24.3.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/1

A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE

(2009. február 26.)

a közösségi védjegyről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, valamint a folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést a Közösségen belül megfelelően működő, a nemzeti piacokéhoz hasonló feltételeket nyújtó belső piac kiteljesítésével kívánatos előmozdítani. Az ilyen piac létrehozása és minél egységesebb piaccá alakítása érdekében nemcsak az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályait kell lebontani és a verseny torzítását kizáró intézkedéseket kell bevezetni, hanem ezen túlmenően olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások – akár az áruk előállítása és forgalmazása, akár a szolgáltatások nyújtása tekintetében – közösségi méretekhez igazítsák tevékenységeiket. E célok érdekében a vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között szerepelniük kell olyan védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik termékeiknek és szolgáltatásaiknak a Közösség egész területén azonos eszközökkel történő, a határokra való tekintet nélküli megkülönböztethetőségét.

(3)

A Közösség említett célkitűzéseinek elérése érdekében szükségesnek látszik a védjegyekre vonatkozó olyan közösségi rendelkezések megalkotása, amelyek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében egységes oltalmat élvező, a Közösség területének egészére kiterjedő hatályú közösségi védjegyet szerezhetnek. A közösségi védjegy egységes jellegének az előbbiekben kifejtett elvét, ha e rendelet másként nem rendelkezik, alkalmazni kell.

(4)

A tagállamok jogszabályai által a védjegyjogosultak számára biztosított jogok területiségének korlátja nem szüntethető meg a jogszabályok közelítésével. Annak érdekében, hogy a vállalkozások számára a belső piac egészén megnyíljon a korlátozásoktól mentes gazdasági tevékenység lehetősége, olyan védjegyekre van szükség, amelyek valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, egységes közösségi szabályozás hatálya alá tartoznak.

(5)	A Szerződés nem rendelkezett ilyen jogintézmény létrehozására vonatkozó különös hatáskörökről, ezért a Szerződés 308. cikkét kell alkalmazni.

(6)

A védjegyekre vonatkozó közösségi szabályozás mindazonáltal nem lép a tagállamok védjegyekre irányadó jogszabályainak helyébe. Annak előírása, hogy a vállalkozások védjegyeiket közösségi védjegyként lajstromoztassák, nem tűnik indokoltnak. A nemzeti védjegyoltalom fennmaradása továbbra is szükséges az olyan vállalkozások számára, amelyek védjegyeikre nem igénylik a közösségi szintű oltalmat.

(7)	A közösségi védjegyoltalomból eredő jogok kizárólag lajstromozás útján szerezhetők meg, és a lajstromozásnak nem lehet helye különösen akkor, ha a védjegy nem alkalmas a megkülönböztetésre, jogszabállyal ellentétben áll, vagy korábbi jogokkal ütközik.

(8)

A közösségi védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. Az összetéveszthetőséggel összefüggésben a hasonlóság fogalmát értelmezni kell. Az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől – különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől – függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez.

(9)

Az áruk szabad mozgásának elvéből adódóan a közösségi védjegy jogosultja nem tilthat el mást a védjegy használatától olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket a védjegy alatt ő hozott forgalomba vagy az ő hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben, kivéve, ha jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze.

(10)	Csak akkor indokolt oltalomban részesíteni a közösségi védjegyet és a vele ütköző, korábban lajstromozott védjegyet, ha e védjegyeket ténylegesen használják.

(11)

A közösségi védjegy a vagyoni forgalom olyan tárgyának tekintendő, amelynek léte független attól a vállalkozástól, amelynek áruit vagy szolgáltatásait jelöli. Ennek megfelelően a védjegynek átruházhatónak kell lennie, azonban biztosítani kell, hogy az átruházás mindeközben ne eredményezhesse a fogyasztók megtévesztését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a jogosult a védjegyet más javára biztosítékul adja, valamint annak használatát más számára engedélyezze.

(12)

Az e rendelet által létrehozott védjegyjogi szabályok végrehajtásához minden védjegy esetében közösségi szintű közigazgatási eszközökre van szükség. Ezért a Közösség jelenlegi intézményi felépítésének és hatásköri egyensúlyának megőrzése mellett elengedhetetlen a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) létrehozása, amely szakmai téren függetlenséget élvez, valamint jogi, közigazgatási és pénzügyi önállósággal rendelkezik. E célból szükséges és helyénvaló, hogy e hivatal a Közösség jogi személyiséggel rendelkező és az e rendelet által rá ruházott végrehajtó hatáskört gyakorló szerve legyen, amely a közösségi jog keretein belül működik, anélkül, hogy ezáltal elvonná a Közösség intézményeinek hatáskörét.

(13)

Biztosítani kell, hogy az ügyfelek, akiket a hivatal által hozott határozat érint, a védjegyjog sajátos jellegének megfelelő jogi védelemben részesüljenek. E célból rendelkezni kell az elbírálók és a hivatal különböző osztályainak határozatai elleni fellebbezés lehetőségéről. Ha a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység saját hatáskörben a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést határozathozatal céljából a hivatal fellebbezési tanácsainak egyikéhez kell áttenni. A fellebbezési tanács határozatainak felülvizsgálata keresettel kérhető az Európai Közösségek Bíróságától, amelynek hatásköre kiterjed a megtámadott határozat megsemmisítésére vagy megváltoztatására.

(14)

Az EK-Szerződés 225. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében az Elsőfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel első fokon különösen az EK-Szerződés 230. cikkében említett keresetek elbírálására, kivéve azokat, amelyeket bírói különtanácsok hatáskörébe utaltak, illetve amelyek az alapokmány értelmében a Bíróság hatáskörében maradnak. Az e rendelet által a Bíróságra ruházott, a fellebbezési tanácsok határozatainak megsemmisítésére és megváltoztatására vonatkozó hatáskört a Bíróságnak első fokon is megfelelően gyakorolnia kell.

(15)

A közösségi védjegyek oltalmának erősítése érdekében a tagállamoknak – saját nemzeti jogrendszerükre figyelemmel – a lehető legkorlátozottabb számban ki kell jelölniük a közösségi védjegyek bitorlásával és érvényességével összefüggő ügyekre hatáskörrel rendelkező első- és másodfokú nemzeti bíróságokat.

(16)

A közösségi védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak a Közösség egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve a hivatal által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá, hogy megőrizhető legyen a közösségi védjegyek egységes jellege. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (4) rendelkezéseit a közösségi védjegyekkel összefüggő valamennyi perre alkalmazni kell, kivéve, ha e rendelet az említett rendelkezésektől eltérően rendelkezik.

(17)

Az ugyanazon felek között azonos cselekmények tárgyában a közösségi védjegyoltalom és az azzal egyidejűleg fennálló nemzeti védjegyoltalom alapján indult perekben el kell kerülni, hogy egymásnak ellentmondó ítéletek szülessenek. Ennek érdekében, ha a perek ugyanabban a tagállamban indultak, ezt a célt a nemzeti eljárási szabályok alapján kell megvalósítani, amelyeket e rendelet nem érint, ha a perek azonban különböző tagállamokban indultak, a fentiekben említett 44/2001/EK rendeletnek a perek felfüggesztésére és a kapcsolódó perekre vonatkozó szabályait követő rendelkezések alkalmazása tűnik megfelelőnek.

(18)

A hivatal teljes önállóságának és függetlenségének biztosítása érdekében szükséges, hogy önálló költségvetéssel rendelkezzen, amelynek bevételét főként a rendszer igénybevevői által fizetett díjak képezik. Az Európai Közösségek költségvetését terhelő támogatásokat illetően azonban továbbra is a Közösség költségvetési eljárása alkalmazandó. A könyvvizsgálatot továbbá a Számvevőszék végzi.

(19)

A rendelet végrehajtásához – különösen a díjrendelet, valamint a végrehajtási rendelet tekintetében – szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A közösségi védjegy

(1) Az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően és az e rendeletben meghatározott módon lajstromozott áruvédjegy vagy szolgáltatási védjegy a továbbiakban: közösségi védjegy.

(2) A közösségi védjegyoltalom egységes, és a Közösség egész területén azonos hatállyal rendelkezik: csak a Közösség egésze tekintetében lajstromozható, ruházható át vagy lehet róla lemondani, illetve képezheti megszűnést megállapító vagy törlést kimondó, illetve használatát tiltó határozat tárgyát. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, ezt az elvet és jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

2. cikk

A hivatal

E rendelettel létrejön a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták), a továbbiakban: a hivatal.

3. cikk

Jogképesség

E rendelet végrehajtásának alkalmazásában jogi személy a gazdasági társaság, a cég vagy jogszabályok hatálya alá tartozó egyéb szervezet, ha a rá irányadó jogszabályok alapján saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket vagy más jogügyleteket köthet, perelhet és perelhető.

II. CÍM

A VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ JOG

1. FEJEZET

A közösségi védjegy meghatározása. A közösségi védjegyoltalom megszerzése

4. cikk

A közösségi védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés

Közösségi védjegyoltalom tárgya lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

5. cikk

A közösségi védjegy jogosultjai

Közösségi védjegyoltalom jogosultja lehet bármely természetes vagy jogi személy, a közjogi szervezeteket is ideértve.

6. cikk

A közösségi védjegyoltalom megszerzésének módja

A közösségi védjegyoltalom lajstromozással szerezhető meg.

7. cikk

Feltétlen kizáró okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

a)	nem felel meg a 4. cikkben meghatározott követelményeknek;

b)	nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c)	kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

d)	kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

kizárólag olyan formából áll, amely

i.	az áru jellegéből következik; vagy

ii.	a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy

iii.	az áru értékének a lényegét hordozza;

f)	a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

g)	alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

h)	lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 6c. cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban;

i)	a Párizsi Egyezmény 6c. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaz, amelyhez különleges közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv hozzájárult;

j)	borok, illetve szeszes italok esetében a bor, illetve a szeszes ital földrajzi származására utaló jelzést tartalmaz vagy abból áll, feltéve, hogy az érintett bor vagy szeszes ital nem a jelzésnek megfelelő földrajzi területről származik;

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletnek (6) megfelelően lajstromozott eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll, vagy azt tartalmazza, ha az említett rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyikének helye van, és ugyanolyan termékre vonatkozik, feltéve, hogy a védjegybejelentést az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés lajstromozása iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtották be.

(2) Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok csak a Közösség egy részében áll fenn.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet.

8. cikk

Viszonylagos kizáró okok

(1) A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

a)	az a korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában „korábbi védjegy”:

a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a közösségi védjegybejelentés bejelentési napja, figyelembe véve – ha ennek helye van – az igényelt elsőbbségek napját:

i.	közösségi védjegy;

ii.	valamely tagállamban, illetve – Belgium, Hollandia és Luxemburg esetében – a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

iii.	nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

iv.	nemzetközi megállapodás alapján a Közösségre kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

b)	az a) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

c)	az olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napjánál korábban vált a tagállamok bármelyikében közismertté.

(3) A védjegyjogosult felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

(4) A nem lajstromozott védjegy, illetve a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban használt bármely más megjelölés jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha az irányadó közösségi vagy tagállami jogszabályok szerint

a)	a megjelöléshez fűződő jogokat a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napjánál korábban szerezték meg;

b)	a megjelöléshez fűződő jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát.

(5) A (2) bekezdés szerinti korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet továbbá oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak, feltéve, hogy közösségi védjegy esetén a korábbi közösségi védjegy a Közösségben, korábbi nemzeti védjegy esetén a korábbi nemzeti védjegy pedig az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

2. FEJEZET

A közösségi védjegyoltalom joghatásai

9. cikk

A közösségi védjegyoltalom tartalma

(1) A közösségi védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a)	a közösségi védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a közösségi védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a közösségi védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint a megjelölés és a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a közösségi védjegy a Közösségben jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

a)	a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b)	a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy nyújtása a megjelölés alatt;

c)	a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d)	a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.

(3) A közösségi védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni. Megfelelő összegű kártérítés kérhető azonban a közösségi védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyekkel szemben a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés folytán fel lehetne lépni. Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem határozhat.

10. cikk

A közösségi védjegy megjelenítése szótárban

Ha a közösségi védjegynek szótárban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékében szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a mű kiadója a közösségi védjegyjogosult kérésére köteles – legkésőbb a következő kiadás alkalmával – a védjegy megjelenítése során gondoskodni annak feltüntetéséről, hogy lajstromozott védjegyről van szó.

11. cikk

Az ügynök vagy a képviselő nevében lajstromozott közösségi védjegy használatának megtiltása

Ha a jogosult ügynöke vagy képviselője a közösségi védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében lajstromoztatja, a jogosult felléphet a képviselő vagy az ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

12. cikk

A közösségi védjegyoltalom korlátai

A közösségi védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy

a)	saját nevét vagy címét;

b)	az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

c)	a védjegyet, ha az – különösen tartozékok vagy alkatrészek tekintetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére

gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja.

13. cikk

A közösségi védjegyoltalom kimerülése

(1) A közösségi védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

14. cikk

A bitorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok kiegészítő alkalmazása

(1) A közösségi védjegyoltalom joghatásait kizárólag e rendelet rendelkezései szabályozzák. Egyéb kérdésekben a közösségi védjegy bitorlására – a X. cím rendelkezéseivel összhangban – a nemzeti jogszabályoknak a nemzeti védjegy bitorlására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E rendelet nem érinti a nemzeti jogszabályok – különösen a polgári jogi felelősségre és a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó rendelkezések – alapján a közösségi védjeggyel összefüggő keresetindítást.

(3) Az irányadó eljárási szabályokat a X. cím rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni.

3. FEJEZET

A közösségi védjegy használata

15. cikk

A közösségi védjegy használata

(1) Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a közösségi védjegyoltalomra alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

Az első albekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

a)	a közösségi védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;

b)	a közösségi védjegy elhelyezése a Közösségben lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.

(2) A közösségi védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

4. FEJEZET

A közösségi védjegyoltalom mint a vagyoni forgalom tárgya

16. cikk

A közösségi védjegyoltalom nemzeti védjegyoltalomnak tekintése

(1) Ha a 17–24. cikk másként nem rendelkezik, a közösségi védjegyoltalmat mint a tulajdon tárgyát teljes egészében és a Közösség egész területére nézve úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyoltalmat, ahol az érintett időpontban a közösségi védjegylajstrom szerint

a)	a jogosult székhelye vagy lakóhelye van; vagy

b)	a jogosult telephellyel rendelkezik, ha az a) pont nem alkalmazható.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben az (1) bekezdésben említett tagállam a hivatal székhelye szerinti tagállam.

(3) Ha a közösségi védjegylajstromban jogosultként két vagy több személy van bejegyezve, az (1) bekezdést a jogosultak közül arra kell alkalmazni, aki a lajstromban az első helyen szerepel; ha ez nem lehetséges, akkor a sorban utána következő jogosultakra kell alkalmazni, feltüntetésük sorrendjében. Ha az (1) bekezdés a jogosultak egyikére sem alkalmazható, akkor a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. cikk

Átruházás

(1) A közösségi védjegyoltalom átruházható az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében, a vállalkozás átruházásától függetlenül.

(2) A vállalkozás egészének átruházása a közösségi védjegyoltalom átruházását is jelenti, kivéve, ha az átruházásra irányadó jog alapján a felek ettől eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik. E rendelkezést a vállalkozás átruházására irányuló előszerződésre is alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül a közösségi védjegyoltalom átruházását írásba kell foglalni, és azt a szerződő feleknek alá kell írniuk, kivéve, ha az átruházásra bírói ítélet alapján kerül sor; ellenkező esetben az átruházás érvénytelen.

(4) Ha az átruházási okiratok alapján nyilvánvaló, hogy az átruházás következtében a közösségi védjegy az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások jellege, minősége vagy földrajzi származása tekintetében a fogyasztók megtévesztését eredményezheti, a hivatal az átruházás bejegyzését megtagadja, kivéve, ha a jogutód hozzájárul ahhoz, hogy az oltalmat azokra az árukra vagy szolgáltatásokra korlátozzák, amelyek tekintetében a közösségi védjegy megtévesztő jellege nem áll már fenn.

(5) Az átruházást a felek bármelyikének kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.

(6) A jogutód a közösségi védjegyoltalomból eredő jogokra mindaddig nem hivatkozhat, amíg az átruházást a lajstromba be nem jegyzik.

(7) Ha a hivatallal szemben valamely cselekmény határidőhöz kötött, a jogutód azt követően teheti meg a hivatalhoz címzett megfelelő nyilatkozatokat, amikor a hivatal kézhez vette az átruházás bejegyzésére irányuló kérelmet.

(8) Minden olyan iratot, amelyet a 79. cikk értelmében a közösségi védjegyjogosultnak kézbesíteni kell, a jogosultként bejegyzett személynek kell címezni.

18. cikk

Az ügynök nevében lajstromozott védjegy átruházása

Ha a közösségi védjegyet a jogosult engedélye nélkül a jogosult ügynöke vagy képviselője nevében lajstromozták, a jogosult követelheti a védjegyoltalom javára történő átruházását, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

19. cikk

Dologi jogok

(1) A közösségi védjegyoltalom a vállalkozástól függetlenül biztosítékul adható és dologi jogok tárgya lehet.

(2) A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.

20. cikk

Végrehajtás

(1) A közösségi védjegyoltalom végrehajtás alá vonható.

(2) A közösségi védjeggyel kapcsolatos végrehajtási eljárás tekintetében a 16. cikkel összhangban meghatározott tagállami bíróságok és hatóságok rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

(3) A végrehajtás tényét a felek bármelyikének kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.

