11.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/1

(1)

A Tanács a 769/2002/EK rendelettel (2) tonnánként 3 479 EUR összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kumarin behozatalára, e vámot pedig a 2272/2004/EK tanácsi rendelettel (3) az Indiában és Thaiföldön feladott, az 1650/2006/EK tanácsi rendelettel (4) pedig az Indonéziában és Malajziában feladott behozatalra is kiterjesztette.

(2)

A Bizottság 2005. január 3-i határozatával (5) elfogadta egy indiai gyártónak az Indiából vagy Thaiföldről feladott kumarin behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszására irányuló vizsgálattal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalását.

(3)

A kérelmet 2007. február 8-án az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be a Közösség teljes kumaringyártást képviselő egyetlen közösségi gyártó nevében.

(4)

A kérelmezők azt állították, és elegendő egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozólag, hogy: a) fennáll a dömping és a Közösségnek okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége, és b) az érintett termék Kínai Népköztársaságból származó behozatala továbbra is jelentős mennyiségben és dömpingelt árakon érkezett a Közösségbe.

(5)

Állításuk szerint az érintett termék behozatali mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – továbbra is kedvezőtlenül hatnak a közösségi gazdasági ágazat árszintjére, és ezáltal jelentős mértékben rontják a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

(6)

A kérelmező emellett arra is rámutatott, hogy az intézkedések bevezetése során az érintett termék kínai exportőrei/gyártói megpróbálták kijátszani a meglévő intézkedéseket; a kijátszásra irányuló gyakorlatokat az intézkedéseknek a 2272/2004/EK és az 1650/2006/EK tanácsi rendelettel történő kiterjesztésével sikerült ellensúlyozni.

(7)

Mivel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálatot indított.

(8)

A dömping és az okozott kár folytatódásának vagy megismétlődésének megállapítására irányuló felülvizsgálati időszak 2006. április 1-jétől2007. március 31-ig tartott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálatára vonatkozó időszak 2003. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban: a tendenciák vizsgálatának időszaka).

(9)

A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmező közösségi gyártót, a kínai exportáló gyártókat és képviselőiket, a kínai hatóságokat és az ismert importőröket, felhasználókat és szervezeteket. A Bizottság kérdőíveket küldött a következőknek: az exportáló gyártók, egy indiai gyártó (a (26) preambulumbekezdésben említett analóg ország), az egyetlen közösségi gyártó, az ismert érintett importőrök, felhasználók és szövetségek, valamint azon felek, akik a felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek.

(10)

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a dömpingellenes eljárás megindításáról szóló értesítés az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételi módszerek alkalmazását irányozta elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte valamennyi exportáló gyártót, hogy jelentkezzenek és bocsássák rendelkezésre a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott alapadataikat a kumarinnal kapcsolatban a felülvizsgálati időszak során folytatott tevékenységükről. A Kínai Népköztársaságban két vállalat töltötte ki a mintavételhez szükséges kérdőívet, de csupán egyikük, az alábbi vállalat jelezte együttműködési szándékát, és válaszolt a dömpingre vonatkozó kérdőívre:

(11)

A közösségi gyártó és négy importőr/felhasználó kitöltötte a kérdőívet. Az analóg ország esetében az indiai gyártó, amellyel a Bizottság szolgálatai kapcsolatba léptek, elutasította az együttműködést.

(12)

A Bizottság felkutatott és megvizsgált minden olyan információt, amely szükséges lehet annak meghatározásához, hogy fennáll-e a dömping, illetve a közösségi gazdasági ágazatot ért kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége. A Bizottság továbbá a közvetlenül érintett felek számára lehetővé tette, hogy véleményüket írásban ismertessék, valamint hogy meghallgatást kérjenek.

(13)

Ellenőrző látogatásokra került sor a következő vállalatok telephelyein:

(14)

Az érintett termék, a kumarin megegyezik az eredeti vizsgálat során vizsgált termékkel, ami egy fehéres színű, kristályos por, amelynek jellegzetes szaga a frissen kaszált szénáéhoz hasonlít. Főleg aromavegyszerként és rögzítőszerként használják olyan illatosító anyagok készítésekor, amelyeket a mosószerek, kozmetikumok és parfümök gyártásában alkalmaznak.

(15)

A kumarint, amely eredetileg egy tonkababból nyert természetes termék volt, jelenleg szintetikus úton állítják elő. Szintézissel állítható elő fenolból, amelyből így szalicil-aldehidet nyernek (Perkin-reakció), vagy pedig szintézissel állítják elő ortokrezolból (Raschig-reakció). A kumarin fő fizikai jellemzője a tisztaság, amelyet az olvadási pont alapján lehet meghatározni. A Közösségben értékesített szabványminőségű kumarin olvadási pontja 68–70 oC, amely 99 %-os tisztaságnak felel meg.

