31.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/16


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1333/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az élelmiszer-adalékanyagokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2)

A közösségi politikák érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3)

Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárásokkal biztosítsa a belső piac eredményes működését, ugyanakkor biztosítja az emberi egészség védelme és a fogyasztóvédelem magas szintjét, ideértve a fogyasztók érdekeinek védelmét és az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatát is.

(4)

Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer-adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. március 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben (3) szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer-adalékanyagok használatát az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és minőségüket, és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Korábban ezt még nem szabályozták közösségi szinten.

(5)

Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de az ebben a rendeletben említett technológiai célból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például élelmiszer tartósítására. E rendeletnek valamennyi élelmiszer-adalékanyagra ki kell terjednie, és ezért a tudomány haladásának és a technológia fejlődésének tükrében naprakésszé kell tenni a funkcionális csoportok listáját. Nem minősülnek azonban élelmiszer-adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz hozzáadása érdekében vagy táplálkozási célokból használnak, mint például a sópótlók, a vitaminok és az ásványi anyagok. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai funkcióban használt anyagok, például a nátrium-klorid vagy a színezésre használt sáfrány, továbbá az élelmiszerenzimek. Mindazonáltal az élelmiszerekből és más természetes eredetű anyagokból az összetevőknek (pl. a színezőanyagoknak) a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől való szelektív elkülönítésével nyert, a végső élelmiszerre technológiai hatást gyakorló készítményeket e rendelet értelmében adalékanyagnak kell tekinteni. Végül az élelmiszerenzimekre az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

(6)

Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak vissza a végső élelmiszerben, és nincs technológiai hatásuk a végtermékben (technológiai segédanyagok).

(7)

Az élelmiszer-adalékanyagokat csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az e rendeletben megállapított követelményeket. Az élelmiszer-adalékanyagoknak a felhasználás körülményei között biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükségletnek kell indokolnia, valamint használatuk nem vezetheti félre a fogyasztót, és a fogyasztó érdekét kell szolgálnia. A fogyasztó félrevezetésének körébe tartoznak többek között, de nem kizárólag a felhasznált összetevők jellegét, frissességét és minőségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintő kérdések, beleértve a gyümölcs- és zöldségtartalmat is. Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezőket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, az elővigyázatosság elvét, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét. Egy adott élelmiszer-adalékanyag felhasználását és maximális szintjét illetően figyelembe kell venni az élelmiszer-adalékanyag egyéb forrásokból származó bevitelét és az élelmiszer-adalékanyagnak a különleges fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását.

(8)

Az élelmiszer-adalékanyagoknak meg kell felelniük a jóváhagyott előírásoknak, amelyeknek tartalmazniuk kell az élelmiszer-adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és az elfogadható tisztasági követelmények leírását. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben (5), az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben (6) és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben (7) szereplő élelmiszer-adalékanyagokhoz korábban kidolgozott előírások addig maradnak érvényben, amíg a megfelelő adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó előírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. Ezeknek az előírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon szereplő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban az előírások összetett jellegét és tartalmát az egyértelműség érdekében, azok nem épülhetnek be a közösségi listákba, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

(9)

Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer-adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer-adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított külön rendelkezéseknek.

(10)

A harmonizáció biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK rendeletben (8) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(11)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében a közegészségügyet valószínűleg érintő kérdésekben konzultálni kell az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

(12)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat azon rendelet szerint is és a jelen rendelet szerint is engedélyeztetni kell.

(13)

Az ezen rendelet szerint már jóváhagyott adalékanyagot, amelyet a Hatóság kockázat-értékelésben szereplőtől lényegesen eltérő gyártási módszerekkel vagy kiindulási anyagok felhasználásával állítottak elő, vagy amely eltér a tisztasági követelményekben lefektetett előírásoktól, értékelésre meg kell küldeni a Hatóságnak. „Jelentős különbségnek” számít többek között az előállítási módszer megváltoztatása a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztésre, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása, vagy a kiindulási anyagok vagy a részecskék méretének a megváltoztatása, beleértve a nanotechnológia alkalmazását.

(14)

Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó felhasználási feltételek és az új tudományos ismeretek fényében újra kell értékelni. Szükség esetén a Bizottság a tagállamokkal együtt megfelelő intézkedéseket vesz fontolóra.

(15)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek 1992. január 1-jén a hagyományosnak minősülő és a területükön gyártott élelmiszerekben a bizonyos adalékanyagok használatára vonatkozó tilalmakat fenntartották, lehetővé kell tenni e tilalmak folytatólagos alkalmazását. Továbbá egyes termékek – mint például a „Feta” vagy a „Salame cacciatore” – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (11) és a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet (12).

(16)

Egy adalékanyag – hacsak más korlátozások nem vonatkoznak rá – jelen lehet az élelmiszerben a közvetlen hozzáadástól eltérően egy olyan összetevőből való átvétel eredményeként, amelyben az adalékanyag engedélyezett, feltéve, hogy az adalékanyag szintje az élelmiszer végtermékben nem nagyobb, mint ami az összetevő használatából, megfelelő technológiai feltételek és jó gyártási gyakorlat mellett következik.

