22.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/74


A TANÁCS 2009/158/EK IRÁNYELVE

(2009. november 30.)

a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az átláthatóság és az ésszerűség érdekében az említett irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A baromfi élőállatként és a keltetőtojás állati termékként szerepel a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek listáján.

(3)

A baromfitermelés ésszerű fejlődésének és ezzel összefüggésben a szektor növekvő termelékenységének biztosítása érdekében meg kell határozni bizonyos állat-egészségügyi szabályokat a közösségi szinten a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozóan.

(4)

A baromfitenyésztés és -tartás a mezőgazdasági szektor részét képezi. Az jövedelemforrást jelent a mezőgazdasággal foglalkozó népesség egy része számára.

(5)

A Közösségen belüli baromfi- és keltetőtojás-kereskedelem ösztönzésének érdekében az egyes tagállamok állat-egészségügyi feltételei között nem állhatnak fenn egyenlőtlenségek.

(6)

A Közösségen belüli kereskedelem harmonikus fejlődésének érdekében a harmadik országokból történő behozatal szabályozása érdekében egy közösségi rendszert kell létrehozni.

(7)

Ezen irányelv rendelkezései főszabály szerint nem vonatkoznak a kereskedelem különös eseteire, úgymint a kiállításokra, a bemutatókra és a versenyekre.

(8)

Tekintettel a modern baromfitartás jellegére, a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmének harmonikus fejlődését legjobban a telepek folyamatos ellenőrzésével lehet elősegíteni.

(9)

A tagállamok illetékes hatóságainak feladata az ezen irányelvben megállapított feltételeknek megfelelő telep engedélyezése, illetve a feltételek betartásának biztosítása.

(10)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet), 2007. október 22-i 1234/2007/EKtanácsi rendelet (4) rendelkezik a tojás- és a baromfihús-ágazat termékeire vonatkozó forgalmazási előírásokról. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 617/2008/EK bizottsági rendelet (5) megállapítja az említett rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazásának, és különösen a telepek azonosítószámmal való ellátásának, valamint a keltetőtojások forgalmazásának részletes szabályait. Gyakorlati megfontolásokból a telepek azonosítására és a keltetőtojások jelölésére ugyanezen kritériumokat indokolt alkalmazni ezen irányelvben is.

(11)

A tagállamoknak kell kijelölniük a nemzeti referencialaboratóriumokat és biztosítaniuk kell valamennyi szükséges adatot és frissítést. A tagállamoknak ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenniük más tagállamok és a nyilvánosság számára.

(12)

A baromfinak és a keltetőtojásnak a Közösségen belüli kereskedelemben való részvételéhez, a fertőző betegségek szétterjedésének elkerülése érdekében meg kell felelnie bizonyos állat-egészségügyi követelményeknek.

(13)

Ugyanezen okból meg kell határozni a szállítási feltételeket.

(14)

A Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy jóváhagyjon bizonyos további kiegészítő követelményeket egy adott tagállam bizonyos baromfibetegségek leküzdésének terén tett előrehaladása figyelembevételével, feltéve, hogy e követelmények semmiképpen sem lépik túl az adott tagállam által nemzeti szinten alkalmazott követelményeket. Ebben az összefüggésben kívánatosnak bizonyulhat a baromfiállományt sújtó betegségek vonatkozásában az egyes tagállamok vagy azok egyes régiói státusának megállapítása.

(15)

A Közösségen belüli, nagyon kis mennyiségű kereskedelmi tranzakciók esetében – gyakorlati megfontolásokból – nem lehet az összes közösségi követelményt alkalmazni, bizonyos alapvető szabályokat mindazonáltal mégis be kell tartani.

(16)

Az előírt követelmények betartásának érdekében gondoskodni kell hatósági állatorvos által kibocsátott, a baromfit és a keltetőtojást a rendeltetési helyig kísérő állat- egészségügyi bizonyítványról.

(17)

Egy adott rendeltetési tagállam által végrehajtandó ellenőrző vizsgálatok és a bevezetendő védintézkedések megszervezése és utólagos felülvizsgálata tekintetében figyelembe kell venni – a belső piac létrehozására tekintettel – a belső piac megvalósításának céljával meghatározott, az élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvben (6) megállapított általános szabályozást.

(18)

Rendelkezni kell a Bizottság által a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködésben végrehajtandó ellenőrzésekről.

(19)

A harmadik országokból történő behozatalra alkalmazandó közösségi intézkedések meghatározása szükségessé teszi egy olyan lista összeállítását, amely azon harmadik országokat vagy harmadik országok meghatározott területeit tartalmazza, ahonnan baromfit vagy keltetőtojást lehet behozni.

(20)

Az országok kiválasztásának olyan általános szempontokon kell alapulnia, mint a baromfi- és az egyéb állatállomány egészségi állapota, az állat-egészségügyi szolgálat szervezettsége és jogosítványai, valamint az adott államban hatályos egészségügyi szabályozás.

(21)

Emellett, a baromfi és a keltetőtojás behozatala nem engedélyezhető azokból az országokból, amelyek a közösségi állatállományra veszélyt jelentő fertőző baromfibetegségekkel fertőzöttek, vagy az ilyen betegségektől túlságosan rövid ideje mentesültek.

(22)

A harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó általános feltételeket ki kell egészíteni az adott ország állat-egészségügyi állapotának figyelembevétele alapján megállapított speciális feltételekkel.

(23)

A baromfi és a keltetőtojás behozatalára vonatkozó, szabványosított formájú bizonyítvány hatékony eszköz annak igazolására, hogy a közösségi szabályokat betartották. E szabályok speciális, a harmadik országtól függően változó rendelkezéseket tartalmazhatnak. Ezt figyelembe kell venni a bizonyítvány szabványosított formájának meghatározásakor.

(24)

A Bizottság állat-egészségügyi szakértőinek kell felelőseknek lenniük azért, hogy a harmadik országokban e szabályokat betartsák.

(25)

A behozatal során végrehajtott ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a baromfi és a keltetőtojás eredetére és egészségi állapotára.

(26)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a baromfi és a keltetőtojás Közösség területére történő beérkezésekor, valamint rendeltetési helyükre történő szállításakor valamennyi, a közegészség és az állatok egészségének megóvása érdekében szükséges intézkedést meghozzanak, beleértve a levágást és a megsemmisítést is.

(27)

A baromfitartás technológiájának állandó fejlődése szükségessé teszi a baromfibetegségek ellenőrzése terén alkalmazott módszerek rendszeres változtatását.

(28)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(29)

Ez az irányelv nem érinti a VI. melléklet B. részében említett irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1)   Ezen irányelv a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmét és azok harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételeket határozza meg.

(2)   Ezen irányelv nem vonatkozik a kiállításokra, bemutatókra és versenyekre szánt baromfira.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a „hatósági állatorvos” és a „harmadik ország” fogalma az egyes élő patás állatok Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségen történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 26-i 2004/68/EK (8) tanácsi irányelvben szereplő hatósági állatorvos és harmadik ország fogalmának felel meg.

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

„baromfi”: tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly, és laposmellű futómadár (Ratitae) amelyet tenyésztés, hústermelés vagy étkezésitojás-termelés vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából fogságban nevelnek vagy tartanak;

2.

„keltetőtojás”: baromfi által tojt, keltetésre szánt tojás;

3.

„naposcsibe”: minden 72 óránál fiatalabb baromfi, amelyet még nem etettek meg; a pézsmakacsa (Cairina moschata) és keresztezései azonban már ez idő alatt is etethetők;

4.

„tenyészbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb, keltetőtojás termelésére szánt baromfi;

5.

„haszonbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb, hústermelés és/vagy étkezésitojás-termelés vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt, fogságban nevelt baromfi;

6.

„vágóbaromfi”: a beérkezés után – amilyen gyorsan csak lehetséges – azonnal, de legkésőbb 72 órán belül levágásra közvetlenül a vágóüzembe küldött baromfi;

7.

„állomány”: valamennyi azonos egészségi állapotú, azonos helyen vagy azonos elkerített területen tartott, egy járványügyi egységet képező baromfi. Istállózott baromfinál e fogalom alá tartozik az ugyanabban a légtérben elhelyezett valamennyi madár;

8.

