekkel arányosaknak és visszatartó hatásúaknak kell lenniük.

25. cikk

Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot a rendelet végrehajtása érdekében alkalmazott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, beleértve a 24. cikkben említett intézkedéseket is. A Bizottság az információkat a tagállamokhoz továbbítja.

A Bizottság háromévenként áttekinti a rendelet végrehajtását, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé annak alkalmazásáról, amely tartalmazhatja a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat is. A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt megadnak a Bizottságnak.

26. cikk

E rendelet nem érinti:

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 296. cikkének alkalmazását,

az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazását.

27. cikk

Az 1334/2000/EK rendelet 2009. augusztus 27-én hatályát veszti.

A 2009. augusztus 27-ét megelőzően benyújtott exportengedély-kérelmekre azonban továbbra is az 1334/2000/EK rendelet előírásait kell alkalmazni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozásként, és a VI. melléklet megfelelési táblázatával összhangban kell értelmezni.

28. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. május 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. KALOUSEK


(1)  HL L 159., 2000.6.30., 1. o.

(2)  HL L 324., 1969.12.27., 25. o.

(3)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(4)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(5)  HL L 335., 2008.12.13., 99. o.

(6)  HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

(7)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


I. MELLÉKLET

E rendelet 3. cikkében említett jegyzék

A KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKE

A következő jegyzék többek között a Wassenaari Megállapodás, a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR), a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG), az Ausztrália Csoport és a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC) által nemzetközileg elfogadott kettős felhasználású termékek ellenőrzésének végrehajtását tartalmazza.

TARTALOMJEGYZÉK

Megjegyzések

Fogalommeghatározások

Mozaikszavak és rövidítések

0. kategória

Nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések

1. kategória

Különleges anyagok és kapcsolódó berendezések

2. kategória

Anyagfeldolgozás

3. kategória

Elektronika

4. kategória

Számítógépek

5. kategória

Távközlés és „információbiztonság”

6. kategória

Szenzorok és lézerek

7. kategória

Navigáció és repülési elektronika

8. kategória

Hajózás

9. kategória

Légtér és hajtórendszerek

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK AZ I. MELLÉKLETHEZ

1.

A katonai célra tervezett vagy átalakított termékek ellenőrzése tekintetében lásd az egyes tagállamok katonai célú termékekre vonatkozó ellenőrzéseinek jegyzéke(i)t. E mellékletnek azok a hivatkozásai, amelyek a „LÁSD A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE” megjegyzéssel vannak ellátva, ugyanerre a jegyzékekre utalnak.

2.

Az e mellékletben szereplő ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött termékek (például termelő üzemek) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek a termék alapvető elemei és ténylegesen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő termék alapvető elemévé teszik.

3.

Az e mellékletben megnevezett termékek lehetnek újak és használtak is.

NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (NTM)

(A 0. kategória E. fejezetéhez)

A 0. kategóriában ellenőrzendő termékekhez közvetlenül kapcsolódó „technológia” ellenőrzésére a 0. kategória rendelkezései vonatkoznak.

Az ellenőrzés alá eső termékek „fejlesztésére”, „előállítására” és „felhasználására” szolgáló „technológiát” akkor is ellenőrizni kell, ha az a nem ellenőrizendő termékekhez is alkalmazható.

A termékekre megadott exportengedély magában foglalja a termékek üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, felhasználásához és javításához szükséges minimális „technológia” ugyanazon végfelhasználó részére történő kivitelét.

A „technológiaátadás” ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”.

ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (ÁTM)

(Az 1–9. kategória E. fejezetéhez)

Az 1–9. kategória termékeinek „fejlesztéséhez”, „előállításához” és „felhasználásához” szükséges „technológia” kivitelét az 1–9. kategória rendelkezéseinek megfelelően kell ellenőrizni.

Az ellenőrzés alá eső termékek „fejlesztéséhez”, „előállításához” és „felhasználásához” szükséges „technológiát” akkor is ellenőrizni kell, ha az a nem ellenőrizendő termékekhez is alkalmazható.

Az ellenőrzés nem terjed ki a nem ellenőrzött vagy exportengedéllyel rendelkező termékek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (teszteléséhez) és javításához minimálisan szükséges „technológiára”.

Ez nem vonja ki az ellenőrzés alól az 1E002.e., 1E002.f., 8E002.a. és 8E002.b. pontokban meghatározott technológiákat.

A „technológiaátadás” ellenőrzése nem vonatkozik a nyilvánosan hozzáférhető információkra, valamint a tudományos alapkutatásra, illetve a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

ÁLTALÁNOS SZOFTVER MEGJEGYZÉS (ÁSZM)

(E megjegyzés hatálytalanítja a 0–9. kategória D. fejezetében meghatározott ellenőrzéseket)

E jegyzék 0–9. kategóriája nem vonja ellenőrzés alá azt a „szoftvert”, amely:

a.

Szabadon hozzáférhető, mivel:

1.

Kiskereskedelmi forgalomban mindenféle korlátozás nélkül megvásárolható:

a.

készpénzes tranzakcióval;

b.

postai megrendeléssel;

c.

elektronikus tranzakcióval; vagy

d.

telefonon történő megrendeléssel, valamint

2.

úgy tervezték, hogy a felhasználó a szállító további számottevő segítsége nélkül üzembe helyezhesse; vagy

Az általános „szoftver” megjegyzés a. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információ-biztonság”).

b.

A „nyilvánosság számára hozzáférhető”.

SZERKESZTÉSI GYAKORLAT AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJÁBAN

Az intézményközi szerkesztési útmutató (interinstitutional style guide, 1997. évi kiadás) 86. oldalán található 101. pontban meghatározott szabályokkal összhangban az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett angol nyelvű szövegekben

az egész számok és a törtek elválasztására vessző szolgál

az egész számok tagolása három számjeggyel történik, és az egyes számjegycsoportokat szóköz választja el.

A MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

Az ‧egyszeres idézőjelbe‧ tett kifejezések fogalommeghatározása az adott termékhez tartozó műszaki megjegyzéseknél található.

A „normál idézőjelbe” tett kifejezések fogalommeghatározása a következő:

A kategóriákra való hivatkozásokat a meghatározott kifejezés után zárójelben tüntetjük fel.

 

„Adatalapú referencia navigáció” (Data-based Referenced Navigation – „DBRN”) (7): olyan rendszerek, amely különféle, előre kimért, a pontos navigációs információk biztosítása érdekében dinamikus körülmények között integrált térképadat forrást használnak. Megfelelő adatforrások a batométeres térképek, a csillagászati térképek, a gravitációs térképek, a mágneses térképek vagy a háromdimenziós tereptérképek.

 

„Adatcsatorna-vezérlőegység kontroller” (communications channel controller) (4): fizikai interfész, amely a szinkron vagy aszinkron digitális adatok áramlását ellenőrzi. Olyan részegység, amely az adatokhoz történő hozzáférés biztosítása céljából a számítógépbe vagy a távközlési berendezésbe beépíthető.

 

„Aktív képelem” (active pixel) (6 8): félvezető rendszernek az a minimális (egyetlen) eleme, amely fény (elektromágneses) sugárzás hatására fotoelektromos átvitelt hoz létre.

 

„Aktív repülésirányítási rendszerek” (active flight control systems) (7): olyan rendszerek, amelyek a különböző szenzorok jelzéseinek autonóm feldolgozása és az automatikus irányítás működésbe hozásához szükséges megelőző parancsok kiadása által a nemkívánatos „repülőgép”- és rakétamozgások és strukturális megterhelések megakadályozására szolgálnak.

 

„Alapkapu késleltetési idő” (basic gate propagation delay time) (3): egy monolit integrált áramkörben alkalmazott alapkapu késleltetési idejét jelenti. A monolit integrált áramkörök „családjánál” a késleltetési idő meghatározható a „családon” belüli tipikus kapu késleltetési idejével, vagy az adott „családon” belüli kapunkénti tipikus késleltetési idővel.

Az alapkapu késleltetési időt nem szabad összekeverni az összetett monolit integrált áramkör be-/kimeneti késleltetési idejével.

A „családhoz” tartozik az összes olyan integrált áramkör, amelyre az adott funkcióját kívéve az összes következő azonos gyártási eljárást és előírást alkalmazták:

a.

Azonos hardver és szoftver architektúra;

b.

Azonos kialakítási és feldolgozási technológia;

c.

Azonos alapjellemzők.

 

„Alaplemez” (substrate) (3): alaplemez csatlakozási mintákkal vagy anélkül, amelyen vagy amelyben „diszkrét komponensek” vagy integrált áramkörök vagy mindkettő elhelyezhető.

‧Diszkrét komponens‧: különálló részekből összerakott „áramköri elem” külső csatlakozásaival együtt.

‧Áramköri elem‧: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

 

„Alapvető elem” (principal element) (4): a 4. kategória alkalmazásában egy elem akkor alapvető elem, ha a csereértéke meghaladja az adott rendszer – amelynek az eleme – összértékének 35 %-át. Az elem értéke az az ár, amelyet a rendszer gyártója vagy a rendszer integrátora fizet az elemért. Az összérték a gyártási ponton vagy a szállítás teljesítésekor a kívülálló, pártatlan félnek kifizetett szokásos nemzetközi vételár.

 

„A levegőnél könnyebb légi járművek” (lighter-than-air vehicles) (9): hőlégballonok és léghajók, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat – például héliumot vagy hidrogént – használnak.

 

„APP” (4): az „adjusted peak performance” (kiigazított csúcsteljesítmény) rövidítése.

 

„Aszimmetrikus algoritmus” (asymmetric algorythm) (5): olyan rejtjelző algoritmus, amely a titkosításhoz és a dekódoláshoz különböző matematikai kulcsokat használ.

Az aszimmetrikus algoritmus kifejezést általában a rejtjelkulcsok kezelésével kapcsolatban használják.

 

„Átlagos kimenő-teljesítmény” (average output power) (6): a lézer Joule-ban kifejezett teljes kimenő energiája, osztva a másodpercben kifejezett „sugárzási időtartammal”.

 

„Atomreaktor” (nuclear reactor) (0): önfenntartó hasadási láncreakció ellenőrzött és folyamatos fenntartására képes teljes reaktor. Az „atomreaktor” magában foglalja a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi egységet, azt a berendezést, amely a magban a teljesítményszintet szabályozza és azokat a komponenseket, amelyek általában a reaktormag primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek vagy azt szabályozzák.

 

„Automatikus célkövetés” (automatic target tracking) (6): adatfeldolgozási technika, amely valós időben automatikusan meghatározza, és eredményként megadja a cél legvalószínűbb pozíciójának extrapolált értékét.

 

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez (nem) csatlakozó államok” (States (not) Party to the Chemical Weapon Convention) (1): azok az államok, amelyekben hatályba lépett (nem lépett hatályba) a Vegyi Fegyverek Fejlesztéséről, Előállításáról, Felhalmozásáról és Használatáról szóló Egyezmény (lásd www.opcw.org).

 

„Beállási idő” (settling time) (3): a konverter bármely két szintje közötti kapcsoláskor ahhoz szükséges idő, hogy a kimenet a végső értékhez képest fél biten belülre kerüljön.

 

„Belső bélelés” (interior lining) (9): a szilárd hajtóanyag és a ház vagy a szigetelő bélés közötti összeköttetést biztosítja. Általában egy folyékony polimer alapú tűzálló vagy szigetelő anyag diszperzió, pl. szénnel töltött, hidroxil-csoportot tartalmazó poli-butadién (HTPB) vagy más polimer hozzáadott keményítőszerrel, amelyet a ház belsejére szórnak vagy simítanak.

 

„Belső mágneses gradiométer” (intrinsic magnetic gradiometer) (6): mágneses mező gradiens-érzékelő elem a hozzá tartozó elektronikával, amelynek kimenete a mágneses mező gradiensének mértéke.

Lásd még „Mágneses gradiométer”.

 

„Billenő orsó” (tilting spindle) (2): szerszámtartó orsó, amely a megmunkálási folyamat során középvonalának szöghelyzetét bármelyik más tengelyhez képest módosítja.

 

„CE”: (computing element): „számítóelem”

 

„CEP” (circle of equal probability) (szórási kör sugara – az egyenlő valószínűség köre) (7): a pontosság mértéke; a céltárgy, mint középpont köré, meghatározott távolságban rajzolt kör sugara, amelybe a töltetek 50 %-a becsapódik.

 

„Cérna” (yarn) (1): csavart „fonalak” kötege.

A ‧fonal‧„monofil szálak” (általában több, mint 200) közel párhuzamosan elrendezett kötege.

 

„Cirkulációvezérlésű nyomatékkiegyenlítő vagy cirkulációvezérlésű iránytartó-rendszerek” (circulation-controlled anti-torque or circulation direction control systems) (7): olyan rendszerek, amelyek aerodinamikai felületekre fúvatott levegőt alkalmaznak a felületek által keltett erők növelésére vagy szabályozására.

 

„CTP” (composite theoretical performance): „kompozit elméleti teljesítmény”

 

„Csúcsteljesítmény” (peak power) (6): a sugárzási időtartam során elért legmagasabb teljesítményszint.

 

„Deformálható tükrök” (deformable mirrors) (6): (adaptív optikai tükör néven is ismertek) az alábbi jellemzőkkel rendelkező tükrök:

a.

Olyan folytonos optikai visszaverő felület, amely az optikai hullám beesési szögei torzulásainak kiegyenlítésére egyedi torzítók vagy erők hatására dinamikusan deformálódik;

b.

Többszörös optikai visszaverő elemek, amelyek az optikai hullám beesési szögei torzulásainak kiegyenlítésére egyedi torzítók vagy erők alkalmazásával egyedileg és dinamikusan újrapozícionálhatók.

 

„Diffúz kötés” (diffusion bonding) (1, 2, 9): legalább két különböző fém szilárd állapotú molekuláris összekapcsolódása, ahol a együttes erősség a leggyengébb anyag erősségével egyezik meg.

 

„Digitális átviteli sebesség” (digital transfer rate) (5): a bármilyen típusú átviteli közegen közvetlenül átvitt információ teljes bit-sebessége.

Lásd még „teljes digitális átviteli sebesség”.

 

„Digitális számítógép” (digital computer) (4, 5): berendezés, amely egy vagy több diszkrét változó formájában az alábbi jellemzők mindegyikét képes végrehajtani:

a.

adatok elfogadása;

b.

adatok vagy utasítások tárolása állandó vagy változtatható (írható) tárolóeszközökön;

c.

adatok feldolgozása tárolt és módosítható utasítás-sorozattal;

d.

kimeneti adatok szolgáltatása.

A tárolt utasítás-sorozat módosítása magában foglalja az állandó tárolóeszközök cseréjét is, de nem tartalmazza a kábelezés vagy a csatlakozások fizikai megváltoztatását.

 

„Dinamikus adaptív útvonal-meghatározás” (dynamic adaptive routing) (5): a forgalom automatikus átirányítása az adott aktuális hálózati körülmények érzékelése és elemzése alapján.

Ez nem foglalja magában az előre meghatározott információk alapján az útvonalra vonatkozóan hozott döntéseket.

 

„Dinamikus jelanalizátorok” (dynamic signal analysers) (3): „jelanalizátorok”, amelyek digitális mintavételi és átalakítási technikákat alkalmaznak az adott hullámforma Fourier-spektrumának kijelzésére, az amplitúdó- és a fázisinformációt is beleértve.

Lásd még „jelanalizátorok”

 

„Effektív gramm” (effective gramme) (0, 1): a „különleges hasadóanyag” tekintetében az alábbiakat jelenti:

a.

plutónium izotópok és 233U esetén: az izotóp tömege grammban;

b.

az 235U izotópban legalább 1 %-ra dúsított urán esetén: a grammokban megadott atomtömeget megszorozzuk a tizedes tört alakban megadott tömegarányként kifejezett dúsítási fok négyzetével;

c.

az 235U izotópban 1 %-nál alacsonyabb értékre dúsított urán esetében: a 0,0001-gyel megszorzott, grammban megadott atomtömeget.

 

„Ekvivalens sűrűség” (equivalent density) (6): az optikai felület egységnyi optikai területére vetített optikai tömeg.

 

„Elektronikusan irányítható többfázisú antennarendszer” (electronically steerable phased array antenna) (5 6): antenna, amely a sugarat fázisvezérléssel képezi, vagyis a sugár irányát a sugárzó elemek komplex gerjesztési koefficienseivel szabályozza, és e sugárirány módosítható mind oldalszögben, célhelyszögben vagy mindkettő tekintetében, elektromos jel adása és vétele során egyaránt.

 

„Elektronikus részegység” (electronic assembly) (2 3 4 5): több elektronikus komponens (pl. „áramköri elemek”, „diszkrét komponensek”, integrált áramkörök stb.) összekapcsolása azzal a céllal, hogy egyedi funkciót (funkciókat) lássanak el, és amely „elektronikus részegységek” önálló egységként kicserélhetők és általában szétszerelhetők.

‧Áramköri elem‧: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

‧Diszkrét komponens‧: különálló részekből összerakott „áramköri elem” saját külső csatlakozásaival együtt.

 

„Előfonat” (roving) (1): közel párhuzamos „fonalak” (általában 12–120) kötege.

A ‧fonal‧„monofil szálak” (általában több, mint 200) közel párhuzamosan elrendezett kötege.

 

„Előzetesen leválasztott” (previously separated) (0, 1): bármely olyan eljárás alkalmazása, amelynek célja az ellenőrzött izotóp koncentrációjának növelése.

 

„Eltérési arány” (drift rate) (gyro) (7): a gyorsulási teljesítménynek a bemeneti forgástól funkcionálisan független összetevője. Szögsebességben fejezzük ki. (IEEE STD 528–2001).

 

„Excenter” (camming) (2): tengelyirányú elmozdulás a főtengely egy fordulata során, a tengely síktárcsára merőleges síkban, a kerület melletti ponton mérve (lásd: ISO 230/1 1986, 5.63 bekezdés).

 

„FADEC”: (full authority digital engine control) „Teljes felhatalmazású digitális motorszabályozás”

 

„Fajlagos szakítószilárdság” (specific tensile strength) (0 1 9): a Pascalban, ami N/m2-nek felel meg, kifejezett szakítószilárdság osztva a N/m3-ben kifejezett fajsúllyal, (296 ± 2) K ([23 ± 2] °C) hőmérsékleten és (50 ± 5) % relatív páratartalom mellett mérve.

 

„Fajlagos modulus” (specific modulus) (0 1 9): a Pascalban, ami N/m2-nek felel meg, kifejezett Young-modulus osztva a N/m3-ben kifejezett fajsúllyal, (296 ± 2) K [(23 ± 2) °C] hőmérsékleten és (50 ± 5) % relatív páratartalom mellett mérve.

 

„Fejlesztés” (development): (ÁMM, NMM, Összes) kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi fázishoz: tervezés, tervezés-kutatás, tervezés-elemzések, tervezési koncepciók, a prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, a tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.

 

„Felbontóképesség” (resolution) (2): a mérőeszköz legkisebb növekménye; digitális műszereken a legkissebb szignifikáns bit (lásd: ANSI B-89.1.12.).

 

„Felhasználás” (use): (ÁMM, NMM, Összes) üzemeltetés, üzembe helyezés (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), karbantartás (ellenőrzés), javítás, nagyjavítás és felújítás.

 

„Felhasználó általi programozhatóság” (user-accessible programmability) (6): olyan lehetőség, amely a felhasználó számára biztosítja a „programok” bevitelét, módosítását vagy cseréjét, az alábbi módszerek kivételével:

a.

a kábelezés vagy összekötés fizikai megváltoztatása; vagy

b.

a funkcióvezérlés átállítása, a paraméterek betáplálását is beleértve.

 

„Film típusú integrált áramkör” (film type integrated circuit) (3): „áramköri elemek” és fémcsatlakozások sorozata, amelyet egy szigetelő „alaplemezre” vastag vagy vékony film formájában visznek fel.

‧Áramköri elem‧: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb

 

„Folytonos lézer” (CW laser) (6): 0,25 másodpercet meghaladó impulzus-időtartamú, nominálisan állandó kimenő energiát létrehozó „lézer”.

 

„Forráskód/forrásnyelv” (source code/source language) (4, 6, 7, 9): egy vagy több olyan eljárás hétköznapi kifejezése, amely egy programozási rendszer révén gép által végrehajtható formába önthető (Tárgykód/tárgynyelv).

 

„Fő tároló” (main storage) (4): adatok vagy utasítások elsődleges tárolója, amely a CPU által gyorsan hozzáférhető. A „digitális számítógép” belső tárolójából és az ahhoz tartozó bármilyen hierarchikus bővítésből áll, mint például a cache (gyorsítótár) vagy a nem szekvenciális elérésű bővített tároló.

 

„Földrajzilag szétszórt” (geographically dispersed) (6): amikor az egyes helyszínek egymástól bármely irányban több mint 1 500 méter távolságban vannak. A mobil szenzorokat mindig földrajzilag szétszórtnak kell tekinteni.

 

„Frekvenciaugrás” (frequency hopping) (5): a „kiterjesztett spektrum” egy formája, amelyben a hírközlő csatorna átviteli frekvenciája diszkrét lépések véletlen vagy pszeudovéletlen sorozatával változtatható.

 

„Frekvencia kapcsolási idő” (frequency switching time) (3 5): az egyik kiválasztott kimenő frekvenciáról a másik kiválasztott kimenő frekvenciára történő átkapcsoláskor a jel számára szükséges maximális idő (azaz késleltetés) ahhoz, hogy elérje a következőket:

a.

A végfrekvenciához viszonyított 100 Hz-en belüli frekvencia; vagy

b.

A végső kimeneti szinthez képest 1 dB-en belüli kimeneti szint.

 

„Frekvenciaszintetizátor” (frequency synthesiser) (3): tekintet nélkül a ténylegesen alkalmazott technikára, bármilyen fajta frekvenciaforrás vagy jelgenerátor, amely többszörös szimultán vagy alternatív kimeneti frekvenciát biztosít, egy vagy több kimenetről, és amelyet kevesebb számú standard (vagy mester) frekvencia vezérel, alakít, illetve amely ezekből ered.

 

„Gáz atomizálás” (gas atomisation) (1): fémötvözet megolvasztott áramának nagynyomású gázáram segítségével maximum 500 µ átmérőjű cseppekre bontásának folyamata.

 

„Gyártás” (production): (ÁMM, NMM, Összes) valamennyi gyártási fázis összefoglaló jelentése, pl.: tervezés, termelés-előkészítés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.

 

„Gyártó berendezés” (production equipment) (1, 7, 9): olyan szerszámok, sablonok, pofák, tüskék, formázóminták, süllyesztékek, rögzítő elemek, egyengető mechanizmusok, vizsgáló berendezések, az ezekhez való egyéb gépek és komponensek, amelyeket kifejezetten a „fejlesztés” céljára, vagy a „gyártás” egy vagy több fázisához terveztek, illetve alakítottak át.

 

„Gyártó létesítmények” (production facilities) (7, 9): a „fejlesztés” vagy a „gyártás” egy vagy több fázisához szolgáló berendezésekhez tartozó gépek és a hozzájuk tervezett szoftver.

 

„Gyújtóponti sík tömb” (focal plane array) (6): önálló detektor elemek olyan lineáris vagy kétdimenziós planáris rétege, vagy planáris rétegeinek kombinációja, kiolvasó elektronikával vagy anélkül, amely a gyújtóponti síkban működik.

Ebbe nem értendő bele egyedi detektorelemek halmaza vagy bármely két-, három-, vagy négyelemű detektor, feltéve, hogy az elemekben időkésleltetés és integráció nem valósul meg.

 

„Hangolható” (tunable) (6): a „lézer”-nek az a képessége, hogy folyamatos teljesítmény leadást biztosít minden hullámhosszon a különböző „lézer” átmenetek tartományában. A választható hangolású „lézer” egy „lézer” átmeneten belül biztosít diszkrét hullámhosszt és nem tekinthető hangolhatónak.

 

„Hálózati hozzáférés-szabályozó” (network access controller) (4): fizikai interfész osztott kapcsolású hálózathoz. Közönséges közeget használ, amely végig ugyanazon a „digitális átviteli sebességen” működik, a továbbítására arbitrációt (azaz jel- vagy hordozóérzékelőt) alkalmaz. Minden mástól függetlenül választja ki a neki címzett adatcsomagokat vagy adatcsoportokat (pl. IEEE 802.). Ez olyan részegység, amely a kommunikációs elérés biztosítására számítógépbe vagy távközlési berendezésbe beépíthető.

 

„Helyi hálózat” (local area network) (4, 5): adatkommunikációs rendszer, amely az alábbi összes jellemzővel rendelkezik:

a.

tetszőleges számú független „adatátviteli eszköz” számára lehetővé teszi az egymással való közvetlen összeköttetést;

b.

földrajzilag kis területre korlátozódik (pl. irodaépület, üzem, egyetem vagy főiskola, áruház).

„Adateszköz”: digitális információk sorozatának adására, ill. vételére alkalmas berendezés.

 

„Hibatűrés” (fault tolerance) (4): a számítógéprendszernek az a képessége, hogy bármely hardver- vagy „szoftver” összetevőjének zavara után emberi beavatkozás nélkül folytatni tudja a működést a nyújtott szolgáltatások olyan adott szintjén, amely adott időn belül biztosítja a működés folyamatosságát, az adatok integritását és a szolgáltatás helyreállását.

 

„Hibrid integrált áramkör” (hybride integrated circuit) (3): olyan integrált áramkör(ök), vagy integrált áramkör és „áramköri elemek” vagy egymással összekapcsolt „diszkrét komponensek” bármely kombinációja, amelyek egyedi funkció(ka)t lát(nak) el, és rendelkezik az összes alábbi jellemzővel:

a.

legalább egy tokozás nélküli eszközt tartalmaz;

b.

szokásos IC-gyártási módszerek felhasználásával kapcsolták össze;

c.

modulként cserélhető; és

d.

általában nem szerelhető szét.

‧Áramköri elem‧: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

‧Diszkrét komponens‧: különálló részekből összerakott „áramköri elem” külső csatlakozásaival együtt.

 

„Hibrid számítógép” (hybride computer) (4): berendezés, amely az alábbiak mindegyikére képes:

a.

adatok fogadása;

b.

adatfeldolgozás, mind analóg, mind digitális formában; és

c.

adatok kibocsátása.

 

„Időállandó” (time constant) (6): az aktuális növekmény számára szükséges idő, hogy a fénystimulus kezdetétől enyhe gerjesztés hatására a végső érték 1–1/e-szeresével (azaz a végső érték 63 %-ával) megegyező értéket érjen el.

 

„Immunotoxin” (immunotoxin) (1): egy sejtspecifikus monoklonális antitest és egy „toxin” vagy „toxin-alkotórész” olyan egyesülése, amely szelektíven hat a beteg sejtekre.

 

„Impulzus-időtartam” (pulse duration) (6): a „lézer” impulzus-időtartama a teljes szélesség fél intenzitás (FWHI) szintjén mérve.

 

„Impulzus-kompresszió” (pulse compression) (6): a hosszú időtartamú radarjel impulzus egy rövid időtartamúra történő átkódolása és feldolgozása a nagy impulzusenergia előnyeinek megtartásával.

 

„Impulzuslézer” (pulsed laser) (6): olyan „lézer”, amelynek „impulzus-időtartama” 0,25 másodperc vagy annál kevesebb.

 

„Információvédelem” (information security) (4, 5): mindazok az eszközök és funkciók, melyek az információ vagy a közlemények hozzáférhetőségét, bizalmasságát, illetve integritását biztosítják, kivéve a zavarok elleni védelmet szolgáló eszközöket és funkciókat. Ide tartozik a „rejtjelezés”, a „rejtjelelemzés”, a zavaró sugárzások elleni védelem és a számítógép biztonsága.

‧Rejtjelelemzés‧: a rejtjelzési rendszernek vagy bemeneteinek és kimeneteinek elemzése a bizalmas változók vagy precíz adatok, többek között az érthető szöveg, feltárására.

 

„Irányítási/vezérlő készlet” (guidance set) (7): olyan rendszer, amely járművek repülésirányító rendszerei számára, a röppálya korrigálása céljából egyesíti magában a járművek helyzet- és sebességmérésének és számításának folyamatát (azaz a navigálást) a számítás és parancskiadás folyamatával.

 

„Ismételhetőség” (repeatability) (7): ugyanazon változó azonos működési feltételek melletti ismételt mérései közötti egyezés mértéke az egyes mérések között a feltételek változása vagy működésmentes időszakok előfordulása esetén. (Referencia: IEEE STD 528–2001 (1 szigma szórású normál eltérés))

 

„ITU által kiosztott” (allocated by the ITU) (3, 5): frekvenciasávok kiosztása az ITU Rádió Szabályzat jelenlegi kiadása szerint elsődleges, engedélyezett és másodlagos szolgáltatások részére.

Nem tartoznak ide a további és az alternatív kiosztások.

 

„Izolált élő kultúrák” (isolated live cultures) (1): ezek közé tartoznak az élő kultúrák inaktív formában és kiszárított preparátumokként.

 

„Izosztatikus sajtók” (isostatic presses) (2): olyan berendezés, amely zárt térben különböző közegek segítségével (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) túlnyomást biztosít annak érdekében, hogy a zárt térben a munkadarabra vagy az anyagra minden irányban egyforma nyomás hasson.