(17)

Az élelmiszer-adalékanyagokra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK rendeletben és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végső fogyasztónak élelmiszer-adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(18)

Az ezen rendelet értelmében engedélyezett édesítőszerek felhasználhatók a fogyasztók számára közvetlenül értékesített asztali édesítőszerekben. Az ilyen termékek gyártóinak a megfelelő módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetővé tételét biztosító információkat. Ezeket az információkat különböző módokon lehet elérhetővé tenni, ideértve a termék címkéjén való feltüntetést, az internetes honlapokon való közzétételt, a fogyasztói információs vonalon vagy az értékesítés helyén való közlést is. Az ezen követelmény végrehajtására vonatkozó egységes megközelítés elérése érdekében szükség lehet közösségi szinten meghatározott iránymutatásokra.

(19)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(20)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a mellékleteket és hogy elfogadja a megfelelő átmeneti intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(21)

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket a közösségi jogszabályokban már engedélyezett anyagokkal kapcsolatos II. és III. melléklet bizonyos módosításainak, valamint az ilyen anyagokkal kapcsolatos megfelelő átmeneti intézkedéseknek az elfogadása esetében le kell rövidíteni.

(22)

Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi jog arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok között az információ megosztására és a munka összehangolására van szükség. E célból a határozathozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat készíteni. Helyénvaló, ha a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozza ezeket a tanulmányokat. Az ilyen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) hatálya alá tartozik.

(23)

A tagállamoknak a 882/2004/EK rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.

(24)

Mivel e rendelet célját, azaz az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a piac egységessége és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a biztonsági követelményektől eltérő követelmények, mint például a bevitel, a technológiai szükségesség és a fogyasztó félrevezetésének lehetősége szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell tenni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK rendeletnek megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszerenzimekben használt többi élelmiszer-adalékanyaggal, a tápanyaghordozókkal és használati feltételeikkel. Megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit – kivéve az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira és az aromaanyagokban található élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó rendelkezéseket – csak 2011. január 1. után kell alkalmazni.

(26)

Amíg el nem készülnek az élelmiszer-adalékanyagok jövőbeli közösségi listái, egyszerűsített eljárásra van szükség, amely lehetővé teszi a hatályos irányelvekben foglalt élelmiszer-adalékanyagok jelenlegi listáinak frissítését.

(27)

A (25) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálat eredményének sérelme nélkül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és prioritási sorrendet.

(28)

E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló, 1962. október 23-i tanácsi irányelv (17), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő használatra engedélyezett tartósítószerek tisztasági követelményeinek meghatározásáról szóló, 1965. január 26-i 65/66/EGK tanácsi irányelv (18) az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv (19), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő használatra engedélyezett anitoxidánsok tisztasági követelményeinek meghatározásáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv (20), az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv (21), az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (22), az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23), az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24), a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25), az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (26) és az E 425 konjak élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat (27). A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az élelmiszerekben felhasznált élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályokat állapít meg a belső piac eredményes működésére tekintettel, ugyanakkor biztosítja az emberi egészség védelme és a fogyasztóvédelem magas szintjét, ideértve a fogyasztók érdekeinek védelmét és az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatát is, miközben szükség szerint figyelembe veszi a környezet védelmét.

Ennek érdekében ez a rendelet az alábbiakról rendelkezik:

a)

a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagoknak a II. és III. mellékletben foglalt közösségi listái;

b)

az élelmiszer-adalékanyagok felhasználási feltételei élelmiszerekben, beleértve az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben [az élelmiszerenzimekről szóló] 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint, és az élelmiszer-aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált élelmiszer-aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelet szerint (28);

c)

az élelmiszer-adalékanyagként forgalmazott anyagok jelölésének szabályai.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet az élelmiszer-adalékanyagokra kell alkalmazni.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi anyagokra, kivéve ha azokat élelmiszer-adalékanyagként használják:

a)

technológiai segédanyagok;

b)

a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

c)

az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;

d)

az emberi fogyasztásra szánt víz kezelésére használt, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (29) hatálya alá tartozó anyagok;

e)

az élelmiszer-aromák felhasználási feltételei az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált élelmiszer-aromaanyagokról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló 1334/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó aromaanyagok.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az élelmiszerenzimekről szóló 1332/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerenzimekre, az élelmiszerenzimek közösségi listájának a rendelet 17. cikkével összhangban történt elfogadása időpontjától kezdve.

(4)   Ez a rendelet az alábbi vonatkozó külön közösségi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó az élelmiszer-adalékanyagok használatára:

a)

speciális élelmiszerekben;

b)

az e rendeletben nem szabályozott célokra.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.

(2)   E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell még alkalmazni:

a)

„élelmiszer-adalékanyag”: bármely olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy ésszerűen elvárhatóan azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak;

Az alábbiak nem minősülnek élelmiszer-adalékanyagnak:

i.

monoszacharidok, diszacharidok vagy oligoszacharidok, valamint édesítőszerként ezeket az anyagokat tartalmazó élelmiszerek;

ii.

szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromaanyagokat, mivel ezek másodlagos színező hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal is rendelkeznek;

iii.

a burkoló- vagy bevonóanyagokban használt anyagok, amelyek nem részei az élelmiszernek és amelyeket nem szánnak az élelmiszerekkel egyidejű fogyasztásra;

iv.

pektintartalmú termékek, amelyeket szárított almatörkölyből vagy citrusfélék héjából vagy birsalmából, illetve ezek keverékeiből savas oldást követő nátrium- vagy káliumsókkal részlegesen végzett semlegesítéssel („oldható pektin”);

v.

rágógumi-alapok;

vi.

fehér vagy sárga dextrin, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő, színtelenített keményítő, fizikailag módosított és amilolitikus enzimekkel kezelt keményítő;

vii.

ammónium-klorid;

viii.

vérplazma, étkezési zselatin, fehérje-hidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;

ix.

a glutaminsav, a glicin, a cisztein és a cisztin és sói kivételével, aminosavak és ezek sói, amelyeknek nincs technológiai funkciójuk;

x.

kazeinátok és kazein;

xi.

inulin;

b)

„technológiai segédanyag”: olyan anyag, amely/amelyet:

i.