„gazdaság”: tenyész- vagy haszonbaromfi nevelésére vagy tartására használt létesítmény, amely telepet is magában foglalhat;

9.

„telep”: olyan létesítmény vagy a létesítmény egy része, amely egyetlen helyen található, és a következő tevékenységekre használják:

a)

tenyésztelep: olyan létesítmény, amelyben tenyészbaromfi nevelésének céljából keltetőtojás előállítása folyik;

b)

szaporítótelep: olyan létesítmény, amelyben haszonbaromfi nevelésének céljából keltetőtojás előállítása folyik;

c)

nevelőtelep:

i.

tenyészbaromfi-nevelő telep, ahol a tenyészbaromfit a szaporodási érettség elérését megelőzően nevelik;

vagy

ii.

haszonbaromfi-nevelő telep, ahol a haszonbaromfit a tojásrakási érettség elérését megelőzően nevelik;

d)

baromfikeltető állomás: olyan létesítmény, amelyben a tojások keltetése és a bujtatás folyik, és naposcsibét forgalmaz:

10.

„felhatalmazott állatorvos”: olyan, az illetékes állat-egészségügyi hatóság által a hatóság felelősségére kijelölt állatorvos, aki az ezen irányelvben meghatározott ellenőrzéseket egy adott telepen végrehajtja;

11.

„engedélyezett laboratórium”: olyan, valamely tagállam területén elhelyezkedő, az illetékes állat-egészségügyi hatóság által engedélyezett laboratórium, amely a hatóság felelősségére az ezen irányelvben meghatározott diagnosztikai vizsgálatokat végzi;

12.

„állat-egészségügyi vizsgálat”: hatósági vagy felhatalmazott állatorvos által végzett, egy telep teljes baromfiállományának egészségügyi állapotát illető ellenőrzési célú látogatás;

13.

„bejelentési kötelezettség alá eső betegség”: az V. mellékletben felsorolt betegség;

14.

„kitörés”: az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelvben meghatározott kitörés (9);

15.

„karanténállomás”: olyan létesítmény, ahol a baromfiállományt teljes elkülönítésben és más baromfiállományokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezéstől mentesen tartják, hogy lehetővé váljon az V. mellékletben felsorolt betegségek megállapítására irányuló hosszú távú megfigyelés és vizsgálat végrehajtása;

16.

„kényszervágás”: a teljes fertőzött vagy fertőzésgyanús baromfiállománynak és minden baromfiterméknek valamennyi állat-egészségügyi védintézkedés betartása mellett végrehajtott megsemmisítése.

II. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI KERESKEDELEM SZABÁLYAI

3. cikk

(1)   A tagállamok 1991. július 1-jéig beterjesztik a Bizottsághoz nemzeti intézkedési tervüket annak biztosítása érdekében, hogy a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelme céljából létesült telepek megfeleljenek a II. mellékletben meghatározott engedélyezési szabályoknak.

A Bizottság megvizsgálja a terveket. A 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a terveket jóváhagyhatja vagy – a jóváhagyás megadása előtt – módosíthatja és kiegészítheti.

(2)   A 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az ezen cikk második albekezdésével összhangban jóváhagyott tervhez kapcsolódó módosítások vagy kiegészítések:

a)

engedélyezhetők az érintett tagállam kérésére annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a helyzetnek az adott tagállamban bekövetkezett változását, vagy

b)

követelhetők annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a betegségmegelőzés és a betegségek elleni küzdelem módszereiben bekövetkezett fejlődést.

4. cikk

Valamennyi tagállam kijelöl egy nemzeti referencialaboratóriumot, amely felelős az ezen irányelvben meghatározott diagnosztikai módszerek összehangolásáért és a területén található engedélyezett laboratóriumok használatáért.

A tagállamok a nemzeti referencialaboratóriumok részletes adatait, valamint az azokban a későbbiek során bekövetkező bármilyen változást elérhetővé teszik a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

E cikk egységes alkalmazására vonatkozóan részletes szabályok fogadhatók el a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

5. cikk

A Közösségen belüli kereskedelem céljára:

a)

a keltetőtojásnak, a naposcsibének, a tenyészbaromfinak és a haszonbaromfinak eleget kell tennie a 6., 15., 18. és 20. cikkben meghatározott feltételeknek. Meg kell felelniük a 16. és 17. cikk alapján meghatározott valamennyi feltételnek is.

Ezen túlmenően:

i.

a keltetőtojásnak meg kell felelnie a 8. cikkben meghatározott feltételeknek;

ii.

a naposcsibének meg kell felelnie a 9. cikkben megállapított feltételeknek;

iii.

a tenyész- és a haszonbaromfinak meg kell felelnie a 10. cikkben meghatározott feltételeknek;

b)

a vágóbaromfinak meg kell felelnie a 11., 15., 18. és 20. cikkben meghatározott feltételeknek, valamint a 16. és 17. cikk alapján meghatározott feltételeknek;

c)

a vadállomány frissítésére szánt baromfinak (a naposcsibét is beleértve) meg kell felelnie a 12., 15., 18. és 20. cikkben meghatározott feltételeknek, valamint a 16. és a 17. cikk alapján meghatározott feltételeknek;

d)

a Finnországba és Svédországba szánt baromfinak a szalmonella tekintetében meg kell felelnie a 13. cikkben meghatározott feltételeknek.

6. cikk

A keltetőtojásnak, naposcsibének, a tenyészbaromfinak és a haszonbaromfinak:

a)

olyan telepről kell származnia, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

az illetékes hatóság által a II. melléklet I. fejezetében megállapított szabályoknak megfelelően van engedélyezve és azonosítószámmal van ellátva;

ii.

a kiszállítás idején semmilyen, baromfira vonatkozó állat-egészségügyi korlátozás hatálya alá nem esik;

iii.

nem helyezkedhet el olyan területen, amely állat-egészségügyi okok miatt a közösségi jogszabályok szerint korlátozó intézkedések hatálya alatt áll valamely olyan betegség kitörése következtében, amelyre a baromfi fogékony.

b)

olyan állományból kell származnia, amely a kiszállítás időpontjában fertőző baromfibetegségnek sem klinikai tüneteit, sem annak gyanúját nem mutatja.

7. cikk

A tagállamok összeállítják, és naprakészen tartják a 6. cikk a) pontja i. alpontjával összhangban engedélyezett telepek, valamint azok azonosítószámának jegyzékét, és elérhetővé teszik azt a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

E cikk egységes alkalmazására vonatkozóan részletes szabályok fogadhatók el a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

8. cikk

(1)   A kiszállítás időpontjában a keltetőtojásnak:

a)

olyan állományból kell származnia,

i.

amelyet hat hétnél hosszabb ideig a 6. cikk a) pontjának i. alpontjában említettek szerint egy vagy több közösségi telepen tartottak;

ii.

amelyet amennyiben vakcináztak, a vakcinázás a III. melléklet szerinti vakcinázási feltételek mellett történt;

iii.

amely:

hatósági vagy felhatalmazott állatorvos által végzett állat-egészségügyi vizsgálaton esett át a kiszállítást megelőző 72 órán belül, és a vizsgálat idején fertőző betegségnek sem klinikai tüneteit, sem annak gyanúját nem mutatta, vagy

hatósági, illetve felhatalmazott állatorvos által végzett rendszeres havi ellenőrzésen esett át, és a legutóbbi vizsgálat a kiszállítást megelőző 31 napon belül történt. Ha ezt a lehetőséget választják, a hatósági, illetve a felhatalmazott állatorvosnak át kell vizsgálnia az állomány egészségi állapotát tükröző nyilvántartásokat, és az állomány mellett a kiszállítást megelőző 72 órában szolgálatot teljesítő személy által megadott aktuális információk alapján fel kell mérnie az állomány aktuális egészségi állapotát. Ha a nyilvántartások vagy egyéb információk betegség gyanújára adnak okot, az állománynak olyan hatósági, illetve felhatalmazott állatorvos által végzett állat-egészségügyi vizsgálaton kell korábban átesnie, amely kizárja a fertőző baromfibetegség lehetőségét;

b)

a 617/2008/EK rendelet szerinti jelöléssel kell rendelkeznie;

c)

a hatósági állatorvos utasításának megfelelő fertőtlenítésen kellett átesnie.

