|
2.8.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 206/5 |
A BIZOTTSÁG 771/2008/EK RENDELETE
(2008. augusztus 1.)
az Európai Vegyianyag-ügynökség fellebbezési tanácsa szervezeti és eljárási szabályzatának megállapításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 200/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 93. cikke (4) bekezdésére és 132. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálása és értékelése terén egyedi határozatok meghozatalára hatalmazza fel az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség), továbbá fellebbezési tanácsot állít fel, amelynek feladata a fenti rendelet 91. cikkének (1) bekezdésében említett határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések elbírálása. |
|
(2) |
Mivel az 1907/2006/EK rendelet kizárólag általános szabályokat állapít meg a fellebbezési eljárásokra, ezért részleteiben meg kell határozni a fellebbezési tanács szervezeti szabályzatát, valamint a fellebbezési tanács elé terjesztett fellebbezésekre vonatkozó eljárásokat. |
|
(3) |
A fellebbezések elbírálása jogi és szakmai szempontból történő kiegyensúlyozottságának biztosítása érdekében az Európai Vegyianyag-ügynökség fellebbezési tanácsa tagjainak képesítésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. október 23-i 1238/2007/EK bizottsági rendeletben (2) meghatározott, a fellebbezési tanács jogi és szakmai képesítéssel rendelkező tagjainak valamennyi fellebbezési eljárásban részt kell venniük. |
|
(4) |
Az 1907/2006/EK rendelet 89. cikke értelmében a fellebbezési tanács az elnökből és két további tagból áll, akiket póttagok helyettesíthetnek. Az elnök elengedhetetlen feladata a fellebbezési tanács határozatai minőségének és következetességének biztosítása. |
|
(5) |
A fellebbezések könnyebb elintézése érdekében minden ügyre előadót kell kijelölni, és meg kell határozni feladatkörét. |
|
(6) |
A fellebbezési tanács zavartalan és hatékony működésének biztosítása érdekében a fellebbezési tanács alá tartozó hivatalt kell létre hozni. |
|
(7) |
Ugyanezen okokból a fellebbezési tanács jogkörébe kell utalni saját működési és eljárási szabályzatának elfogadását is. |
|
(8) |
Annak érdekében, hogy a fellebbezési tanács ésszerű határidőn belül legyen képes végleges határozatot hozni, az Ügynökség igazgatósága az 1907/2006/EK rendelet 89. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban megnövelheti a fellebbezési tanács tagjainak számát. Ennek megfelelően a fellebbezési tanácsot fel kell hatalmazni azon szempontok meghatározására, amelyek alapján kiosztja az ügyeket tagjai között. |
|
(9) |
A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló, 2008. április 16-i 340/2008/EK bizottsági rendeletben (3) a fellebbezésekre előírt fellebbezési díj befizetésének igazolását csatolni kell a fellebbezési kérelemhez, amit a fellebbezés elfogadhatósága feltételének kell tekinteni. |
|
(10) |
E rendelet alkalmazása során szerzett gyakorlat alapján a Bizottságnak szükség esetén felül kell vizsgálnia az e rendelet rendelkezéseinek hatékonyságát és gyakorlati működését, és adott esetben azokat módosítania kell. |
|
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
A fellebbezési tanács szervezeti felépítése
1. szakasz
A fellebbezési tanács
1. cikk
Összetétel
(1) A fellebbezési ügyekben az Ügynökség fellebbezési tanácsának (a továbbiakban: fellebbezési tanács) három tagja dönt.
Az 1238/2007/EK rendeletnek megfelelően legalább egy tagnak jogi képesítéssel és legalább egy tagnak szakmai képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) A fellebbezési tanács elnöke vagy az őt helyettesítő póttag elnököl minden fellebbezési ügyben.
(3) Az elnök biztosítja a fellebbezési tanács határozatainak minőségét és következetességét.
2. cikk
A tagok kizárása
Az 1907/2006/EK rendelet 90. cikkének (7) bekezdése alá tartozó eljárások alkalmazása esetén a határozat meghozatala előtt fel kell kérni a tanács érintett tagját, hogy ismertesse véleményét az említett rendelet 90. cikkének (6) bekezdése alapján felmerülő kifogással kapcsolatban.