21. cikk

Fizetésképtelenségi eljárások

(1) A közösségi védjegyoltalom kizárólag abban a tagállamban vonható fizetésképtelenségi eljárás alá, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található.

Ha az adós a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7), illetve a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott biztosítási vállalkozás, illetve hitelintézet, a közösségi védjegyoltalom kizárólag abban a tagállamban vonható fizetésképtelenségi eljárás alá, ahol a vállalkozás, illetve az intézet az engedélyét megszerezte.

(2) Ha a közösségi védjegyoltalomnak több jogosultja van, az (1) bekezdést az egyes jogosultakat megillető hányadra kell alkalmazni.

(3) Ha a közösségi védjegyoltalmat fizetésképtelenségi eljárás alá vonják, ennek tényét a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és azt a 89. cikkben említett Közösségi Védjegyértesítőben meg kell hirdetni.

22. cikk

Használati engedély

(1) A közösségi védjegy használatára engedély adható a Közösség egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

(2) A közösségi védjegyoltalom jogosultja a közösségi védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek

a)	a szerződés időtartamára;

b)	a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára;

c)	a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére;

d)	a védjegyhasználat területi hatályára; vagy

e)	az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét.

(3) A használati szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül az engedélyes a közösségi védjegy bitorlása miatt pert csak a jogosult hozzájárulásával indíthat. Kizárólagos használati engedély esetén azonban az engedélyes a bitorlási pert megindíthatja, ha a védjegyjogosult az erre irányuló szabályszerű felhívás ellenére ésszerű időn belül a per megindítása iránt nem intézkedik.

(4) Az engedélyes a neki okozott kár megtérítése céljából a közösségi védjegyoltalom jogosultja által indított bitorlási perbe beavatkozhat.

(5) A használati engedélyt vagy annak átruházását bármelyik fél kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni.

23. cikk

Harmadik személyekkel szembeni joghatások

(1) A közösségi védjegyoltalomra vonatkozó, a 17., 19. és 22. cikkben említett jogcselekmények harmadik személyekkel szemben valamennyi tagállamban csak a lajstromba történt bejegyzésüket követően hatályosak. Az ilyen cselekmény joghatása azonban a lajstromba történő bejegyzést megelőzően is beáll olyan harmadik személyekkel szemben, akik e cselekmény időpontját követően a közösségi védjegyoltalomra alapított jogokat szereztek, és a cselekményről a jog megszerzésének időpontjában tudomásuk volt.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható arra, aki a közösségi védjegyet vagy a közösségi védjegyoltalomra alapított jogot üzleti vállalkozás egészének átruházásával vagy egyetemes jogutódlással más módon szerezte meg.

(3) A 20. cikkben említett jogcselekmények harmadik személyekkel szembeni joghatásaira a 16. cikk szerint meghatározott tagállam joga az irányadó.

(4) A csődjog területén a tagállamokra vonatkozó közös szabályozás hatálybalépéséig a csőd- vagy más hasonló eljárásban érintett harmadik személyekkel szemben érvényesülő joghatásokra annak a tagállamnak a joga irányadó, amelyben az eljárást – a nemzeti jog vagy az adott területen alkalmazandó egyezmények alapján – korábban indították meg.

24. cikk

A közösségi védjegybejelentés mint a vagyoni forgalom tárgya

A 16–23. cikket alkalmazni kell a közösségi védjegybejelentésre.

III. CÍM

A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYBEJELENTÉS

1. FEJEZET

A bejelentés benyújtása és kellékei

25. cikk

A bejelentés benyújtása

(1) A közösségi védjegybejelentést – a bejelentő választása szerint –

a)	a hivatalnál; vagy

b)	a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál kell benyújtani. Az így benyújtott bejelentésnek ugyanolyan hatálya van, mintha azt ugyanazon a napon a hivatalnál nyújtották volna be.

(2) Ha a bejelentést a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál nyújtották be, e hivatal minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a bejelentést a benyújtás napjától számított két héten belül továbbítsa a hivatal részére. A bejelentőre e hivatalok díjat róhatnak ki, amelynek összege nem haladhatja meg a bejelentés átvételével és továbbításával járó ügyviteli költségek összegét.

(3) A (2) bekezdésben említett bejelentést a hivatalhoz való beérkezése napján kell benyújtottnak tekinteni, ha az a benyújtásától számított két hónap elteltét követően érkezik be a hivatalhoz.

(4) A Bizottság a 40/94/EK rendelet hatálybalépését követő tíz év elteltével jelentést készít a közösségi védjegybejelentések benyújtására vonatkozó rendszer működéséről, amelyben javaslatot tesz a szükségesnek ítélt módosításokra.

26. cikk

A bejelentés kellékei

(1) A közösségi védjegybejelentésnek tartalmaznia kell

a)	a lajstromozás iránti kérelmet;

b)	a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c)	az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;

d)	a megjelölést.

(2) A közösségi védjegybejelentésért bejelentési díjat, valamint – ha ennek helye van – egy vagy több osztályonkénti díjat kell fizetni.

(3) A közösségi védjegybejelentésnek meg kell felelnie a 162. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított feltételeknek.

27. cikk

A bejelentés napja

A közösségi védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által a hivatalnál, illetve – az e hivataloknál történő benyújtás esetén – a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Szellemitulajdon-védelmi hivatalnál benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat, feltéve, hogy a bejelentés díját az említett iratok benyújtásától számított egy hónapon belül megfizetik.

28. cikk

Osztályozás

Azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a közösségi védjegyoltalmat igénylik, a végrehajtási rendeletben meghatározott osztályozási rendszernek megfelelően kell osztályokba sorolni.

2. FEJEZET

Elsőbbség

29. cikk

Elsőbbség

(1) Azt, aki védjegyoltalom iránt szabályszerű bejelentést tett a Párizsi Egyezményben vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, elsőbbség illeti meg arra, hogy ugyanazon védjegy tekintetében a bejelentésben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal, vagy azok egy részével azonos árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan közösségi védjegybejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított hat hónapos határidőn belül.

(2) Elsőbbség alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, kétoldalú vagy többoldalú szerződése értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.

(3) Szabályszerű nemzeti bejelentés az a bejelentés, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.

(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban, azonos áruk és szolgáltatások vonatkozásában tett későbbi védjegybejelentést csak akkor lehet az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy meghirdették volna, ahhoz jogok fűződnének, vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet elsőbbséget alapítani.

(5) Ha az első bejelentést olyan államban tették, amely nem részese a Párizsi Egyezménynek vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezménynek, az (1)–(4) bekezdés csak annyiban alkalmazható, amennyiben az érintett állam a közzétett közlemények szerint azonos hatályú elsőbbséget biztosít a hivatalnál tett első bejelentésre alapítva, az e rendeletben megállapított azonos feltételekkel.

30. cikk

Az elsőbbség igénylése

Ha a bejelentő korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot és a korábbi bejelentés másolatát. Ha ez utóbbi nem a hivatal nyelveinek egyikén készült, a bejelentőnek be kell nyújtania a korábbi bejelentés e nyelvek egyikén készült fordítását.

31. cikk

Az elsőbbség joghatása

Az elsőbbség joghatása, hogy a korábbi jogok meghatározásának szempontjából a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának az elsőbbség napja számít.

32. cikk

A közösségi bejelentés nemzeti bejelentéssel megegyező hatálya

Azt a közösségi védjegybejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a tagállamokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályszerű nemzeti bejelentéssel, adott esetben a közösségi védjegybejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

3. FEJEZET

Kiállítási elsőbbség

33. cikk

Kiállítási elsőbbség

(1) Ha a közösségi védjegy bejelentője a bejelentésbe foglalt megjelöléssel ellátott árut vagy ilyen megjelölés alatt szolgáltatást a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetve hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatott, és a bejelentést a megjelöléssel ellátott áru vagy a megjelölés alatt nyújtott szolgáltatás első bemutatásának napjától számított hat hónapon belül megteszi, az említett naptól kezdődően a 31. cikk értelmében elsőbbséget igényelhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján elsőbbséget igénylő bejelentőnek a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően bizonyítékot kell benyújtania arról, hogy a bejelentésbe foglalt megjelöléssel ellátott árut vagy az ilyen megjelölés alatt nyújtott szolgáltatást bemutatta.

(3) A tagállamban vagy harmadik országban adott kiállítási elsőbbség az elsőbbségnek a 29. cikkben megállapított időtartamát nem hosszabbítja meg.

4. FEJEZET

A nemzeti védjegy szenioritásának igénylése

34. cikk

A nemzeti védjegy szenioritásának igénylése

(1) Ha a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is – jogosultja, aki az említett védjeggyel azonos megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránt bejelentést tesz az említett védjegy árujegyzékébe tartozó vagy annak részét képező áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, a közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelheti a korábbi védjegy szenioritását azon tagállam tekintetében, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal e korábbi védjegyet lajstromozták.

(2) E rendelet alapján a szenioritás egyedüli joghatása, hogy ha a korábbi védjegy oltalma megszűnt lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt, a közösségi védjegyjogosultat továbbra is megilletik a korábbi védjegyoltalomból eredő jogok ugyanúgy, mintha a korábbi védjegy oltalma nem szűnt volna meg.

(3) A közösségi védjeggyel kapcsolatban igényelt szenioritás hatályát veszti, ha annak a védjegynek az oltalma, amelynek szenioritását igényelték, a közösségi védjegy lajstromozását megelőzően törlés, az oltalom megszűnésének megállapítása vagy lemondás következtében megszűnt.

35. cikk

Szenioritás igénylése a közösségi védjegy lajstromozását követően

(1) Ha a közösségi védjegy jogosultja egyben a tagállamok valamelyikében – ideértve a Benelux-államokat – lajstromozott azonos korábbi védjegy vagy a tagállamra kiterjedő hatállyal nemzetközi úton lajstromozott azonos korábbi védjegy jogosultja, és a közösségi védjegy árujegyzékébe tartozó vagy annak részét képező áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplőkkel, a korábbi védjegy szenioritását igényelheti azon tagállam tekintetében, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal e korábbi védjegyet lajstromozták.

(2) A 34. cikk (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

IV. CÍM

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

1. FEJEZET

A bejelentések vizsgálata

36. cikk

A bejelentés alaki vizsgálata

(1) A hivatal megvizsgálja, hogy

a)	a közösségi védjegybejelentés kielégíti-e a bejelentési nap elismeréséhez a 27. cikkben előírt követelményeket;

b)	a közösségi védjegybejelentés kielégíti-e az e rendeletben és a végrehajtási rendeletben megállapított követelményeket;

c)	– ha ennek helye van – megfizették-e az osztályonkénti díjakat az előírt határidőn belül.

(2) Ha a közösségi védjegybejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben említett feltételeknek, a hivatal a bejelentőt az előírt határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve a díj megfizetésére hívja fel.

(3) Ha az előírt határidőn belül az (1) bekezdés a) pontja szerinti hiányokat nem pótolják, vagy a díjat nem fizetik meg, a bejelentés nem kezelhető közösségi védjegybejelentésként. Ha a bejelentő eleget tesz a hivatal hiánypótlásra történő felhívásának, a hivatal a bejelentés bejelentési napjaként a hiánypótlás beérkeztének, illetve a díj megfizetésének napját ismeri el.

(4) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti hiányokat az előírt határidőn belül nem pótolják, a hivatal a bejelentést elutasítja.

(5) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti díjat az előírt határidőn belül nem fizették meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha egyértelműen megállapítható, hogy a már megfizetett összeg mely áru- vagy szolgáltatási osztályra vonatkozik.

(6) Az elsőbbség igénylésére vonatkozó követelmények teljesítésének elmulasztása esetén a bejelentő az elsőbbségi igényt a bejelentéssel kapcsolatban a továbbiakban nem érvényesítheti.

(7) A nemzeti védjegy szenioritásának igénylésére vonatkozó követelmények teljesítésének elmulasztása esetén a bejelentő a szenioritási igényt a bejelentéssel kapcsolatban a továbbiakban nem érvényesítheti.

37. cikk

A feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálat

(1) Ha a megjelölés a 7. cikk alapján a közösségi védjegybejelentésbe foglalt árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások vagy azok egy része tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban, a bejelentést ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében el kell utasítani.

(2) Ha a megjelölés megkülönböztetésre nem alkalmas olyan elemet tartalmaz, amelynek a megjelölés részeként történő feltüntetése következtében a védjegyoltalom terjedelme bizonytalanná válna, a hivatal az említett megjelölés védjegyként történő lajstromozását olyan nyilatkozat megtételéhez kötheti, amelyben a bejelentő kijelenti, hogy a megjelölés adott eleme tekintetében nem igényel védjegyoltalmat. Ezt a nyilatkozatot – az esetnek megfelelően – a közösségi védjegybejelentésnek vagy a közösségi védjegy lajstromozásának a meghirdetésével együtt kell meghirdetni.

(3) A védjegybejelentés elutasítása előtt lehetőséget kell adni bejelentőnek arra, hogy bejelentését visszavonja, azt módosítsa, illetve észrevételeit előterjessze.

2. FEJEZET

Kutatás

38. cikk

Kutatás

(1) A bejelentési nap elismerését követően a hivatal közösségi kutatási jelentést készít, amelyben megjelöli az általa fellelt olyan korábbi közösségi védjegyeket és közösségi védjegybejelentéseket, amelyek a 8. cikk alapján a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozásának akadályát képezhetik.

(2) Ha a közösségi védjegybejelentés benyújtásakor a bejelentő kéri, hogy a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai is készítsenek kutatási jelentést, és a megfelelő összegű kutatási díjat a bejelentési díj megfizetésére nyitva álló határidőn belül megfizették, a hivatal a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának elismerését követően a bejelentés másolatát haladéktalanul megküldi minden olyan tagállam központi iparjogvédelmi hivatala részére, amely a hivatallal közölte, hogy a közösségi védjegybejelentésekre vonatkozóan saját védjegylajstroma alapján kutatást végez.

(3) A (2) bekezdésben említett központi iparjogvédelmi hivatal a közösségi védjegybejelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül megküldi az általa készített kutatási jelentést, amelyben megjelöli az általa fellelt olyan korábbi nemzeti védjegyeket és nemzeti védjegybejelentéseket, amelyek a 8. cikk alapján a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozásának akadályát képezhetik, vagy nyilatkozik arról, hogy a kutatás során ilyen jogokat nem tárt fel.

(4) A (3) bekezdésben említett kutatási jelentést a hivatal által a 126. cikk (1) bekezdésében említett igazgatótanáccsal (a továbbiakban: igazgatótanács) folytatott konzultációt követően kiadott formanyomtatványon kell elkészíteni. A formanyomtatvány lényeges tartalmát a végrehajtási rendeletben kell megállapítani.

(5) A hivatal a központi iparjogvédelmi hivatalok részére a (3) bekezdésnek megfelelően megküldött minden kutatási jelentés után díjat fizet. A díj valamennyi hivatal tekintetében azonos, és annak összegét a tagállamok képviselőinek háromnegyedes többségével elfogadott határozatával a költségvetési bizottság állapítja meg.

(6) A hivatal a közösségi kutatási jelentést, valamint a kért és a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül beérkezett nemzeti kutatási jelentéseket haladéktalanul megküldi a közösségi védjegy bejelentője részére.

(7) A hivatal a közösségi védjegybejelentést a kutatási jelentéseknek a bejelentő részére történő megküldésétől számított legalább egy hónap elteltével meghirdeti. A közösségi védjegybejelentés meghirdetéséről a hivatal értesíti a közösségi kutatási jelentésben megjelölt korábbi közösségi védjegyek és közösségi védjegybejelentések jogosultjait.

3. FEJEZET

A bejelentés meghirdetése

39. cikk

A bejelentés meghirdetése

(1) Ha a közösségi védjegybejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, és a 38. cikk (7) bekezdésében említett időtartam eltelt, a bejelentést – feltéve, hogy azt a 37. cikk alapján nem utasították el – meg kell hirdetni.

(2) Ha a bejelentést a meghirdetést követően a 37. cikk alapján elutasítják, az elutasító határozatot annak jogerőre emelkedését követően meg kell hirdetni.

4. FEJEZET

Észrevétel és felszólalás

40. cikk

Észrevétel

(1) A közösségi védjegybejelentés meghirdetését követően bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés nem felel meg a 7. cikkben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek. Az észrevételt tevő a hivatal előtti eljárásban nem ügyfél.

(2) Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel, aki arra nyilatkozatot tehet.

41. cikk

Felszólalás

(1) A közösségi védjegybejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül a 8. cikk alapján a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhat

a)	a 8. cikk (2) bekezdésében említett korábbi védjegy jogosultja és – a 8. cikk (1) és (5) bekezdése tekintetében – a védjegy használatára általa feljogosított személy;

b)	a 8. cikk (3) bekezdésében említett védjegy jogosultja;

c)	a 8. cikk (4) bekezdésében említett korábbi védjegy vagy megjelölés jogosultja és e védjegy vagy megjelölés használatára a jogosult által az irányadó nemzeti jogszabályok szerint feljogosított személy.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint a bejelentett megjelölés védjegyként történő lajstromozása ellen felszólalás nyújtható be a bejelentés módosításának a 43. cikk (2) bekezdésének második mondata szerint történő meghirdetése esetén is.

(3) A felszólalást írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló okokat. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik. A hivatal által megjelölt határidőn belül a felszólaló állításainak alátámasztására tényeket, bizonyítékokat és érveket terjeszthet elő.