önmagában nem fogyasztanak élelmiszerként;

ii.

technológiai célból szándékosan használnak a nyersanyagok, az élelmiszerek vagy összetevőik feldolgozásához a kezelés vagy a feldolgozás során;

iii.

az anyag vagy származékai maradványainak nem szándékos, de technikailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve hogy e maradványok nem jelentenek egészségügyi kockázatot és nincs technológiai hatásuk a végtermékben;

c)

„funkcionális csoport”: az I. mellékletben felsorolt kategóriák egyike, az élelmiszer-adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;

d)

„feldolgozatlan élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely semmiféle, az élelmiszer eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; e tekintetben a következők nem minősülnek lényeges változást okozó eljárásnak: szétválasztás, válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bőrtelenítés, hámozás, hántolás, őrlés, aprítás, tisztítás, vágás, mélyfagyasztás, fagyasztás, hűtés, törés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás;

e)

„hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer”: az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer:

i.

hozzáadott monoszacharidok vagy diszacharidok;

ii.

édesítő tulajdonságuk miatt felhasznált monoszacharidokat vagy diszacharidokat tartalmazó hozzáadott élelmiszerek;

f)

„csökkentett energiatartalmú élelmiszer”: az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30 %-kal csökkentett energiaértékű élelmiszer;

g)

„asztali édesítőszer”: engedélyezett édesítőszerből alló készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevőket tartalmazhat, és amelyet cukorpótlóként kívánnak értékesíteni a végső fogyasztónak;

h)

„quantum satis”: azt jelenti, hogy nem írják elő számszerűen az élelmiszer-adalékanyag maximális számszerű szintjét, az anyagokat a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, legfeljebb a kívánt hatás eléréséhez feltétlenül szükséges mennyiségben kell alkalmazni, feltéve hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

II. FEJEZET

A JÓVÁHAGYOTT ÉLELMISZER ADALÉKANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁI

4. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái

(1)   Kizárólag a II. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben az ott meghatározott felhasználási feltételekkel.

(2)   Kizárólag a III. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok használhatók élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben és élelmiszer-aromaanyagokban az ott meghatározott felhasználási feltételekkel.

(3)   A II. mellékletben szereplő élelmiszer-adalékanyagokat azon élelmiszerkategóriák alapján kell felsorolni, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(4)   A III. mellékletben szereplő élelmiszer-adalékanyagokat az élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszerenzimek, élelmiszer-aromaanyagok és tápanyagok azon kategóriái alapján kell felsorolni, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(5)   Az élelmiszer-adalékanyagoknak meg kell felelniük a 14. cikkben említett előírásoknak.

5. cikk

A nem megfelelő élelmiszer-adalékanyagok és/vagy nem megfelelő élelmiszerek tilalma

Senki sem hozhat forgalomba egy élelmiszer-adalékanyagot vagy adalékanyagot tartalmazó élelmiszert, ha az élelmiszer-adalékanyag használata nem felel meg ennek a rendeletnek.

6. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listába történő felvételének és használatának általános feltételei

(1)   Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben szereplő közösségi listába, ha megfelel az alábbi feltételeknek és adott esetben egyéb jogos tényezőknek, beleértve a környezeti tényezőket is:

a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére a javasolt felhasználási szinten; és

b)

ésszerű technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthető; és

c)

használata nem vezeti félre a fogyasztót.

(2)   Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben található listába, ha előnyökkel jár a fogyasztóra nézve; ennek érdekében az alábbi célok valamelyikét kell szolgálnia:

a)

az élelmiszer tápértékének megőrzése;

b)

a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok számára előállított élelmiszerekhez szükséges összetevők vagy alkotórészek biztosítása;

c)

az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minősége nem változik a fogyasztót félrevezető módon;

d)

az élelmiszer – beleértve az élelmiszer-adalékanyagokat, az élelmiszerenzimeket és az élelmiszer-aromaanyagokat – gyártásának, feldolgozásának, előkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elősegítése, feltéve hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos, vagy nem higiénikus gyakorlatok vagy technikák alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyike során.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az élelmiszer tápértékét csökkentő élelmiszer-adalékanyag bekerülhet a II. mellékletben található közösségi listába, amennyiben:

a)

az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentős alkotóeleme; vagy

b)

az élelmiszer-adalékanyagra a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok élelmiszereinek előállításához van szükség.

7. cikk

Az édesítőszerekre vonatkozó speciális feltételek

Egy élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. mellékletben található közösségi lista édesítőszer funkcionális csoportú édesítőszerei közé, ha alkalmazása a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:

a)

a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek vagy a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor; vagy

b)

a cukrot helyettesíti abban az esetben, ha ez lehetővé teszi azt, hogy növeljék az élelmiszer felhasználhatósági időtartamát; vagy

c)

a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek előállítása.

8. cikk

A színezékekre vonatkozó speciális feltételek

Egy élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. mellékletben található közösségi lista színezékek funkcionális csoportú színezékei közé, ha alkalmazása a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:

a)

visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy azok látványának vonzereje csökkenhetett;

b)

tetszetősebbé teszi az élelmiszerek megjelenését;

c)

színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek.

9. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok funkcionális csoportjai

(1)   A II. és III. mellékletben az élelmiszer-adalékanyagok elsődleges technológiai funkciójuk alapján kerülnek be az I. melléklet funkcionális csoportjainak valamelyikébe.

Az élelmiszer-adalékanyag valamelyik funkcionális csoportba sorolása nem zárja ki, hogy több funkcióra is használják.

(2)   Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlődés úgy kívánja, azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, és amelyek az I. melléklet további funkcionális csoportokkal való esetleges kiegészítésével kapcsolatosak, a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak tartalma

(1)   Az 6., 7. és 8. cikkben megállapított feltételeket teljesítő élelmiszer-adalékanyag az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően bekerülhet:

a)

az e rendelet II. mellékletében található közösségi listába; és/vagy

b)

az e rendelet III. mellékletében található közösségi listába.

(2)   Egy élelmiszer-adalékanyag a következők feltüntetésével kerül a II. és III. mellékletben található közösségi listába:

a)

az élelmiszer-adalékanyag megnevezése és E-száma;

b)

azok az élelmiszerek, amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;

c)

az élelmiszer-adalékanyag felhasználási feltételei;

d)

adott esetben az élelmiszer-adalékanyag közvetlenül a végső fogyasztók részére történő értékesítésével kapcsolatos korlátozások.

(3)   A II. és III. mellékletben található közösségi listákat az. élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően módosítják.

11. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználási szintjei

(1)   A 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett felhasználási feltételek megállapításakor:

a)

a felhasználás szintjét a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb mértékben állapítják meg;

b)

a szintek megállapításakor figyelembe kell venni:

i.

az élelmiszer-adalékanyag esetében meghatározott megengedhető napi bevitelt vagy az annak megfelelő becslést, valamint az összes forrásból származó valószínű napi bevitelét;

ii.

amennyiben az élelmiszer-adalékanyagot Az adott különleges fogyasztói csoportok által fogyasztott élelmiszerekben használják, a csoportok fogyasztóinak valószínű napi bevitelét.

(2)   Adott esetben nem kell számszerűen előírni az élelmiszer-adalékanyag maximális felhasználási szintjét (quantum satis). Ebben az esetben az élelmiszer-adalékanyagot a quantum satis elvnek megfelelően kell alkalmazni.

(3)   Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben megállapított maximális szintjei – ettől eltérő rendelkezés hiányában – a forgalomba hozott élelmiszerekre vonatkoznak. Ettől az elvtől eltérően, az elkészítendő szárított és/vagy koncentrált élelmiszerek esetében a címkén szereplő utasításoknak megfelelően elkészített élelmiszerekre vonatkozó maximális szintek alkalmazandók, figyelembe véve a minimum hígítási tényezőt.

(4)   A színezékek II. mellékletben megállapított maximális felhasználási szintjei – ettől eltérő rendelkezés hiányában – a színező készítményben lévő színező összetevő mennyiségére vonatkoznak.

12. cikk

Változások a közösségi listán már szereplő élelmiszer-adalékanyagok előállítási eljárásában vagy alapanyagaiban

Ha valamely közösségi listán már szereplő élelmiszer-adalékanyag tekintetében az előállítási módszerei, a felhasznált alapanyagok vagy a részecskeméret – például nanotechnológia révén – jelentősen megváltozik, akkor az ezekkel az új módszerekkel vagy anyagokkal készült élelmiszer-adalékanyag új adalékanyagnak tekintendő, és forgalomba hozása előtt új tételként kell felvenni a közösségi listákba vagy meg kell változtatni a leírását.

13. cikk

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok

(1)   Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet e rendeletnek megfelelően a II. és III. mellékletben található közösségi listába, ha az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelően engedélyezték.

(2)   Ha a közösségi listán már szereplő valamely élelmiszer-adalékanyagot más, az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó forrásból gyártják, nincs szükség az ezen rendelet szerinti új engedélyre, amennyiben az új forrásra az 1829/2003/EK rendeletnek megfelelő engedélyt adtak ki, és az élelmiszer-adalékanyag eleget tesz az ezen rendelet értelmében megállapított előírásoknak.

14. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok előírásai

Az élelmiszer-adalékanyagok eredetre, tisztasági követelményekre és bármely más szükséges információra vonatkozó előírásait akkor kell elfogadni – az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK rendeletben említett eljárásnak megfelelően –, amikor az élelmiszer-adalékanyag először kerül be a II. és III. mellékletben található közösségi listába.

III. FEJEZET

ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK HASZNÁLATA ÉLELMISZEREKBEN

15. cikk

Élelmiszer-adalékanyagok használata feldolgozatlan élelmiszerekben

Az élelmiszer-adalékanyagok csak akkor használhatók feldolgozatlan élelmiszerekben, ha arról a II. melléklet kifejezetten rendelkezik.

16. cikk

Élelmiszer-adalékanyagok használata a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben

Az élelmiszer-adalékanyagok csak akkor használhatók a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, 89/398/EGK irányelv szerinti élelmiszerekben, beleértve a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereit is, ha arról e rendelet II. melléklete kifejezetten rendelkezik.