(16)

Az érintett termék az ex 2932 21 00 KN-kód alá tartozik.

(17)

Akárcsak az eredeti vizsgálatban, megállapították, hogy a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe exportált kumarin, valamint a Közösségben előállított és a közösségi piacon értékesített kumarin ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel és felhasználási lehetőségekkel rendelkezik, így az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekinthető.

(18)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömping, és valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(19)

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban ugyanazt a módszert alkalmazták, mint az eredeti vizsgálatban. Mivel a hatályvesztési felülvizsgálat nem rendelkezik arról, hogy meg kellene vizsgálni a körülmények megváltozását, így nem mérlegelték újra, hogy vajon a gyártók jogosultak-e arra, hogy piacgazdasági elbánásban részesüljenek.

(20)

A statisztikai adatok tanúsága szerint az EU-ba körülbelül 214 tonnát importáltak valamennyi forrásból; ebből 137 tonna származott Kínából, ami az uniós fogyasztás körülbelül 20 %-át képviseli.

(21)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálat során – melynek eredményeit 2002 májusában tették közzé – a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, és sem piacgazdasági, sem egyéni elbánásban nem részesültek.

(22)

A Kínai Népköztársaság 21 lehetséges gyártója/exportőre számára küldtek mintavételi formanyomtatványt, azonban csupán két vállalat reagált erre, és csak egyikük működött együtt a vizsgálatban a kérdőív kitöltésével; ezért nem volt szükség mintavételre. Ez az egyetlen válasz a felülvizsgálati időszak során érkező kínai behozatal mintegy 5 %-ára vonatkozott. A kapacitást tekintve ez az együttműködő vállalat rendelkezett a kínai összkapacitás mintegy 17 %-ával.

(23)

Az együttműködés rendkívül alacsony mértéke miatt és annak következtében, hogy az említett egy vállalat korlátozott mértékben tekinthető reprezentatívnak a kínai piac és termelés tekintetében, megállapították, hogy közvetlenül az exportáló gyártóktól nem gyűjthetők össze az érintett terméknek a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó, megbízható információk. Ilyen körülmények között és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a Bizottság a rendelkezésre álló adatokra, vagyis a KN-kóddal kapcsolatos adatokra támaszkodott. Ugyanakkor az alaprendelet 18. cikkével összhangban az egyetlen kitöltött kérdőív információit is felhasználták, hogy a rendelkezésre álló adatokat ellenőrizzék.

(24)

Megállapították, hogy a vizsgálat legtöbb szempontjából a KN-kóddal kapcsolatos adatok tekinthetők a legmegbízhatóbb, rendelkezésre álló adatoknak. A TARIC-kóddal kapcsolatos adatok és az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján gyűjtött adatok megerősítették a KN-kódok helytállóságát.

(25)

Indokolt esetben kiegészítésként felhasználhatók az együttműködő gyártóktól és a (az érintett terméktől eltérő termékekre is vonatkozó) kínai exportstatisztikákból származó, a Bizottság rendelkezésére álló exportáradatok is.

(26)

A kumarin illatanyagot csak néhány országban állítják elő, ezért rendkívül szűk körből kellett kiválasztani az analóg országot. A vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján a felülvizsgálati időszak alatt csupán Franciaországban, Kínában és Indiában állítottak elő kumarint. A megelőző felülvizsgálatban az Amerikai Egyesült Államok szerepelt, azonban a vállalat azóta felhagyott a termék gyártásával. Az eljárás megindításáról szóló értesítés Indiát javasolta, de egyetlen indiai gyártó sem volt hajlandó együttműködni a vizsgálatban.

(27)

E megállapításokat tekintve a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében „bármilyen más elfogadható alapon” állapították meg. A közösségi gazdasági ágazat adatait e célból elfogadhatónak tekintették.

(28)

A (23) preambulumbekezdésben ismertetett okoknál fogva a dömpingkülönbözetet a KN-kóddal kapcsolatos adatok felhasználásával állapították meg, melyeket az egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártótól származó adatokkal ellenőriztek. A kínai behozatal exportárait kiigazították, hogy biztosítsák a rendes értékkel való összehasonlíthatóságukat. E kiigazítások biztosították, hogy a számításokat gyártelepi alapon végezték, és az exportár és a rendes érték közötti különbséget a CIF exportár százalékában fejezték ki. Ennek alapján a felülvizsgálati időszak során a dömpingkülönbözet 45 % körüli volt.