42. cikk

A felszólalás vizsgálata

(1) A felszólalás vizsgálata során a hivatal, ahányszor csak szükséges, felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

(2) Ha a felszólalást korábbi közösségi védjegy jogosultja nyújtotta be, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy a közösségi védjegybejelentés meghirdetését megelőző öt évben a felszólalás alapjául szolgáló korábbi közösségi védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő és a felszólalásban hivatkozott árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a Közösségben megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve, hogy a korábbi közösségi védjegyet a közösségi védjegybejelentés meghirdetésének napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani. Ha a korábbi közösségi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.

(3) A 8. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi nemzeti védjegyre a (2) bekezdést kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Közösségben való használaton az abban a tagállamban való használatot kell érteni, amelyben a korábbi nemzeti védjegy oltalom alatt áll.

(4) A hivatal, ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket egyezség megkötésre hívhatja fel.

(5) Ha a felszólalás vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a megjelölés a közösségi védjegybejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében nem részesülhet oltalomban, a bejelentést ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében el kell utasítani. Ellenkező esetben a felszólalást el kell utasítani.

(6) A védjegybejelentés elutasításáról szóló határozatot annak jogerőre emelkedését követően meg kell hirdetni.

5. FEJEZET

A bejelentés visszavonása, korlátozása, módosítása és megosztása

43. cikk

A bejelentés visszavonása, korlátozása és módosítása

(1) A bejelentő a közösségi védjegybejelentést bármikor visszavonhatja, illetve az abban szereplő árujegyzéket bármikor korlátozhatja. Ha a bejelentést már meghirdették, a visszavonást vagy a korlátozást is meg kell hirdetni.

(2) A közösségi védjegybejelentés a bejelentő kérelmére egyebekben csak a bejelentő nevének vagy címének kijavítása, illetve elírás, másolási hiba vagy nyilvánvaló tévedés kijavítása érdekében módosítható, feltéve, hogy a kijavítás következtében a megjelölés lényegileg nem változik meg, illetve az árujegyzék nem bővül. Ha a módosítás a megjelölést vagy az árujegyzéket érinti, és arra a bejelentés meghirdetését követően kerül sor, a védjegybejelentést a módosított formában is meg kell hirdetni.

44. cikk

A bejelentés megosztása

(1) A bejelentő bejelentését erre irányuló nyilatkozatával megoszthatja, amely szerint az eredeti bejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy vagy több megosztott bejelentés tárgyát képezik. A megosztott bejelentés árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem lehetnek azonosak az eredeti bejelentés vagy a további megosztott bejelentések árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal.

(2) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozatot el kell utasítani, ha

a)	az eredeti bejelentéssel szemben benyújtott felszólalás esetén a megosztott bejelentés a felszólalással érintett árukat, illetve szolgáltatásokat osztja meg, mindaddig, amíg a felszólalási osztály határozata jogerőre nem emelkedik, vagy a felszólalási eljárás más módon be nem fejeződik;

b)	a végrehajtási rendeletben megállapított határidők még nem jártak le.

(3) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozatnak meg kell felelnie a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek.

(4) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozat után díjat kell fizetni. A nyilatkozat nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a megosztás díját meg nem fizetik.

(5) A bejelentés megosztása e ténynek az eredeti bejelentés irataiban a hivatal által történő feljegyzése napjától hatályos.

(6) A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozat hivatalhoz történő beérkezését megelőzően az eredeti bejelentés vonatkozásában benyújtott valamennyi kérést és kérelmet, illetve befizetett valamennyi díjat a megosztott bejelentés vagy bejelentések vonatkozásában is benyújtottnak, illetve befizetettnek kell tekinteni. A bejelentés megosztására irányuló nyilatkozat beérkezését megelőzően az eredeti bejelentés után szabályszerűen megfizetett díj nem téríthető vissza.

(7) A megosztott bejelentés megőrzi az eredeti bejelentés bejelentési napját, illetve – ha van ilyen – elsőbbségi napját, valamint az igényelt szenioritás napját.

6. FEJEZET

Lajstromozás

45. cikk

Lajstromozás

Ha a bejelentés megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, és azzal szemben nem nyújtottak be felszólalást a 41. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, vagy azt jogerős határozattal elutasították, a megjelölést közösségi védjegyként lajstromozni kell, feltéve, hogy a lajstromozás díját az előírt határidőn belül megfizették. Ha a díjat nem fizetik meg az előírt határidőn belül, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

V. CÍM

A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYOLTALOM IDŐTARTAMA, MEGÚJÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGOSZTÁSA

46. cikk

A védjegyoltalom időtartama

A közösségi védjegy oltalma a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A védjegyoltalom a 47. cikknek megfelelően további tíz-tíz éves időtartamra megújítható.

47. cikk

Megújítás

(1) A közösségi védjegyoltalmat a jogosult vagy az általa erre kifejezetten felhatalmazott személy kérelmére meg kell újítani, feltéve, hogy a megújítás díját megfizették.

(2) A hivatal a közösségi védjegyoltalom jogosultját és azt a személyt, akinek a közösségi védjegy tekintetében a lajstromba joga van bejegyezve, az oltalom lejártának napját megelőzően kellő időben értesíti a lajstromozás lejártáról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a hivatal nem vonható felelősségre.

(3) A megújítási kérelmet annak a hónapnak az utolsó napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani, amelynek során az oltalmi idő lejár. A díjat szintén e határidőn belül kell megfizetni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet az első mondatban említett napot követő további hat hónapon belül is be lehet nyújtani, illetve a díjat e határidőn belül meg lehet fizetni, feltéve, hogy e határidőn belül a pótdíjat megfizetik.

(4) Ha a kérelmet a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében nyújtják be, illetve a díjat csak ezek után fizetik meg, az oltalmat csak ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében kell megújítani.

(5) A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a lajstromba.

48. cikk

Módosítás

(1) A közösségi védjegy sem az oltalom időtartama alatt, sem annak megújításakor nem változtatható meg.

(2) Mindazonáltal, ha a közösségi védjegy a védjegyjogosult nevét vagy címét tartalmazza, és ezen adatok módosítása az eredetileg lajstromozott megjelölés azonosságát lényegileg nem érinti, a módosítás a védjegyjogosult kérelmére a lajstromba bejegyezhető.

(3) A módosítás bejegyzéséről szóló meghirdetésnek tartalmaznia kell a közösségi védjegy módosított formában történő megjelenítését. Az, akiknek jogaira a módosítás kihathat, a módosítás meghirdetésétől számított három hónapon belül vitathatja a módosítás lajstromba történő bejegyzését.

49. cikk

A védjegyoltalom megosztása

(1) A közösségi védjegyoltalmat a jogosult erre irányuló nyilatkozatával megoszthatja, amely szerint az eredeti védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy vagy több megosztott lajstromozás tárgyát képezik. A megosztott védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem lehetnek azonosak az eredeti lajstromozás vagy a további megosztott lajstromozások árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal.

(2) A megosztásra irányuló nyilatkozatot el kell utasítani, ha

az eredeti védjeggyel szemben a hivatalhoz benyújtott törlési vagy megszűnésmegállapítási kérelem esetén a megosztásra irányuló nyilatkozat a kérelemmel érintett árukat, illetve szolgáltatásokat osztja meg, mindaddig, amíg a törlési osztály határozata jogerőre nem emelkedik, vagy a törlési, illetve megszűnésmegállapítási eljárás más módon be nem fejeződik;

a közösségi védjegybíróságnál a védjegy törlése vagy a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti viszontkereset benyújtása esetén a megosztásra irányuló nyilatkozat a viszontkeresettel érintett árukat, illetve szolgáltatásokat osztja meg, mindaddig, amíg a közösségi védjegybíróság határozatát a 100. cikk (6) bekezdésének megfelelően a lajstromba be nem jegyzik.

(3) A megosztásra irányuló nyilatkozatnak meg kell felelnie a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek.

(4) A megosztásra irányuló nyilatkozat után díjat kell fizetni. A nyilatkozat nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a megosztás díját meg nem fizetik.

(5) A megosztás a lajstromba történő bejegyzésétől hatályos.

(6) A megosztásra irányuló nyilatkozat hivatalhoz történő beérkezését megelőzően az eredeti lajstromozás vonatkozásában benyújtott valamennyi kérést és kérelmet, illetve befizetett valamennyi díjat a megosztott lajstromozás vagy lajstromozások vonatkozásában is benyújtottnak, illetve befizetettnek kell tekinteni. A megosztásra irányuló nyilatkozat beérkezését megelőzően az eredeti lajstromozás után szabályszerűen megfizetett díj nem téríthető vissza.

(7) A megosztott védjegyoltalom megőrzi az eredeti védjegyoltalom bejelentési napját, illetve – ha van ilyen – elsőbbségi napját, valamint az igényelt szenioritás napját.

VI. CÍM

LEMONDÁS A VÉDJEGYOLTALOMRÓL, A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE ÉS A VÉDJEGY TÖRLÉSE

1. FEJEZET

Lemondás a védjegyoltalomról

50. cikk

Lemondás a védjegyoltalomról

(1) A jogosult a közösségi védjegyoltalomról lemondhat az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében.

(2) A védjegyoltalomról a jogosult a hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

(3) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett használati engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a védjegy jogosultja bizonyítja, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette; ez utóbbi bejegyzés a végrehajtási rendeletben előírt határidő lejártával tehető meg.

2. FEJEZET

A védjegyoltalom megszűnésének okai

51. cikk

A védjegyoltalom megszűnésének okai

(1) A hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján a közösségi védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha

a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát a Közösségben megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, és a jogosult a használat elmaradását kellőképpen nem igazolja; a közösségi védjegyoltalom megszűnése azonban nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem vagy viszontkereset benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot; e rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem vagy a viszontkereset benyújtását megelőző, a használat megszakítás nélküli ötéves elmulasztása időtartamának lejártakor kezdődő három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni;

b)	ha a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

c)	a védjegy a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

(2) Ha a védjegyoltalom megszűnésének oka csak a közösségi védjegy árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a megszűnés megállapításának csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

3. FEJEZET

Törlési okok

52. cikk

Feltétlen törlési okok

(1) A közösségi védjegyet a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölni kell, ha

a)	a védjegy lajstromozására a 7. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor;

b)	a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2) Ha a közösségi védjegy lajstromozására a 7. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában foglalt rendelkezések megsértésével került sor, a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés az árujegyzékben szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegyként történő lajstromozást követően folytatott használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet.

(3) Ha a törlés oka csak a közösségi védjegy árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a törlésnek csak az érintett áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában van helye.

53. cikk

Viszonylagos törlési okok

(1) A közösségi védjegyet a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölni kell

a)	a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy alapján, ha arra nézve teljesülnek a 8. cikk (1) vagy (5) bekezdésében megállapított feltételek;

b)	a 8. cikk (3) bekezdésében említett védjegy alapján, ha arra nézve teljesülnek az említett bekezdésben megállapított feltételek;

c)	a 8. cikk (4) bekezdésében említett korábbi jog alapján, ha arra nézve teljesülnek az említett bekezdésben megállapított feltételek.

(2) A közösségi védjegyet a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölni kell továbbá akkor is, ha a megjelölés használata különösen a következő korábbi jogok oltalmára irányadó nemzeti vagy közösségi jogszabályok alapján megtiltható:

a)	névhez fűződő jog;

b)	képmáshoz fűződő jog;

c)	szerzői jog;

d)	iparjogvédelmi jog.

(3) A közösségi védjegy nem törölhető, ha lajstromozásához az (1) vagy a (2) bekezdésben említett korábbi akadályozó jog jogosultja a törlési kérelem vagy a viszontkereset benyújtását megelőzően kifejezetten hozzájárult.

(4) Ha az (1) vagy a (2) bekezdésben említett korábbi jog jogosultja a közösségi védjegy törlése iránt korábban kérelmet nyújtott be, vagy védjegybitorlási perben viszontkeresetet terjesztett elő, a korábbi kérelemben vagy viszontkeresetben hivatkozott jogától eltérő másik jogára az újabb kérelemben vagy viszontkeresetben nem hivatkozhat, ha erre már a korábbi kérelemben vagy viszontkeresetben is lehetősége lett volna.

(5) Az 52. cikk (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

54. cikk

Belenyugvás

(1) Ha a közösségi védjegy jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi közösségi védjegynek a Közösségben történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi közösségi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2) Ha a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi nemzeti védjegy vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerinti más korábbi megjelölés jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi közösségi védjegynek abban a tagállamban történő használatát, amelyben a korábbi védjegy vagy a más korábbi megjelölés oltalom alatt áll, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban az őt megillető korábbi védjegyre vagy más korábbi megjelölésre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi közösségi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi közösségi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy vagy megjelölés használatával szemben, ha a későbbi közösségi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

4. FEJEZET

Jogkövetkezmények megszűnés és törlés esetén

55. cikk

Jogkövetkezmények megszűnés és törlés esetén

(1) Az oltalom megszűnésének megállapítása esetén a közösségi védjegyoltalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a megszűnés megállapítására irányuló kérelem vagy viszontkereset benyújtásától kezdődően nem fűződtek volna az e rendeletben meghatározott joghatások. A megszűnés időpontjaként a felek bármelyikének kérelmére a határozatban olyan korábbi időpont is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett.

(2) A közösségi védjegy törlése esetén a védjegyoltalom a keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik.

(3) A védjegyjogosult gondatlan vagy rosszhiszemű magatartásával okozott kár megtérítése iránti igényekre, illetve a jogalap nélküli gazdagodásra irányadó nemzeti jogszabályoktól függően az oltalom megszűnése megállapításának vagy a védjegy törlésének visszamenőleges hatálya nem érinti

a)	a bitorlás tárgyában hozott jogerős ítéletet, ha azt a megszűnést megállapító vagy a törlést kimondó határozat meghozatala előtt végrehajtották;

b)	a megszűnést megállapító vagy a törlést kimondó határozatot megelőzően megkötött és teljesedésbe ment szerződéseket; a szerződés alapján már megfizetett összegek azonban a körülmények által indokolt mértékben, méltányossági alapon visszakövetelhetők.

5. FEJEZET

A hivatal eljárása megszűnés vagy törlés esetén

56. cikk

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem

(1) A közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet nyújthat be a hivatalhoz

a)	az 51. és 52. cikk alapján bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet, amely a rá irányadó jogszabályi rendelkezések szerint saját nevében perelhet és perelhető;

b)	az 53. cikk (1) bekezdése alapján a 41. cikk (1) bekezdésében említett személy;

c)	az 53. cikk (2) bekezdése alapján az említett rendelkezés szerinti korábbi jog jogosultja vagy az, aki az érintett tagállam nemzeti jogszabályai alapján e jogok gyakorlására jogosult.

(2) A kérelmet indokolással ellátott írásbeli nyilatkozat formájában kell benyújtani. A kérelmet nem lehet benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg annak díját meg nem fizetik.

(3) A megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet el kell utasítani, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a tagállamok valamelyikének bírósága korábban már jogerős ítéletet hozott.

57. cikk

A kérelem vizsgálata

(1) A megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelem vizsgálata során a hivatal, ahányszor csak szükséges, felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a hivatal felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

(2) A közösségi védjegy jogosultja kérheti a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban félként részt vevő, korábbi közösségi védjegy jogosultjától annak igazolását, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi közösségi védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a Közösségben megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve, hogy a korábbi közösségi védjegyet a törlési kérelem benyújtásának napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ha a közösségi védjegybejelentés meghirdetésekor a korábbi közösségi védjegy lajstromozása óta legalább öt év eltelt, a korábbi védjegy jogosultjának igazolnia kell továbbá azt is, hogy a 42. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek a közösségi védjegybejelentés meghirdetésekor teljesültek. Ilyen igazolás hiányában a törlési kérelmet el kell utasítani. Ha a korábbi közösségi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.

(4) A hivatal, ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket egyezség megkötésre hívhatja fel.

(5) Ha a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelem vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a megjelölés a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében nem részesülhetett volna oltalomban, a védjegyoltalom megszűnését ezen áruk vagy szolgáltatások tekintetében meg kell állapítani, illetve a védjegyet ezen áruk vagy szolgáltatások tekintetében törölni kell. Ellenkező esetben a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet el kell utasítani.

(6) A hivatalnak a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelem tárgyában hozott határozatát annak jogerőre emelkedését követően a lajstromba be kell jegyezni.

VII. CÍM

FELLEBBEZÉS

58. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok

(1) Az elbírálók, a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály, valamint a törlési osztályok határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(2) Az olyan határozat, amellyel az eljárás a felek valamelyikének vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a határozat a külön fellebbezést megengedi.

59. cikk

Jogosultság a fellebbezésre, illetve a fellebbezési eljárásban való részvételre

Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban ügyfélként vesz részt.

60. cikk

A fellebbezés határideje és alaki követelményei

A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezés díját meg nem fizetik. A fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot a határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

61. cikk

Jogorvoslat saját hatáskörben ellenérdekű fél hiányában

(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget, feltéve, hogy a fellebbezést benyújtó fél az egyetlen fél az eljárásban.

(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkezésétől számított egy hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.

62. cikk

Jogorvoslat saját hatáskörben ellenérdekű fél esetén

(1) Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, és az a szervezeti egység, amelynek határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és alapos, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget.

