1.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 321/14


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE

(2008. november 19.)

a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések szervezéséről szóló, 1988. február 29-i 571/88/EGK tanácsi rendelet (2) 2007-ig rendelkezik egy, a gazdaságok szerkezetéről statisztikákat előállító közösségi felmérési programról.

(2)

A gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérések 1966–67 óta közösségi alapon végrehajtott programját célszerű folytatni a tendenciák közösségi szintű vizsgálata érdekében. Az átláthatóság érdekében az 571/88/EGK rendeletet fel kell váltani e rendelettel.

(3)

Legalább tízévente a Közösségben működő gazdaságokra kiterjedő általános összeírás szükséges a gazdaságokra vonatkozó alapnyilvántartások, továbbá a mintavételes felmérések rétegezéséhez szükséges más adatok aktualizálása érdekében. Az e rendelet elfogadását megelőző legutóbbi általános összeírás 1999/2000-ben történt.

(4)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben (3) a vidékfejlesztéssel kapcsolatban meghatározott intézkedések megvalósításáról adatokat kell gyűjteni.

(5)

A Tanács az agrár-környezetvédelmi mutatókról szóló 2006. december 19-i következtetéseiben megállapította, hogy a mezőgazdasági tevékenységekről megfelelő földrajzi szintek szerinti, és a Közösség egészét lefedő összehasonlítható adatok szükségesek. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy hozza meg a 2006. szeptember 15-i bizottsági közleményben (4) foglalt intézkedéseket, amelyek közé tartozik a statisztikai adatok előállítása, különös tekintettel a gazdaságok irányítási gyakorlatára és a gazdaságok ráfordításainak felhasználására.

(6)

Jelenleg az egyes gazdaságok szintjén hiányoznak a statisztikai információk a mezőgazdasági termelés különböző módszereiről. Szükséges ezért javítani az információgyűjtést a mezőgazdasági termelési módszerekről, a gazdaságok szerkezetéről szóló információkkal összekapcsolva, hogy további statisztikai adatok álljanak rendelkezésre az agrár-környezetvédelmi politika kidolgozásához és az agrár-környezetvédelmi mutatók minőségének javításához.

(7)

A gazdaságok szerkezetéről az összes tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak a közösségi agrárpolitika meghatározásához. A felmérésben használt mutatóknál ezért a lehető legnagyobb mértékben egységes osztályozásokat és közös fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.

(8)

A 2010. évi, mezőgazdasági gazdaságszerkezetre vonatkozó felmérés és a 2011. évi tízévenkénti népszámlálás nagy terhet róna a tagállamok statisztikai erőforrásaira, ha e két fő felmérés terepmunkájának időszakai átfedésben lennének. Eltérést kell ezért előírni, annak érdekében, hogy a tagállamok képesek legyenek a gazdaságszerkezeti felmérés 2009-ben történő végrehajtására.

(9)

A közösségi statisztikákról szóló 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (5) képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási alapját, különösen a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyszerűség, a költséghatékonyság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az átláthatóság normáinak való megfelelés tekintetében. A jelen rendelet értelmében nyújtott bizalmas statisztikai adatok továbbítása és védelme vonatkozásában a referenciakeretet a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/EGK, Euratom tanácsi rendelet (6) képezi annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi statisztikák létrehozása és terjesztése során jogellenesen ne szolgáltassanak információkat, és nem statisztikai célra ne használják fel azokat.

(10)

A Bizottság a gazdaságok elhelyezkedését csak statisztikai elemzésekhez használhatja, mintavételezéshez és felmérések készítéséhez nem. Biztosítani kell a bizalmas adatok megfelelő védelmét, többek között a helymeghatározó paraméterek pontosságának korlátozásával és a közzétételre szánt statisztikai adatok megfelelő összevonásával.

(11)

A Tanács 3037/90/EGK rendelete (7) létrehozta a Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását.

(12)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerint a területi egységeket a NUTS-besorolással összhangban kell meghatározni.

(13)

A válaszadók és a tagállamok adatszolgáltatási terhének lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében gondoskodni kell arról, hogy mintavételes felméréseket és adminisztratív forrásokat lehessen használni.

(14)

A felmérések végrehajtása mind a Közösség, mind pedig a tagállamok részéről több éven át jelentős költségvetési forrásokat igényel, amelyek jelentős hányada a Közösség igényeinek kielégítését szolgálja.

(15)

Köztudott, hogy a gazdaságok műholdas helymeghatározására és azonosítására vonatkozó követelmények sok tagállamban komoly módszertani és műszaki nehézségekbe ütköznek.

(16)

Gondoskodni kell ezért a felmérési program végrehajtásának az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból történő közösségi támogatásáról, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (9) alapján.

(17)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára meghatároz egy pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (10) 37. pontja szerint elsődleges hivatkozási alapként szolgál a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során.

(18)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdaságok szerkezetéről és a mezőgazdasági termelési módszerekről szóló közösségi statisztikák szisztematikus előállítását – a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért azt e rendelet nagyságrendje és hatása miatt azt közösségi szinten jobban meg lehet valósítani, a Közösség – a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően – intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.

