|
14.11.2008
|
HU
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
|
L 304/1
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1099/2008/EK RENDELETE
(2008. október 22.)
az energiastatisztikáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (1),
mivel:
|
(1)
|
A Közösségnek energiapolitikai tevékenysége hatásának és következményeinek nyomon követése érdekében az energiamennyiségekre, azok formájára, forrására, előállítására, készletére, átalakítására és fogyasztására vonatkozó pontos és időszerű adatokra van szüksége.
|
|
(2)
|
Az energiastatisztikák hagyományosan az energiaellátásra, valamint a fosszilis energiákra összpontosítanak. Az elkövetkező években fokozottabban kell összpontosítani az ismeretek növelésére, valamint a végső energiafogyasztás, a megújuló energiák és az atomenergia figyelemmel kísérésére.
|
|
(3)
|
Az energiával kapcsolatos pontos, naprakész információk rendelkezésre állása alapvető fontosságú az energiafogyasztás környezetre gyakorolt hatásának felmérése szempontjából, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása vonatkozásában. Ezen információk meglétének szükségességét az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) írja elő.
|
|
(4)
|
A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírja, hogy a tagállamok bejelentsék a mennyiségi energiaadatokat. Az ezen irányelvekben megállapított célkitűzések irányában elért fejlődés figyelemmel kíséréséhez elengedhetetlenek az energiára vonatkozó részletes, naprakész adatok.
|
|
(5)
|
Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), valamint az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) előírja a tagállamok számára az energiafogyasztásról szóló, számszerűsített jelentéstételt. Az említett irányelvekben megállapított célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépések ellenőrzése céljából az energiára vonatkozó részletes, naprakész adatokra, továbbá ezen adatoknak és a vonatkozó statisztikai felméréseknek, úgymint a népszámlálás, lakásfelmérések és a közlekedésre vonatkozó felméréseknek a jobb összekapcsolására van szükség.
|
|
(6)
|
A Bizottság 2005. június 22-i, „Az energiahatékonyságról” szóló és a 2006. március 8-i, „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyve megvitatja az EU azon energiapolitikáit, amelyekhez szükség van az uniós energiastatisztikához való hozzáférésre, többek között az Európai Energiapiaci Megfigyelőközpont létrehozása céljából.
|
|
(7)
|
Az Európai Parlamentnek az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című, 2006. december 14-i állásfoglalásában (8) kért, nyilvános energia-előrejelzési modell felállítása megköveteli a részletes, naprakész energiaadatokat.
|
|
(8)
|
Az elkövetkező években nagyobb figyelmet kell fordítani a legfontosabb üzemanyagokkal való ellátás biztonságára, és uniós szinten időszerűbb és pontosabb adatokra van szükség az esetleges ellátási zavarok megelőzésére, illetve azok uniós szintű megoldásának összehangolására.
|
|
(9)
|
Az energiapiac liberalizációja és növekvő összetettsége egyre nehezebbé teszi a megbízható, időszerű energiaügyi adatok beszerzését, különösen az ilyen adatok szolgáltatására vonatkozó előírások jogalapjának hiányában.
|
|
(10)
|
Annak érdekében, hogy az energiastatisztikai rendszer segítse a politikai döntéshozatalt az Európai Unióban és a tagállamokban, valamint hogy előmozdítsa a társadalmi vitát az állampolgárok részvétele révén, garanciákat kell biztosítania az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot, a rugalmasságot és a fejlődőképességet illetően. Így a közeljövőben az atomenergiára vonatkozó statisztikákat is be kell építeni, és a megújuló energiákra vonatkozó releváns adatokat tovább kell fejleszteni. Hasonlóképpen, az energiahatékonyság tekintetében különösen hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az élőhelyekre és a közlekedésre vonatkozó részletes statisztikák.
|
|
(11)
|
Az egyes közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (9) meghatározott szabályok vonatkoznak.
|
|
(12)
|
Mivel e rendelet célját – nevezetesen a Közösségen belüli összehasonlítható energiastatisztika előállítását, továbbítását, értékelését és terjesztését lehetővé tevő közös keret létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.
|
|
(13)
|
A közösségi statisztikák e rendelet hatálya alatt történő előállítása és terjesztése során a nemzeti és a közösségi statisztikai hatóságoknak figyelembe kell venniük a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (10) létrehozott statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott európai statisztikai eljárási szabályzatot, amelyet a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánláshoz csatoltak.
|
|
(14)
|
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni.
|
|
(15)
|
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa az adatforrások jegyzékét, a nemzeti statisztikákat és az alkalmazandó pontosításokat vagy fogalommeghatározásokat, csakúgy, mint a statisztikák továbbításának rendjére vonatkozó szabályozásokat, valamint, hogy – amint azokat belefoglalják – létrehozza és módosítsa az éves atomenergia-statisztikákat, hogy – amint azokat belefoglalják – módosítsa a megújuló energiákra vonatkozó statisztikákat, és hogy létrehozza és módosítsa a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikákat. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.
|
|
(16)
|
Elő kell írni, hogy a Bizottság mentességet vagy eltérést biztosíthasson a tagállamoknak az energiaügyi adatgyűjtés azon vonatkozásai tekintetében, amelyek a válaszadókra túlzott terhet rónának. A mentesség vagy eltérés kizárólag megfelelő indoklás kézhezvétele után adható meg, amely a jelenlegi állapotot és a túlzott terheket átlátható módon mutatja be. A mentesség vagy eltérés időbeli hatályát a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni.
|
|
(17)
|
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,
|
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) E rendelet közös keretet hoz létre a Közösségen belüli összehasonlítható energiastatisztika előállítása, továbbítása, értékelése és terjesztése számára.
(2) E rendelet a Közösségen belüli energiatermékekre és azok aggregátumaira vonatkozó statisztikai adatokra alkalmazandó.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
|
a)
|
„közösségi statisztikák”: a 322/97/EK rendelet 2. cikkének első francia bekezdésében meghatározott közösségi statisztikák;
|
|
b)
|
„statisztikák előállítása”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke második francia bekezdésében meghatározott statisztikák előállítása;
|
|
c)
|
„Bizottság (Eurostat)”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke negyedik francia bekezdésében meghatározott közösségi hatóság;
|
|
d)
|
„energiatermékek”: éghető üzemanyagok, megújuló energiák, villamos energia, vagy az energia bármely más formája;
|
|
e)
|
„aggregátumok”: az energiatermékek kezelésével vagy felhasználásával – nevezetesen az energiarendszer termelési, kereskedési, átalakítási, fogyasztási és szerkezeti jellemzőivel, így a villamosenergia-termelés beépített kapacitásával vagy a kőolajtermékek termelési kapacitásával – kapcsolatos, nemzeti szinten összesített adatok;
|
|
f)
|
„adatminőség”: a statisztikai minőség következő aspektusai: relevancia, pontosság, időszerűség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és érthetőség, összehasonlíthatóság, koherencia és teljesség.
|
3. cikk
Adatforrások
(1) A válaszadókra nehezedő csökkentett teher elvének és az adminisztráció egyszerűsítése elvének alkalmazása mellett a tagállamoknak a következő forrásokból kell összegyűjteniük az energiatermékekre és azok Közösségen belüli összesítéseire vonatkozó adatokat:
|
a)
|
az elsődleges és az átalakított energia termelőire és forgalmazóira, valamint az energiaszolgáltatókra, az elsődleges és az átalakított energia kereskedőire, importőreire és exportőreire irányuló különleges statisztikai felmérések;
|
|
b)
|
más, a feldolgozóipari, közlekedési és egyéb ágazatokbeli – beleértve a háztartásokat – végső energiafelhasználókra irányuló statisztikai felmérések;
|
|
c)
|
más statisztikai becslési eljárások vagy egyéb források, beleértve az adminisztratív forrásokat, mint például a villamosenergia- és gázpiac szabályozását végző szervek.
|
(2) A tagállamok meghatározzák a 4. cikkben leírt nemzeti statisztikákhoz szükséges adatok vállalatok és más források általi bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Az adatforrások listája a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosítható.
4. cikk
Aggregátumok, energiatermékek és a nemzeti statisztikák továbbítási gyakorisága
(1) A közlésre javasolt nemzeti statisztikákat a mellékletekben határozzák meg. Ezeket a következő gyakorisággal kell továbbítani:
|
a)
|
a B. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében évente;
|
|
b)
|
a C. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében havonta;
|
|
c)
|
a D. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében rövid határidővel, havonta.
|
(2) Az alkalmazott szakkifejezések pontosítását és meghatározását az egyes mellékletek és az A. melléklet (A fogalommeghatározásokra vonatkozó pontosítások) tartalmazzák.
(3) A közlésre javasolt adatok és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosíthatók.
5. cikk
Adatközlés és -terjesztés
(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett nemzeti statisztikákat továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére.
(2) Az adatközlés rendjére vonatkozó szabályozásokat, beleértve az alkalmazandó határidőket, eltéréseket és mentességeket a mellékletekben határozzák meg.
(3) A nemzeti statisztika közlésére vonatkozó szabályozásokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet módosítani.
(4) A Bizottság valamely tagállam megfelelően indokolt kérésére a 11. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket biztosíthat a nemzeti statisztikák azon részei alól, amelyek összegyűjtése a válaszadókra túlzott terheket róna.
(5) A Bizottság (Eurostat) a beszámolási időszakot követő második év január 31-ig éves energiastatisztikákat közöl.
6. cikk
Minőségértékelés és jelentések
(1) A tagállamok biztosítják a továbbított adatok minőségét.
(2) Minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni a B. melléklettel összhangban bejelentett energiaadatok és az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. február 10-i 2005/166/EK bizottsági határozattal (12) összhangban bejelentett adatok közötti koherencia biztosítása érdekében.
(3) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:
|
a)
|
„relevancia”: arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségleteinek;
|
|
b)
|
„pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket;
|
|
c)
|
„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre utal;
|
|
d)
|
„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt időre utal;
|
|
e)
|
„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;
|
|
f)
|
„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértékére utal a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során;
|
|
g)
|
„koherencia”: arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.
|
(4) A tagállamok ötévenként a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátanak egy, a közölt adatok minőségéről, valamint az esetlegesen elvégzett módszertani változásokról szóló jelentést.
(5) A tagállamok a Bizottságtól (Eurostattól) érkező felkérés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül, és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a továbbított adatok minőségének értékelését, jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz (Eurostathoz), amely tartalmazza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos vonatkozó információkat.
7. cikk
Ütemezés és gyakoriság
A tagállamok e rendelet elfogadását követően a naptári év elejétől kezdve gyűjtik az e rendeletben meghatározott adatokat, és azt követően azokat a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított gyakorisággal továbbítják.
8. cikk
Éves atomenergia-statisztika
A Bizottság (Eurostat) az EU atomenergia-ágazatával együttműködésben éves atomenergia-statisztikákat határoz meg, amelyek bejelentésére és kiadására 2009-től, az első beszámolási évvel kezdődően kerül sor, szükség esetén a titoktartási követelmények sérelme nélkül és a kettős adatszolgáltatás elkerülésével, ezzel egyidejűleg pedig az előállítási költségek alacsonyan tartásával, a beszámolási terhek elviselhetősége mellett.
Az éves atomenergia-statisztikákat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban készítik el és módosítják.
9. cikk
A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák
(1) A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák minőségének javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve a következőképpen biztosítja e statisztikák összehasonlíthatóságát, átláthatóságát, részletességét és rugalmasságát:
|
a)
|
felülvizsgálja a megújuló energiákkal kapcsolatos statisztikák kialakításához alkalmazott módszert annak érdekében, hogy minden egyes megújuló energiaforrásra vonatkozóan évente, költséghatékony módon elérhetőek legyenek kiegészítő, megfelelő és részletes adatok. A Bizottság (Eurostat) elkészíti és terjeszti a 2010-től (a referenciaévtől) kezdődően készített statisztikákat;
|
|
b)
|
felülvizsgálja és meghatározza a nemzeti és közösségi szinten alkalmazott módszereket azoknak a végső energiafogyasztásra (forrásokra, változókra, minőségre, költségekre) vonatkozó statisztikáknak az elkészítésénél, amelyek a jelenlegi helyzeten, létező tanulmányokon, tervezett kísérleti megvalósíthatósági tanulmányokon és költség-haszon elemzéseken alapulnak, valamint értékeli a kísérleti tanulmányokat és költség-haszon elemzéseket annak érdekében, hogy az ágazatonkénti végső energiák lebontási kulcsait és a fő energiafelhasználásokat meg lehessen állapítani, és a kapott eredményeket 2012-től (a referenciaévtől) fokozatosan be lehessen építeni a statisztikákba.
|
(2) A megújuló energiákra vonatkozó statisztikák a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosíthatók.
(3) A végső energiafelhasználásra vonatkozó statisztikákat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban készítik el és módosítják.
10. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló alábbi intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:
|
a)
|
az adatforrások jegyzékének módosítása (3. cikk (3) bekezdés);
|
|
b)
|
a nemzeti statisztikák és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások módosítása (4. cikk (3) bekezdés);
|
|
c)
|
a statisztikák továbbításának rendjére vonatkozó rendelkezések módosítása (5. cikk (3) bekezdés);
|
|
d)
|
az éves atomenergia-statisztikák elkészítése és módosítása (8. cikk);
|
|
e)
|
a megújuló energiákra vonatkozó statisztikák módosítása (9. cikk (2) bekezdés);
|
|
f)
|
végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák elkészítése és módosítása (9. cikk (3) bekezdés).
|
(2) Kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket (5. cikk (4) bekezdés) a 11. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban biztosítanak.
(3) Tekintetbe kell venni azt az elvet, amely szerint a járulékos költségeknek és a jelentési kötelezettségből fakadó terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.
11. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a statisztikai programbizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a határozat 5. és 7. cikkében előírt szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) Az Európai Parlament 2008. március 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. szeptember 15-i határozata.
(2) HL L 49., 2004.2.19., 1. o.
(3) HL L 283., 2001.10.27., 33. o.
(4) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.
(5) HL L 1., 2003.1.4., 65. o.
(6) HL L 114., 2006.4.27., 64. o.
(7) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.
(8) HL C 317. E, 2006.12.23., 876. o.
(9) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.
(10) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.
(11) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(12) HL L 55., 2005.3.1., 57. o.
A. MELLÉKLET
A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK
E melléklet a más mellékletekben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát vagy meghatározását tartalmazza.
1. FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK
Kizárólag statisztikai jelentések esetében a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók.
|
—
|
Ausztrália nem foglalja magában a tengerentúli területeket.
|
|
—
|
Dánia nem foglalja magában a Feröer-szigeteket és Grönlandot.
|
|
—
|
Franciaország magában foglalja Monacót, de nem foglalja magában Guadeloupe, Martinique, Guyana, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, valamint Mayotte francia tengerentúli területeket.
|
|
—
|
Olaszország magában foglalja San Marinót és a Vatikánt.
|
|
—
|
Japán magában foglalja Okinawát.
|
|
—
|
Hollandia nem foglalja magában Suriname-ot és a Holland Antillákat.
|
|
—
|
Portugália magában foglalja az Azori-szigeteket és Madeirát.
|
|
—
|
Spanyolország magában foglalja a Kanári-szigeteket, a Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát.
|
|
—
|
Svájc nem foglalja magában Liechtensteint.
|
|
—
|
Az Egyesült Államok magában foglalja az 50 államot, Washington szövetségi fővárost és környékét, az Amerikai Virgin-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot.
|
2. AGGREGÁTUMOK
A termelőket a termelés célja szerint csoportosítják:
|
—
|
Főtevékenységű termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek fő tevékenységükként, harmadik feleknek történő eladásra termelnek villamos energiát és/vagy hőt.
|
|
—
|
Saját célra termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek teljes egészében vagy részben saját felhasználásra, elsődleges tevékenységük támogatására termelnek villamos energiát és/vagy hőt.
|
Megjegyzés: a NACE-besorolás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a Bizottság a vonatkozó NACE-hivatkozásoknak a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban történő beemelésével tovább pontosíthatja a fogalommeghatározásokat.
2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
|
Termelés/Belföldi termelés
Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított üzemanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezés és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelők számára átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiakészleteket.
Belföldi felhasználás: az érintett államon belüli forrásokból való termelés.
|
|
Import/Export
A földrajzi meghatározásokat lásd a „Földrajzi megjegyzések” szakaszban.
Egyéb meghatározás hiányában az „import” a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) utal a bejelentő országon belüli felhasználása esetén, az „export” pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal.
Egy ország politikai határait átlépő mennyiség – függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre – importáltnak vagy exportáltnak számít.
Ha a származási vagy rendeltetési hely nem ismert, az „Egyéb” megnevezést kell használni.
Előfordulhatnak statisztikai különbségek, amennyiben a fenti alapon csak az összes importra vagy exportra vonatkozó adat áll rendelkezésre, miközben a földrajzi lebontás más felmérésen, forráson vagy elven alapul. Ebben az esetben a különbségeket az „Egyéb” megnevezés alatt kell feltüntetni.
|
|
Nemzetközi tartályhajók
A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartozik ide:
|
—
|
a belföldi hajózásban részt vevő hajók fogyasztása. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján
|
|
—
|
halászhajók fogyasztása
|
|
—
|
fegyveres erők fogyasztása
|
|
|
Készletváltozások
A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és a záró készletszintje közötti különbség.
|
|
Bruttó fogyasztás (számított)
Számított érték, a következőképpen meghatározva:
Belföldi fogyasztás + Egyéb forrásokból + Import - Export - Nemzetközi tartályhajók + Készletváltozások
|
|
Bruttó fogyasztás (megfigyelt)
A végfelhasználói ágazatokban végzett vizsgálatok során ténylegesen feljegyzett mennyiség.
|
|
Statisztikai különbségek
Számított érték, a következőképpen meghatározva:
Számított bruttó fogyasztás – megfigyelt bruttó fogyasztás.
Ide tartozik a végfogyasztók készletváltozása, amennyiben az a „Készletváltozások” részeként nem meghatározható.
A nagyobb különbségek okát meg kell állapítani.
|
|
Főtevékenységű villamosenergia-erőművek
Villamosenergia-termelésre felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
A hővel kapcsoltan villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált üzemanyagot a „Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek” cím alatt kell jelenteni.
|
|
Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek
Villamos energia és hő termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
|
|
Főtevékenységű hőerőművek
Hő termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
|
|
Saját célra termelő villamosenergia-erőművek
Villamos energia termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
A legalább egy, hővel kapcsolt villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált üzemanyagot a „Hőt és villamos energiát saját célra kapcsoltan termelő (CHP) erőművek” cím alatt kell jelenteni.
|
|
Hőt és villamos energiát saját célra kapcsoltan termelő (CHP) erőművek
A termelt villamos energia és az eladott hő mennyiségének megfelelő üzemanyag-mennyiségek.
|
|
Saját célra termelő hőerőművek
Az eladott hő mennyiségének megfelelő üzemanyag-mennyiségek.
|
|
Kőszénbrikett üzemek:
Üzemanyag termelésére felhasznált mennyiségek.
A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.
|
|
Kokszolókemencék:
Kokszolókemencékben felhasznált mennyiségek.
A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.
|
|
Barnaszén- vagy tőzegbrikett üzemek:
Barnaszénbrikett termeléséhez felhasznált lignit- vagy barnaszénmennyiségek, illetve tőzegbrikett termeléséhez felhasznált tőzegmennyiségek.
A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.
|
|
Gázgyár
Gázgyárban és széngázosító üzemekben gáztermelésre felhasznált mennyiségek.
A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.
|
|
Kohó
Kokszolható szén- és/vagy bitumenes szénmennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemence-szénmennyiségek.
A kohók hevítésére és működtetésére felhasznált üzemanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.
|
|
A szén cseppfolyósítása
Szintetikus olaj termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
|
|
Kőolaj-finomítók:
Kőolajtermékek előállítására felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni.
|
|
Máshol nem szereplő – Átalakítás
Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Az e pont alá kerülő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.
|
2.2. Energiaágazat és végső fogyasztás
|
A teljes energiaágazat
Az energiaágazat által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek.
Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni]).
Magában foglalja az atommaghasításhoz és -fúzióhoz felhasznált vegyi anyagok gyártását és az e folyamatokból származó termékeket.
|
|
Villamosenergia-, CHP- és hőerőművek
Villamosenergia-, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és hőerőművekben energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Szénbányák
A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált mennyiségek.
A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni.
|
|
Kőszénbrikett üzemek
Kőszénbrikett üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Kokszolókemencék
Kokszolóüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Barnaszén- vagy tőzegbrikett üzemek:
Barnaszén- vagy tőzegbrikett üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Gázgyár/gázosító üzemek
Gázgyárakban és széngázosító üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Kohók
Kohókban energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
A szén cseppfolyósítása
Szén cseppfolyósítását végző üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Kőolaj-finomítók
Kőolaj-finomítókban energiaként felhasznált mennyiségek.
|
|
Kőolaj- és földgázkitermelés
A kőolaj- és földgázkitermelés során, valamint a földgázfeldolgozó üzemekben üzemanyagként felhasznált mennyiségek.
Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket az „Elosztási veszteségek” cím alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell jelenteni).
|
|
Végső összfogyasztás
A következőképpen kell meghatározni (kiszámítani):
= Nem energiaként történő összfelhasználás + Végső energiafogyasztás (Ipar + Közlekedés + Más ágazatok)
Nem foglalja magában az átalakításra történő szállítást, az energiatermelő gazdasági ágazatok általi felhasználást, és az elosztási veszteségeket.
|
|
Nem energiaként történő felhasználás
A különböző ágazatokban nyersanyagként felhasznált energiatermékek; vagyis nem üzemanyagként, vagy más üzemanyaggá átalakítva fogyasztott mennyiségek.
|
2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
|
Végső energiafogyasztás
Az ipar, a Közlekedés/Szállítás és más ágazatok összes energiafogyasztása.
|
|
Gazdasági ágazat
Az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált üzemanyag-mennyiségekre vonatkozik.
A csak hő-, vagy CHP-erőművek esetében csak az erőmű által felhasznált hő termelésére elfogyasztott üzemanyag-mennyiségek alkalmazandók. Az eladott hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő „Átalakítási ágazat” cím alatt kell jelenteni.
|
|
Fém alapanyag gyártása
|
|
Vegyi anyagok (beleértve a petrolkémiai anyagokat)
Vegy- és petrolkémiai ipar.
|
|
Nemvasfém alapanyaggyártás
Színesfémipar.
|
|
Nemfém ásványi termékek gyártása
Üveg, kerámia, cement és más építőipari alapanyagok.
|
|
Járműgyártás
A szállítóeszközökkel kapcsolatos ipar.
|
|
Gépek és berendezések
Fémfeldolgozási termékek, gépek és szállítóeszközökön kívüli felszerelés.
|
|
Bányászat és kőfejtés
Nem foglalja magában az energiatermelő ágazatokat.
|
|
Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
Cellulóz, papír és nyomdai tevékenység
Magában foglalja az írott sajtó nyomtatását.
|
|
Fa és faipari termékek (nem cellulóz vagy papír)
|
|
Építőipar
|
|
Textil- és bőripar
|
|
Máshol nem szereplő – Ipar
A fent nem említett ágazatokbeli fogyasztás.
|
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
A valamennyi közlekedési/szállítási ágazatban felhasznált energia, tekintet nélkül a gazdasági ágazatra, amelyben a tevékenységet végzik.
|
|
Szállítási ágazat – Vasút
A vasúti szállításban – beleértve az iparvasutat – felhasznált összes mennyiség.
|
|
Szállítási ágazat – Belvízi hajózás
A nemzetközi hajózásban (lásd a „Nemzetközi tartályhajók” pontot) nem részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján.
|
|
Szállítási ágazat – Közúti szállítás
Közúti járműveken felhasznált mennyiségek.
Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti üzemanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat.
Nem foglalja magában az álló motorok (lásd Egyéb ágazatok) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd Mezőgazdaság), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd „Építőipari alágazat”).
|
|
Szállítási ágazat – Csővezetékes szállítás
A gázt, folyadékokat, iszapszerű hulladékokat és mást szállító csővezetékek támogatásához és működtetéséhez felhasznált energiamennyiségek.
Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát.
Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz az elosztótól a végfelhasználókig való, csővezetéken történő elosztásához felhasznált energiát (az Energiaágazat pont alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználó közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (az „Elosztási veszteségek” pont alatt jelentendő).
|
|
Szállítási ágazat – Nemzetközi légi szállítás
Légi járművekre nemzetközi légi szállítás céljából szállított repülőgép-üzemanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján.
Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Közlekedési/Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő” cím alatt jelentendő).
|
|
Szállítási ágazat – Belföldi légi szállítás
Légi járművekre belföldi – kereskedelmi, magán-, mezőgazdasági stb. – légi szállítás céljából szállított repülőgép-üzemanyagok mennyiségei.
Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálata – felhasznált üzemanyagot. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján.
Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Közlekedési/Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő” cím alatt jelentendő) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő” cím alatt jelentendő).
|
|
Közlekedési/Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő
Máshol nem szereplő közlekedési/szállítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek.
Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált üzemanyagokat.
Azt kell bejelenteni, amit e pont magában foglal.
|
|
Egyéb ágazatok
A külön nem említett, vagy nem az energia-, ipari vagy közlekedési/szállítási ágazathoz tartozó ágazatok.
|
|
Egyéb ágazatok – Kereskedelmi és közszolgáltatások
A köz- és magánszféra üzletei és irodái által fogyasztott tüzelőanyagok.
|
|
Egyéb ágazatok – Lakossági fogyasztás
Valamennyi háztartás – beleértve az „alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat” – által fogyasztott üzemanyagokat kell bejelenteni.
|
|
Egyéb ágazatok – Mezőgazdaság/Erdészet
Mezőgazdasági, vadászati és erdészeti tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott üzemanyagok.
|
|
Egyéb ágazatok – Halászat
A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított üzemanyagok. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyagot, amelyek az országban töltöttek üzemanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot) és a halászati iparágban felhasznált energiát.
|
|
Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő
E tevékenységek máshol nem szerepelnek. E kategória foglalja magában valamennyi katonai célú mozgó és álló jellegű üzemanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy az üzemanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Az e pont alá kerülő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni.
|
3. EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK
Rövidítések jegyzéke:
|
—
|
SBP: különleges forráspont
|
|
—
|
NGL: földgáz-kondenzátumok
|
|
—
|
LNG: cseppfolyósított földgáz
|
B. MELLÉKLET
ÉVES ENERGIASTATISZTIKA
E melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK
1.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék
|
Fogalommeghatározás
|
|
|
Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 tömegszázalék illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg).
|
|
|
Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi kohók adagolójának támogatására alkalmas koksz előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg).
|
|
3.
|
Más bitumenes kőszén
(Összesülő kazánszén)
|
|
Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszszén és az antracit kivételével magában foglalja valamennyi bitumenes kőszenet. Az antracitnál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg). Amennyiben kokszolókemencékben bitumenes szenet használnak fel, azt kokszszénként kell bejelenteni.
|
|
|
Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 17 435 kJ/kg (4 165 kcal/kg) és 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg) között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %.
|
|
|
Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 17 435 kJ/kg (4 165 kcal/kg), illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %.
Az előállított és közvetlenül elégetett olajpalát, valamint szurokföldet e kategórián belül kell jelenteni. A más átalakítási eljárások során felhasznált olajpalát, valamint szurokföldet szintén e kategórián belül kell jelenteni.
Ez magában foglalja az átalakítási folyamat során elfogyasztott olajpalát vagy szurokföldet. A cseppfolyósítás útján keletkezett olajpalát és más termékeket az éves olajadatokra vonatkozó kérdőíven kell jelenteni.
|
|
|
Éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában.
Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2001/77/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi IPCC útmutatót.
|
|
|
Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert üzemanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége.
|
|
|
A szén karbonizálásából nyert szilárd termék, elsősorban kokszszén, magas hőmérsékleten nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-szenet elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként. E kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot.