(2)   Ha a keltetőtojást előállító állományban a keltetési idő alatt tojás útján átvihető fertőző baromfibetegségek lépnek fel, akkor erről értesíteni kell az érintett baromfikeltető állomást, az állomásért és a származási állományért felelős hatóságokat.

9. cikk

A naposcsibék:

a)

keltetésének a 6. és 8. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő keltetőtojásokból kell történnie;

b)

vakcinázás esetén meg kell, hogy feleljenek a III. mellékletben előírt vakcinázási feltételeknek;

c)

a szállítás idején nem adhatnak okot betegség gyanújára a II. melléklet II. B. 2. g) és h) alpontja alapján.

10. cikk

A kiszállítás idején a tenyészbaromfinak és a haszonbaromfinak:

a)

a keltetés óta vagy hat hétnél tovább egy vagy több, a 6. cikk a) pontjának i. alpontjában említett közösségi telepen kellett tartózkodnia;

b)

vakcinázás esetén meg kell felelnie a III. mellékletben előírt vakcinázási feltételeknek;

c)

hatósági, illetve felhatalmazott állatorvos által végzett vizsgálatnak kellett lennie alávetve a kiszállítást megelőző 48 órán belül, és a vizsgálat idején fertőző baromfibetegségnek sem klinikai tüneteit, sem annak gyanúját nem mutathatta.

11. cikk

A kiszállítás időpontjában a vágóbaromfinak olyan gazdaságból kell származnia:

a)

amelyben a kikelésétől kezdve vagy több mint 21 napja tartózkodott;

b)

amely nem esik semmilyen, baromfira vonatkozó állat-egészségügyi korlátozás hatálya alá;

c)

ahol a hatósági vagy felhatalmazott állatorvos által a kiszállítást megelőző öt napon belül azon az állományon végrehajtott vizsgálat, amelyhez a levágásra szánt szállítmány tartozik, az állományban fertőző baromfibetegségnek sem klinikai tüneteit, sem annak gyanúját nem mutatta;

d)

amely nem olyan területen helyezkedik el, amely állat-egészségügyi okok miatt a közösségi jogszabályok szerint korlátozó intézkedések hatálya alatt áll valamely olyan betegség kitörése következtében, amelyre a baromfi fogékony.

12. cikk

(1)   Kiszállításkor a 72 órásnál idősebb, a szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt baromfinak olyan gazdaságból kell származnia:

a)

ahol azokat kikelésüktől kezdve vagy 21 napnál hosszabb ideig tartották, és ahol a kiszállítást megelőző két héten belül nem kerültek érintkezésbe újonnan érkezett baromfival;

b)

amely nem esik semmilyen, baromfira vonatkozó állat-egészségügyi korlátozás alá;

c)

ahol a hatósági, illetve felhatalmazott állatorvos által a kiszállítást megelőző 48 órán belül azon az állományon végrehajtott vizsgálat, amelyből a kiszállítás történik, az állományban fertőző baromfibetegségnek sem klinikai tüneteit, sem annak gyanúját nem mutatta;

d)

amely nem olyan területen helyezkedik el, amely állat-egészségügyi okok miatt a közösségi jogszabályok szerint tiltó intézkedések hatálya alatt áll valamely olyan betegség kitörése következtében, amelyre a baromfi fogékony.

(2)   A 6. cikket az (1) bekezdésben említett baromfira nem kell alkalmazni.

13. cikk

(1)   A szalmonella tekintetében és a II. melléklet III. fejezetének A. pontjában nem említett szerotípusokra tekintettel, a Finnországba és Svédországba irányuló, vágóbaromfi-szállítmányokat a származási hely szerinti létesítményben végzett mintavételes mikrobiológiai vizsgálatnak kell alávetni a Finnországba és Svédországba szállítandó vágóbaromfinak a származási üzemben vett minta útján történő mikrobiológiai vizsgálata szabályainak megállapításáról szóló 1995. június 22-i 95/410/EK tanácsi határozatnak (10) megfelelően.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok hatókörét és az elfogadandó módszereket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságvéleménye, illetve a Finnország és Svédország által a Bizottságnak benyújtandó operatív program alapján kell meghatározni.

(3)   A (1) bekezdésben említett vizsgálatot a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően e programmal egyenértékűnek elismert programok hatálya alá tartozó gazdaságokból származó vágóbaromfik esetében nem kell elvégezni.

14. cikk

(1)   Az 5–11. és a 18. cikk követelményei nem vonatkoznak a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére 20-nál kevesebb egységből álló szállítmányok esetén, feltéve, hogy azok megfelelnek e cikk (2) bekezdésének.

(2)   Az (1) bekezdésben említett baromfinak és keltetőtojásnak a kiszállítás idején olyan állományból kell származnia, amely:

a)

a Közösség területén volt a keltetés óta vagy legalább három hónapja;

b)

a kiszállítás idején nem mutatta egyetlen fertőző baromfibetegség klinikai tünetét sem;

c)

vakcinázás esetén megfelel a III. mellékletben előírt vakcinázási feltételeknek;

d)

nem esik semmilyen baromfira vonatkozó állat-egészségügyi korlátozás hatálya alá;

e)

nem olyan területen helyezkedik el, amely állat-egészségügyi okok miatt a közösségi jogszabályok szerint korlátozó intézkedések hatálya alatt áll valamely olyan betegség kitörése következtében, amelyre a baromfi fogékony.

A kiszállítást megelőző egy hónapon belül lefolytatott szerológiai teszt során a szállítmányban lévő valamennyi egyednek Salmonella pullorum-mal és Salmonella gallinarum-mal szemben termelt ellenanyagokra nézve a II. melléklet III. fejezete értelmében negatív eredményt kell adnia. Keltetőtojás és naposcsibe esetén a származási állományt a kiszállítás előtti három hónapon belül olyan szerológiai vizsgálatnak kell alávetni, amely a Salmonella pullorum és a Salmonella gallinarum 5 %-os előfordulási gyakoriságát 95 %-os biztonsággal kimutatja.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a laposmellű futómadarakat vagy a laposmellű futómadarak keltetőtojásait tartalmazó szállítmányokra.

15. cikk

(1)   Azon baromfi- és keltetőtojás-szállítmányok esetében, amelyeket a Newcastle-betegség ellen vakcinázó tagállamból vagy a tagállamok egyes régióiból a (2) bekezdéssel összhangban megállapított minősítésű tagállamba vagy tagállam valamely régiójába szántak, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)

a keltetőtojásnak olyan állományból kell származnia, amely:

i.

nem vakcinázott, vagy

ii.

inaktív oltóanyaggal vakcinázott, vagy

iii.

élő oltóanyaggal vakcinázott, feltéve, hogy a vakcinázás legalább 30 nappal a keltetőtojás begyűjtése előtt történt;

b)

a naposcsibéket – beleértve a vadállományok feltöltésére szánt csibéket – nem lehet Newcastle-betegség ellen vakcinázni, és azoknak:

i.

az a) pontban meghatározott feltételeket kielégítő keltetőtojásokból kell származniuk,

ii.

olyan baromfikeltető állomásról kell származniuk, amelyben az alkalmazott módszerek lehetővé teszik, hogy az ilyen tojásokat az a) pontban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tojásoktól teljesen eltérő időben és helyen keltessék;

c)

a tenyész- és haszonbaromfit:

i.

tilos Newcastle-betegség ellen vakcinázni, és

ii.

a kiszállítás előtt 14 napig hatósági állatorvosi felügyelet alatt álló telepen vagy karanténállomáson elkülönítve kell tartani. Ezzel összefüggésben a származási telepen vagy – adott esetben – karanténállomáson a kiszállítást megelőző 21 napban Newcastle-betegség ellen vakcinázott baromfit nem tarthattak és a szállítmányhoz nem tartozó baromfi sem kerülhetett be ez idő alatt a telepre vagy a karanténállomásra; továbbá semmilyen vakcinázást sem végezhettek a karanténállomásokon, és

iii.

a kiszállítást megelőző 14 napban – a Newcastle-betegség antitestjeinek kimutatása érdekében – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján elfogadott részletes szabályokkal összhangban reprezentatív szerológiai tesztnek vetették alá;

d)

a vágóbaromfinak olyan állományból kell származnia, amelyet:

i.

amennyiben a Newcastle-betegség ellen nem vakcináztak, megfelel a c) pont iii. alpontjában meghatározott követelményeknek,

ii.

amennyiben vakcináztak, a kiszállítást megelőző 14 napban – reprezentatív mintavétel során – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályoknak megfelelően a Newcastle-betegség vírusának kimutatását célzó vizsgálaton esett át.