(20)

A Bizottságot különösen arra kell felhatalmazni, hogy meghatározza a számosállategységekre vonatkozó együtthatókat, meghatározza a mutatókat, és hogy e rendelethez mellékleteket fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(21)

Megtörtént a konzultáció a 72/279/EGK tanácsi határozattal (12) létrehozott Mezőgazdasági Statisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya

E rendelet keretet hoz létre a mezőgazdasági gazdaságok szerkezetéről szóló, összehasonlítható közösségi statisztikák előállítására és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„mezőgazdasági üzem” vagy „gazdaság”: önálló irányítású, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amely az I. mellékletben felsorolt mezőgazdasági tevékenységeket végez az Európai Unió gazdasági területén, akár főtevékenységként, akár melléktevékenységként;

b)

„számosállategység”: olyan általános mértékegység, amely összehasonlítás céljából lehetővé teszi a különböző kategóriákba tartozó állatfajok összevonását. A számosállategységeket az egyes állatkategóriák takarmányozási igényei alapján határozzák meg, ehhez együtthatókat fogadnak el a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően;

c)

„mintavételes felmérés”: véletlenszerű rétegezett mintavételen alapuló statisztikai felmérés, amelynek célja, hogy regionális és tagállami szinten reprezentatív statisztikai adatokat szolgáltasson a gazdaságokról. A rétegezés tartalmazza a gazdaság méretét és típusát, biztosítandó, hogy a különböző méretű és típusú gazdaságok megfelelően reprezentálva legyenek;

d)

„régió”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 2 területi egység;

e)

„a gazdaság helye”: a gazdaság szélességi és hosszúsági koordinátái 5 perces íven belül, hogy elkerülhető legyen az egyes gazdaságok közvetlen azonosítása. Ha a szélesség és hosszúság szerinti helynél csak egyetlen gazdaság szerepel, ezt a gazdaságot annál a szomszédos helynél tüntetik fel, ahol legalább még egy gazdaság szerepel.

3. cikk

A felmérések tárgya

(1)   Az e rendeletben leírt felmérések a következőkre terjednek ki:

a)

azok a gazdaságok, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága legalább 1 hektár,

b)

azok a gazdaságok, ahol a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektárnál kisebb, akkor, ha ezek a gazdaságok bizonyos hányadot eladásra termelnek, illetve ha termelési egységük meghalad bizonyos fizikai küszöbértékeket.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek egy hektárnál nagyobb felmérési küszöbértéket alkalmaznak, kötelesek ezt a küszöbértéket úgy meghatározni, hogy ezzel csak azokat a legkisebb gazdaságokat zárják ki a felmérésből, amelyek együttesen az adott tagállam közbirtok nélküli teljes használatban lévő mezőgazdasági területének legfeljebb 2 %-át vagy a teljes számosállategység legfeljebb 2 %-át adják.

(3)   A II. mellékletben előírt fizikai küszöbértékek bármelyikét elérő gazdaságoknak azonban minden esetben szerepelniük kell a felmérésben.

4. cikk

Adatforrások

(1)   A tagállamok felhasználják az 1782/2003/EK rendeletben (13) előírt integrált igazgatási és ellenőrző rendszerből, az 1760/2000/EK rendeletben (14) előírt szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszeréből, és a 834/2007/EK rendeletnek (15) megfelelően létrehozott biogazdálkodási nyilvántartásokból származó információkat, amennyiben ezek az információk legalább olyan minőségűek, mint amilyeneket a statisztikai felmérésekből lehet nyerni. A tagállamok a III. mellékletben említett, géntechnológiával módosított haszonnövények művelésével és a külön vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatban használhatnak közigazgatási forrásokat is.

(2)   Ha egy tagállam úgy határoz, hogy az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő közigazgatási forrást használ, a tagállam előre tájékoztatja a Bizottságot, és részletes adatokat közöl a használni kívánt módszerről és a közigazgatási forrásból származó adatok minőségéről.

5. cikk

Pontossági követelmények

(1)   A mintavételes felméréseket végző tagállamok biztosítják, hogy a súlyozott felmérési eredmények statisztikailag reprezentatívak legyenek a gazdaságokra az egyes régiókon belül, és hogy a felmérések úgy legyenek megtervezve, hogy megfeleljenek a IV. mellékletben megállapított pontossági követelményeknek.

(2)   Indokolt esetben a Bizottság engedélyezi, hogy a tagállamok meghatározott régióknál eltérhessenek az első bekezdésben említett pontossági követelményektől.

II. FEJEZET

GAZDASÁGOK SZERKEZETÉRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK

6. cikk

Gazdaságszerkezeti felmérés

(1)   A tagállamok 2010-ben, 2013-ban és 2016-ban felmérést (a továbbiakban: gazdaságszerkezeti felmérés) készítenek a gazdaságok szerkezetéről.

(2)   A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés általános összeírás formájában történik. A III. melléklet V. ii., az egyéb jövedelemszerző tevékenységekről szóló alpontjában szereplő mutatókhoz azonban használható mintavételes felmérés is.

(3)   A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés történhet mintavételes felmérés formájában.

7. cikk

Felmérési mutatók

(1)   A tagállamok információkat szolgáltatnak a III. mellékletben felsorolt mutatókról.

(2)   A Bizottság, összhangban a 15. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással, a 2013. és a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekhez módosíthatja a III. mellékletben felsorolt mutatókat.

(3)   Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy mutató előfordulása alacsony vagy nulla, akkor a mutató kizárható az adatgyűjtésből. E tagállam a felmérési évet közvetlenül megelőző naptári évben tájékoztatja a Bizottságot az adatgyűjtésből kizárt mutatókról.

(4)   A mutatók meghatározásait a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

8. cikk

Tárgyidőszak

A 2010., 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés esetében a tárgyidőszak meghatározása a következő:

a)

a III. mellékletben a földterületre meghatározott mutatók esetében 12 hónapos időszak, amely a felmérés évében március 1. és október 31. közé eső zárónapon végződik,

b)

a III. mellékletben az állatállományra meghatározott mutatók esetében egy referencianap a felmérés évében március 1. és december 31. között,

c)

a III. mellékletben a munkaerőre meghatározott mutatók esetében 12 hónapos időszak, amely a felmérés évében március 1. és október 31. közé eső zárónapon végződik,

d)

a III. mellékletben meghatározott vidékfejlesztési intézkedések esetében egy hároméves időszak, amely a felmérés évében december 31-én végződik.

9. cikk

Az adatok átadása

(1)   A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés hitelesített felmérési adatait a tagállamok 2012. március 31-ig megküldik a Bizottságnak.

(2)   A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés hitelesített felmérési adatait a tagállamok a felmérési év végétől számított 12 hónapon belül megküldik a Bizottságnak.