17. cikk

Színezékek használata jelölés céljából

A friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 64/433/EGK irányelvnek a friss hús előállítására és forgalomba hozatalára való kiterjesztése céljából történő módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló, 1991. július 29-i 91/497/EGK tanácsi irányelvben (30) meghatározott állat-egészségügyi jelölésre, a húskészítmények esetében szükséges egyéb jelölésre, valamint a tojáshéjnak az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (31) meghatározott díszítő színezésére vagy bélyegzésére csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerszínezékek használhatók.

18. cikk

Az átvitel elve

(1)   Az alábbiak tartalmazhatnak élelmiszer-adalékanyagot:

a)

a II. mellékletben említettektől eltérő összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében;

b)

élelmiszer-adalékanyagot, élelmiszerenzimet vagy élelmiszer-aromát tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:

i.

e rendeletnek megfelelően engedélyezett az élelmiszer-adalékanyagban, élelmiszerenzimben vagy élelmiszer-aromában; és

ii.

az élelmiszer-adalékanyagon, élelmiszerenzimen vagy élelmiszer-aroma útján került az élelmiszerbe; és

iii.

nem rendelkezik technológiai funkcióval a végső élelmiszerben;

c)

kizárólag összetett élelmiszer előállításához használt élelmiszer, feltéve hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.

(2)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 89/398/EGK irányelvben említett anyatej-helyettesítő tápszerekre, anyatej-kiegészítő tápszerekre, feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, bébiételekre és a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereire, kivéve ha erről kifejezetten rendelkeznek.

(3)   Amennyiben az élelmiszer-aromában, élelmiszer-adalékanyagban vagy élelmiszerenzimben lévő élelmiszer-adalékanyagot élelmiszerhez adják, és az élelmiszerben technológiai funkcióval rendelkezik, nem a hozzáadott aromaanyag, élelmiszer-adalékanyag vagy élelmiszerenzim, hanem az élelmiszer-adalékanyagának minősül, és ezért meg kell felelnie ezen élelmiszer előírt felhasználási feltételeinek.

(4)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül az édesítőszerként használt élelmiszer-adalékanyag engedélyezett a hozzáadott cukor nélkül készült összetett élelmiszerekben, a csökkentett energiatartalmú összetett élelmiszerekben, az alacsony kalóriatartalmú étrendhez szánt összetett diétás élelmiszerekben, a nem kariogén összetett élelmiszerekben és a megnövelt felhasználási időtartammal rendelkező összetett élelmiszerekben, feltéve hogy az édesítőszer engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében.

19. cikk

Az értelmezéssel kapcsolatos döntések

Szükség esetén, a 28. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően dönthető el, hogy:

a)

egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; vagy

b)

az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben felsorolt, a „quantum satis” alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot a 11. cikk (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően használják-e; vagy

c)

egy adott anyag megfelel-e az élelmiszer-adalékanyag 3. cikkben szereplő meghatározásának.

20. cikk

Hagyományos élelmiszerek

A IV. mellékletben felsorolt tagállamok fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok egyes kategóriáinak használatára vonatkozó tilalmat a területükön gyártott, a mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerek esetében.

IV. FEJEZET

CÍMKÉZÉS

21. cikk

A nem a végső fogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

(1)   A nem a végső fogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok – akár egyesével, akár egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott élelmiszer összetevőkkel kombinálva értékesítik őket – csak az e rendelet 22. cikkében előírt, jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen címkézéssel hozhatók forgalomba. Az információt a vásárló számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.

(2)   Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam a Szerződésnek megfelelően előírhatja, hogy a 22. cikkben előírt információkat a Közösség egy vagy több, a tagállam által kiválasztott hivatalos nyelvén tüntessék fel. Ez nem zárja ki a címkén szereplő információk több nyelven történő feltüntetését.

22. cikk

A nem a végső fogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézésének általános követelményei

(1)   Ha a nem a végső fogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagokat önmagukban vagy egymással és/vagy más élelmiszer-összetevőkkel kombinálva és/vagy más anyagokkal kiegészítve értékesítik, azok csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni:

a)

valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és/vagy E-szám vagy az összes élelmiszer-adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutétel vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

használati utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszer-adalékanyag megfelelő felhasználását;

f)

a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g)

valamennyi alkotóelem vagy alkotóelem-csoport maximális mennyiségére vonatkozó információ, amennyiben az korlátozott mennyiségben fordulhat elő az élelmiszerben, és/vagy világos és közérthető nyelven fogalmazott megfelelő információ, amely a vásárló számára lehetővé teszi, hogy ennek a rendeletnek vagy más közösségi jogszabálynak megfeleljen; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást vagy számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell megadni;

h)

a nettó mennyiség;

i)

a minőségmegőrzés vagy a felhasználhatóság időpontja;

j)

adott esetben az e cikkben említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetése tekintetében.

(2)   Amennyiben az élelmiszer-adalékanyagokat egymással és/vagy egyéb élelmiszer-összetevőkkel keverten értékesítik, azok csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez viszonyított százalékos aránynak megfelelő csökkenő sorrendben valamennyi ilyen összetevőt feltünteti.

(3)   Amennyiben a tárolás, értékesítés, szabványosítás, feloldás vagy hígítás elősegítésére más anyagokat – többek között élelmiszer-adalékanyagokat vagy egyéb élelmiszer-összetevőket – adnak az élelmiszer-adalékanyagokhoz, azok csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez viszonyított százalékos aránynak megfelelő csökkenő sorrendben valamennyi összetevőt feltünteti.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben előírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy az „nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

(5)   Amennyiben az enzimeket tartályokban szállítják, az (1), (2) és (3) bekezdésektől eltérően valamennyi információt elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor kell átadni.