(2)   Ha egy tagállam vagy egy tagállam egy vagy több régiója Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezettnek kívánja magát nyilváníttatni, a 16. cikk (1) bekezdésében említett programot terjeszthet elő.

A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által előterjesztett programokat. A programokat a 16. cikk (1) bekezdésében leírt szempontok alapján, a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. Minden olyan általános vagy különös biztosíték, amelyet a Közösségen belüli kereskedelemben megkövetelhetnek, ugyanezen eljárás szerint határozható meg.

Ha egy tagállam vagy egy tagállam régiója úgy ítéli meg, hogy a Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett státust elérte, kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz, hogy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján állapítsák meg számára a Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett státust.

Egy tagállam vagy régió Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett státusának megállapításához a 17. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat és különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a)

a baromfik Newcastle-betegség elleni vakcinázását – a postagalamboknak a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló 1992. július 14-i 92/66/EGK tanácsi irányelv (11) 17. cikkének (3) bekezdésében említett kötelező vakcinázásának kivételével – a megelőző 12 hónapon belül nem engedélyezték;

b)

a tenyészbaromfi-állományokat a Newcastle-betegség jelenlétének megállapítása céljából évente legalább egyszer – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján elfogadott részletes szabályoknak megfelelően – szerológiai vizsgálat alá kell vetni;

c)

a gazdaságokban nem lehet olyan baromfi, amelyet a megelőző 12 hónap során Newcastle-betegség ellen vakcináztak, kivéve a 92/66/EGK irányelv 17. cikke (3) bekezdésének megfelelően vakcinázott postagalambokat.

(3)   A Bizottság a Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett státust a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással felfüggesztheti abban az esetben, ha

a)

súlyos, ellenőrzés alatt nem tartható Newcastle-betegség járvány tör ki; vagy

b)

megszüntették azokat a jogi korlátozásokat, amelyek tiltották a Newcastle-betegség elleni rutinvakcinázáshoz való rendszeres visszatérést.

16. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállam olyan betegségre vonatkozó önkéntes vagy kötelező programot állít vagy állított össze, amely betegségre a baromfi fogékony, a programot a Bizottság elé terjesztheti, különösen kiemelve az alábbiakat:

a)

a betegség elterjedése a tagállam területén;

b)

a program létrehozásának okai, figyelembe véve a betegség jelentőségét és a program várható költség-haszon viszonyait;

c)

a földrajzi terület, ahol a programot végrehajtják;

d)

a baromfitelepeken alkalmazandó minősítési kategóriák, az egyes kategóriákban teljesítendő szabványok és az alkalmazandó vizsgálati eljárások;

e)

a program ellenőrzési eljárásai;

f)

az abban az esetben alkalmazandó intézkedések, amennyiben egy telep – bármely okból – elveszti a minősítését;

g)

az abban az esetben végrehajtandó intézkedések, amennyiben a program rendelkezéseivel összhangban végrehajtott vizsgálatok pozitívnak bizonyulnak.

(2)   A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által benyújtott programokat. A programokat – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – az (1) bekezdésben említett szempontok alapján jóváhagyják. Bármilyen további, a Közösségen belüli kereskedelemben megkövetelhető általános vagy különleges biztosítékot ugyanezen eljárással összhangban határoznak meg. E biztosítékok nem lehetnek szigorúbbak a tagállam által a saját területén alkalmazottaknál.

(3)   A tagállamok által benyújtott programok a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók vagy egészíthetők ki. A már engedélyezett programok és az e cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott biztosítékok módosításai és kiegészítései ugyanezen eljárás szerint engedélyezhetők.

17. cikk

(1)   Amennyiben egy tagállam a területét vagy területének egy részét mentesnek tekinti valamely olyan betegségtől, amelyre a baromfi fogékony, a Bizottsághoz megfelelő bizonyító dokumentációt nyújt be, különösen kiemelve az alábbiakat:

a)

a betegség jellege és előfordulása, illetve lefolyása a tagállam területén;

b)

az ellenőrző vizsgálatok eredményei, amelyek alapjául a szerológiai, mikrobiológiai vagy patológiai vizsgálatok és a betegség illetékes hatóság felé történő bejelentési kötelezettsége szolgál;

c)

a végrehajtott ellenőrzés időtartama;

d)

adott esetben a betegség elleni vakcinázás tilalmának időtartama és a tilalom által érintett földrajzi terület;

e)

annak igazolására tett intézkedések, hogy a szóban forgó terület a betegségtől mentes marad.

(2)   A Bizottság megvizsgálja a tagállam által benyújtott dokumentációkat. A Közösségen belüli kereskedelemben megkövetelhető kiegészítő – általános vagy különös – biztosítékokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhatók meg. E biztosítékok nem lehetnek szigorúbbak a tagállam által a saját területén alkalmazottaknál.

(3)   Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az (1) bekezdésben meghatározott körülményekben bekövetkezett bármely változásról. A (2) bekezdés alapján meghatározott biztosítékok – az értesítés alapján – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók vagy visszavonhatók.

18. cikk

(1)   Naposcsibét és keltetőtojást a következő módon kell szállítani:

a)

egy még nem használt, e célra tervezett eldobható dobozban, amelyet csak egyszer használnak fel, és utána megsemmisítenek; vagy

b)

valamennyi újrafelhasználást megelőzően fertőtlenített, többször használatos dobozban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett doboznak minden esetben:

a)

csak ugyanarról a telepről származó, ugyanahhoz a fajhoz, kategóriához és fajtához tartozó baromfitól származó naposcsibét vagy keltetőtojást szabad tartalmaznia;

b)

jelölésében tartalmaznia kell:

i.

a származási tagállamot és régiót;

ii.

a származási telepnek a II. melléklet I. fejezetének 2. pontja szerinti engedélyezési számát;

iii.

az egyes dobozokban található csibék vagy tojások számát;

iv.

azt a baromfifajt, amelyhez a csibék vagy tojások tartoznak.

(3)   A naposcsibéket vagy keltetőtojásokat tartalmazó dobozok szállításkor megfelelő tárolóedényekbe csoportosíthatók. Az ilyen módon csoportosított dobozok számát és a (2) bekezdés b) pontjában említett jelöléseket fel kell tüntetni a tárolóedényeken.

(4)   A tenyész- és haszonbaromfit olyan rekeszekben vagy ketrecekben kell szállítani:

a)

amelyek csak ugyanazon fajhoz, kategóriához és típushoz tartozó és ugyanazon telepről származó baromfit tartalmaznak;

b)

amelyeken feltüntették a származási telep – II. melléklet I. fejezetének 2. pontja által meghatározott – engedélyezési számát.

(5)   A tenyész- és haszonbaromfit és a naposcsibéket haladéktalanul a rendeltetési telepre kell szállítani anélkül, hogy – az ezen irányelvben megállapított követelményeknek megfelelő tenyész- és haszonbaromfi, illetve naposcsibe kivételével – azok más élő madarakkal érintkezésbe kerülnének.

A vágóbaromfit haladéktalanul a rendeltetési vágóhídra kell szállítani anélkül, hogy – az ezen irányelvben megállapított követelményeknek megfelelő vágóbaromfi kivételével – azok más élő madarakkal érintkezésbe kerülnének.

A szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt baromfit haladéktalanul rendeltetési helyükre kell szállítani, anélkül hogy más baromfival – az ezen irányelvben leírt feltételeknek megfelelő, szárnyasvad-állomány utánpótlására szánt baromfi kivételével – érintkezésbe kerülnének.

(6)   A rekeszeknek, ketreceknek és a szállítóeszközöknek olyan kialakításúaknak kell lenniük, hogy:

a)

megakadályozzák az ürülék elszóródását, és a legkisebbre csökkentsék a toll elhullását a szállítás során;

b)

lehetővé tegyék a baromfi megtekintését;

c)

lehetővé tegyék a tisztítást és a fertőtlenítést.