 

„Jelanalizátor” (signal analysers) (3): többfrekvenciás jelek egyfrekvenciás összetevőinek fő jellemzőinek mérésére és kijelzésére képes készülék.

 

„Jelfeldolgozás” (signal processing) (3, 4, 5, 6): kívülről bevitt információhordozó jelek feldolgozása olyan algoritmusokkal, mint az időkompresszió, szűrés, extrahálás, kiválasztás, korreláció, konvolúció vagy az értelmezési tartományok közötti transzformáció (pl. gyors Fourier- vagy Walsh-transzformáció).

 

„Katonai felhasználásra átalakított” (adapted for use in war) (1): olyan átalakítás vagy szelektálás (mint a tisztaság, eltarthatósági idő, fertőzőképesség, terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló-képesség megváltoztatása), amelynek célja, hogy növelje az ember- és állatveszteséget, megsemmisítse a berendezéseket és a termést és kárt tegyen a környezetben.

 

„Kevert” (commingled) (1): hőre lágyuló rostok és erősítő rostok szálankénti keverése, teljes szálformájú szálerősített „mátrix” -keverék előállítása céljából.

 

„Kémiai elegy” (chemical mixture) (1): szilárd, folyékony vagy légnemű termék, amely legalább két olyan összetevőből áll, amelyek az elegy tárolásának körülményei között nem reagálnak egymással.

 

„Képminőség-javítás” (image enhancement) (4): kívülről bevitt információhordozó képek feldolgozása olyan algoritmusokkal, így például az időkompresszió, szűrés, extrahálás, kiválasztás, korreláció, konvolúció vagy az értelmezési tartományok közötti átalakítások (pl. gyors Fourier-transzformáció vagy Walsh-transzformáció). Nem tartalmazza az olyan algoritmusokat, amelyek csupán egyetlen kép lineáris vagy rotációs transzformációját végzik, ilyen pl. a fordítás, a jellemző extrahálása, a regisztráció vagy a hamis színezés.

 

„Kiesés a beállításból” (run out) (2): (a pontos beállítástól való eltérés) sugárirányú elmozdulás a főtengely egy fordulata során, a tengely síktárcsára merőleges síkban, a mérendő külső vagy belső forgófelület egy pontján mérve (lásd: ISO 230/1 1986, 5.61 bekezdés).

 

„Kiigazított csúcsteljesítmény” (adjusted peak performance — APP) (4): az „APP” az a kiigazított csúcssebesség, amellyel a „digitális számítógépek” a 64 bites vagy annál nagyobb lebegőpont-összeadásokat és szorzásokat végzik, és amelyet WT-ben (Weighted TeraFLOPS), azaz másodpercenként 1012 kiigazított lebegőpontos műveletnek megfelelő egységekben fejezünk ki.

Lásd: 4. kategória, műszaki megjegyzés.

 

„Kiterjesztett spektrum” (spread spectrum) (5): olyan technika, ahol a viszonylag keskeny sávú kommunikációs csatornában található energia sokkal szélesebb energiaspektrumon terjed szét.

 

„Kiterjesztett spektrumú radar” (spread spectrum radar) (6): lásd: „Radar kiterjesztett spektrum”.

 

„Kompenzációs rendszerek” (compensation systems) (6): elsődleges skaláris érzékelőből, egy vagy több referenciaérzékelőből (pl. vektormagnetométer), valamint a platform merev teste elfordulási zajának csökkentését lehetővé tévő szoftverből álló rendszerek.

 

„Kompozit” (composite) (1, 2, 6, 8, 9): egy „mátrix” és egy további fázis vagy olyan további fázisok, amelyek szemcsékből, pászmákból, rostokból vagy azok kombinációjából állnak, és amely meghatározott célra vagy célokra szolgálnak.

 

„Kontúrvezérlés” (contouring control) (2): két vagy több „számjegyvezérlésű” mozgás olyan utasításoknak megfelelően, amelyek meghatározzák a következő szükséges helyzetet, és az e helyzet eléréséhez szükséges előtolási sebességeket. Ezek az előtolási sebességek egymáshoz viszonyítva úgy változtathatók, hogy a kívánt kontúr elérhető legyen (lásd: ISO/DIS 2806–1980).

 

„Kóc” (tow) (1): rendszerint megközelítőleg párhuzamos „monoszálakból” álló köteg.

 

„Közös csatorna jelzés” (common channel signalling) (5): olyan jelzési mód, melyben a telefonközpontok között egy külön csatorna, címkézett üzenetek révén, közvetíti a hálózatok irányítására felhasznált, az áramkörök vagy hívások számával kapcsolatos információkat és egyéb adatokat.

 

„Közvetlen hidraulikus sajtolás” (direct-acting hydraulic pressing) (2): olyan deformációs eljárás, amelynél a munkadarabbal közvetlenül érintkező, folyadékkal töltött rugalmas tömlőt alkalmaznak.

 

„Kritikus hőmérséklet” (critical temperature) (1, 3, 6): a „szupravezető anyag” kritikus hőmérséklete (más kifejezéssel átmeneti hőmérséklete) az a hőmérséklet, amelyen az anyag az elektromos egyenárammal szemben minden ellenállását elveszíti.

 

„Különleges hasadóanyag” (special fissile material) (0): 239Pu, 233U vagy „235U vagy 233U izotópban dúsított urán”, valamint az ezeket tartalmazó bármilyen anyag.

 

„Kvantum-kriptográfia” (quantum cryptography) (5): olyan technikák összessége, amelyekkel egy adott fizikai rendszer kvantummechanikai tulajdonságainak mérése révén – beleértve a kifejezetten a kvantumoptika, kvantumtérelmélet vagy kvantum-elektrodinamika által meghatározott fizikai tulajdonságokat is – közös „rejtjelezési” kulcs hozható létre.

 

„Légi jármű” (aircraft) (1, 7, 9): merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.

Lásd még „Polgári repülőeszköz”.

 

„Lézer” (laser) (0, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9): komponensek olyan részegysége, amely mind térben, mind időben olyan koherens fényt biztosít, amelyet stimulált sugárzáskibocsátással erősítenek fel.

Lásd. még: „Kémiai lézer”; „Q-kapcsolású lézer”; „Szuper nagyteljesítményű lézer”; „Transzfer lézer”

 

„Linearitás” (linearity) (2): a linearitás (amit általában a non-linearitással mérünk) az adott jellemző maximális — pozitív vagy negatív irányú — eltérése (a skálán felfelé és lefelé leolvasott értékek átlaga) a lineáristól, úgy pozícionálva, hogy kiegyenlítse és minimalizálja a maximális eltéréseket.

 

„Magnetométer” (magnetometers) (6): külső forrásokból a műszerre ható mágneses mezők érzékelésére szolgál. A mágneses mezőt érzékelő elemből és a kapcsolódó elektronikából áll, amelynek kimenete a mágneses mező mértéke.

 

„Mágneses gradiométer” (magnetic gradiometers) (6): külső forrásokból a műszerre ható mágneses mezők térbeli gradiensének detektálására szolgál. Több „magnetométerből” és a kapcsolódó elektronikából áll, amelynek kimenete a mágneses mező gradiensének mértéke.

Lásd még „Belső mágneses gradiométer”.

 

„Mátrix” (matrix) (1, 2, 8, 9): lényegében folyamatos fázis, amely kitölti a részecskék, a tűkristályok vagy a rostok közötti teret.

 

„Mechanikai ötvözés” (mechanical alloying) (1): olyan ötvözési folyamat, amely az elemi és a mesterötvözet-por mechanikai hatásra történő kötése, törése és újrakötése révén jön létre. Megfelelő porok hozzáadásával nem fémes részecskék építhetők be az ötvözetbe.

 

„Meleg izosztatikus tömörítés” (hot isostatic densification) (2): öntvény zárt térben 375 K–t (102 °C) meghaladó hőmérsékleten történő nyomás alatt tartása, különböző közegek (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) segítségével, azzal a céllal, hogy az öntvényben a hézagok csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében minden irányban egyenlő erőt hozzanak létre.

 

„Mérési bizonytalanság” (measurement uncertainty) (2): az a jellemző paraméter, amely meghatározza, hogy a mérendő változó helyes értéke, 95 %-os biztonsággal, a kimeneti érték körüli mekkora tartományba esik. Tartalmazza a nem korrigált szisztematikus eltéréseket, a nem korrigált hibákat és a véletlen eltéréseket (Lásd: ISO 10360–2 vagy VDI/VDE 2617).

 

„Mikroorganizmusok” (microorganisms) (1, 2): természetes, megnövelt patogenitású vagy módosított baktériumok, vírusok, mikoplazmák, rickettsiák, chlamydiák vagy gombák, akár „izolált élő kultúrák”, akár ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy beszennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában.

 

„Mikroszámítógép mikroáramkör” (microcomputer microcircuit) (3): „monolit integrált áramkör” vagy „multichip integrált áramkör”, aritmetikai logikai egységgel (ALU), amely képes arra, hogy a belső tárolóban lévő adatokon a belső tárolóról kapott általános célú utasításokat hajtson végre.

A belső tároló megnövelhető egy külső tárolóval.

 

„Mikroprocesszor mikroáramkör” (microprocessor microcircuit) (3): „monolit integrált áramkör” vagy „multichip integrált áramkör” aritmetikai logikai egységgel (ALU), amely képes a külső tárolóról kapott általános célú utasítások sorozatának végrehajtására.

A „mikroprocesszor mikroáramkör” rendszerint nem tartalmaz integrált, a felhasználó számára hozzáférhető tárolót, bár a chip tárolókapacitása felhasználható logikai funkcióinak ellátására.

Tartalmazza azokat a chipkészleteket, amelyeket együttes működésre terveztek, a mikroprocesszor mikroáramkörök funkcióinak ellátása céljából.

 

„Monolit integrált áramkör” (monolithic integrated circuit) (3): passzív vagy aktív „áramköri elemek” vagy mindkettő kombinációja, amely:

a.

diffúz, implantációs vagy depozíciós eljárásokkal készül egyetlen félvezető anyagon vagy anyagban, egy ún. „chipen”;

b.

oszthatatlannak tekinthető; és

c.

áramköri funkció(ka)t lát el.

‧Áramköri elem‧: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

 

„Monofil elemi szál/rost” (monofilament) (1): a szál legkisebb egysége, rendszerint néhány mikrométernyi átmérővel.

 

„Monospektrális képérzékelők” (monospectral imaging sensors) (6): egy diszkrét spektrális sávban képadat vételére alkalmas eszközök.

 

„Multichip integrált áramkör” (multichip integrated circuit) (3): közös „alaplemezre” rögzített két vagy több „monolit integrált áramkör”.

 

„Multispektrális képérzékelők” (multispectral imaging sensors) (6): két vagy több diszkrét spektrális sávból képadatok egyidejű vagy sorozatos vételére alkalmas eszközök. A több mint húsz diszkrét spektrális sávval rendelkező szenzorokat hiperspektrális képszenzoroként is említik.

 

„Műszer hatósugár” (instrumented range) (6): egy radar megjelölt, egyértelmű megjelenítési tartománya.

 

„Neurális számítógép” (neural computer) (4): olyan számítástechnikai eszköz, amelyet arra terveztek vagy módosítottak, hogy utánozza az idegsejt vagy az idegsejtek csoportjának viselkedését, vagyis olyan számítási eszköz, amely képes arra, hogy modulálja a korábbi adatokon alapuló számítási adatsokaság összekapcsolódásának tömegét és számát.

 

„Nyers alaplemez” (substrate blanks) (6): olyan optikai elemek, mint a tükrök vagy az optikai ablakok gyártására alkalmas méretekkel rendelkező monolit elegy.

 

„Nyilvánosság számára hozzáférhető” (in the public domain) (ÁMM, NMM, ÁSM): ebben az alkalmazásban olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelynek továbbterjesztése korlátozás nélkül lehetséges (a szerzői jogi korlátozások nem jelentik azt, hogy a „szoftver” vagy a „technológia” a nyilvánosság számára nem hozzáférhető).

 

„Nyomásátalakító transzduktorok” (pressure transducers) (2): olyan eszköz, amely a nyomásértékeket elektromos jellé alakítja át.

 

„Oltóanyag” (vaccine) (1): gyógyászati készítmény az emberi vagy állati védő immunválasz stimulálására a betegségek megelőzése céljából, amely rendelkezik a gyártó vagy a felhasználó országban illetékes szakhatóságok engedélyével, vagy forgalmazási vagy klinikai kipróbálásra vonatkozó engedélyével.

 

„Olvadék-extrakció” (melt extraction) (1): „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során szalagszerű ötvözet jön létre azáltal, hogy a megolvasztott fémötvözet fürdőjébe forgó hűtött blokk rövid szegmensét helyezik be.

‧Gyorsszilárdítás‧: a megolvasztott anyag szilárdítása 1 000 K/sec értéket meghaladó hűtési sebesség mellett.

 

„Olvadék pörgetése” (melt spinning) (1): „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynél a megolvasztott fémáram forgó, hűtött blokknak csapódik, és ezáltal pehely-, szalag- vagy rúdszerű termék jön létre.

‧Gyorsszilárdítás‧: a megolvasztott anyag szilárdítása 1 000 K/sec értéket meghaladó hűtési sebesség mellett.

 

„Olvasztható” (fusible) (1): hő, sugárzás, katalizátorok stb. alkalmazásával térhálósítható vagy tovább polimerizálható (kezelhető), illetve pirolízis (szenesedés) nélkül megolvasztható.

 

„Optikai erősítés” (optical amplification) (5): az optikai kommunikációk terén alkalmazott erősítési technika, amely felerősíti a külön optikai forrás által generált optikai jeleket — anélkül, hogy azokat elektromos jelekké alakítaná át — azaz félvezető optikai erősítőket, optikai szál lumineszcens erősítőket alkalmaz.

 

„Optikai integrált áramkör” (optical integrated circuit) (3): „monolit integrált áramkör” vagy „hibrid integrált áramkör”, amely egy vagy több olyan részből áll, melyeket arra terveztek, hogy fotoszenzorként vagy fotoemitterként funkcionáljanak, illetve hogy optikai vagy elektro-optikai funkciót(ka)t lássanak el.

 

„Optikai kapcsolás” (optical switching) (5): az optikai formájú jelek irányítása vagy kapcsolása villamos jelekké történő átalakításuk nélkül.

 

„Optikai számítógép” (optical computer) (4): olyan számítógép, amelyet úgy tervezetek vagy módosítottak, hogy az adat megjelenítésére a fényt használja fel, és amelynek számítási logikai elemei közvetlenül összekapcsolt optikai eszközökön alapulnak.

 

„Összekapcsolt radarszenzorok” (interconnected radar sensors) (6): két vagy több összekapcsolt radarszenzor, amelyek valós időben cserélnek adatot.

 

„Összes rendelkezésre álló kompenzáció” (all compensations available) (2): a gyártó számára rendelkezésre álló összes olyan elfogadható intézkedés, amellyel egy adott szerszámgép-típusnál valamennyi szisztematikus pozícionálási hibát minimalizálja.

 

„Összetett forgóasztal” (compound rotary table) (2): olyan asztal, amely lehetővé teszi a munkadarab forgatását és megdöntését két, egymással nem párhuzamos tengely körül, amelyek „kontúrvezérlés” céljából egyidejűleg koordinálhatók.

 

„Pillanatnyi sávszélesség” (instantaneous bandwidth) (3, 5, 7): az a sávszélesség, amelyen a többi üzemi paraméter módosítása nélkül a kimenő teljesítmény 3 dB határon belül állandó marad.

 

„Pilóta nélküli légijármű” (Unmanned Aerial Vehicle, „UAV”) (9): minden olyan repülőeszköz, amely a fedélzeten mindennemű emberi jelenlét nélkül képes a repülés megkezdésére, valamint az irányított repülés és navigálás fenntartására.

 

„Polgári repülőeszköz” (civil aircraft) (1, 7, 9): a polgári repülésügyi hatóságok által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „repülőeszközök”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári-, magán- vagy üzleti célokra használhatók.

Lásd még „Repülőeszköz”.

 

„Pontosság” (accuracy) (2, 6): általában a pontatlanság mérésével jelölik, egy mért értéknek az elfogadott standardtól vagy a tényleges értéktől való maximális (pozitív v. negatív) eltérését jelenti.

 

„Primer repülésirányítás” (primary flight control) (7): „repülőeszköz” stabilitásának, vagy manőverezésének szabályozása erő- vagy nyomatékgenerátorok, azaz például aerodinamikai vezérlő felületek vagy tolóerő-irányítás felhasználásával.

 

„Program” (programme) (2, 6): egy folyamat végrehajtására adott utasítások sorozata az elektronikus számítógép által végrehajtható, vagy arra átalakítható formában.

 

„Q-kapcsolású lézer” (Q-switched laser) (6): olyan „lézer”, amelyben az energia a populáció-inverzióban vagy az optikai rezonátorban tárolódik, majd impulzusként bocsátódik ki.

 

„Radarfrekvencia-ugratás” (radar frequency agility) (6): bármilyen olyan eljárástechnika, amely az impulzusrendszerű radaradó vivőfrekvenciáját az impulzusok között vagy az impulzuscsoportok között pszeudovéletlen sorrendben olyan mértékben változtatja meg, amely akkora vagy nagyobb, mint az impulzus-sávszélesség.

 

„Radar kiterjesztett spektrum” (radar spread spectrum) (6): bármely modulációs technika a viszonylag keskeny frekvenciasávú jelből eredő energia szélesebb frekvenciasávban történő szórására, véletlen vagy pszeudovéletlen kódolás alkalmazásával.

 

„Rakéták” (missiles) (1, 3, 6, 7, 9): komplett rakétarendszerek és pilóta nélküli légijármű-rendszerek, melyek hatósugara legalább 300 km és legalább 500 kg hasznos teher célba juttatására képesek.

 

„Rejtjelezés” (cryptography) (5): az adatok átalakítását szolgáló elvek, eszközök és módszerek összességét magában foglaló tudományág, melyek célja az információtartalom elrejtése, észrevétlen módosításának vagy illetéktelen felhasználásának megakadályozása. A „rejtjelezés” az információ olyan átalakítására korlátozódik, amikor egy vagy több „titkos paramétert” (pl. titkos változókat) vagy ahhoz kapcsolódó kulcsszót alkalmaznak.

„Titkos paraméter”: mások előtt titokban tartott, illetve csak egy csoporton belül ismert állandó vagy kulcsszó.

 

„Relatív sávszélesség” (fractional bandwith) (3, 5): a „pillanatnyi sávszélesség” és a központi frekvencia hányadosa százalékban kifejezve.

 

„Rendszerpályák” (system tracks) (6): a repülőgépek feldolgozott, összehasonlított (radar céladatok fúziója a repülési terv adataival) és aktualizált légi helyzetére vonatkozó jelentés a repülésirányító központ repülésirányítói számára.

 

„Repülési útvonal optimalizálás” (flight path optimisation) (7): olyan eljárás, amely minimalizálja a repülési feladat teljesítésének és hatékonyságának maximalizálása érdekében kívánatos, négydimenziós (idő és tér) röppályától történő eltérést.

 

„Repülésirányító optikai szenzorrendszer” (flight control optical sensor array) (7): elosztott optikai érzékelők hálózata, amely lézersugarat használ fel fedélzeti felhasználású valós idejű repülésirányítási adatok szolgáltatására.

 

„Részt vevő állam” (participating state) (7, 9): a Wassenaari Megállapodásban résztvevő állam. (ld. www.wassenaar.org).

 

„Robbanóanyagok” (explosives) (1): olyan szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint bontások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.

 

„Robot” (robot) (2, 8): olyan manipulációs mechanizmus, amely lehet folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus és szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

többfunkciós;

b.

képes anyagok, részegységek, szerszámok és különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;

c.

három vagy több zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és

d.

a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

1.

Olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani.

2.

Állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető.

3.

Mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorozata és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik.

4.

Nem szervovezérlésű, sorrendmanipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített, programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább.

5.

Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.

 

„Rostos vagy szálas anyagok” (fibrous or filamentary materials) (0, 1, 2, 8): többek között:

a.

folytonos „monofil szálak”;

b.

folytonos „cérnák” és „előfonatok”;

c.

„szalagok”, szövetek, kusza fonatok és paszományok;

d.

vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;

e.

bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;

f.

aromás poliamid pép.

 

„Rotary-rendszerű atomizálás” (rotary atomisation) (1): a megolvasztott fémáram centrifugális erő hatására legfeljebb 500 mikrométer átmérőjű cseppekre bontásának folyamata.

 

„Rögzített” (fixed) (5): a kódolási vagy kompressziós algoritmus nem fogad külső paramétereket (pl. rejtjelezéssel vagy kulcsszóval megadott változókat) és a felhasználó által nem módosítható.

 

„SHPL” (super high power laser): „szuper nagyteljesítményű lézer”

 

„Skála faktor” (scale factor) (giroszkóp vagy gyorsulásmérő) (7): a kimenet változásának aránya a mérni kívánt bemenet változásához viszonyítva. A skála faktort általában a bemenetnek a bemeneti tartományban történő ciklikus változtatásával kapott bemeneti-kimeneti adatokra alkalmazott legkisebb négyzetek módszerével illeszthető egyenes meredekségeként adják meg.

 

„Splat elfojtás” (splat quenching) (1): hűtött blokkba ütköző megolvasztott fémáram ‧gyorsszilárdítási‧ eljárása, pehelyszerű termék előállítására.

‧Gyorsszilárdítás‧: a megolvasztott anyag szilárdítása 1 000 K/sec értéket meghaladó hűtési sebességnél.

 

„Stabilitás” (stability) (7): adott paraméter stabil hőmérsékleti körülmények között mért kalibrált értéktől való eltérésének normál szórása (1 szigma). Ez az idő függvényében fejezhető ki.

 

„Sugárzási időtartam” (laser duration) (6): a „lézer” által kibocsátott „lézersugárzás” időtartama, ami „impulzuslézerek” esetében megfelel annak az időtartamnak, amelynek során a lézer egyetlen impulzust vagy egymást követő impulzusok sorozatát bocsátja ki.

 

„Szakértői rendszerek” (expert systems) (7): olyan rendszerek, amelyek a „programtól” függetlenül tárolt adatokra alkalmazott szabályok révén adnak eredményeket, és képesek az alábbiak bármelyikére:

a.

a felhasználó által bevezetett „forráskód” automatikus módosítása;

b.

a kérdések adott osztályához kapcsolódó ismeretek közlése kvázitermészetes nyelven;

c.

a fejlesztésükhöz szükséges ismeretek megszerzése (szimbolikus tréning)

 

„Szalag” (tape) (1): összefont vagy egyirányú „monofil szálakból”, ‧fonalból‧, „előfonatból”, „kócból”, „cérnából” stb. készített anyag, amelyet rendszerint előzetesen műgyantával impregnálnak.

A ‧fonal‧„monofil szálak” (általában 200 feletti) közel párhuzamosan elrendezett kötege.

 

„Számítóelem” (computing element – „CE”) (4): a legkisebb számítási egység, amely aritmetikai vagy logikai eredményt ad.

 

„Számjegyvezérlés” (numerical control) (2): automatikus folyamatvezérlés olyan eszközzel, amely a rendszerint a művelet közben betáplált numerikus adatokat használja fel. (Lásd: ISO 2382).

 

„Szegényített urán” (depleted uranium) (0): olyan urán, amely az 235U izotópot természetes előfordulásánál kisebb arányban tartalmazza.

 

„Személyi hálózat” (personal area network) (5): olyan adatkommunikációs rendszer, amely az alábbi összes jellemzővel rendelkezik:

a.

tetszőleges számú független vagy összekapcsolt „adateszköz” számára lehetővé teszi az egymással való közvetlen összeköttetést;

b.

egy adott személy vagy eszközellenőrző szerkezet közvetlen közelében (pl. egyetlen helyiség, iroda vagy gépjármű) található eszközök közötti kommunikációra korlátozódik.

Műszaki megjegyzés:

„Adateszköz”: digitális információk sorozatának átadására vagy vételére alkalmas berendezés.

 

„Személyre szabott intelligens kártya” (personalised smart card) (5): mikroáramkört tartalmazó intelligens kártya vagy mikroáramkört tartalmazó, elektronikusan leolvasható személyes okmány (pl. e-útlevél); a mikroáramkört meghatározott alkalmazásra a kibocsátó programozza be, és a felhasználó más célra nem programozhatja át.

 

„Szénszál előforma” (carbon fibre preforms) (1): a bevonat nélküli, illetve bevonattal rendelkező szálak olyan rendezett elrendezését jelenti, amelynek célja a „mátrix” felhordását megelőzően egy alkatrész keretváz létrehozása a „kompozit” kialakításához.

 

„Szétzúzás” (comminution) (1): eljárás az anyag zúzás vagy őrlés útján történő részecskékre bontására.

 

„Szigetelés” (insulation) (9): a rakétahajtóműmotor komponenseire – azaz a testre, a fúvókára, a bemenetekre, a ház tömítéseire – vonatkozik, és a szigetelő vagy tűzálló réteget tartalmazó vulkanizált vagy félig vulkanizált többrétegű gumiterméket is magában foglalja. Feszültségcsökkentő karmantyúk vagy lapok formájában is beépíthető.

 

„Szimmetrikus algoritmus” (symmetric algorithm) (5): olyan kriptográfiai algoritmust jelent, amely azonos kulcsot használ a titkosításhoz és a dekódoláshoz is.

A „szimmetrikus algoritmus” kifejezést általában titkos adatoknál használják.

 

„Szisztolés tömb számítógép” (systolic array computer) (4): számítógép, ahol az adatok árama és módosítása a felhasználó által a logikai kapu szintjén dinamikusan ellenőrizhető.

 

„Szoftver” (software) (ÁSM, Mind): bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.

A „mikroprogram” elemi utasítások sorozata, amelyeket különleges tárolóban tárolnak, és amelyeknek végrehajtását a referencia utasításainak utasításregiszterbe történő töltése indítja el.

 

„Szögeltérés” (angular position deviation) (2): a szöghelyzet és a tényleges, nagy pontossággal mért szöghelyzet közötti maximális eltérés, miután az asztalra szerelt munkadarabot kiinduló helyzetéből elfordították. (Lásd VDI/VDE 2617, tervezet: „Forgóasztalok koordináta mérőeszközökön”).

 

„Szuperképlékeny alakítás” (superplastic forming) (1, 2): szobahőmérsékleten a hagyományos szakítóvizsgálattal meghatározott töréspontnál alacsony szakadási nyúlással (20 %-nál alacsonyabb) rendelkező fémek hőkezelést alkalmazó alakítási eljárása abból a célból, hogy a feldolgozás során a szakadási nyúlás a fenti értékeknek legalább a kétszeresét érje el.

 

„Szuper nagyteljesítményű lézer” (super high power laser – „SHPL”) (6): 50 milliszekundumon belül 1 kJ-t meghaladó kimenő energia (teljesen vagy részben történő) szolgáltatására alkalmas vagy 20 kW-t meghaladó átlag-, illetve CW (folyamatos) teljesítményű „lézer”.

 

„Szuperötvözetek” (superalloys) (2, 9): nikkel, kobalt vagy vas alapú ötvözetek, amelyek szilárdsága 922 K (649 °C) fölötti hőmérsékleten, bonyolult környezeti és üzemeltetési feltételek mellett az AISI 300 sorozatban bármely más ötvözet szilárdságát meghaladja.

 

„Szupravezető” (superconductive) (1, 3, 6, 8): anyagok – fémek, ötvözetek vagy vegyületek –, amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak, Joule-hő keletkezése nélkül.

Az anyag kritikus szupravezető állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező – amely a hőmérséklet függvénye – és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.

 

„Szükséges” (required) (ÁMM, 1–9): a „technológia” tekintetében a „technológiának” kizárólag az a része, amely elsősorban felelős az ellenőrzött teljesítményszintek, jellemzők vagy funkciók elérésért vagy kiterjesztésért. Az ilyen „szükséges”„technológiából” különböző termékek egyaránt részesülhetnek.

 

„Tárgykód” (object code) (9): egy vagy több folyamat alkalmas kifejezésének („forráskód” [forrásnyelv]) a berendezés által végrehajtható formája, amelyet programrendszerrel konvertáltak.

 

„Technológia” (technology) (ÁMM, NMM, Mind): az áruk „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „felhasználásához” szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet „műszaki adat” vagy „műszaki támogatás”.

A ‧műszaki támogatás‧ lehet útmutatások, készségek, képzés valamint a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás és magában foglalhatja a ‧műszaki adatok‧ átadását is.

A „műszaki adat” lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más közegen, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.

 

„Teljes áramsűrűség” (overall current density) (3): az összes ampermenet száma a tekercsben (azaz a menetek száma szorozva az egyes meneteken átfolyó maximális árammennyiséggel), osztva a tekercs teljes keresztmetszetével (amely magában foglalja a szupravezető rostokat, a fémmátrixot, amelybe a szupravezető rostok vannak beágyazva, a tokozó anyagot, az esetleges hűtőcsatornákat stb.).

 

„Teljes digitális átviteli sebesség” (total digital transfer rate) (5): digitális átviteli rendszerben a megfelelő berendezések között időegység alatt áthaladó bitek – beleértve a vonali kódot, az overheadet (információ biteket), stb. – száma.