(2) A jogorvoslatnak saját hatáskörben csak akkor van helye, ha a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység értesíti az ellenérdekű felet arról, hogy a fellebbezésnek saját hatáskörben kíván eleget tenni, és ahhoz az ellenérdekű fél az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül hozzájárulását adja.

(3) Ha az ellenérdekű fél a (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nyilatkozik arról, hogy nem járul hozzá a saját hatáskörben történő jogorvoslathoz, vagy e határidőn belül nem nyilatkozik, a fellebbezést haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.

(4) Ha a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkezésétől számított egy hónapon belül a fellebbezést nem találja elfogadhatónak és alaposnak, a (2) és a (3) bekezdésben említett intézkedések megtétele helyett a fellebbezést haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.

63. cikk

A fellebbezés elbírálása

(1) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e.

(2) A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács, ahányszor csak szükséges, felhívja a feleket, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a fellebbezési tanács felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.

64. cikk

A fellebbezés tárgyában hozott határozat

(1) A fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ehhez a szervezeti egységhez új eljárásra.

(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet visszautalja ahhoz a szervezeti egységhez, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, ez a szervezeti egység azonos tényállás esetén a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van.

(3) A fellebbezési tanács határozata a 65. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától, vagy ha a Bírósághoz e határidőn belül keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától hajtható végre.

65. cikk

A Bírósághoz benyújtott keresetek

(1) A fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai a Bíróság előtt keresettel támadhatók meg.

(2) A kereset hatáskör hiányára, lényeges eljárási szabálysértésre, a Szerződés vagy e rendelet, illetve az ezek alkalmazásával kapcsolatos bármely jogszabály megsértésére vagy hatáskörrel való visszaélésre alapítva indítható.

(3) A Bíróság a jogvita tárgyát képező határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.

(4) A kereset indítására a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő bármely fél jogosult, akit a határozat hátrányosan érint.

(5) A keresetet a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell a Bírósághoz benyújtani.

(6) A hivatal megteszi a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

VIII. CÍM

EGYÜTTES KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY

66. cikk

Együttes közösségi védjegy

(1) Az együttes közösségi védjegy olyan közösségi védjegy, amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. Együttes közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthat be a gyártók, az előállítók, a szolgáltatást nyújtók vagy a forgalmazók olyan szervezete, amely a rá irányadó jogszabályok szerint saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést vagy más jogügyletet köthet, perelhet és perelhető, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően az (1) bekezdésben említett együttes védjegy esetén a megjelölés oltalomban részesülhet akkor is, ha kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetéséből áll. Ebben az esetben az együttes közösségi védjegy jogosultja nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban használja a védjegyoltalom alatt álló megjelölést; a védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

(3) Az együttes közösségi védjegyre az e rendeletben foglalt rendelkezéseket a 67–74. cikkekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

67. cikk

Szabályzat az együttes védjegyhez

(1) Az együttes közösségi védjegy bejelentőjének az előírt határidőn belül be kell nyújtania a védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell az együttes közösségi védjegy használatára jogosult személyek felsorolását, a védjegyjogosult szervezetben való tagság feltételeit, valamint – ha van ilyen – a védjegy használatának feltételeit, ideértve az azok megsértése esetére kilátásba helyezett jogkövetkezményeket is. A 66. cikk (2) bekezdésében említett együttes közösségi védjegy használatára vonatkozó szabályzatban lehetővé kell tenni mindazok csatlakozását a védjegyjogosult szervezethez, akiknek árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak.

68. cikk

A bejelentés elutasítása

(1) A 36. és 37. cikkben meghatározott, a közösségi védjegybejelentés elutasításának okain túlmenően az együttes közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a bejelentés nem felel meg a 66. vagy a 67. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

(2) Az együttes közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a megjelölés az együttes közösségi védjegy jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint együttes közösségi védjegynek.

(3) A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő által a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén teljesülnek az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételek.

69. cikk

Észrevétel

A 40. cikkben említett eseteken túlmenően az ott felsorolt bármely személy, csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés nem felel meg a 68. cikkben meghatározott valamely különös oltalomképességi feltételnek.

70. cikk

A védjegy használata

Az együttes közösségi védjegy használatára jogosultak részéről történő használatot úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti az ebben a rendeletben meghatározott követelményeket, feltéve, hogy a közösségi védjegy használatára az ebben a rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek.

71. cikk

A védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

(1) Az együttes közösségi védjegy jogosultjának a használatra vonatkozó szabályzat bármely módosítása esetén be kell nyújtania a hivatalhoz a módosított szabályzatot.

(2) A módosítás nem jegyezhető be a lajstromba, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 67. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha annak következtében a 68. cikkben meghatározott kizáró ok merülne fel.

(3) A védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra a 69. cikket alkalmazni kell.

(4) E rendelet alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

72. cikk

Jogosultság bitorlási per indítására

(1) Az együttes közösségi védjegy használatára jogosult valamennyi személyre alkalmazni kell az engedélyesre a 22. cikk (3) és (4) bekezdésében irányadó rendelkezéseket.

(2) Az együttes közösségi védjegy jogosultja az együttes közösségi védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

73. cikk

Megszűnési okok

Az 51. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az együttes közösségi védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani akkor is, ha

a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a védjegynek a használati feltételekbe ütköző használata elleni fellépés érdekében, feltéve, hogy vannak ilyen feltételek, és azokat a védjegy használatára vonatkozó szabályzat – adott esetben a lajstromba bejegyzett módosításnak megfelelő formában – tartalmazza;

b)	a védjegy a védjegyjogosult általi használat következtében a 68. cikk (2) bekezdése szerint megtévesztővé vált;

a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának a lajstromba történő bejegyzésére a 71. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az érintett követelményeket a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén teljesíti.

74. cikk

Törlési okok

Az 52. és 53. cikkben említett törlési okokon túlmenően a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az együttes közösségi védjegyet akkor is törölni kell, ha lajstromozására a 68. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult az érintett követelményeket a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén teljesíti.

IX. CÍM

ELJÁRÁS

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

75. cikk

A határozatok indokolása

A hivatal határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.

76. cikk

A tényállás hivatalbóli vizsgálata

(1) A hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja. A lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban azonban a hivatal a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez kötve van.

(2) A hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.

77. cikk

Szóbeli eljárás

(1) A hivatal kezdeményezésére vagy az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére szóbeli eljárást kell lefolytatni, ha a hivatal megítélése szerint ez célszerű.

(2) Az elbíráló, a felszólalási osztály, valamint a védjegy-igazgatási és jogi osztály előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.

(3) A törlési osztály és a fellebbezési tanács előtti szóbeli eljárás – ideértve a határozat kihirdetését – nyilvános, kivéve, ha az eljáró szervezeti egység másként nem határoz arra tekintettel, hogy az eljárás nyilvánossága – különösen az eljárásban részt vevő fél számára – súlyos és indokolatlan hátrányt okozna.

78. cikk

Bizonyítás

(1) A hivatal előtti eljárásokban a bizonyítási eszközök a következők:

a)	a felek meghallgatása;

b)	a tájékoztatás adására irányuló kérelem;

c)	az okirati és tárgyi bizonyítékok bemutatása;

d)	a tanúvallomás;

e)	a szakértői vélemény;

f)	az eskü alatt tett, a megerősített vagy a nyilatkozat felvétele szerinti államban hatályos jogszabályok szerint azonos kötőerővel járó módon tett írásbeli nyilatkozat.

(2) Az eljáró szervezeti egység megbízhatja tagjainak egyikét az előterjesztett bizonyítékok vizsgálatával.

(3) Ha a hivatal szükségesnek tartja a fél, a tanú vagy a szakértő szóbeli meghallgatását, az érintett személyt az előtte való megjelenésre idézi.

(4) A feleket a tanú vagy a szakértő hivatal előtti szóbeli meghallgatásáról értesíteni kell. A felek a meghallgatáson jelen lehetnek, és a tanúhoz, illetve a szakértőhöz kérdéseket intézhetnek.

79. cikk

Kézbesítés

A hivatal az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet rendelkezései előírják, vagy a hivatal elnöke elrendeli.

80. cikk

A határozat visszavonása

(1) Ha a hivatal által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat a hivatalnak tulajdonítható nyilvánvaló eljárási hibában szenved, a hivatal gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy a jogi aktus az eljárásban részt vett fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha e fél számára a hiba nem vált nyilvánvalóvá.

(2) Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység dönt, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. A törlésről vagy a visszavonásról a lajstromba történő bejegyzés, illetve a határozathozatal napjától számított hat hónapon belül kell dönteni, a felekkel és az érintett közösségi védjegy lajstromba bejegyzett bármely jogosultjával folytatott konzultációt követően.

(3) E cikk nem érinti a felek jogát arra, hogy az 58. és a 65. cikknek megfelelően fellebbezést nyújtsanak be, továbbá annak lehetőségét sem, hogy a végrehajtási rendeletben megállapított eljárás alapján és feltételeknek megfelelően kijavítsák a hivatal határozataiban a nyelvi és a másolási hibákat, valamint a nyilvánvaló elírásokat, továbbá a védjegy lajstromozása vagy annak meghirdetése során előforduló, a hivatalnak tulajdonítható hibákat.

81. cikk

Igazolás

(1) Ha a közösségi védjegy bejelentője, jogosultja vagy az eljárásban részt vevő bármely fél annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, a hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és az akadályoztatás következtében e rendelet értelmében a mulasztás jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.

(2) A kérelmet a határidő elmulasztásának okát képező akadály elhárulásától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani. Az elmulasztott cselekményt e határidőn belül pótolni kell. A kérelem csak az elmulasztott határidő lejártát követő egy éven belül terjeszthető elő. Megújítási kérelem benyújtásának vagy a megújítás díja megfizetésének elmulasztása esetén a 47. cikk (3) bekezdésének harmadik mondatában biztosított további hat hónapos időtartamot ebből az egyéves határidőből ki kell vonni.

(3) A kérelemben meg jelölni az annak alapjául szolgáló okokat és az azt alátámasztó tényeket. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az igazolás díját meg nem fizetik.

(4) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amelynek hatáskörébe tartozik az elmulasztott cselekményről a határozat meghozatala.

(5) E cikk nem alkalmazható a (2) bekezdésben, a 41. cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint a 82. cikkben említett határidőkre.

(6) Ha a közösségi védjegy bejelentőjét vagy jogosultját jogaiba visszahelyezték, a bejelentő vagy a jogosult nem léphet fel azzal szemben, aki a közösségi védjegybejelentéssel vagy az oltalommal összefüggő jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést hordozó terméket hozott forgalomba, vagy ilyen megjelölés alatt szolgáltatást nyújtott.

(7) A (6) bekezdés hatálya alá tartozó személy a közösségi védjegy bejelentőjének vagy az oltalom jogosultjának igazolása tárgyában hozott határozatot megtámadhatja a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítés meghirdetésétől számított két hónapon belül.

(8) E cikk rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az e rendeletben meghatározott, az érintett állam hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.

82. cikk

Az eljárás folytatása

(1) A közösségi védjegy bejelentője vagy jogosultja, továbbá a hivatal előtt folyó eljárás egyéb résztvevője, aki a hivatallal szemben valamely határidőt elmulasztott, kérheti az eljárás folytatását, feltéve, hogy az erre irányuló kérelem benyújtásáig az elmulasztott cselekményt teljesíti. Az eljárás folytatása iránti kérelem az elmulasztott határidő lejártától számított két hónapon belül nyújtható be. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az eljárás folytatása után fizetendő díjat meg nem fizetik.

(2) Ez a cikk nem alkalmazható a 25. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikkben, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 33. cikk (1) bekezdésében, a 36. cikk (2) bekezdésében, a 41. cikkben, a 42. cikkben, a 47. cikk (3) bekezdésében, a 60. cikkben, a 62. cikkben, a 65. cikk (5) bekezdésében, a 81. cikkben és a 112. cikkben említett határidőkre, az e cikkben meghatározott határidőkre, illetve a végrehajtási rendeletben a 30. cikk értelmében az elsőbbség, a 33. cikk értelmében a kiállítási elsőbbség és a 34. cikk értelmében a szenioritás bejelentés benyújtását követő igénylésére megállapított határidőkre.

(3) A kérelemről az a szervezeti egység határoz, amely előtt a cselekményt elmulasztották.

(4) Ha a hivatal a kérelemnek helyt ad, a határidő elmulasztásának következményeit meg nem történtnek kell tekinteni.

(5) Ha a hivatal a kérelmet elutasítja, a díjat vissza kell téríteni.

83. cikk

Általános elvek alkalmazása

Ha e rendelet, a végrehajtási rendelet, a díjrendelet, illetve a fellebbezési tanácsok ügyrendje nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, a hivatal a tagállamokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe.

84. cikk

A díjakkal kapcsolatos követelések elévülése

(1) A hivatalnak az őt megillető díjakra vonatkozó követelései az esedékessé válás naptári évének végétől számított négy év elteltével évülnek el.

(2) A hivatallal szemben a befizetett díjaknak, illetve az előírt díjnál magasabb összegű befizetéseknek a hivatal részéről történő visszatérítésével összefüggő követelések annak az évnek a végétől számított négy év elteltével évülnek el, amelyben az igény keletkezett.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett elévülési időt az (1) bekezdés esetében a díj megfizetésére történő felszólítás, a (2) bekezdés esetében pedig az indokolással ellátott írásbeli kérelem előterjesztése megszakítja. Megszakadás esetén az elévülési idő azonnal újból megkezdődik, és legfeljebb annak az évnek az utolsó napjától számított hatodik év végéig tart, amelyben eredetileg elkezdődött, kivéve, ha ezalatt a követelést bírósági úton érvényesítik. Ez utóbbi esetben a határidő legkorábban az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított egy év elteltével jár le.

2. FEJEZET

Költségek

85. cikk

Költségek

(1) A felszólalási eljárásban, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, a törlési eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban a vesztes fél viseli az ellenérdekű felet terhelő díjakat, valamint – a 119. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül – az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő költségeket, ideértve az utazás, az önellátás, a képviselő, a tanácsadó vagy az ügyvéd költségeit, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel.

(2) Ha a felek mindegyike – egyes kérelmekben – egyaránt vesztes, illetve nyertes, vagy a méltányosság ezt kívánja, a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács a költségek viseléséről eltérően határozhat.

(3) A fél viseli az ellenérdekű felet terhelő, (1) és (2) bekezdés szerinti díjakat és költségeket, ha az eljárás az általa benyújtott közösségi védjegybejelentés, felszólalás, megszűnés megállapítására irányuló kérelem, törlési kérelem, illetve fellebbezés visszavonása, az őt megillető közösségi védjegyoltalom megújításának elmaradása vagy a közösségi védjegyoltalomról való lemondása következtében megszűnik.

(4) Ha az ügyben nem születik érdemi határozat, a költségek viseléséről a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács mérlegelés alapján dönt.

(5) Ha a felek a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács előtt a költségek viselése tárgyában az előző bekezdések rendelkezéseitől eltérő tartalmú egyezséget kötnek, az érintett szervezeti egység az egyezséget tudomásul veszi.

(6) A felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács megállapítja az előző bekezdések szerint fizetendő költségek összegét, feltéve, hogy e költségek kizárólag a hivatalnak fizetendő díjakat és a képviselet költségeit tartalmazzák. Minden egyéb esetben a fellebbezési tanács irodája, illetve a felszólalási osztály vagy a törlési osztály egy tagja kérelemre állapítja meg a fizetendő költségek összegét. A kérelem csak annak a határozatnak a jogerőre emelkedésétől számított két hónapon belül nyújtható be, amelynek tekintetében a költségek viselésének megállapítását kérték. Az így megállapított összeget a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács az előírt határidőn belül benyújtott kérelem alapján határozattal felülvizsgálhatja.

86. cikk

A költségek viselése tárgyában hozott határozatok végrehajtása

(1) A hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott jogerős határozata végrehajtható.

(2) A végrehajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályait kell alkalmazni, amelynek területén a végrehajtást foganatosítják. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva az a nemzeti hatóság rendeli el, amelyet a tagállam kormánya e célra kijelölt, és erről a hivatalt és a Bíróságot értesítette.

(3) Ha az érintett fél kérelme alapján az említett alaki követelmények teljesültek, a fél a nemzeti jogszabályokkal összhangban a végrehajtás érdekében közvetlenül az illetékes hatósághoz fordulhat.

(4) A végrehajtást kizárólag a Bíróság határozata függesztheti fel. A végrehajtás szabálytalansága miatt benyújtott panaszok elbírálása azonban az érintett tagállam bíróságainak joghatósága alá tartozik.

3. FEJEZET

A nyilvánosság és a tagállamok hatóságainak tájékoztatása

87. cikk

A közösségi védjegylajstrom

A hivatal „közösségi védjegylajstrom” elnevezéssel nyilvántartást vezet, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek bejegyzését vagy feltüntetését e rendelet, illetve a végrehajtási rendelet előírja. A lajstromot bárki megtekintheti.

88. cikk

Iratbetekintés

(1) A közösségi védjegybejelentés iratai a meghirdetést megelőzően csak a bejelentő hozzájárulásával tekinthetők meg.

(2) Aki igazolja, hogy a közösségi védjegy bejelentője úgy nyilatkozott, hogy a védjegy lajstromozását követően az abból eredő jogaira hivatkozással vele szemben fel kíván lépni, az ilyen bejelentés irataiba a meghirdetést megelőzően a bejelentő hozzájárulásának hiányában is betekinthet.