23. cikk

A végső fogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

(1)   A 2000/13/EK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK irányelv (32) és az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással és/vagy más élelmiszer-összetevőkkel kombinálva értékesített – élelmiszer-adalékanyagokat kizárólag akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás hordozza a következő információkat:

a)

valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított megnevezés és E-szám vagy az összes élelmiszer-adalékanyag megnevezését és/vagy E-számát tartalmazó értékesítési leírás;

b)

az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás az élelmiszerként való rendeltetésszerű felhasználására.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően az asztali édesítőszer értékesítési leírásának tartalmaznia kell a „… alapú asztali édesítőszer” jelölést, amelyben meg kell határozni az édesítőszer összeállításához használt édesítőszer(ek) nevét.

(3)   A poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítőszer címkézésén a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:

a)

poliolok: „nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású”;

b)

aszpartám/aszpertám-aceszulfámsó: „fenil-alaninforrást tartalmaz”.

(4)   Az asztali édesítőszerek gyártóinak a megfelelő eszközökkel a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani a termék biztonságos használatának lehetővé tételét biztosító információkat. Az ezen bekezdés végrehajtására vonatkozó útmutatást a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   Az e cikk (1)–(3) bekezdéseiben előírt információra a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

24. cikk

A meghatározott élelmiszer-színezékeket tartalmazó élelmiszerek címkézésének követelményei

(1)   A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül az ezen rendelet V. mellékletében felsorolt élelmiszer-színezékeket tartalmazó élelmiszerek címkézése tartalmazza a fenti mellékletben meghatározott kiegészítő információkat.

(2)   Az e cikk 1. bekezdésében előírt információk vonatkozásában a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(3)   Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlődés úgy kívánja, az V. mellékletet e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedésekkel módosítják a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően.

25. cikk

Egyéb címkézési követelmények

A 21., 22. 23. és 24. cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy az ilyen anyagok és készítmények szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS

26. cikk

Tájékoztatási kötelezettség

(1)   Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy műszaki információról, amely érintheti az élelmiszer-adalékanyag biztonságának értékelését.

(2)   Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújt az élelmiszer-adalékanyag tényleges felhasználásáról. Ezeket az információkat a Bizottság a tagállamok számára is hozzáférhetővé teszi.

27. cikk

Az élelmiszer-adalékanyag bevitelének figyelemmel kísérése

(1)   A tagállamok kockázatalapú megközelítést alkalmazva rendszereket tartanak fenn az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának figyelemmel kísérésére, és következtetéseikről megfelelő gyakorisággal jelentést tesznek a Bizottságnak és a Hatóságnak.

(2)   A Hatósággal való konzultációt követően a 28. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kidolgozzák a Közösségben használt élelmiszer-adalékanyagok étrendi bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történő gyűjtésének közös módszertanát.

28. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott határidő mindegyike 2 hónap és a (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő 4 hónap.

29. cikk

Az összehangolt politikák közösségi finanszírozása

Az e rendeletből eredő intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listájának összeállítása

(1)   Az e rendelet hatálybalépése előtt, az ezen rendelet 31. cikke alapján módosított 94/35/EK, 94/36/EK és 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és felhasználási feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, azt követően, hogy felülvizsgálták a 6., 7. és 8. cikknek való megfelelésüket. A II. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot 2011. január 20-ig kell elvégezni.

A már nem szükséges élelmiszer-adalékanyagok és felhasználások a II. mellékletben nem rögzítendők.

(2)   Az élelmiszer-adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv értelmében felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és felhasználási feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután felülvizsgálták az e rendelet 6. cikkének való megfelelésüket. A III. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot 2011. január 20-ig kell elvégezni.

A már nem szükséges élelmiszer-adalékanyagok és felhasználások a III. mellékletben nem rögzítendők.

(3)   Az élelmiszer-aromaanyagokban a 95/2/EK irányelv értelmében felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és felhasználási feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 4. részébe, miután felülvizsgálták az e rendelet 6. cikkének való megfelelésüket. A III. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A felülvizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A felülvizsgálatot 2011. január 20-ig kell elvégezni.

A már nem szükséges élelmiszer-adalékanyagok és felhasználások a III. mellékletben nem rögzítendők.

(4)   Az e cikk (1)–(3) bekezdéseinek alkalmazási körébe tartozó élelmiszer-adalékanyagok előírásait az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK rendeletnek megfelelően akkor kell elfogadni, amikor az élelmiszer-adalékanyagok e bekezdéseknek megfelelően bekerülnek a mellékletekbe.

(5)   Bármely olyan megfelelő átmeneti intézkedéssel kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítása, a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

31. cikk

Átmeneti intézkedések

Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listájának a 30. cikk szerinti összeállításáig a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv mellékleteit szükség esetén módosítani kell olyan intézkedésekkel, amelyek célja az ezen irányelvek nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, és amelyeket a Bizottság a 28. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogad el.

A 2010. január 20. előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg e rendelet 22. cikke (1) bekezdése i) pontjának és (4) bekezdésének, a minőségmegőrzés vagy a felhasználhatóság időpontjáig hozhatók forgalomba.

A 2010. január 20. előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszerek, amelyek nem felelnek meg a 24. cikknek, a minőségmegőrzés vagy a felhasználhatóság időpontjáig hozhatók forgalomba.