Lásd még „Digitális átviteli sebesség”.

 

„Teljes felhatalmazású digitális motorszabályozás” (full authority digital engine control – „FADEC”) (7, 9): gázturbinák, vagy kombinált ciklusú motorok elektronikus szabályzórendszere, amely digitális számítógépet alkalmaz a hajtómű-tolóerő vagy a tengely kimeneti teljesítmény szabályozására a hajtóműnek az üzemanyag-adagolás beindításától az üzemanyag elzárásáig terjedő tartományában.

 

„Teljes repülésirányítás” (total control of flight) (7): a „légi jármű” állapotváltozóinak és repülési útjának olyan automatikus irányítását jelenti, amely a célok, veszélyek és más „légi járművek” tekintetében a valós idejű adatváltozásokra úgy válaszol, hogy az megfeleljen a küldetés céljának.

 

„Teljesítmény-irányítás” (power management) (7): a magasságmérő által kisugárzott jelteljesítmény olyan módosítása, hogy a „repülő” repülési magasságán vett visszavert jel teljesítménye mindig legalább akkora legyen, mint ami a magasság meghatározásához szükséges.

 

„Természetes urán” (natural uranium) (0): a természetben előforduló izotópok keverékeit tartalmazó urán.

 

„Torzítás” (gyorsulásmérő) (bias [accelerometer]) (7): a gyorsulásmérő adott időtartam alatt, meghatározott működési feltételek fennállása mellett mért kimeneti értékének az átlaga, amely nincs kölcsönviszonyban bementi gyorsulással vagy elfordulással. A torzítást grammban vagy méter per négyzetmásodpercben (g vagy m/s2) fejezzük ki. (IEEE Std 528–2001) (Mikro g egyenlő 1 × 10–6 g)

 

„Torzítás” (giroszkóp) (bias [gyro]) (7): a gyorsulási teljesítmény adott időtartam alatt, meghatározott működési feltételek fennállása mellett mért átlaga, amely nincs kölcsönviszonyban bementi elfordulással vagy gyorsulással. A torzítást jellemzően szögfok per órában fejezzük ki. (IEEE Std 528–2001)

 

„Tömegoszlató anyag” (riot control agent) (1): olyan anyag, amely – a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználása során – rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozza, amely hatások az anyagnak való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek.

Műszaki megjegyzés:

A könnygáz a „tömegoszlató anyagok” egyik fajtája.

 

„Transzfer lézer” (transfer laser) (6): „lézer”, amelyben a lézeranyagot nemlézer-atomnak vagy -molekulának lézeratommal vagy -molekularészecskével történő ütközésekor felszabaduló energia gerjeszti.

 

„Tudományos alapkutatás” (basic scientific research) (ÁMM, NMM): kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése a jelenségek vagy a megfigyelhető tények alapelveiről, s alapvetően nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.

 

„Toxin alkotórésze” (sub-unit of toxin) (1): a teljes „toxin” szerkezetileg és funkcionálisan elkülönült komponense.

 

„Toxinok” (toxins) (1, 2): szándékosan izolált preparátumok vagy keverékek formájában jelen lévő toxinok az előállítás módjától függetlenül, kivéve a csak más anyagok, például beteg állatok, gabonafélék, élelmiszerek vagy „mikroorganizmusok” szennyezéseként jelen lévő toxinokat.

 

„UF6-nak ellenálló anyagok” (materials resistant to corrosion by UF6) (0): a szétválasztási eljárás típusának megfelelelően lehet réz, rozsdamentes acél, alumínium, alumínium-oxid, alumíniumötvözet, nikkel vagy legalább 60 % nikkelt tartalmazó ötvözetek, illetve UF6-nak ellenálló szénhidrogén-polimer.

 

235U vagy 233U izotópban dúsított urán” (uranium enriched in the isotopes 235 or 233) (0): 235U vagy 233U izotópot vagy mindkettőt olyan mennyiségben tartalmazó urán, amelyben az ilyen izotópok összegének a 238U izotóphoz viszonyított aránya nagyobb, mint a 235U izotópnak a 238U izotóphoz viszonyított természetben előforduló aránya. (0,71 % izotóp-arány).

 

„Űrhajó” (spacecraft) (7, 9): aktív és passzív műholdak és űrszondák.

 

„Űrminősítésű” (space-qualified) (3, 6): olyan termék, amelyet úgy terveztek, gyártottak és próbáltak ki, hogy megfeleljen a műholdak, valamint a nagy magasságú, 100 kilométeren vagy nagyobb magasságon működő repülő rendszerek felbocsátásánál és telepítésénél megkövetelt különleges elektromos, mechanikai és környezeti követelményeknek.

 

„Valós idejű feldolgozás” (real time processing) (6, 7): a szükséges szintű szolgáltatást kínáló számítógép-rendszerrel a rendelkezésre álló források függvényében, garantált válaszidőn belül, külső esemény ösztönzésére, a rendszer terhelésétől függetlenül történő adatfeldolgozás.

 

„Valós idejű sávszélesség” (real time bandwith) (3): a „dinamikus jelanalizátorok” esetében a legszélesebb frekvenciatartomány, amelyet az analizátor kijelezhet, vagy nagy tömegben tárolhat anélkül, hogy a betáplált adatok elemzésében folytonossági zavart keltene. A többcsatornás analizátorok esetében a legszélesebb „valós idejű sávszélességet” biztosító csatorna-konfigurációt kell a számítások elvégzésére használni.

 

„Vákuumporlasztás” (vacuum atomisation) (1): eljárás a megolvasztott fémáram, vákuum hatására gyorsan terjedő gáz segítségével történő, legfeljebb 500 mikrométer átmérőjű cseppekre bontására.

 

„Változó geometriájú szárny” (variable geometry airfoils) (7): olyan szárny hátsóél féklap vagy kiegyenlítőlap, illetve orrsegédszárny vagy orrkiképzés, amely helyzete repülés közben irányítható.

 

„Végeffektorok” (end-effectors) (2): végeffektorok a fogószerszámok, az „aktív szerszámegységek” és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robot” manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

‧Aktív szerszámegység‧: eszköz, amely a hajtóerőt, a megmunkálási energiát vagy az érzékelést átviszi a munkadarabra.

 

„Vegyi lézer” (chemical laser) (6): olyan „lézer”, amelyben a gerjesztett részeket a vegyi reakció során felszabaduló energia biztosítja.

 

„Véletlenszerű szögelcsúszás” (angle random walk) (7): a szögsebesség fehér zaja következtében az idő függvényében fellépő szöghiba (IEEE STD 528–2001).

 

„III/V vegyületek” (III/V compounds) (6): olyan polikristály vagy bináris vagy komplex egykristályos termékek, amelyek a Mengyelejev-féle periódusos rendszer III/A és V/A csoportjának elemeiből állnak (pl. gallium-arzenid, gallium-alumínium-arzenid, indium-foszfid).

A MELLÉKLETBEN HASZNÁLT MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A definícióként használt mozaikszavak és rövidítések „A melléklet kifejezéseinek definíciója” című részben találhatók.

Mozaikszó vagy rövidítés

Jelentés

ABEC

Annular Bearing Engineers Committee (Gördülőcsapágy-mérnökök Bizottsága)

AGMA

American Gear Manufacturers' Association (Amerikai Fogaskerékgyártók Szövetsége)

AHRS

attitude and reference system (elyzet- éheading s irányrendszer)

AISI

American Iron and Steel Institute (Amerikai Vas és Acél Intézet)

ALU

arithmetic logical unit (aritmetikai logikai egység)

ANSI

American National Standards Institute (Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet)

ASTM

the American Society for Testing and Materials (Amerikai Anyagvizsgáló Társaság)

ATC

air traffic contro (légiforgalmi irányítás)

AVLIS

atomic vapour laser isotope separation (izotóp szétválasztás lézerrel indukált atomizált gőzfrakcióban)

CAD

computer-aided-design (számítógéppel támogatott tervezés)

CAS

Chemical Abstracts Service (Vegyi Kivonatok Szolgálata)

CCITT

International Telephone and Telegraph Consultative Committee (Nemzetközi Távíró és Távbeszélő Tanácsadó Bizottság)

CDU

control and display unit (vezérlő és kijelző egység)

CEP

circular error probable (szórási kör sugara)

CNTD

controlled nucleation thermal deposition (irányított gócképződésű termikus rétegleválasztás)

CRISLA

chemical reaction by isotope selective laser activation (izotópszelektív lézer által aktivált kémiai reakció)

CVD

chemical vapour deposition (kémiai gőzfázisú rétegleválasztás)

CW

chemical warfare (vegyi hadviselés)

CW (lézerek esetében)

continuos wave (folytonos hullám)

DME

distance measuring equipment (távolságmérő berendezés)

DS

directionally solidified (irányított megszilárdulás)

EB-PVD

electron beam physical vapour generation (elektronsugaras fizikai gőzgenerálás)

EBU

European Broadcasting Union (Európai Műsorszóró Unió)

ECM

Electro-chemical machining (elektrokémiai megmunkálás)

ECR

electron cyclotron resonance (elektron ciklotronrezonancia)

EDM

electrical discharge machines (szikraforgácsoló gépek)

EEPROM

electrically erasable programmable read only memory (elektromosan törölhető programozható csak olvasható memória)

EIA

Electronic Industries Association (Elektronikai Gyártók Szövetsége)

EMC

electromagnetic compatibility (elektromágneses összeférhetőség)

ETSI

European Telecommunications Standards Institute (Európai Telekommunikációs Szabvány Intézet)

FFT

Fast Fourier Transform (gyors Fourier-transzformáció)

GLONASS

global navigation satellite system (globális műholdas navigációs rendszer)

GPS

global positioning system (globális helymeghatározó rendszer)

HBT

hetero-bipolar transistors (hetero-bipoláris tranzisztorok)

HDDR

high density digital recording (nagy sűrűségű digitális adatrögzítés)

HEMT

high electron mobility transistors (nagy elektronmozgékonyságú tranzisztorok)

ICAO

International Civil Aviation Organisation (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet)

IEC

International Electro-technical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)

IEEE

Institute of Electrical and Electronic Engineers (Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezet)

IFOV

instantaneous-field-of-view (pillanatnyi látómező)

ILS

instrument landing system (műszeres leszállító rendszer)

IRIG

inter-range instrumentation group (hatótávolságok közötti műszerezési csoport)

ISA

international standard atmosphere (nemzetközi műlégkör)

ISAR

inverse synthetic aperture radar (inverz szintetikus apertúra radar)

ISO

International Organisation for Standardisation (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)

ITU

International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Unió)

JIS

Japanese Industrial Standard (japán ipari szabvány)

JT

Joule-Thompson (Joule Thompson effektus)

LIDAR

light detection and ranging (Lézerlokátor)

LRU

line replaceable unit (Gépben-cserélhető egység)

MAC

message authentication code (üzenethitelesítési kód)

Mach

ratio of speed of an object to speed of sound (after Ernst Mach) (Mach-szám – egy tárgy hangsebességhez viszonyított sebessége (Ernst Mach után))

MLIS

molecular laser isotopic separation (molekuláris lézeres izotóp szétválasztás)

MLS

microwave landing system (mikrohullámú leszállítórendszer)

MOCVD

metal organic chemical vapour deposition (szerves fémgőz rétegleválasztás)

MRI

magnetic resonance imaging (mágneses rezonancia leképezés)

MTBF

mean-time-between-failures (átlagos hibamentes működési idő)

Mtops

million theoretical operations per second (millió elméleti művelet másodpercenként)

MTTF

mean-time-to-failure (átlagos idő a következő meghibásodásig)

NBC

Nuclear, Biological and Chemical (ABC (atom-, biológiai- és vegyifegyverek)

NDT

non-destructive test (roncsolásmentes anyagvizsgálat)

PAR

precision approach radar (precíziós bevezető radar)

PIN

personal identification number (személyi azonosítószám, PIN)

ppm

parts per million (milliomod rész)

PSD

power spectral density (spektrális teljesítménysűrűség)

QAM

quadrature-amplitude-modulation (kvadratúra-amplitúdó-moduláció)

RF

radio frequency (Rádiófrekvencia)

SACMA

Suppliers of Advanced Composite Materials Association (Fejlett Kompozit Anyagok Szállítóinak Szövetsége)

SAR

synthetic aperture radar (szintetikus apertúra radar)

SC

single crystal (Egykristály)

SLAR

sidelooking airborne radar (oldalirányú fedélzeti radar)

SMPTE

Society of Motion Picture and Television Engineers (Filmes és Televíziós Mérnökök Szövetsége)

SRA

shop replaceable assembly (műhelyben kicserélhető alkatrész)

SRAM

static random access memory (statikus véletlen elérésű tár)

SRM

SACMA Recommended Methods (SACMA-ajánlások)

SSB

single sideband (egy oldalsávos)

SSR

secondary surveillance radar (másodlagos felderítő radar)

TCSEC

trusted computer system evaluation criteria (megbízható számítógéprendszer-biztonságot kiértékelő kritériumok)

TIR

total indicated reading (összes kijelzett érték)

UV

Ultraviolet (Ibolyántúli)

UTS

ultimate tensile strength (Szakítószilárdság)

VOR URH

very high frequency omni-directional range (körsugárzó rádió irányadó)

YAG

yttrium/aluminum garnet (ittrium-alumínium gránát)

0. KATEGÓRIA

NUKLEÁRIS ANYAGOK, LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK

0A
Rendszerek, berendezések és alkatrészek

0A001
„Atomreaktorok” és kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik, az alábbiak szerint

a.

„Atomreaktorok”;

b.

Nyomástartó edények és az ezekhez gyártott fő alkatrészek, beleértve a reaktor nyomástartó edényének felső fedelét is, melyeket kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak ki, hogy az „atomreaktor” aktív zónáját tartalmazzák;

c.

„Atomreaktorok” fűtőelemeit kezelő berendezések, amelyeket kifejezetten a fűtőelemek reaktorba történő behelyezésére és kivételére terveztek vagy alakítottak ki;

d.

Az „atomreaktorban” kifejezetten a reakciósebesség szabályozására tervezett vagy kialakított szabályozó rudak és az ezek tartására, felfüggesztésére alkalmas szerkezetek, valamint a rudak mozgató mechanizmusa és vezetőcsövei;

e.

Nyomástartó csövek, amelyeket az atomreaktorban 5,1 MPa-nál nagyobb üzemi nyomáson kifejezetten a fűtőelemek és a primerköri hűtőközeg befogadására terveztek vagy alakítottak ki;

f.

A kifejezetten „atomreaktorokhoz” tervezett és gyártott cirkóniumból vagy cirkónium ötvözetből készült csövek vagy csőszerelvények, melyeknél a hafnium:cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500;

g.

Kifejezetten „atomreaktorok” primerköri hűtőközegének cirkuláltatására tervezett vagy készített hűtőszivattyúk;

h.

Kifejezetten „atomreaktor” üzemeltetésére tervezett vagy kialakított „atomreaktor belső alkatrészek”, ideértve a zónatartó szerkezetet, a tüzelőanyag csatornákat, a hőpajzsokat, a terelőlemezeket, zónatartó rácslemezeket, és a diffúzor lemezeket;

A 0A001.h. pontban az „atomreaktor belső alkatrész” olyan fő szerkezetet jelent a reaktoredényen belül, amely egy vagy több funkciót lát el, például tartja a zónát, biztosítja a tüzelőanyag beállítást, irányítja az primerköri hűtőközeg áramlást, biztosítja a reaktoredény sugárzás elleni védelmét, és irányítja a zónán belüli műszerezést.

i.

Hőcserélők (gőzgenerátorok), amelyeket kifejezetten „atomreaktorok” primerköri hűtőkörében történő felhasználásra terveztek és készítettek;

j.

Neutron érzékelők és mérőműszerek, amelyeket kifejezetten az „atomreaktorok” reaktorzónájában a neutron fluxusszint meghatározására terveztek és készítettek.

0B
Tesztelő, ellenőrző és termelő berendezések

0B001
„Természetes urán”, „szegényített urán” és „különleges hasadóanyagok” izotópjainak szétválasztására szolgáló üzemek és a kifejezetten ilyen üzemekhez tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

Kifejezetten „természetes urán” és „szegényített urán” és „különleges hasadóanyagok” izotópjai szétválasztására tervezett üzemek, az alábbiak szerint

1.

Gázcentrifugás szétválasztó üzemek;

2.

Gázdiffúziós szétválasztó üzemek;

3.

Aerodinamikai szétválasztó üzemek;

4.

Vegyi reakció útján szétválasztó üzemek;

5.

Ioncserélő szétválasztó üzemek;

6.

Atomos gőzfázisú „lézer” izotópos szétválasztó (AVLIS) üzemek;

7.

Molekuláris „lézer” izotópos szétválasztó (MLIS) üzemek;

8.

Plazma szétválasztó üzemek;

9.

Elektromágneses szétválasztó üzemek;

b.

Kifejezetten gázcentrifugás szétválasztási eljáráshoz tervezett, vagy kialakított gázcentrifugák és részegységek, valamint alkatrészek, az alábbiak szerint

A 0B001.b. pontban a „nagy szilárdság/sűrűség arányú anyag” az alábbiak bármelyikét jelenti:

a.

Martenzites acél, amelynek szakítószilárdsága legalább 2 050 Mpa;

b.

Alumínium ötvözetek, amelyek szakítószilárdsága legalább 460 Mpa;

c.

„Szál- vagy fonalerősítésű anyag”, amelynek „fajlagos modulusa” legalább 3,18 × 106 m és a „fajlagos szakítószilárdsága” nagyobb, mint 76,2 × 103 m;

1.

Gázcentrifugák;

2.

Komplett rotorszerelvények;

3.

‧Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból‧ készült rotorcső hengerek, melyek legnagyobb falvastagsága 12 mm, átmérője 75 mm és 400 mm között van;

4.

A rotorcső alátámasztására vagy több rotorcső összekapcsolására tervezett ‧nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból‧ készült gyűrűk vagy harmonikák, melyek legnagyobb falvastagsága 3 mm, átmérője 75 mm és 400 mm között van;

5.

‧Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból‧ készült rotorcsőbe szerelt terelőlapok, amelyek átmérője 75 mm és 400 mm között van;

6.

‧Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból‧ készült rotorcső végeire illeszkedő sapkák, amelyek átmérője 75 mm és 400 mm között van;

7.

Mágneses felfüggesztésű csapágyak, amelyek csillapító közeget tartalmazó, „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett házban felfüggesztett gyűrűalakú mágnesből állnak, és a rotor fedelén rögzített mágnessaru, vagy másik mágnes révén valósítanak meg mágneses csatolást;

8.

Különleges csapágyak, amelyek csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló részegységet tartalmaznak;

9.

Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak;

10.

Gyűrű alakú motor állórész a vákuumban, 600–2 000 Hz frekvenciatartományban, 50–1 000 VA teljesítménytartományban üzemelő többfázisú, szinkron üzemmódú, AC hiszterézis (vagy reluktancia) motorokhoz;

11.

Gázcentrifuga rotorcső részegységének befogadására szolgáló centrifuga-ház/gyűjtőegység, amely legfeljebb 30 mm falvastagságú, precíziósan megmunkált végű és „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett merev hengerből áll;

12.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett terelők, melyek 12 mm belső átmérőjű, az UF6 gáznak a centrifuga rotorcső belsejéből történő eltávolítását a Pitot cső elve alapján végző csövekből állnak;

13.

Kifejezetten gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy kialakított frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), és a kifejezetten e célra tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek valamennyi alábbi jellemzővel:

a.

600 Hz-2 000 Hz közötti többfázisú kimenet;

b.

Frekvenciatartás jobb, mint 0,1 %;

c.

Harmonikus torzítás kisebb, mint 2 %;

d.

Hatásfok nagyobb, mint 80 %;

14.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, 10 mm és 160 mm közötti átmérőjű szelepek;

c.

Kifejezetten a gázdiffúziós szétválasztási eljárásokhoz tervezett vagy készített berendezések, valamint alkatrészeik, az alábbiak szerint:

1.

„UF6-nak ellenálló” porózus fémből, polimerből, vagy kerámiából készült gázdiffúziós válaszfalak, amelyek pórusmérete 10 és 100 nm köztt van, legnagyobb vastagságuk 5 mm, és csőformák esetén a legnagyobb átmérőjük 25 mm;

2.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett gázdiffúzor házak;

3.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett, 1 m3/perc, vagy ennél nagyobb UF6 szívókapacitású gázfúvók és (dugattyús, centrifugális vagy axiális átömlésű) kompresszorok 666,7 kPa kimeneti nyomásig;

4.

A 0B001.c.3. alatt meghatározott, továbbá 1 000 cm3/perc-nél kisebb puffergáz beszivárgási rátára tervezett kompresszorok, vagy gázfúvók forgótengely tömszelencéi;

5.

Alumíniumból, rézből, nikkelből vagy 60 %-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetből, vagy e fémek kombinációjából álló bélelt csövekből készült hőcserélők, amelyeket légkörinél alacsonyabb nyomáson történő üzemeltetésre, és akkora szivárgási aránnyal terveztek, hogy 100 kPa nyomáskülönbség esetén a nyomásnövekedést óránként legfeljebb 10 Pa értékre korlátozza;

6.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, 40 mm és 1 500 mm közötti átmérőjű szelepek;

d.

Kifejezetten aerodinamikai szétválasztási eljáráshoz tervezett és készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.

UF6-nak ellenálló, hornyolt, hajlított, 1 mm-nél kisebb görbületi sugarú csatornákból álló elválasztó fúvókák, ahol a fúvókán áthaladó gázt a fúvókában elhelyezett pengeél választja szét két áramra;

2.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett tangenciális bemenetű, hengeres, vagy kúpos csövek (vortex csövek), amelyek átmérője 0,5 és 4 cm között van, legnagyobb hossz/átmérő aránya pedig 20:1, és egy vagy több tangenciális bemenettel rendelkeznek;

3.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett, 2 m3/perc, vagy ennél nagyobb szívókapacitású (dugattyús, centrifugális vagy axiális átömlésű) kompresszorok vagy gázfúvók, valamint az ezekhez tartozó forgótengely tömszelencék;

4.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett hőcserélők;

5.

Vortex csöveket, vagy szétválasztó fúvókákat tartalmazó, „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett, aerodinamikai szétválasztóelem-házak;

6.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett, 40 és 1 500 mm közötti átmérőjű csőmembrános tömítésű szelepek;

7.

UF6-nak 1 ppm vagy annál kisebb UF6 tartalmú vivőgáztól (hidrogén, vagy hélium) történő leválasztására szolgáló feldolgozórendszerek, az alábbiak szerint:

a.

153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők, és krioszeparátorok;

b.

153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtők;

c.

Az UF6-nak a vivőgázból történő leválasztására szolgáló elválasztó fúvókák, vagy Vortex csövek;

d.

253 K (–20 °C) hőmérsékleten, vagy az alatti működésre képes UF6 hidegcsapdák.

e.

Kifejezetten vegyi reakció útján történő leválasztási eljáráshoz tervezett és gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.

Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorkarbon polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék pulzáló oszlopok 30 másodperc, vagy kisebb tartózkodási idővel;

2.

Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorkarbon polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok 30 másodperc, vagy kisebb tartózkodási idővel;

3.

Tömény sósav oldatokkal szemben ellenálló, az uránnak egy adott oxidációs fokról egy más oxidációs fokra történő redukálására tervezett elektrokémiai redukáló cellák;

4.

U+4-t az áramló szerves fázisból leválasztó elektrokémiai redukáló cellák, ahol a feldolgozandó közeggel érintkező alkatrészek megfelelő anyagokból (üveg, fluorkarbon polimer, polifenil-szulfát, poliéter-szulfon és műgyantával impregnált grafit) készültek, illetve ilyen anyagok által védettek;

5.

Nagy tisztaságú urán-klorid oldat előállítására szolgáló, oldóból, oldószer extrahálóból és/vagy tisztítást végző ioncserélő berendezésekből, valamint az U+6-t vagy U+4-t U+3-á redukáló elektrolízis cellákból álló bemeneti előkészítő rendszerek;

6.

U+3-nak U+4-ná történő oxidálására szolgáló urán oxidáló rendszerek;

f.

Kifejezetten ioncserélő leválasztási eljáráshoz tervezett, vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint

1.

Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták, hártyás vagy porózus makrohálós gyanták, melyekben az aktív kémiai cserélő csoportok az inaktív porózus anyag és egyéb, bármilyen megfelelő formájú kompozit anyag – beleértve a 0,2 mm, vagy annál kisebb átmérőjű részecskéket, vagy szálakat – felületén lévő bevonatra korlátozódik, amelyek tömény sósavval szemben ellenállóak és ioncsere felezési idejük kevesebb, mint 10 másodperc, és képesek a 373 K (100 °C) és 473 K (200 °C) közötti hőmérsékleti tartományban történő működésre;

2.

Tömény sósavval szemben ellenálló anyagból (titán, vagy fluorkarbon műanyag) készült, vagy ilyen anyag által védett és a 373–473 K (100–200 °C) hőmérsékleti-, valamint a 0,7 Mpa feletti nyomástartományban történő működésre képes (hengeres) ioncserélő oszlopok, amelyek átmérője meghaladja az 1 000 mm-t;

3.

Az ioncserés dúsító kaszkádokban használt, kémiailag redukáló, vagy oxidáló ágensek regenerálására szolgáló ioncsere reflux rendszerek (vegyi, vagy elektrokémiai oxidáló, vagy redukáló rendszerek);

g.

Kifejezetten az atomos gőzfázisú „lézer”izotópos leválasztási eljáráshoz (AVLIS) tervezett, vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint

1.

Urán-párologtató rendszerekhez használt nagyteljesítményű sávos vagy letapogató elektronsugár ágyú, amelynek leadott teljesítménye meghaladja a 2,5 kW/cm-t;

2.

Megfelelő, korrózióval és hővel szemben ellenálló anyagból (tantál, ittrium bevonatú grafit, egyéb ritkaföldfém-oxidokkal, vagy azok keverékével bevont grafit) készült olvasztótégelyekből, valamint az olvasztótégelyek hűtőberendezéseiből álló folyékony uránfém kezelő rendszerek;

NB: LÁSD MÉG: 2A225.

3.

Urángőz vagy folyékony urán hő és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittrium bevonatú grafit, vagy tantál – készült, vagy azzal bevont termék- és maradékgyűjtő rendszerek;

4.

Az uránfém-gőz forrás, az elektronsugár ágyú, valamint a termék- és maradékgyűjtő befogadására szolgáló szeparátor-modul házak (hengeres vagy téglatest alakú edények);

5.

Uránizotópok leválasztására szolgáló, tartós működést biztosító spektrumfrekvencia stabilizátorokkal ellátott „lézerek”, vagy „lézer”-rendszerek;

NB: LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

h.

Kifejezetten molekuláris „lézer”izotópos leválasztási eljáráshoz (MLIS) vagy izotópszelektív lézeraktivációs kémiai reakciós eljáráshoz (CRISLA) tervezett, vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.

Az UF6 és a vivőgáz keverékének 150 K (– 123 °C) hőmérsékletre történő lehűtésére szolgáló „UF6-nak ellenálló anyagból” készült szuperszonikus expandáltató fúvókák;

2.

Szűrő, ütközéses vagy ciklon típusú termékgyűjtőből, vagy ezek kombinációjából álló és „UF5/UF6-nak ellenálló anyagokból” készített urán-pentafluorid (UF5) termékgyűjtők;

3.

„UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett kompresszorok, és az azokhoz készített forgótengely tömszelencék;

4.

(szilárd) UF5-nak (gáznemű) UF6-dá történő fluorozására szolgáló berendezés;

5.

UF6-nak a vivőgáztól (pl. nitrogén vagy argon) történő elválasztására szolgáló feldolgozó rendszerek, amelyek a következőket tartalmazzák:

a.

153 K (– 120 °C) vagy alacsonyabb hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők és krioszeparátorok;

b.

153 K (– 120 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c.

253 K (–20 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes UF6 hidegcsapdák;

6.

A tartós üzemelés érdekében spektrumfrekvencia-stabilizátorral rendelkező, urán izotópok leválasztására szolgáló „lézerek” vagy „lézer”-rendszerek;

NB: LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

i.

Kifejezetten plazmaleválasztási eljáráshoz tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.

Ionok előállítására vagy gyorsítására szolgáló 30 GHz-nél nagyobb kimeneti frekvenciájú, és 50 kW-ot meghaladó átlagos kimenő teljesítményű mikrohullámú energiaforrások és antennák;

2.

40 kW-nál nagyobb átlagos teljesítménnyel működni képes rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek, a 100 kHz-nél nagyobb frekvenciákhoz;

3.

Uránplazma generáló rendszerek;

4.

Megfelelő, korrózióval és hővel szemben ellenálló anyagból (tantál, ittrium bevonatú grafit, egyéb ritkaföldfém-oxidokkal, vagy azok keverékével bevont grafit) készült olvasztótégelyekból álló folyékony uránfém kezelő rendszerek, valamint az olvasztótégelyek hűtőberendezései;

NB: LÁSD MÉG: 2A225.

5.

Urángőz hő és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittrium bevonatú grafit, vagy tantál – készült, vagy azzal bevont termék- és maradékgyűjtő rendszerek;

6.