(3) A közösségi védjegybejelentés meghirdetését követően a bejelentés és az annak alapján keletkező védjegyoltalmi ügyiratok kérelemre megtekinthetők.

(4) Ha az iratbetekintésre a (2) vagy a (3) bekezdés alapján kerül sor, az akta egyes irataiba való betekintés a végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően megtagadható.

89. cikk

Időszaki kiadványok

A hivatal rendszeres időközönként kiadja

a)	a Közösségi Védjegyértesítőt, amely tartalmazza a közösségi védjegylajstromba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan egyéb adatot, amelyeknek meghirdetését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet előírja;

b)	a Hivatalos Lapot, amely a hivatal elnöke által kiadott általános jellegű közleményeket és tájékoztatást, valamint az e rendeletre vagy annak végrehajtására vonatkozó egyéb tájékoztatást tartalmazza.

90. cikk

Igazgatási együttműködés

Ha ez a rendelet vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a hivatal és a tagállamok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy az iratbetekintés lehetővé tételével. Ha a hivatal a bíróságok, az ügyészségek vagy a központi iparjogvédelmi hivatalok számára iratbetekintést engedélyez, az iratokba való betekintésre a 88. cikkben megállapított korlátozások nem vonatkoznak.

91. cikk

Kiadványok cseréje

(1) A hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai kérelemre, saját felhasználás céljából ingyenesen megküldik egymásnak kiadványaik egy vagy több példányát.

(2) A hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet.

4. FEJEZET

Képviselet

92. cikk

A képviselet általános elvei

(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel senki sem kötelezhető arra, hogy a hivatal előtti eljárásban képviselőt vegyen igénybe.

(2) A (3) bekezdés második mondatának sérelme nélkül az természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem a Közösségben van, az e rendelettel létrehozott valamennyi eljárásban – a közösségi védjegybejelentés benyújtását kivéve – a 93. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt köteles képviseletével megbízni és e képviselő útján eljárni; a végrehajtási rendelet további kivételeket is megállapíthat.

(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye a Közösségben van, a hivatal előtt alkalmazottja is képviselheti. A jogi személy e bekezdés hatálya alá tartozó alkalmazottja a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló más jogi személyeket is képviselhet, akkor is, ha ez utóbbi jogi személyek székhelye, üzleti tevékenységük fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem a Közösségben van.

(4) A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy az alkalmazottnak milyen esetben és milyen feltételekkel kell az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást benyújtania a hivatalhoz.

93. cikk

Hivatásos képviselők

(1) Természetes vagy jogi személyek hivatal előtti képviseletét kizárólag a következő személyek láthatják el:

a)	a tagállamok valamelyikében képesítéssel és a Közösségben székhellyel rendelkező ügyvéd, ha az adott tagállamban védjegyügyekben képviselőként eljárhat; vagy

b)	a hivatásos képviselő, akinek neve szerepel a hivatal által e célból vezetett jegyzékben. A végrehajtási rendelet meghatározza, hogy a képviselőnek milyen esetben és milyen feltételekkel kell az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást benyújtania a hivatalhoz.

A hivatal előtt eljáró képviselőnek az ügy irataihoz csatolandó, aláírt képviseleti meghatalmazást kell benyújtania, amelynek részletes szabályait a végrehajtási rendelet állapítja meg.

(2) A hivatásos képviselők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, ha megfelel a következő feltételeknek:

a)	a tagállamok valamelyikének állampolgára;

b)	székhelye vagy foglalkoztatásának helye a Közösségben található;

védjegyügyekben természetes és jogi személyek képviseletére jogosult a tagállamok valamelyikének központi iparjogvédelmi hivatala előtt. Ha a tagállamban az ilyen képviselet nincs külön szakképesítéshez kötve, a jegyzékbe való felvétel feltétele, hogy a kérelmező védjegyügyekben legalább öt éve rendszeresen képviseletet lásson el az említett tagállam központi iparjogvédelmi hivatala előtt. A kérelmező mentesül a gyakorlati idő igazolása alól, ha ez utóbbi tagállamban – a tagállami jogszabályokkal összhangban – a kérelmezőnek a védjegyügyekben természetes vagy jogi személyek valamely tagállambeli központi iparjogvédelmi hivatal előtti képviseletére jogosító szakképesítését elismerték.

(3) A jegyzékbe való felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatala által kiállított igazolást, amely szerint a (2) bekezdésben előírt feltételeket teljesítették.

(4) A hivatal elnöke felmentést adhat

a)	a (2) bekezdés c) pontjának második mondata alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a szükséges képesítést más módon szerezte meg;

b)	kivételes esetben a (2) bekezdés a) pontja alól.

(5) A hivatásos képviselők jegyzékéből való törlés feltételeit a végrehajtási rendelet állapítja meg.

X. CÍM

JOGHATÓSÁG ÉS ELJÁRÁS A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁKBAN

1. FEJEZET

A 44/2001/EK rendelet alkalmazása

94. cikk

A 44/2001/EK rendelet alkalmazása

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a közösségi védjegybejelentésekkel és a közösségi védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és közösségi védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a 44/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2) A 96. cikkben említett keresetekkel és igényekkel összefüggő eljárások esetén

a)	a 44/2001/EK rendelet 2. és 4. cikke, 5. cikkének 1., 3., 4. és 5. pontja és 31. cikke nem alkalmazható;

b)	a 44/2001/EK rendelet 23. és 24. cikkét az e rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében szereplő korlátozásokkal kell alkalmazni;

a 44/2001/EK rendelet II. fejezetében foglalt, a tagállamban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező személyekre vonatkozó rendelkezéseket olyan személyekre is alkalmazni kell, akik lakóhelye, illetve amelyek székhelye nem a tagállamok valamelyikében van, de a tagállamok valamelyikében telephellyel rendelkeznek.

2. FEJEZET

A közösségi védjegy bitorlásával és érvényességével összefüggő jogviták

95. cikk

Közösségi védjegybíróságok

(1) A tagállamok területükön a lehető legkorlátozottabb számban kijelölnek első- és másodfokon eljáró olyan nemzeti bíróságokat (a továbbiakban: közösségi védjegybíróság), amelyek az e rendelettel rájuk ruházott hatáskörben járnak el.

(2) A 40/94/EK rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül mindegyik tagállam közli a Bizottsággal a közösségi védjegybíróságok jegyzékét, nevük és illetékességük megjelölésével.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett jegyzék közlését követően a bíróságok számában, nevében vagy illetékességében bármilyen változás következik be, erről az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(4) A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben említett közlésről értesíti a tagállamokat, és azt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5) Mindaddig, amíg a tagállam nem közli a (2) bekezdésben előírt jegyzéket, az érintett tagállam azon bíróságainak van a 96. cikk szerinti kereset vagy kérelem alapján indult ügyekben az eljárásra a 97. cikk alapján a tagállam bíróságát megillető joghatósága, amelyeknek az adott tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyekkel összefüggő eljárásokra hatásköre és illetékessége van.

96. cikk

Joghatóság bitorlással és érvényességgel összefüggő ügyekben

A közösségi védjegybíróságnak a következő ügyekben van kizárólagos joghatósága:

a)	a közösségi védjegy bitorlásával összefüggő perek és – ha a nemzeti jog arról rendelkezik – a közösségi védjegy bitorlásának kísérletével kapcsolatos perek;

b)	a nemleges megállapításra irányuló perek, ha a nemzeti jog arról rendelkezik;

c)	a 9. cikk (3) bekezdésének második mondatában említett cselekmények eredményeként indított perek;

d)	a 100. cikk alapján a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a közösségi védjegy törlésére irányuló viszontkeresetek.

97. cikk

Nemzetközi joghatóság

(1) E rendelet rendelkezéseire és a 44/2001/EK rendeletnek a 94. cikk alapján alkalmazandó bármely rendelkezésére is figyelemmel a 96. cikkben említett keresetek és igények tárgyában az eljárást az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt, vagy ha az alperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, az alperes telephelye szerinti tagállamban kell megindítani.

(2) Ha az alperes lakóhelye vagy székhelye nem a tagállamokban van, vagy a tagállamok egyikében sem rendelkezik telephellyel, az eljárást a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt, vagy ha a felperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a felperes telephelye szerinti tagállamban kell megindítani.

(3) Ha a felperes és az alperes egyikének sincs lakóhelye vagy székhelye a tagállamokban, vagy ott egyikük sem rendelkezik telephellyel, az eljárást annak a tagállamnak a bírósága előtt kell megindítani, ahol a hivatal székhelye található.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően

a)	a 44/2001/EK rendelet 23. cikkét akkor kell alkalmazni, ha a felek megállapodnak arról, hogy az ügyben egy másik közösségi védjegybíróságnak van joghatósága;

b)	a 44/2001/EK rendelet 24. cikkét akkor kell alkalmazni, ha az alperes egy másik közösségi védjegybíróság előtt jelenik meg.

(5) A 96. cikkben említett keresetek és igények tárgyában az eljárás – a nemleges megállapításra irányuló perek kivételével – annak a tagállamnak a bírósága előtt is megindítható, ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték, illetve ahol a 9. cikk (3) bekezdésének második mondata szerinti cselekményt elkövették.

98. cikk

A joghatóság terjedelme

(1) A 97. cikk (1)–(4) bekezdése alapján joghatósággal bíró közösségi védjegybíróság joghatósággal rendelkezik

a)	a tagállamok bármelyikének területén elkövetett vagy megkísérelt védjegybitorlási cselekményekre;

b)	a tagállamok bármelyikének területén elkövetett, a 9. cikk (3) bekezdésének második mondata szerinti cselekményekre.

(2) A 97. cikk (5) bekezdése alapján joghatósággal rendelkező közösségi védjegybíróság joghatósága csak az abban a tagállamban elkövetett vagy megkísérelt cselekményekre terjed ki, ahol a bíróság székhelye van.

99. cikk

Az érvényesség vélelme – érdemi védekezés

(1) A közösségi védjegybíróság a közösségi védjegyoltalmat mindaddig érvényesnek tekinti, amíg azt az alperes az oltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt előterjesztett viszontkeresetben vitássá nem teszi.

(2) A közösségi védjegyoltalom érvényessége nem képezheti nemleges megállapítás iránt indított per tárgyát.

(3) A 96. cikk a) és c) pontjában említett perekben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy érvénytelenségére alapított, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás csak akkor fogadható el, ha az alperes arra hivatkozik, hogy a közösségi védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése megállapítható, illetve, hogy a közösségi védjegy törlésének van helye egy őt megillető korábbi jog alapján.

100. cikk

Viszontkereset

(1) A megszűnés megállapítására vagy a törlésre irányuló viszontkereset kizárólag az e rendelet szerinti megszűnési vagy törlési okokon alapulhat.

(2) A közösségi védjegybíróság a megszűnés megállapítására vagy a törlésre irányuló viszontkeresetet elutasítja, ha ugyanazon felek között ugyanazon kérdésben és jogalapon benyújtott kérelem tárgyában a hivatal korábban jogerősen döntött.

(3) Ha a viszontkeresetet olyan perben terjesztik elő, amelyben a közösségi védjegy jogosultja félként még nem vesz részt, erről őt értesíteni kell, és a perben a tagállam jogszabályaiban megállapított feltételekkel vehet részt.

(4) A közösségi védjegybíróság, amelyhez közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt viszontkeresetet nyújtottak be, tájékoztatja a hivatalt a viszontkereset benyújtásának időpontjáról. A hivatal e tényt a közösségi védjegylajstromba bejegyzi.

(5) Az 57. cikk (2)–(5) bekezdését alkalmazni kell.

(6) Ha a közösségi védjegybíróság a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt előterjesztett viszontkeresetet jogerős ítélettel érdemben elbírálta, az ítélet egy példányát megküldi a hivatalnak. Az ilyen továbbításról a felek bármelyike tájékoztatást kérhet. A hivatal a végrehajtási rendelet előírásainak megfelelően a közösségi védjegylajstromba az ítéletet bejegyzi.

(7) A közösségi védjegybíróság a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránt előterjesztett viszontkereset tárgyalásakor a közösségi védjegy jogosultjának kérelmére és a felek meghallgatását követően az eljárást felfüggesztheti, és felhívhatja az alperest, hogy az általa megjelölt határidőn belül a megszűnés megállapítására irányuló, illetve törlési kérelmet nyújtson be a hivatalhoz. Ha a kérelem benyújtására az előírt határidőn belül nem kerül sor, az eljárást folytatni kell, és a viszontkeresetet visszavontnak kell tekinteni. A 104. cikk (3) bekezdését alkalmazni kell.

101. cikk

Alkalmazandó jog

(1) A közösségi védjegybíróság e rendeletet alkalmazza.

(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet nem rendelkezik, a közösségi védjegybíróság nemzeti jogát alkalmazza, nemzetközi magánjogát is ideértve.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a közösségi védjegybíróság a székhelye szerinti államnak azokat az eljárási szabályait alkalmazza, amelyek irányadók a nemzeti védjegyekkel összefüggő azonos tárgyú perekben.

102. cikk

Jogkövetkezmények

(1) Ha a közösségi védjegybíróság úgy találja, hogy az alperes a közösségi védjegyet bitorolja, vagy azt megkísérelte, a bíróság az alperest eltiltja a közösségi védjegy bitorlásával vagy annak kísérletével összefüggő cselekmények folytatásától, kivéve, ha nyomós okból ettől eltekint. A közösségi védjegybíróság nemzeti jogszabályaival összhangban meghozza továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek az említett eltiltás végrehajtását biztosítják.

(2) A közösségi védjegybíróság minden egyéb kérdésben annak a tagállamnak a nemzeti jogát – ideértve nemzetközi magánjogát is – alkalmazza, amelyben a bitorlást elkövették, vagy megkísérelték.

103. cikk

Ideiglenes és biztosítási intézkedések

(1) A tagállami bíróságtól, ideértve a közösségi védjegybíróságot is, az érintett tagállam jogszabályai által a nemzeti védjegyek tekintetében biztosított ideiglenes intézkedések – ideértve a biztosítási intézkedést is – kérhetők a közösségi védjegybejelentés, illetve a közösségi védjegy tekintetében, még abban az esetben is, ha e rendelet értelmében az ügy érdemi elbírálására egy másik tagállam közösségi védjegybíróságának van joghatósága.

(2) A 97. cikk (1), (2), (3) vagy (4) bekezdésére alapított joghatósággal bíró közösségi védjegybíróság elrendelhet olyan ideiglenes, illetve biztosítási intézkedést is, amely a 44/2001/EK rendelet III. címe értelmében az előírt elismerési és végrehajtási eljárástól függően bármelyik tagállam területén alkalmazandó. Ilyen joghatósággal más bíróság nem rendelkezhet.

104. cikk

Kapcsolódó perek különös szabályai

(1) A 96. cikkben említett pert tárgyaló közösségi védjegybíróság a nemleges megállapításra irányuló per kivételével, vagy ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell a felek meghallgatását követően hivatalból vagy a felek egyikének kérelmére – az ellenérdekű fél meghallgatását követően – felfüggeszti az eljárást, ha a közösségi védjegy érvényessége tárgyában egy másik közösségi védjegybíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik, vagy a hivatalhoz a megszűnés megállapítására irányuló vagy törlési kérelmet nyújtottak be.

(2) A hivatal a megszűnés megállapítására irányuló vagy a törlési kérelem tárgyában folyó eljárás során a felek meghallgatását követően hivatalból vagy a felek egyikének kérelmére – az ellenérdekű fél meghallgatását követően – felfüggeszti az eljárást, ha a közösségi védjegy érvényessége tárgyában közösségi védjegybíróság előtt előterjesztett viszontkereset alapján eljárás folyik, kivéve, ha a tárgyalást nyomós okból folytatni kell. A közösségi védjegybíróság azonban az előtte folyó eljárásban részt vevő felek bármelyikének a kérelmére – az eljárásban részt vevő felek meghallgatását követően – felfüggesztheti az eljárást. A hivatal ebben az esetben folytatja az előtte felfüggesztett eljárást.

(3) Ha a közösségi védjegybíróság az eljárást felfüggeszti, a felfüggesztés időtartamára ideiglenes, illetve biztosítási intézkedést hozhat.

105. cikk

A másodfokú közösségi védjegybíróságok joghatósága – további fellebbezés

(1) A 96. cikkben említett keresetek és igények tárgyában indított perekben az elsőfokú bíróság ítéleteivel szemben fellebbezésnek van helye a másodfokú közösségi védjegybírósághoz.

(2) A másodfokú közösségi védjegybírósághoz történő fellebbezés feltételeit a bíróság székhelye szerinti tagállam nemzeti joga határozza meg.

(3) A nemzeti jog további fellebbezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell a másodfokú közösségi védjegybíróság ítéleteire.

3. FEJEZET

A közösségi védjegyekkel összefüggő egyéb jogviták

106. cikk

A nem közösségi védjegybíróságként eljáró nemzeti bíróságok joghatóságára vonatkozó kiegészítő rendelkezések

(1) Abban a tagállamban, amelynek bíróságai a 94. cikk (1) bekezdése alapján joghatósággal rendelkeznek, annak a bíróságnak van joghatósága a 96. cikkben nem említett perekre, amely az adott tagállamban a nemzeti védjegyekkel összefüggő ilyen perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) Ha a 96. cikkben nem említett, közösségi védjeggyel összefüggő perre a 94. cikk (1) bekezdése és e cikk (1) bekezdése értelmében egyetlen bíróságnak sincs joghatósága, azt a hivatal székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell lefolytatni.