A fenti rendelet 90. cikkének (7) bekezdése szerinti határozat megszületéséig az eljárást fel kell függeszteni.
3. cikk
A tagok helyettesítése
(1) Amennyiben a fellebbezési tanács az 1907/2006/EK rendelet 90. cikke (7) bekezdésének megfelelően úgy dönt, hogy valamely tagját kizárja az eljárásból, helyettesítésére póttagot jelöl ki.
(2) Az elnök szabadság, betegség vagy egyéb, halaszthatatlan kötelezettségek miatti távollét esetében a fellebbezési tanács bármely tagját helyettesítheti, amennyiben a helyettesítendő tag arra felkéri, vagy abban az esetben, ha egyéb okból nem tud részt venni az eljárásban. A póttag kiválasztásának szempontjait a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban kell előírni.
Amennyiben egy tag nem képes helyettesítését kérni, az elnök saját kezdeményezésére helyettesítheti.
Az elnök a helyettesítési kérelmet csak indokolással ellátott határozattal utasíthatja el.
Amennyiben az elnök nem tud részt venni az eljárásban, maga helyettesítésére póttagot kell kijelölnie. Amennyiben az elnök képtelen erre, a fellebbezést elbíráló tagok közül a hosszabb szolgálati idővel rendelkező tag, vagy ha e tagok a fellebbezési tanácsban azonos szolgálati idővel rendelkeznek, a rangidős tag nevezi ki a póttagot.
(3) Amennyiben egy tag helyettesítésére a tárgyalás előtt kerül sor, az eljárást nem kell felfüggeszteni, és a helyettesítés nem érinti az eljárás során már meghozott intézkedéseket.
Amennyiben egy tag helyettesítésére a tárgyalást követően kerül sor, a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a felek, a póttag és a fellebbezést elbíráló két másik tag másképp nem dönt.
(4) Tag helyettesítése esetén a helyébe lépő póttagot köti minden olyan közbenső határozat, amelyet kinevezése előtt hoztak meg.
(5) A tagnak a fellebbezési tanács végleges határozata meghozatalát követő távolléte nem lehet akadálya annak, hogy a fellebbezési tanács meghozza a még hátralévő pervezető intézkedéseket.
Amennyiben az elnök nem képes kézjegyével ellátni a határozatot, vagy meghoznia a még hátralévő pervezető intézkedéseket, ezen intézkedéseket az elnök helyett a fellebbezést elbíráló tagok közül annak kell megtennie, aki hosszabb szolgálati idővel rendelkezik, vagy ha e tagok a fellebbezési tanácsban azonos szolgálati idővel rendelkeznek, a rangidős tagnak.
4. cikk
Előadó
(1) Az elnök a fellebbezést elbíráló tagok közül vagy kijelöl egy tagot az ügy előadójának, vagy maga tölti be ezt a tisztséget, figyelemmel a munkateher tagok közötti kiegyensúlyozott elosztásának szükségességére.
(2) Az előadó előzetesen áttanulmányozza a fellebbezést.
(3) A fellebbezési tanács az előadó javaslatára elrendelheti a 15. cikkben előírt valamely pervezető intézkedést.
Az intézkedések végrehajtására megbízás adható az előadó számára.
(4) Az előadó elkészíti a határozatjavaslatot.
2. szakasz
A hivatal
5. cikk
A hivatal és a hivatalvezető
(1) E rendelet az Ügynökségen belül a fellebbezési tanács alá tartozó hivatalt hoz létre. Az (5) bekezdés szerint hivatalvezetőnek kijelölt személy a hivatal vezetője.
(2) A hivatal feladata iratok átvétele, továbbítása és megőrzése, valamint az e rendeletben előírt egyéb feladatok ellátása.
(3) A fellebbezésekről nyilvántartását kell vezetni a hivatalban, amely nyilvántartás tartalmazza valamennyi fellebbezésekre és a kapcsolódó iratokra történő hivatkozásokat.