Az urán plazmaforrást, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercset, valamint a termék- és a dúsítási maradék-gyűjtőket magában foglaló, megfelelő, nem-mágneses anyagból (pl. rozsdamentes acél) készült (hengeres) leválasztómodul-házak;

j.

Kifejezetten elektromágneses leválasztási eljáráshoz tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.

Megfelelő, nem-mágneses anyagból (pl. grafit, rozsdamentes acél vagy réz) készült, gőzforrásból, ionizálóból és sugárgyorsítóból álló egyszeres vagy többszörös ionforrások, melyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb ionsugár áram előállítására;

2.

A dúsított vagy szegényített uránion-sugarak összegyűjtésére szolgáló két vagy több horonyból és fészekből álló, megfelelő, nem-mágneses anyagból (pl. grafit vagy rozsdamentes acél) készült iongyűjtő lemezek;

3.

Nem-mágneses anyagból (pl. grafit vagy rozsdamentes acél) készült, és 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson történő üzemelésre tervezett vákuumházak elektromágneses uránleválasztókhoz;

4.

2 m vagy azt meghaladó átmérőjű mágnessaruk;

5.

Nagyfeszültségű tápegységek ionforrásokhoz, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

Képesek folyamatos működésre;

b.

20 000 V vagy nagyobb kimeneti feszültség;

c.

1 A vagy nagyobb kimeneti áram;

d.

8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb feszültség-szabályozás;

NB: LÁSD MÉG: 3A227.

6.

Mágnes tápegységek (nagy teljesítmény, egyenáram), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

100 V vagy annál nagyobb feszültségen képesek 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áram melletti folyamatos működésre;

b.

8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb áram-, vagy feszültség-szabályozás.

NB: LÁSD MÉG: 3A226.

0B002
Kifejezetten a 0B001 alatt meghatározott izotópleválasztó üzemhez tervezett, „UF6 korrodáló hátásának ellenálló anyagból” készített vagy ilyen anyag által védett kiegészítő rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

Az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek;

b.

Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák;

c.

az UF6-nak tartályokba történő továbbítására szolgáló termék- és maradékállomások;

d.

Az UF6-nak a dúsítási folyamatból, sűrítéssel, és az UF6 folyadékká vagy szilárd halmazállapotúvá alakításával történő eltávolítására használt cseppfolyósító és szilárdító állomások;

e.

Aaz UF6-nak kifejezetten gázdiffúziós, centrifuga vagy aerodinamikus kaszkádokban történő kezelésére tervezett cső- és gyűjtőrendszerek;

f.

1.

Vákuum elosztócsövek vagy gyűjtőcsövek, melyek legalább 5 m3/perc szívókapacitással rendelkeznek;

2.

Kifejezetten UF6-dal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett vákuumszivattyúk;

g.

UF6 tömegspektrométerek/ionforrások, melyeket kifejezetten arra terveztek vagy készítettek, hogy az UF6 gázáramból származó bemenetből, termékből vagy maradékból on-line mintákat vegyenek, és amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

320 atomtömegegységnél nagyobb egység felbontás;

2.

Króm-nikkel- vagy monelötvözetből készült, illetve ezekkel bélelt vagy galvanius nikkelbevonatú ionforrások;

3.

Elektronbombázásos ionizációs források;

4.

Izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerek.

0B003
Urán átalakítására szolgáló üzemek, valamint a kifejezetten e célra tervezett, illetve kialakított berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint

a.

Uránérc koncentrátumok UO3-á történő átalakítására szolgáló rendszerek;

b.

UO3 UF6-á történő átalakítására szolgáló rendszerek;

c.

UO3 UO2-vé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

d.

UO2 UF4-é történő átalakítására szolgáló rendszerek;

e.

UF4 UF6-á történő átalakítására szolgáló rendszerek;

f.

UF4 urán fémmé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

g.

UF6 UO2-vé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

h.

UF6 UF4-é történő átalakítására szolgáló rendszerek;

i.

UO2 UCl4-é történő átalakítására szolgáló rendszerek;

0B004
Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására vagy koncentrálására szolgáló üzemek, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint

a.

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, az alábbiak szerint

1.

Hidrogén-szulfid/víz cserereakción alapuló üzemek;

2.

Ammónia/hidrogén cserereakción alapuló üzemek;

b.

Berendezések és alkatrészek, ideértve a következőket:

1.

Hidrogén-szulfid/víz cserereakciót végző tornyok, amelyek finomszemcsés szénacélból (pl. ASTMA A516) készültek, átmérőjük 6–9 m között van, 2 MPa vagy nagyobb nyomáson működnek, és a korróziós ráhagyás 6 mm vagy nagyobb;

2.

Hidrogén-szulfid gázcirkulációra (azaz 70 %-nál több H2S–t tartalmazó gáz) szolgáló egyfokozatú, alacsony nyomómagasságú (azaz 0,2 MPa) centrifugális befúvók vagy kompresszorok, amelyek legalább 1,8 MPa üzemi szívónyomáson legalább 56 m3/s átbocsátási kapacitással és nedves H2S üzemre méretezett tömítésekkel rendelkeznek;

3.

Ammónia/hidrogén cserélő tornyok, amelyek magassága legalább 35 m, átmérőjük 1,5 és 2,5 m között van, és képesek 15 Mpa-t meghaladó nyomáson üzemelni;

4.

Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó tornyok belső elemei, beleértve a fokozatkontaktorokat és a fokozatszivattyúkat, közöttük a teljesen bemerülő típusokat is;

5.

Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó ammónia krakkolóüzem, legalább 3MPa üzemi nyomással;

6.

Infravörös abszorpciós analizátorok, amelyek képesek a hidrogén/deutérium arány on-line elemzésére, amennyiben a deutérium koncentráció legalább 90 %;

7.

Dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására szolgáló ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó katalitikus égetők;

8.

Reaktorfokozatú deutérium koncentrációjú nehézvíz előállítására szolgáló teljes nehézvíz javító rendszer vagy annak oszlopai;

0B005
Kifejezetten az „atomreaktorok” fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések.

Az „atomreaktorok” fűtőelemeinek gyártására szolgáló létesítmény olyan berendezéseket tartalmaz, amelyek:

a.

Általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák azok gyártási folyamatát;

b.

A nukleáris anyagokat a burkolaton belül tartják;

c.

Ellenőrzik a burkolat, vagy a tömítés épségét;

d.

Ellenőrzik a lezárt fűtőanyag végső kezelését.

0B006
A „atomreaktor” kiégett fűtőanyagának újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzem, valamint a kifejezetten ehhez tervezett, vagy gyártott berendezések és alkatrészek.

A 0B006 az alábbiakat foglalja magában:

a.

Az „atomreaktor” kiégett fűtőanyagának feldolgozására szolgáló üzem, beleértve az olyan készülékeket és alkatrészeket, amelyek közvetlenül érintkezésbe lépnek a hasadóanyagokkal, és közvetlenül szabályozzák a kiégett fűtőanyag, a fő nukleáris anyag és hasadási termék feldolgozási folyamatát;

b.

Fűtőelem daraboló vagy zúzógépek, azaz olyan távvezérelhető berendezések, amelyek az „atomreaktor”kiégett fűtőanyagok, elemkötegek vagy rudak vágására, darabolására vagy zúzására szolgálnak;

c.

Kifejezetten „atomreaktor” kiégett fűtőanyag feloldására tervezett vagy kialakított, kritikusság szempontjából biztonságos tartályok (pl. kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy lapos tartályok), amelyek ellenállnak forró, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők és karbantarthatók;

d.

A kiégett „természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” újrafeldolgozására szolgáló üzemben történő felhasználásra tervezett, vagy gyártott ellenáramú oldószeres extraktorok és ioncserélő feldolgozó berendezések;

e.

Kifejezetten a kritikusság szempontjából biztonságosnak és a salétromsav korróziós hatásával szemben ellenállónak tervezett tartó- vagy tároló edények;

A tartó- és tárolóedények a következő tulajdonságokkal rendelkezhetnek:

1.

a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke (a 0C004 ponthoz fűzött megjegyzés szerint meghatározott összes alkotóelemre számítva) legalább 2 %,

2.

a hengeres tartályok legnagyobb átmérője 175 mm,

3.

a gyűrű alakú, illetve a lapos tartályok legnagyobb szélessége 75 mm.

f.

Kifejezetten a kiégett „természetes urán”, a „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” újrafeldolgozásának ellenőrzésére vagy szabályozására tervezett vagy kialakított, folyamatszabályozó berendezések.

0B007
Kifejezetten a plutónium konverzióját végző létesítmények, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy készített berendezések, az alábbiak szerint

a.

Plutónium-nitrát oxiddá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

b.

Plutónium fém előállítására szolgáló rendszerek.

0C
Anyagok

0C001
„Természetes urán”, vagy „szegényített urán”, vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület, vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely fent említettek közül egyet vagy többet tartalmaz;

A 0C001 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.

„Természetes urán”, vagy „szegényített urán” maximum 4 grammnyi mennyisége, ha az műszerek érzékelő egységében van;

b.

Kifejezetten az következő polgári, nem-nukleáris alkalmazásokra gyártott „szegényített urán”:

1.

Árnyékolás;

2.

Csomagolás;

3.

100 kg-nál nem nagyobb tömegű ballasztok;

4.

100 kg-nál nem nagyobb tömegű ellensúlyok;

c.

5 %-nál kevesebb tóriumot tartalmazó ötvözetek;

d.

Tóriumot tartalmazó kerámia termékek, amelyeket nem nukleáris felhasználásra gyártottak.

0C002
„Különleges hasadóanyagok”

A 0C002 nem vonja ellenőrzés alá a legfeljebb 4 „effektív gramm” anyagmennyiséget, amennyiben az műszerek érzékelő egységében van.

0C003
Deutérium, nehézvíz (deutérium-oxid) és deutérium tartalmú vegyületek, keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium/hidrogén izotóp arány meghaladja az 1:5 000 értéket.

0C004
Grafit, nukleáris tisztaságú grafit, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm „bór egyenérték”, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,5 g/cm3.

NB: LÁSD MÉG: 1C107.

A 0C004 nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.

1 kg-nál kisebb tömegű grafit előállítása, kivéve ha kifejezetten atomreaktorban történő felhasználásra tervezték vagy készítették;

b.

Grafitpor.

A 0C004 pontban abór egyenérték(BE) a szennyezőanyagok BEz összege (kivéve a BEszén, mivel a szén nem számít szennyező anyagnak) beleértve a bórt is, ahol:

BEZ (ppm)

= CF × Z elem koncentrációja ppm-ben;Formula

ahol CF konverziós tényezõ

és „σB” és „σZ” a termikus neutron befogási keresztmetszet (barn-ban) a természetben előforduló bórra és Z elemre; „AB”és „AZ” a természetben előforduló bór és „Z” elem atomtömege.

0C005
Kifejezetten gázdiffúziós gátak gyártásához tervezett, az UF6 korróziós hatásának ellenálló kompozíciók vagy porok(pl. nikkel vagy olyan ötvözet, amelyben 60 %-nál több nikkel van, alumínium-oxid és fluorkarbon polimerek), amelyek tisztasága 99,9 % vagy jobb, és az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméretük kisebb, mint 10 µm, és a szemcseméret igen kis mértékű szórásával bírnak;

0D
Szoftver

0D001
A kifejezetten az e kategóriában meghatározott termékek „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftverek”.

0E
Technológia

0E001
Az e kategóriában meghatározott termékek „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” vonatkozó, a Nukleáris Technológia Megjegyzés szerinti technológia.

1. KATEGÓRIA

KÜLÖNLEGES ANYAGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

1A
Rendszerek, berendezések és alkatrészek

1A001
Fluortartalmú vegyületekből készült alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

Több mint 50 %-ban az 1C009.b. vagy 1C009.c. alatt meghatározott anyagok bármelyikéből készült, kifejezetten „légi járművekhez” vagy űralkalmazásokhoz tervezett szigetelések, tömítések, tömítőanyagok, üzemanyagtömlők;

b.

Az 1C009.a. alatt meghatározott vinilidén-fluorid anyagokból készült piezoelektromos polimerek és kopolimerek:

1.

Lemez- vagy filmformában;

2.

200 µm–t meghaladó vastagsággal;

c.

Olyan szigetelések, tömítések, szelepfészkek, tömlők vagy membránok, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.

Szerkezeti egységként legalább egy viniléter-csoportot tartalmazó fluorelasztomerekből készültek;

2.

Kifejezetten „légi járművekhez”, űr- vagy „rakéta”-technológiai felhasználásra tervezték őket.

Az 1A001.c. alkalmazásában a „rakéta” teljes rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent.

1A002
„Kompozit” szerkezetek vagy rétegelt anyagok, amelyek rendelkeznek a következők bármelyikével:

NB: LÁSD MÉG: 1A202, 9A010 ÉS 9A110.

a.

Szerves „mátrixból” és a 1C010c, 1C010d, a 1C010e alatt részletezett anyagokból áll.

b.

Fém vagy szén „mátrix”, valamint a következő anyagokból áll:

1.

Szén „szál- és rostszerű anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a.

„fajlagos modulusa” nagyobb, mint 10,15 × 106 m;

b.

„fajlagos szakítószilárdsága” nagyobb, mint 17,7 × 104 m;

2.

Az 1C010.c. alatt meghatározott anyagok.

Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a „polgári repülőgép” szerkezetek, vagy rétegelt anyagok javítására használatos, epoxigyantával impregnált, szén „szál- és rostszerű anyagokból” készített kompozit szerkezeteket, vagy rétegelt anyagokat, amennyiben azok mérete nem haladja meg a 100 c m × 100 cm-t.

Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten tisztán polgári alkalmazásokra tervezett alábbi kész-, vagy félkész termékeket:

a.

Sportáruk;

b.

Autóipar;

c.

Szerszámgépipar;

d.

Gyógyászati alkalmazások.

Az 1A002.b.1. nem vonja ellenőrzés alá az egymásba fonódó szálak legfeljebb 2 dimenzióját tartalmazó, és kifejezetten az alábbi alkalmazásokra tervezett kész- vagy félkész termékeket:

a.

fém megeresztésére szolgáló hőkezelő kemencék;

b.

szilíciumrúd-gyártó berendezések.

1A003
Nem „olvasztható” aromás poliimidekből készült gyártmányok film, lemez vagy szalag formában, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.

0,254 mm-t meghaladó vastagság;

b.

Szénnel, grafittal, fémekkel vagy mágneses anyagokkal vannak bevonva vagy laminálva.

Az 1A003 nem vonja ellenőrzés alá a gyártmányt, ha rézzel van bevonva vagy laminálva, és elektronikus nyomtatott áramkör gyártására tervezték.

Az „olvasztható” aromás poliimidek bármely formája tekintetében lásd az 1C008.a.3. pontot.

1A004
A haditechnikai termékellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő védő- és detektáló berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint

NB: LÁSD MÉG: 2B351 ÉS 2B352.

a.

Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy átalakított gázálarcok, szűrőbetétek és az azokhoz tartozó mentesítő berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.

„katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok;

2.

„katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok;

3.

vegyi harcianyagok (CW);

4.

„tömegoszlató anyagok”, beleértve az alábbiakat:

a.

α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798–79–8);

b.

[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698–41–1);

c.

2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532–27–4);

d.

dibenz-(b, f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257–07–8);

e.

10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578–94–9);

f.

N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299–64–9);

b.

Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy módosított védőruhák, kesztyűk, és cipők

1.

„katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok;

2.

„katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok;

3.

vegyi harcianyagok (CW);

c.

Az alábbiak bármelyikének detektálására vagy azonosítására tervezett vagy módosított nukleáris, biológiai és vegyi (ABC) detektálórendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.

„katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok;

2.

„katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok;

3.

vegyi harcianyagok (CW);

d.

Robbanóanyag-maradványok automatikus detektálására, illetve azonosítására tervezett, és „nyomfelderítő” technikákat (pl. felületi akusztikai hullámot, ionmobilitás-spektrometriát, differenciálmobilitás-spektrometriát, tömegspektrometriát) alkalmazó elektronikus berendezések.

A „nyomfelderítés” úgy határozható meg, mint az 1 rész per milló rész (ppm) gőznél vagy 1 mg tömegű szilárd vagy folyékony anyagnál kevesebb észlelésére vonatkozó képesség.

Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten laboratóriumi használatra tervezett ellenőrző berendezéseket.

Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá az érintésmentes biztonsági kapukat.

Az 1A004 nem vonja ellenőrzés alá:

a.

a személyi sugárzásmérő dozimétereket;

b.

tervezése és funkciója alapján a lakóhelyek biztonságára és a polgári iparra (bányászat, kőfejtés, mezőgazdaság, gyógyszeripar, gyógyászat, állatgyógyászat, környezetvédelem, hulladékkezelés és az élelmiszeripar) jellemző veszélyek elleni védelemre korlátozódó berendezéseket.

Műszaki megjegyzés:

1.

Az 1A004 olyan eszközöket és alkatrészeket foglal magában, amelyeket a „katonai felhasználásra átalakított” radioaktív anyagok, „katonai felhasználásra átalakított” biológiai anyagok, vegyi harcianyagok, modellanyagok vagy tömegoszlató anyagok detektálására vagy az azokkal szembeni védelem céljára alkalmasnak találtak, a nemzeti előírásoknak sikeresen megfeleltettek, vagy azok hatékonysága egyéb módon nyert bizonyítást, abban az esetben is, ha ezen eszközöket vagy alkatrészeket olyan polgári gazdasági ágazatokban alkalmazzák, mint például a bányászat, a kőfejtés, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, az orvosi és állatorvosi ágazatok, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás vagy az élelmiszeripar.

2.

„Modellanyag”: képzési, kutatási, vizsgálati vagy értékelési célból toxikus (vegyi vagy biológiai) anyagok helyett alkalmazott hatóanyag vagy anyag.

1A005
Testpáncél és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, kivéve azokat, amelyeket a katonai szabványok és előírások szerint gyártottak, vagy amelyek azoknak megfelelő teljesítményűek.

NB: LÁSD MÉG: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK.

A testpáncél gyártásához használt „rostos vagy szálas anyagokra” vonatkozóan lásd még: 1C010.

Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a testpáncélzatot és a védőruházatot, ha az a felhasználó személyes védelmét szolgálja.

Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a kizárólag nem-katonai eszközök robbanásából származó repesz és lökéshatás elleni frontális védelemre tervezett testpáncélt.

1A006
Kifejezetten az improvizált robbanóeszközök hatástalanítására tervezett vagy módosított, alábbi eszközök, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek vagy kiegészítők:

NB: LÁSD MÉG: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK.

a.

távirányítású járművek;

b.

„hatástalanító eszközök” („disruptors”)

Műszaki megjegyzés:

„Hatástalanító eszközök” („disruptors”): kifejezetten a robbanóeszközök működésbe lépésének megakadályozására tervezett, folyékony, szilárd vagy törékeny lövedéket kibocsátó eszközök.

Az 1A006 nem vonja ellenőrzés alá az eszközöket azok működtetőjének jelenléte esetén.

1A007
Kifejezetten gyújtás kiváltására tervezett elektromos berendezések és eszközök, valamint energetikai anyagokat tartalmazó eszközök, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK.

a.

Az 1A007 b. pontban meghatározott robbanóanyag-detonátorokhoz tervezett robbanóanyag-detonátor gyújtóegységek;

b.

Elektromosan vezérelt robbanóanyag-detonátorok, az alábbiak szerint:

1.

robbantó kapcsoló (EB);

2.

robbantó izzószál (EBW);

3.

ütőszeg;

4.

robbantófólia-iniciátor (EFI).

Műszaki megjegyzések:

1.

A „detonátor” szó helyett időnként használják az „indítógyújtó” vagy „gyutacs” szót is.

2.

Az 1A007 b. pont alkalmazásában az érintett detonátorok mindegyike kis elektromos vezetőt alkalmaz (híd, hídszál, vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor gyors, nagyfeszültségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem-ütőszeges típusoknál a felrobbanó vezető kémiai robbanást indít a hozzá érintkező nagy robbanóerejű anyagban, mint pl. a PETN (pentaeritrit-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanásszerű párolgása egy nyíláson keresztül gyújtószeget, vagy ütőszeget repít át, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagban kémiai robbanást indít el. Bizonyos rendszerek esetén az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A „robbantófólia-detonátor” kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeg típusú detonátorra.

1A008
Töltetek, eszközök és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.

„formázott töltetek”, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.

90 grammnál nagyobb nettó robbanóanyag-mennyiség (NEQ);

2.

a külső tok átmérője legalább 75 mm;

b.

az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező „lineáris vágótöltetek” és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.

40 g/m-nél nagyobb mennyiségű robbanótöltet; valamint

2.

legalább 10 mm-es szélesség;

c.

robbanózsinór 64 g/m-nél nagyobb mennyiségű robbanótöltettel;

d.

az 1A008.b. pontban meghatározottaktól eltérő olyan vágógépek, valamint olyan vágóeszközök, amelyek nettó robbanóanyag-mennyisége nagyobb, mint 3,5 kg.

Műszaki megjegyzés:

A „formázott töltetek” olyan robbanótöltetek, amelyeket a robbanás hatásának koncentrálására alakítanak ki.

1A102
A 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz tervezett újratelített pirolizált szén-szén anyagok.

1A202
Az 1A002 alatt meghatározottaktól eltérő, cső formájú kompozit szerkezetek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

NB: LÁSD MÉG: 9A010 ÉS 9A110.

a.

75 mm és 400 mm közötti belső átmérő;

b.

Az 1C010.a., vagy b., illetve az 1C210.a. alatt meghatározott „szálas és rostos anyagokból” vagy az 1C210.c. alatt meghatározott prepreg anyagból készültek.

1A225
A trícium nehézvízből történő kinyerésére, vagy nehézvíz előállítására szolgáló, kifejezetten a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére tervezett vagy készített platina bevonatú katalizátorok.

1A226
Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztására használhatóak, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

Olyan foszforbronz hálóból készültek, amelyet a nedvesíthetőség javítása érdekében kémiailag kezeltek;

b.

Vákuumdesztillációs tornyokban történő felhasználásra tervezték.

1A227
Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy egyéb) sugárzásárnyékoló ablakok, valamint a kifejezetten ezek számára tervezett keretek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

Felületük „hideg területe” nagyobb, mint 0,09 m2;

b.

Sűrűségük nagyobb, mint 3 g/cm3;

c.

Vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A227 alkalmazásában a „hideg terület” kifejezés az ablaknak az az áttekintő területe, amelyet a tervezett alkalmazásban a legkisebb szintű besugárzás ér.

1B
Vizsgáló, ellenőrző és gyártóberendezések

1B001
Az 1A002 vagy az 1C010 alatt meghatározott rostok, prepregek, preformok vagy „kompozitok” gyártására szolgáló berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: 1B101 ÉS 1B201.

a.

Kifejezetten a „kompozit” szerkezetek gyártására, vagy „szál- és rostszerű anyagokból” készült „kompozit” vagy rétegelt szerkezetek gyártására tervezett tekercselőgépek, amelyeknél a szálak pozícionálását, sodrását és tekercselését biztosító mozgást három vagy több tengelyen koordinálják és programozzák;

b.

Kifejezetten a „kompozit” repülőgéptestek vagy „rakéta” szerkezetek gyártásához tervezett szalagfektető- vagy rostelhelyező gépek, amelyeknél a szalag, a rostok vagy a lapok pozícionálását és fektetését biztosító mozgását két vagy több tengelyen koordinálják és programozzák;

Az 1B001.b alkalmazásában a „rakéta” teljes rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent.

c.

A „kompozit” szerkezetek gyártásához a szálak szövésére, fonására vagy zsinórozására szolgáló többirányú, többdimenziójú szövőgépek vagy fonógépek, beleértve az adaptereket és a módosító készleteket is;

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.c. alkalmazásában a fonás magában foglalja a hurkolást is.

Az 1B001 nem vonja ellenőrzés alá azokat a textilipari gépeket, amelyeket a fenti végfelhasználói célokra nem alakítottak át.

d.

Kifejezetten az erősített szálak gyártására tervezett vagy átalakított berendezések, ideértve a következőket:

1.

A polimerszálakat (például poliakrilnitril, műselyem, terpentingyanta vagy polikarboszilán) szénszálakká vagy szilíciumkarbid-szálakká átalakító berendezés, beleértve a hőkezelés során a szál megfeszítésére szolgáló speciális berendezést;

2.

A felhevített szálas anyagokon elemek vagy vegyületek gőzfázisú kémiai leválasztására szolgáló berendezés szilíciumkarbid szálak gyártásához;

3.

Tűzálló kerámia (például alumínium-oxid) nedves szálképzésére szolgáló berendezés;

4.

Alumíniumtartalmú prekurzor szálakat hőkezeléssel alumínium-oxid szálakká átalakító berendezés;

e.

Az 1C010.e. alatt meghatározott prepregek forró olvadék módszerrel történő gyártására szolgáló berendezés;

f.

Kifejezetten a „kompozit” anyagokhoz tervezett, roncsolásmentes vizsgálóberendezés az alábbiak szerint:

1.

röntgentomográfiás rendszerek a hibák háromdimenziós vizsgálatára;

2.

számjegyvezérlésű ultrahangos vizsgálóberendezések, amelyek esetében az adó- vagy vevőegységek elhelyezkedésének változtatása párhuzamosan össze van hangolva és négy vagy annál több tengelyre van elosztva a vizsgálat tárgyát képező összetevő háromdimenziós körvonalának követése érdekében.

1B002
Fémötvözetek, fémötvözet-porok vagy ötvözött anyagok gyártására alkalmas berendezések, amelyeket kifejezetten a szennyeződések elkerülésére és kifejezetten az 1C002.c.2.. alatt meghatározott eljárásokban való alkalmazásra terveztek.

N.B.: LÁSD MÉG 1B102.

1B003
Titán, alumínium vagy ötvözeteik „szuperképlékeny alakítására” vagy „diffúziós egyesítésére” szolgáló szerszámok, matricák, formázó- vagy rögzítőelemek, amelyeket kifejezetten az alábbiak bármelyikének gyártására terveztek:

a.

Repülőgépváz vagy űrszerkezetek;

b.

„Légi jármű” vagy űrhajómotorok;

c.

Kifejezetten az 1B003.a. pontban meghatározott szerkezetekhez vagy az 1B003.b. pontban meghatározott motorokhoz tervezett alkatrészek.

1B101
Az 1B001 alatt meghatározottak kivételével, a következő szerkezeti kompozitok „gyártására” felhasznált berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok:

NB: LÁSD MÉG: 1B201.

Az 1B101 alatt meghatározott alkatrészek és tartozékok a kompozit szerkezetek, rétegelt anyagok előformáló préselésének, kikeményítésének, öntésének, szinterezésének vagy ragasztásának végrehajtására, és a fent említett termékek gyártására szolgáló öntőformákat, tüskéket, matricákat, tartozékokat és szerszámokat foglalják magukban.

a.

Száltekercselő gépek vagy szálbeültető gépek, amelyekben a szálak elhelyezését, felcsévélését, illetve feltekercselését végző mozgást három, vagy több tengely mentén koordinálják és programozzák, és amelyeket arra terveztek, hogy szálas vagy rostos anyagból kompozit szerkezeteket vagy rétegelt anyagokat állítsanak elő, valamint ezek koordinálói és programvezérlői;

b.

Szalagfektető gépek, amelyekben a szalag és a lemezek elhelyezését és felfektetését végző mozgás két vagy több tengely mentén koordinálható és programozható, és amelyeket kompozit repülőgépvázak és „rakéta”-szerkezetek gyártására terveztek;

c.

„Szálas vagy rostos anyagok”„gyártására” tervezett vagy átalakított berendezések, az alábbiak szerint

1.

Polimer rostok (mint pl. poliakrilnitril, műselyem vagy polikarboszilán) átalakítására szolgáló berendezések, amelyek magukban foglalják a rost hevítés útján történő megfeszítésére szolgáló speciális felszereléseket is;

2.

Elemek vagy vegyületek gőzeinek a felhevített szálas szubsztrátumokra történő vákuumlecsapatására szolgáló berendezések;

3.

Tűzálló kerámia (mint pl. az alumínium-oxid) nedves szálképzésére szolgáló berendezések;

d.

Szálak felületének különleges kezelésére, vagy prepregek, vagy preformok előállítására tervezett, vagy átalakított, a 9A110. alatt meghatározott berendezés.

Az 1B101.d. magában foglalja a görgőket, a feszítőket, a bevonóberendezéseket, a vágóberendezéseket és a kivágó matricákat.

1B102
Az 1B002 alatt meghatározottaktól eltérő fémpor-„gyártó berendezés” és alkatrészei, ideértve a következőket:

N.B.: LÁSD MÉG 1B115.b.

a.

Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111.a.1., és 1C111.a.2. alatt, vagy a Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározott gömbös vagy atomizált anyag irányított közegben történő „gyártására” használható, az 1B002 alatt meghatározottaktól eltérő fémpor-„gyártó berendezés”.

b.

Kifejezetten az 1B002 vagy az 1B102.a. alatt meghatározott „gyártó berendezéshez” tervezett alkatrész.

Az 1B102 magában foglalja az alábbiakat:

a.

Plazmagenerátorok (nagyfrekvenciás ív-sugár), amelyek a folyamat argon/víz környezetben történő szervezésével porlasztott vagy gömb fémpor készítésre használhatók;

b.