(3)   A III. mellékletben felsorolt vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó és adminisztratív nyilvántartásokon alapuló adatok külön is megküldhetők a Bizottságnak, a felmérés évének végétől számított 18 hónapon belül.

(4)   A Bizottság számára a gazdaságszerkezeti felmérés adatait elektronikus formában kell átadni, az egyes gazdaságok szintjére lebontva.

(5)   A felmérési adatok átadásának formátumát a Bizottság határozza meg.

(6)   A gazdaságszerkezeti felmérés adatait a Bizottság nem használja fel mintavétel vagy felmérések végzése céljára.

10. cikk

Mintavételi rendszer

A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés mintavételi rendszerének továbbfejlesztése érdekében a tagállamok a gazdaságszerkezeti felmérésért felelős nemzeti hatóságok számára hozzáférést biztosítanak a területükön fellelhető adminisztratív nyilvántartásokban található, a gazdaságokról szóló információkhoz.

III. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI MÓDSZEREKRŐL SZÓLÓ STATISZTIKÁK

11. cikk

A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés

(1)   A tagállamok felmérést végeznek a gazdaságok által alkalmazott mezőgazdasági termelési módszerekről. Ez a felmérés történhet mintavételes felmérés formájában.

(2)   Indokolt esetben a Bizottság engedélyezheti, hogy a tagállamok külön részminták alkalmazásával végezzék el a mintavételes felmérést.

(3)   A tagállamok információkat szolgáltatnak a mezőgazdasági termelési módszereknek az V. mellékletben felsorolt mutatóiról.

(4)   A felmérésben részt vevő minden egyes gazdaság esetében a tagállamok megadják a gazdaságban öntözésre felhasznált víz becsült mennyiségét is (köbméterben). Ez a becslés modell segítségével is elvégezhető.

(5)   A Bizottság módszertani és egyéb támogatást nyújt a tagállamoknak a (4) bekezdésben említett modell elkészítéséhez. A Bizottság ezenfelül elősegíti a tagállamok közötti ahhoz szükséges együttműködést és tapasztalatcserét, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek.

(6)   Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy mutató előfordulása alacsony vagy nulla, akkor a mutató kizárható az adatgyűjtésből. E tagállam a felmérési évet közvetlenül megelőző naptári évben tájékoztatja a Bizottságot az adatgyűjtésből kizárt mutatókról.

(7)   A mutatók meghatározásait a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)   A tárgyidőszak azonos a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés tárgyidőszakával.

(9)   Ennek a felmérésnek az eredményeit az egyes gazdaságok szintjén összekapcsolják a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérésből származó adatokkal. Az egyesített hitelesített adatokat a tagállamok elektronikus formában legkésőbb 2012. december 31-ig megküldik a Bizottságnak.

(10)   A felmérési adatok átadásának formátumát a Bizottság határozza meg.

(11)   A mezőgazdasági termelési módszerekre vonatkozó adatokat a Bizottság nem használja fel mintavétel vagy felmérések végzése céljára.

IV. FEJEZET

JELENTÉSEK, FINANSZÍROZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Jelentések

(1)   A tagállamok benyújtják az e rendelet hatálya alá tartózó felmérésekre vonatkozó nemzeti módszertani jelentéseket, amelyek a következőket ismertetik:

a)

a szervezés és az alkalmazott módszerek,

b)

az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek,

c)

adott esetben információk a felhasznált adminisztratív adatforrások minőségéről, valamint

d)

azok a felvételi és kizárási kritériumok, amelyek segítségével a 3. cikk szerint meghatározták, hogy a felmérések mire terjedjenek ki.

(2)   A nemzeti módszertani jelentéseket a hitelesített felmérési eredményekkel együtt, a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőkön belül nyújtják be a Bizottságnak.

(3)   Az egyes felmérések végén megkövetelt nemzeti módszertani jelentéseken felül a tagállamok megküldenek a Bizottságnak minden olyan további információt, amely a felmérés szervezése és módszerei tekintetében szükséges.

13. cikk

Közösségi hozzájárulás

(1)   A tagállamok legfeljebb 75 %-os pénzügyi hozzájárulást kapnak a Közösségtől az e rendeletben előírt felmérések végrehajtási költségeihez, figyelembe véve a (3) és (4) bekezdésében meghatározott felső határokat.

(2)   E rendelet alkalmazásának kezdetén a Bizottság azon tagállamoknak, amelyek megfelelő kérelmet nyújtanak be, megadja a szükséges műszaki támogatást és tanácsadást a gazdaságok műholdas helymeghatározása tekintetében.

(3)   A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés egyesített költségeire a közösségi hozzájárulás felső korlátai az alábbi összegek:

Luxemburg, illetve Málta esetében 50 000 EUR,

Ausztria, Írország, illetve Litvánia esetében 1 000 000 EUR,

Bulgária, Németország, Magyarország, Portugália, illetve az Egyesült Királyság esetében 2 000 000 EUR,

Görögország, Spanyolország, illetve Franciaország esetében 3 000 000 EUR,

Olaszország, Lengyelország, illetve Románia esetében 4 000 000 EUR, és

az összes többi tagállam esetében rendre 300 000 EUR.

(4)   A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekre a (3) bekezdésben előírt összegek 50 %-kal csökkennek.

(5)   A közösségi pénzügyi hozzájárulás finanszírozása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból történik, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének e) pontja alapján.

14. cikk

Pénzügyi keret

(1)   E felmérési program végrehajtásának pénzügyi keretösszege 58 850 000 EUR a 2008–2013 időszakra, beleértve az e rendelet rendelkezései szerint a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kifejlesztéséhez, fenntartásához és kezeléséhez szükséges előirányzatokat is.

(2)   A 2014–2018 közötti időszakra szóló összeget a Bizottság javaslatára a 2014-ben kezdődő időszakra szóló új pénzügyi terv alapján a költségvetési és jogalkotó hatóság határozza meg.