(7)   A szállítóeszközöket, valamint a – többször használatos – tárolóedényeket, rekeszeket, ketreceket az érintett tagállam illetékes hatóságai által adott utasításokkal összhangban be- és kirakodás előtt tisztítani és fertőtleníteni kell.

19. cikk

A 18. cikk (5) bekezdésében említett baromfit nem lehet madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött területen keresztül szállítani, kivéve a főútvonalon vagy vasúton történő szállítást.

20. cikk

A tagállamok közötti kereskedelemben a baromfit és a keltetőtojást a rendeltetési helyre történő szállítás idejére el kell látni állat- egészségügyi bizonyítvánnyal, amely:

a)

a IV. mellékletben meghatározott és az állatok és az állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos harmonizált bizonyítványminta és ellenőrzési jelentés elfogadásáról szóló, 2004. március 30-i 599/2004/EK bizottsági rendelet (12) szerint kitöltött megfelelő mintával megegyezik;

b)

amelyen szerepel a hatósági állatorvos aláírása;

c)

a berakodás napján a feladó tagállam és a rendeltetési tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein került kiállításra;

d)

öt napig érvényes;

e)

egyetlen lapból áll;

f)

alapvetően egyetlen címzett számára készül;

g)

olyan pecséttel és aláírással látták el, amelynek színe a bizonyítvány betűinek színétől eltér.

21. cikk

A rendeltetési tagállamok – a Szerződés általános rendelkezéseinek megfelelően – általános vagy meghatározott esetekre szóló korlátozott hozzájárulást adhatnak a feladási tagállamok számára, amellyel engedélyezik a baromfi és a keltetőtojás behozatalát a területükre a 20. cikkben meghatározott bizonyítvány nélkül is.

III. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOKBÓL TÖRTÉNŐ BEHOZATAL SZABÁLYAI

22. cikk

A Közösségbe behozott baromfinak és keltetőtojásnak meg kell felelnie a 23–26. cikkben meghatározott feltételeknek.

23. cikk

(1)   A baromfinak és a keltetőtojásnak a Bizottság által a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban összeállított listán szereplő harmadik országból vagy a harmadik ország egy részéből kell származnia. Ez a lista a 33. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kiegészíthető vagy módosítható.

(2)   Annak eldöntésekor, hogy egy harmadik ország vagy annak egy része felvehető-e az (1) bekezdésben említett listára, különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)

egyrészt a baromfi, a többi háziállat és a vadon élő állatok egészségi állapota a harmadik országban, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre, másrészt pedig az adott államban fennálló környezeti állapot egészségügyi vonatkozásaira annak érdekében, hogy a tagállamok lakosságának és állatállományának egészségére vonatkozó esetleges veszélyek elkerülhetők legyenek;

b)

a harmadik ország által adott, a területén előforduló fertőző állatbetegségek, különösen az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) listáján szereplő betegségekre vonatkozó információszolgáltatás rendszeressége és gyorsasága;

c)

az érintett országban elfogadott, az állatbetegségek megelőzését és leküzdését szolgáló szabályok;

d)

az érintett ország állat-egészségügyi szolgálatának felépítése és hatásköre;

e)

a fertőző állatbetegségek megelőzését és leküzdését célzó intézkedések szervezettsége és végrehajtása;

f)

az érintett ország által az ezen irányelvben meghatározott előírásokkal kapcsolatban nyújtható biztosítékok;

g)

a hormonokra és szermaradványokra vonatkozó közösségi szabályoknak való megfelelés.

(3)   Az (1) bekezdésben említett listát és annak bármilyen módosítását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

24. cikk

(1)   A baromfinak és a keltetőtojásnak olyan harmadik országokból kell származnia:

a)

amelyekben a madárinfluenza és a Newcastle-betegség a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelv (13), illetve a 92/66/EGK tanácsi irányelv értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség;

b)

amelyek madárinfluenzától és Newcastle-betegségtől mentesek,

vagy

amelyek – bár nem mentesek a fenti betegségektől – a 2005/94/EK, illetve a [92/66/EGK] irányelvben előírtakkal legalább egyenértékű védelmi intézkedéseket hoznak e betegségek ellen.

(2)   A Bizottság a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározhatja, hogy e cikk (1) bekezdésének előírásait milyen feltételek mellett lehet harmadik országok területének csak egyes részeire alkalmazni.

25. cikk

(1)   A 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően összeállított listán szereplő harmadik ország területéről vagy annak egy részéből baromfi vagy keltetőtojás kizárólag abban az esetben hozható be, amennyiben az olyan állományból származik, amely:

a)

a kiszállítást megelőzően megszakítás nélkül az adott ország területén vagy területének egy részén volt tartva a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott ideig;

b)

megfelel az érintett országból származó baromfi vagy keltetőtojás behozatalára vonatkozó – a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott – állat-egészségügyi feltételeknek. A feltételek a baromfi fajának és kategóriájának megfelelően különbözők lehetnek.

(2)   Az állat-egészségügyi feltételeket a II. fejezetben és a megfelelő mellékletekben meghatározott szabályok alapján állapítják meg. A 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban esetenként eltérések állapíthatók meg, amennyiben a harmadik ország legalább egyenértékű állat-egészségügyi biztosítékokat nyújt.

26. cikk

(1)   A baromfit és a keltetőtojást bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet az exportáló harmadik ország hatósági állatorvosa állított ki és írt alá.

A bizonyítvány:

a)

a rendeltetési tagállamba irányuló szállításra való berakodás napján kerül kiállításra;

b)

a rendeltetési tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kerül kiállításra;

c)

eredeti példánya kíséri a szállítmányt;

d)

bizonyítja, hogy a baromfi vagy keltetőtojás megfelel az ezen irányelv követelményeinek és azoknak a követelményeknek, amelyeket ezen irányelvnek megfelelően fogadtak el a harmadik országokból származó behozatal vonatkozásában;

e)

öt napig érvényes;

f)

egyetlen lapból áll;

g)

egyetlen címzett számára készül;

h)

olyan pecséttel és aláírással látták el, amelynek színe a bizonyítvány betűinek színétől eltér.

(2)   Az (1) bekezdésben említett bizonyítványnak meg kell felelnie a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott mintának.

27. cikk

A tagállamok és a Bizottság állat-egészségügyi szakértői helyszíni ellenőrzéseket végeznek annak érdekében, hogy ezen irányelv valamennyi rendelkezése hatékonyan érvényesüljön.

Az ellenőrzések végrehajtásáért felelős tagállami szakértőket a Bizottság jelöli ki a tagállamok javaslatai alapján.

Az ellenőrzéseket a Közösség nevében hajtják végre, és ez utóbbi viseli annak költségeit is.

Az ellenőrzések gyakoriságát és az ellenőrzési eljárást a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozzák meg.

28. cikk

(1)   A Bizottság a 33. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy határozhat, hogy egy harmadik országból vagy annak egy részéből történő behozatalt bizonyos fajokra, keltetőtojásokra, tenyész- vagy haszonbaromfira, vágóbaromfira vagy különleges célokra szánt baromfira korlátozza.

(2)   A Bizottság a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározhatja, hogy a behozott baromfit, keltetőtojást vagy a behozott tojásból keltetett baromfit legfeljebb két hónapig karantén alatt vagy elkülönítve kell tartani.

29. cikk

A 22., 24., 25. és 26. cikk sérelme nélkül a Bizottság a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban esetenként dönthet a harmadik országokból származó baromfi és keltetőtojás behozatalának engedélyezéséről akkor is, ha az érintett behozatal nem felel meg a 22., 24., 25. és 26. cikk előírásainak. Az ilyen behozatalra vonatkozó végrehajtási szabályokat – ugyanezen eljárásnak megfelelően – ezzel egyidejűleg kell kidolgozni. E szabályoknak legalább a II. fejezet által nyújtott állat-egészségügyi biztosítékokkal egyenértékű állat-egészségügyi biztosítékokat kell nyújtaniuk, ideértve a kötelező karantént és a madárinfluenza, a Newcastle-betegség és minden más érintett betegség vizsgálatát.

30. cikk

A vágóbaromfit a rendeltetési tagállamba való beléptetés után – lehetőség szerint – azonnal a vágóhídra kell szállítani, hogy az ott haladéktalanul leölésre kerüljön.