32. cikk

A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelése

(1)   A 2009. január 20. előtt engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok tekintetében a Hatóság új kockázatértékelést végez.

(2)   A Hatósággal folytatott konzultációt követően, a 2010. január 20-ig, a 28. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kidolgozzák az élelmiszer-adalékanyagok értékelési programját. Az értékelési programot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Ez a rendelet hatályon kívül helyezi az alábbiakat:

a)

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló, 1962. október 23-i tanácsi irányelv;

b)

65/66/EGK irányelv;

c)

78/663/EGK irányelv;

d)

78/664/EGK irányelv;

e)

81/712/EGK irányelv;

f)

89/107/EGK irányelv;

g)

94/35/EK irányelv;

h)

94/36/EK irányelv;

i)

95/2/EK irányelv;

j)

292/97/EK határozat;

k)

2002/247/EK határozat.

(2)   A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 33. cikktől eltérve az alábbi rendelkezések addig alkalmazandók, amíg a 94/35/EK, 94/36/EK és 95/32/EK irányelv értelmében már engedélyezett élelmiszer-adalékanyagoknak az ezen rendelet 30. cikke (1), (2) és (3) bekezdése szerinti áttétele megvalósul:

a)

a 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint melléklete;

b)

a 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)–(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I–V. melléklete;

c)

a 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I–VI. melléklete.

A c) pont ellenére az E 1103 invertáz és az E 1105 lizozim 95/2/EK irányelvben megállapított engedélye az élelmiszerenzimekről szóló 1332/2008/EK rendelet 17. cikkének megfelelően az élelmiszerenzimekről szóló közösségi listák alkalmazásának időpontjától kezdve hatályát veszti.

35. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 20-tól kell alkalmazni.

A 4. cikk (2) bekezdése azonban 2011. január 1-től alkalmazandó a III. melléklet 2., 3. és 5. részére, a 23. cikk (4) bekezdése pedig 2011. január 20-tól alkalmazandó. A 24. cikk 2010. július 20-tól alkalmazandó. A 31. cikk 2009. január 20-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE


(1)  HL C 168., 2007.7.20., 34. o.

(2)  Az Európai Parlament 2007. július 10-i véleménye (HL C 175. E., 2008.7.10., 142. o.), a Tanács 2008. március 10-i közös álláspontja (HL C 111. E, 2008.5.6., 10. o.), az Európai Parlament 2008. július 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. november 18-i határozata.

(3)  HL L 186., 1989.6.30., 27. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 7 oldalát.

(5)  HL L 178., 1995.7.28., 1. o.

(6)  HL L 226., 1995.9.22., 1. o.

(7)  HL L 339., 1996.12.30., 1. o.

(8)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(9)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(10)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(11)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(12)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(13)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(14)  HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(15)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(16)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

(17)  HL L 115., 1962.11.11., 2645/62. o.

(18)  HL L 22., 1965.2.9., 373. o.

(19)  HL L 223., 1978.8.14., 7. o.

(20)  HL L 223., 1978.8.14., 30. o.

(21)  HL L 257., 1981.9.10., 1. o.

(22)  HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

(23)  HL L 237., 1994.9.10., 3. o.

(24)  HL L 237., 1994.9.10., 13. o.

(25)  HL L 61., 1995.3.18., 1. o.

(26)  HL L 48., 1997.2.19., 13. o.

(27)  HL L 84., 2002.3.28., 69. o.

(28)  Lásd e Hivatalos Lap 34 oldalát.

(29)  HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

(30)  HL L 268., 1991.9.24., 69. o.

(31)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(32)  HL L 186., 1989.6.30., 21. o.


I. MELLÉKLET

Az élelmiszerekben, valamint az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben található élelmiszer-adalékanyagok funkcionális csoportjai

1.

„édesítőszerek”: olyan anyagok, amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek;

2.

„színezékek”: olyan anyagok, amelyek felerősítik vagy helyreállítják az élelmiszerek színét; ide tartoznak az élelmiszerek természetes összetevői vagy más természetes források, amelyeket önmagukban élelmiszerként nem fogyasztanak, és élelmiszerek jellegzetes összetevőiként általában nem használnak. Az élelmiszerekből és más természetes eredetű ehető alapanyagokból fizikai és/vagy kémiai kivonással nyert készítmények e rendelet értelmében akkor tekinthetők színezékeknek, ha a színezőanyagot a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől szelektív módon elkülönítették;

3.

„tartósítószerek”: olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát, és/vagy védelmet biztosítanak a kórokozó mikroorganizmusokkal szemben;

4.

„antioxidánsok”: olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlás – mint a zsírok avasodása és a színváltozások – megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

5.

„hordozók”: olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok, aromaanyagok, élelmiszerenzimek, tápanyagok és/vagy élelmiszerhez táplálkozási vagy élettani célból hozzáadott egyéb anyagok oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy felhasználását anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;

6.

„étkezési savak”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer savasságát és/vagy savanyú ízt adnak neki;

7.

„savanyúságot szabályozó anyagok”: olyan anyagok, amelyek megváltoztatják vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát;

8.

„csomósodást és lesülést gátló anyagok”: olyan anyagok, amelyek csökkentik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását;

9.

„habzásgátlók”: olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a habzást;

10.

„tömegnövelő szerek”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer tömegét, anélkül, hogy lényegesen növelnék hasznosuló energiatartalmát;

11.

„emulgeálószerek”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem keveredő fázisból – mint az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben;

12.