(3)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv korlátain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

15. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottság munkáját a 72/279/EGK határozattal létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2)   Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre is.

16. cikk

Eltérések

(1)   A 6. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (1) bekezdésében, a 11. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében és a III. és IV. mellékletben foglaltaktól eltérően Görögország, Spanyolország és Portugália esetében a 2010. év helyett a 2009. év értendő.

(2)   A 9. cikk (1) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a 2012. március 31-i dátum helyett a következő dátumokat alkalmazzák:

a)

Görögország és Portugália esetében 2011. március 31.,

b)

Spanyolország esetében 2011. június 30.,

c)

Olaszország és Románia esetében 2012. június 30.

(3)   A 11. cikk (9) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a 2012. december 31-i dátum helyett Görögország, Spanyolország és Portugália esetében a 2011. december 31-i dátumot alkalmazzák.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 571/88/EGK rendelet hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2009. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. november 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET


(1)  Az Európai Parlament 2008. május 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2008. október 20-i határozata.

(2)  HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

(3)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(4)  A közlemény címe: „A környezetvédelmi szempontoknak a közös agrárpolitikába történő integrálása nyomon követését szolgáló agrár-környezetvédelmi mutatók kialakítása”.

(5)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

(6)  HL L 151., 1990.6.15., 1. o.

(7)  HL L 293., 1990.10.24., 1. o.

(8)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(9)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(10)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(11)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(12)  HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

(13)  A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.).

(14)  A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(15)  Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A gazdaság fogalommeghatározásánál említett mezőgazdasági tevékenységek felsorolása

Egy gazdaság mint olyan meghatározásához a következő tevékenységek (amelyek lehetnek akár főtevékenységek, akár melléktevékenységek) használatosak, a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások mint gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE, 2. módosítás) alapján:

A tevékenység leírása

NACE (2. módosítás) szerinti kód

Kiegészítő megjegyzések a mezőgazdasági tevékenység mint olyan meghatározásakor figyelembe vett vagy kizárt tevékenységekhez

Nem évelő növények termesztése

01.1

 

Évelő növények termesztése

01.2

A saját termesztésű szőlőből vagy olajbogyóból bort, illetve olívaolajat előállító gazdaságok e rendelet hatálya alá tartoznak.

Növényi szaporítóanyag termesztése

01.3

 

Állattenyésztés

01.4

A NACE (2. módosítás) 01.49 pontja alá besorolt tevékenységek (Egyéb állat tenyésztése) közül egyik sem tartozik e rendelet hatálya alá, kivéve:

i)

struccok, emuk és nyulak tenyésztése és nevelése,

ii)

méhek tartása, méz és méhviasz előállítása.

Vegyes gazdálkodás

01.5

 

Mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás

01.6

Általában nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a gazdaságok, melyek a NACE (2. módosítás) 01.6 pontja alatti tevékenységekkel foglalkoznak, feltéve hogy kizárólag ilyen tevékenységekkel foglalkoznak.

E rendelet hatálya alá tartoznak azonban azok a gazdaságok, amelyek kizárólag mezőgazdasági terület jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásával (NACE, 2. módosítás, 01.61) foglalkoznak.


II. MELLÉKLET

A gazdaságszerkezeti felmérésekben és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésben alkalmazandó küszöbértékek

Mutató

Küszöbérték

Hasznosított mezőgazdasági terület

Szántó, konyhakert, gyep, ültetvények

5 ha

Szabadföldi ültetvények

Gyümölcsös-, bogyós-, citrus- és olívaültetvények, szőlők és faiskolák

1 ha

Egyéb intenzív termesztés

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca – szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt

0,5 ha

Dohány

0,5 ha

Komló

0,5 ha

Gyapot

0,5 ha

Üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt termesztett növények

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca

0,1 ha

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)

0,1 ha

Szarvasmarhafélék

Valamennyi

10 egyed

Sertés

Valamennyi

50 egyed

Tenyészkocák

10 egyed

Juh

Valamennyi

20 egyed

Kecske

Valamennyi

20 egyed

Baromfi

Valamennyi

1 000 egyed


III. MELLÉKLET

A gazdaságszerkezeti felmérés mutatóinak felsorolása

MUTATÓ

MÉRTÉKEGYSÉG/KATEGÓRIA

I.   

Általános mutatók

A gazdaság helye

 

– –

Földrajzi szélesség (legfeljebb 5 perces íven belül)

fok: perc

– –

Földrajzi hosszúság (legfeljebb 5 perces íven belül)

fok: perc

A gazdaság jogállása

 

– –

A gazdaságért a jogi és gazdasági felelősséget:

 

– – –

egy természetes személy viseli, aki az egyéni gazdálkodó, amennyiben a gazdaság független?

igen/nem

– – – –

Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ez a személy (a gazdálkodó) egyben a gazdaság irányítója is?

igen/nem

– – – – –

Ha ez a személy nem a gazdaság irányítója, akkor az irányító a gazdálkodó családjának valamelyik tagja?

igen/nem

– – – – –

Ha a gazdaság irányítója a gazdálkodó családjának valamelyik tagja, akkor a gazdálkodó házastársa? (1)

igen/nem

– – –

társas egyéni gazdaság esetében egy vagy több olyan természetes személy viseli, aki(k) tag(ok)?

igen/nem

– – –

jogi személy viseli?

igen/nem

A birtokhasználat típusa (a gazdálkodóra vonatkozóan) és a gazdálkodási rendszer

 

– –

Hasznosított mezőgazdasági terület:

 

– – –

tulajdonosi gazdálkodás

ha

– – –

bérlői gazdálkodás

ha

– – –

részes művelés vagy más módozatok

ha

– –

Biogazdálkodás:

 