107. cikk

A nemzeti bíróság kötelezettsége

A 96. cikkben nem említett, közösségi védjeggyel összefüggő perekben eljáró nemzeti bíróság a közösségi védjegyoltalmat érvényesnek tekinti.

4. FEJEZET

Átmeneti rendelkezés

108. cikk

A 44/2001/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezés

A 44/2001/EK rendelet előző cikkek alapján alkalmazandó rendelkezéseit az egyes tagállamokra olyan hatállyal kell alkalmazni, ahogyan a rendelet egyes szövegei az egyes tagállamokat az adott időpontban kötik.

XI. CÍM

A TAGÁLLAMI JOGRA GYAKOROLT HATÁSOK

1. FEJEZET

Polgári perek több védjegy alapján

109. cikk

Egyidejű és egymást követő polgári perek közösségi védjegyek és nemzeti védjegyek alapján

(1) Ha ugyanazon felek között ugyanabban a tárgyban különböző tagállamok bíróságai előtt bitorlás vagy annak kísérlete tárgyában per van folyamatban, és a bíróságok egyike a közösségi védjeggyel, a másik a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el,

az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult, joghatóságának hiányát a másik bíróság javára hivatalból megállapítja, ha az érintett védjegyek azonosak, és azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek. Az a bíróság, amelynek meg kellene állapítania joghatóságának hiányát, eljárását felfüggesztheti, ha a másik bíróság joghatóságát vitatják;

b)	az a bíróság, amelyik előtt az ügy később indult, eljárását felfüggesztheti, ha az érintett védjegyek azonosak, és hasonló árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek, illetve, ha az érintett védjegyek hasonlóak, és azonos vagy hasonló árukra vagy szolgáltatásokra érvényesek.

(2) A közösségi védjegy bitorlása tárgyában eljáró közösségi védjegybíróság a keresetet elutasítja, ha ugyanazon felek között ugyanabban a kérdésben azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényes azonos nemzeti védjegy alapján az ügy érdemében már jogerős ítéletet hoztak.

(3) A nemzeti védjegy bitorlása tárgyában eljáró bíróság a keresetet elutasítja, ha ugyanazon felek között ugyanabban a kérdésben azonos árukra vagy szolgáltatásokra érvényes azonos közösségi védjegy alapján az ügy érdemében már jogerős ítéletet hoztak.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazható az ideiglenes intézkedésekre, ideértve a biztosítási intézkedéseket is.

2. FEJEZET

A nemzeti jogszabályok alkalmazása a közösségi védjegy használatától való eltiltás végett

110. cikk

A közösségi védjegy használatától való eltiltás

(1) Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet nem érinti a 8. cikk vagy az 53. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi jogoknak a későbbi közösségi védjegy használata útján történő megsértése miatti igények érvényesítésére a tagállami jogszabályokban biztosított jogosultságot. A 8. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti korábbi jogok megsértése miatti igények azonban nem érvényesíthetők, ha a korábbi jog jogosultja az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően már nem kérheti a közösségi védjegy törlését.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet nem érinti a tagállam polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi jogszabályai, illetve a közösségi jog rendelkezései alapján a közösségi védjegy használatától való eltiltás iránti eljárásindításhoz való jogot, feltéve, hogy a nemzeti védjegy használata az adott tagállam joga vagy a közösségi jog alapján megtiltható.

111. cikk

Helyi jelentőségű korábbi jogok

(1) A kizárólag egy meghatározott területre érvényes korábbi jog jogosultja felléphet a közösségi védjegynek az azon a területen való használata ellen, ahol az ő joga védelemben részesül, feltéve, hogy az érintett tagállam jogszabályai erre lehetőséget biztosítanak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a korábbi jog jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte a közösségi védjegy használatát azon a területen, ahol joga védelemben részesül, noha tudomása volt e használatról, kivéve, ha a közösségi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(3) A közösségi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel az (1) bekezdésben említett korábbi jog gyakorlásával szemben, ha a közösségi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

3. FEJEZET

Átalakítás nemzeti védjegybejelentéssé

112. cikk

A nemzeti eljárás alkalmazására irányuló kérelem

(1) A közösségi védjegybejelentés bejelentője, illetve a közösségi védjegy jogosultja közösségi védjegybejelentésének, illetve közösségi védjegyének nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítását kérheti, feltéve, hogy

a)	a közösségi védjegybejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kell tekinteni;

b)	a közösségi védjegyoltalom megszűnik.

(2) Nincs helye átalakításnak, ha

a)	a közösségi védjegyoltalom használat hiánya miatt megszűnt, kivéve, ha abban a tagállamban, amelynek tekintetében az átalakítás iránt kérelmet nyújtottak be, a közösségi védjegynek e tagállam jogszabályai szerinti tényleges használatnak minősülő használatát már megkezdték;

b)	a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy tekintetében a lajstromozást kizáró, megszűnési vagy törlési okok állnak fenn a hivatal vagy a nemzeti bíróságok határozata alapján az abban a tagállamban való oltalomszerzés szempontjából, ahol az átalakítás iránt kérelmet nyújtottak be.

(3) A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy átalakításából származó nemzeti védjegybejelentés bejelentési napjának az érintett tagállam vonatkozásában a közösségi védjegybejelentés, illetve a közösségi védjegy bejelentési napja, illetve elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja számít, és – ha ez alkalmazható – azt megilleti a 34. vagy a 35. cikknek megfelelően igényelt szenioritás.

(4) Ha a közösségi védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, a hivatal értesíti a bejelentőt arról, hogy az értesítés kézbesítésétől számított három hónapon belül az átalakítás iránt kérelmet nyújthat be.

(5) Ha a közösségi védjegybejelentést visszavonták, vagy a közösségi védjegyoltalom a lajstromba bejegyzett lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, az átalakítás iránti kérelmet a közösségi védjegybejelentés visszavonásának vagy a közösségi védjegyoltalom megszűnésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

(6) Ha a közösségi védjegybejelentést a hivatal határozatával elutasította, vagy a közösségi védjegyoltalom a hivatal vagy a közösségi védjegybíróság határozata alapján szűnt meg, az átalakítás iránti kérelmet a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

(7) Ha a kérelmet nem nyújtják be kellő időben, a 32. cikkben említett hatály megszűnik.

113. cikk

Az átalakítás iránti kérelem benyújtása, meghirdetése és továbbítása

(1) Az átalakítás iránti kérelmet a hivatalhoz kell benyújtani, amelyben meg kell jelölni azokat a tagállamokat, amelyekben a nemzeti védjegyként való lajstromozás iránti eljárás lefolytatását kérik. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az átalakítás díját meg nem fizetik.

(2) Ha a közösségi védjegybejelentést meghirdették, az átalakításra irányuló kérelem kézhezvételét a közösségi védjegylajstromba be kell jegyezni, és az átalakításra irányuló kérelmet meg kell hirdetni.

(3) A hivatal megvizsgálja, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e rendeletben, különösen az (1) bekezdésben és a 112. cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében megállapított feltételeknek, valamint a végrehajtási rendeletben megállapított alaki feltételeknek. Ha e feltételek teljesültek, a hivatal továbbítja az átalakítás iránti kérelmet az abban megjelölt tagállamok iparjogvédelmi hivatalaihoz.

114. cikk

Az átalakítás alaki követelményei

(1) Az a központi iparjogvédelmi hivatal, amelyhez a kérelmet továbbították, a hivataltól a kérelemmel kapcsolatosan további tájékoztatást kérhet, amely lehetővé teszi a hivatal számára az átalakítás alapján keletkező nemzeti védjegyoltalom tárgyában a határozat meghozatalát.

(2) A 113. cikk alapján továbbított közösségi védjegybejelentést vagy közösségi védjegyet nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az e rendeletben vagy a végrehajtási rendeletben előírtaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.

(3) Az a központi iparjogvédelmi hivatal, amelyhez a kérelmet továbbították, megkövetelheti, hogy a kérelmező legalább két hónapos határidőn belül

a)	fizesse meg a nemzeti bejelentési díjat;

b)	nyújtsa be a kérelemnek és mellékleteinek az adott állam hivatalos nyelveinek egyikén készült fordítását;

c)	jelöljön meg kézbesítési címet az adott államban;

d)	nyújtsa be a megjelölést az adott állam által meghatározott számú példányban.

XII. CÍM

A HIVATAL

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

115. cikk

Jogállás

(1) A hivatal a Közösség szerve. A hivatal jogi személy.

(2) A hivatal a tagállamok mindegyikében a tagállami jogszabályok szerint a jogi személyek esetében lehetséges legszélesebb körű jogképességgel rendelkezik; így különösen ingó és ingatlanvagyont szerezhet, azzal rendelkezhet, pert indíthat és perelhető.

(3) A hivatalt elnöke képviseli.

116. cikk

Személyzet

(1) A hivatal személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát (a továbbiakban: személyzeti szabályzat), az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak foglalkoztatási feltételeit és az Európai Közösségek intézményei közötti megállapodások útján a személyzeti szabályzat és a foglalkoztatási feltételek hatálybaléptetésének érdekében elfogadott szabályokat kell alkalmazni, a 136. cikk fellebbezési tanács tagjaira való alkalmazásának sérelme nélkül.

(2) A 125. cikk sérelme nélkül a személyzeti szabályzat és az alkalmazottak foglalkoztatási feltételei által az egyes intézményekre átruházott hatásköröket saját személyzetének vonatkozásában a hivatal gyakorolja.

117. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet a hivatalra alkalmazni kell.

118. cikk

Felelősség

(1) A hivatal szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2) A hivatal által kötött szerződés választottbírósági kikötése alapján a határozathozatal a Bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) A szerződésen kívüli felelősség esetében – a tagállami jogszabályok közös alapelveivel összhangban – a hivatal téríti meg a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogvitákra a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(5) A hivatal alkalmazottainak a hivatallal szemben fennálló személyes felelősségére a rájuk vonatkozó személyzeti szabályzatban, illetve foglalkoztatási feltételekben megállapított rendelkezések az irányadók.

119. cikk

Nyelvek

(1) A közösségi védjegybejelentést az Európai Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani.

(2) A hivatal nyelvei az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol.

(3) A bejelentőnek meg kell jelölnie a hivatal nyelvei közül egy második nyelvet, amelynek használatát a felszólalási, a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési eljárás lehetséges nyelveként elfogadja.

Ha a bejelentést nem a hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, a hivatal gondoskodik a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő bejelentésnek a bejelentő által megjelölt nyelvre történő lefordíttatásáról.

(4) Ha a közösségi védjegy bejelentője egyedül vesz félként részt a hivatal előtt folyó eljárásban, az eljárás nyelve az a nyelv lesz, amelyen a közösségi védjegybejelentést benyújtották. Ha a bejelentés nem a hivatal nyelveinek egyikén készült, a hivatal az írásbeli közléseket a bejelentőhöz az utóbbi által a bejelentésben megjelölt második nyelven teszi meg.

(5) A felszólalást, a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelmet a hivatal nyelveinek egyikén kell benyújtani.

(6) Ha az a nyelv, amelyen az (5) bekezdésnek megfelelően a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására irányuló vagy a törlési kérelmet benyújtják, azonos azzal, amelyen a védjegybejelentést benyújtották, vagy amelyet a bejelentésben második nyelvként megjelöltek, az eljárás nyelve ez a nyelv lesz.

Ha az a nyelv, amelyen az (5) bekezdésnek megfelelően a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására irányuló vagy a törlési kérelmet benyújtják, nem azonos azzal, amelyen a védjegybejelentést benyújtották, vagy amelyet a bejelentésben második nyelvként megjelöltek, a felszólalást benyújtó, illetve a megszűnés megállapítását vagy a törlést kérő félnek saját költségén kell elkészíttetnie a felszólalás vagy a kérelem fordítását arra a nyelvre, amelyen – feltéve, hogy a hivatal nyelveinek egyike – a védjegybejelentést benyújtották, vagy amelyet a bejelentésben második nyelvként megjelöltek. A fordítást a végrehajtási rendeletben megjelölt határidőn belül kell benyújtani. Az eljárás nyelve az a nyelv lesz, amelyre a felszólalást vagy a kérelmet lefordították.

(7) A felszólalási, a megszűnés megállapítására irányuló, a törlési vagy a fellebbezési eljárásban részt vevő felek megállapodhatnak abban, hogy az eljárás nyelve az Európai Közösség egy másik hivatalos nyelve legyen.

120. cikk

Meghirdetés és bejegyzés a lajstromba

(1) A 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő közösségi védjegybejelentést és minden egyéb olyan tájékoztatást, amelynek meghirdetését e rendelet vagy a végrehajtási rendelet előírja, az Európai Közösség valamennyi hivatalos nyelvén meg kell hirdetni.

(2) A közösségi védjegylajstromba tett bejegyzést az Európai Közösség valamennyi hivatalos nyelvén be kell jegyezni.

(3) Kétség esetén a hivatal nyelvei közül az azon a nyelven készült szöveg a hiteles, amelyen a közösségi védjegybejelentést benyújtották. Ha a bejelentést az Európai Közösség olyan hivatalos nyelvén nyújtották be, amely nem a hivatal nyelveinek egyike, a bejelentő által másodikként megjelölt nyelven készült szöveg a hiteles.

121. cikk

A hivatal működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja nyújtja.

122. cikk

A törvényesség ellenőrzése

(1) A hivatal elnöke olyan aktusainak törvényességét, amelyek ellenőrzését a közösségi jog nem utalja más szerv hatáskörébe, valamint a 138. cikk alapján a hivatal mellett működő költségvetési bizottság aktusainak törvényességét a Bizottság ellenőrzi.

(2) A Bizottság elrendeli az (1) bekezdésben említett jogsértő aktus megváltoztatását vagy megsemmisítését.

(3) Bármelyik tagállam vagy az, akit az ügy közvetlenül és személyesen érint, az (1) bekezdésben említett – kifejezett vagy hallgatólagos – aktusok törvényességének kivizsgálása céljából a Bizottsághoz fordulhat. Az érintett fél az aktusról való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül fordulhat a Bizottsághoz. A Bizottság határozatát három hónapon belül hozza meg. Ha e határidőn belül nem születik határozat, a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

123. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) a hivatal birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2) Az igazgatótanács erre a rendeletre tekintettel elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(3) A hivatal által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 195. és 230. cikkének megfelelően.

2. FEJEZET

A hivatal vezetése

124. cikk

Az elnök hatásköre

(1) A hivatalt az elnök vezeti.

(2) Az elnök e célból különösen a következő feladat- és hatáskörökkel rendelkezik:

a)	megteszi a hivatal működésének biztosításához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és a közlemények közzétételét;

javaslatot tehet a Bizottságnak az e rendelet, a végrehajtási rendelet, a fellebbezési tanácsok ügyrendje, a díjrendelet és bármely más, a közösségi védjegyet érintő szabály módosítására az igazgatótanáccsal és – a díjrendelet és e rendelet költségvetési rendelkezései esetén – a költségvetési bizottsággal való egyeztetést követően;

c)	elkészíti a hivatal bevételeire és kiadásaira vonatkozó előirányzatokat, valamint végrehajtja a költségvetést;

d)	évente jelentést terjeszt a Bizottság, az Európai Parlament és az igazgatótanács elé;

e)	gyakorolja a 116. cikk (2) bekezdésében megállapított jogköröket az alkalmazottak felett;

f)	hatáskörét átruházhatja.

(3) Az elnök munkáját egy vagy több elnökhelyettes segíti. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az elnökhelyettes vagy az elnökhelyettesek egyike helyettesíti.

125. cikk

A vezető tisztviselők kinevezése

(1) A hivatal elnökét az igazgatótanács által összeállított, legfeljebb három jelöltet tartalmazó listáról a Tanács nevezi ki. Az elnököt az igazgatótanács javaslata alapján a Tanács menti fel.

(2) Az elnök megbízatása legfeljebb öt évre szól. A megbízatás megújítható.

(3) A hivatal elnökhelyettesének vagy elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére az elnökkel folytatott tanácskozást követően az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett tisztviselők felett a fegyelmi jogkört a Tanács gyakorolja.

3. FEJEZET

Az igazgatótanács

126. cikk

Megalakítás és hatáskör

(1) E rendelettel létrejön a hivatal mellett működő igazgatótanács. A költségvetési bizottság számára az 5. fejezetben biztosított hatáskörök – a költségvetési és pénzügyi ellenőrzés – sérelme nélkül az igazgatótanács hatáskörébe a következők tartoznak.

(2) Az igazgatótanács összeállítja a 125. cikkben említett jelöltek listáját.

(3) Az igazgatótanács a hivatal felelősségi körébe tartozó ügyekben az elnök részére tanácsot ad.

(4) A hivatal általi vizsgálatra vonatkozó iránymutatások elfogadását megelőzően és az e rendeletben előírt egyéb esetekben az igazgatótanács véleményét ki kell kérni.

(5) Az igazgatótanács az elnök és a Bizottság számára véleményt adhat, továbbá ha ezt szükségesnek tartja, azoktól tájékoztatást kérhet.

127. cikk

Összetétel

(1) Az igazgatótanács a tagállamok és a Bizottság egy-egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

(2) Az igazgatótanács tagjainak munkáját ügyrendjének megfelelően tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

128. cikk

Elnökség

(1) Az igazgatótanács tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az tevékenységének ellátásában akadályoztatva van.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása három évre szól. Megbízatásuk megújítható.

129. cikk

Ülések

(1) Az igazgatótanács üléseit az igazgatótanács elnöke hívja össze.