Adott esetben – a 33. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott bármely speciális feltétel sérelme nélkül – állat-egészségügyi okok miatt a rendeltetési tagállam illetékes hatósága vágóhidat jelöl ki, ahová az érintett baromfit szállítani kell.

IV. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

31. cikk

A baromfira és a keltetőtojásra a Közösségen belüli kereskedelemben a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvben (14) meghatározott védintézkedéseket kell alkalmazni.

32. cikk

A baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmében a 90/425/EGK irányelvben meghatározott állat-egészségügyi ellenőrzési szabályokat kell alkalmazni.

33. cikk

(1)   A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam 15 nap.

34. cikk

Az I-V. mellékletek módosításairól – különösen a diagnosztikai módszerek fejlődésében bekövetkezett és az egyes betegségek gazdasági jelentőségére vonatkozó változásoknak való megfelelés érdekében – a 33. cikk (2) bekezdésében említett módszer szerint kell határozni.

35. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azon nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek a szövegéről, amelyeket az ezen irányelv által lefedett területen fogadnak el.

36. cikk

A VI. melléklet A. részében említett jogi aktusok által módosított 90/539/EGK irányelv hatályát veszti, a VI. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozások erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

37. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt az irányelvet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

38. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt 2009. november 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. O. LITTORIN


(1)  2009. október 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

(2)  HL L 303., 1990.10.31., 6. o.

(3)  Lásd a VI. melléklet A. részét.

(4)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(5)  HL L 168., 2008.6.28., 5. o.

(6)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8)  HL L 139., 2004.4.30., 321. o.

(9)  HL L 378., 1982.12.31., 58. o.

(10)  HL L 243., 1995.10.11., 25. o.

(11)  HL L 260., 1992.9.5., 1. o.

(12)  HL L 94., 2004.3.31., 44. o.

(13)  HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(14)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(15)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.


I. MELLÉKLET

A madárbetegségeknek a 4. cikkel összhangban kijelölt nemzeti referencialaboratóriumai felelősek az egyes tagállamokban az ezen irányelvben meghatározott diagnosztikai módszerek összehangolásáért. E célból:

a)

elláthatják a engedélyezett laboratóriumokat a diagnosztikai vizsgálatok számára szükséges reagensekkel;

b)

folyamatosan ellenőrzik az azon laboratóriumok által használt valamennyi reagens minőségét, amelyek számára engedélyezték az ezen irányelvben meghatározott diagnosztikai vizsgálatok elvégzését;

c)

rendszeresen összehasonlító vizsgálatokat végeznek.


II. MELLÉKLET

A TELEPEK ENGEDÉLYEZÉSE

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1.   Annak érdekében, hogy a Közösségen belüli kereskedelemben való részvételt az illetékes hatóság engedélyezze, a telepeknek:

a)

ki kell elégíteniük a létesítményekre és a működésre vonatkozó, a II. fejezetben megállapított feltételeket;

b)

alkalmazniuk kell, és be kell tartaniuk a – központi állat-egészségügyi hatóság által engedélyezett és a III. fejezet követelményeit figyelembe vevő – egészségügyi ellenőrző programot;

c)

meg kell adniuk minden lehetőséget a d) pontban felsorolt eljárások végrehajtásához;

d)

alá kell vetniük magukat az illetékes állat-egészségügyi hatóság által egy szervezett egészségügyi ellenőrzés formájában végzett felügyeletnek. Ezen egészségügyi ellenőrzés magában foglalja különösen:

a hatósági állatorvos által évente legalább egyszer végzett, ellenőrzési célú látogatását, amelyet egy – a telep higiéniájára és működésére vonatkozóan a II. mellékletben megállapított feltételek betartására irányuló – ellenőrzés egészít ki,

a telep egészségügyi státusának az illetékes állat-egészségügyi hatóság által végzett folyamatos ellenőrzéséhez szükséges információknak a gazdálkodó által végzett nyilvántartását;

e)

kizárólag baromfit szabad tartaniuk.

2.   Az illetékes hatóság valamennyi, az 1. pontban meghatározott feltételeknek eleget tevő telepet azonosítószámmal lát el, amely megegyezhet az 1234/2007/EK rendelet alapján kiadott számmal.

II. FEJEZET

A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS MŰKÖDÉSÜK

Tenyész-, szaporító- és nevelőtelepek

1.   A létesítmények

a)

A létesítmények elhelyezkedésének és elrendezésének összhangban kell lennie a termelési tevékenység jellegével, biztosítva a betegség bevitelének megakadályozását, és – amennyiben járvány lépne fel – a betegség leküzdését. Ha egy telepen több baromfiféle található, azokat faj szerint egyértelműen szét kell választani.

b)

A létesítményeknek jó higiéniás feltételeket kell biztosítaniuk, és lehetővé kell tenniük az egészségügyi ellenőrzést.

c)

A berendezéseknek meg kell felelniük a termelési tevékenység jellegének, és lehetővé kell tenniük a létesítmények és a baromfi- és tojásszállító eszközök tisztítását és fertőtlenítését az arra legmegfelelőbb helyen.

2.   A nevelés

a)

A nevelési technológiának – amennyire csak lehetséges – a „védett nevelés” és a „mindent be/mindent ki” elvén kell nyugodnia. Az egyes betelepítések között tisztítást, fertőtlenítést és teljes kiürítést kell végrehajtani.

b)

A tenyész-, szaporító- és nevelőtelepek kizárólag:

magából a telepből származó és/vagy

a 6. cikk a) pontjának i. alpontjával összhangban engedélyezett más közösségi tenyész-, szaporító- és nevelőtelepből származó és/vagy

ezen irányelvvel összhangban, harmadik országból behozott baromfit tartalmazhatnak.

c)

A telep igazgatóságának higiéniai szabályokat kell meghatároznia, a személyzetnek megfelelő munkaruhát, a látogatóknak pedig védőruhát kell viselniük.

d)

Az épületeknek, ketreceknek és a berendezéseknek jól karbantartott állapotban kell lenniük.

e)

A tojásokat naponta többször be kell gyűjteni, azoknak tisztáknak kell lenniük, és – amilyen gyorsan csak lehet – fertőtleníteni kell őket.

f)

A gazdálkodó értesíti a felhatalmazott állatorvost a termelési eredményekben bekövetkezett bármilyen változásról vagy bármilyen egyéb, fertőző baromfibetegségre utaló jelről. Betegség gyanúja esetén a felhatalmazott állatorvos elküldi a diagnózis megerősítéshez vagy felállításához szükséges mintákat valamely engedélyezett laboratóriumba.

g)

Az egyes állományokra vonatkozó eseménytörténetet, nyilvántartást vagy adathordozókat legalább két évig meg kell őrizni az állomány távozása után, és annak tartalmaznia kell az alábbiakat:

érkezés és távozás,

termelési teljesítmény,

megbetegedések és elhullások az okok megjelölésével,

az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok és azok eredményei,

a baromfi származási helye,

a tojás rendeltetési helye.

h)

Fertőző baromfibetegség fellépése esetén a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről haladéktalanul értesíteni kell a felhatalmazott állatorvost.

Baromfikeltető állomások

1.   A létesítmények

a)

A baromfikeltető állomást fizikailag és működését tekintve el kell különíteni a nevelőtelepektől. A kivitelezésének olyannak kell lennie, hogy lehetővé váljék az alábbiakban felsorolt működési egységek elkülönítése:

tojástárolás és -válogatás,

fertőtlenítés,

előkeltetés,

keltetés,

az áru szállításra való előkészítése és csomagolása.

b)

Az épületeknek a kívülről jövő madarak és rágcsálók ellen védetteknek kell lenniük; a padlónak és a falaknak tartós, vízálló és mosható anyagból kell készülniük; a természetes vagy mesterséges világításnak, légáramoltatásnak és a hőrendszernek megfelelő típusúnak kell lennie; gondoskodni kell a hulladék (tojás és csibe) higiénikus eltávolításáról.

c)

A berendezés felületének simának és vízállónak kell lennie.