– – –

A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen biogazdálkodási módszereket alkalmaznak és erről a nemzeti vagy a közösségi szabályok szerinti tanúsítvány van

ha

– – –

A gazdaság összes mezőgazdasági hasznosítású területe, amelyen folyamatban van a biogazdálkodási módszerekre való áttérés, amelyekről majd a nemzeti vagy a közösségi szabályok szerinti tanúsítvány lesz

ha

– – –

A gazdaság alábbi hasznosítású földterülete, ahol a nemzeti vagy a közösségi szabályok szerinti biogazdálkodási módszereket alkalmaznak és erről tanúsítvány van, vagy pedig folyamatban van az ezekre való áttérés:

 

– – – –

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is)

ha

– – – –

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

ha

– – – –

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

ha

– – – –

Cukorrépa (vetőmag nem)

ha

– – – –

Olajos magvúak

ha

– – – –

Friss zöldségfélék, dinnyék és szamóca

ha

– – – –

Állandó legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

ha

– – – –

Gyümölcsös- és bogyós ültetvények

ha

– – – –

Citrusültetvények

ha

– – – –

Olívaültetvények

ha

– – – –

Szőlő

ha

– – – –

Egyéb növények (rostnövények stb.)

ha

– – –

A nemzeti vagy a közösségi szabályok szerint tanúsított és állattenyésztésre alkalmazott biogazdálkodási módszerek:

 

– – – –

Szarvasmarhafélék

egyed

– – – –

Sertés

egyed

– – – –

Juh- és kecske

egyed

– – – –

Baromfi

egyed

– – – –

Egyéb állatok

igen/nem

– –

A gazdaságban folyó termelés célja:

 

– – –

Értékalapon a gazdaság végtermékeinek több mint 50 %-a saját fogyasztást elégít ki

igen/nem

– – –

A végfogyasztóknak történő közvetlen értékesítés a gazdaság teljes értékesítésének több mint 50 %-át teszi ki (1)

igen/nem

II.   

Földterület

Szántó

 

– –

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is):

 

– – –

Közönséges búza és tönköly

ha

– – –

Durumbúza

ha

– – –

Rozs

ha

– – –

Árpa

ha

– – –

Zab

ha

– – –

Szemes kukorica

ha

– – –

Rizs

ha

– – –

Egyéb gabonafélék szemes terménynek

ha

– –

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú, növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

ha

– – –

ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt

ha

– –

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

ha

– –

Cukorrépa (vetőmag nem)

ha

– –

Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem)

ha

– –

Ipari növények:

 

– – –

Dohány

ha

– – –

Komló

ha

– – –

Gyapot

ha

– – –

Káposztarepce és réparepce

ha

– – –

Napraforgó

ha

– – –

Szója

ha

– – –

Lenmag (olajlen)

ha

– – –

Egyéb olajos magvúak

ha

– – –

Len

ha

– – –

Kender

ha

– – –

Egyéb rostnövények

ha

– – –

Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények

ha

– – –

Egyéb, máshová nem sorolt ipari növények

ha

– –

Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, ebből:

 

– – –

Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás

ha

– – – –

Szántóföld

ha

– – – –

Árutermelő kertészet

ha

– – –

Üvegház vagy más (járható) védőtakarás

ha

– –

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve):

 

– – –

Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás

ha

– – –

Üvegház vagy más (járható) védőtakarás

ha

– –

Takarmánynövények zölden betakarítva:

 

– – –

Időszaki gyep

ha

– – –

Egyéb takarmánynövények:

 

– – – –

Silókukorica

ha

– – – –

Pillangós zöldtakarmányok

ha

– – – –

Egyéb, máshová nem sorolt takarmánynövények zölden betakarítva

ha

– –

Szántóföldi vetőmagok és palánták

ha

– –

Egyéb szántóföldi növények

ha

– –

Támogatásra nem jogosult ugar

ha

– –

Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar

ha

Konyhakertek

ha

Állandó legelő és rét

ha

– –

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

ha

– –

Külterjes legelő

ha

– –

A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét

ha

Ültetvények

 

– –

Gyümölcsös- és bogyós ültetvények

ha

– – –

Gyümölcsös ültetvények, ebből:

ha

– – – –

Mérsékelt égövi gyümölcsfajok

ha

– – – –

Szubtrópusi gyümölcsfajok

ha

– – –

Bogyósok

ha

– – –

Héjasok

ha

– –

Citrusültetvények

ha

– –

Olíva-ültetvények

ha

– – –

Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése

ha

– – –

Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése

ha

– –

Szőlő, ebből az, ahol a szokásos termék:

ha

– – –

Minőségi bor

ha

– – –

Egyéb bor

ha

– – –

Csemegeszőlő

ha

– – –

Mazsola

ha

– –

Faiskolák

ha

– –

Egyéb ültetvények

ha

– – –

ebből karácsonyfa (1)

ha

– –

Üvegházi ültetvények

ha

Egyéb földterület

 

– –

Hasznosítatlan mezőgazdasági terület

ha

– –

Erdős terület

ha

– – –

ebből rövid rotációs idejű sarjerdő

ha

– –

Egyéb földterület (épületek, gazdasági udvarok, utak, tavak, kőfejtők, terméketlen föld, sziklák stb. által elfoglalt terület)

ha

Gomba, öntözött terület, energianövények és géntechnológiával módosított haszonnövények

 

– –

Gomba

ha

– –

Öntözött terület

 

– – –

Öntözhető összterület

ha

– – –

Az előző 12 hónapban legalább egyszer öntözött megművelt terület összesen:

ha

– –

Energianövények (bioüzemanyagok és más megújuló energia előállítása céljából)

ha

– – –

ebből pihentetésre ösztönző támogatási rendszerekkel kapcsolatos területen

ha

– –

géntechnológiával módosított haszonnövények

ha

III.   