(4) A hivatal személyzete, beleértve a hivatalvezetőt is, nem vehet részt az Ügynökségnek az olyan határozatokra vonatkozó eljárásaiban, amelyek ellen az 1907/2006/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdése alapján fellebbezés nyújtható be.
(5) A fellebbezési tanácsot feladatainak gyakorlása közben a hivatalvezető segíti, akit az elnök javaslata alapján az ügyvezető igazgató nevez ki.
Az elnök a fellebbezési tanács feladatainak gyakorlásával kapcsolatos ügyekben utasítást adhat a hivatalvezető részére.
(6) A hivatalvezető ellenőrzi, hogy a fellebbezések benyújtása határidőn belül és az alaki feltételek figyelembevételével történt-e.
(7) A hivatalvezetőnek szóló általános utasításokat a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
II. FEJEZET
Az eljárás
6. cikk
Fellebbezési kérelem
(1) A fellebbezési kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
a fellebbező neve és címe; |
|
b) |
ha a fellebbezőt egy általa megbízott személy képviseli, képviselőjének neve és üzleti címe; |
|
c) |
értesítési cím, amennyiben különbözik az a), illetve b) pontban megadott címtől; |
|
d) |
a fellebbezés tárgyát képező határozatra történő hivatkozás és a fellebbező jogorvoslatra irányuló kérelme; |
|
e) |
a hivatkozott jogi és ténybeli érvek; |
|
f) |
adott esetben a benyújtott bizonyítékok fajtája és a bizonyítékokkal alátámasztani kívánt tények ismertetése; |
|
g) |
adott esetben annak kifejtése, hogy a fellebbezési kérelem mely adatai tekintendők bizalmas információnak; |
|
h) |
annak feltüntetése, hogy a fellebbező beleegyezését adja-e ahhoz, hogy az iratokat faxon, e-mailben vagy egyéb kommunikációs műszaki eszközzel továbbítsák számára, illetve adott esetben képviselőjéhez. |
(2) A 340/2008/EK rendelet 10. cikke szerinti fellebbezési díj befizetésének igazolását csatolni kell a fellebbezési kérelemhez.
Amennyiben a fellebbező jogi személy, csatolni kell a jogi személy alapítási vagy működési okmányát (okmányait) vagy a társaság, cég vagy egyesület aktuális cégkivonatát vagy a jogi személyiségét igazoló egyéb okmányokat.
(3) Ha a fellebbezési kérelem nem felel meg az (1) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben rögzített követelményeknek, a hivatalvezető e követelmények teljesítésére ésszerű póthatáridőt tűz ki. A hivatalvezető csak egy alkalommal írhat elő póthatáridőt.
Ezen időtartam alatt az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő nyugszik.
(4) Amennyiben olyan szabálytalanságra derül fény, amely a fellebbezést elfogadhatatlanná teheti, a hivatalvezető késedelem nélkül indokolással ellátott véleményt küld az elnöknek.
Amennyiben a hivatalvezető a (3) bekezdéssel összhangban póthatáridőt állapít meg, véleményét ezen határidő lejárta után kell megküldenie, amennyiben a szabálytalanság továbbra is fennáll.
(5) A hivatalvezető késedelem nélkül megküldi az Ügynökségnek a fellebbezési kérelmet.
(6) Az Ügynökség honlapján értesítést kell közzétenni, amely tartalmazza fellebbezési kérelem nyilvántartásba vételének idejét, a felek nevét és címét, az eljárás tárgyát, a fellebbező jogorvoslatra irányuló kérelmét, valamint a jogi és a kérelmet alátámasztó főbb érvek összefoglalását.
Az elnök dönt arról, hogy a fellebbező által az (1) bekezdés g) pontjának megfelelően megjelölt információt bizalmasnak kell-e tekinteni, valamint biztosítja, hogy a bizalmasnak nyilvánított információk ne jelenjenek meg az értesítésben. A közzététel gyakorlati részleteit a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban kell meghatározni.
7. cikk
Ellenkérelem
(1) Az Ügynökség az ellenkérelmet a fellebbezési kérelem benyújtásától számított két hónapon belül nyújtja be.