„emulgeáló sók”: olyan anyagok, amelyek a sajtban lévő fehérjéket diszpergált formájúvá alakítják, és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozzák;

13.

„szilárdítóanyagok”: olyan anyagok, amelyek a gyümölcsök vagy zöldségek szöveteit keménnyé vagy ropogóssá teszik vagy így tartják, illetve zselésítőanyagokkal szilárd gélt képeznek;

14.

„ízfokozók”: olyan anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglevő ízét és/vagy illatát;

15.

„habosító szerek”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját egy folyékony vagy szilárd élelmiszerben;

16.

„zselésítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét;

17.

„fényezőanyagok” (beleértve a kenőanyagokat is): olyan anyagok, amelyek ha az élelmiszer külső felületén alkalmazzák őket, csillogó megjelenést adnak vagy védőbevonatot biztosítanak;

18.

„nedvesítőszerek”: olyan anyagok, amelyek megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy alacsony relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elősegítik egy por vizes közegben való oldódását;

19.

„módosított keményítők”: olyan anyagok, amelyeket étkezési keményítő egy vagy több kémiai kezelésével nyertek, fizikai vagy enzimes úton savas vagy lúgos kezeléssel folyósítottak vagy színtelenítettek;

20.

„csomagológázok”: azok a levegőtől eltérő gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése előtt, alatt vagy után helyeznek az élelmiszer csomagolóeszközébe;

21.

„hajtógázok”: azok a levegőtől eltérő gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközből;

22.

„térfogatnövelő szerek”: olyan anyagok vagy anyagkeverékek, amelyek gázt szabadítanak fel, ezzel növelve a tészták térfogatát;

23.

„kelátképző anyagok”: olyan anyagok, amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek;

24.

„stabilizátorok”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megőrzését; stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem elegyedő anyag homogén diszperziójának fenntartását az élelmiszerben, azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megőrzik vagy erősítik az élelmiszer meglévő színét, továbbá azok az anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszer kötőképességét, ideértve az élelmiszerrészeknek az előállított élelmiszerben való megkötését lehetővé tevő proteinek közötti keresztkötések kialakulását is

25.

„sűrítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer viszkozitását;

26.

„lisztkezelő szerek”: az emulgeáló szerektől eltérő olyan anyagok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat.


II. MELLÉKLET

Az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és felhasználási feltételeik.


III. MELLÉKLET

Az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben és élelmiszer-aromaanyagokban felhasználható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és felhasználási feltételeik.

A tápanyagokban lévő hordozók közösségi listája és felhasználási feltételeik.

1. rész

Hordozók az élelmiszer-adalékanyagokban

2. rész

Élelmiszer-adalékanyagok az élelmiszer-adalékanyagokban lévő hordozókon kívül

3. rész

A hordozókat is magukban foglaló élelmiszer-adalékanyagok az élelmiszerenzimekben

4. rész

A hordozókat is magukban foglaló élelmiszer-adalékanyagok az élelmiszer-aromákban

5. rész

Hordozók a tápanyagokban és az élelmiszerhez táplálkozási és/vagy egyéb élettani célból hozzáadott egyéb anyagokban


IV. MELLÉKLET

Hagyományos élelmiszerek, amelyek tekintetében egyes tagállamok továbbra is fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok bizonyos kategóriára vonatkozó felhasználási tilalmat

Tagállam

Élelmiszerek

Továbbra is betiltható adalékanyag-kategóriák

Németország

Hagyományos német sör („Bier nach deutschem Reinheitsgebot gebraut”)

Mind, kivéve a hajtógázokat

Franciaország

Hagyományos francia kenyér

Mind

Franciaország

Hagyományos francia tartósított szarvasgombák

Mind

Franciaország

Hagyományos francia csigakonzervek

Mind

Franciaország

Hagyományos francia liba- és kacsakonzervek („confit”)

Mind

Ausztria

Hagyományos osztrák „Bergkäse”

Mind, kivéve a tartósítószereket

Finnország

Hagyományos finn „Mämmi”

Mind, kivéve a tartósítószereket

Svédország

Finnország

Hagyományos svéd és finn gyümölcsszirupok

Színezékek

Dánia

Hagyományos dán „Kødboller”

Tartósítószerek és színezékek

Dánia

Hagyományos dán „Leverpostej”

Tartósítószerek (kivéve a szorbinsavat) és színezékek

Spanyolország

Hagyományos spanyol „Lomo embuchado”

Mind, kivéve a tartósítószereket és az antioxidánsokat

Olaszország

Hagyományos olasz „Mortadella”

Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt

Olaszország

Hagyományos olasz „Cotechino e zampone”

Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt


V. MELLÉKLET

A 24. cikkben említett azon élelmiszer-színezékek listája, amelyek tekintetében az élelmiszerek címkézésének kiegészítő információkat kell tartalmazniuk

Az alábbi élelmiszer-színezékek közül egyet vagy többet tartalmazó élelmiszerek:

Információk

Narancssárga S (E 110) (1)

„a színezék(ek) megnevezése vagy E-száma: a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat”.

Kinolinsárga (E 104) (1)

Azorubin (E 122) (1)

Alluravörös (E 129) (1)

Tartrazin (E 102) (1)

Neukockin (E 124) (1)


(1)  Azon élelmiszerek kivételével, amelyek esetében a színezék(ek)et húskészítményeken egészségügyi vagy egyéb jelölési célból vagy tojáshéj bélyegzésére vagy díszítő színezésére használták fel.