Elektromos ívkisülő berendezés, amely a folyamat argon/víz környezetben történő szervezésével porlasztott vagy gömb fémpor készítésre használható;

c.

Az olvadékot közömbös közegbe (pl. nitrogén) porlasztó, gömb alumínium por „gyártására” használható berendezés;

1B115
Az 1B002 vagy 1B102 alatt meghatározottaktól eltérő olyan berendezés, amely hajtóanyag vagy hajtóanyag alkotóelem gyártására szolgál, valamint a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint

a.

Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111. alatt vagy a Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározott folyékony hajtóanyagok vagy hajtóanyag alkotóelemek „gyártására”, kezelésére vagy átvételi vizsgálataira szolgáló „termelő berendezések”;

b.

Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111. alatt vagy a Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározott szilárd hajtóanyagok vagy hajtóanyag alkotóelemek „gyártásra”, kezelésre, keverésre, javításra, öntésre, sajtolásra, megmunkálásra, extrudálásra vagy átvételi vizsgálatára szolgáló „termelő berendezések”;

Az 1B115.b. nem vonja ellenőrzés alá a szakaszos, folyamatos üzemű keverőgépeket és zúzógépeket. A szakaszos, folyamatos üzemű keverőgépek és zúzógépek tekintetében lásd: 1B117, 1B118 és 1B119.

Kifejezetten katonai célra tervezett berendezések tekintetében lásd: Hadiipari termékellenőrzési jegyzék.

Az 1B115 nem vonja ellenőrzés alá a bór-karbid „gyártására”, kezelésére és minősítő vizsgálatára szolgáló berendezéseket.

1B116
Kifejezetten az 1 573 K (1 300 °C) és 3 173 K (2 900 °C) közötti hőmérséklettartományban, valamint 130 Pa és 20 kPa közötti nyomástartományban elbomló prekurzor gázokból öntőformán, tüskén vagy más szubsztrátumon, pirolízis útján nyert származék anyagok előállítására tervezett fúvókák.

1B117
Szabályozható keverőkamra-hőmérséklettel rendelkező szakaszos keverőgépek, amelyek vákuumban 0 és 13,326 kPa közötti nyomástartományban működnek, és amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek:

a.

Legalább 110 liter teljes térfogat kapacitás;

b.

Legalább egy excentrikusan szerelt keverő-/dagasztótengely.

1B118
Szabályozható keverőkamra-hőmérséklettel rendelkező folyamatos üzemű keverők, amelyek vákuumban 0 és 13,326 kPa közötti nyomástartományban működnek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek:

a.

Két vagy több keverő-/gyúrótengely; vagy

b.

egyetlen forgótengely, amely oszcillál és a tengelyen, valamint a keverőkamra belső felületén gyúrófogak/szegek találhatók.

1B119
Folyékony energiájú zúzógépek, amelyek az 1C011.a., 1C011.b., 1C111 alatt vagy a Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározott anyagok darálására vagy őrlésére szolgálnak, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek.

1B201
Az 1B001 vagy az 1B101 alatt meghatározottaktól eltérő szálsodró gépek, valamint az ezekhez tartozó berendezések, az alábbiak szerint

a.

Szálsodró gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

A pozicionáló, hurkoló és tekercselő mozgásokat két vagy több tengely mentén koordinálják vagy programozzák;

2.

Kifejezetten „szálas és rostos anyagokból” készülő kompozit szerkezetek és rétegelt termékek készítésére tervezték;

3.

Képesek 75 mm-től 400 mm-ig terjedő átmérőjű és 600 mm, vagy nagyobb hosszúságú hengeres rotorok tekercselésére;

b.

Az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépeket koordináló és programozó vezérlők;

c.

Precíziós tüskék az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépekhez.

1B225
250 g/h-nál nagyobb kimeneti kapacitású fluorgyártásra szolgáló elektrolízis cellák.

1B226
Elektromágneses izotópelválasztók, amelyekhez olyan egyszeres, vagy többszörös ionforrásokat terveztek, amelyek képesek 50 mA vagy azt meghaladó erősségű ionáram létrehozására, vagy amelyeket ilyenekkel szereltek fel.

Az 1B226 magában foglalja azokat a szeparátorokat, amelyek:

a.

Képesek stabil izotópok dúsítására;

b.

A mágneses mezőben, valamint azokon kívül egyaránt elhelyezhető ionforrásokkal és kollektorokkal rendelkeznek.

1B227
Ammóniaszintézis konverterek vagy ammóniaszintézis egységek, amelyekben a szintézisgázt (nitrogén és hidrogén) kivonják egy nagynyomású ammónia/hidrogén cserélő oszlopból, és a szintetizált ammóniát ugyanerre az oszlopra visszajuttatják.

1B228
Hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

35 K (– 238 °C) vagy az alatti belső hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték;

b.

0,5 és 5 MPa közötti nyomáson történő üzemelésre tervezték;

c.

A következők egyikéből készült:

1.

300-as sorozatú, alacsony kéntartalmú ausztenites rozsdamentes acél, amely ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több;

2.

Ekvivalens anyag, amely mind hidegtűrő és mind H2 kompatibilis;

d.

Belső átmérőjük 1 m vagy annál nagyobb, és effektív hosszuk 5 m vagy annál nagyobb.

1B229
Víz/hidrogén-szulfid cserélő abszorpciós tányéros oszlopok és „belső kontaktorok”, az alábbiak szerint:

A kifejezetten nehézvíz előállítására tervezett vagy készített oszlopok tekintetében lásd: 0B004.

a.

Víz/hidrogén-szulfid cserélő abszorpciós tányéros oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

2 MPa vagy annál nagyobb névleges nyomáson üzemelnek;

2.

Olyan szénacélból készültek, amelynek ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több;

3.

Átmérőjük 1,8 m vagy annál nagyobb;

b.

Az 1B229.a. alatt meghatározott ‧belső kontaktorok‧ víz/hidrogén-szulfid cserélő abszorpciós tányéros oszlopokhoz.

Műszaki megjegyzés:

Az oszlopok ‧belső kontaktorai‧ olyan szegmentált tányérok, amelyek effektív szerelt átmérője legalább 1,8 m, amelyeket ellenáramú érintkezésre terveztek, és 0,03 % vagy kisebb széntartalmú, rozsdamentes acélból készültek. Ezek lehetnek szita-, szelepes, buboréksapkás vagy turbórácsos tányérok.

1B230
Cseppfolyós ammóniában oldott, higított vagy tömény kálium-amid katalizátor oldatokat (KNH2/NH3) keringetésére képes szivattyúk, amelyek rendelkeznek a z alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

Gáztömörek (azaz hermetikusan zártak);

b.

Teljesítményük nagyobb, mint 8,5 m3/h;

c.

Rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

Tömény kálium-amid oldatok (1 % vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5–60 Mpa;

2.

Hígított (kisebb, mint 1 %) kálium-amid oldatok esetén az üzemi nyomás 20–60 Mpa.

1B231
Trícium létesítmények, vagy üzemek, valamint azok berendezései, az alábbiak szerint

a.

Trícium gyártására, visszanyerésére, kivonására, koncentrálására vagy kezelésére szolgáló létesítmények, vagy üzemek;

b.

Berendezések trícium létesítményekhez, vagy üzemekhez, az alábbiak szerint

1.

Hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K (– 250 °C) alatti hőmérsékletre hűteni és hőelvételi teljesítményük nagyobb, mint 150 W;

2.

Hidrogén izotóp tároló- és tisztítórendszerek, amelyekben tároló- vagy tisztítóközegként fémhidrideket alkalmaznak.

1B232
Turboexpanderek, vagy turboexpander kompresszor egységek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.

35 K (– 238 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték;

b.

1 000 kg/h, vagy nagyobb hidrogéngáz áteresztő kapacitásra tervezték.

1B233
Lítium-izotóp szétválasztó létesítmények, vagy üzemek, valamint azok berendezései, az alábbiak szerint

a.

Lítium izotópok szétválasztására szolgáló létesítmények, vagy üzemek;

b.

Lítium-izotóp szétválasztó berendezések, az alábbiak szerint

1.

Kifejezetten lítium-amalgámokhoz tervezett töltött folyadék-folyadék oszlopok;

2.

Higany- vagy lítium-amalgám szivattyúk;

3.

Lítium-amalgám elektrolízis cellák;

4.

Bepárlók tömény lítium-hidroxid oldathoz.

1C
Anyagok

Műszaki megjegyzés:

Fémek és ötvözetek:

 

Egyéb rendelkezés hiányában a „fémek” és „ötvözetek” szavak az 1C001–1C012 alkalmazásában a következő nyers formákat és félkész termékeket jelentik:

Nyers termékek:

 

Anódok, golyók, rudak (beleértve a rovátkolt rudakat és drótbugákat), bugák, tömbök, előhengerelt bugák, téglák, olvasztási maradékok, katódok, kristályok, kockák, szemcsék, granulátumok, rögök, öntvények, gömböcskék, pelleték, vascipók, porok, rondellák, táblák, tömbök, szivacsok, pálcák;

Félkész termékek: (akár bevont, galvanizált, furatozott vagy perforált):

a.

Feldolgozott, vagy megmunkált anyagok, amelyeket hengerléssel, húzással, extrudálással, kovácsolással, sajtolással, granulálással, atomizálással és őrléssel állítottak elő, azaz szögidomok, csatornák, abroncsok, tárcsák, por, lemezkék, fóliák és fémfóliák, kovácsdarabok, lemez, finom por, présöntvények és sajtolt áruk, szalagok, gyűrűk, rudak (beleértve a csupasz hegesztőpálcákat, huzalrudakat és hengerelt huzalokat), szelvények, idomok, finomelemezek, szalagok, csövek (beleértve a kerek, szögletes és egyéb zártszelvény csöveket), húzott, vagy extrudált huzal;

b.

Homokformába, öntőszerszámba, fém-, gipsz- vagy egyéb formába történő öntéssel készített öntvények, beleértve a nagynyomású öntést, a szinterezett és a porkohászati eljárással készített idomokat.

Az ellenőrzés céljaival ellentétes olyan, nem felsorolt formák kivitele, amelyeket végterméknek állítanak be, de a valóságban csak nyers, vagy félkész formák.

1C001
Speciálisan az elektromágneses hullámok elnyelésére tervezett anyagok vagy belsőleg vezető polimerek, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: 1C101.

a.

A 2 × 108 Hz-nél nagyobb, de 3 × 1012 Hz-nél kisebb frekvencia elnyelésére szolgáló anyagok:

Az 1C001.a nem vonja ellenőrzés alá:

a.

Természetes vagy műszálakból készült hajtípusú abszorberek, amelyek az abszorpciót nem-mágneses töltéssel biztosítják;

b.

Mágneses veszteség nélküli abszorberek, amelyek becsapódási felülete nem síkban helyezkedik el, beleértve a gúlákat, a kúpokat, az ékeket és a csavart felületeket;

c.

Síkabszorberek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.

Amelyek a következő anyagok bármelyikéből készültek:

a.

Műanyaghab (flexibilis vagy merev), széntöltettel, vagy szerves anyagok, beleértve a kötőanyagokat is, amelyek a fémekkel összehasonlítva több, mint 5 % visszhangot biztosítanak a becsapódási energia középfrekvenciáját ±15 %-kal meghaladó sávszélességben, és nem képesek a 450 K (177 °C) értéket meghaladó hőmérsékleteknek ellenállni;

b.

Kerámiaanyagok, amelyek a fémmel összehasonlítva több, mint 20 % visszhangot biztosítanak a becsapó-dási energia középfrekvenciáját ±15 %-al meghaladó sávszélességben, és nem képesek 800 K (527 °C) értéket meghaladó hőmérsékleteknek ellenállni;

Műszaki megjegyzés:

Az 1C001.a. 1.c.1. megjegyzését illetően az abszorpciós tesztmintáknak négyszög-hullámúaknak kell lenniük a központi frekvenciához tartozó hullámhossz legalább ötszörösét kitevő oldalmérettel, és a sugárzó egység távoli mezejében kell elhelyezkedniük.

2.

A szakítószilárdság kisebb, mint 7 × 106 N/m2,

3.

A nyomószilárdság kisebb, mint 14 × 106 N/m2.

d.

Szinterezett ferritből készült síkabszorberek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.

4,4-et meghaladó fajsúly;

2.

548 K (275 °C) legnagyobb működési hőmérséklet.

Az 1C001.a. alkalmazásában semmi sem vonja ki az ellenőrzés alól a festékekben lévő abszorbeáló mágneses anyagokat.

b.

1,5 × 1014 Hz-nél nagyobb, de 3,7 × 1014 Hz-nél kisebb frekvenciák elnyelésére szolgáló, a látható fényben nem átlátszó anyagok;

c.

Belső vezető polimer anyagok, amelyek „villamos vezetőképessége” meghaladja a 10 000 S/m–t (Siemens/méter) vagy „felületi (felszíni) fajlagos ellenállása” kevesebb, mint 100 Ohm/négyzet, és amelyek az alábbi polimerek bármelyikén alapulnak:

1.

Polianilin;

2.

Polipirrol;

3.

Politiofén;

4.

Polifenilén-vinilén;

5.

Politienilén-vinilén.

Műszaki megjegyzés:

A ‧villamos vezetőképességet‧ és a ‧fajlagos felületi (felszíni) ellenállást‧ az ASTM D-257 vagy a megfelelő nemzeti szabvány alapján kell meghatározni.

1C002
Fémötvözetek, fémötvözet-porok vagy ötvözött anyagok, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG 1C202.

Az 1C002 nem vonja ellenőrzés alá a felületi bevonatok anyagaként használt fémötvözeteket, fémötvözetporokat vagy ötvözött anyagokat.

Műszaki megjegyzés:

1.

Az 1C002-ben említett fémötvözetek azok, amelyek az adott fémből magasabb tömegszázalékot tartalmaznak, mint bármely más elemből.

2.

A feszültségi törés-ellenállási élettartamot az ASTM E-139 szabvány vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint kell mérni.

3.

A kisciklusú kifáradási határt az ASTM E-606Ajánlott gyakorlat az állandó amplitúdójú kisciklusú fárasztóvizsgálathozc. szabvány vagy annak nemzeti megfelelője szerint kell mérni. A vizsgálat axiális, 1-gyel egyenlő átlagos feszültségaránnyal és 1-gyel egyenlő feszültség-koncentrációs faktorral (Kt). Az átlagos feszültséget úgy határozzuk meg, hogy a maximális feszültségből levonjuk a minimális feszültséget, és a különbséget osztjuk a maximális feszültséggel.

a.

Aluminidek, az alábbiak szerint:

1.

Nikkel-aluminidek, amelyek legalább 15 és legfeljebb 38 tömegszázalék alumíniumot, és legalább még egy további ötvözőelemet tartalmaznak;

2.

Titán-aluminidek, amelyek legalább 10 tömegszázalék alumíniumot, és legalább még egy további ötvözőelemet tartalmaznak;

b.

Az 1C002.c. alatt meghatározott anyagokból készült fémötvözetek, az alábbiak szerint:

1.

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező nikkelötvözetek:

a.

923 K (650 °C) hőmérsékleten és 676 MPa terhelésen legalább 10 000 óra feszültségi törés-ellenállási élettartam;

b.

823 K (550 °C) hőmérsékleten és 1 095 MPa maximális terhelésen legalább 10 000 ciklust elérő kisciklusú kifáradási határ;

2.

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező nióbiumötvözetek:

a.

1 073 K (800 °C) hőmérsékleten és 400 MPa terhelésen legalább 10 000 óra feszültségi törés-ellenállási élettartam;

b.

973 K (700 °C) hőmérsékleten és 700 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő kisciklusú kifáradási határ;

3.

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező titánötvözetek:

a.

723 K (450 °C) hőmérsékleten és 200 MPa terhelésen legalább 10 000 óra feszültségi törés-ellenállási élettartam;

b.

723 K (450 °C) hőmérsékleten és 400 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő kisciklusú kifáradási határ;

4.

A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező alumíniumötvözetek:

a.

473 K (200 °C)-on legalább 240 MPa fajlagos szakítószilárdság;

b.

298 K (25 °C)-on legalább 415 MPa fajlagos szakítószilárdság;

5.

A következő tulajdonságok mindegyikével rendelkező magnéziumötvözetek:

a.

Fajlagos szakítószilárdsága legalább 345 MPa;

b.

NaCl 3 %-os vizes oldatában az ASTM G-31 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért korróziós sebessége kisebb, mint 1 mm/év;

c.

Fémötvözetporok vagy szemcsés anyagok az alábbi tulajdonságokkal rendelkező anyagokhoz:

1.

A következő alkotórendszerek bármelyikéből készült:

Műszaki megjegyzés:

A következőkben X egy vagy több ötvözőelemet jelöl.

a.

Nikkelötvözetek (Ni-Al-X, Ni-X-Al) turbinamotor elemekhez- vagy alkatrészekhez, azaz 109 ötvözet részecskében 3-nál kevesebb olyan (a gyártási eljárás során bejuttatott) nemfémes részecskével, amelyek mérete meghaladja a 100 µm–t;

b.

Nióbiumötvözetek (Nb-Al-X vagy Nb-X-Al, Nb-Si-X vagy Nb-X-Si, Nb-Ti-X vagy Nb-X-Ti);

c.

Titánötvözetek (Ti-Al-X vagy Ti-X-Al);

d.

Alumíniumötvözetek (Al-Mg-X vagy Al-X-Mg, Al-Zn-X vagy Al-X-Zn, Al-Fe-X vagy Al-X-Fe);

e.

Magnéziumötvözetek (Mg-Al-X vagy Mg-X-Al);

2.

Ellenőrzött környezetben, az alábbi eljárások egyikével készült:

a.

„Vákuumatomizálás”;

b.

„Gázatomizálás”;

c.

„Rotary porlasztás”;

d.

„Splat elfojtás”;

e.

„Olvasztásos szálképzés” és „darabolás”;

f.

„Olvadék-extrahálás” és „darabolás”;

g.

„Mechanikus ötvözés”;

3.

Alkalmas az 1C002.a. vagy 1C002.b. alatt meghatározott anyagok képzésére.

d.

A következő tulajdonságokkal rendelkező ötvözött anyagok:

1.

Az 1C002.c.1. alatt meghatározott összetétel rendszerek bármelyikéből állították elő;

2.

Nem zúzott pelyhek, szalagok vagy vékony rudak formájában van;

3.

Ellenőrzött környezetben az alábbiak bármelyikével állították elő:

a.

„Splat elfojtás”;

b.

„Olvasztásos szálképzés”;

c.

„Olvadék-extrahálás”.

1C003
Valamennyi típusú és formájú mágneses fém, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.

Kiindulási relatív permeabilitás legalább 120 000, a vastagság pedig legfeljebb 0,05 mm;

Műszaki megjegyzés:

A kiindulási permeabilitás mérését teljesen kilágyított anyagokon kell végezni.

b.

Magnetosztrikciós ötvözetek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

A telítési magnetosztrikció több, mint 5 × 10–4;

2.

A magnetomechanikai csatolási tényező (k) több, mint 0,8;

c.

Amorf vagy ‧nanokristályos‧ ötvözetszalagok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

Legalább 75 tömegszázalék vas, kobalt vagy nikkel tartalom;

2.

A telítési mágneses indukció (Bs) legalább 1,6 T;

3.

A következők bármelyike:

a.

0,2 mm vagy kisebb szalagvastagság;

b.

2 × 10–4 ohm cm vagy azt meghaladó villamos ellenállás.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C003.c pontban említett „nanokristályos” anyagok azok az anyagok, amelyeknek (röntgendiffrakciós módszerrel meghatározott) kristályszemcse-mérete 50 nm vagy kevesebb.

1C004
Urán-titán-ötvözetek vagy wolframötvözetek, vas-, nikkel- vagy rézbázisú „mátrix”-szal, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

A sűrűség meghaladja a 17,5 g/cm3-t;

b.

A rugalmassági határ meghaladja az 880 MPa-t;

c.

A szakítószilárdság meghaladja az 1 270 MPa-t;

d.

A nyúlás meghaladja a 8 %-ot.

1C005
„Szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek hossza meghaladja a 100 métert, vagy amelyek tömege meghaladja a 100 grammot, az alábbiak szerint

a.

„szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek egy vagy több nióbium-titán szálat tartalmaznak, és az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:

1.

A réz vagy rézbázisú vegyes „mátrixtól” eltérő „mátrixba” beágyazva;

2.

Keresztmetszetük kisebb mint 0,28 × 10–4 mm2 (körszelvényű szálak esetében az átmérő 6 µm);

b.

egy vagy több „szupravezető” — nem nióbium-titán — szálból álló „szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

Zéró mágneses indukció mellett a „kritikus hőmérséklet” meghaladja a 9,85 K (– 263,31 °C) értéket;

2.

4,2 K (– 268,96 °C) hőmérsékleten szupravezető állapotban maradnak, ha a vezető hosszirányú tengelyére merőleges bármilyen irányban 12 T mágneses indukciónak megfelelő mágneses mező hatásának teszik ki, amelyben a kritikus áramsűrűség a vezető keresztmetszetének egészében meghaladja az 1 750 A/mm2-t;

c.

egy vagy több „szupravezető” szálból álló „szupravezető”„kompozit” vezetők, amelyek 115 K (– 158,16 °C) hőmérsékleten szupravezető állapotban maradnak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C005 pont alkalmazásában a „szálak” huzal, henger, film vagy szalag formáját ölthetik.

1C006
Folyadékok és kenőanyagok, az alábbiak szerint

a.

Hidraulikus folyadékok, amelyek fő összetevőjükként az alábbiak bármelyikét tartalmazzák:

1.

Szintetikus szilícium-szénhidrogén (szilikon) olajok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

Műszaki megjegyzés:

Az 1C006.a.1. alkalmazásában a szilícium-szénhidrogén olajok kizárólag szilíciumot, hidrogént és szenet tartalmaznak.

a.

477 K (204 °C) feletti lobbanáspont;

b.

239 K (–34 °C) vagy annál alacsonyabb dermedéspont;

c.

75 vagy azt meghaladó viszkozitási index;

d.

616 K-ig (343 °C) termikusan stabil;

2.

Fluor-klór szénhidrogének, amelyek rendelkezek az alábbi jellemzők mindegyikével:

Műszaki megjegyzés:

Az 1C006.a.2. alkalmazásában a fluor-klór szénhidrogének kizárólag szenet, fluort és klórt tartalmaznak.

a.

Nincs lobbanáspont;

b.

Az öngyulladási hőmérséklet meghaladja a 977 K–t (704 °C);

c.

219 K (–54 °C) vagy az alatti dermedéspont;

d.

A viszkozitási index 80 vagy annál nagyobb;

e.

473 K (200 °C) vagy annál magasabb forráspont;

b.

Kenőanyagok, amelyek fő összetevőjükként az alábbiak bármelyikét tartalmazzák:

1.

Fenilén- vagy alkilfenilén-éterek vagy -tioéterek, vagy keverékeik, amelyek több mint két éter vagy tioéter csoportot, vagy azok keverékeit tartalmazzák;

2.

Fluorozott szilikon folyadékok, amelyek 298 K (25 °C)-on mért kinetikai viszkozitása kevesebb, mint 5 000 mm2/s (5 000 centistokes);

c.

Csillapító vagy flotációs folyadékok, amelyek tisztasága meghaladja a 99,8 %-ot, 200 µm-es vagy nagyobb méretű részecskékből 100 ml-enként 25-nél kevesebbet tartalmaznak, és legalább 85 %-ban a következők bármelyikéből készültek:

1.

Dibróm-tetrafluor-etán;

2.

Poli-klór-trifluor-etilén (csak olajos és viaszos módosulatok);

3.

Poli-bróm-trifluor-etilén;

d.

Fluorozott szénhidrogén elektronikus hűtőfolyadékok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

Legalább 85 tömegszázalékban tartalmazzák az alábbiak bármelyikét, illetve ezek keverékeit:

a.

perfluor-polialkil-éter-triazinok, vagy perfluor-alifás-éterek monomer formái;

b.

perfluor-alkil-aminok;

c.

perfluor-cikloalkánok;

d.

perfluor-alkánok;

2.

298 K-en (25 °C) 1,5 g/ml, vagy nagyobb sűrűség;

3.

273 K-en (0 °C) folyékony halmazállapot;

4.

60 %-ban vagy nagyobb tömegarányban tartalmaznak fluort.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C006 alkalmazásában:

1.

A lobbanáspont meghatározása az ASTM D-92-ben vagy annak nemzeti megfelelőiben ismertetett Cleveland nyitott tégelyes módszerrel történik;

2.

A dermedéspont meghatározása az ASTM D-97-ben vagy annak nemzeti megfelelőiben ismertetett módszerrel történik;

3.

A viszkozitási index meghatározása az ASTM D-2270-ben vagy annak nemzeti megfelelőiben ismertetett módszerrel történik.

4.

A hőstabilitás meghatározása az következő vizsgálati eljárással vagy annak nemzeti megfelelői szerint történik:

 

A vizsgált folyadékból 20 ml-t olyan 46 ml-es, 317 típusú rozsdamentes acéltartályba helyeznek, amelyben M-10 szerszámacélból, 52 100 acélból és hajóbronzból (60 % Cu, 39 % Zn, 0,75 % Sn) készült 12,5 mm (névleges) átmérőjű egy-egy golyó van.

 

A tartályt átfúvatják légköri nyomású nitrogénnel, és a hőmérsékletet 644 ± 6 K (371 ± 6 °C) értékre emelik, és 6 órán keresztül e szinten tartják.

A próbatest akkor tekinthető termikusan stabilnak, ha a fenti eljárás után az összes következő feltétel teljesül:

a.

Az egyes golyók tömegvesztesége kevesebb, mint 10 mg/mm2 golyófelület;

b.

Az eredeti viszkozitás változása 311 K-en (38 °C) meghatározva kevesebb, mint 25 %;

c.

A teljes savszám vagy lúgszám kisebb, mint 0,40;

5.

Az öngyulladási hőmérséklet meghatározása az ASTM E-659-ben vagy annak nemzeti megfelelőiben ismertetett módszerrel történik.

1C007
Kerámia alapú anyagok, nem-„kompozit” kerámiaanyagok, kerámia- „mátrix” – „kompozit” anyagok és prekurzor anyagok, az alábbiak szerint

NB: LÁSD MÉG: 1C107.

a.

Titán-borid vagy titán-borid komplex alapanyagok, amelyek teljes fémes szennyezettsége – a szándékosan hozzáadott adalékanyagok nélkül – kisebb, mint 5 000 ppm, az átlagos részecskeméret legfeljebb 5 µm, és a részecskék legfeljebb 10 %-ának mérete haladja meg a 10 µm–t;

b.

Nem-„kompozit” kerámiaanyagok nyers vagy félkész termék formában, amely olyan titán-boridokból áll, amelyek sűrűsége az elméleti sűrűségnek legalább 98 %-a;

Az 1C007.b. nem vonja ellenőrzés alá a csiszolóanyagokat.

c.

Kerámia-kerámia „kompozit” anyagok üveg vagy oxid „mátrix”-szal, és az alábbi rendszerekből készült szálakkal erősítve:

1.

Az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

a.

Si-N;

b.

Si-C;

c.

Si-Al-O–N;

d.

Si-O–N;

2.

12,7 × 103 m–t meghaladó fajlagos szakítószilárdsággal;

d.

Kerámia-kerámia „kompozit” anyagok, folytonos fémfázissal vagy anélkül, amelyek részecskéket, rostokat vagy tűkristályokat tartalmaznak, ahol szilícium-, cirkónium- vagy bór-karbidok vagy -nitridek alkotják a „mátrixot”;

e.

Az 1C007.c. alatt meghatározott anyagok bármely fázisának vagy fázisainak előállítására szolgáló prekurzorok (azaz különleges célra szolgáló polimer vagy fémorganikus anyagok), az alábbiak szerint

1.

Poli-diorgano-szilánok (szilícium-karbid előállítására);

2.

Poli-szilazánok (szilícium-nitrid előállítására);

3.

Poli-karboszilazánok (szilícium, szén és nitrogén alkotórészű kerámia előállítására);

f.

Kerámia-kerámia „kompozit” anyagok a következő rendszerek bármelyikéből készült folyamatos szálakkal erősített oxid, vagy üveg „mátrixszal”:

1.

Al2O3;

2.

Si-C–N.

Az 1C007.f. nem vonja ellenőrzés alá az olyan szálakból készült „kompozitokat”, amelyeknél a szál 1 273 K-en (1 000 °C) 700 MPa-nál kisebb szakítószilárdságú, vagy a nyúlási alakváltozással szembeni ellenállása 100 Mpa terhelés mellett, 1 273 K-en (1 000 °C), 100 óra alatt nagyobb, mint 1 % maradandó alakváltozást tesz lehetővé;

1C008
Nem fluorozott polimer anyagok, az alábbiak szerint:

a.

1.

Bisz-maleimidek;

2.

Aromás poli-amid-imidek;

3.

Aromás poliimidek

4.

Aromás poli-éter-imidek, amelyeknél az üvegesedés átmeneti hőmérséklete (Tg) meghaladja az 513 K (240 °C) értéket;

Az 1C008.a. pont ellenőrzés alá vonja a folyékony és az „olvasztható” szilárd anyagokat, beleértve a műgyantát, a port, a pelletét, a filmet, a finomlemezeket, a szalagot.