2.   Működés

a)

A működésnek a tojás, a mozgó berendezés és a személyzet egyirányú mozgásának elvén kell alapulnia.

b)

A keltetőtojásoknak:

a 6. cikk a) pontjának i. alpontjával összhangban engedélyezett közösségi tenyész- vagy szaporítótelepről kell származniuk,

ezen irányelvvel összhangban kell behozni harmadik országokból.

c)

A higiéniai szabályokat a telep igazgatóságának kell meg határoznia, a személyzetnek megfelelő munkaruhát, a látogatóknak pedig védőruhát kell viselniük.

d)

Az épületeknek és a berendezéseknek jól karbantartott állapotban kell lenniük.

e)

Fertőtleníteni kell:

a tojásokat a beérkezésük és a keltetési folyamat közötti időben,

az előkeltetőgépeket rendszeres jelleggel,

a bújtatógépeket és berendezést minden egyes tétel keltetése után.

f)

A baromfikeltető állomás egészségügyi állapotát mikrobiológiai minőségellenőrzési program alapján kell meghatározni.

g)

A gazdálkodónak értesítenie kell a felhatalmazott állatorvost a termelési eredményekben bekövetkezett bármilyen változásról vagy bármilyen egyéb, fertőző baromfibetegségre utaló jelről. Betegség gyanúja esetén a felhatalmazott állatorvos elküldi a diagnózis megerősítéshez vagy felállításához szükséges mintákat valamely engedélyezett laboratóriumba, és értesíti az illetékes állatorvosi hatóságot, amely dönt a meghozandó megfelelő intézkedésekről.

h)

Az egyes állományokra vonatkozó eseménytörténetet, nyilvántartást vagy adathordozókat legalább két évig meg kell őrizni az állomány távozása után, és annak tartalmaznia kell – amennyiben lehetséges állományonként – az alábbiakat:

a tojás származása és beérkezésének dátuma,

keltetési eredmények,

bármilyen rendellenesség,

a végrehajtott laboratóriumi vizsgálatok és ezek eredményei,

bármely vakcinázási program részletei,

a keltetett, de ki nem kelt tojások száma és rendeltetése,

a naposcsibék rendeltetési helye.

i)

Fertőző baromfibetegség fellépése esetén a laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről haladéktalanul értesíteni kell a felhatalmazott állatorvost.

III. FEJEZET

A BETEGSÉGEKRE VONATKOZÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZŐ PROGRAM

A betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző programnak – az egészségügyi intézkedések és a 16. és 17. cikk sérelme nélkül – legalább az alább felsorolt fertőzésekre és fajokra vonatkozó ellenőrzési feltételekre kell kiterjedniük:

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Salmonella arizonae fertőzések

1.   Az érintett fajok

a)

Salmonella pullorum et gallinarum: tyúkok, pulykák, gyöngytyúkok, fürjek, fácánok, foglyok és kacsák.

b)

Salmonella arizonae: pulykák.

2.   A betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző program

a)

A fertőzés megállapítására szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatokat kell alkalmazni.

b)

A vizsgálati mintákat megfelelő módon, vérből, másodosztályú csibékből, a keltetőgépekből származó pihékből vagy porból, a keltető faláról vett kenetmintából, az itatóból vett hulladékból vagy vízből kell venni.

c)

A Salmonella pullorum vagy a Salmonella arizonae jelenlétére irányuló vérmintavétel útján végzett szerológiai vizsgálat esetében a vizsgálandó minták számának megállapításakor figyelembe kell venni a fertőzés érintett országbeli elterjedtségét és a telepen történt korábbi előfordulásait.

Az állományokat minden egyes tojásrakási periódus alatt meg kell figyelni a betegség észlelésére legalkalmasabb időben.

A Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma meleagridis fertőzések

1.   Az érintett fajok

a)

Mycoplasma gallisepticum: tyúkok és pulykák.

b)

Mycoplasma meleagridis: pulykák.

2.   A betegségekre vonatkozó egészségügyi ellenőrző program

a)

A fertőzés megállapítására szerológiai és/vagy bakteriológiai vizsgálatokat és/vagy a légzsák léziók naposcsibékben és pipékben való meglétének vizsgálatát kell alkalmazni.

b)

A vizsgálati mintákat megfelelő módon, vérből, naposcsibékből és pipékből, spermából, a légcsőből, a kloákából vagy a légzsákból vett kenetmintából kell venni.

c)

A Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis megállapítását célzó vizsgálatokat reprezentatív minta alapján kell elvégezni a fertőzésnek a nevelés és a tojásrakás alatti folyamatos ellenőrzése érdekében, azaz közvetlenül a tojásrakás kezdete előtt és azután háromhavonként.

C.   Az eredmények és a meghozandó intézkedések

Amennyiben nincsenek reakciók, a vizsgálat negatívnak minősül. Eltérő esetben az állomány esetében felmerül a betegség gyanúja, és a IV. fejezetben részletezett intézkedéseket kell alkalmazni.

D.   A két vagy több elkülönített termelési egységből álló telepeken az illetékes állat-egészségügyi hatóság ezen intézkedésektől a fertőzött telepen lévő egészséges termelési egységek tekintetében eltérhet, amennyiben a felhatalmazott állatorvos megerősítette, hogy az érintett termelési egységek struktúrája és mérete, valamint működése az elhelyezés, a tartás és az etetés tekintetében olyan, teljesen elszigetelt egységeket képez, hogy az érintett betegség nem képes az egyik termelési egységről a másikra átterjedni.

IV. FEJEZET

A TELEPNEK ADOTT ENGEDÉLY FELFÜGGESZTÉSÉNEK VAGY VISSZAVONÁSÁNAK FELTÉTELEI

1.   A telep engedélyét fel kell függeszteni:

a)

ha a II. fejezetben megállapított feltételek már nem teljesülnek;

b)

addig, amíg a betegségnek megfelelő vizsgálatot el nem végzik, ha:

ha madárinfluenza vagy Newcastle-betegség gyanúja áll fenn a telepen,

a telepre olyan telepről érkezett a baromfi vagy a keltetőtojás, amely madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel fertőzött, vagy a fertőzés gyanúja fennáll,

a fertőzés átvitelére alkalmas kapcsolat keletkezett a telep valamint a madárinfluenza és a Newcastle-betegség gócpontja között;

c)

az új vizsgálatok elvégzéséig, amennyiben a II. és a III. fejezetben meghatározott feltételekkel összhangban folytatott, a Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Salmonella arizonae, Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis fertőzésre irányuló ellenőrzés eredményei okot adnak a fertőzés gyanújára;

d)

a hatósági állatorvos által rendelt megfelelő intézkedések végrehajtásáig, amennyiben a telepről megállapították, hogy az I. fejezet 1. a), b) és c) pontjában felsorolt követelményeknek nem felel meg.

2.   A telep engedélyét vissza kell vonni:

a)

ha a madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség megjelenik a telepen;

b)

ha a megfelelő, ismételt vizsgálat megerősíti a Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Salmonella arizonae, M. gallisepticum vagy M. meleagridis fertőzés fennállását;

c)

ha a hatósági állatorvos ismételt felszólítása után sem történt intézkedés annak érdekében, hogy a telepet összhangba hozzák az I. fejezet 1. a), b) és c) pontjában felsorolt követelményekkel.

3.   Az újraengedélyezés feltételei, ha:

a)

az engedélyt madárinfluenzával vagy Newcastle-betegséggel való fertőzöttség miatt vonták vissza, az engedély 21 nappal a tisztítás és fertőtlenítés után újra kiadható, amennyiben a kényszervágást végrehajtották;

b)

az engedélyt azért vonták vissza, mert a fertőzést:

Salmonella pullorum et gallinarum vagy Salmonella arizonae okozta, az engedély újra kiadható két, legalább 21 nap különbséggel elvégzett, negatív eredményű vizsgálat után, ha a fertőzött állomány vágását fertőtlenítés követte,

Mycoplasma gallisepticum vagy Mycoplasma meleagridis okozta, az engedély újra kiadható két, legalább 60 napos különbséggel az egész állományon elvégzett negatív eredményű vizsgálat után.


III. MELLÉKLET

A BAROMFI VAKCINÁZÁSI FELTÉTELEI

1.   A baromfi vagy a keltetőtojást termelő baromfiállomány vakcinázására használt oltóanyagnak azon tagállam illetékes hatósága által kiadott forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie, amelyben az oltóanyagot használják.

2.   A Newcastle-betegség elleni oltóanyagnak rutin vakcinázási programok keretében történő használatára vonatkozó szempontokat a Bizottság határozhatja meg.