A benyújtás határidejét az elnök az Ügynökség indokolással ellátott kérelmére kivételes esetben meghosszabbíthatja.
(2) Az ellenkérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
ha az Ügynökség saját képviseletére megbízást adott, képviselőjének neve és üzleti címe; |
|
b) |
a hivatkozott jogi és ténybeli érvek; |
|
c) |
adott esetben a benyújtott bizonyítékok fajtája és a bizonyítékokkal alátámasztani kívánt tények ismertetése; |
|
d) |
adott esetben annak kifejtése, hogy az ellenkérelem mely adatai tekintendők bizalmas információnak; |
|
e) |
annak feltüntetése, hogy az Ügynökség beleegyezését adja-e ahhoz, hogy az iratokat faxon, e-mailben vagy egyéb kommunikációs műszaki eszközzel továbbítsák számára, illetve adott esetben képviselőjéhez. |
(3) Amennyiben az Ügynökség szabályszerű idézés kézhezvétele ellenére a kitűzött határidőn belül nem nyújt be ellenkérelmet, az eljárást enélkül kell folytatni.
8. cikk
Beavatkozás
(1) Bármely személy, aki a fellebbezési tanácsnak megküldött ügy kimenetelében való érdekeltségét igazolja, beavatkozóként részt vehet a fellebbezési tanács elé vitt eljárásban.
(2) A beavatkozásra való jogosultságot alátámasztó körülményeket tartalmazó kérelmet a 6. cikk (6) bekezdésében említett értesítés közzétételét követő két héten belül kell benyújtani.
(3) A beavatkozás kizárólag az egyik fél jogorvoslatra irányuló kérelmének támogatására vagy elutasítására korlátozódhat.
(4) A beavatkozás iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
|
a) |
a beavatkozó neve és címe; |
|
b) |
ha a beavatkozó saját képviseletére megbízást adott, képviselőjének neve és üzleti címe; |
|
c) |
értesítési cím, amennyiben különbözik az a), illetve b) pontban megadott címtől; |
|
d) |
a beavatkozónak az egyik fél által benyújtott jogorvoslati kérelem teljes vagy részleges támogatására, illetve elutasítására benyújtott jogorvoslati nyilatkozata; |
|
e) |
a hivatkozott jogi és ténybeli érvek; |
|
f) |
adott esetben az érvek alátámasztására szolgáló bizonyítékok megnevezése; |
|
g) |
adott esetben annak kifejtése, hogy a beavatkozás iránti kérelem mely adatai tekintendők bizalmas információnak; |
|
h) |
annak feltüntetése, hogy a beavatkozó beleegyezését adja-e ahhoz, hogy az iratokat faxon, e-mailben vagy egyéb kommunikációs műszaki eszközzel továbbítsák számára, illetve adott esetben képviselőjéhez. |
(5) A beavatkozás iránti kérelem elfogadásáról, illetve elutasításáról a fellebbezési tanács határoz.
(6) A beavatkozó maga viseli költségeit.
9. cikk
Képviselet
Ha valamely fél vagy beavatkozó képviselőt nevezett ki, e képviselőnek meghatalmazással kell rendelkeznie.
10. cikk
Az eljárási iratok benyújtása
(1) A beadványokat aláírással és dátummal ellátva kell benyújtani.
(2) A határidők számítása szempontjából valamely irat a hivatalba történő beérkezéstől tekintendő benyújtottnak.
(3) A fél vagy a beavatkozó személyesen vagy postai úton juttathatja el az iratokat a hivatalba. Ugyanakkor a fellebbezési tanács engedélyezheti, hogy a felek, illetve beavatkozók faxon, e-mailben vagy bármely más kommunikációs műszaki eszközzel küldjék meg az iratokat.