A film, lemez vagy szalag formájú, nem „olvasztható” aromás poliimidek tekintetében lásd az 1A003 pontot.

b.

Hőre lágyuló folyadékkristály-kopolimerek, amelyeknek az ISO 75–2 (2004), az A. módszer vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint 1,80 N/mm2 terheléssel mért hődeformációs hőmérséklete meghaladja az 523 K–t (250 °C) -ot, és a alábbi összetevőkből állnak:

1.

Az alábbiak bármelyike:

a.

Fenilén, bifenilén vagy naftalin;

b.

Metil-, tercier-butil- vagy fenil-csoporttal helyettesített fenilén, bifenilén, vagy naftalin;

2.

Az alábbiak bármelyike:

a.

Tereftálsav;

b.

6-hidroxi-2-naftoesav;

c.

4-hidroxi-benzoesav;

c.

Nem használt;

d.

Poliarilén-ketonok;

e.

Poliarilén-szulfidok, ahol az arilén csoport: bifenilén, trifenilén vagy ezek kombinációja;

f.

Poli-bifenilén-éter-szulfon, amelyeknél az üvegesedés átmeneti hőmérséklete (Tg) meghaladja az 513 K (240 °C) értéket;

Műszaki megjegyzés:

Az 1C008 alkalmazásában az üvegesedés átmeneti hőmérsékletének (Tg) meghatározása az ISO 11357–2-ben (1999) vagy annak megfelelő nemzeti szabványban leírt módszerek szerint történik.

1C009
Feldolgozatlan fluorozott vegyületek, az alábbiak szerint

a.

Vinilidén-fluorid kopolimerek, amelyek nyúlás nélkül 75 vagy annál nagyobb százalékban béta kristályszerkezetűek.

b.

Fluorozott poliimidek, amelyek legalább 10 %-ban kombinált fluort tartalmaznak;

c.

Fluorozott foszfazán elasztomerek, amelyek legalább 30 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak.

1C010
„Rostos és szálas anyagok”, amelyeket szerves „mátrix”-ban, fém „mátrix”-ban, vagy szén „mátrix”„kompozit” szerkezetekben, vagy rétegelt anyagokban használhatók fel, az alábbiak szerint

NB: LÁSD MÉG: 1C210 ÉS 9C110.

a.

Szerves „szálas és rostos anyagok”, amelyek rendelkeznek a az alábbi jellemzők mindegyikével

1.

12,7 × 106 m-nél nagyobb „fajlagos modulus”;

2.

A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 23,5 × 104 m–t;

Az 1C010.a. nem vonja ellenőrzés alá a polietilént.

b.

Szén „szálas és rostos anyagok”, amelyek rendelkeznek a következők mindegyikével:

1.

12,7 × 106 m-nél nagyobb „fajlagos modulus”;

2.

A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 23,5 × 104 m–t;

Az 1C010.b. nem vonja ellenőrzés alá azokat a „szál- vagy rostszerű anyagból” készült gyártmányokat, amelyek „polgári repülőgép”-szerkezetek, vagy rétegelt anyagok javítására szolgálnak, ahol az egyes darabok mérete nem haladja meg az 100 x 100 cm-t.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C010.b. alatt meghatározott anyagok jellemzőit az SACMA által ajánlott SRM 12–17 módszerekkel, az ISO 10618 (2004) 10.2.1. bekezdésében foglalt A. módszerrel vagy azok nemzeti megfelelőivel kell meghatározni, a mérések átlagára alapozva.

c.

Szervetlen szálas és rostos anyagok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

2,54 × 106 m-nél nagyobb „fajlagos modulus”;

2.

Az olvadási, lágyulási, bomlási vagy szublimációs pont semleges környezetben meghaladja az 1 922 K–t (1 649 °C);

Az 1C010.c. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.

Az olyan 3 tömegszázalékban vagy annál nagyobb mennyiségben szilikátot tartalmazó, nem folytonos többfázisú polikristályos timföld-szálak vagdalt rost vagy kusza paplan formájában, amelyeknek fajlagos modulusa kisebb, mint 10 × 106 m;

b.

Molibdén- és molibdénötvözet szálak;

c.

Bórszálak;

d.

Nem folytonos kerámiaszálak, amelyek olvadási, lágyulási, bomlási vagy szublimációs pontja semleges környezetben alacsonyabb, mint 2 043 K (1 770 °C).

d.

Az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező „szálas vagy rostos anyagok”:

1.

A következők bármelyikéből állnak:

a.

Az 1C008.a. alatt meghatározott poliéter-imidek;

b.

Az 1C008.b.-1C008.f. alatt meghatározott anyagok;

2.

Az 1C010.d.1.a. vagy 1C010.d.1.b. alatt meghatározott anyagokból készültek, amelyeket az 1C010.a., 1C010.b. és az 1C010.c. alatt meghatározott egyéb szálakkal „kevertek össze”;

e.

Gyantával vagy terpentingyantával impregnált szálak (prepregek), fém- vagy szénbevonatú rostok (preformok) vagy „szénszál preformok”, az alábbiak szerint

1.

Az 1C010.a., 1C010.b. vagy 1C010.c. alatt meghatározott „szálas, vagy rostos anyagokból” készültek;

2.

Szerves vagy szén „szálas vagy rostos anyagokból” készültek, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a.

„Fajlagos szakítószilárdsága” meghaladja a 17,7 × 104 m–t;

b.

„Fajlagos modulusa” meghaladja a 10,15 × 106 m–t;

c.

Az 1C010.a. vagy 1C010.b. nem határozza meg;

d.

Az 1C008. vagy az 1C009.b. által ellenőrzés alá vont anyagokkal impregnálva az üvegesedési átmeneti hőmérsékletük (Tg) meghaladja a 383 K–t (110 °C), fenol- vagy epoxi-gyantával impregnálva pedig az üvegesedési átmeneti hőmérsékletük (Tg) meghaladja a 418 K–t (145 °C);

Az 1C010.e. nem vonja ellenőrzés alá:

a.

A „polgári repülőgép”- szerkezetek, vagy rétegelt lemezek javítására szolgáló, epoxigyanta „mátrix”-szal impregnált szén „szál- vagy rostanyagokat”, ahol az egyedi pregreglemezek mérete egyenként nem haladja meg az 100 × 100 cm-t.

b.

Fenol-, vagy epoxigyantával impregnált prepregek, amelyek az üvegesedés átmeneti hőmérséklete (Tg) kevesebb, mint 433 K (160 °C), és a kezelési hőmérséklet pedig alacsonyabb, mint az üvegesedés átmeneti hőmérséklet.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C010.e. alkalmazásában az üvegesedés átmeneti hőmérsékletének (Tg) meghatározása az ASTM D3418 szerinti száraz módszerrel történik. Az üvegesedési átmeneti hőmérséklet (Tg) meghatározása a fenol- és epoxigyanták esetében az ASTM D4065 által leírt száraz módszerrel, 1 Hz frekvencián és 2K (°C) per perc fűtési sebesség mellett történik.

1C011
Fémek és vegyületek, az alábbiak szerint

NB: LÁSD MÉG: A HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK és 1C111.

a.

60 µm-nél kisebb szemcseméretű, gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes, vagy rögszerű fémrészecskék, amelyek cirkóniumot, magnéziumot, vagy ezek ötvözetét 99 %-ban vagy azt meghaladó arányban tartalmazó anyagból készültek;

Műszaki megjegyzés:

A zirkóniumban lévő hafnium természetes mennyiségét (általában 2–7 %) a cirkóniummal együtt kell számításba venni.

Az 1C011.a.-ban meghatározott fémek, vagy ötvözetek ellenőrzés alá esnek attól függetlenül, hogy azokat alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták.

b.

60 µm, vagy az alatti szemcseméretű, legalább 85 % tisztaságú bór, vagy bór-karbid;

Az 1C011.b.-ben meghatározott fémek, vagy ötvözetek ellenőrzés alá esnek attól függetlenül, hogy azokat alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták.

c.

Guanidin-nitrát;

d.

Nitro-guanidin (NQ) (CAS 556–88–7).

1C012
A következő anyagok:

Műszaki megjegyzés:

Ezeket az anyagokat tipikusan nukleáris hőforrásokhozhasználják.

a.

Plutónium bármely formában, tömegének 50 %-át meghaladó plutónium-238 izotóptartalommal;

Az 1C012.a. nem vonja ellenőrzés alá:

a.

Az 1 g vagy annál kisebb plutóniumtartalmú szállítmányokat;

b.

3 „effektív gramm”, vagy annál kisebb szállítmányokat, amennyiben az műszerek érzékelő alkatrészében van.

b.

„Előzetesen leválasztott” neptúnium-237, bármilyen formában.

Az 1C012.b. nem vonja ellenőrzés alá az 1 g vagy annál kisebb neptúnium-237 tartalmú szállítmányokat;

1C101
Az 1C001 alatt nem részletezett, „rakétákban” és „rakéta”-alrendszerekben vagy a 9A012 alatt meghatározott pilóta nélküli légijárművekben felhasználható, a csökkentett észlelhetőség érdekében – úgy mint radarvisszaverő-képesség, ibolyántúli/infravörös és akusztikus jelek – alkalmazott anyagok és eszközök.

1C101 magában foglalja:

a.

Kifejezetten a lokátorjelek visszaverődésének csökkentésére tervezett szerkezeti anyagok és bevonatok;

b.

Kifejezetten az elektromágneses spektrum mikrohullámú, infravörös, vagy ultraibolya tartományában a csökkentett vagy átalakított visszaverő-, illetve sugárzóképességhez tervezett bevonatok, beleértve a festékeket is.

Az 1C101 nem vonja ellenőrzés alá a kizárólag műholdak hőszabályozására használt bevonatokat;

Műszaki megjegyzés:

Az 1C101 alatt a„rakéta” 300 km-t meghaladó hatótávolságú teljes rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent.

1C102
Újratelített pirolízált szén-szén anyagokból készült alkatrészek a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz.

1C107
Az 1C007 alatt meghatározottaktól eltérő grafit és kerámia anyagok, az alábbiak szerint:

a.

Rakétafúvókákhoz és visszatérő egységek orrkúpjaihoz felhasználható, finomszemcsés, 288 K-en (15 °C) mérve legalább 1,72 g/cm3 sűrűségű és legfeljebb 100 µm szemcseméretű grafit, amely az alábbi termékek bármelyikévé megmunkálható:

1.

Legalább 120 mm átmérőjű és legalább 50 mm hosszúságú hengerek;

2.

Legalább 65 mm belső átmérőjű, legalább 25 mm falvastagságú és legalább 50 mm hosszúságú csövek;

3.

Legalább 120 mm × 120 mm × 50 mm nagyságú tömbök;

Lásd még 0C004.

b.

Rakétafúvókákhoz és „rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos visszatérő egységek orrkúpjaihoz felhasználható pirolitikus vagy szálerősített grafit;

Lásd még 0C004.

c.

„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos radarantenna burkolatokhoz felhasználható kerámia kompozit anyagok (amelyek dielektromos állandója 100 MHz és 100 GHz között bármely frekvencián 6-nál kisebb);

d.

„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos orrkúpokhoz felhasználható tömeggyártható kiégetetlen szilícium-karbid erősítésű kerámia;

e.

„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos orrkúpokhoz, visszatérő egységekhez és fúvóka-csappantyúkhoz felhasználható szilícium-karbid erősítésű kerámia kompozitok.

1C111
Az 1C011 alatt meghatározottaktól eltérő hajtóanyagok és hajtóanyag alkotó vegyianyagok, az alábbiak szerint

a.

Hajtóanyagok:

1.

A Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő gömbös alumíniumpor, 200 µm-nél kisebb, egyenletes szemcsemérettel és 97 tömegszázalék, vagy azt meghaladó alumíniumtartalommal, ha az az ISO 2591:1988 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint az össztömeg legalább 10 %-a 63 µm-nél kisebb szemcsékből áll;

Műszaki megjegyzés:

A 63 µm szemcseméret (ISO R-565) 250 mesh (Tyler) vagy 230 mesh (ASTM E-11 szabvány) értéknek felel meg.

2.

A Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő, 60 µm-nél kisebb szemcseméretű gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes, vagy őrölt fémes hajtóanyagok, amelyek legalább 97 %-ban tartalmazzák a következők bármelyikét:

a.

Cirkónium;

b.

Berillium;

c.

Magnézium;

d.

Az a–c. alatt meghatározott fémek ötvözetei;

Műszaki megjegyzés:

A cirkóniumban lévő hafnium természetes mennyiségét (általában 2–7 %) a cirkóniumhoz kell számolni.

3.

Folyékony hajtóanyagú rakétamotorokban használatos oxidálószerek, az alábbiak szerint:

a.

Dinitrogén-trioxid (CAS 10544–73–7);

b.

Nitrogén-dioxid (CAS 10102–44–0)/dinitrogén-tetroxid (CAS 10544–72–6);

c.

Dinitrogén-pentoxid (CAS 10102–03–1);

d.

Kevert nitrogén-oxidok (MON);

Műszaki megjegyzés:

A kevert nitrogén-oxidok (MON) dinitrogén-tetroxid/nitrogén-dioxidban (N2O4/NO2) elkészített nitrogén-oxid (NO) oldatokat jelentenek, amelyek rakétarendszerekben alkalmazhatók. Számos olyan készítmény van, amelyek neve MONi vagy MONij, ahol i és j egész számok, amelyek a keverékben lévő nitrogén-oxid százalékos arányát jelölik (a MON3 pl. 3 % nitrogén-oxidot tartalmaz, a MON25 pedig 25 %-ot nitrogén-oxidot tartalmaz. A felső határ a MON40, amely 40 tömeg% nirogén-oxidot tartalmaz.)

e.

LÁSD HADITECHNIKAI TERMÉK-ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK: Gátolt vörösfüstös salétromsav (IRFNA);

f.

LÁSD HADITECHNIKAI TERMÉK-ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ÉS AZ 1C238: Fluort és egy vagy több más halogénatomot, oxigént vagy nitrogént tartalmazó vegyületek;

4.

Hidrazinszármazékok, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: A HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK.

a.

Trimetilhidrazin (CAS 1741–01–1);

b.

Tetrametilhidrazin (CAS 6415–12–9);

c.

N,N-diallilhidrazin;

d.

Allilhidrazin (CAS 7422–78–8);

e.

Etilén-dihidrazin;

f.

Monometil-hidrazin-dinitrát;

g.

Aszimmetrikus dimetilhidrazin-nitrát;

h.

hidrazínium-azid (CAS 14546–44–2);

i.

dimetilhidrazínium-azid;

j.

hidrazin-dinitrát;

k.

diimido-dihidrazin-oxalát;

l.

2-hidroxietil-hidrazin-nitrát (HEHN);

m.

a hidrazínium-perklorát tekintetében lásd a haditechnikai termék-ellenőrzési jegyzéket;

n.

Hidrazinium diperklorát;

o.

Metilhidrazin nitrát (MHN);

p.

Dietilhidrazin nitrát (DEHN);

q.

3,6-dihidrazin-tetrazin-nitrát (1,4-dihidrazin nitrát) (DHTN);

b.

Polimer anyagok:

1.

Karboxi-végződésű polibutadién (a karboxil-végződésű polibutadiént is beleértve) (CTPB);

2.

A Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő hidroxi-végződésű polibutadién (a hidroxil-végződésű polibutadiént is beleértve)(HTPB);

3.

Polibutadién-akrilsav (PBAA);

4.

Polibutadién-akrilsav-akrilnitril (PBAN);

5.

Poli-tetrahidrofurán polietilén glikol (TPEG);

Műszaki megjegyzés:

A poli-tetrahidrofurán polietilén glikol (TPEG) a poli-1,4-butánediol és a polietilén-glikol (PEG) blokk-kopolimerje.

c.

Egyéb hajtóanyag-adalékok és ágensek:

1.

A karboránok, dekaboránok, pentaboránok és ezek származékai tekintetében LÁSD: HADITECHNIKAI TERMÉK-ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

2.

Trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111–22–8);

3.

2-nitro-difenilamin (CAS 119–75–5);

4.

Trimetilol-etán-trinitrát (TMETN) (CAS 3032–55–1);

5.

Dietilénglikol-dinitrát (DEGDN) (CAS 693–21–0);

6.

A következő ferrocénszármazékok.

a.

A katocén tekintetében lásd: haditechnikai termék-ellenőrzési jegyzék

b.

Etil-ferrocén (CAS 1273–89–8);

c.

Propil-ferrocén;

d.

Az n-butil-ferrocén tekintetében lásd: haditechnikai termék-ellenőrzési jegyzék

e.

Pentil-ferrocén (CAS 1274–00–6);

f.

Diciklopentil-ferrocén;

g.

Diciklohexil-ferrocén;

h.

Dietil-ferrocén;

i.

Dipropil-ferrocén;

j.

Dibutil-ferrocén (CAS 1274–08–4);

k.

Dihexil-ferrocén (CAS 93894–59–8);

l.

Acetil-ferrocének;

m.

A ferrocén karbonsavak tekintetében lásd: haditechnikai termék-ellenőrzési jegyzék;

n.

A butacén tekintetében lásd: haditechnikai termékellenőrzési jegyzék

o.

Egyéb, a haditechnikai termék-ellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő, a rakétahajtóanyag égési sebességének módosítására használt ferrocénszármazékok.

7.

A hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározottól eltérő 4,5-diazidometil-2-metil-1,2,3-triazol (iso-DAMTR).

Az 1C111 alatt meghatározottaktól eltérő hajtóanyagok és alkotó vegyületeik tekintetében lásd: Hadiipari termékellenőrzési jegyzék.

1C116
293 K (20 °C) hőmérsékleten 1 500 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságú martenzites acél 5 mm, vagy annál kisebb fal- vagy lemezvastagságú lap, lemez vagy cső formájában.

NB: LÁSD MÉG: 1C216.

Műszaki megjegyzés:

„Martenzites acél”: olyan acél, amelynek jellemzője a magas nikkeltartalom és a nagyon alacsony széntartalom, valamint, hogy az ötvözetek erősítéséhez és öregedéses keményítéséhez kiegészítő elemeket, vagy kicsapatást alkalmaznak.

1C117
„Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos „rakéta” hajtómű alkotórészek (azaz hőpajzsok, fúvóka szubsztrátumok, fúvóka kiömlőnyílások és tolósugár irányvezérlő felületek) gyártására szolgáló 97 % vagy annál nagyobb tisztaságú volfrám, molibdén és ezeknek a fémeknek az ötvözetei 500 µm vagy annál kisebb átmérőjű, egyforma gömbös vagy porlasztott részecskék formájában.

1C118
Titánnal stabilizált duplex rozsdamentes acél (Ti-DSS), amely rendelkezik a következők mindegyikével:

a.

Az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

17,0–23,0 tömegszázalékban tartalmaz krómot és 4,5–7,0 tömegszázalékban nikkelt;

2.

A titán tartalma nagyobb mint 0,10 tömegszázalék;

3.

A ferrit-ausztenites mikroszerkezet (amit két-fázisú mikrostruktúrának is neveznek) térfogatának legalább 10 százaléka ausztenit (az ASTM E-1181–87 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint);

b.

A következő formák bármelyikében:

1.

Tömbök vagy rudak, amelyek mérete minden irányban legalább 100 mm;

2.

Lemezek, amelyek szélessége legalább 600 mm és vastagságuk 3 mm, vagy kisebb;

3.

Csövek, amelyek külső átmérője legalább 600 mm, és falvastagságuk 3 mm vagy kisebb.

1C202
Egyéb, az 1C002.b.3 vagy b.4. alatt meghatározottaktól eltérő ötvözetek, az alábbiak szerint

a.

Alumínium ötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

293 K (20 °C) hőmérsékleten 460 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra „képesek”;

2.

75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is);

b.

Titán ötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

293 K (20 °C) hőmérsékleten 900 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra „képesek”;

2.

75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek, vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is);

Műszaki megjegyzés:

A „képesek” kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni ötvözetre is.

1C210
Az 1C010.a., b., vagy e. alatt meghatározottaktól eltérő „szálas és rostos anyagok”, az alábbiak szerint:

a.

Szén- vagy aramid-„szálas és rostos anyagok”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

12,7 × 106 m vagy nagyobb „fajlagos modulus”;

2.

235 × 103 m vagy nagyobb „fajlagos szakítószilárdság”;

Az 1C210.a. nem vonja ellenőrzés alá az olyan aramid-„szálas, vagy rostos anyagokat”, amelyekben 0,25 tömegszázalék, vagy több észterbázisú szálfelület módosító van;

b.

Üveg-„szálas és rostos anyagok”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.

3,18 × 106 m vagy nagyobb „fajlagos modulus”; vagy

2.

76,2 × 104 m vagy nagyobb „fajlagos szakítószilárdság”;

c.

Hőre keményedő gyantával impregnált, az 1C210.a., vagy b. alatt meghatározott szén-, vagy üveg-„szálas vagy rostos anyagokból” készült folytonos „fonalak”, „előfonatok”, „kócok”, vagy „szalagok”, amelyek szélessége nem haladja meg a 15 mm-t (prepregek).

Műszaki megjegyzés:

A kompozit mátrixát a gyanta képezi.

Az 1C210 alkalmazásában a „szálas, vagy rostos anyagok” kizárólag folyamatos „monoszálak”, „fonalak”, „előfonatok”, „kócok”, vagy „szalagok”.

1C216
Az 1C116 alatt meghatározott martenzites acél, amely 293 K (20 °C) hőmérsékleten 2 050 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságra „képes”;

Az 1C216 nem vonja ellenőrzés alá azokat a formákat, amelyekben egyetlen hosszirányú méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés:

A ‧képes‧ fogalom egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni martenzites acélra is.

1C225
Bór 10 (10B) izotóppal dúsított bór, amelyben a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben van az izotóp, az alábbiak szerint: bór és bórvegyületek, bór tartalmú keverékek, és ezekből gyártott termékek, a fentiek hulladéka vagy maradéka.

Az 1C225-ben a bór tartalmú keverék a bór betétes anyagokat is magában foglalja.

Műszaki megjegyzés:

A bór 10 izotóp természetes előfordulási mennyisége körülbelül 18,5 tömegszázalék (20 atomszázalék).

1C226
Volfrám, volfrám-karbid és volfrámötvözetek 90 %-nál nagyobb volfrámtartalommal, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.

Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van;

b.

Tömegük több, mint 20 kg.

Az 1C226 nem vonja ellenőrzés alá azokat a darabokat, amelyeket súlyként, vagy gamma-sugár kollimátorként terveztek.

1C227
Kalcium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a.

Tömeg szerint kevesebb, mint 1 000 ppm fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével;

b.

Tömeg szerint kevesebb, mint 10 ppm bórt tartalmaz.

1C228
Magnézium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a.

Tömeg szerint kevesebb, mint 200 ppm fémszennyeződést tartalmaz a kalcium kivételével;

b.

Tömeg szerint kevesebb, mint 10 ppm bórt tartalmaz.

1C229
Bizmut, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a.

Tömeg szerint legalább 99,99 % tisztaságú;

b.

Tömeg szerint kevesebb, mint 10 ppm ezüstöt tartalmaz.

1C230
Berillium fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb berilliumtartalmú ötvözetek, berillium vegyületek és az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai.

Az 1C230 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.

Fémablakok röntgenberendezésekhez vagy fúrólyuk mélyítő berendezésekhez;

b.

Kifejezetten elektronikus alkatrészekhez vagy elektronikus áramkörökhöz szubsztrátumként való felhasználásra tervezett félkész, vagy késztermék oxid formák;

c.

Berill (berillium- és alumínium-szilikát) smaragd és akvamarin formájában.

1C231
Hafnium fém, 60 tömegszázaléknál nagyobb hafniumtartalmú ötvözetek és vegyületek, valamint az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai.

1C232
Hélium-3 (3He), hélium-3-tartalmú keverékek, és termékek, vagy eszközök, amelyek ezeket tartalmazzák;

Az 1C232 nem vonja ellenőrzés alá azokat a termékeket vagy eszközöket, amelyek 1 grammnál kevesebb hélium-3 izotópot tartalmaznak.

1C233
Hatos izotóppal (6Li) a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben dúsított lítium, dúsított lítiumot tartalmazó termékek, illetve berendezések, az alábbiak szerint: elemi lítium, ötvözet, vegyület, lítium tartalmú keverék, ezekből gyártott termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai.

Az 1C233 nem vonja ellenőrzés alá a termolumineszcens dozimétereket.

Műszaki megjegyzés:

A lítiumban a hatos izotóp természetes előfordulása 6,5 tömegszázalék (7,5 atomszázalék).

1C234
Hafnium tartalmú cirkónium, amelyben a hafnium-cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500, az alábbiak szerint: cirkónium fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb cirkóniumtartalmú ötvözetek, vegyületek, az ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei.

Az 1C234 nem vonja ellenőrzés alá a 0,10 mm vastagságot meg nem haladó cirkóniumfóliákat.

1C235
Trícium, tríciumvegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a trícium és a hidrogénatomok aránya meghaladja az 1:1 000-t, vagy az ezek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Az 1C235 nem vonja ellenőrzés alá az olyan terméket vagy eszközt, amely nem tartalmaz 1,48 × 103 GBq (40 Ci) tríciumnál többet.

1C236
Alfa-sugárzó radionuklidok, amelyeknek alfa felezési ideje 10 nap és 200 év közé esik, az alábbiak szerint

a.

Elemi formában;

b.

Vegyületek, amelyeknek teljes alfa aktivitása legalább 37 GBq/kg (1 Ci/kg);

c.

Keverékek, amelyeknek teljes alfa aktivitása legalább 37 GBq/kg (1 Ci/kg);

d.

A fentiek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Az 1C236 nem vonja ellenőrzés alá azokat az eszközöket vagy termékeket, amelyek 3,7 GBq-nél (100 millicurie) kisebb alfa-aktivitást mutatnak.

1C237
Rádium-226 (226Ra), rádium-226 ötvözetek, rádium-226 vegyületek, rádium-226-ot tartalmazó keverékek, vagy ezek gyártmányai, vagy ezek bármelyikét tartalmazó, termékek és eszközök.

A 1C237 nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.

Orvosi applikátorok;

b.

0,37 GBq-nél (10 millicurie) nem több rádium-226-ot tartalmazó termék, vagy berendezés.

1C238
Klór-trifluorid (ClF3)

1C239
A Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben meghatározottaktól eltérő nagyhatású robbanószerek, vagy olyan anyagok vagy keverékek, amelyek ezekből tömegük 2 %-nál nagyobb mennyiséget tartalmaznak, és amelyek kristálysűrűsége meghaladja az 1,8 g/cm3-t, detonációs sebessége pedig a 8 000 m/s-ot.

1C240
A 0C005 alatt meghatározottaktól eltérő nikkelpor, vagy porózus nikkel, az alábbiak szerint

a.

Nikkel por, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

1.

Tömeg szerinti tisztasága legalább 99,0 %;

2.

Az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméret 10 µm-nél kisebb;

b.

Az 1C240.a. alatt meghatározott anyagokból gyártott porózus nikkel.

Az 1C240 nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.

Szálszerű nikkelporok;

b.

1 000 cm2-nél kisebb lemezenkénti méretű egyedi porózus nikkellemezek.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C240.b. olyan porózus fémre vonatkozik, amit az 1C240.a. által meghatározott anyagok tömörítésével és szinterezésével alakítottak ki annak érdekében, hogy olyan fémanyagot hozzanak létre, amely az egész szerkezetben összekapcsolódó finom pórusokat tartalmaz.

1C350
Mérgező kémiai ágensekhez prekurzorként felhasználható vegyi anyagok, valamint az ezekből egy- vagy többfélét tartalmazó „kémiai elegyek”, az alábbiak szerint:

N. B: LÁSD MÉG: A HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK ÉS 1C450.

1.

Tiodiglikol (111-48-8);

2.

Foszfor-oxiklorid (10025-87-3);

3.

Dimetil-metil-foszfonát (756-79-6);

4.

Metil-foszfonil-difluorid (676-99-3) tekintetében LÁSD: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

5.

Metil-foszfonil-diklorid (676-97-1);

6.

Dimetil-foszfit (DMP) (868-85-9);

7.

Foszfor-triklorid (7719-12-2);

8.

Trimetil-foszfit (TMP) (121-45-9);

9.

Tionil-klorid (7719-09-7);

10.

3-hidroxi-1-metil-piperidin (3554-74-3);

11.

N,N-diizopropil-ß-aminoetil-klorid (96-79-7);

12.

N,N-diizopropil-ß-aminoetán-tiol (5842-07-9);

13.

3-kvinuklidinol (1619-34-7);

14.

Kálium-fluorid (7789-23-3);

15.

2-klór-etanol (107-07-3);

16.

Dimetil-amin (124-40-3);

17.

Dietil-etil-foszfonát (78-38-6);

18.

Dietil-N,N-dimetil-foszforamidát (2404-03-7);

19.

Dietil-foszfit (762-04-9);

20.

Dimetil-amin-hidroklorid (506-59-2);

21.

Etil-foszfinil-diklorid (1498-40-4);

22.

Etil-foszfonil-diklorid (1066-50-8);

23.

Etil-foszfonil-difluorid (753-98-0) tekintetében LÁSD: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

24.