(29)

Egyértelmű volt, hogy az intézkedések hatályvesztése a kínai exportőröket arra ösztönözné, hogy nagy mennyiségben végezzenek értékesítést az Unió kiterjedt piacán. Ez a következtetés a vizsgálat idején kiszámított alábbi adatokra támaszkodik:

(30)

A 2002 májusában befejeződött előző vizsgálat során megállapították, hogy rendkívül nagy a kihasználatlan kínai termelési kapacitás (a termelési kapacitás 50–60 %-a). A kínai exportáló gyártók alacsony mértékű együttműködése miatt kevés információ állt rendelkezésre a vizsgálat során a jelenlegi kihasználatlan kínai kapacitásról és készletekről.

(31)

A kitöltött kérdőív szerint azonban az egyetlen együttműködő vállalat jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik. E gyártó készlete a felülvizsgálati időszak befejezésekor körülbelül 500 tonnát tett ki, ami az uniós piac csaknem 70 %-át jelentette a felülvizsgálati időszak során. Szem előtt tartva, hogy e gyártó kapacitása a kínai termelési kapacitás csupán 15–20 %-át teszi ki, valószínű, hogy ennél is nagyobb készletek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacra jussanak.

(32)

Szem előtt tartva a fenti árösszehasonlításokat és a rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitást és készleteket, nem állítható, hogy a kínai termelést harmadik országok piacai vagy a kínai belföldi piac fel tudja venni. Ez azzal magyarázható, hogy a harmadik országok piacain a felhasználás az elmúlt 10 év során viszonylag egyenletes maradt, és várható, hogy ez a jövőben is így lesz. Ezt figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a kínai gyártóknak továbbra is szükségük lesz arra, hogy exportáljanak a Közösségbe. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy az uniós piac az egyik legvonzóbb piac mérete és a viszonylag magas felszámítható árak miatt. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén egyértelmű, hogy az uniós piacra még nagyobb mennyiségben érkezne a dömpingelt behozatal.

(33)

Az (1) preambulumbekezdésben említettek szerint a felülvizsgált intézkedéseket az intézkedések kijátszására irányuló vizsgálat eredményeképp kiterjesztették Indiára, Thaiföldre, Malajziára és Indonéziára. Ez jelzi azt, hogy a kínai gyártóknak kifejezett érdekük fűződik ahhoz, hogy bejussanak a közösségi piacra, valamint azt, hogy hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére is hajlandóak erre. A kijátszásra irányuló gyakorlatok megléte ezért alátámasztja azt a következtetést, hogy fennáll a valószínűsége, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömpingelt behozatal még nagyobb mennyiségben jelenik meg a közösségi piacon.

(34)

A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódna.

(35)

A kérelmező által képviselt vállalat volt az egyetlen közösségi kumaringyártó a vizsgálati időszakban. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ez a közösségi gyártó alkotja a közösségi gazdasági ágazatot.

(36)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék egyetlen KN-kód részét képezi. Annak érdekében, hogy meghatározható legyen az érintett terméktől eltérő termékek mennyisége e KN-kódon belül, a bizottsági szolgálatok összehasonlították a KN-kóddal kapcsolatos adatokat a (23) preambulumbekezdésben említett más, rendelkezésre álló statisztikai forrásokkal. Az összehasonlítás szerint valójában az érintett termék alkotja az e kód alatt importált termékek csaknem 100 %-át.

(37)

A közösségi felhasználást ezért úgy határozták meg, hogy az Európai Közösségbe irányuló behozatalra vonatkozó, KN-kóddal kapcsolatos összes adatot hozzáadták a közösségi gazdasági ágazatnak a kitöltött kérdőívben feltüntetett közösségi piaci értékesítési volumenéhez.

(38)

Összességében a kumarin látható fogyasztása a felülvizsgált időszak során 8 %-kal csökkent: 2005-ig csökkenés, azt követően növekedés következett be. A fogyasztás szintje láthatólag stabilizálódott.

(39)

A közösségi fogyasztás a következőképpen alakult:

1.   táblázat

(40)

A (36) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a 2932 21 00 KN-kódot használták az érintett termék Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó adatok forrásaként.

(41)

A kínai behozatal vonatkozásában figyelembe kell venni a kijátszásra irányuló, bizonyított gyakorlatot, amely hatására az intézkedéseket kiterjesztették az Indiából, Thaiföldről, Indonéziából és Malajziából származó kumarin behozatalára is. Az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatok elleni, elfogadott intézkedések következtében a Kínai Népköztársaságból származó behozatal, valamint a Kínából származó, de más országban feladott behozatal mennyisége a tendenciák vizsgálatának időszaka során csökkent. A kínai eredetű behozatal mennyisége továbbra is alacsony, a csökkenés az intézkedések hatékony voltát is bizonyította.