A kommunikációs műszaki eszközök használatára - beleértve az elektronikus aláírást is - vonatkozó szabályokat a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
11. cikk
A fellebbezés elfogadhatósága
(1) A fellebbezést az alábbi indokok alapján elfogadhatatlannak kell nyilvánítani:
|
a) |
a fellebbezési kérelem nem felel meg az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontjában vagy (2) bekezdésében, illetve 9. cikkében foglalt követelményeknek; |
|
b) |
a fellebbező túllépte az 1907/2006/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a fellebbezés benyújtására vonatkozó határidőt; |
|
c) |
a kérelem nem az 1907/2006/EK rendelet 91. cikkének (1) bekezdésében említett határozat ellen irányul; |
|
d) |
a fellebbező nem címzettje a fellebbezés tárgyát képező határozatnak, és nem tudja igazolni, hogy őt a határozat a 1907/2006/EK rendelet 92. cikke (1) bekezdésének megfelelően közvetlenül vagy személyében érinti. |
(2) Amennyiben az elnök az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem határoz a fellebbezés elfogadhatóságáról, a fellebbezést továbbítani kell a fellebbezési tanácsnak, amely megvizsgálja annak elfogadhatóságát. Az elfogadhatóságról hozott határozat a végleges határozat részét képezi.
12. cikk
A fellebbezés vizsgálata
(1) Az írásbeli beadvány felek közötti cseréjét követően további bizonyíték nem nyújtható be, kivéve, ha a fellebbezési tanács úgy határoz, hogy a bizonyíték benyújtása során bekövetkezett késedelem megfelelően igazolható.
(2) Az írásbeli beadványok felek közötti cseréjét követően új jogi érv nem terjeszthető elő, kivéve, ha a fellebbezési tanács úgy határoz, hogy az olyan új jogi vagy ténybeli körülményen alapul, amelyre csak az eljárás során derült fény.
(3) A fellebbezési tanács adott esetben felkéri az eljárásban részt vevő feleket, hogy észrevételezzék a fellebbezési tanács értesítéseit vagy a másik fél vagy beavatkozó közléseit.
A fellebbezési tanács az észrevételek benyújtására ésszerű határidőt tűz ki.
(4) A fellebbezési tanács értesíti a feleket az eljárások írásbeli részének lezárásáról.
13. cikk
Tárgyalás
(1) A fellebbezési tanács tárgyalást tart, amennyiben azt szükségesnek ítéli, vagy valamely fél azt kéri.
A kérelmet a felek részére küldött, az eljárás írásbeli szakaszának lezárásáról szóló értesítés kézbesítésének időpontjától számított két héten belül kell benyújtani. Ezt a határidőt az elnök meghosszabbíthatja.
(2) A tárgyalásra szóló idézést a hivatal megküldi a felek részére.
(3) Ha a tárgyalásra szabályszerűen megidézett fél az idézésnek megfelelően nem jelenik meg, az eljárás e fél részvétele nélkül folytatódik.
(4) A fellebbezési tanács tárgyalása nyilvános, kivéve, ha a fellebbezési tanács hivatalból vagy bármely fél kérelmére alapos okból másképp nem határoz.
(5) A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti, és ő biztosítja annak megfelelő lefolytatását is.
Az elnök és a többi tag kérdéseket tehet fel a feleknek vagy azok képviselőinek.
(6) A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít.
A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.
A jegyzőkönyv aláírását megelőzően a tanúknak és szakértőknek biztosítani kell, hogy tartalmilag ellenőrizhessék és megerősíthessék a jegyzőkönyv azon részeit, amelyek az általuk szolgáltatott bizonyítékra vonatkoznak.
(7) A tárgyalás videokonferencia keretében vagy egyéb, műszakilag rendelkezésre álló kommunikációs technológia használatával is megtartható.
14. cikk
Nyelvek használata
(1) A fellebbezési eljárás nyelvének a benyújtott fellebbezési kérelem nyelvét kell tekinteni.
Ha a fellebbezés tárgyát képező határozat címzettje a fellebbező, a fellebbezési kérelmet a határozat nyelvén vagy a Közösség azon hivatalos nyelvén kell benyújtani, amelyet a határozat meghozatalához vezető regisztrálás iránti kérelemben már használtak, beleértve az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának i. alpontja szerint benyújtott bármely információt.
(2) Az eljárás nyelvét kell használni az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszában, valamint a jegyzőkönyvekben és a fellebbezési tanács határozataiban.
Bármely, más nyelven íródott igazoló okmányt az eljárás nyelvére történő fordításnak kell kísérnie.