A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot háztartási tüzelőanyagként használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel. E pont magában foglalja a lignitből/barnaszénből készült kokszot, kokszport és félkokszot is.
|
|
|
Gázgyárban városi gáz előállításához használt feketőkőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják.
|
|
|
Bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő („alacsony hőmérsékletű kátrány”). A kőszénkátrány további lepárlással különböző szerves anyagokká (pl. benzol, toluol, naftalin) alakítható, amelyeket rendszerint a petrolkémiai ipar nyersanyagaként kell bejelenteni.
|
|
11.
|
Barnaszénbrikett
(Barnaszénbrikettek)
|
|
A barnaszénbrikett lignitből/barnaszénből előállított kevert üzemanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag hozzáadása nélkül brikettezve állítanak elő. Ez magában foglalja a tőzegbriketteket, a szárított finomított lignitet és a szállóport.
|
|
|
Magában foglalja az állami vagy magánerőművekben termelt valamennyi típusú gázt, amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszolókemencékben termelt és gázgyárakhoz átszállított gázt) olajtermékekkel való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján (propán-bután gáz, pakura stb.) előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, amelyeket az „Egyéb forrásokból” sor alatt kell jelenteni. Az átalakítási ágazat magában foglalja a gázgyárakban termelt gázmennyiségek kevert földgázzá átalakított mennyiségeket, amelyeket a földgáz-távhálózaton keresztül osztanak el és fogyasztanak.
Más széngázok termelését (pl. kokszolókemence-gáz, kohógáz és acélgáz) az e gázokra vonatkozó oszlopok alatt kell jelenteni, nem pedig a gázgyári gáztermelés alatt. A gázgyárba szállított széngázokat tehát (saját oszlopukban) az átalakítási ágazat gázgyár oszlopában kell jelenteni. A más széngázok transzferéből származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni.
|
|
|
A vas- és acélgyártás céljára előállított kokszolókemence-szén mellékterméke.
|
|
|
A vas- és acéliparban a szén kohókban való égése során keletkező termék. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben gyűjtik össze és használják fel tüzelőanyagként. A tüzelőanyag-mennyiséget bruttó fűtőérték alapon kell jelenteni.
|
|
|
Az acél oxigénkohóban történő előállítása során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. E gáz konvertergáz, LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismert.
|
|
|
A „feketekőszén” kifejezés nedves, hamumentes bázison 23 865 kJ/kg-nál (5 700 kcal/kg) magasabb bruttó fűtőértékű szénre utal, amelynek közepes vitrinit-reflexiója minimum 0,6 %. A feketekőszén magában foglalja az 1–3. pontban felsorolt valamennyi energiaterméket (antracit, kokszszén és más bitumenes szén).
|
1.2. Aggregátumok listája
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
|
|
|
1.1.
|
ebből: mélyműveléses
Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre/barnaszénre alkalmazandó.
|
|
|
1.2.
|
ebből: külfejtéses
Csak az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre és a lignitre/barnaszénre alkalmazandó.
|
|
|
2.
|
Egyéb forrásokból
Ez két összetevőből áll:
|
—
|
iszapszerű hulladékok, közbenső termékek és más rossz minőségű széntermékek, amelyeket nem lehet a megfelelő széntípusba besorolni. Ez magában foglalja a meddőhányókból és más gyűjtőhelyekről származó szenet,
|
|
—
|
olyan üzemanyag-készletek, amelyek termelése más üzemanyagenergia-mérlegekben szerepel, ám amelyek esetében a fogyasztás a szénenergia-mérlegben történik.
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: olajtermékekből
Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre/barnaszénre és a tőzegre.
Pl.: petrolkoksz hozzáadása a kokszszénhez a kokszolókemencékben.
|
|
|
2.2.
|
ebből: földgázból
Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre/barnaszénre és a tőzegre.
Pl.: földgáz hozzáadása gázgyári gázhoz közvetlen végső felhasználásra.
|
|
|
2.3.
|
ebből: megújuló energiákból
Nem alkalmazandó az antracitra, a kokszszénre, más bitumenes szénre, sovány szénre, a lignitre/barnaszénre és a tőzegre.
Pl.: ipari hulladék kötőanyagként kőszénbrikett gyártása során való felhasználása.
|
|
|
|
|
|
|
5.
|
Nemzetközi tartályhajók
|
|
|
6.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
|
|
8.
|
Statisztikai különbségek
|
|
|
9.
|
A teljes átalakítási ágazat
Az energia primer vagy szekunder átalakításához (pl. szén villamos energiává, kohógáz villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált üzemanyag-mennyiségek (pl. kokszszén koksszá alakítása).
|
|
|
9.1.
|
ebből: Főtevékenységű villamosenergia-erőművek
|
|
|
9.2.
|
ebből: Főtevékenységű CHP-erőművek
|
|
|
9.3.
|
ebből: Főtevékenységű hőerőművek
|
|
|
9.4.
|
ebből: Saját célra termelő villamosenergia-erőművek
|
|
|
9.5.
|
ebből: Saját célra termelő CHP-erőművek
|
|
|
9.6.
|
ebből: Saját célra termelő hőerőművek
|
|
|
9.7.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
9.8.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
9.9.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
9.11.
|
ebből: Kohók
Kokszolható szén- és/vagy bitumenes szénmennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemence-szénmennyiségek. Kohók hevítésére és működtetésére felhasznált üzemanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem az átalakítási ágazatban, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” pont alatt kell feltüntetni.
|
|
|
9.12.
|
ebből: A szén cseppfolyósítása
A cseppfolyósítás útján keletkezett olajpalát és más termékeket e melléklet 4. fejezetében kell feltüntetni.
|
|
|
9.13.
|
ebből: Kevert földgáz esetében
Földgázzal kevert széngázmennyiségek.
|
|
|
9.14.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Átalakítás
|
|
1.2.2. Energiaágazat
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
1.1.
|
ebből: Villamos energia-, CHP- és hőerőművek
|
|
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.5.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.8.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.9.
|
ebből: A szén cseppfolyósítása
|
|
|
1.10.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
2.
|
Elosztási veszteségek
A feldolgozott gázok szállítása, elosztása és fáklyázása során bekövetkező veszteségek.
|
|
|
|
|
4.
|
Teljes nem energiacélú felhasználás
|
|
|
4.1.
|
ebből: Gazdasági, átalakítási és energiaágazat
Nem energiacélú felhasználás valamennyi gazdasági, átalakítási és energetikai alágazatban, pl. metanol vagy ammónia előállításához felhasznált szén.
|
|
|
4.1.1.
|
4.1-ből: a petrolkémiai ágazatban
Nem energiacélú felhasználás pl. a szén nyersanyagként történő felhasználása műtrágya és más petrolkémiai termékek gyártásához.
|
|
|
4.2.
|
ebből: Közlekedési/Szállítási ágazat
Nem energiacélú felhasználás valamennyi közlekedési/szállítási alágazatban.
|
|
|
4.3.
|
ebből: Egyéb ágazatok
Nem energiacélú felhasználás a „Kereskedelmi és közszolgáltatások”, „Lakossági fogyasztás”, „Mezőgazdaság” és „Máshol nem szereplő egyéb” kategóriákban.
|
|
1.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
|
1.
|
Végső energiafogyasztás
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyag gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
|
|
3.2.
|
ebből: Belvízi hajózás
|
|
|
3.3.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
1.2.4. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Nem alkalmazandó a tőzegre, gázkokszra, gázgyári gázra, kokszolókemence gázra, kohógázra és az acélgázra.
1.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és a csak hőerőművek esetében.
A saját célra termelők ezen energiafelhasználása a következő táblázatban felsorolt fő tevékenységekre válik szét:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.4.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.7.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.8.
|
ebből: A szén cseppfolyósítása
|
|
|
1.9.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyag gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat:
|
|
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
1.3. Fűtőérték
Az 1.1. bekezdésben említett energiatermékek esetében a bruttó és a nettó fűtőértéket egyaránt a következő fő aggregátumokban kell bejelenteni.
Nem alkalmazandó a gázgyári gázra, kokszolókemence-gázra, kohógázra és az acélgázra.
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Kokszolókemencében történő felhasználás
|
|
|
5.
|
Kohóban történő felhasználás
|
|
|
6.
|
Főtevékenységű villamosenergia-, CHP- és hőerőművekben történő felhasználás
|
|
|
|
|
8.
|
Más célra történő felhasználás
|
|
1.4. Termelés és készletek a kőszénbányákban
Csak a feketekőszénre, valamint a lignitre/barnakőszénre alkalmazandó.
A következő mennyiségeket kell bejelenteni:
|
1.
|
Mélyműveléses termelés
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Készletek az időszak végén
|
|
|
4.1.
|
ebből: a bányákban található készletek
|
|
1.5. Mértékegységek
|
|
103 tonna
Kivéve: a gázok (gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz, acélgáz) esetében közvetlenül energiatartalmat mérnek, következésképpen az alkalmazandó mértékegység a (bruttó fűtőértéken alapuló) TJ.
|
|
|
MJ/tonna
|
1.6. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
2. FÖLDGÁZ
2.1. Vonatkozó energiatermékek
Ezen adatgyűjtés az elsősorban metánból álló, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, felszín alatti készletekben fellelhető gázokat magában foglaló földgázra alkalmazandó.
Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú, „nem kísérőgázokat”, amelyek szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származnak, és a „kísérőgázokat”, amelyeket nyersolaj, illetve szénbányák (bányagáz) vagy kőszéntelepek levegőjéből (bányagáz) kinyert metán hozzáadásával állítanak elő.
Nem foglalja magában a biomassza anaerob feltárása során keletkező gázokat (pl. települési vagy szennyvízgáz), sem a gázgyári gázt.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
2.2.1. Ellátási és átalakítási ágazat
A következő aggregátumok vonatkozásában a mennyiségben és energiaegységben egyaránt kifejezett mennyiségeket, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket, kell bejelenteni:
|
1.
|
Belföldi termelés
Valamennyi, nemzeti határokon belüli piacképes termelés, beleértve az offshore termelést. A termelést a földgáz-kondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után mérik.
Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, a légkörbe visszajuttatott vagy fáklyázott mennyiségeket.
Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekhez és a feldolgozóüzemekben felhasznált mennyiségeket.
|
|
|
1.1.
|
ebből: Kísérőgáz
Nyersolajjal elegyítve termelt földgáz.
|
|
|
1.2.
|
ebből: Nem kísérőgáz
Szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származó, kizárólag gáz-halmazállapotban előforduló földgáz.
|
|
|
1.3.
|
ebből: Bányagáz
Szénbányákban vagy kőszéntelepen keletkező metán, amelyet a felszínre juttatnak, és a bányákban használnak fel, vagy csővezetéken továbbítanak a fogyasztókhoz.
|
|
|
2.
|
Egyéb forrásokból
Földgázzal kevert, és keverékként fogyasztott üzemanyag.
|
|
|
2.1.
|
ebből: olajtermékekből
propán-bután gáz a minőség, pl. a hőtartalom javítására
|
|
|
2.2.
|
ebből: szénből
földgázzal való keverésre szánt, feldolgozott gáz
|
|
|
2.3.
|
ebből: megújuló energiákból
földgázzal való keverésre szánt biogáz
|
|
|
|
|
|
|
5.
|
Nemzetközi tartályhajók
|
|
|
6.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
|
|
8.
|
Statisztikai különbségek
A fűtőértékek bejelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
|
|
|
9.
|
Visszanyerhető gáz: nyitó- és zárókészletek
A bármely input-output ciklus során szállítható gázmennyiségek. Ez a különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, egyéb barlangok vagy egyéb) tárolt, visszanyerhető földgázra, illetve cseppfolyós földgázra utal. A párnagáz nem tartozik ide.
A fűtőértékek bejelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
|
|
|
10.
|
A légkörbe visszajuttatott gáz
A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben a levegőbe juttatott gázmennyiség.
A fűtőértékek bejelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
|
|
|
11.
|
Fáklyázott gáz
A termelőhelyen vagy a gázfeldolgozó üzemben fáklyákban elégetett gázmennyiség.
A fűtőértékek bejelentésére vonatkozó kötelezettség itt nem alkalmazandó.
|
|
|
12.
|
A teljes átalakítási ágazat
Az energia primer és szekunder átalakításához (pl. földgáz villamos energiává történő alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált üzemanyag-mennyiségek (pl. földgáz metanollá alakításához).
|
|
|
12.1.
|
ebből: Főtevékenységű villamosenergia-erőművek
|
|
|
12.2.
|
ebből: Saját célra termelő villamosenergia-erőművek
|
|
|
12.3.
|
ebből: Főtevékenységű CHP-erőművek
|
|
|
12.4.
|
ebből: Saját célra termelő CHP-erőművek
|
|
|
12.5.
|
ebből: Főtevékenységű hőerőművek
|
|
|
12.6.
|
ebből: Saját célra termelő hőerőművek
|
|
|
|
|
12.8.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
12.10.
|
ebből: Gáz folyadékká alakítása
Folyadékká alakításnál nyersanyagként felhasznált földgázmennyiségek, pl. a metanol-előállítási folyamatban a metanollá való átalakításhoz felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
|
|
|
12.11.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Átalakítás
|
|
2.2.2. Energiaágazat
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőolaj-finomítókban történő felhasználás
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
|
|
1.7.
|
ebből: Villamosenergia-, CHP- és hőerőművek
|
|
|
1.8.
|
ebből: Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz) vagy gázzá alakítás
|
|
|
1.9.
|
ebből: Gáz cseppfolyóssá alakítása
|
|
|
1.10.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
2.
|
A szállítási és elosztási veszteségek
|
|
2.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
A földgázfogyasztást az energiacélú felhasználás és (adott esetben) a nem energiacélú felhasználás esetében külön-külön kell bejelenteni, a következő aggregátumok vonatkozásában:
|
1.
|
Végső összfogyasztás
A végső energiafogyasztást és a nem energiacélú felhasználást e pontban külön-külön kell bejelenteni.
|
|
|
2.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
2.1.
|
ebből: Közúti szállítás
A sűrített földgázt és a biogázt egyaránt magában foglalja.
|
|
|
2.1.1.
|
ebből: A biogáz közúti szállításban felhasznált része
|
|
|
2.2.
|
ebből: Csővezetéken történő szállítás
|
|
|
2.3.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
3.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
3.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
3.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
3.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
3.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
3.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
3.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
3.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
3.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
3.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
3.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
2.2.4. Import és export
Be kell jelenteni a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.
2.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a saját célra termelő villamosenergia-, a saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a saját célra termelő hőerőművek esetében.