(2) Az igazgatótanács eltérő rendelkezése hiányában a hivatal elnöke részt vesz annak tanácskozásain.

(3) Az igazgatótanács évente egyszer rendes ülést tart; ezen túlmenően ülést tart elnökének kezdeményezésére, valamint a Bizottság, illetve a tagállamok egyharmadának kérelmére.

(4) Az igazgatótanács ügyrendet fogad el.

(5) Az igazgatótanács határozatait a tagállamok képviselői egyszerű többségének szavazata alapján hozza meg. A tagállamok képviselőinek háromnegyedes szavazattöbbsége szükséges azonban azoknak a határozatoknak a meghozatalához, amelyeket az igazgatótanács a 125. cikk (1) és (3) bekezdése alapján rá ruházott hatáskörben eljárva hoz. A tagállamok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(6) Az igazgatótanács üléseire megfigyelőket hívhat meg.

(7) Az igazgatótanács titkárságáról a hivatal gondoskodik.

4. FEJEZET

Az eljárások végrehajtása

130. cikk

Hatáskör

Az e rendeletben megállapított eljárásokban határozathozatalra a következők jogosultak:

a)	az elbírálók;

b)	a felszólalási osztályok;

c)	a védjegy-igazgatási és jogi osztály;

d)	a törlési osztályok;

e)	a fellebbezési tanácsok.

131. cikk

Az elbírálók

A közösségi védjegybejelentés tárgyában a határozatot a hivatal nevében az elbíráló hozza meg, ideértve a 36., 37. és 68. cikkben említett ügyeket is, kivéve, ha azok a felszólalási osztály hatáskörébe tartoznak.

132. cikk

Felszólalási osztályok

(1) A felszólalási osztály feladata a határozathozatal a közösségi védjegybejelentéssel szemben benyújtott felszólalás tárgyában.

(2) A felszólalási osztály határozatait háromtagú tanácsban hozza meg. A tagok legalább egyikének jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A végrehajtási rendeletben megállapított különleges esetekben a határozatot a tagok egyike hozza meg.

133. cikk

A védjegy-igazgatási és jogi osztály

(1) A védjegy-igazgatási és jogi osztály feladata az e rendeletben előírt olyan határozatok meghozatala, amelyek nem tartoznak az elbírálók, a felszólalási osztályok vagy a törlési osztályok hatáskörébe. Felelős különösen a közösségi védjegylajstromba tett bejegyzésekkel összefüggő határozatok meghozataláért.

(2) A védjegy-igazgatási és jogi osztály vezeti a hivatásos képviselők 93. cikkben említett jegyzékét.

(3) Az osztály határozatait tagjainak egyike hozza meg.

134. cikk

A törlési osztályok

(1) A törlési osztály feladata a határozathozatal a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítása és a közösségi védjegy törlése tárgyában.

(2) A törlési osztály határozatait háromtagú tanácsban hozza meg. A tagok legalább egyikének jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A végrehajtási rendeletben megállapított különleges esetekben a határozatot a tagok egyike hozza meg.

135. cikk

A fellebbezési tanácsok

(1) A fellebbezési tanácsok feladata az elbírálók, a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály, valamint a törlési osztályok határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.

(2) A fellebbezési tanács határozatait háromtagú tanácsban hozza meg, a tagok közül legalább kettőnek jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A végrehajtási rendeletben megállapított különleges esetekben a határozatot a fellebbezési tanács elnöke által elnökölt bővített tanács vagy a tagok egyike hozza meg, akinek jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

(3) A bővített tanács hatáskörébe tartozó különleges esetek meghatározásához figyelembe kell venni az ügy jogi nehézségét vagy jelentőségét, illetve az egyéb különleges körülményeket. Ilyen eseteket a következők utalhatnak a bővített tanács elé:

a)	a fellebbezési tanácsnak a fellebbezési tanácsok 162. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendjével összhangban felállított testülete; vagy

b)	az ügyben eljáró tanács.

(4) A bővített tanács összetételét és az elé történő utalás szabályait a fellebbezési tanácsok 162. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendjének megfelelően kell meghatározni.

(5) Az egy tag hatáskörébe tartozó különleges esetek meghatározásához figyelembe kell venni a felmerült jogi vagy tárgyi kérdések egyszerűségét, az eset korlátozott jelentőségét, illetve az egyéb különleges körülmények hiányát. Ezekben az esetekben az ügyet az egy tag hatáskörébe utaló határozatot az ügyben eljáró tanács hozza meg. A részletes szabályokat a fellebbezési tanácsok 162. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendje határozza meg.

136. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége

(1) A fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit a hivatal elnökének kinevezésére a 125. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően öt évre nevezik ki. Ezen időtartam alatt hivatalukból nem mozdíthatóak el, kivéve, ha elmozdításukat alapos ok indokolja, és a Bíróság az őket kinevező testület kérelme alapján ilyen értelmű határozatot hoz. A fellebbezési tanácsok elnökének és az egyes tanácsok elnökeinek megbízatása megújítható további öt évre vagy a nyugdíjazásig, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el.

A fellebbezési tanácsok elnöke – egyebek mellett – vezetéssel és szervezéssel összefüggő hatáskörrel rendelkezik különösen a következő feladatok ellátásában:

a)	elnöke a fellebbezési tanácsok testületének, amely a tanácsok eljárási szabályainak megállapításáért és munkájának megszervezéséért felel, és amelyről a 162. cikk (3) bekezdésében említett ügyrend rendelkezik;

b)	gondoskodik arról, hogy a testület határozatait végrehajtsák;

c)	a fellebbezési tanácsok testülete által meghatározott objektív szempontok alapján elosztja az ügyeket a tanácsok között;

d)	a költségvetési előirányzatok elkészítése céljából továbbítja a hivatal elnökének a tanácsok költségvetési igényeit.

A fellebbezési tanácsok elnöke a bővített tanács elnöke.

A részletes szabályokat a fellebbezési tanácsoknak a 162. cikk (3) bekezdésében említett ügyrendje határozza meg.

(2) A fellebbezési tanácsok tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható további öt évre vagy a nyugdíjazásig, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el.

(3) A fellebbezési tanácsok tagjai hivatalukból nem mozdíthatóak el, kivéve, ha elmozdításukat alapos ok indokolja, és a Bíróság azt követően, hogy az igazgatótanács a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára, az érintett tagot adó tanács elnökével folytatott konzultációt követően az ügyet elé utalta, ilyen értelmű határozatot hoz.

(4) A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai függetlenek. Az elnököket és tagokat a határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti.

(5) A fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és azok tagjai nem lehetnek elbírálók, illetve a felszólalási osztályok, a védjegy-igazgatási és jogi osztály vagy a törlési osztályok tagjai.

137. cikk

Kizárás és kifogás

(1) Az elbírálók, illetve a hivatalon belül létrehozott osztályok vagy a fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt az eljárásban, ha az ügyhöz személyes érdekük fűződik, vagy ha korábban valamelyik fél képviselőjeként az ügyben eljártak. A felszólalási osztályok három tagja közül kettőnek olyannak kell lennie, aki nem vett részt a bejelentés vizsgálatában. A törlési osztályok tagjai nem járhatnak el, ha a lajstromozás vagy a felszólalás tárgyában folyó eljárásban a jogerős határozat meghozatalában részt vettek. A fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt a fellebbezés elbírálásában, ha a fellebbezéssel megtámadott határozat meghozatalában részt vettek.

(2) Ha az osztály vagy a fellebbezési tanács tagja úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett vagy bármely más okból az eljárásban nem vehet részt, erről tájékoztatja az osztályt vagy a tanácsot.

(3) Az elbírálók, az osztályok vagy a fellebbezési tanácsok tagja ellen az (1) bekezdésben említett ok, vagy elfogultság gyanúja miatt bármelyik fél kifogást jelenthet be. A kifogást el kell utasítani, ha a fél úgy tett meg valamely eljárási cselekményt, hogy az annak alapját képező okról tudomása volt. A kifogás nem alapulhat az elbíráló vagy a tag állampolgárságán.

(4) Az osztály vagy fellebbezési tanács a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kifogásról az érintett tag részvétele nélkül határoz. E határozat meghozatalának céljaira azt a tagot, aki visszalépett, vagy aki ellen kifogást jelentettek be, a póttag váltja fel.

5. FEJEZET

Költségvetés és pénzügyi ellenőrzés

138. cikk

A költségvetési bizottság

(1) E rendelettel létrejön a hivatal mellett működő költségvetési bizottság. A költségvetési bizottság az e fejezetben és a 38. cikk (4) bekezdésében rá ruházott hatáskörökkel rendelkezik.

(2) A 126. cikk (6) bekezdését, a 127. és a 128. cikket, valamint a 129. cikk (1)–(4), (6) és (7) bekezdését a költségvetési bizottságra megfelelően alkalmazni kell.

(3) A költségvetési bizottság határozatait a tagállamok képviselői egyszerű többségének szavazatával hozza meg. A tagállamok képviselőinek háromnegyedes szavazattöbbsége szükséges azonban azoknak a határozatoknak a meghozatalához, amelyeket a költségvetési bizottság a 38. cikk (4) bekezdése, a 140. cikk (3) bekezdése és a 143. cikk alapján rá ruházott hatáskörben eljárva hoz. A tagállamok mindegyik esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.

139. cikk

Költségvetés

(1) A hivatal bevételi és kiadási előirányzatait pénzügyi évenként kell elkészíteni, és azokat a hivatal költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év a naptári évnek felel meg.

(2) A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3) Az egyéb bevételi források sérelme nélkül a bevételek a díjrendeletek alapján fizetendő díjak teljes összegéből, az Európai Közösségeket megjelölő nemzetközi lajstromozás tekintetében az e rendelet 140. cikkében említett, a Madridi Jegyzőkönyv szerinti díjak teljes összegéből és a Madridi Jegyzőkönyv részes feleinek kifizetett más összegekből, az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás tekintetében a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (10) 106c. cikkében említett, a genfi szöveg értelmében fizetendő díjak teljes összegéből és a genfi szöveg részes feleinek kifizetett más összegekből, valamint az Európai Közösségek általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának külön megnevezésében szereplő, szükséges mértékű támogatásból állnak.

140. cikk

A költségvetés elkészítése

(1) Az elnök évente elkészíti a hivatal következő évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előirányzatokat, és azt legkésőbb minden év március 31-ig a létszámtervvel együtt megküldi a költségvetési bizottság részére.

(2) Ha a költségvetés közösségi támogatást irányoz elő, a költségvetési bizottság azt haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak, amely azt továbbítja a Közösségek költségvetési hatóságának. A Bizottság az előirányzathoz alternatív előirányzattal együtt véleményt csatolhat.

(3) A költségvetést a költségvetési bizottság fogadja el, amely tartalmazza a hivatal létszámtervét. Ha a költségvetési előirányzatok a Közösségek költségvetéséből folyósítandó támogatást tartalmaznak, a hivatal költségvetését szükség szerint módosítani kell.

141. cikk

Audit és ellenőrzés

(1) A hivatalon belül létre kell hozni a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően végrehajtandó belső audit feladatkörét. A belső auditort az elnök nevezi ki, a belső auditor neki tartozik felelősséggel a hivatali költségvetés rendszere és végrehajtási eljárása megfelelő működésének ellenőrzése tekintetében.

(2) A belső auditor tanácsot ad az elnöknek a kockázatkezeléssel kapcsolatos kérdésekben azáltal, hogy független véleményt nyilvánít az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről, továbbá ajánlásokat tesz a műveletek végrehajtási feltételeinek javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítása céljából.

(3) A belső auditor feladatai ellátására alkalmas belső ellenőrzési rendszerek és eljárások bevezetéséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős.

142. cikk

Az éves mérleg vizsgálata

(1) Az elnök legkésőbb minden év március 31-ig továbbítja a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a költségvetési bizottságnak és a Számvevőszéknek az előző pénzügyi év bevételeinek és kiadásainak mérlegét. A Számvevőszék a mérleget a Szerződés 248. cikkének megfelelően vizsgálja meg.

(2) A költségvetési bizottság teljesítettnek nyilvánítja a hivatal elnökének feladatát a költségvetés végrehajtása tekintetében.

143. cikk

Pénzügyi szabályzat

A költségvetési bizottság az Európai Közösségek Számvevőszékével és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően belső pénzügyi szabályzatot fogad el, amely különösen a hivatal költségvetésének elkészítésére és végrehajtására szolgáló eljárást határozza meg. Amennyiben az a hivatal sajátos jellegével összeegyeztethető, a pénzügyi szabályzat a Közösség által létrehozott más szervek tekintetében elfogadott pénzügyi szabályzatokon alapul.

144. cikk

A díjrendelet

(1) A díjrendelet különösen a díjak összegét és befizetésük módját határozza meg.

(2) A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen a hivatal költségvetési egyensúlyának biztosításához.

(3) A díjrendeletet a 163. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni és módosítani.

XIII. CÍM

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSA

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

145. cikk

A rendelkezések alkalmazása

Ha e cím eltérően nem rendelkezik, e rendeletet és annak végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Madridi Jegyzőkönyv) alapján benyújtott, közösségi védjegybejelentésre vagy közösségi védjegyre alapított nemzetközi bejelentésekre (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés), valamint a védjegy Európai Közösségre kiterjedő oltalmának a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: nemzetközi iroda) által vezetett nemzetközi lajstromba (a továbbiakban: nemzetközi lajstrom) történő bejegyzésére.

2. FEJEZET

Nemzetközi lajstromozás közösségi védjegybejelentés és közösségi védjegy alapján

146. cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtása

(1) A Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke szerinti – közösségi védjegybejelentésre vagy közösségi védjegyre alapított – nemzetközi bejelentést a hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Ha a nemzetközi bejelentést a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozását megelőzően nyújtják be, a bejelentőnek meg kell jelölnie, hogy a nemzetközi lajstromozást a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy alapján kéri-e. Ha a nemzetközi lajstromozást a közösségi védjegy lajstromozásától függően kérik, a nemzetközi bejelentés hivatalhoz való beérkezése napjának a közösségi védjegy lajstromozásának napját kell tekinteni.

147. cikk

A nemzetközi bejelentés alaki és tartalmi kellékei

(1) A nemzetközi bejelentést az Európai Közösség hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani a hivatal által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon. A bejelentőnek a nemzetközi bejelentés benyújtásakor tett eltérő rendelkezése hiányában a hivatal a kapcsolatot a formanyomtatvány szerinti bejelentésben használt nyelven tartja a bejelentővel.

(2) Ha a nemzetközi bejelentést olyan nyelven nyújtják be, amely nem a Madridi Jegyzőkönyv által meghatározott nyelvek egyike, a bejelentőnek a második nyelvet az említett nyelvek közül kell megjelölnie. A hivatal ez utóbbi nyelven továbbítja a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodához.

(3) Ha a nemzetközi bejelentést a Madridi Jegyzőkönyvnek a nemzetközi bejelentések benyújtására meghatározott nyelveitől eltérő nyelven nyújtják be, a bejelentő benyújthatja az árujegyzék arra a nyelvre történő fordítását, amelyen a nemzetközi bejelentést a (2) bekezdés alapján továbbítják a Nemzetközi Irodához.

(4) A hivatal a nemzetközi bejelentést haladéktalanul továbbítja a Nemzetközi Irodához.

(5) A nemzetközi bejelentés benyújtásáért a hivatalhoz díjat kell fizetni. A 146. cikk (2) bekezdésének második mondatában említett esetben a díj a közösségi védjegy lajstromozásának napján esedékes. Az előírt díj megfizetéséig a bejelentés nem tekinthető benyújtottnak.

(6) A nemzetközi bejelentésnek meg kell felelnie a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek.

148. cikk

Az ügyiratokba és a lajstromba történő bejegyzés

(1) A közösségi védjegybejelentésre alapított nemzetközi lajstromozás napját és a lajstromszámot a bejelentés ügyirataiban fel kell jegyezni. Ha a bejelentés alapján a közösségi védjegyet lajstromozzák, a nemzetközi lajstromozás napját és a lajstromszámot be kell jegyezni a lajstromba.

(2) A közösségi védjegyre alapított nemzetközi lajstromozás napját és a lajstromszámot a lajstromba be kell jegyezni.

149. cikk

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem

A Madridi Jegyzőkönyv 3c. cikkének (2) bekezdése szerinti, a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtható a hivatal útján. A kérelmet azon a nyelven kell benyújtani, amelyen a nemzetközi bejelentést a 147. cikk szerint benyújtották.

150. cikk

Nemzetközi díjak

A nemzetközi irodához a Madridi Jegyzőkönyv alapján fizetendő díjakat közvetlenül a nemzetközi irodához kell megfizetni.

3. FEJEZET

Az Európai Közösséget megjelölő bejelentés alapján történő nemzetközi lajstromozás

151. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásnak – a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése, illetve a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Európai Közösségre történő utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3c. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott napjától – ugyanaz a hatálya, mint a közösségi védjegybejelentésnek.

(2) Ha a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem közöltek elutasításról szóló értesítést, vagy az ilyen elutasítást visszavonták, az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozással az (1) bekezdésben említett naptól kezdődően ugyanolyan hatályú oltalom keletkezik, mint a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozásával.

(3) A 9. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a közösségi védjegybejelentés meghirdetésén az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás adatainak a 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetését, a közösségi védjegy lajstromozásának meghirdetésén pedig a 152. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetést kell érteni.