Terjedelmes iratok esetén a fordítás az irat kivonatára korlátozódhat. A fellebbezési tanács mindazonáltal bármikor, hivatalból vagy bármely fél kérelmére részletesebb vagy teljes fordítás benyújtását írhatja elő.
(3) Valamely fél kérelmére a másik fél meghallgatását követően a fellebbezési tanács engedélyezheti, hogy az eljárás egészében vagy részében a Közösségnek az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvét használják.
(4) Valamely beavatkozó kérelmére a felek meghallgatását követően a fellebbezési tanács engedélyezheti a beavatkozó részére, hogy a Közösségnek az eljárás nyelvétől eltérő hivatalos nyelvét használja.
(5) Ha egy tanú vagy szakértő úgy nyilatkozik, hogy az eljárás nyelvén nem képes magát megfelelő módon kifejezni, a fellebbezési tanács engedélyezheti számára, hogy a Közösség egy másik hivatalos nyelvét használja.
(6) Ha a fellebbezési tanács engedélyt ad egy, az eljárás nyelvétől eltérő nyelv használatára, a hivatalnak fordításról vagy tolmácsolásról kell gondoskodnia.
15. cikk
Pervezető intézkedések
(1) A fellebbezési tanács az eljárás bármely szakaszában pervezető intézkedéseket hozhat.
(2) A pervezető intézkedések célja különösen:
|
a) |
az eljárás hatékony lefolytatásának biztosítása és a bizonyításfelvétel megkönnyítése; |
|
b) |
azon kérdések meghatározása, amelyekre vonatkozóan a feleknek további érveket kell előadniuk; |
|
c) |
a felek által benyújtott jogorvoslat kérelem, a jogi és ténybeli érveik és a felek között vita tárgyát képező kérdések egyértelmű meghatározása. |
(3) A pervezető intézkedések elsősorban a következőkből állnak:
|
a) |
kérdések feltevése a feleknek; |
|
b) |
a felek felhívása, hogy a jogvita bizonyos vonatkozásairól írásban vagy szóban nyilatkozzanak; |
|
c) |
tájékoztatás vagy adatok kérése a felektől vagy harmadik személyektől; |
|
d) |
az üggyel kapcsolatos iratok bekérése; |
|
e) |
a felek vagy képviselőik ülésre történő idézése; |
|
f) |
a különös jelentőséggel bíró kérdések vagy azon tények kiemelése, amelyek a továbbiakban nem képezik vita tárgyát; |
|
g) |
olyan megjegyzések, amelyek segítenek abban, hogy az eljárás során a lényegi elemek maradjanak a vizsgálat középpontjában. |
16. cikk
Bizonyítás
(1) A fellebbezési tanács előtti eljárásokban a bizonyításfelvétel módjai a következők lehetnek:
|
a) |
információ kérése; |
|
b) |
okirati és tárgyi bizonyítékok bemutatása; |
|
c) |
a felek meghallgatása vagy tanúk kihallgatása; |
|
d) |
szakértői vélemények. |
A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat a 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban kell megállapítani.
(2) Ha a fellebbezési tanács megítélése szerint valamely fél, szakértő meghallgatása vagy tanú kihallgatása szükséges, a fellebbezési tanács az érintett személyt személyes megjelenésre idézi.
(3) A feleket értesíteni kell a tanú, illetve szakértő fellebbezési tanács előtti kihallgatásáról, illetve meghallgatásáról. A felek jelen lehetnek, és kérdéseket intézhetnek a tanúhoz, illetve a szakértőhöz.
Amennyiben a felek egy szakértőt vagy tanút a fellebbezés vonatkozásában nem találnak alkalmasnak, kifogást emelhetnek ellene. A kifogást a fellebbezési tanács bírálja el.
(4) A szakértő meghallgatása, illetve a tanú kihallgatása előtt a szakértő, illetve tanú nyilatkozik üggyel kapcsolatos esetleges személyes érintettségéről, illetve arról, hogy korábban eljárt-e bármely fél képviselőjeként, vagy részt vett-e a fellebbezés tárgyát képező határozat meghozatalában.