Állatállomány

Lófélék

egyed

Szarvasmarhafélék:

 

– –

Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha

egyed

– –

Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha

egyed

– –

Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha

egyed

– –

Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha

egyed

– –

Kétéves és idősebb üsző

egyed

– –

Tejhasznú tehén

egyed

– –

Egyéb tehén

egyed

Juh és kecske:

 

– –

Juh (mindenféle korú)

egyed

– – –

Juh, nőivarú tenyészállat

egyed

– – –

Egyéb juh

egyed

– –

Kecske (mindenféle korú)

egyed

– – –

Kecske, nőivarú tenyészállat

egyed

– – –

Egyéb kecske

egyed

Sertés:

 

– –

20 kg élősúly alatti malac

egyed

– –

50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca

egyed

– –

Egyéb sertés

egyed

Baromfi:

 

– –

Brojler

egyed

– –

Tojótyúk

egyed

– –

Egyéb baromfi:

egyed

– – –

Pulyka (1)

egyed

– – –

Kacsa (1)

egyed

– – –

Liba (1)

egyed

– – –

Strucc (1)

egyed

– – –

Egyéb, máshol nem említett baromfi (1)

egyed

Nyúl, nőivarú tenyészállat

egyed

Méh

kaptár

Máshová nem sorolt állatállomány

igen/nem

IV.   

Gépek és berendezések

IV. i.

Gépek  (1)

A gazdaság kizárólagos tulajdonában lévő gépek

 

– –

Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, eszközhordozó traktorok

darabszám

– –

Talajmegmunkáló gépek, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszálógépek

darabszám

– –

Kombájnok

darabszám

– –

Egyéb teljesen gépesített betakarítógépek

darabszám

Több gazdaság által használt gépek

– –

Négykerekű traktorok, lánctalpas traktorok, eszközhordozó traktorok

igen/nem

– –

Talajmegmunkáló gépek, kapálógépek, rotációs kapák és motoros kaszálógépek

igen/nem

– –

Kombájnok

igen/nem

– –

Egyéb teljesen gépesített betakarító gépek

igen/nem

IV. ii.   

Berendezések

Megújuló energia előállítására szolgáló berendezések, az energiaforrás fajtája szerint:

 

– –

Szélenergia

igen/nem

– –

Biomassza

igen/nem

– – –

ebből biometán

igen/nem

– –

Napenergia

igen/nem

– –

Vízenergia

igen/nem

– –

Egyéb megújuló energiaforrások

igen/nem

V.   

Munkaerő

V.i.   

A gazdaság munkaereje

Gazdálkodó

 

– –

Neme

férfi/nő

– –

Kora

korcsoport (2)

– –

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az éves munkaegység 1. százaléksávja (3)

A gazdaság irányítója

 

– –

Neme

férfi/nő

– –

Kora

korcsoport

– –

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az éves munkaegység 2. százaléksávja (4)

A gazdaság irányítójának képzettsége

 

– –

A gazdaság irányítójának mezőgazdasági képzettsége

Képzettségi kódok (5)

– –

A gazdaság irányítója az utóbbi 12 hónapban szakképzésben részesült (6)

igen/nem

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző férfi családtagjai

 

– –

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az éves munkaegység 2. százaléksávja

Az egyéni gazdálkodónak a gazdaságban mezőgazdasági munkát végző női családtagjai

 

– –

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az éves munkaegység 2. százaléksávja

Rendszeresen alkalmazott, nem családi férfi munkaerő

 

– –

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az éves munkaegység 2. százaléksávja

Rendszeresen alkalmazott, nem családi női munkaerő

 

– –

A gazdaságban végzett mezőgazdasági munka (a házimunkától eltekintve)

Az éves munkaegység 2. százaléksávja

Nem rendszeresen alkalmazott, nem családi férfi és női munkaerő

teljes munkaidős munkanap

A mezőgazdasági munka összes olyan teljes munkaidős munkanapjainak száma a felmérés napját megelőző 12 hónap folyamán, amely nem tartozik az előző kategóriákba, és amelyet a gazdaságban nem közvetlenül alkalmazott személyek végeznek (pl. vállalkozók alkalmazottai)

teljes munkaidős munkanap

V. ii.   

Egyéb jövedelemszerző tevékenységek (nem mezőgazdasági munka a gazdaságban és munkavégzés a gazdaságon kívül)

A gazdálkodó, aki egyben a gazdaság irányítója is, egyéb jövedelemszerző tevékenységei

 

– –

Fő foglalkozásként

igen/nem

– –

Mellékfoglalkozásként

igen/nem

– –

Egyéb jövedelemszerző tevékenységei

 

– – –

A gazdasággal közvetlenül összefüggő tevékenységek

igen/nem

– – –

A gazdasággal közvetlenül nem összefüggő tevékenységek

igen/nem

Az egyéni gazdálkodó házastársának egyéb jövedelemszerző tevékenységei

 

– –

Fő foglalkozásként

igen/nem

– –

Mellékfoglalkozásként

igen/nem

– –

Egyéb jövedelemszerző tevékenységei

 

– – –

A gazdasággal közvetlenül összefüggő tevékenységek

igen/nem

– – –

A gazdasággal közvetlenül nem összefüggő tevékenységek

igen/nem

Az egyéni gazdálkodó egyéb családtagjainak egyéb jövedelemszerző tevékenységei

 

– –

Fő foglalkozásként

igen/nem

– –

Mellékfoglalkozásként

igen/nem

– –

Egyéb jövedelemszerző tevékenységei

 

– – –

A gazdasággal közvetlenül összefüggő tevékenységek

igen/nem

– – –

A gazdasággal közvetlenül nem összefüggő tevékenységek

igen/nem

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekben részt vevő közvetlenül, rendszeresen alkalmazott nem családi munkaerő

 

– –

Fő foglalkozásként

igen/nem

– –

Mellékfoglalkozásként

igen/nem

VI.   