152. cikk

Meghirdetés

(1) A hivatal meghirdeti az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napját, illetve az utólagos kiterjesztés Madridi Jegyzőkönyv 3c. cikkének (2) bekezdése szerinti napját, a nemzetközi bejelentés benyújtásának nyelvét és a bejelentő által megjelölt második nyelvet, a nemzetközi lajstromszámot és a lajstromozásnak a nemzetközi iroda hivatalos lapjában való közzétételének napját, a megjelölést és az igényelt áruosztályok számát.

(2) Ha a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem közöltek értesítést az Európai Közösségre kiterjedő oltalom elutasításáról, vagy az elutasítást visszavonták, a hivatal a nemzetközi lajstromszámmal együtt ezt a tényt és – indokolt esetben – az ilyen lajstromozás nemzetközi iroda hivatalos lapjában való közzététele napját meghirdeti.

153. cikk

Szenioritás

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi bejelentés bejelentője a nemzetközi bejelentésben – a 34. cikknek megfelelően – igényelheti a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is – szenioritását.

(2) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás jogosultja a lajstromozás 152. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetése napjától kezdődően – a 35. cikknek megfelelően – a hivatalnál igényelheti a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyet is – szenioritását. A hivatal erről megfelelően értesíti a nemzetközi irodát.

154. cikk

A feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálat

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozást a közösségi védjegybejelentésekkel azonos módon feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálatnak kell alávetni.

(2) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasítása előtt lehetőséget kell adni a nemzetközi lajstromozás jogosultjának arra, hogy az Európai Közösségre kiterjedő oltalomról lemondjon, azt korlátozza, illetve észrevételeit előterjessze.

(3) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasítása a közösségi védjegybejelentés elutasításának helyébe lép.

(4) Ha e cikk alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalmat jogerős határozattal elutasítják, vagy a nemzetközi lajstromozás jogosultja a (2) bekezdés alapján lemondott az Európai Közösségre kiterjedő oltalomról, a hivatal visszatéríti a nemzetközi lajstromozás jogosultjának az egyedi díj végrehajtási rendeletben megállapított részét.

155. cikk

Kutatás

(1) Ha a hivatalt értesítik arról, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az Európai Közösségre, közösségi kutatási jelentést készít a 38. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2) Ha a hivatalt értesítik arról, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom kiterjed az Európai Közösségre, a hivatal annak másolatát haladéktalanul megküldi minden olyan tagállam központi iparjogvédelmi hivatala részére, amely a 38. cikk (2) bekezdésének megfelelően a hivatallal közölte, hogy saját védjegylajstroma alapján kutatást végez.

(3) A 38. cikk (3)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) Az Európai Közösségre kiterjedő oltalom 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetéséről a hivatal értesíti a közösségi kutatási jelentésben megjelölt korábbi közösségi védjegyek és közösségi védjegybejelentések jogosultjait.

156. cikk

Felszólalás

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozással szemben – a meghirdetett közösségi védjegybejelentésekkel azonos módon – felszólalásnak van helye.

(2) A felszólalást a 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetés napjától számított hat hónapos határidő lejártát követő három hónapon belül kell benyújtani. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.

(3) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasítása a közösségi védjegybejelentés elutasításának helyébe lép.

(4) Ha e cikk alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalmat jogerős határozattal elutasítják, vagy a nemzetközi lajstromozás jogosultja e cikk alapján a határozat jogerőre emelkedését megelőzően lemondott az Európai Közösségre kiterjedő oltalomról, a hivatal visszatéríti a nemzetközi lajstromozás jogosultjának az egyedi díj végrehajtási rendeletben megállapított részét.

157. cikk

A közösségi védjegy helyébe lépő nemzetközi lajstromozás

A hivatal kérelemre a lajstromba bejegyzi, hogy a közösségi védjegy helyébe a Madridi Jegyzőkönyv 4a. cikke szerinti nemzetközi lajstromozás lépett.

158. cikk

A nemzetközi lajstromozás érvénytelenítése

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás tekintetében érvénytelenítésnek van helye.

(2) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás érvénytelenítése iránti kérelmen az 51. cikk szerinti megszűnésmegállapítási kérelmet, illetve az 52. és az 53. cikk szerinti törlési kérelmet kell érteni.

159. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé vagy a tagállamok megjelölésévé

(1) Ha a nemzetközi lajstromozásból eredő, az Európai Közösséget megjelölő oltalmat elutasítják vagy az megszűnik, a nemzetközi lajstromozás jogosultja kérheti az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítását

a)	nemzeti védjegybejelentéssé a 112., 113. és 114. cikknek megfelelően; vagy

a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1891. április 14-én, Madridban elfogadott – felülvizsgált és módosított – Madridi Megállapodásban (a továbbiakban: a Madridi Megállapodás) részes tagállamot megjelölő bejelentéssé, feltéve, hogy az átalakítás iránti kérelem benyújtásának napján e tagállam közvetlenül megjelölhető a Madridi Jegyzőkönyv vagy a Madridi Megállapodás alapján. A 112., 113. és 114. cikket alkalmazni kell.

(2) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származó nemzeti védjegybejelentés vagy a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállamot megjelölő bejelentés bejelentési napjának az érintett tagállam tekintetében a nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napja vagy az oltalom – nemzetközi lajstromozást követő – utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3c. cikkének (2) bekezdése szerinti napja, illetve az elsőbbség napja számít, és – ha ez alkalmazható – azt megilleti a 153. cikknek megfelelően az ezen állam védjegye alapján igényelt szenioritás.

(3) Az átalakítás iránti kérelmet meg kell hirdetni.

160. cikk

A nemzetközi lajstromozás tárgyát képező megjelölés használata

A 15. cikk (1) bekezdésének, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a lajstromozás napján a 152. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetés napját kell érteni az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás tárgyát képező megjelölés Közösségben történő tényleges használatának kezdete szempontjából.

161. cikk

Átalakítás

(1) A (2) bekezdés kivételével a közösségi védjegybejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a nemzetközi lajstromozásnak a Madridi Jegyzőkönyv 9d. cikke alapján közösségi védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre.

(2) Ha az átalakítás iránti kérelmet az Európai Közösséget megjelölő olyan nemzetközi lajstromozás tekintetében nyújtották be, amely adatainak meghirdetésére a 152. cikk (2) bekezdése alapján sor került, a 37–42. cikk nem alkalmazható.

XIV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

162. cikk

Közösségi végrehajtási rendelkezések

(1) E rendelet végrehajtásának szabályait végrehajtási rendeletben kell megállapítani.

(2) Az előző cikkekben megállapított díjakon túl további díjak állapíthatók meg a következő esetekben, a végrehajtási rendeletben előírt részletes szabályoknak megfelelően:

a)	a lajstromozási díj késedelmes megfizetése;

b)	a védjegyokirat másolatának kiadása;

c)	a használati engedély vagy a közösségi védjegy tekintetében fennálló más jog bejegyzése;

d)	a használati engedély vagy a közösségi védjegybejelentés tekintetében fennálló más jog bejegyzése;

e)	a használati engedély vagy más jog bejegyzésének törlése;

f)	a közösségi védjegy lajstromozott alakjának módosítása;

g)	a lajstromkivonat kiadása;

h)	az iratokba való betekintés;

i)	az ügyiratok másolatainak kiadása;

j)	a bejelentés hiteles másolatainak kiadása;

k)	az ügyiratokban szereplő adatok közlése;

l)	a visszatérítendő eljárási költségek megállapításának felülvizsgálata.

(3) A végrehajtási rendeletet és a fellebbezési tanácsok ügyrendjét a 163. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni és módosítani.

163. cikk

Bizottság létrehozása és a végrehajtási rendeletek elfogadására vonatkozó eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság, nevezetesen a hivatali díjakkal, a végrehajtási szabályokkal és a Belső Piaci Harmonizációs hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárásával foglalkozó bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

164. cikk

Összeegyeztethetőség más közösségi jogszabályokkal

E rendelet nem érinti az 510/2006/EK rendeletet és különösen annak 14. cikkét.

165. cikk

A Közösség bővítésével összefüggő rendelkezések

(1) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia (a továbbiakban: új tagállam(ok)) csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozás napját megelőzően lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek a tagállamoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.

(2) A csatlakozás napján folyamatban lévő eljárás tárgyát képező bejelentésbe foglalt közösségi védjegy lajstromozása nem utasítható el a 7. cikk (1) bekezdésében felsorolt egyetlen feltétlen elutasítási ok miatt sem, ha ezek az okok kizárólag az új tagállamok csatlakozása miatt válnának alkalmazandóvá.

(3) Amennyiben a közösségi védjegy lajstromozása iránti bejelentést a csatlakozás napját megelőző hat hónapon belül nyújtották be, a 41. cikk alapján felszólalást lehet előterjeszteni, ha egy korábbi védjegyet vagy a 8. cikk értelmében vett más jogot a csatlakozást megelőzően szereztek meg valamelyik új tagállamban, feltéve, hogy a jogszerzés jóhiszeműen történt, és az új tagállamban a korábbi védjegy vagy más korábbi jog bejelentési napja vagy – ahol alkalmazandó – elsőbbségi időpontja vagy a jogszerzés időpontja megelőzi a bejelentett közösségi védjegy bejelentésének időpontját vagy – ahol alkalmazandó – elsőbbségi időpontját.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi védjegyet nem lehet érvénytelennek nyilvánítani

a)	az 52. cikk alapján, ha az érvénytelenségi ok kizárólag az új a tagállam csatlakozása miatt válna alkalmazandóvá;

b)	az 53. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, ha a korábbi nemzeti jogot az új tagállamban a csatlakozás napja előtt lajstromozták, jelentették be vagy szerezték meg.

(5) Az (1) bekezdésben említett közösségi védjegy használatát a 110. és 111 cikk alapján meg lehet tiltani, ha a csatlakozás napja előtt az ennél korábbi védjegyet vagy az ennél korábbi más jogot az új tagállamban jóhiszeműen lajstromoztatták, jelentették be vagy szerezték meg; vagy, ahol alkalmazandó, az elsőbbség időpontja megelőzi ezen állam csatlakozásának napját.

166. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. mellékletben felsorolt aktusokkal módosított 40/94/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

167. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A tagállamok a 40/94/EK rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül megteszik a 95. és a 114. cikk végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. LANGER

(1) HL C 146. E., 2008.6.12., 79. o.

(2) HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

(3) Lásd az I. mellékletet.

(4) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(7) HL L 110., 2001.4.20., 28. o.

(8) HL L 125., 2001.5.5., 15. o.

(9) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(10) HL L 3., 2002.1.5., 1. o.

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és annak módosításai

(a 166. cikkben említett módosítások)

A Tanács 40/94/EK rendelete (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.)
A Tanács 3288/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 83. o.)
A Tanács 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.)	Kizárólag a III. melléklet 48. pontja
A Tanács 1653/2003/EK rendelete (HL L 245., 2003.9.29., 36. o.)
A Tanács 1992/2003/EK rendelete (HL L 296., 2003.11.14., 1. o.)
A Tanács 422/2004/EK rendelete (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.)
A Tanács 1891/2006/EK rendelete (HL L 386., 2006.12.29., 14. o.)	Kizárólag az 1. cikk
A 2003. évi csatlakozási okmány II. mellékletének 4 (C)(I) pontja (HL L 236., 2003.9.23., 342. o.)
A 2005. évi csatlakozási okmány III. mellékletének 1.I. pontja (HL L 157., 2005.6.21., 231. o.)

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

40/94/EK rendelet	Ez a rendelet
1–14. cikk	1–14. cikk
15. cikk, (1) bekezdés	15. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
15. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető szavak
15. cikk, (2) bekezdés, a) pont	15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont
15. cikk, (2) bekezdés, b) pont	15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont
15. cikk, (3) bekezdés	15. cikk, (2) bekezdés
16–36. cikk	16–36. cikk
37. cikk	—
38. cikk	37. cikk
39. cikk	38. cikk
40. cikk	39. cikk
41. cikk	40. cikk
42. cikk	41. cikk
43. cikk	42. cikk
44. cikk	43. cikk
44a. cikk	44. cikk
45–48. cikk	45–48. cikk
48a. cikk	49. cikk
49. cikk	50. cikk
50. cikk	51. cikk
51. cikk	52. cikk
52. cikk	53. cikk
53. cikk	54. cikk
54. cikk	55. cikk
55. cikk	56. cikk
56. cikk	57. cikk
57. cikk	58. cikk
58. cikk	59. cikk
59. cikk	60. cikk
60. cikk	61. cikk
60a. cikk	62. cikk
61. cikk	63. cikk
62. cikk	64. cikk
63. cikk	65. cikk
64. cikk	66. cikk
65. cikk	67. cikk
66. cikk	68. cikk
67. cikk	69. cikk
68. cikk	70. cikk
69. cikk	71. cikk
70. cikk	72. cikk
71. cikk	73. cikk
72. cikk	74. cikk
73. cikk	75. cikk
74. cikk	76. cikk
75. cikk	77. cikk
76. cikk	78. cikk
77. cikk	79. cikk
77a. cikk	80. cikk
78. cikk	81. cikk
78a. cikk	82. cikk
79. cikk	83. cikk
80. cikk	84. cikk
81. cikk	85. cikk
82. cikk	86. cikk
83. cikk	87. cikk
84. cikk	88. cikk
85. cikk	89. cikk
86. cikk	90. cikk
87. cikk	91. cikk
88. cikk	92. cikk
89. cikk	93. cikk
90. cikk	94. cikk
91. cikk	95. cikk
92. cikk	96. cikk
93. cikk	97. cikk
94. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak	98. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak
94. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés	98. cikk, (1) bekezdés, a) pont
94. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés	98. cikk, (1) bekezdés, b) pont
94. cikk, (2) bekezdés	98. cikk, (2) bekezdés
95. cikk	99. cikk
96. cikk	100. cikk
97. cikk	101. cikk
98. cikk	102. cikk
99. cikk	103. cikk
100. cikk	104. cikk
101. cikk	105. cikk
102. cikk	106. cikk
103. cikk	107. cikk
104. cikk	108. cikk
105. cikk	109. cikk
106. cikk	110. cikk
107. cikk	111. cikk
108. cikk	112. cikk
109. cikk	113. cikk
110. cikk	114. cikk
111. cikk	115. cikk
112. cikk	116. cikk
113. cikk	117. cikk
114. cikk	118. cikk
115. cikk	119. cikk
116. cikk	120. cikk
117. cikk	121. cikk
118. cikk	122. cikk
118a. cikk	123. cikk
119. cikk	124. cikk
120. cikk	125. cikk
121. cikk, (1) és (2) bekezdés	126. cikk, (1) és (2) bekezdés
121. cikk, (3) bekezdés	—
121. cikk, (4) bekezdés	126. cikk, (3) bekezdés
121. cikk, (5) bekezdés	126. cikk, (4) bekezdés
121. cikk, (6) bekezdés	126. cikk, (5) bekezdés
122. cikk	127. cikk
123. cikk	128. cikk
124. cikk	129. cikk
125. cikk	130. cikk
126. cikk	131. cikk
127. cikk	132. cikk
128. cikk	133. cikk
129. cikk	134. cikk
130. cikk	135. cikk
131. cikk	136. cikk
132. cikk	137. cikk
133. cikk	138. cikk
134. cikk	139. cikk
135. cikk	140. cikk
136. cikk	141. cikk
137. cikk	142. cikk
138. cikk	143. cikk
139. cikk	144. cikk
140. cikk	145. cikk
141. cikk	146. cikk
142. cikk	147. cikk
143. cikk	148. cikk
144. cikk	149. cikk
145. cikk	150. cikk
146. cikk	151. cikk
147. cikk	152. cikk
148. cikk	153. cikk
149. cikk	140. cikk
150. cikk	155. cikk
151. cikk	156. cikk
152. cikk	157. cikk
153. cikk	158. cikk
154. cikk	159. cikk
155. cikk	160. cikk
156. cikk	161. cikk
157. cikk, (1) bekezdés	162. cikk, (1) bekezdés
157. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	162. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
157. cikk, (2) bekezdés, 2. pont	162. cikk, (2) bekezdés, a) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 3. pont	162. cikk, (2) bekezdés, b) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 5. pont	162. cikk, (2) bekezdés, c) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 6. pont	162. cikk, (2) bekezdés, d) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 7. pont	162. cikk, (2) bekezdés, e) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 8. pont	162. cikk, (2) bekezdés, f) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 9. pont	162. cikk, (2) bekezdés, g) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 10. pont	162. cikk, (2) bekezdés, h) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 11. pont	162. cikk, (2) bekezdés, i) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 12. pont	162. cikk, (2) bekezdés, j) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 13. pont	162. cikk, (2) bekezdés, k) pont
157. cikk, (2) bekezdés, 14. pont	162. cikk, (2) bekezdés, l) pont
157. cikk, (3) bekezdés	162. cikk, (3) bekezdés
158. cikk	163. cikk
159. cikk	164. cikk
159a. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	165. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés
159a. cikk, (4) bekezdés, kezdőszavak	165. cikk, (4) bekezdés, kezdőszavak
159a. cikk, (4) bekezdés, első francia bekezdés	165. cikk, (4) bekezdés, a) pont
159a. cikk, (4) bekezdés, második francia bekezdés	165. cikk, (4) bekezdés, b) pont
159a. cikk, (5) bekezdés	165. cikk, (5) bekezdés
—	166. cikk
160. cikk, (1) bekezdés	167. cikk, (1) bekezdés
160. cikk, (2) bekezdés	167. cikk, (2) bekezdés
160. cikk, (3) és (4) bekezdés	—
—	I. melléklet
—	II. melléklet