Amennyiben egy szakértő vagy tanú nem tesz ilyen jellegű nyilatkozatot, a felek ezt a kérdést a fellebbezési tanács elé terjeszthetik.
(5) Amennyiben valamely fél kifogást emelt valamely tanúval vagy szakértővel szemben, ezt a tanú idézéséről vagy a szakértő kirendeléséről kapott értesítést követő két héten belül jelezheti. A félnek ismertetnie kell a kifogás okát, valamint meg kell jelölnie a kifogását alátámasztó bizonyítékokat.
(6) A tanúvallomást és a szakértő meghallgatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
17. cikk
A bizonyításfelvétel költségei
(1) A fellebbezési tanács által megidézett és előtte megjelent tanúk és szakértők utazási és ellátási költségeik megfelelő megtérítésére jogosultak.
A fellebbezési tanács által megidézett és előtte megjelent tanúk jövedelemkiesésük megfelelő megtérítésére jogosultak.
Azok a szakértők, akik nem az Ügynökség munkatársai, munkájukért díjazásban részesülnek.
(2) A fizetéseket a tanú részére kihallgatása után, illetve a szakértő részére kötelezettségének, illetve feladatának teljesítése után kell teljesíteni. Lehetőség van azonban előleg fizetésre is.
(3) Az Ügynökség igazgatósága megállapítja a fizetendő összegek és előlegek kiszámítására vonatkozó szabályokat.
(4) A 27. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárással összhangban és az igazgatósággal egyetértésben részletes szabályokat kell megállapítani a következőkre:
|
a) |
ki viseli a bizonyításfelvétel költségeit; |
|
b) |
a tanúk és szakértők díjainak, ellentételezésének, költségeik megtérítésének kifizetésére vonatkozó intézkedésekre. |
(5) A (3) és a (4) bekezdésben rögzített szabályoknak figyelembe kell venniük az adott esetben a közösségi jog egyéb területein hatályos, hasonló szabályokat.
18. cikk
Hatáskör
Amennyiben a fellebbezési tanács az 1907/2006/EK rendelet 93. cikkének (3) bekezdésével összhangban visszautalja az ügyet az Ügynökség illetékes testületének, ez utóbbit köti a fellebbezési tanács határozatának indokolása, kivéve, ha a körülményekben változás történt.
19. cikk
Tanácskozás
(1) A fellebbezéssel kapcsolatos tanácskozáson csak a fellebbezési tanácsnak e fellebbezés elbírálásával megbízott három tagja vesz részt. A tanácskozás titkos, és annak titkosságát meg kell őrizni.
(2) A tanácskozás alatt az egyes tagok ismertetik véleményüket és annak indoklását.
Elsőként az előadó ismerteti véleményét, és amennyiben e tisztet nem az elnök tölti be, az elnök véleménye hangzik el utolsóként.
20. cikk
Szavazás
Szavazás esetén arra a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott szavazati sorrend szerint kerül sor. Azonban, ha az elnök az előadó, az ő szavazata az utolsó.
A határozatokat többségi szavazattal kell elfogadni.
Tartózkodásnak helye nincs.
21. cikk
Határozatok
(1) A határozat a következőket tartalmazza:
|
a) |
nyilatkozat arról, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta; |
|
b) |
a határozathozatal napja; |
|
c) |
a fellebbezési tanács eljárásban részt vevő tagjainak neve; |
|
d) |
az eljárásban részt vevő fellebbezőknek, beavatkozóknak, illetve azok képviselőinek neve; |
|
e) |
a felek jogorvoslati kérelmének ismertetése; |
|
f) |
a tényállás összefoglalása; |
|
g) |
a határozatot megalapozó okok; |
|
h) |
a fellebbezési tanács rendelkezése, amely szükség esetén magában foglalja a bizonyításfelvétel költségeinek megtérítéséről szóló határozatot és a fellebbezés díjának a 340/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerinti visszatérítésről szóló határozatot. |
(2) A határozatot az elnök és a hivatalvezető írja alá. Az aláírás elektronikus úton is történhet.