A gazdaságban végzett egyéb jövedelemszerző tevékenységek (a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek)

VI. i.   

Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek felsorolása

Turizmus, fizetővendéglátás és más szabadidős tevékenységek

igen/nem

Kézművesség

igen/nem

Mezőgazdasági termékek feldolgozása

igen/nem

Megújuló energia termelése

igen/nem

Fafeldolgozás (például fűrészelés stb.)

igen/nem

Haltermelés

igen/nem

Szerződéses munka (a gazdaság eszközeinek használatával)

 

– –

Mezőgazdasági munka (más gazdaságok számára)

igen/nem

– –

Nem mezőgazdasági munka

igen/nem

Erdőgazdálkodás

igen/nem

Egyéb

igen/nem

VI. ii.   

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek fontossága

Százalékos arány a gazdaság össztermeléséhez viszonyítva

Százaléksávok (7)

VII.   

A vidékfejlesztés támogatása

A gazdaság az utóbbi 3 évben igénybe vette az alábbi vidékfejlesztési támogatások egyikét

 

– –

Tanácsadási szolgáltatások

igen/nem

– –

Gazdaságok korszerűsítése

igen/nem

– –

Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

igen/nem

– –

A közösségi jogszabályokon alapuló szabványok alkalmazása

igen/nem

– –

Mezőgazdasági termelők részvétele élelmiszer-minőségi rendszerekben

igen/nem

– –

Natura 2000 kifizetések a mezőgazdasági területre

igen/nem

– –

A vízügyi keretirányelvhez (8) kapcsolódó kifizetések

igen/nem

– –

Agrár-környezetvédelmi kifizetések

igen/nem

– – –

ebből a biogazdálkodás keretében

igen/nem

– –

Állatjólléti kifizetések

igen/nem

– –

Nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikálás

igen/nem

– –

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

igen/nem


(1)  2010-ben nem kell megadni.

(2)  Korcsoportok: (az iskola befejezése – 24 év), (25 – 34) (35 – 44), (45 – 54), (55 – 64), (65 és idősebb)

(3)  Az éves munkaegység (AWU) 1. százaléksávja: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75 – < 100), (100)

(4)  Az éves munkaegység (AWU) 2. százaléksávja: (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75 – < 100), (100)

(5)  Képzettség kódok: (csak gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat), (mezőgazdasági alapképzettség), (felsőfokú mezőgazdasági képzettség).

(6)  2013-ban nem kell megadni.

(7)  Százaléksávok: (≥ 0 – ≤ 10).(> 10 – ≤ 50) (> 50 – < 100)

(8)  A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).


IV. MELLÉKLET

PONTOSSÁGI KÖVETELMÉNYEK

Az e rendeletben előírt mintavételes felméréseknek a NUTS 2 régiókra és nemzeti szinten (1) összegzett kedvezőtlen adottságú térségekre statisztikailag reprezentatívnak kell lenniük gazdaságtípusra és -méretre nézve, a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1985. június 7-i 85/377/EGK bizottsági határozattal (2) összhangban. Ezenkívül a gazdaságok növény és állatállomány mutatóira meghatározott pontossági szintek szükségesek.

Ezek a pontossági szintek az alábbi pontossági táblázatokban szerepelnek, és valamennyi, legalább 10 000 gazdaságot tartalmazó NUTS 2 régióra vonatkoznak. A 10 000-nél kevesebb gazdaságot számláló NUTS 2 régiókra vonatkozóan e pontossági szintek ezzel szemben a kapcsolódó NUTS 1 régióra vonatkoznak, amennyiben ez a NUTS 1 régió legalább 1 000 gazdaságot tartalmaz. A mezőgazdasági termelési módszerek felméréséhez a tárgynak megfelelő növény és állatállomány mutatók a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérésből származó eredmények alapján lesznek meghatározhatók.

Pontossági kategóriák a 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésekhez

Növényekre vonatkozó mutatók:

Gabonafélék szemesterménynek (ideértve a vetőmagot is), köztük a közönséges búza és tönköly, durumbúza, rozs, árpa, zab, szemes kukorica, rizs és egyéb gabonafélék szemesterménynek

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

Cukorrépa (vetőmag nem)

Olajos magvú növények, köztük a káposztarepce, réparepce, napraforgó, szója, lenmag (olajlen) és más olajos magvú növények

Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)

Takarmánynövények zölden betakarítva

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

Gyümölcsös és bogyós ültetvények

Citrusültetvények

Olíva-ültetvények

Borszőlő

Állatállományra vonatkozó mutatók:

Tejhasznú tehén

Egyéb tehén

Egyéb szarvasmarha

Tenyészkoca

Egyéb sertés

Juh

Kecske

Baromfi

A 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés részeként végzett mintavételes felmérések pontossági kategóriái

Növényekre vonatkozó mutatók:

Gabonafélék szemesterménynek (ideértve a vetőmagot is), köztük a közönséges búza és tönköly, durumbúza, rozs, árpa, zab, szemes kukorica, rizs és egyéb gabonafélék szemesterménynek

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) és cukorrépa (a vetőmagot kivéve)

Olajos magvú növények, köztük a káposztarepce, réparepce, napraforgó, szója, lenmag (olajlen) és más olajos magvú növények

Ültetvények, köztük gyümölcsös-, bogyós-, citrus és olívaültetvények, szőlő, faiskolák és egyéb ültetvények

Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, virág és dísznövény (kivéve a faiskolákat)

Időszaki gyep és állandó rét és legelő

Állatállományra vonatkozó mutatók:

Szarvasmarha (bármilyen korú)

Juh- és kecske (bármilyen korú)

Sertés

Baromfi

A legalább 10 000 gazdaságot tartalmazó NUTS 2 régióra vonatkozó pontossági táblázatok

Pontossági kategóriák

A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés

A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés

A mutató gyakorisága a NUTS 2 régióban

Relatív standard hiba

A mutató gyakorisága a NUTS 2 régióban

Relatív standard hiba

A gazdaság növényekre vonatkozó mutatói

a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 7,5 %

< 5 %

a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 10 %

< 10 %

A gazdaság állatállományra vonatkozó mutatói

a számosállat egységek legalább 7,5 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 5 %

a számosállat egységek legalább 10 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 10 %