A felhasználás a következő erőművekre vagy tevékenységekre alkalmazandó:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőolaj-finomítókban történő felhasználás
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
|
|
1.7.
|
ebből: Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz) és gázzá visszaalakító üzemek
|
|
|
1.8.
|
ebből: Gáz cseppfolyóssá alakítása
|
|
|
1.9.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat:
|
|
|
3.1.
|
ebből: Csővezetékes szállítás
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
2.2.6. Gáztárolási kapacitás
|
1.
|
Név
A tároló helyének neve.
|
|
|
2.
|
Típus
A tárolóhely típusa (pl. kimerült gázmező, sóbarlang stb.)
|
|
|
3.
|
Hasznos kapacitás
A teljes gáztárolási kapacitás mínusz a párnagáz. A párnagáz az az összes gázmennyiség, amely a megfelelő föld alatti tárolási nyomás fenntartásához és a termelési ciklus alatt a termelékenységi mutatók fenntartásához szükséges.
|
|
|
4.
|
Maximális termelés
Az a maximumérték, amelyen a gáz az érintett tárolóhelyről kinyerhető.
|
|
2.3. Mértékegységek
|
|
Egyéb meghatározás hiányában a földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz a bruttó fűtőértéken, terajoule-ban (TJ) kell bejelenteni.
Amennyiben fizikai mennyiségek megadását kérik, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa).
|
|
|
KJ/m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa).
|
|
3.
|
Hasznos tárolási kapacitás
|
|
106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa).
|
|
|
106 m3/nap, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa).
|
2.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
3. VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ
3.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e fejezet nem ad magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók. Az 1., 2., 4. és 5. fejezetben említett meghatározások és mértékegységek a következő energiatermékekre alkalmazandók: szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok, földgáz, olaj- és kőolajtermékek, valamint megújuló és hulladékból nyert energia.
3.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
A következő külön meghatározások az e fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra vonatkoznak:
|
—
|
Bruttó villamosenergia-termelés: Valamennyi érintett áramfejlesztő egység által termelt villamos energia összessége (beleértve a szivattyús energiatározást), amelyet a fő generátorok termelési termináljain mértek.
|
|
—
|
Bruttó hőtermelés: A létesítmény által termelt összes hő, beleértve a létesítmény (a helyiségek fűtésére, folyékony üzemanyaggal való fűtésre stb.) forró folyadékot használó segédberendezéseiben felhasznált hőt és a létesítmény/hálózat hőcseréje során fellépő veszteségeket, továbbá a kémiai folyamatokból származó, primer energiaformaként felhasznált hőt.
|
|
—
|
Nettó villamosenergia-termelés: a bruttó villamosenergia-termelés, mínusz a segéd generátorberendezések által fogyasztott villamos energia és a fő generátorok transzformátoraiban fellépő veszteségek.
|
|
—
|
Nettó hőtermelés: az elosztórendszer számára biztosított, a kimenő és visszajövő áramlás mérése által meghatározott hő.
|
A következő táblázatban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelő erőművek és a saját célra termelő erőművek esetében külön-külön kell bejelenteni. E két erőműtípuson belül adott esetben külön kell bejelenteni a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést a csak villamosenergia-, a CHP- és a csak hőfejlesztő erőművek esetében a következő aggregátumok vonatkozásában:
|
|
|
|
|
|
|
1.2.1.
|
ebből: a vízenergia szivattyús tározással termelt része
|
|
|
1.3.
|
ebből: Geotermikus energia
|
|
|
|
|
1.5.
|
ebből: Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
|
|
|
|
|
1.7.
|
ebből: Éghető üzemanyagok
Gyúlékony vagy éghető, azaz az oxigénnel reakcióba lépve jelentős hőmérséklet-növekedést okozó üzemanyagok, amelyeket közvetlenül villamosenergia- vagy hőtermelés céljából égetnek el.
|
|
|
1.8.
|
ebből: Hőszivattyúk
A hőszivattyúk hőtermelése csak abban az esetben, ha a hőt harmadik fél számára értékesítik (pl. az átalakítási ágazatban végbemenő termelés esetében).
|
|
|
1.9.
|
ebből: Elektromos kazán
Harmadik feleknek eladott, elektromos kazánban termelt hőmennyiségek.
|
|
|
1.10.
|
ebből: Kémiai eljárásokból származó hő
Energia hozzáadása nélküli folyamatokból, pl. kémiai reakcióból származó hő.
Nem tartozik ide az energiával működő folyamatokból származó hő, amelyet a megfelelő üzemanyagból termelt hőként kell bejelenteni.
|
|
|
1.11.
|
ebből: Egyéb forrásból – Villamos energia (pontosítandó)
|
|
A következő táblázatban szereplő aggregátumokat összesítve, a villamos energia és a hő tekintetében adott esetben külön-külön kell bejelenteni. A következő táblázat első három aggregátuma esetében a mennyiségeket az előző táblázatnak megfelelően bejelentett értékekből számítva és azokkal összehasonlítható módon kell megadni.
|
|
|
2.
|
Az erőmű saját felhasználása
|
|
|
|
|
4.
|
Import
Lásd az „5. Export” fejezet alatt szereplő magyarázatot.
|
|
|
5.
|
Export
Egy ország politikai határait átlépő villamosenergia-mennyiség – a vámkezelés meglétére tekintet nélkül – importáltnak vagy exportáltnak számít. Ha a villamos energiát átszállítják egy ország területén, a mennyiséget importként és exportként is jelenteni kell.
|
|
|
6.
|
Hőszivattyúkhoz felhasznált
|
|
|
7.
|
Elektromos gőzkazánokban felhasznált
|
|
|
8.
|
Szivattyús energiatározásnál felhasznált
|
|
|
9.
|
Villamos energia termelésére felhasznált
|
|
|
10.
|
Energiaellátás
Villamos energia esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott nettó villamosenergia-termelés összege, mínusz az ugyanakkor hőszivattyúkhoz, elektromos gőzkazánokban, szivattyúzásra felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.
Hő esetében: az országon belüli valamennyi erőmű által szolgáltatott, eladásra szánt nettó hőtermelés, mínusz a villamosenergia-termelésre felhasznált, és a külföldre vagy külföldről történő export vagy import által csökkentve vagy növelve.
|
|
|
11.
|
Továbbítási és elosztási veszteségek
A villamos energia és a hő szállításával és elosztásával járó valamennyi veszteség.
A villamos energia esetében magában foglalja a nem az erőművek szerves részének tekintett transzformátorok veszteségeit is.
|
|
|
12.
|
Összfogyasztás (számított)
|
|
|
13.
|
Statisztikai különbség
|
|
|
14.
|
Összfogyasztás (megfigyelt)
|
|
A következő táblázatban felsorolt üzemanyagokból előállított villamos energia, az eladott hő és a felhasznált üzemanyag mennyiségét, beleértve az ezeknek megfelelő összes energiát (a nettó fűtőértékre alapozva, kivéve a földgázt, amelynél a bruttó fűtőértéket kell alapul venni) a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában külön-külön kell bejelenteni. E két erőműtípuson belül a villamosenergia- és hőtermelést adott esetben a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőfejlesztő erőművek esetében külön kell bejelenteni.
|
1.
|
Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok:
|
|
|
|
|
|
|
1.3.
|
Más bitumenes kőszén
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.8.
|
Kokszolókemence-szén
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1.13.
|
Kokszolókemence-gáz
|
|
|
|
|
|
|
2.
|
Olaj- és kőolajtermékek:
|
|
|
|
|
2.2.
|
Földgáz-kondenzátumok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.6.
|
Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag
|
|
|
|
|
2.8.
|
Gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat)
|
|
|
|
|
2.10.
|
Bitumen (beleértve az Orimulsiont)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Megújuló és hulladékból nyert energia:
|
|
|
4.1.
|
Ipari hulladék (nem megújuló)
|
|
|
4.2.
|
Települési hulladék (megújuló)
|
|
|
4.3.
|
Települési hulladék (nem megújuló)
|
|
|
4.4.
|
Fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladék
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4.8.
|
Folyékony bioüzemanyagok
|
|
3.2.2. Villamosenergia- és hőfogyasztás az energiaágazatban
|
1.
|
A teljes energiaágazat
Nem tartoznak ide az erőmű saját felhasználása, a szivattyús energiatározáshoz, hőszivattyúkhoz és elektromos kazánokhoz felhasznált mennyiségek.
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.5.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.8.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.9.
|
ebből: Nukleáris ipar
|
|
|
1.10.
|
ebből: Szén cseppfolyósítását végző üzemek
|
|
|
1.11.
|
ebből: Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz)/Gázzá visszaalakító üzemek
|
|
|
1.12.
|
ebből: Gázosító üzemek (biogáz)
|
|
|
1.13.
|
ebből: Gáz cseppfolyóssá alakítása
|
|
|
1.14.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
|
|
|
1.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
1.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
1.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
1.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
1.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
1.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
1.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
1.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
1.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
1.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
1.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
2.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
|
|
2.2.
|
ebből: Csővezetéken történő szállítás
|
|
|
2.3.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.
|
Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
|
|
7.
|
Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
3.2.4. Import és export
Villamosenergia- és hőmennyiségek importja és exportja országonként.
3.2.5. A saját célra termelők nettó villamosenergia- és hőtermelése
A saját célra termelő erőművek nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését a következő erőművek vagy tevékenységek esetében a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőerőművek esetében külön kell bejelenteni:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.5.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.8.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.9.
|
ebből: Szén cseppfolyósítását végző üzemek
|
|
|
1.10.
|
ebből: Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz)/Gázzá visszaalakító üzemek
|
|
|
1.11.
|
ebből: Gázosító üzemek (biogáz)
|
|
|
1.12.
|
ebből: Gáz cseppfolyóssá alakítása
|
|
|
1.13.
|
ebből: Faszén-előállító üzemek
|
|
|
1.14.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
2.
|
Valamennyi egyéb ágazat: megegyezik a „3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása” pontban szereplő aggregátumjegyzékkel.
|
|
3.2.6. Saját célra termelők által a villamosenergia-termelés és hőfejlesztés során felhasznált energia
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a saját célra termelő villamosenergia-, a saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a saját célra termelő hőerőművek esetében.
|
1.
|
A saját célra termelők által felhasznált szilárd üzemanyagok és feldolgozott gázok mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell bejelenteni: antracit, kokszszén, egyéb bitumenes szén, sovány szén, lignit/barnaszén, tőzeg, kőszénbrikett, kokszolókemence-szén, gázkoksz, kőszénkátrány, barnaszénvagy tőzegbrikett, gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz és acélgáz. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.4.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.7.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.8.
|
ebből: A szén cseppfolyósítása
|
|
|
1.9.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyátrása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat:
|
|
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
|
|
2.
|
A saját célra termelők által felhasznált olajtermékek mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell bejelenteni: nyersolaj, földgáz-kondenzátum, finomítói gáz, propán-bután gáz, nafta, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat), nehéz fűtőolaj, bitumen (beleértve az Orimulsiont is), petrolkoksz és egyéb olajtermékek. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
|
|
1.6.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat:
|
|
|
3.1.
|
ebből: Csővezetékes szállítás
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
|
|
3.
|
A saját célra termelők által felhasznált földgáz esetében a mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek vonatkozásában kell jelenteniük:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőolaj-finomítókban történő felhasználás
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
|
|
1.7.
|
ebből: Cseppfolyósítás (cseppfolyósított földgáz) és gázzá visszaalakító üzemek
|
|
|
1.8.
|
ebből: Gáz cseppfolyóssá alakítása
|
|
|
1.9.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat:
|
|
|
3.1.
|
ebből: Csővezetékes szállítás
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
|
|
4.
|
A saját célra termelők által felhasznált megújuló és hulladékból nyert energia mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell bejelenteni: geotermikus energia, napenergia, hőenergia, ipari hulladékból nyert (nem megújuló) energia, települési hulladék (megújuló), települési hulladék (nem megújuló), fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladék, hulladéklerakó-gáz, szennyvíziszap-gáz, egyéb biogáz és folyékony bioüzemanyagok. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
1.1.
|
ebből: Gázosító üzemek
|
|
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.5.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.6.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.9.
|
ebből: Faszén-előállító üzemek
|
|
|
1.10.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyag gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat:
|
|
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
|
3.3. A villamosenergia-termelésre és hőfejlesztésre vonatkozó strukturális adatok
3.3.1. Maximális nettó elektromos kapacitás és csúcsterhelés
A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-éig kell jelenteni.
Magában foglalja a (csak) villamosenergia- és a CHP-erőművek elektromos kapacitását egyaránt.
A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekintetni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján. A csúcsterhelés az országon belüli hálózat, vagy hálózatok kombinációja által elfogyasztott vagy szolgáltatott potenciál legmagasabb értéke.
Kizárólag a hálózat esetében a következő mennyiségeket kell bejelenteni:
|
|
|
|
|
|
|
3.1.
|
ebből: szivattyús energiatározás
|
|
|
|
|
|
|
6.
|
Árapály-, hullám-, tengeráram-energia
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8.2.
|
ebből: Belső égésű motorok
|
|
|
|
|
8.4.
|
ebből: Kombinált ciklus
|
|
|
8.5.
|
ebből: Egyéb
Bejelentés esetén meghatározandó.
|
|
|
|
|
10.
|
A csúcsterhelési időszakban rendelkezésre álló kapacitás
|
|
|
11.
|
A csúcsterhelés dátuma és időpontja
|
|
3.3.2. Éghető üzemanyagok maximális nettó elektromos kapacitása
Az éghető üzemanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt be kell jelenteni, a következő táblázatban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. A vegyes tüzelésű erőművek minden esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.
|
1.
|
Egyféle tüzelőanyagot használó:
|
|
|
1.1.
|
Szén- vagy széntermék-tüzelésű
Magában foglalja a kokszolókemence-gáz-, kohógáz- és acélgáz-kapacitást.
|
|
|
1.2.
|
Folyékony tüzelőanyag tüzelésű
Magában foglalja a finomítóigáz-kapacitást.
|
|
|
1.3.
|
Földgáztüzelésű
Magában foglalja a gázgyárigáz-kapacitást.
|
|
|
|
|
1.5.
|
Megújuló és hulladékból nyert üzemanyag tüzelésű
|
|
|
2.
|
Vegyes tüzelésű, szilárd és folyékony tüzelőanyagok
|
|
|
3.
|
Vegyes tüzelésű, szilárd tüzelőanyagok és földgáz
|
|
|
4.
|
Vegyes tüzelésű, folyékony tüzelőanyagok és földgáz
|
|
|
5.
|
Vegyes tüzelésű, szilárd/folyékony tüzelőanyagok és földgáz
|
|
A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező állomásokat a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani.
3.4. Mértékegységek
|
|
Villamos energia: GWh
Hő: TJ
Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok: az e melléklet 1. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.
Földgáz: az e melléklet 2. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.
Olaj- és kőolajtermékek: az e melléklet 4. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.