Hidrogén-fluorid (7664-39-3);

25.

Metil-benzilát (76-89-1);

26.

Metil-foszfinil-diklorid (676-83-5);

27.

N,N-diizopropil-ß-amino-etanol (96-80-0);

28.

Pinakolil-alkohol (464-07-3);

29.

o-etil-2-diizopropil-amino-etil-metil-foszfonit (QL) (57856-11-8) tekintetében LÁSD: HADIIPARII TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

30.

Trietil-foszfit (122-52-1);

31.

Arzén-triklorid (7784-34-1);

32.

Benzilsav (76-93-7);

33.

Dietil-metil-foszfonit (15715-41-0);

34.

Dimetil-etil-foszfonát (6163-75-3);

35.

Etil-foszfinil-difluorid (430-78-4);

36.

Metil-foszfinil-difluorid (753-59-3);

37.

3-kvinuklidon (3731-38-2);

38.

Foszfor-pentaklorid (10026-13-8);

39.

Pinakolon (75-97-8);

40.

Kálium-cianid (151-50-8);08

41.

Kálium-bifluorid (7789-29-9);

42.

Ammónium-hidrogén-fluorid vagy ammónium-bifluorid (1341-49-7);

43.

Nátrium-fluorid (7681-49-4);

44.

Nátrium-bifluorid (1333-83-1);

45.

Nátrium-cianid (143-33-9);

46.

Trietanol-amin (102-71-6);

47.

Foszfor-pentaszulfid (1314-80-3);

48.

Diizopropil-amin (108-18-9);

49.

Dietil-amino-etanol (100-37-8);

50.

Nátrium-szulfid (1313-82-2);

51.

Kén-monoklorid (10025-67-9);

52.

Kén-diklorid (10545-99-0);

53.

Trietanol-amin-hidroklorid (637-39-8);

54.

N,N-diizopropil-ß-aminoetil-klorid-hidroklorid (4261-68-1);

55.

Metilfoszfon sav (993-13-5);

56.

Dietil metilfoszfonát (683-08-9);

57.

N,N -Dimetilamino-foszforsav-diklorid (677-43-0);

58.

Triizopropil-foszfit (116-17-6);

59.

Etil-dietanol-amin (139-87-7);

60.

O, O-Dietil-tiofoszforsav (2465-65-8);

61.

O, O-Dietil-ditiofoszforsav (298-06-6);

62.

Nátrium-szilícium-hexafluorid (16893-85-9);

63.

Metil-diklór-tiofoszfát (676-98-2).

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C350.1, .3, .5, .11, .12, .13., .17, .18, .21, . 22, .26, .27, .28, .31, .32, .33, .34, .35, .36, .54, .55, .56, .57 és .63, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 10 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C350.1, .3, .5, .11, .12, .13, .17, .18, .21, . 22, .26, .27, .28, .31, .32, .33, .34, .35, .36, .54, .55, .56, .57 és 63 amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

Az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C350.2, .6, .7, .8, .9, .10, .14, .15, .16, .19, .20, .24, .25, .30, .37, .38, .39, .40, .41, .42, .43, .44, .45, .46, .47, .48, .49, .50, .51, .52, .53, .58, .59, .60, .61 és 62, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

Az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

1C351
Humán patogének, állati patogének és „toxinok”, az alábbiak szerint

a.

Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok, „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.

Chikungunya vírus;

2.

Kongó-Krími haemorrhágiás láz vírus;

3.

Dengue láz vírus;

4.

Keleti ló-encephalitis vírus;

5.

Ebola vírus;

6.

Hantaan vírus;

7.

Junin vírus;

8.

Lassa láz vírus;

9.

Lymphocytás choriomeningitis vírus;

10.

Machupo vírus;

11.

Marburg vírus;

12.

Majomhimlő vírus;

13.

Riftvölgyi láz vírus;

14.

Kullancs encephalitis vírus (orosz tavaszi-nyári encephalitis vírus);

15.

Himlővírus;

16.

Venezuelai ló-encephalitis vírus;

17.

Nyugati ló-encephalitis vírus;

18.

Fehérhimlő vírus;

19.

Sárgaláz vírus;

20.

Japán encephalitis vírus;

21.

Kyasanur Forest vírus;

22.

Louping-ill vírus;

23.

Murray-völgyi encephalitis vírus;

24.

Omszki haemorrhagiás láz vírus;

25.

Oropouche vírus;

26.

Powassan vírus;

27.

Rocio vírus;

28.

Szt. Louis encephalitis vírus;

29.

Hendra vírus (ló-morbillivirus);

30.

Dél-amerikai haemorrhagiás láz (Sabia, Flexal, Guanarito);

31.

Légzőszervi és vesekárosodást, valamint haemorrhagiás lázt előidéző vírus; (Seoul, Dobrava, Puumala, Sin Nombre);

32.

Nipah vírus;

b.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított rickettsiák, „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak

1.

Coxiella burnetii;

2.

Bartonella quintana (Rochalimaea quintana, Rickettsia quintana);

3.

Rickettsia prowazekii;

4.

Rickettsia rickettsii;

c.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított baktériumok, „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint

1.

Bacillus anthracis;

2.

Brucella abortus;

3.

Brucella melitensis;

4.

Brucella suis;

5.

Chlamydia psittaci;

6.

Clostridium botulinum;

7.

Francisella tularensis;

8.

Burkholdeia mallei (Pseudomonas mallei);

9.

Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei);

10.

Salmonella typhi;

11.

Shigella dysenteriae;

12.

Vibrio cholerae;

13.

Yersinia pestis;

14.

Clostridium perfringens epszilon toxint termelő típusok;

15.

Vérzéses bélgyulladást okozó Escherichia coli O157-es szerotípus és más, verotoxint termelő szerotípusok;

d.

„Toxinok” és „toxinok alegységei”, az alábbiak szerint

1.

Botulinum toxinok;

2.

Clostridium perfringens toxinok;

3.

Conotoxin;

4.

Ricin;

5.

Saxitoxin;

6.

Shiga toxin;

7.

Staphylococcus aureus toxinok;

8.

Tetrodotoxin;

9.

Verotoxin és shiga-szerű riboszóm inaktiváló proteinek;

10.

Microcystin (Cyanginosin);

11.

Aflatoxinok

12.

Abrin;

13.

Koleratoxin;

14.

Diacetoxiscirpenol-toxin;

15.

T-2 toxin;

16.

HT-2 toxin;

17.

Modeccin;

18.

Volkensin;

19.

Viscum album Lektin-1 (Viscumin);

Az 1C351.d.1. nem vonja ellenőrzés alá az összes következő feltételnek megfelelő termékekben lévő botulinum toxinokat:

1.

Gyógyászati eljárások keretében humán felhasználásra tervezett gyógyszerkészítmény;

2.

Gyógyászati termékként való terjesztéshez előre csomagoltak;

3.

Gyógyászati termékként történő forgalmazását állami hatóságok engedélyezik.

e.

Természetes, megnövelt patogenitású vagy módosított gombák, akár „izolált élő kultúrák”, akár ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy beszennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.

Coccidioides immitis;

2.

Coccidioides posadasii.

Az 1C351 nem vonja ellenőrzés alá az „oltóanyagokat” és „immunotoxinokat”.

1C352
Állati patogének, az alábbiak szerint

a.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított vírusok, „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában:

1.

Afrikai sertéspestis vírus;

2.

Madárinfluenza vírus, amely:

a.

Nem karakterizált;

b.

A 2005/94/EK irányelv (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.) I. mellékletének 2. pontjában magas patogenitásúként van meghatározva, az alábbiak szerint

1.

„A” típusú vírusok, amelyeknek IVPI-je (intravénás patogenitási index) 6 hetesnél idősebb csirkék esetén meghaladja az 1,2-t;

2.

„A” típusú, a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyén többszörösen bázisos aminosavakat kódoló génszekvenciával rendelkező H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírusok, jelezve, hogy a hemagglutinin molekulát hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz;

3.

Kéknyelv-betegség vírus;

4.

Ragadós-száj- és körömfájás vírus;

5.

Kecskehimlő vírus;

6.

Porcine herpes vírus (Aujeszky-féle betegség vírusa);

7.

Klasszikus sertéspestis vírus (Hog cholera vírus);

8.

Veszettségvírus;

9.

Baromfipestis vírus;

10.

Kiskérődzők pestisének vírusa;

11.

Sertések hólyagos betegségének vírusa;

12.

Keleti marhavész vírusa;

13.

Juhhimlő vírusa;

14.

Fertőző sertésbénulás vírusa;

15.

Hólyagos szájgyulladás vírusa;

16.

Bőrcsomósodáskór vírusa;

17.

Afrikai lópestis vírusa.

b.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított mycoplasmák, „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.

A mycoplasma mycoidok SC (kis kolóniájú) mycoidok alfaja;

2.

A mycoplasma capricolum capripneumoniae alfaja.

Az 1C352 nem vonja ellenőrzés alá a „vakcinákat”.

1C353
Genetikai elemek és genetikailag módosított organizmusok, az alábbiak szerint:

a.

Genetikailag módosított organizmusok, vagy olyan genetikai elemek, amelyek az 1C351.a., 1C351.b., 1C351.c., 1C351.e., 1C352 vagy 1C354 alatt meghatározott organizmusok patogenitásával összefüggő nukleinsav láncokat tartalmaznak.

b.

Genetikailag módosított organizmusok vagy olyan genetikai elemek, amelyek az 1C351.d. alatt meghatározott „toxinokat”, vagy azok „toxinalegységeit” kódoló nukleinsav láncokat tartalmaznak.

Műszaki megjegyzések:

1.

A genetikai elemek közé tartoznak többek között a genetikailag módosított vagy módosítatlan kromoszómák, genomok, plazmidok, transzpozonok és vektorok.

2.

Az 1C351.a., 1C351.b., 1C351.c., 1C351.e., 1C352 vagy 1C354 alatt meghatározott bármely mikroorganizmus patogenitásával összefüggő nukleinsav láncok bármely olyan, a meghatározott mikroorganizmusra jellemző láncot jelentik, amely

a.

önmagában, illetve génátírással (transzkripció) vagy átfordítással (transzláció) létrejött termékei révén az emberek, állatok vagy növények egészségére nézve jelentős veszélyt jelent, vagy

b.

ismerten megerősíti egy meghatározott mikroorganizmus vagy bármely más olyan organizmus képességét, amelybe beilleszkedhet vagy bármely más módon beépülhet, hogy az jelentős kárt okozzon az emberek, állatok vagy növények egészségében.

az 1C353 nem alkalmazandó azokra a nukleinsavszakaszokra, amelyek a vérzéses bélgyulladást okozó Escherichia coli O157-es szerotípus és más – a verotoxin vagy annak alegységeit kódolóktól eltérő – verotoxint termelő törzsek patogenitásával függnek össze.

1C354
Növényi patogének, az alábbiak szerint

a.

Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok, „izolált él kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett él anyagot tartalmazó anyagok – beleértve az él anyagokat – formájában, az alábbiak szerint:

1.

Potato Andean latent virus

2.

Potato spindle tuber viroid

b.

Természetes, tenyésztett vagy módosított baktériumok, „izolált él kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett él anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.

Xanthomonas albilineans;

2.

Xanthomonas campestris pv. citri, beleértve az A, B, C,D, E, típusú Xanthomonas campestris pv. citri típusú, másképpen Xanthomonas citri, Xanthomonas campestris pv. aurantifolia vagy Xanthomonas campestris pv. citrumelo néven besorolt törzseket;

3.

Xanthomonas oryzae pv. Oryzae (Pseudomonas campestris pv. Oryzae);

4.

Clavibacter michiganensis subsp. Sepedonicus (Corynebacterium michiganensis subsp. Sepedonicum vagy Corynebacterium Sepedonicum);

5.

Ralstonia solanacearum 2. és 3. fajta (Pseudomonas solanacearum 2. és 3. fajta vagy Burkholderia solanacearum 2. és 3. fajta);

c.

Természetes, tenyésztett, vagy módosított gombák, „izolált él kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett él anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.

Colletotrichum coffeanum var. virulans (Colletotrichum kahawae);

2.

Cochliobolus miyabeanus (Helminthosporium oryzae);

3.

Microcyclus ulei (syn. Dothidella ulei);

4.

Puccinia graminis (syn. Puccinia graminis f. sp. tritici);

5.

Puccinia striiformis (syn. Puccinia glumarum);

6.

Magnaporthe grisea (Pyricularia grisea/Pyricularia oryzae).

1C450
Mérgező vegyületek és mérgező vegyületek prekurzorai, és az ezekből egy- vagy többfélét tartalmazó „kémiai elegyek”, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: 1C350, 1C351.d. ÉS HADIPARII TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK.

a.

Mérgező vegyületek, az alábbiak szerint:

1.

Amiton: O, O-dietil-S-(2-[dietil-amino]-etil)-foszfor-tiolát (78–53–5), és a megfelelő alkilezett vagy protonált sók;

2.

PFIB: 1,1,3,3,3-pentafluor-2-(trifluor-metil)-1-propén (382–21–8);

3.

BZ: 3-kvinuklidinil-benzilát (6581–06–2) tekintetében LÁSD: HADIIPARI TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK;

4.

Foszgén: karbonil-diklorid (75–44–5);

5.

Cianogén-klorid (506–77–4);

6.

Hidrogén-cianid (74–90–8);

7.

Klórpikrin: triklór-nitro-metán (76–06–2);

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.a.1 és.a.2, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 1 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.a.1 és.a.2, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.a.4, .a.5, .a.6 és.a.7, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

b.

Mérgező vegyületek prekurzorai, az alábbiak szerint:

1.

A Hadiipari termékellenőrzési jegyzékben és az 1C350 alatt meghatározottaktól eltérő olyan vegyületek, amelyek tartalmaznak egy olyan foszforatomot, amihez egy metil-, etil- vagy propil- (normál- vagy izo-) csoport kötődik, de további szénatomok nem;

Az 1C450.b.1. nem vonja ellenőrzés alá a Fonofosz-t: O-etil-S-fenil-etil-ditiofoszfonát (944–22–9);

2.

N,N-Dimetilamino-foszforsav-dikloridtól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-foszforamido-dihalidok;

a N,N-Dimetilamino-foszforsav-diklorid vonatkozásában lásd az 1C350.57. pontot.

3.

Az 1C350. alatt meghatározott dietil-N,N-dimetil-foszforamidáttól eltérő dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-N,N-dialkil-metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-foszforamidátok;

4.

Az 1C350. alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etil-kloridtól, vagy N,N-di-izopropil-béta-amino-etil-klorid-hidrokloridtól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-aminoetil-2-kloridok és a megfelelő protonált sók;

5.

Az 1C350. alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etanoltól (96–80–0) és N,N-dietil-amino-etanoltól (100–37–8) eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])amino-etán-2-olok és a megfelelő protonált sók;

Az 1C450.b.5. nem vonja ellenőrzés aláaz alábbiakat:

a.

N,N-dimetil-amino-etanol (108–01–0) és a megfelelő protonált sók;

b.

N,N-dietil-amino-etanol (100–37–8) protonált sói;

6.

Az 1C350. alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etán-2-tioltól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-amino-etán-2-tiolok és a megfelelő protonált sók;

7.

Etil-dietanol-amin ld. 1C350 (139–87–7);

8.

Metil-dietanol-amin (105–59–9).

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.b.1, .b.2, .b.3, .b.4, .b.5 és .b.6, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 10 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.b.1, .b.2, .b.3, .b.4, .b.5 és .b.6, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak a 1C450.b.8. bekezdésben meghatározottak közül, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

1D
Szoftver

1D001
Kifejezetten az 1B001–1B003 alatt meghatározott berendezések „kifejlesztésére”, „gyártására” és „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftver”.

1D002
A szerves „mátrix”, fém „mátrix” vagy szén „mátrix” rétegelt anyagok vagy „kompozitok”„kifejlesztésére” szolgáló „szoftver”.

1D003
A kifejezetten az 1A004.c. vagy 1A004.d. pontban meghatározott berendezések funkcióinak elvégzésére tervezett vagy módosított „szoftver”.

1D101
Kifejezetten az 1B101, 1B102, 1B115, 1B117, 1B118 vagy 1B119 alatt meghatározott termékek „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftverek”.

1D103
Kifejezetten a csökkentett észlelhetőség – úgymint radarvisszaverő-képesség, ibolyántúli/infravörös és akusztikus jelek – elemzésére tervezett „szoftver”.

1D201
Kifejezetten az 1B201 alatt meghatározott termékek „felhasználására” tervezett „szoftver”.

1E
Technológia

1E001
Az általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia” az 1A001.b., az 1A001.c., az 1A002–1A005, az 1A006.b., az 1A007, az 1B vagy az 1C alatt meghatározott berendezések vagy anyagok „kifejlesztésére” vagy „gyártására”.

1E002
Egyéb „technológia”, az alábbiak szerint:

a.

A polibenzo-tiazolok vagy polibenzo-oxazolok „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló „technológia”;

b.

A legalább egy vinil-éter monomert tartalmazó fluoroelasztomer vegyületek „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló „technológia”;

c.

A következő alapanyagok vagy nem-„kompozit” kerámiaanyagok tervezésére vagy „gyártására” szolgáló „technológia”:

1.

Alapanyagok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

A következő összetételek bármelyike:

1.

Egyszerű vagy komplex cirkónium-oxidok és szilícium vagy alumínium komplex oxidjai;

2.

Egyszerű bór-nitridek (köbkristályos forma);

3.

Egyszerű vagy komplex szilícium- vagy bór-karbidok;

4.

Egyszerű vagy komplex szilícium-nitridek;

b.

A fémes szennyezők összmennyisége (a szándékosan bevitt adalékanyagok kivételével) kevesebb, mint:

1.

1 000 ppm az egyszerű oxidoknál vagy karbidoknál;

2.

5 000 ppm a komplex vegyületeknél vagy az egyszerű nitrideknél;

c.

Az alábbiak bármelyike:

1.

A cirkónium átlagos részecskemérete max. 1 µm és legfeljebb 10 %-ban fordulhatnak elő 5 µm-nél nagyobb részecskék;

2.

A többi alapanyag részecskemérete max. 5 µm és legfeljebb 10 %-ban fordulhatnak elő 10 µm-nél nagyobb részecskék;

3.

Rendelkezik a következők mindegyikével:

a.

Lemezkék, amelyeknél a hosszúságnak a vastagsághoz viszonyított aránya meghaladja az 5-öt;

b.

Tűkristályok, amelyeknél 2 µm-nél kisebb átmérő esetén a hosszúságnak az átmérőhöz viszonyított aránya meghaladja a 10-et;

c.

10 µm-nél kisebb átmérőjű folytonos vagy vágott rostok;

2.

Az 1E002.c.1.-ben meghatározott anyagokból álló, nem-„kompozit” kerámiaanyagok;

az 1E002.c.2. nem vonja ellenőrzés alá a csiszolóanyagok tervezésére vagy gyártására szolgáló „technológiát”.

d.

Aromás poliamid szálak „előállítására” szolgáló „technológia”;

e.

Az 1C001 alatt meghatározott anyagok beépítésére, karbantartására vagy javítására szolgáló „technológia”;

f.

Az 1A002, az 1C007.c. vagy az 1C007.d. alatt meghatározott „kompozit” szerkezetek, rétegek vagy anyagok javítására szolgáló „technológia”.

Az 1E002.f. nem vonja ellenőrzés alá a „polgári repülőgép” szerkezetek javításának azon „technológiáját”, amely a repülőgépgyártók kézikönyvében feltüntetett szén-„szál, illetve rostanyagokat” és epoxigyantát alkalmaz.

g.

A kifejezetten az 1A004.c. vagy 1A004.d. pontban meghatározott berendezések funkcióinak elvégzésére tervezett vagy módosított „könyvtárak (parametrikus műszaki adatbázisok)”.

Műszaki megjegyzés:

Az 1E002.g. pont alkalmazásában a „könyvtár (parametrikus műszaki adatbázis)” olyan műszaki információk gyűjteményét jelenti, amelyre való hivatkozás javíthatja a vonatkozó berendezések vagy rendszerek működését.

1E101
Az 1A102, 1B001, 1B101, 1B102, 1B115–1B119, 1C001, 1C101, 1C107, 1C111–1C118, 1D101, vagy 1D103 alatt meghatározott termékek „felhasználására” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E102
Az 1D001, 1D101 vagy 1D103 alatt meghatározott „szoftver”„kifejlesztésére” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E103
„Kompozitok”, vagy részlegesen feldolgozott „kompozitok”„gyártásakor” az alkalmazott autoklávokban, vagy hidroklávokban levő hőmérséklet, nyomás és atmoszféra szabályozására szolgáló „technológia”.

1E104
1 573 K (1 300 °C) és 3 173 K (2 900 °C) közötti hőfoktartományban 130 Pa és 20 kPa közötti nyomáson elbomló prekurzor gázokból öntőformán, öntőmagon vagy egyéb felületen képződő pirolitikusan származtatott anyagok „gyártásához” kapcsolódó „technológia”.

Az 1E104 magában foglalja a prekurzor gázok összetételére, az áramlási sebességekre és a folyamatszabályozás programjára, valamint a paraméterekre vonatkozó „technológiát”.

1E201
Az 1A002, 1A007, 1A202, 1A225–1A227, 1B201, 1B225–1B233, 1C002.b.3. vagy b.4., 1C010.b., 1C202, 1C210, 1C216, 1C225–1C240 vagy 1D201 alatt meghatározott termékek „felhasználására” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E202
Az 1A007, 1A202 vagy 1A225–1A227 alatt meghatározott termékek „kifejlesztésére”, vagy „gyártására” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E203
Az 1D201 alatt meghatározott „szoftver”„kifejlesztésére” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

2. KATEGÓRIA

ANYAGFELDOLGOZÁS

2A
Berendezések, részegységek és alkatrészek

A csendes futású csapágyak tekintetében lásd: Hadiipari termékellenőrzési jegyzék.

2A001
Súrlódásmentes gördülőcsapágyak és csapágyrendszerek és alkatrészeik, az alábbiak szerint

A 2A001 nem vonja ellenőrzés alá az olyan golyókat, amelyeknek tűrését a gyártó az ISO 3290 szabvány alapján 5., vagy rosszabb besorolásúnak minősítette.

a.

Golyóscsapágyak és görgőscsapágyak, amelyek tűrését a gyártó az ISO 492 szabvány 4. tűrési osztályába (vagy az ANSI/ABMA 20 szabvány ABEC-7 vagy RBEC-7 tűrési osztályába, vagy más nemzeti szabványokba) tartozónak vagy jobbnak minősítette és gyűrűi, görgői (ISO 5593) monelből, vagy berilliumból készültek;

2A001.a. nem vonja ellenőrzés alá a kúpgörgős csapágyakat.

b.

Egyéb golyóscsapágyak és görgőscsapágyak, amelyeknél a gyártó az összes tűrést az ISO 492 szabvány 2. tűrési osztályába (vagy az ANSI/ABMA 20 szabvány ABEC-9 vagy RBEC-9 tűrési osztályába, vagy más nemzeti szabványokba) tartozónak vagy jobbnak minősítette.

2A001.b. nem vonja ellenőrzés alá a kúpgörgős csapágyakat.

c.

Az alábbiak bármelyikét felhasználó aktív mágneses csapágyrendszerek:

1.

2,0 T, vagy afeletti fluxussűrűségű és 414 Mpa-t meghaladó folyáshatású anyagok;

2.

Összelektromágneses 3D homopoláris előmágnesezésű konstrukciók működtető-szerkezetekhez;

3.

Magas hőmérsékletű (450K [177 °C] vagy afeletti) pozícióérzékelők.

2A225
Folyékony aktinoida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint

a.

Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

150 cm3 és 8 000 cm3 közötti űrtartalom;

2.

A következő 98 % vagy nagyobb tisztaságú anyagok bármelyikéből készültek, illetve azzal vonták be őket:

a.

Kalcium-fluorid (CaF2);

b.

Kalcium-cirkonát (metacirkonát) (CaZrO3);

c.

Cérium-szulfid (Ce2S3);

d.

Erbium-oxid (erbia) (Er2O3);

e.

Hafnium-oxid (hafnia) (HfO2);

f.

Magnézium-oxid (MgO);

g.

Nitridált nióbium-titán-volfrám ötvözet (kb. 50 % Nb, 30 % Ti, 20 % W);

h.

Ittrium-oxid (ittria) (Y2O3),

i.

Cirkónium-oxid (cirkónia) (ZrO2);

b.

Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

50 cm3 és 2 000 cm3 közötti űrtartalom;

2.

99,9 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki.

c.

Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

50 cm3 és 2 000 cm3 közötti űrtartalom;

2.

98 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki;

3.

Tantál-karbiddal, -nitriddel vagy -boriddal vagy ezek bármilyen kombinációjával vonták be.

2A226
Szelepek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

5 mm vagy nagyobb „névleges méret”;

b.

Csőmembrános tömítésű;

c.

Teljes egészében alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből, illetve 60 % vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készült, vagy ezekkel vonták be.

Műszaki megjegyzés:

A 2A226 pontban a „névleges méret” az eltérő kimeneti és bemeneti átmérőjű szelepek esetében a legkisebb átmérőre vonatkozik.

2B
Vizsgáló, ellenőrző és gyártóberendezések

Műszaki megjegyzések:

1.

A szekunder párhuzamos kontúrozó tengelyek (azaz a horizontális fúró-marómű w-tengelye, vagy a szekunder forgótengely, amelynek középvonala párhuzamos a primer forgótengellyel) nem számítanak bele a kontúrozó tengelyek összmennyiségébe. A forgótengelyeknek nem feltétlenül kell 360°-os szögben forogniuk. A forgótengely lineáris eszközzel, azaz csavarral vagy fogasléccel is meghajtható.

2.

A 2B alkalmazásában a „kontúrvezérlésre” egyidejűleg koordinálható tengelyek száma azoknak a tengelyeknek a száma, amelyek mentén vagy amelyek körül a munkadarab előállítása során egyidejű vagy egymással összefüggő mozgások jönnek létre a munkadarab és a szerszám között. Nem tartoznak ide azok a kiegészítő tengelyek, amelyek mentén vagy amelyek körül a gépben megvalósuló egyéb relatív mozgások létrejönnek, mint például:

a.

Korong-élező rendszerek köszörűgépekben;

b.

Különálló munkadarabok összeszerelésére tervezett párhuzamos rotációs tengelyek;

c.

A munkadarab különböző végeit egy tokmányba befogva ugyannak a munkadarabnak a manipulálására tervezett kolineáris rotációs tengelyek.

3.

A tengely nómenklatúrája feleljen meg az ISO 841, „Számjegyvezérlésű gépek – tengely- és mozgásnómenklatúra” nemzetközi szabványnak.

4.

A 2B001–2B009 alkalmazásában a „billenő orsó” forgótengelynek számít;

5.

Az egyedi teszt protokollok alternatívájaként a garantált pozicionálási pontosság használható minden szerszámgép modell esetében, az ISO 230/2 (1988)  (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány által jóváhagyott teszteljárást alkalmazva. A garantált pozicionálási pontosság azon tagállam illetékes hatóságának benyújtott pontosság, amely tagállamban az exportáló az adott szerszámgép pontosságának a képviselője.

A garantált pozícionálási pontosság meghatározása:

a.

Egy értékelendő típusból 5 gépet kell kiválasztani;

b.

Meg kell mérni a lineáris tengely pontosságot az ISO 230/2 (1988)  (1) szerint;

c.

Mindegyik gép, mindegyik tengelyére meg kell határozni az „A” értéket. Az „A” érték kiszámításának módszerét az ISO szabvány ismerteti;

d.

Meg kell határozni az egyes tengelyekre az „A” érték átlagát. Ezek az „A” átlagértékek lesznek az adott típus garantált értékei az egyes tengelyekre (Âx Ây …);

e.

Mivel a 2. kategória minden lineáris tengelyre utal, ezért annyi garantált érték van, ahány lineáris tengely;

f.

Ha a 2B001.a.–2B001.c. vagy 2B201 által nem ellenőrzött szerszámgép típus bármelyik tengelyének garantált  pontossága köszörűgépek esetén 6 mikron, illetve maró és forgácsológépek esetén 8 mikron, vagy ennél jobb, a gyártónak a pontossági szintet tizennyolc havonta kell megerősítenie.

2B001
Szerszámgépek és azok bármely kombinációja fémek, kerámiák, vagy „kompozitok” eltávolítására (vagy vágására), amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint „számjegyvezérlés” céljából elektronikus eszközökkel felszerelhetők, illetve a kifejezetten erre tervezett következő alkatrészek:

NB: LÁSD MÉG: 2B201.

A 2B001.a. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten fogaskerekek gyártására tervezett szerszámgépeket. Ilyen gépekhez lásd a 2B003-at.

A 2B001.a. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbiak bármelyikének gyártására tervezett szerszámgépeket:

a.

Forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek;

b.

Szerszámok vagy vágógépek;

c.

Sajtoló csigák;

d.

Vésett vagy csiszolt ékszer darabok;

Az olyan szerszámgépet, amely az esztarga-, maró- vagy köszörűgép funkciók közül legalább kettővel rendelkezik (pl.: maró funkcióval rendelkező esztergagép), az alkalmazandó 2B001.a., b. vagy c. pont mindegyike alapján értékelni kell.