A határozat eredeti példányát a hivatalban kell elhelyezni.
(3) A határozatot a 22. cikknek megfelelően kell kézbesíteni a felek részére.
(4) A határozatot tájékoztatás kíséri arról, hogy a határozat a Szerződés 230. cikke és az 1907/2006/EK rendelet 94. cikkének (1) bekezdése alapján megtámadható. A tájékoztatás tartalmazza a kereset megindítására nyitva álló határidőt.
A tájékoztatás elmaradása nem teszi a határozatot érvénytelenné.
(5) A fellebbezési tanács végleges határozatát teljes egészében és megfelelő formában közzé kell tenni, kivéve, ha az elnök valamely fél indoklással ellátott kérelme alapján másképp nem határoz.
22. cikk
Az iratok kézbesítése
A hivatalvezető gondoskodik a fellebbezési tanács határozatainak és közleményeinek a felek és a beavatkozók részére történő kézbesítéséről.
A kézbesítés valamely következő módon történhet:
|
1. |
ajánlott levél átvételi elismervénnyel; |
|
2. |
személyes kézbesítés átvételi elismervénnyel; |
|
3. |
a fellebbezési tanács rendelkezésére álló egyéb kommunikációs műszaki eszköz, amennyiben annak használatát a fél vagy képviselője e célra elfogadta. |
23. cikk
Határidők
(1) A fellebbezési eljárásban az 1907/2006/EK rendeletben vagy az az alapján előírt határidőket e cikk (2)-(6) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.
(2) A napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele.
(3) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került.
Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő utolsó hónapjában nem fordul elő a lejáratra meghatározott nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le.
(4) Ha a határidőt hónapokban és napokban állapították meg, azt először teljes hónapokban, majd napokban számítják.
(5) A határidők magukban foglalják az Ügynökség hivatalos munkaszüneti napjait, a szombatot és a vasárnapot.
(6) Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy az Ügynökség hivatalos munkaszüneti napjára esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.
24. cikk
A határidő meghosszabbítása és túllépése
(1) Az e rendeletben előírt határidőket a határidőt kitűző szerv meghosszabbíthatja.
(2) A határidő meghosszabbítása nem érinti a felek jogait, feltéve, hogy az érintett fél a fellebbezési tanács megelégedésére bizonyítja előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállását.
25. cikk
Az eljárás szünetelése
A fellebbezési tanács valamely fél kérelmére vagy hivatalból elrendeli az eljárás szünetelését.
Amennyiben bármely fél ellenzi az eljárás szünetelését, a határozatot indoklással ellátott határozattal kell meghozni.
26. cikk
Helyesbítés
A fellebbezési tanács a felek meghallgatását követően hivatalból vagy valamely fél által a határozat kézbesítését követő egy hónapon belül benyújtott kérelem alapján kijavíthatja a határozatban szereplő gépelési, illetve számítási hibát vagy a határozatban szereplő nyilvánvaló tévedést.
III. FEJEZET
Záró rendelkezések
27. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) A (3) bekezdésben rögzített eljárással összhangban további, a fellebbezések hatékony elbírálásához szükséges eljárási jellegű szabályok és a fellebbezési tanács munkájának szervezéséhez szükséges szabályok fogadhatók el, ideértve az ügyek tagok közötti felosztására vonatkozó szabályokat
(2) A (3) bekezdésben rögzített eljárásnak megfelelően gyakorlati útmutatások adhatók a feleknek és a beavatkozóknak, valamint utasítások adhatók a fellebbezési tanács előtt lefolytatott meghallgatások előkészítésére és lefolytatására, valamint az írásbeli beadványok, illetve észrevételek benyújtására és kézbesítésére.
(3) Az elnök és az 1907/2006/EK rendelet 89. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban kijelölt további két tag szavazattöbbséggel fogadja el az e rendeletben előírt szabályokat és intézkedéseket.
28. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 1-jén.
a Bizottság részéről
Günter VERHEUGEN
alelnök
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.; helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29. 3. o. Az 1354/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 304., 2007.11.22., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 280., 2007.10.24., 10. o.
(3) HL L 107., 2008.4.17., 6. o.