Megújuló és hulladékból nyert energiák: az e melléklet 5. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók.
|
|
|
Villamosenergia-termelési kapacitás: MWe
Hőfejlesztési kapacitás: MWt
|
3.5. Eltérések és mentességek
Franciaország a hővel kapcsolatos aggregátumok bejelentése tekintetében eltéréssel rendelkezik. Ez az eltérés megszűnik, amint Franciaország teljesíteni tudja a jelentést, de legkésőbb a rendelet hatálybalépésének napjától számított négy év múlva.
4. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
4.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék
|
Fogalommeghatározás
|
|
|
A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Rendes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajérrel keveredve.
|
|
|
A földgáz-kondenzátumok a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének. A földgáz-kondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének.
|
|
3.
|
Finomítói nyersanyagok
|
|
A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis benzin, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók).
|
|
|
Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy termékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják az üzemanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.):
|
—
|
oxigenátok, pl. alkoholok (metanol, etanol), éterek (pl. MTBE [metil-tercier-butil-éter], ETBE [etil-tercier-butil-éter] és TAME [tercier-amil-metil-éter]),
|
|
—
|
észterek (pl. repcemag vagy dimetil-észter stb.),
|
|
—
|
kémiai vegyületek (pl. ólom-tetrametil, ólom-tetraetil és tisztítószerek).
|
Megjegyzés: Az e kategóriában bejelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) az üzemanyagokkal való keverésre vagy üzemanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk.
|
|
4.1.
|
ebből: Bioüzemanyagok
|
|
Biobenzin és biodízelek. Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók:
Az e kategóriában bejelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek a bioüzemanyagra vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bioüzemanyagokat keverik.
Nem foglalja magában azon (tiszta formájukban előforduló) bioüzemanyagokkal való kereskedelmet, amelyeket nem kevertek a közlekedésben használt üzemanyagokkal; ezeket az 5. fejezetben kell bejelenteni. A közlekedési üzemanyagok részeként a kereskedelemben részt vevő bioüzemanyagokat a megfelelő terméknél kell bejelenteni, feltüntetve a bioüzemanyag arányát.
|
|
|
Szurokföldből, olajpalából stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított (lásd az 1. fejezetet) folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok (lásd a 2. fejezetet), hidrogén és emulgeált olajok (pl. az Orimulsion).
Nem foglalja magában az olajpala-termelést, amelyre az 1. fejezet alkalmazandó.
Az olajpala-termelést (másodlagos termék) az „Egyéb szénhidrogén-kategóriák”„Egyéb forrásokból” pontja alatt kell bejelenteni.
|
|
6.
|
Finomítói gáz (nem cseppfolyósított)
|
|
A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósítható gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.
|
|
|
A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói gázból nyernek ki.
|
|
|
A propán-bután gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak. Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A propán-bután gázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják.
|
|
|
A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján.
30 oC és 210 oC közötti forrástartomány jellemzi.
|
|
|
A motorbenzin 35 oC és 215 oC között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszínről indított, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint pl. az ólom-tetraetil és az ólom-tetrametil.
Magában foglalja a motorbenzin-keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra.
|
|
|
Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.
|
|
|
Dugattyúmotoros légi járművek üzemanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a –60 oC-os fagyáspont és a rendszerint 30 oC és 180 oC közötti forrástartomány.
|
|
12.
|
Benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (Nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4)
|
|
Valamennyi, 100 oC és 250 oC között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van.
|
|
13.
|
Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag
|
|
Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői 150 oC és 300 oC között (általában maximum 250 oC-on) vannak, és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) állapít meg.
Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit.
|
|
|
A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 oC és 300 oC között desztillál át.
|
|
15.
|
Gázolaj/dízelolaj (fűtőolajpárlat)
|
|
A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 oC és 380 oC között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint számos kategóriája létezik:
|
|
15.1.
|
ebből: Gázolaj dízelmotorokhoz
|
|
Közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorok (autó, teherautók stb.), általában alacsony kéntartalmú dízelolaj üzemanyaga.
|
|
15.1.1.
|
15.1-ből: Biodízelek
|
|
Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók.
|
|
15.2.
|
ebből: Háztartási és egyéb tüzelőolaj
|
|
Könnyű fűtőolaj ipari és kereskedelmi felhasználásra, tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolaj, egyéb gázolajok, beleértve a 380 oC és 540 oC között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat.
|
|
|
Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 oC-on meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 oC felett van, sűrűsége pedig mindig 0,90 kg/l felett van.
|
|
16.1.
|
ebből: Alacsony kéntartalmú
|
|
1 % alatti kéntartalmú nehéz fűtőolaj.
|
|
16.2.
|
ebből: Magas kéntartalmú
|
|
Legalább 1 %-os kéntartalmú nehéz fűtőolaj.
|
|
17.
|
Lakkbenzin és speciálbenzin (SBP)
|
|
Finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Két csoportja:
|
—
|
Ipari benzin (SBP): 30 oC és 200 oC között átdesztilláló könnyű olajok. Az ipari benzin 7–8 kategóriába sorolható a forrástartomány határértékeinek felfogásától függően. A kategóriákat az 5 és 90 térfogatszázalékra jellemző forráspontok közötti hőmérséklet-különbség (amely nem haladja meg a 60 oC-ot) szerint határozzák meg.
|
|
—
|
Lakkbenzin: 30 oC-ot meghaladó lobbanáspontú ipari benzin. A lakkbenzin forrástartománya 135 oC és 200 oC között van.
|
|
|
|
Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják.
Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat.
|
|
|
Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítések, illetve tetőfedés során használják.
Magában foglalja a folyékonnyá tett és a higított bitument.
|
|
|
Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 oC-ot.
|
|
|
Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a „nyers koksz” és a „kalcinált koksz”.
Magában foglalja a „katalizátorkokszot”, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el.
|
|
|
Valamennyi, a fentiekben nem említett termék, pl. kátrány és kén.
Ide tartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).
|
4.2. Aggregátumok listája
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
4.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékanyagokra, bioüzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:
|
1.
|
Belföldi termelés
Finomítói nyersanyagokra és bioüzemanyagokra nem alkalmazandó.
|
|
|
2.
|
Egyéb forrásokból
Adalékok, bioüzemanyagok és egyéb szénhidrátok, amelyek előállítását más üzemanyag-mérleg már lefedte.
A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra és nyersanyagokra nem alkalmazandó.
|
|
|
2.1.
|
ebből: szénből
Magában foglalja a szén cseppfolyósítását végző üzemekben és a kokszolókemencékben keletkezett folyadékokat.
|
|
|
2.2.
|
ebből: földgázból
Szintetikus gázolaj előállításához földgázra lehet szükség, mint nyersanyagra. A metanol-előállításhoz szükséges gázmennyiséget a 2. fejezetben, míg a kapott metanolmennyiséget itt kell bejelenteni.
|
|
|
2.3.
|
ebből: megújuló energiákból
Magában foglalja a közlekedési üzemanyagokkal keverendő bioüzemanyagokat.
Az előállítást az 5. fejezetben, míg a kevert mennyiségeket itt kell bejelenteni.
|
|
|
3.
|
A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás
A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei.
Csak a finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
|
|
|
4.
|
Transzferált termékek
Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
Csak a finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
|
|
|
5.
|
Import és export
Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgáz-kondenzátumokat a végső származási országból származónak kell bejelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell bejelenteni.
Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékek gázzá történő visszaalakításából nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. a földgáz-kondenzátumot).
Megjegyzés: Az olyan bioüzemanyagok kereskedelmét, amelyet nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz tiszta formájukban fordulnak elő), be kell jelenteni a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven.
Vámszabad területen belüli feldolgozásra importált olaj újrakivitelét a feldolgozó országból a célországba történő termékexportként kell bejelenteni.
|
|
|
6.
|
Közvetlen felhasználás
Nyersolaj, földgáz-kondenzátumok és oxigenátok (és a bioüzemanyagokból álló rész) és további szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel.
Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.
|
|
|
7.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
8.
|
Számított finomítói felhasználás
A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő:
Belföldi termelés + Egyéb forrásokból + Az iparból történő visszaáramlás + Transzferált termékek + Import - Export - Közvetlen felhasználás + Készletváltozások
|
|
|
9.
|
Statisztikai különbségek
A számított finomítói felhasználás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
|
|
|
10.
|
Megfigyelt finomítói felhasználás
A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek
|
|
|
11.
|
Finomítói veszteségek
A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A bejelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.
|
|
|
12.
|
A nemzeti területen tárolt teljes nyitó- és zárókészletek
A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.
|
|
|
13.
|
Nettó fűtőérték
Termelés, import és export és a teljes átlag.
|
|
A következő táblázat csak a késztermékekre (finomítói gáz, etán, propán-bután gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek) alkalmazandó. A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenteni:
|
1.
|
Kapott elsődleges termékek
Magában foglalja a belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi földgáz-kondenzátumokat és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.
|
|
|
2.
|
Bruttó finomítói termelés
Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek.
Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, magában foglalja viszont a finomítói tüzelőanyagot.
|
|
|
3.
|
Újrahasznosított termékek
Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). E mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.
|
|
|
4.
|
Finomítói tüzelőanyag
A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolaj-termékek.
Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a tartályhajókon vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket.
Magában foglalja a finomítókban termelt villamos energiát és eladott hőt.
|
|
|
4.1.
|
ebből: villamosenergia-termelésre felhasznált
Finomítói üzemekben villamosenergia-termelésre felhasznált mennyiségek.
|
|
|
4.2.
|
ebből: Hővel kapcsolt villamos energia termelésére felhasznált
Finomítók CHP-erőműveiben felhasznált mennyiségek.
|
|
|
|
|
6.
|
Nemzetközi tartályhajók
|
|
|
7.
|
Termékek közötti transzferek
Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek.
Egy termék negatív belépését egy (vagy több) pozitív belépéssel kompenzálják egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia.
|
|
|
8.
|
Transzferált termékek
Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
|
|
|
9.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
10.
|
Számított bruttó belföldi szállítások
Meghatározása a következő:
Kapott elsődleges termékek + Bruttó finomítói termelés + Újrahasznosított termékek - Finomítói tüzelőanyag + Import - Export - Nemzetközi tartályhajók + Termékek közötti transzferek - Transzferált termékek + Készletváltozások
|
|
|
11.
|
Statisztikai különbség
A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
|
|
|
12.
|
Megfigyelt bruttó belföldi szállítások
A kőolaj-késztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.
Ez a szám különbözhet a számított számtól, például a különböző beszámolási rendszerek érvényességi területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt.
|
|
|
12.1.
|
ebből: Bruttó szállítások a petrolkémiai ágazatba
A petrolkémiai ágazatba szállított üzemanyag-mennyiségek.
|
|
|
12.2.
|
ebből: A petrolkémiai iparban felhasznált energia
A petrolkémiai folyamatokhoz, pl. a vízgőzös pirolízishez felhasznált üzemanyag-mennyiségek.
|
|
|
12.3.
|
ebből: A petrolkémiai iparban nem energiaként történő felhasználás
A petrolkémiai iparban etilén, propilén, butilén, szintetikus gáz, aromások, butadién és egyéb szénhidrogén alapú nyersanyagok előállításának céljából pl. vízgőzös pirolízis, aromatizálás, gőzreformálás és hasonló eljárások során felhasznált olajmennyiségek. Nem foglalja magában az üzemanyagként felhasznált olajmennyiségeket.
|
|
|
13.
|
A petrolkémiai ágazatból a finomítókba történő visszaáramlás
|
|
|
14.
|
Nyitó és a záró készletszintek
A nemzeti területen tárolt valamennyi készlet, beleértve a kormányok, a nagyfogyasztók vagy a készletező szervezetek készleteit, a belépő óceánjárók fedélzetén, a vámszabad területeken tárolt készleteket, illetve a mások számára tárolt készleteket – kétoldalú kormányközi megállapodások keretében vagy sem. A „nyitó” és „záró” fogalmak a beszámolási időszak első, illetve utolsó napjára vonatkoznak.
|
|
|
15.
|
Közüzemek készletváltozásai
Közüzemek által fenntartott készletek változása, és a más pontok alatt bejelentett készletszintekbe, illetve készletváltozásokba nem beletartozó készletváltozások. A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
Adott esetben magában foglalja a közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat.
|
|
|
16.
|
A bruttó belföldi szállítmányok nettó fűtőértéke
|
|
Az átalakítási ágazat esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön bejelentendő elemek).
|
1.
|
A teljes átalakítási ágazat
Az energia primer és szekunder átalakítására felhasznált tüzelőanyagok teljes mennyisége.
|
|
|
1.1.
|
ebből: Főtevékenységű villamosenergia-erőművek
|
|
|
1.2.
|
ebből: Saját célra termelő villamosenergia-erőművek
|
|
|
1.3.
|
ebből: Főtevékenységű CHP-erőművek
|
|
|
1.4.
|
ebből: Saját célra termelő CHP-erőművek
|
|
|
1.5.
|
ebből: Főtevékenységű hőerőművek
|
|
|
1.6.
|
ebből: Saját célra termelő hőerőművek
|
|
|
1.7.
|
ebből: Gázgyár/Gázzá átalakító üzemek
|
|
|
1.8.
|
ebből: Kevert földgáz
|
|
|
1.9.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
1.11.
|
ebből: Petrolkémiai ipar
|
|
|
1.12.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Átalakítás
|
|
4.2.2. Energiaágazat
Az energiaágazat esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön bejelentendő elemek).
|
1.
|
A teljes energiaágazat
Az energiaágazatban energiaként felhasznált összmennyiség.
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
|
|
1.6.
|
ebből: Erőművek
Villamosenergia-, CHP- és hőerőművek.
|
|
|
1.7.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
2.
|
Elosztási veszteségek
A szállítással és elosztással együtt járó, a finomítón kívül fellépő veszteségek.