Az optikai megmunkálógépek tekintetében lásd a 2B002 pontot.

a.

Esztergagépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén „a rendelkezésre álló kompenzációkkal” kisebb (jobb), mint 6 µm;

2.

Kettő vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

2B001.a. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten kontaktlencsék gyártására tervezett, az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező esztergagépeket:

a.

a gépkezelő kizárólag szemészetialkalmazású szoftvert használ az adatbevitel programozására; továbbá

b.

nem használ vákuumos befogót.

b.

Marógépek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

Az összes alábbi tulajdonsággal:

a.

Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén, „a rendelkezésre álló kompenzációkkal”, kisebb (jobb), mint 6 µm;

b.

Három lineáris tengely, plusz egy forgótengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

2.

Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

3.

Koordináta fúrógépek esetén az Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság, „a rendelkezésre álló kompenzációkkal”, bármely lineáris tengely mentén kisebb (jobb), mint 4 µm;

4.

A következők bármelyikével rendelkező egyfogú marógépek:

a.

Az orsó „kiesése a beállításból” és „excentere” kisebb (jobb) mint 0,0004 mm TIR; és

b.

A csúszómozgás szögeltérése (oldalirányú kitérése, emelkedése és elfordulása) 300 mm-es úton kisebb (jobb) mint 2 ívmásodperc TIR;

c.

Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

Az összes alábbi tulajdonsággal:

a.

Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén, „a rendelkezésre álló kompenzációkkal”, kisebb (jobb), mint 4 µm;

b.

Három, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

2.

Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

A 2B001.c. nem vonja ellenőrzés alá a következő köszörűgépeket:

a.

Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.

Kizárólag palástköszörülésre szolgálnak;

2.

A munkadarab maximális külső átmérője, vagy hossza 150 mm.

b.

A kifejezetten koordinátaköszörűnek tervezett gépek, amelyek nem rendelkeznek Z-tengellyel vagy W-tengellyel, és az ISO 230/2 (1988)  (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosságuk „a rendelkezésre álló kompenzációkkal” kisebb (jobb), mint 4 µm;

c.

Felületköszörűk.

d.

Nem-vezetékes típusú villamos kisülésű gépek (EDM), amelyek két vagy több olyan forgótengellyel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”.

e.

Fémek, kerámiák, vagy „kompozitok” eltávolítására szolgáló szerszámgépek, amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságok mindegyikével:

1.

Az anyageltávolítás a következő módszerek bármelyikével történik:

a.

Víz, vagy egyéb folyadéksugarak, beleértve a koptatóanyagot alkalmazókat is;

b.

Elektronsugár;

c.

„Lézer”-sugár;

2.

Két vagy több forgótengellyel, valamint az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a.

Egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

b.

0,003°-nál kisebb (jobb) pozicionálási pontosság;

f.

Mély-lyuk fúrógépek és a mély-lyuk fúrásra módosított esztergagépek 5 m–t meghaladó lyukmélység kapacitással, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

2B002
Számjegyvezérlésű, nem gömbölyű optikai felület kialakítása céljából szelektív anyagleválasztásra alkalmas, az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező optikai megmunkálógépek:

a.

A forma 1,0 μm-nél vékonyabb (jobb) megmunkálása;

b.

100 nm négyzetes középértéknél (rms) kisebb (jobb) egyenetlenségű megmunkálás;

c.

Legalább négy, „kontúrvezérlés” céljából egyidejűleg koordinálható tengely;

d.

működése során az alábbi eljárások valamelyikét alkalmazza:

1.

magnetorheológiai megmunkálás (MRF);

2.

elektroheológiai megmunkálás (ERF);

3.

energia részecske sugaras felület megmunkálás;

4.

rugalmas membrán-eszközös megmunkálás;

5.

folyadéksugaras megmunkálás.

Műszaki megjegyzések:

A 2B002 alkalmazásában:

1.

az MRF olyan anyagleválasztó eljárás, amelynek során olyan abrazív mágneses folyadékot használnak, amelynek viszkozitását mágneses mező vezérli.

2.

az ERF olyan anyagleválasztó eljárás, amelynek során olyan abrazív folyadékot használnak, amelynek viszkozitását elektromos mező vezérli.

3.

az energia részecske sugaras felület megmunkálás reaktív atomplazmát (RAP) vagy ionsugarakat használ fel szelektív anyagleválasztás céljára.

4.

a rugalmas membrán-eszközös megmunkálás olyan eljárás, amelynek során a nyomás alatt álló membrán oly módon deformálódik, hogy kis területen érintkezzen a munkadarabbal.

5.

a folyadéksugaras megmunkálás folyadéksugarat használ anyagleválasztás céljára.

2B003
„Számjegyvezérlésű” vagy kézi szerszámgépek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, vezérlés és tartozékok, amelyeket kifejezetten olyan edzett (Rc = 40 vagy nagyobb), az AGMA 14-nál jobb minőségűre kikészített (ami az ISO 1328 3. osztályának felel meg) homlokfogaskerekek, ferde fogazású és kettős ferde fogazású fogaskerekek marására, megmunkálására, köszörülésére vagy hónolására terveztek, amelyeknél a fogosztás átmérője meghaladja az 1 250 mm-t, a homlokszélesség az osztásátmérő 15 %-a vagy annál nagyobb.

2B004
„Izosztatikus melegsajtolók” és a kifejezetten ezekhez tervezett tartozékok, amelyek rendelkeznek a következők mindegyikével:

NB: LÁSD MÉG: 2B104 ÉS 2B204.

a.

A zárt térben, szabályozott hőmérsékletű környezetben működő, és 406 mm vagy annál nagyobb belső átmérőjű kamrával rendelkező berendezések;

b.

Rendelkeznek a következők bármelyikével:

1.

207 MPa-t meghaladó maximális üzemi nyomás;

2.

1 773 K (1 500 °C) fölötti ellenőrzött hőmérsékleti környezet;

3.

A szénhidrogénes impregnálásra és a keletkező gáznemű bomlástermékek eltávolítására szolgáló berendezés.

Műszaki megjegyzés:

A belső kamra mérete annak a kamrának a mérete, amelyben mind az üzemi hőmérséklet, mind az üzemi nyomás elérhető, és nem foglalja magában a rögzítőelemeket. Ez a méret a nyomáskamra belső átmérője vagy a szigetelt kemence belső átmérője közül a kisebbnek a mérete lesz, attól függően, hogy a két kamra közül, melyik helyezkedik el a másikban.

A speciális kokillák, öntőszerszámok és szerszámok tekintetében lásd: 1B003, 9B009 és Hadiipari termékellenőrzési jegyzék.

2B005
A 2E003.f.-et követő táblázatban és kapcsolódó jegyzetekben meghatározott folyamatok révén, kifejezetten szervetlen borítások, bevonatok és felületmódosítások nem-elektronikus szubsztrátumokra történő felvitelére, megmunkálására és folyamat közbeni ellenőrzésére tervezett berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett automatizált kezelő, pozicionáló, manipuláló és ellenőrző alkatrészek, ideértve a következőket:

a.

Kémiai gőzfázisú leválasztó (CVD) gyártóberendezések, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

NB: LÁSD MÉG: 2B105.

1.

A következők egyike céljából módosított folyamat:

a.

Pulzáló CVD;

b.

Ellenőrzött magformálásos termikus bontás (CNTD);

c.

Plazmadúsításos vagy plazmasegítéses CVD;

2.

Az alábbiak bármelyike:

a.

Nagyvákuumú (egyenlő vagy kisebb, mint 0,01 Pa) forgó tömítést tartalmaznak;

b.

In situ bevonatvastagság-ellenőrzést tartalmaznak;

b.

Ionimplantációs gyártóberendezés, amelynek sugárárama 5 mA, vagy nagyobb;

c.

Elektronsugaras fizikai gőzleválasztásos (EB-PVD) gyártóberendezés 80 kW feletti névleges táprendszerrel, amely rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

„Lézeres” folyadékszint-ellenőrző berendezés, amely pontosan szabályozza a tömbelőtolási sebességet;

2.

Számítógéppel szabályozott sebesség-ellenőrző rendszer, amely a két vagy több elemet tartalmazó bevonat leválasztási sebességének szabályozására az elgőzölögtetett áramban lévő ionizált atomok fotolumineszcenciájának elvét alkalmazza;

d.

Plazmaszórásos gyártóberendezés, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

Ellenőrzött, csökkentett nyomású atmoszférában működik (a fúvóka belépőnyílásában és 300 mm-rel fölötte mérve ez 10 kPa vagy annál kevesebb), olyan vákuumkamrában, amely képes 0,01 Pa alatti légritkítás elérésére a szórási folyamatot megelőzően;

2.

In situ bevonatvastagság-ellenőrzést alkalmaz;

e.

Katódporlasztásos gyártóberendezés, amely 15 µm/óra, vagy nagyobb rétegépülési sebességnél képes 0,1 mA/mm2 vagy nagyobb áramsűrűség létesítésére;

f.

Katódív-depozíciós gyártóberendezés, amely tartalmazza a katódon lévő ív helyzetének szabályozására szolgáló elektromágnesek rácsát;

g.

Ionbevonat-készítő berendezés, amely lehetővé teszi a következők bármelyikének in situ mérését:

1.

Bevonatvastagság a szubsztrátumon és a sebesség szabályozása;

2.

Optikai jellemzők;

A 2B005 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a vágó, vagy szerszámgépekhez tervezett kémiai gőzfázisú, katódív- és katódporlasztásos, valamint ionbevonat-készítő és ionbeültető berendezéseket.

2B006
Méretvizsgáló vagy mérőrendszerek, berendezések és „elektronikus részegységek”, az alábbiak szerint:

a.

Számítógép-vezérlésű, vagy „számjegyvezérlésű” koordinált mérőgépek (CMM), amelyek ISO 10360–2 (2001) szerint ellenőrzött háromdimenziós (térfogati) maximális megengedhető kijelzési hibája (MPEE) a gép működési tartományának (azaz a tengelyek hosszán belüli) bármely pontján egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (1,7 + L/1 000) µm (L a mért hossz mm-ben);

N.B.: LÁSD MÉG 2B206.

b.

Lineáris és szögelmozdulás-mérő eszközök, az alábbiak szerint:

1.

Lineáris elmozdulást mérő eszközök, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

Műszaki megjegyzés:

A 2B006.b.1. alkalmazásában a „lineáris elmozdulás” a mérőszonda és a mért tárgy közötti távolság m változását jelenti.

a.

Nem érintkező típusú mérési rendszerek, amelyek „felbontóképessége” legfeljebb 0,2 mm mérési tartományban 0,2 µm vagy annál jobb;

b.

Lineáris feszültségdifferenciáló transzformátor-rendszerek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.

Legfeljebb 5 mm mérési tartományban 0,1 % vagy annál kisebb (jobb) „linearitás”;

2.

Szabványos környezeti vizsgálati hőmérsékleten ±1 K 0,1 %/nap vagy annál kisebb (jobb) drift;

c.

Mérőrendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

„Lézert” tartalmaznak;

2.

Az alábbi jellemzők mindegyikét legalább 12 órán keresztül képesek 20±1 °C hőmérsékleten fenntartani:

a.

a „felbontóképesség” a teljes skálán 0,1 µm vagy annál jobb;

b.

a levegő törésmutatójának kompenzálása esetén (0,2 + L/2 000) µm vagy annál kisebb („L” a mm-ben mért hosszúság) „mérési bizonytalanság” elérésre képes;

d.

A 2B006.b.1.c.-ben meghatározott rendszerekben kifejezetten a visszacsatolási képesség biztosítására kialakított „elektronikus részegységek”.

A 2B006.b.1. nem vonja ellenőrzés alá az olyan interferométer mérőrendszereket, amelyek visszacsatolási technikák alkalmazása nélküli működésre tervezett automatikus szabályozórendszerrel rendelkeznek, és a szerszámgépek, méretellenőrző gépek és egyéb berendezések elcsúszási hibájának mérésére „lézert” alkalmaznak.

2.

Szögelmozdulás-mérő berendezések, amelyek szögeltérése 0,00025° vagy annál kisebb (jobb);

A 2B006.b.2. nem vonja ellenőrzés alá az olyan optikai eszközöket, mint például az autokollimátorok, amelyek párhuzamosított fényt (lézert) használnak a tükör szögeltérésének érzékelésére.

c.

A felületi szabálytalanságok mérésére szolgáló berendezés, amely az optikai szórást a szög függvényében méri, és érzékenysége 0,5 nm vagy annál kisebb (jobb););

A mérőberendezésként is felhasználható szerszámgépeket akkor esnek ellenőrzés alá, ha megfelelnek a szerszámgép funkcióval, vagy a mérőberendezés funkcióval szemben támasztott követelményeknek, vagy azokat meghaladják.

2B007
„Robotok” és a kifejezetten ezekhez tervezett vezérlő- és „működtető egységek”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

NB: LÁSD MÉG: 2B207.

a.

Képesek a „programok” generálására vagy módosítására, illetve a numerikus programadatok generálására vagy módosítására szolgáló teljes háromdimenziós kép valósidejű feldolgozására, vagy teljes háromdimenziós „helyszínelemzésre”;

Műszaki megjegyzés:

A „helyszínelemzés” korlátozás nem foglalja magába a harmadik dimenzió megközelítését egy adott látószögből nézve, vagy a korlátozott szürkeskála interpretálását, meghatározott feladathoz a mélység vagy a textúra érzékelésére (2 1/2 D).

b.

Kifejezetten a potenciális robbanóanyagok környezetében történő felhasználásra alkalmazandó nemzeti biztonsági szabványoknak megfelelően tervezték;

A 2B007 b. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a festékszóró kamrákba tervezett robotokat.

c.

Sugárzással szemben ellenállóvá tervezték és méretezték, annak érdekében, hogy a működés romlása nélkül ellenálljon 5 × 103 Gy (Si), vagy annál nagyobb sugárzásnak;

Műszaki megjegyzés:

A Gy (Si) kifejezés a Joule per kilogrammban mért, és egy árnyékolatlan szilíciumminta által elnyelt energiára vonatkozik, ha a szilíciumot ionizáló sugárzásnak tették ki.

d.

Kifejezetten 30 000 m–t meghaladó magasságokban történő üzemelésre tervezték.

2B008
Kifejezetten szerszámgépekhez, vagy méretvizsgáló vagy mérőrendszerekhez tervezett részegységek vagy egységek, az alábbiak szerint:

a.

Lineáris pozíció visszacsatolású egységek (pl. induktív típusú berendezések, kalibrált mérlegek, infravörös, vagy „lézer” rendszerek), amelyek teljes „pontossága” kisebb (jobb), mint (800 + (600 × L × 10–3)) nm („L” az effektív hossz mm-ben);

A „lézer” rendszereket lásd még: 2B006.b.1.c. és d. ponthoz fűzött megjegyzés.

b.

Forgó visszacsatoló egységek (pl. induktív típusú eszközök, kalibrált mérlegek, infravörös rendszerek vagy „lézer” rendszerek), amelyek „pontossága” kisebb (jobb), mint 0,00025°;

A „lézer” rendszerek tekintetében lásd még: 2B006.b.2. ponthoz fűzött megjegyzés.

c.

„Összetett forgóasztalok” és „billenőorsók”, amelyek a gyártó specifikációja szerint képesek a szerszámgépeknek a 2B alatt meghatározott szinteket meghaladó feljavítására.

2B009
Centrifugális és megfolyatásos elven működő formázógépek, amelyek a gyártó műszaki specifikációi szerint felszerelhetők „számjegyvezérlő” egységgel, vagy számítógép vezérléssel, és rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

NB: LÁSD MÉG: 2B109 ÉS 2B209.

a.

Két, vagy több szabályozott tengely, amelyek közül legalább kettő egyidejűleg kordinálható „kontúrvezérlésre”;

b.

A görgőerő több, mint 60 kN.

Műszaki megjegyzés:

A 2B009 pont alkalmazásában a centrifugális és a megfolyatásos formázás funkcióját kombináló gépeket megfolyatásos formázógépeknek kell tekinteni.

2B104
A 2B004 alatt szabályozottaktól eltérő „izosztatikus prések”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

NB: LÁSD MÉG: 2B204.

a.

69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás;

b.

873 K (600 °C) vagy annál magasabb szabályozott hőmérsékletű környezet létrehozására és fenntartására tervezték;

c.

254 mm, vagy azt meghaladó belső átmérőjű kamraüreggel rendelkeznek.

2B105
Szén-szén kompozitok tömörítésére tervezett vagy módosított, a 2B005.a. alatt meghatározottaktól eltérő kémiai gőzfázisú leválasztó CVD kemencék.

2B109
A 2B009 alatt meghatározottaktól eltérő, megfolyatásos elven működő formázógépek és a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: 2B209.

a.

Megfolyatásos elven működő formázógépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

A gyártó műszaki specifikációja szerint felszerelhetők „számjegyvezérlő” egységgel, vagy számítógép vezérléssel, még ha ilyen egységgel nem is látták el;

2.

Több mint két tengellyel rendelkezik, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”.

b.

Kifejezetten a 2B009 vagy 2B109.a. alatt meghatározott megfolyatásos elven működő formázógépekhez tervezett alkatrészek.

A 2B109 nem vonja ellenőrzés alá azokat a gépeket, amelyek nem használhatók a 9A005, a 9A007.a. vagy a 9A105.a. alatt meghatározott meghajtó alkatrészek és berendezések (pl. motorházak) gyártásában.

Műszaki megjegyzés:

A centrifugális és a megfolyatásos formázás funkcióját kombináló gépeket a 2B009 alkalmazásában megfolyatásos formázógépeknek kell tekinteni.

2B116
Rázóvizsgálati rendszerek, berendezések és azok alkatrészei, az alábbiak szerint:

a.

Digitális szabályozóval rendelkező, visszacsatolást, vagy zárthurkú technikát alkalmazó rázóvizsgálati rendszerek, amelyek képesek valamely rendszert 10 g rms-nek megfelelő vagy azt meghaladó effektív gyorsulással a 20 Hz és 2 kHz közötti teljes tartományban rázni, míg „csupasz asztalon” mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

b.

A 2B116.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekkel történő felhasználásra tervezett digitális szabályozók, a kifejezetten az 5 kHz-et meghaladó „valós idejű szabályozási sávszélességre” tervezett rázóvizsgálati szoftverekkel.

Műszaki megjegyzés:

A 2B116.b. pontban szereplő „valós idejű szabályozási sávszélesség” azt a maximális sebességet jelenti, amellyel a szabályozó mintavételezés, adatfeldolgozás és vezérlőjel-továbbítás teljes ciklusait képes végrehajtani.

c.

A 2B116.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható rázóberendezések (rázóegységek) kapcsolódó erősítővel vagy anélkül, amelyek „csupasz asztalon” mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

d.

A 2B116.a. alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható teszt darab tartószerkezetek és elektronikus egységek, amelyeket arra terveztek, hogy a többszörös rázóegységeket olyan rendszerben kombinálják, amely „csupasz asztalon” mérve képes 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó effektív kombinált erő közlésére;

Műszaki megjegyzés:

A 2B116 alkalmazásában a „csupasz asztal” tartozékok, vagy rögzítők nélküli sima asztalt vagy felületet jelent.

2B117
A 2B004, 2B005.a., 2B104 vagy 2B105 alatt meghatározottaktól eltérő berendezés- és folyamatszabályzók, amelyeket szerkezeti kompozit rakéta fúvókák és visszatérő egységek orrcsúcsainak tömörítésére és pirolízisére terveztek vagy módosítottak.

2B119
Kiegyensúlyozó gépek és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

NB: LÁSD MÉG: 2B219.

a.

Kiegyensúlyozó gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

Nem képesek 3 kg-nál nagyobb tömegű rotorok/szerelvények kiegyensúlyozására;

2.

Képesek 12 500 ford./percnél nagyobb fordulatszámon rotorokat/szerelvényeket kiegyensúlyozni;

3.

Képesek a kiegyensúlyozatlanságot két vagy több síkban kijavítani;

4.

Képesek a rotort annak tömegére vonatkoztatott 0,2 g mm/kg mértékű fajlagos megmaradó kiegyensúlyozatlansági hibáig kiegyensúlyozni;

A 2B119.a. nem vonja ellenőrzés alá a fogorvosi vagy egyéb gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított kiegyensúlyozó gépeket.

b.

A 2B119.a. alatt meghatározott gépek használtára tervezett vagy módosított kijelző fejek.

Műszaki megjegyzés:

A kijelző fejeket sokszor kiegyensúlyozó műszerként ismerik.

2B120
Mozgásszimulátorok vagy forgóasztalok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

kettő vagy több tengely;

b.

elektromos táplálás vagy információs jelek vagy mindkettő továbbítására képes csúszógyűrűk vagy integrált érintésmentes eszközök beillesztésére tervezeték vagy alakították át őket;

c.

rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

Bármelyik tengelye:

a.

Képes 400 fok/s vagy nagyobb sebességre, illetve 30 fok/s vagy kisebb sebességre;

b.

A sebesség felbontás kisebb, mint 6 fok/s, és a pontosság 6 fok/s vagy jobb;

2.

A legrosszabb eset szerinti sebesség stabilitás, 10 fok vagy annál nagyobb alatti átlagban egyenlő vagy jobb (kisebb), mint plusz vagy mínusz 0,05 %;

3.

A pozicionálási „pontosság” 5 ívmásodperc vagy annál kevesebb (jobb).

A 2B120 nem vonja ellenőrzés alá a szerszámgépekhez vagy gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított forgóasztalokat. A szerszámgépek forgóasztalai tekintetében lásd: 2B008.

A 2B120 pontban meghatározott mozgásszimulátorok vagy forgóasztalok továbbra is ellenőrzés alatt maradnak, függetlenül attól, hogy az export idején van-e rögzítve hozzájuk csúszógyűrű vagy intergrált érintésmentes eszköz vagy sem.

2B121
A 2B120 alatt meghatározottaktól eltérő pozícionáló asztalok (olyan berendezések, amelyek bármely tengely mentén képesek precíz fogatási pozícionálásra), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.

Két vagy több tengely;

b.

A pozícionálási „pontosság” 5 ívmásodperc vagy annál kevesebb (jobb).

A 2B121 nem vonja ellenőrzés alá a szerszámgépekhez vagy gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított forgóasztalokat. A szerszámgépek forgóasztalai tekintetében lásd: 2B008.

2B122
Centrifugák, amelyek 100 g feletti gyorsítást képesek átadni, és amelyeket elektromos táplálás vagy információs jelek vagy mindkettő továbbítására képes csúszógyűrűk vagy integrált érintésmentes eszközök beillesztésére tervezetek vagy alakítottak át.

A 2B122 pontban meghatározott centrifugák továbbra is ellenőrzés alatt maradnak, függetlenül attól, hogy az export idején van-e rögzítve hozzájuk csúszógyűrű vagy intergrált érintésmentes eszköz vagy sem.

2B201
Fémek, kerámiák, vagy „kompozitok” eltávolítására vagy vágására szolgáló, a 2B001 alatt meghatározottaktól eltérő szerszámgépek és azok bármely kombinációja, amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint elektronikus eszközökkel szerelhetők fel a két, vagy több tengelyen, egyidejűleg történő „kontúrszabályozás” céljából, az alábbiak szerint:

a.

Marógépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

1.

Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén a, „rendelkezésre álló kompenzációkkal”, kisebb (jobb), mint 6 μm;

2.

Két, vagy több forgó kontúrtengely;

A 2B201.a. nem vonja ellenőrzés alá a következő jellemzőkkel rendelkező marógépeket:

a.

Az X-tengely lökethossza meghaladja a 2 m–t;

b.

A teljes pozicionálási pontosság az X-tengelyen nagyobb (rosszabb), mint 30 µm.

b.

Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.

Az ISO 230/2 (1988) (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely lineáris tengely mentén a „rendelkezésre álló kompenzációkkal” kisebb (jobb), mint 4 µm;

2.

Két, vagy több forgó kontúrtengely.

A 2B201.b. nem vonja ellenőrzés alá a következő köszörűgépeket:

a.

Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.

150 mm maximális külső átmérőjű, vagy hosszúságú munkadarab előállítására korlátozottak;

2.

X, y és c tengelyre korlátozottak;

b.

Z vagy w tengellyel nem rendelkező koordináta köszörűk, az ISO 230/2 (1988)  (1) vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint 4 μm-nél kisebb (jobb) pozícionálási pontossággal.

A 2B201 nem vonja ellenőrzés alá azokat a különleges szerszámgépeket, amelyek kifejezetten az alábbi alkatrészek előállítására szolgálnak:

a.

Fogaskerekek;

b.

Forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek;

c.

Szerszámok vagy vágógépek;

d.

Sajtoló csigák;

Az olyan szerszámgépet, amely az esztarga-, maró- vagy köször gép funkciók közül legalább kettővel rendelkezik (pl.: maró funkcióval rendelkező esztergagép), az alkalmazandó 2B001.a. vagy 2B201.a. vagy b. pont mindegyike alapján értékelni kell.

2B204
A 2B004 vagy a 2B104 alatt meghatározottaktól eltérő „izosztatikus prések” és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a.

„Izosztatikus prések”, amelyek rendelkeznek az alábbi mindkét jellemzővel:

1.

Képesek 69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére;

2.

Kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t;

b.

Kifejezetten a 2B204.a. alatt meghatározott „izosztatikus présekhez” tervezett sajtolótömbök, formák és szabályozók.

Műszaki megjegyzés:

A 2B204 alkalmazásában a belső kamra mérete annak a kamrának a mérete, amelyben mind az üzemi hőmérséklet, mind az üzemi nyomás elérhető, és nem foglal magában rögzítőelemeket. Ez a méret a nyomáskamra belső átmérője vagy a szigetelt kemence belső átmérője közül a kisebbnek a mérete lesz, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másikban.

2B206
A 2B006 alatt meghatározottaktól eltérő méretellenőrző gépek, műszerek vagy rendszerek, az alábbiak szerint:

a.

Számítógép-, vagy számjegy-vezérlésű méretellenőrző gépek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

Két vagy több tengely;

2.

Az egydimenziós hosszmérés „mérési bizonytalansága” egyenlő, vagy kisebb (jobb), mint (1,25 + L/1 000) µm, ha 0,2 µm-nél kisebb (jobb) „pontosságú” mintával tesztelték („L” a mért hossz mm-ben) (Ref.: VDI/VDE 2617 1. és 2. rész);

b.

Féltengelyek egyidejű lineáris-szög ellenőrzésére szolgáló rendszerek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

A „mérési bizonytalanság” bármely lineáris tengely mentén egyenlő, vagy kisebb (jobb), mint 3,5 µm/5 mm;

2.

0,02°, vagy az alatti „szögpozíció eltérés”.

A mérőberendezésként is felhasználható szerszámgépek akkor esnek ellenőrzés alá, ha megfelelnek a szerszámgép funkcióval, vagy a mérőberendezés funkcióval szemben támasztott követelményeknek vagy meghaladják azokat.

A 2B206 alatt leírt gép ellenőrzés alá tartozónak minősül, ha működési tartományában bárhol átlépi az ellenőrzési küszöböt.

Műszaki megjegyzés:

1.

A méretvizsgáló rendszer mérési bizonytalanságának meghatározására használt mintát a VDI/VDE 2617 2., 3. és 4. része határozza meg.

2.

A 2B206 szerinti összes mérési értékparamétert plusz/mínusz értékként kell kezelni, azaz nem teljes sávként.

2B207
A 2B007 alatt meghatározottaktól eltérő „robotok”, „működtető egységek” és vezérlőegységek, az alábbiak szerint:

a.

„Robotok” vagy „működtető egységek”, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy megfeleljenek a nagy erejű robbanóanyagok kezelésével kapcsolatos nemzeti biztonsági szabványoknak (például megfelelnek a nagy erejű robbanóanyagokra vonatkozó villamos szabvány besorolásnak);

b.

Kifejezetten a 2B207.a. alatt meghatározott „robotok” vagy „működtető egységek” részére tervezett vezérlőegységek.

2B209
A 2B009, vagy a 2B109 alatt meghatározottaktól eltérő, megfolyatásos alakítási funkciókra képes megfolyatásos vagy centrifugális formázógépek, és gömbölyítőhengeres gépek, az alábbiak szerint:

a.

Formázógépek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.

Három, vagy több görgő (aktív, vagy vezető);

2.

A gyártó műszaki specifikációja alapján felszerelhetők „számjegyvezérlő” egységgel, vagy számítógépes vezérléssel;

b.

75 és 400 mm közötti belső átmérőjű hengeres rotorok készítésére tervezett rotoralakító gömbölyítőhengeres gépek.

A 2B209.a. magában foglalja azokat a gépeket, amelyeknek csak egy, fém deformálására szolgáló görgővel plusz két olyan kiegészítő görgővel rendelkeznek, amely a gömbölyítőhengert megtámasztja, de a deformálási eljárásban közvetlenül nem vesz részt.

2B219
Centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó, állandó telepítésű vagy mozgatható, vízszintes vagy függőleges elrendezésű gépek, az alábbiak szerint:

a.

Centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket 600 mm vagy annál hosszabb flexibilis rotorok kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.

75 mm-nél nagyobb henger vagy csap átmérő;

2.

0,9 és 23 kg közötti teherbírás;

3.

5 000 fordulat/percnél nagyobb forgási sebességné