IV. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI KERESKEDELEMBEN HASZNÁLATOS ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYOK

(1–6. minta)

1. MINTA

Image

Image

Image

2. MINTA

Image

Image

Image

3. MINTA

Image

Image

Image

4. MINTA

Image

Image

Image

5. MINTA

Image

Image

Image

6. MINTA

Image

Image


V. MELLÉKLET

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ BETEGSÉGEK

Madárinfluenza

Newcastle-betegség


VI. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak jegyzéke (lásd a 36. cikket)

A Tanács 90/539/EGK irányelve

(HL L 303., 1990.10.31., 6. o.)

 

A Tanács 91/494/EGK irányelve

(HL L 268., 1991.9.24., 35. o.)

kizárólag a 19. cikk (2) bekezdése

A Tanács 91/496/EGK irányelve

(HL L 268., 1991.9.24., 56. o.)

kizárólag a 26. cikk (2) bekezdésében, a 90/539/EGK irányelvre tett hivatkozás tekintetében

A Tanács 92/65/EGK irányelve

(HL L 268., 1992.9.14., 54. o.)

kizárólag a 7. cikk B. pontjának második albekezdése

A Bizottság 92/369/EGK határozata

(HL L 195., 1992.7.14., 25. o.)

 

A Tanács 93/120/EK irányelve

(HL L 340., 1993.12.31., 35. o.)

 

Az 1994. évi Csatlakozási Okmány I. mellékletének V.E.I.2.A.4. pontjai

(HL C 241., 1994.8.29., 132. o.)

 

A Tanács 1999/90/EK irányelve

(HL L 300., 1999.11.23., 19. o.)

 

A Bizottság 2000/505/EK határozata

(HL L 201., 2000.8.9., 8. o.)

kizárólag az 1. cikk és Melléklet

A Bizottság 2001/867/EK határozata

(HL L 323., 2001.12.7., 29. o.)

 

A Tanács 806/2003/EK rendelete

(HL L 122., 2003.5.16., 1. o.)

kizárólag a III. melléklet 13. pontja

A 2003. évi Csatlakozási Okmány II. mellékletének 6.B.I.17. pontja

(HL L 236., 2003.9.23., 381. o.)

 

A Tanács 2006/104/EK irányelve

(HL L 363., 2006.12.20., 352. o.)

kizárólag a Melléklet I.3. pontja

A Bizottság 2006/911/EK határozata

(HL L 346., 2006.12.9., 41. o.)

kizárólag a Melléklet 4. pontja

A Bizottság 2007/594/EK határozata

(HL L 227., 2007.8.31., 33. o.)

 

A Bizottság 2007/729/EK határozata

(HL L 294., 2007.11.13., 26. o.)

kizárólag a Melléklet 2. pontja

A Tanács 2008/73/EK irányelve

(HL L 219., 2008.8.14., 40. o.)

kizárólag a 11. cikk

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők jegyzéke (lásd a 36. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

90/539/EGK

1992. május 1.

91/494/EGK

1992. május 1.

91/496/EGK

1992. július 1.

92/65/EGK

1993. december 31.

93/120/EK

1995. január 1.

1999/90/EK

2000. június 30.

2006/104/EK

2007. január 1.

2008/73/EK

2010. január 1.


VII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

90/539/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk, első bekezdés

2. cikk, első bekezdés

2. cikk, második bekezdés, 1–14. pont

2. cikk, második bekezdés, 1–14. pont

2. cikk, második bekezdés, 16. pont

2. cikk, második bekezdés, 15. pont

2. cikk, második bekezdés, 17. pont

2. cikk, második bekezdés, 16. pont

3. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

3. cikk, (3) bekezdés, első és második francia bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont

4. cikk

4. cikk

5. cikk, a) pont, első albekezdés

5. cikk, a) pont, első albekezdés

5. cikk, a) pont, második albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés

5. cikk, a) pont, második albekezdés, i., ii. és iii. alpont

5. cikk, b), c) és d) pont

5. cikk, b), c) és d) pont

6. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont

6. cikk, a) pont, i., ii. és iii. alpont

6. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, b) pont

6a. cikk

7. cikk

7. cikk, (1) bekezdés, 1. pont, első francia bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, 1. pont, második francia bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. alpont

7. cikk, (1) bekezdés, 1. pont, második francia bekezdés, első francia albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont, első francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, 1. pont, második francia bekezdés, második francia albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont, második francia bekezdés

7. cikk, első bekezdés, 2. pont

8. cikk, (1) bekezdés, b) pont

7. cikk, első bekezdés, 3. pont

8. cikk, (1) bekezdés, c) pont

7. cikk, második bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

9a. cikk

9b. cikk

10. cikk

11. cikk

10a. cikk

12. cikk

10b. cikk

13. cikk

11. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés, első–ötödik francia bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a)–e) pont

11. cikk, (2) bekezdés, hatodik francia bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első, második és harmadik francia bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i., ii. és iii. alpont

12. cikk, (1) bekezdés, b) pont, első és második francia bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, b) pont, i. és ii. alpont

12. cikk, (1) bekezdés, c) pont, első, második és harmadik francia bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, c) pont, i., ii. és iii. alpont

12. cikk, (1) bekezdés, d) pont, első és második francia bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, d) pont, i. és ii. alpont

12. cikk, (2) bekezdés, első, második és harmadik albekezdés

15. cikk, (2) bekezdés, első, második és harmadik albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés, a), b) és c) pont

12. cikk, (2) bekezdés, ötödik albekezdés

12. cikk, (3) bekezdés, i. és ii. alpont

15. cikk, (3) bekezdés, a) és b) pont

13. cikk, (1) bekezdés, első–hetedik francia bekezdés

16. cikk (1) bekezdés, a)–g) pont

13. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés, első–ötödik francia bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, a)–e) pont

14. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első és második francia bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont

18. cikk, (2) bekezdés, a) pont

15. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont, első–negyedik francia bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés, b) pont, i.–iv. alpont

15. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés, első és második francia bekezdés

18. cikk, (4) bekezdés, a) és b) pont

15. cikk, (4) bekezdés, a) pont

18. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, b) pont

18. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés, c) pont

18. cikk, (5) bekezdés, harmadik albekezdés

15. cikk, (5) bekezdés, első, második és harmadik francia bekezdés

18. cikk, (6) bekezdés, a), b) és c) pont

15. cikk, (6) bekezdés

18. cikk, (7) bekezdés

16. cikk

19. cikk

17. cikk, első–hetedik francia bekezdés

20. cikk a)–g)

18. cikk

21. cikk

20. cikk

22. cikk

21. cikk

23. cikk

22. cikk (1) bekezdés

24. cikk, (1) bekezdés

22. cikk (2) bekezdés

22. cikk (3) bekezdés

24. cikk, (2) bekezdés

23. cikk

25. cikk

24. cikk

26. cikk

25. cikk

27. cikk

26. cikk

28. cikk

27a. cikk

29. cikk

28. cikk

30. cikk

29. cikk, (1) bekezdés

31. cikk

30. cikk, (1) bekezdés

32. cikk

30. cikk, (2) bekezdés

 (1)

31. cikk

32. cikk, (1) bekezdés

33. cikk, (1) bekezdés

32. cikk, (2) bekezdés

33. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (3) bekezdés

33. cikk, (1) bekezdés

33. cikk, (2) bekezdés

33. cikk, (3) bekezdés

34. cikk

34. cikk

36. cikk

35. cikk

36. cikk

37. cikk

37. cikk

38. cikk

I. melléklet, 2. pont

I. melléklet

II. melléklet, I., II. és III. fejezet

II. melléklet, I., II. és III. fejezet

II. melléklet, IV. fejezet, 1. és 2. pont

II. melléklet, IV. fejezet, 1. és 2. pont

II. melléklet, IV. fejezet, 3. pont, a) alpont

II. melléklet, IV. fejezet, 3. pont, a) alpont

II. melléklet, IV. fejezet, 3. pont, b) alpont, i. és ii.

II. melléklet, IV. fejezet, 3. pont, b) alpont, első és második francia bekezdés

III., IV. és V. melléklet

III., IV. és V. melléklet

VI. melléklet

VII. melléklet


(1)  A 90/425/EGK irányelv módosítása.