Magában foglalja a csővezetékek veszteségeit.
|
|
4.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
Az energia végfelhasználásának meghatározása esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön bejelentendő elemek).
|
1.
|
Végső energiafogyasztás
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
3.1.
|
ebből: Nemzetközi légi közlekedés
|
|
|
3.2.
|
ebből: Belföldi légi közlekedés
|
|
|
|
|
|
|
3.5.
|
ebből: Belvízi hajózás
|
|
|
3.6.
|
ebből: Csővezetékes szállítás
|
|
|
3.7.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
|
5.
|
Teljes nem energiacélú felhasználás
A különböző ágazatokban nyersanyagként, nem üzemanyagként, vagy más üzemanyaggá átalakítva felhasznált mennyiségek. E mennyiségeket a fentebb felsorolt aggregátumok magukban foglalják.
|
|
|
5.1.
|
ebből: Átalakítási ágazat
|
|
|
5.2.
|
ebből: Energiaágazat
|
|
|
5.3.
|
ebből: Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
5.4.
|
ebből: Gazdasági ágazat:
|
|
|
5.4.1.
|
Gazdasági ágazat, ebből: Vegyipar (beleértve a petrolkémiai ipart)
|
|
|
5.5.
|
ebből: Egyéb ágazatok
|
|
4.2.4. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Lásd a 4.2.1. pontban, az 5. számú aggregátumra vonatkozó megjegyzéseket.
4.2.5. Saját célra termelők által a villamosenergia-termelés és hőfejlesztés során felhasznált energia
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a csak hőerőművek esetében.
A következő energiatermékek nem tartoznak bele: finomítói nyersanyagok, adalékok/oxigenátok, bioüzemanyagok, egyéb szénhidrogének, etán, motorbenzin, biobenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4), lakkbenzin és SBP, továbbá kenőanyagok.
A felhasználás a következő erőművekre vagy tevékenységekre alkalmazandó:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
Az energiaágazatban energiaként felhasznált összmennyiség.
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Kőolaj- és földgázkitermelés
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
|
|
|
|
1.6.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Energia
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
3.1.
|
ebből: Csővezetékes szállítás
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
4.3. Mértékegységek
4.4. Eltérések és mentességek
Ciprus mentesül a 4.2.3. pont 4. (Egyéb ágazatok) és 5. (Teljes nem energiacélú felhasználás) alpontjában meghatározott aggregátumok bejelentése alól; csak a teljes értékek alkalmazandók.
Ciprus a rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően 3 évig eltéréssel rendelkezik a 4.2.3. pont 2. (Ipar) és 3. (Közlekedés/Szállítás) alpontjában meghatározott aggregátumok bejelentése tekintetében; ezen eltérési időszak alatt csak a teljes értékek alkalmazandók.
5. MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA
5.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék
|
Fogalommeghatározás
|
|
|
A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. Magában foglalja a szivattyús energiatározást. A termelést a következő teljesítményű erőművek esetén kell bejelenteni: < 1 MW, 1-től < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás.
|
|
|
A földkéreg belseje által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia. Az energia a fúrólyukban keletkezett folyadék entalpiája és a folyamat végén rendelkezésre álló folyadék entalpiája közötti különbség. Az arra megfelelő helyeken nyerik ki:
|
—
|
villamosenergia-termelés céljára száraz gőzt, vagy nagy entalpiával rendelkező porlasztott sóoldatot használnak
|
|
—
|
közvetlenül, pl. a távhőellátó rendszerben, a mezőgazdaságban stb.
|
|
|
|
Vízmelegítésre és villamosenergia-termelésre felhasznált napsugárzás. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. A lakások vagy más épületek közvetlen fűtésére, hűtésére és világítására felhasznált passzív napenergia nem tartozik ide.
|
|
3.1.
|
ebből: Fotovoltaikus napenergia
|
|
A napfény átalakítása villamos energiává rendszerint olyan félvezető anyagból készült napelemekkel, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek.
|
|
3.2.
|
ebből: Termikus napenergia
|
|
A napsugárzás hője; amely a következőkből állhat:
|
a)
|
termikus napenergiát hasznosító villamosenergia-erőművek; vagy
|
|
b)
|
háztartási vízmelegítésre vagy úszómedencék szezonális fűtésére szolgáló berendezés (pl. – elsősorban termoszifonos rendszerű – síkkollektorok).
|
|
|
4.
|
Árapály-, hullám-, óceánenergia
|
|
Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mechanikus energia.
|
|
|
A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája.
|
|
6.
|
Ipari hulladék (nem megújuló)
|
|
Közvetlenül villamosenergia-termelés és/vagy hőfejlesztés céljából elégetett, nem megújuló (szilárd vagy folyékony) ipari hulladékok. Az üzemanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A megújuló ipari hulladékot a Szilárd biomassza, Biogáz és/vagy Folyékony bioüzemanyagok kategóriákban kell bejelenteni.
|
|
|
Háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó, speciális létesítményekben elégetett hulladék, nettó fűtőérték alapján számolva.
|
|
|
A települési hulladék biológiai eredetű része.
|
|
|
A települési hulladék nem biológiai eredetű része.
|
|
|
Hőfejlesztés vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, biológiai eredetű, szerves, nem fosszilis anyag. A következőkből áll:
|
|
|
Fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka.
|
|
8.2.
|
ebből: Fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladékok
|
|
Termesztett energianövények (nyárfa, fűzfa stb.), (különösen fa- és papír-) ipari eljárás során létrehozott vagy az erdészet és mezőgazdaság által közvetlenül biztosított faanyagok sora (tűzifa, faforgács, fapellet, fakéreg, fűrészpor, forgács, háncs, szennylúg stb.), továbbá szalma, hántolatlan nyers rizs, dióhéj, baromfitrágya, zúzott szőlő seprője stb. E szilárd hulladékok esetében az égetés az előnyben részesített eljárás. Az üzemanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni.
|
|
|
Elsősorban a biomassza anaerob feltárása során keletkező metánból és szén-dioxidból álló gáz.
|
|
9.1.
|
ebből: Hulladéklerakó-gáz
|
|
Hulladéklerakók hulladékának feltárása során keletkező biogáz
|
|
9.2.
|
ebből: Szennyvíziszap-gáz
|
|
A szennyvíziszap anaerob erjesztése során keletkező biogáz
|
|
|
Állati eredetű iszapszerű hulladékok és vágóhídi, sörfőzdei és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari hulladékok anaerob erjesztéséből származó biogáz.
|
|
10.
|
Folyékony bioüzemanyagok
|
|
A folyékony bioüzemanyagok e kategóriában bejelentett mennyiségei csak a bioüzemanyagok mennyiségére, nem pedig azon folyadékok összmennyiségére vonatkoznak, amelyekkel a bioüzemanyagokat keverik. A folyékony bioüzemanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme az érdekes, amelyeket nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési üzemanyagokkal kevert bioüzemanyagokat a 4. fejezet olajadatai között kell bejelenteni.
A következő folyékony bioüzemanyagokat kell figyelembe venni:
|
|
|
E kategória magában foglalja a bioetanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol), a biometanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított metanol), a bio-ETBE-t (bioetanolból előállított etil-tercier-butil-éter; a bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %) és a bio-MTBE (biometanolból előállított metil-tercier-butil-éter: A bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %).
|
|
|
E kategória magában foglalja a biodízelt (növényi olajból vagy állati zsiradékból előállított, dízel minőségű metilészter), a bio-dimetilétert, (biomasszából előállított dimetiléter) a Fischer Tropsch-féle üzemanyagot (biomasszából Fischer Tropsch-szintézissel előállított üzemanyag), a hidegen kinyert bioolajat (olajos magvakból kizárólag mechanikai eljárásokkal előállított olaj) és egyéb folyékony bioüzemanyagokat, amelyeket közlekedési dízel üzemanyagokként közvetlenül használtak fel, azokhoz hozzáadtak, vagy azokkal kevertek el.
|
|
10.3.
|
ebből: Egyéb folyékony bioüzemanyagok
|
|
Közvetlenül üzemanyagként felhasznált bioüzemanyagok, a biobenzin vagy a biodízelek kivételével.
|
5.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
5.2.1. Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés
Az 5.1. pontban említett energiatermékekből (kivéve a kőszenet és beleértve a folyékony bioüzemanyagok összességét) előállított villamos energiát és hőt adott esetben külön-külön kell bejelenteni:
|
—
|
a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában,
|
|
—
|
csak villamosenergia-, csak hő- és hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek vonatkozásában.
|
5.2.2. Ellátási és átalakítási ágazat
Az 5.1. pontban említett és az ellátási és átalakítási ágazatban felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
|
|
6.
|
Statisztikai különbségek
|
|
|
7.
|
A teljes átalakítási ágazat
Az energia primerből szekunder formába történő átalakításához felhasznált megújuló energiák és hulladékok (pl. hulladéklerakó-gázok villamos energiává alakítása) vagy a származékos energiatermékekké történő átalakításhoz felhasznált mennyiségek (pl. kevert földgázhoz felhasznált biogáz).
|
|
|
7.1.
|
ebből: Főtevékenységű villamosenergia-erőművek
|
|
|
7.2.
|
ebből: Főtevékenységű CHP-erőművek
|
|
|
7.3.
|
ebből: Főtevékenységű hőerőművek
|
|
|
7.4.
|
ebből: Saját célra termelő villamosenergia-erőművek
|
|
|
7.5.
|
ebből: Saját célra termelő CHP-erőművek
|
|
|
7.6.
|
ebből: Saját célra termelő hőerőművek
|
|
|
7.7.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
Kőszénbrikett előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” pont alatt kell feltüntetni.
|
|
|
7.8.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
Barnaszén előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” pont alatt kell feltüntetni.
|
|
|
7.9.
|
ebből: Gázgyári gáz
Gázgyári gáz előállítására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Energiaágazatbeli fogyasztás” pont alatt kell feltüntetni.
|
|
|
7.10.
|
ebből: Kevert földgáz esetében
Földgázzal kevert biogázmennyiségek.
|
|
|
7.11.
|
ebből: Motorbenzinhez/dízelhez történő keveréshez
A nem a végső felhasználásra szállított, hanem egyéb kőolaj-termékekkel felhasznált folyékony bioüzemanyagokat e melléklet 4. fejezetében kell feltüntetni.
|
|
|
7.12.
|
ebből: Faszén-előállító üzemek
Faszén előállításához felhasznált famennyiségek.
|
|
|
7.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Átalakítás
|
|
5.2.3. Energiaágazat
Az 5.1. pontban említett és az energiaágazatban vagy végső fogyasztásra felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
Az energiaágazat által az átalakítási tevékenység támogatására felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek. Például a fűtésre, világításra vagy szivattyúk/kompresszorok működtetésére felhasznált megújulóenergia- és hulladékmennyiségek.
A más energiaformába átalakított megújulóenergia- és hulladékmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” kategóriánál kell feltüntetni.
|
|
|
1.1.
|
ebből: Gázosító üzemek
|
|
|
1.2.
|
ebből: Állami villamosenergia-, CHP- és hőerőművek
|
|
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.5.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.6.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.7.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.10.
|
ebből: Faszén-előállító üzemek
|
|
|
1.11.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
|
2.
|
Elosztási veszteségek
A szállítással és elosztással együtt járó valamennyi veszteség.
|
|
5.2.4. Az energia végfelhasználása
Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
1.
|
Végső energiafogyasztás
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
|
|
|
|
3.3.
|
ebből: Belvízi hajózás
|
|
|
3.4.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
5.2.5. A berendezések műszaki jellemzői
A következő villamosenergia-termelési kapacitásokat a beszámolási év végén fennálló helyzetük szerint kell jelenteni:
|
1.
|
Vízenergia
A kapacitást a következő teljesítményű erőművek esetén kell bejelenteni: < 1 MW, 1-től < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás, továbbá e méretek kombinációi. Az erőmű részletes méreteit a szivattyúval történő tárolás méretei nélkül kell jelenteni.
|
|
|
|
|
3.
|
Fotovoltaikus napenergia
|
|
|
|
|
5.
|
Árapály-, hullám-, óceánenergia
|
|
|
|
|
7.
|
Ipari hulladék (nem megújuló)
|
|
|
|
|
9.
|
Fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladékok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13.
|
Folyékony bioüzemanyagok
|
|
A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell bejelenteni.
A következő bioüzemanyag-termelési kapacitásokat kell bejelenteni:
|
1.
|
Folyékony bioüzemanyagok:
|
|
|
|
|
|
|
1.3.
|
ebből: Egyéb folyékony bioüzemanyagok
|
|
5.2.6. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a csak hőerőművek esetében.
Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
1.
|
A teljes energiaágazat
|
|
|
1.1.
|
ebből: Gázosító üzemek
|
|
|
|
|
1.3.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
|
|
|
1.4.
|
ebből: Kokszolókemencék
|
|
|
1.5.
|
ebből: Kőolaj-finomítók
|
|
|
1.6.
|
ebből: Barnaszén- vagy tőzegbrikett-erőművek
|
|
|
|
|
|
|
1.9.
|
ebből: Faszén-előállító üzemek
|
|
|
1.10.
|
ebből: Máshol nem szereplő
|
|
|
|
|
2.1.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
2.2.
|
ebből: Vegyi és petrolkémiai ipar
|
|
|
2.3.
|
ebből: Nemvasfém alapanyaggyártás
|
|
|
2.4.
|
ebből: Nemfém ásványi termékek gyártása
|
|
|
|
|
2.6.
|
ebből: Gépek és berendezések
|
|
|
2.7.
|
ebből: Bányászat és kőfejtés
|
|
|
2.8.
|
ebből: Élelmiszer-, ital- és dohányáru
|
|
|
2.9.
|
ebből: Cellulóz-, papír- és nyomdaipar
|
|
|
2.10.
|
ebből: Fa és faipari termékek
|
|
|
|
|
2.12.
|
ebből: Textil- és bőripar
|
|
|
2.13.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Ipar
|
|
|
3.
|
Közlekedési/Szállítási ágazat
|
|
|
|
|
3.2.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Közlekedés/Szállítás
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: Kereskedelmi és közszolgáltatások
|
|
|
|
|
4.3.
|
ebből: Mezőgazdaság/Erdészet
|
|
|
|
|
4.5.
|
ebből: Máshol nem szereplő – Egyéb
|
|
5.3. Fűtőérték
Az átlagos nettó fűtőértéket a következő termékek esetében kell bejelenteni:
|
|
|
|
|
3.
|
Egyéb folyékony bioüzemanyagok
|
|
|
|
5.4. Mértékegységek
|
1.
|
Villamosenergia-teremlés
|
|
MWh
|
|
|
TJ
|
|
3.
|
Megújuló energiatermékek
|
|
Biobenzin, biodízelek és egyéb folyékony bioüzemanyagok: tonna
Faszén: 1 000 tonna
Egyéb: TJ (a nettó fűtőértékek alapján).
|
|
4.
|
Napkollektorok felülete
|
|
1 000 m2
|
|
|
Bioüzemanyagok: tonna/év
Egyéb: MWe
|
|
|
KJ/kg (nettó fűtőérték).
|
5.5. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
6. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:
|
1.
|
A beszámolási időszak:
Naptári év (január 1-jétől december 31-ig).
|
|
3.
|
Az eredmények továbbításának határideje:
A beszámolási időszakot követő év november 30-a.
|
|
4.
|
A továbbítás formátuma és módszere:
Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.
Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.
|
C. MELLÉKLET
HAVI ENERGIASTATISZTIKÁK
E melléklet az energiastatisztikák havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. SZILÁRD ÜZEMANYAGOK
1.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék
|
Fogalommeghatározás
|
|
|
Fekete színű, éghető, szilárd, szerves, fosszilis üledékes kőzet, amelynek bruttó fűtőértéke hamumentes környezetben, 30 oC-on és 96 %-os relatív páratartalom mellett elért nedvességtartalommal meghaladja a 24 MJ/kg-ot.
|
|
|
Barna vagy fekete színű, éghető, szerves, fosszilis üledékes kőzet, amelynek bruttó fűtőértéke hamumentes környezetben, 30 oC-on és 96 %-os relatív páratartalom mellett elért nedvességtartalommal alacsonyabb 24 MJ/kg-nál.
|
|
2.1.
|
ebből: Fekete lignit
|
|
20–25 %-os nedvességtartalmú és 9–13 %-os hamutartalmú lignit. A fekete lignit a mezozoikumban keletkezett. Az Unió területén ma egyedül a franciaországi Provence-ban termelik ki mélyműveléses bányászattal.
|
|
|
40–70 %-os nedvességtartalmú és rendszerint 2–6 %-os hamutartalmú lignit; a hamutartalom azonban – az adott lelőhelytől függően – a 12 %-ot is elérheti. A barnakőszén főleg a harmadidőszakban keletkezett. Ezt a tüzelőanyagot elsősorban külszíni fejtéssel termelik ki.
|
|
|
Puha, laza vagy összenyomott szerkezetű, természetes, éghető, növényi eredetű üledékes kőzet, amelynek nedvességtartalma magas (akár 90 %-os), színe pedig a világostól a sötétbarnáig terjed.
Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2001/77/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi IPCC útmutatót.
|
|
|
A feketekőszénből előállított kőszénbrikett kötőanyag (szurok) hozzáadásával, nyomás alatt, melegmarózással készülő, meghatározott formájú mesterséges üzemanyag.
|
|
|
Összezúzott és kiszárított, magas nyomáson, kötőanyag hozzáadása nélkül préselt, szabályos formájú termék. Magában foglalja a szárított lignitet és a lignitport.
|
|
|
Feketekőszénből száraz lepárlással, a levegőtől teljesen vagy részlegesen elzárt térben kinyert mesterséges szilárd tüzelőanyag.
Magában foglalja a következőket:
|
—
|
Kőszénkoksz, amelyet magas hőmérsékleten történő karbonizálással nyernek,
|
|
—
|
Félkoksz, amelyet alacsony hőmérsékleten történő karbonizálással nyernek,
|
|
—
|
Gázgyári koksz, amelyet gázgyárban termelnek.
|
|
|
|
Lignit levegőtől elzárt térben történő száraz lepárlásával keletkező szilárd maradék.
|
1.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1.2.1. Ellátási ágazat
A következő aggregátumok alkalmazandók a feketekőszén, valamennyi lignit, a fekete lignit, a barnakőszén és a tőzeg esetében:
|
|
|
2.
|
Visszanyert termékek
Bányák által visszanyert iszapszerű hulladékok és meddőhányókból származó pala.
|
|
|
|
|
3.1.
|
ebből: EU-n belüli import
|
|
|
|
|
4.1.
|
ebből: EU-n belüli export
|
|
|
5.
|
Készletváltozások
A bányák és az importőrök készletei.
Nem foglalja magában a fogyasztók (pl. az erőművek és kokszolóüzemek) készleteit, kivéve a közvetlenül importáló fogyasztókét.
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
6.
|
Számított belföldi szállítások
Azon termékek összmennyisége, amelyeket a számítás szerint belföldi fogyasztásra szállítottak. Meghatározása a következő:
Termelés + visszanyert termékek + import - export + készletváltozások
|
|
|
7.
|
Megfigyelt belföldi szállítások
A hazai piacra szállított mennyiségek. A különböző típusú fogyasztók számára szállított mennyiségek összessége. A számított és a megfigyelt szállítások között különbség jelenhet meg.
|
|
|
7.1.
|
ebből: A termelők saját felhasználására
A termelési egységekben történő belső felhasználás.
Nem foglalja magában az erőművek kőszénbrikett üzemek és kokszolókemencék villamosenergia-központjainak, illetve a bánya személyzetének fogyasztását.
|
|
|
7.2.
|
ebből: Fő tevékenységű erőművek
|
|
|
7.3.
|
ebből: Saját célra termelő erőművek szénbányákban
|
|
|
7.4.
|
ebből: Kokszolóüzemek
|
|
|
7.5.
|
ebből: Kőszénbrikett üzemek
Átalakításra használt mennyiségek kőszénbrikett üzemekben (a bányához tartozó vagy független).
|
|
|
7.6.
|
ebből: Teljes gazdasági ágazat (a fém alapanyagok gyártása kivételével)
|
|
|
7.7.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
7.8.
|
ebből: Egyéb (szolgáltatások, háztartások stb.)
Háztartások (beleértve a bányákban és a hozzájuk tartozó üzemekben dolgozók számára biztosított bányaszenet) és szolgáltatások (igazgatás, üzletek stb.), illetve a máshol nem szereplő ágazatok (távhőellátó rendszer, közlekedés stb.) tüzelőanyag-mennyiségei.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8.3.
|
ebből: Kokszolóüzemekben
Csak a feketekőszénre alkalmazandó.
|
|
A feketekőszénkoksz, lignitkoksz, a kőszénbrikettek és a lignitbrikettek esetében a következő aggregátumok alkalmazandók:
|
|
|
|
|
|
|
3.1.
|
ebből: EU-n belüli export
|
|
|
4.
|
Készletváltozás
Kokszolóüzemekben (koksz), kőszénbrikett üzemekben (kőszénbrikett), illetve az importőrök által tárolt mennyiségek.
Nem foglalja magában a fogyasztók készleteit, kivéve a közvetlenül importáló fogyasztókéit.
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
5.
|
Számított belföldi szállítások
Azon termékek összmennyisége, amelyeket a számítás szerint belföldi fogyasztásra szállítottak. Meghatározása a következő:
Termelés + import - export + készletváltozások
|
|
|
6.
|
Megfigyelt belföldi szállítások
A hazai piacra szállított mennyiségek. A különböző típusú fogyasztók számára szállított mennyiségek összessége. A számított és a megfigyelt szállítások között különbség jelenhet meg.
|
|
|
6.1.
|
ebből: Teljes gazdasági ágazat (a fém alapanyagok gyártása kivételével)
|
|
|
6.2.
|
ebből: Fém alapanyagok gyártása
|
|
|
6.3.
|
ebből: Egyéb (szolgáltatások, háztartások stb.)
Háztartások (beleértve a bányákban és a hozzájuk tartozó üzemekben dolgozók koksszal és kőszénbrikettel való ellátását) és szolgáltatások (igazgatás, üzletek stb.), tüzelőanyag-mennyiségei
|
|
|
7.
|
Zárókészletek
A következők által tárolt mennyiségek:
|
—
|
kokszolóüzemek (csak a kőszén- és a lignitkoksz esetében alkalmazandó),
|
|
—
|
kőszénbrikett üzemek (csak a kőszénből és a lignitből előállított kőszénbrikettek esetében alkalmazandó),
|
|
|
1.2.2. Import
A lignit, lignitkoksz, kőszénbrikettek és lignitbrikett esetében a teljes EU-n belüli és EU-n kívüli importmennyiséget be kell jelenteni.
A feketekőszén esetében a következő származási országokból származó importot kell bejelenteni:
|
1.
|
EU-n belüli importmennyiségek
|
|
|
|
|
1.2.
|
ebből: Egyesült Királyság
|
|
|
1.3.
|
ebből: Lengyelország
|
|
|
1.4.
|
ebből: Egyéb EU-tagállam
A vonatkozó országokat pontosan meg kell határozni.
|
|
|
2.
|
EU-n kívüli importmennyiségek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.4.1.
|
2.4., ebből: Oroszország
|
|
|
2.4.2.
|
2.4., ebből: Ukrajna
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2.8.
|
ebből: Egyéb EU-n kívüli országok
A vonatkozó országokat pontosan meg kell határozni.
|
|
1.3. Mértékegységek
Valamennyi termékmennyiséget 103 tonnában kell feltüntetni.
1.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
2. VILLAMOS ENERGIA
2.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet tárgya a villamos energia.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.
2.2.1. Termelési ágazat
A következő aggregátumok esetében a bruttó és a nettó mennyiségeket egyaránt be kell jelenteni:
|
1.
|
Összes villamosenergia-termelés
|
|
|
|
|
|
|
1.2.1.
|
1.2., ebből: a vízenergia szivattyús tározással termelt része
|
|
|
1.3.
|
ebből: Geotermikus energia
|
|
|
1.4.
|
ebből: Hagyományos hőenergia
|
|
|
|
A következő villamosenergia-mennyiségeket szintén be kell jelenteni:
|
|
|
2.1.
|
ebből: EU-n belüli import
|
|
|
|
|
3.1.
|
ebből: EU-n kívüli export
|
|
|
4.
|
Szivattyús tározásnál felhasznált
|
|
|
5.
|
A belső piacon felhasznált
Ezt a következőképpen lehet kiszámítani:
Nettó összfogyasztás + import - export - szivattyús tározásnál felhasznált
|
|
A főtevékenységű termelő erőművek tüzelőanyag-fogyasztására a következő aggregátumok alkalmazandók (a feketekőszén és a lignit meghatározását lásd a B. mellékletben):
|
6.
|
Főtevékenységű termelő erőművek összes tüzelőanyag-fogyasztása
A villamosenergia-termelés és a kizárólag harmadik feleknek eladásra szánt hő termelése céljából fogyasztott tüzelőanyag összmennyisége.
|
|
|
|
|
|
|
6.3.
|
ebből: Kőolajtermékek
|
|
|
|
|
6.5.
|
ebből: Gázszármazékok (feldolgozott gázok)
|
|
|
6.6.
|
ebből: Egyéb tüzelőanyagok
|
|
2.2.2. Főtevékenységű termelők tüzelőanyag-készletei
A főtevékenységű termelők olyan közüzemek, amelyek tüzelőanyagok segítségével termelnek villamos energiát. A következő zárókészleteket (a beszámolási hónap végén meglévő készletek) kell bejelenteni:
2.3. Mértékegységek
|
|
Villamos energia: GWh
Feketekőszén, lignit és kőolajtermékek: 103 tonna és TJ a nettó fűtőérték alapján.
Földgáz és gázszármazékok: TJ a nettó fűtőérték alapján.
Egyéb tüzelőanyagok: TJ a nettó fűtőérték alapján.
Nukleáris hő: TJ.
|
|
|
103 tonna
|
2.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
3.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó, amelyekre a B. melléklet 4. fejezetének meghatározásait kell alkalmazni: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok, finomítói nyersanyagok, egyéb szénhidrogének, finomítói gáz (nem cseppfolyósított), etán, propán-bután gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4), kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj (fűtőolaj párlat), közlekedési dízel, háztartási tüzelőolaj és egyéb gázolajok, (alacsony és magas kéntartalmúak), lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok és petrolkoksz.
Adott esetben a motorbenzint a következő két kategóriában kell bejelenteni:
|
—
|
Ólmozatlan motorbenzin: olyan motorbenzin, amelyhez oktánszámnövelés céljából nem adtak hozzá ólomvegyületeket. Szerves ólomnyomokat tartalmazhat.
|
|
—
|
Ólmozott motorbenzin: olyan motorbenzin, amelyhez oktánszámnövelés céljából TEL-t vagy TML-t adtak.
|
Az „Egyéb termékek” kategória magában foglalja a B. melléklet 4. fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő mennyiségeket, ezenfelül a lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen és paraffinviaszok mennyiségeit; e termékeket nem szükséges külön bejelenteni.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
3.2.1. Ellátási ágazat
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékokra/oxigenátokra, bioüzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:
|
1.
|
Belföldi termelés
Finomítói nyersanyagokra nem alkalmazandó.
|
|
|
2.
|
Egyéb forrásokból
Adalékok, bioüzemanyagok és egyéb szénhidrátok, amelyek előállítását más üzemanyagmérleg már lefedte.
A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra és nyersanyagokra nem alkalmazandó.
|
|
|
3.
|
A petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás
A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei.
Csak a finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
|
|
|
4.
|
Transzferált termékek
Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
Csak a finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
|
|
|
5.
|
Import és export
Magában foglalja a feldolgozási megállapodások keretében importált vagy exportált nyersolaj- és termékmennyiségeket (azaz a bérfinomítást). A nyersolajat és a földgáz-kondenzátumokat a végső származási országból származónak kell bejelenteni; a finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket az utolsó szállítás országából származónak kell bejelenteni.
Magában foglalja az importált cseppfolyósított földgáz és a petrolkémiai ipar által közvetlenül importált vagy exportált kőolajtermékek gázzá történő visszaalakításából nyert valamennyi gázfolyadékot (pl. a földgáz-kondenzátumot).
Megjegyzés: Az olyan bioüzemanyagok kereskedelmét, amelyet nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz tiszta formájukban fordulnak elő), be kell jelenteni a megújuló energiákra vonatkozó kérdőíven.
|
|
|
6.
|
Közvetlen felhasználás
Nyersolaj, földgáz-kondenzátumok és egyéb szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel.
Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.
|
|
|
7.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
|
|
|
8.
|
Számított finomítói felhasználás
A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő:
Belföldi termelés + Egyéb forrásokból + Az iparból történő visszaáramlás + Transzferált termékek + Import - Export - Közvetlen felhasználás - Készletváltozások
|
|
|
9.
|
Statisztikai különbségek
A számított finomítói felhasználás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
|
|
|
10.
|
Megfigyelt finomítói felhasználás
A finomítói felhasználásnál mért mennyiségek
|
|
|
11.
|
Finomítói veszteségek
A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A bejelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.
|
|
|
12.
|
Oxigenátok előállítása
A termelés vagy egyéb források éterekből – pl. MTBE [metil-tercier-butil-éter], TAME [tercier-amil-metil-éter]) –, alkoholokból – pl. etanol – és észterekből álló része, melyet a benzin és gázolaj előállításához szükséges keverékekhez használnak.
|
|
A következő táblázat nem alkalmazandó finomítói nyersanyagokra és az adalékokra/oxigenátokra:
|
1.
|
Kapott elsődleges termékek
Magában foglalja a belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi földgáz-kondenzátumokat és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.
|
|
|
2.
|
Bruttó finomítói termelés
Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek.
Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, magában foglalja viszont a finomítói tüzelőanyagot.
|
|
|
3.
|
Újrahasznosított termékek
Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). E mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.
|
|
|
4.
|
Finomítói tüzelőanyag
A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolaj-termékek.
Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a tartályhajókon vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket.
Magában foglalja a finomítókban termelt villamos energiát és eladott hőt.
|
|
|
|
|
6.
|
Nemzetközi tartályhajók
|
|
|
7.
|
Termékek közötti transzferek
Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek.
Egy termék negatív belépését egy (vagy több) pozitív belépéssel kompenzálják egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia.
|
|
|
8.
|
Transzferált termékek
Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
|
|
|
9.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
|
|
|
10.
|
Számított bruttó belföldi szállítások
Meghatározása a következő:
Kapott elsődleges termékmennyiségek + Bruttó finomítói termelés + Újrahasznosított termékek - Finomítói tüzelőanyag + Import - Export - Nemzetközi tartályhajók + Termékek közötti transzferek - Transzferált termékek - Készletváltozások
|
|
|
11.
|
Statisztikai különbség
A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
|
|
|
12.
|
Megfigyelt bruttó belföldi szállítások
A kőolaj-késztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra.
Ez a szám különbözhet a számított számtól, például a különböző beszámolási rendszerek érvényességi területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt.
|
|
|
12.1.
|
ebből: Szállítások a nemzetközi légi közlekedésnek
|
|
|
12.2.
|
ebből: Szállítások az állami erőműveknek
|
|
|
12.3.
|
ebből: PB-gázzal való üzemeléshez szükséges szállítások
|
|
|
12.4.
|
ebből: Szállítások (bruttó) a petrolkémiai ágazatnak
|
|
|
13.
|
A petrolkémiai ágazatból a finomítókba történő visszaáramlás
|
|
|
14.
|
Összes nettó belföldi szállítás
|
|
3.2.2. Készletek
A következő nyitó- és zárókészleteket a finomítói gáz kivételével minden energiatermék esetében be kell jelenteni:
|
1.
|
Nemzeti területen tárolt készletek
A következő helyszíneken tárolt készletek: finomítói tartályok, ömlesztettáru-kirakodóhelyek, csővezeték tartályai, uszályok és part menti tartályhajók (ha a kiindulási és célkikötő ugyanabban az országban található), tartályhajók tagállami kikötőben (ha rakományukat a kikötőben fogják kirakni), belvízi tartályhajók. Nem foglalja magában a csővezetékekben, vasúti tartálykocsikban, közúti tartálykocsikban, tengerjáró hajók tartályaiban, töltőállomásokon, kiskereskedelemben és tengeri tartályhajókon tárolt olajkészleteket.
|
|
|
2.
|
Kétoldalú kormányzati megállapodások keretében más országok számára tárolt készletek
Más országhoz tartozó, nemzeti területen tárolt készletek, amelyhez a hozzáférést az érintett kormányok közötti megállapodás garantálja.
|
|
|
3.
|
Ismert külföldi rendeltetésű készletek
A 2. pontba nem tartozó, nemzeti területen tárolt készletek, amelyek másik országhoz tartoznak, illetve amelyeket más országnak szánnak. E készletek vámszabad területeken belül, illetve kívül is elhelyezkedhetnek.
|
|
|
4.
|
Vámszabad területeken tárolt egyéb készletek
Magában foglalja a 2. és 3. pontba nem tartozó készleteket tekintet nélkül arra, hogy vámkezeltek-e.
|
|
|
5.
|
Nagyfogyasztók készletei
A kormányzati ellenőrzés alá tartozó készletek. E meghatározás nem foglalja magában az egyéb fogyasztói készleteket.
|
|
|
6.
|
A kikötőbe belépő vagy lehorgonyzott óceánjárók fedélzetén tárolt készletek
Készletek tekintet nélkül arra, hogy vámkezeltek-e vagy sem. E kategória nem foglalja magában a nyílt tengeren tartózkodó hajók készleteit.
Magában foglalja a part menti tartályhajókon tárolt olajat, ha a kiindulási és célkikötő ugyanabban az országban található. A több kirakodási kikötővel rendelkező, belépő hajók esetében csak a bejelentő országban kirakandó mennyiséget kell bejelenteni.
|
|
|
7.
|
A kormány által nemzeti területen tárolt készletek
Magában foglalja a kormány által nem katonai célra nemzeti területen tárolt készleteket, amelyek a kormány tulajdonát képezik, vagy kormányzati ellenőrzés alatt állnak, kizárólag szükséghelyzetekre fenntartva.
Nem foglalja magában az állami olajtársaságok vagy villamos közművek készleteit, vagy a közvetlenül olajtársaságok által a kormány részére tárolt készleteket.
|
|
|
8.
|
Készlettartó szervezetek által nemzeti területen tárolt készletek
Kizárólag szükséghelyzetekre fenntartott készletek tartására felállított állami és magántársaságok által tárolt készletek.
Nem foglalja magában a magánvállalatok által tárolt kötelező készleteket.
|
|
|
9.
|
Nemzeti területen tárolt valamennyi egyéb készlet
Az 1. pontban leírt feltételeket kielégítő valamennyi egyéb készlet.
|
|
|
10.
|
Kétoldalú kormányzati megállapodás keretében külföldön tárolt készletek
Az ön országához tartozó, de más országban tárolt készletek, amelyhez a hozzáférést az érintett kormányok közötti megállapodás garantálja.
|
|
|
10.1.
|
ebből: Kormányzati készletek
|
|
|
10.2.
|
ebből: Tároló szervezetek készletei
|
|
|
10.3.
|
ebből: Egyéb készletek
|
|
|
11.
|
Véglegesen importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt készletek
A 10. kategóriába nem tartozó készletek, amelyek a bejelentő államhoz tartoznak, de amelyeket más országban tárolnak, és ott várnak az importálásra.
|
|
|
12.
|
Vámszabad területeken tárolt egyéb készletek
A fenti kategóriákba nem tartozó, nemzeti területen tárolt egyéb készletek.
|
|
|
13.
|
A csővezetékek tartalma
Csővezetékekben tárolt, a csővezetékekben lévő áramlás fenntartásához szükséges olaj (nyersolaj és kőolajtermékek).
|
|
Ezenfelül a mennyiségek megfelelő országok szerinti bontását a következő készletek esetében kell bejelenteni:
|
—
|
kétoldalú kormányzati megállapodások keretében más országok számára tárolt zárókészletek,
|
|
—
|
egyéb, ismert külföldi rendeltetésű zárókészletek,
|
|
—
|
kétoldalú kormányzati megállapodás keretében külföldön tárolt zárókészletek,
|
|
—
|
véglegesen a bejelentő országba szánt importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt készletek.
|
A nyitókészlet a beszámolási hónapot megelőző hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti. A zárókészlet a beszámolási hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti.
3.2.3. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.
3.3. Mértékegységek
Energiamennyiségek: 103 tonna.
3.4. Földrajzi megjegyzések
Kizárólag statisztikai jelentések esetében az A. melléklet 1. fejezetének megjegyzései alkalmazandók a következő kivételekkel:
|
1.
|
Dánia magában foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot.
|
|
2.
|
Svájc magában foglalja Liechtensteint.
|
3.5. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
4. FÖLDGÁZ
4.1. Vonatkozó energiatermékek
A B. melléklet 2. fejezetében meghatározott földgáz.
4.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
4.2.1. Ellátási ágazat
|
1.
|
Belföldi termelés
Valamennyi, nemzeti határokon belüli piacképes termelés, beleértve az offshore termelést. A termelést a földgáz-kondenzátumok és a kén megtisztítása és kinyerése után mérik.
Nem foglalja magában a kinyeréssel járó veszteségeket és a visszafecskendezett, a légkörbe visszajuttatott vagy fáklyázott mennyiségeket.
Magában foglalja a földgáziparban, a gázkitermelésben, a csővezetékekhez és a feldolgozó üzemekben felhasznált mennyiségeket.
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Készletváltozások
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
|
|
|
5.
|
Számított bruttó belföldi szállítások
Meghatározása a következő:
Belföldi termelés + import - export - készletváltozás
|
|
|
6.
|
Statisztikai különbség
A számított bruttó belföldi szállítás mínusz a megfigyelt finomítói felhasználás.
|
|
|
7.
|
Megfigyelt bruttó belföldi szállítások
Magában foglalja a gáziparban hűtésre és a berendezések működtetésére felhasznált gázt (pl. a gázkinyerés során, a csővezetékrendszerben és a feldolgozóüzemekben történő fogyasztás) és az elosztási veszteségeket.
|
|
|
8.
|
A nemzeti területen tárolt készletek nyitó és záró szintje
A különleges helyen (kimerült gáz- és/vagy olajmező, víztározó, sóbarlang, vegyes barlangok vagy egyéb) tárolt mennyiségek, illetve cseppfolyós földgáz tárolása. A nyitókészlet a beszámolási hónapot megelőző hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti. A zárókészlet a beszámolási hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti.
|
|
|
9.
|
A földgázipar saját felhasználása és veszteségei
Magában foglalja a gáziparban hűtésre és a berendezések működtetésére saját célra felhasznált gázt (pl. a gázkinyerés során, a csővezetékrendszerben és a feldolgozóüzemekben történő fogyasztás).
Magában foglalja az elosztási veszteségeket.
|
|
4.2.2. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.
4.3. Mértékegységek
A mennyiségeket két mértékegységben kell bejelenteni:
|
—
|
fizikai mennyiség szerint 106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa),
|
|
—
|
energiatartalom szerint a bruttó fűtőértéken alapuló TJ.
|
4.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
5. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:
|
1.
|
A beszámolási időszak:
naptári hónap.
|
|
2.
|
Gyakoriság:
havonkénti.
|
|
3.
|
Az eredmények továbbításának határideje:
a beszámolási hónapot követő három hónapon belül.
|
|
4.
|
A továbbítás formátuma és módszere:
Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.
Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.
|
D. MELLÉKLET
RÖVID TÁVÚ HAVI STATISZTIKÁK
E melléklet a statisztikai adatok rövid határidős, havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. FÖLDGÁZ
1.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet kizárólag a földgázra vonatkozik. A földgázt a B. melléklet 2. fejezete határozza meg.
1.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Készletváltozás
A készletfelhalmozás negatív, a készletfelhasználás pedig pozitív számként van feltüntetve.
|
|
|
5.
|
Ellátás
Ezt a következőképpen lehet kiszámítani:
Termelés + import - export + készletváltozás
|
|
1.3. Mértékegységek
A földgázmennyiségeket a bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ) kell bejelenteni.
1.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések
|
1.
|
A beszámolási időszak:
naptári hónap.
|
|
2.
|
Gyakoriság:
havonkénti.
|
|
3.
|
Az eredmények továbbításának határideje:
A beszámolási hónapot követő egy hónapon belül.
|
|
4.
|
A továbbítás formátuma és módszere:
Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.
Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.
|
1.5. Eltérések és mentességek
Németország mentesül ezen adatgyűjtés alól.
2. VILLAMOS ENERGIA
2.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet tárgya kizárólag a villamos energia.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.
|
1.
|
Összes villamosenergia-termelés
A termelt villamos energia bruttó összmennyisége.
Beleértve az erőművek saját fogyasztását.
|
|
|
|
|
|
|
4.
|
Bruttó villamosenergia-ellátás
Ezt a következőképpen lehet kiszámítani:
Összes villamosenergia-termelés + import - export
|
|
2.3. Mértékegységek
Az energiamennyiségeket GWh-ban kell megadni.
2.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések
|
1.
|
A beszámolási időszak:
naptári hónap.
|
|
2.
|
Gyakoriság:
havonkénti.
|
|
3.
|
Az eredmények továbbításának határideje:
a beszámolási hónapot követő egy hónapon belül.
|
|
4.
|
A továbbítás formátuma és módszere:
Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.
Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.
|
2.5. Eltérések és mentességek
Németország mentesül ezen adatgyűjtés alól.
3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
Ezen adatgyűjtés közismert neve a „JODI-kérdőív”.
3.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó, amelyekre a B. melléklet 4. fejezetének meghatározásait kell alkalmazni: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok, gázolaj (a motorbenzin és a repülőbenzin összege), kerozin (a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag és az egyéb kerozin összege), gázolaj/dízelolaj és fűtőolaj (alacsony és magas kéntartalmú).
Ezenfelül ez az adatgyűjtés alkalmazandó az „összes olajra” is, amely ezen termékek összessége, kivéve a nyersolajat, és magában foglalja az egyéb kőolajtermékeket is, mint pl. a finomítói gáz, etán, nafta, petrolkoksz, lakkbenzin és SBP, paraffinviaszok, bitumen, kenőanyagok stb.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
3.2.1. Ellátási ágazat
A következő táblázat csak a nyersolajra alkalmazandó:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.
|
Készletváltozás
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
|
|
|
6.
|
Finomítói felhasználás
Megfigyelt finomítói forgalom.
|
|
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, gázolajra, kerozinra, gázolajra/dízelolajra, fűtőolajra és az összes olajra alkalmazandó:
|
1.
|
Finomítói termelés
Bruttó termelés, a finomítói tüzelőanyagot is beleértve.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5.
|
Készletváltozás
A készletfelhalmozás pozitív, a készletfelhasználás pedig negatív számként van feltüntetve.
|
|
|
6.
|
Kereslet
A hazai piacra történő szállítások vagy ottani eladások (belföldi fogyasztás) + finomítói olaj + Nemzetközi tartályhajók és légi járművek. Az összes olaj kereslete magában foglalja a nyersolajat.
|
|
3.3. Mértékegységek
Energiamennyiségek: 103 tonna.
3.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések
|
1.
|
A beszámolási időszak:
naptári hónap.
|
|
2.
|
Gyakoriság:
havonkénti.
|
|
3.
|
Az eredmények továbbításának határideje:
A beszámolási hónapot követő 25 napon belül.
|
|
4.
|
A továbbítás formátuma és módszere:
Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak.
Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe.
|
3.5. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.