A kevesebb mint 10 000 gazdaságot tartalmazó NUTS 2 régióra vonatkozó pontossági táblázatok

Pontossági kategóriák

A 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés

A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés

A mutató gyakorisága a legalább 1 000 gazdaságot tartalmazó, kapcsolódó NUTS 1 régióban

Relatív standard hiba

A mutató gyakorisága a legalább 1 000 gazdaságot tartalmazó, kapcsolódó NUTS 1 régióban

Relatív standard hiba

A gazdaság növényekre vonatkozó mutatói

a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 7,5 %

< 5 %

a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 10 %

< 10 %

A gazdaság állatállományra vonatkozó mutatói

a számosállat egységek legalább 7,5 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 5 %

a számosállat egységek legalább 10 %-a és több mint 5 %-os nemzeti részesedés az egyes kategóriákban

< 10 %


(1)  Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

(2)  HL L 220., 1985.8.17., 1. o.


V. MELLÉKLET

A mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérés mutatóinak felsorolása

Mutató

Mértékegység/Kategória

Talajművelési módszerek

Hagyományos talajművelés (kormánylemezes eke vagy tárcsás eke)

ha

Talajkímélő művelés (kismértékű talajművelés)

ha

Nincs talajművelés (közvetlen vetés)

ha

Talajmegóvás

A talaj téli lefedése:

Szokásos téli növényzet

ha

Fedőnövényzet vagy ideiglenes növényzet

ha

Növénymaradékok

ha

Puszta talaj

ha

Vetésforgó:

A tervezett vetésforgóból kihagyott szántóterület részaránya

szántóterület százaléksávja (1)

Tájképi jellemzők

A gazdálkodó által az utóbbi 3 évben karbantartott vonalas létesítmények:

Sövény

igen/nem

Fasor

igen/nem

Kőfal

igen/nem

Az utóbbi 3 évben létesített vonalas létesítmények:

Sövény

igen/nem

Fasor

igen/nem

Kőfal

igen/nem

Legeltetés

Legeltetés a gazdaság területén:

Az előző év során legeltetett terület

ha

Az állatok legelőn tartásának időtartama

hónap/ év

Legeltetés közbirtokon:

A közbirtokon legeltetett állatok összlétszáma

egyed

Az állatok közbirtokon való legeltetésének időtartama

hónap/ év

Istállózás

Szarvasmarha:

Kötött tartás – szilárd- és hígfázisú trágyakezeléssel

állás

Kötött tartás – hígtrágyakezeléssel

állás

Kötetlen tartás – szilárd- és hígfázisú trágyakezeléssel

állás

Kötetlen tartás – hígtrágyakezeléssel

állás

Egyéb

állás

Sertés:

Részleges rácspadló

állás

Teljes rácspadló

állás

Szalmaalom (mélyalmos elhelyezés)

állás

Egyéb

állás

Tojótyúk:

Szalmaalom (mélyalmos elhelyezés)

állás

Ketrecblokk (minden típus)

állás

 

Ketrecblokk trágyakihordó szalaggal

állás

 

Ketrecblokk mélyaknával

állás

 

Cölöpös ketrecblokk

állás

Egyéb

állás

Trágyázás

Hasznosított mezőgazdasági terület, amelyre szilárd/mélyalmos trágyát juttatnak ki

Összesen

szántóterület százaléksávja (2)

Azonnali beforgatással

szántóterület százaléksávja (2)

Hasznosított mezőgazdasági terület, amelyre trágyalevet juttatnak ki

Összesen

szántóterület százaléksávja (2)

Azonnali beforgatással vagy beinjektálással

szántóterület százaléksávja (2)

A gazdaságban keletkező és az onnan kiszállított összes trágya százalékos aránya

százaléksáv (3)

Trágyatároló és -kezelő létesítmények

Tároló létesítmények a következőkhöz:

Szilárd trágya

igen/nem

Hígtrágya

igen/nem

Trágyalé

Trágyalé-tartály

igen/nem

Derítő

igen/nem

A tároló létesítmények fedettek?

Szilárd trágya

igen/nem

Hígtrágya

igen/nem

Trágyalé

igen/nem

Öntözés

Öntözött terület

Az öntözött terület átlagos nagysága az utóbbi 3 évben

ha

Az előző 12 hónapban legalább egyszer öntözött megművelt terület összesen:

Összesen

ha

Gabonafélék szemesterménynek (a vetőmagot is beleértve) (a kukorica és a rizs kivételével)

ha

Kukorica (szemes és siló)

ha

Rizs

ha

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

ha

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

ha

Cukorrépa (vetőmag nem)

ha

Káposztarepce és réparepce

ha

Napraforgó

ha

Rostnövények (len, kender, egyéb rostnövények)

ha

Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – szabadföldi

ha

Időszaki és állandó gyep

ha

Egyéb szántóföldi növények

ha

Gyümölcsös- és bogyósültetvények

ha

Citrusültetvények

ha

Olívaültetvények

ha

Szőlő

ha

Alkalmazott öntözési módszerek:

Felszíni öntözés (elárasztás, öntözőbarázda)

igen/nem

Esőztető öntözés

igen/nem

Csepegtető öntözés

igen/nem

A gazdaságban felhasznált öntözővíz forrása:

Felszín alatti víz a gazdaság területén

igen/nem

A gazdaság területén található felszíni víz (tavak vagy mesterséges medencék)

igen/nem

Tavakból, folyókból vagy vízfolyásokból származó, a gazdaság területén kívüli felszíni víz

igen/nem

Közös vízellátó rendszerekből származó, a gazdaság területén kívüli víz

igen/nem

Egyéb vízforrások

igen/nem


(1)  Szántóterület százaléksávja: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75).

(2)  Hasznosított mezőgazdasági terület százaléksávja: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75).

(3)  Százaléksávok: (0), (> 0 – < 25), (≥ 25 – < 50), (≥ 50 – < 75), (≥ 75).