(42)

A (38) preambulumbekezdésben említettek szerint a látható felhasználás a figyelembe vett időszak során csökkent. A felhasználáshoz viszonyítva a kínai behozatal mennyisége tovább csökkent, és ez hozzájárult piaci részesedésének a közösségi piacon bekövetkező csökkenéséhez, ami előnyösnek bizonyult a közösségi gazdasági ágazat számára. A harmadik országokból a Közösségbe irányuló behozatal volumene a tendenciák vizsgálatának időszaka során nem változott.

2.   táblázat

(43)

A tendenciák vizsgálatának időszaka során a Kínából importált kumarin átlagos CIF-árai stabilan a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradtak.

(44)

A közösségi gazdasági ágazat 2003 és a felülvizsgálati időszak között 25 %-kal kényszerült csökkenti a termelési mennyiséget. Ez azzal a ténnyel függ össze, hogy 2003-tól kezdődően a közösségi gazdasági ágazat a kijátszási gyakorlat miatt veszített értékesítési volumenéből. Emellett harmadik országokba irányuló kivitele értékesítési mennyiségéből is veszített, mivel a közösségi gazdasági ágazat a harmadik országokban is az olcsó kínai kivitel jelentette nehézségekkel szembesült.

(45)

A (36)–(39) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a közösségi gazdasági ágazat a tendenciák vizsgálatának időszaka során viszonylag egyenletesen tartotta az érintett termék Közösségen belüli értékesítését. Ugyanazon időszak alatt azonban a közösségi gazdasági ágazat a harmadik országokba exportált mennyiség jelentős csökkenésével szembesült. E körülmények között a közösségi gazdasági ágazat arra kényszerült, hogy a kapacitáskihasználás optimalizálása érdekében csökkentse kapacitását. Ennek ellenére a kapacitáskihasználás mértéke viszonylag alacsony maradt.

3.   táblázat

(46)

A közösségi gazdasági ágazat közösségi értékesítési volumene 36 %-kal nőtt a tendenciák vizsgálatának időszaka során. Ezt az intézkedések új, ötéves időszakra szóló kiterjesztése és a kijátszási gyakorlatok eredményes megszüntetése tette lehetővé. Ennek következtében és a (41) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a kínai behozatal mennyisége ugyanazon időszak alatt csökkent. Az egyetlen ismert kumaringyártó harmadik országból, Indiából származó behozatal mennyisége a kötelezettségvállalás hatására korlátozott volt.

(47)

A közösségi gazdasági ágazat készletmennyisége a tendenciák vizsgálatának időszaka során csökkent.

(48)

A közösségi gazdasági ágazat a tendenciák vizsgálatának időszaka során növelte piaci részesedését. A (41) és (42) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a hatályos intézkedések hatékonysága lehetővé tette a közösségi gazdasági ágazat számára piaci részesedésének visszaszerzését. A piaci részesedés 22 százalékpontos növekedése a tendenciák vizsgálatának időszaka során egyértelműen a kijátszási gyakorlatok megszüntetésének tulajdonítható.

(49)

A kumarin átlagos nettó eladási ára a közösségi piacon 2004-ben 10 %-kal csökkent a 2003-as év áraihoz képest. 2004-et követően az árak fokozatosan emelkedtek, de a 2003-as árszintet nem érték el a felülvizsgálati időszak alatt. Az árak teljes visszarendeződése a várakozásokkal ellentétben nem történt meg.

(50)

Az árhelyzet a kínai behozatal jelentette nagy nyomást tükrözi. A figyelembe vett időszak során a Kínából importált kumarin átlagos CIF-árai stabilan a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradtak. A hatályos intézkedésekkel a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából származó kumarint ugyanazon az áron értékesítették, mint a közösségi gazdasági ágazat által előállított kumarint. A kínai behozatal árai mintegy plafonként működve arra kényszerítették a közösségi gazdasági ágazatot, hogy árait a behozatal áraihoz igazítsa. Ennek következtében a közösségi gazdasági ágazat árai jelentősen nyomottak, és az ágazat jövedelmezősége alacsony.

(51)

A Kínából származó kumarin általi alákínálás folytatódásának meghatározására a közösségi gazdasági ágazat gyártelepi alapon független vevőknek felszámított árait összehasonlították a CIF közösségi határparitásos árral, a (23) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően KN-kóddal kapcsolatos adatokat használva. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy az árak közel voltak ugyan a közösségi gazdasági ágazat számára megállapított, kárt nem okozó árhoz, a behozatal azonban nem kínált alá a közösségi gazdasági ágazat árainak;

4.   táblázat

(52)

Az érintett termék közösségbeli független vevőknek történő értékesítése jövedelmezősége a felülvizsgálati időszak során láthatóan enyhén pozitív. 2004-től kezdve kedvezőtlenül alakult, és 2006-tól enyhén javult. Az alacsony jövedelmezőség részben a (49) és (50) preambulumbekezdésben említett, nyomott eladási áraknak tulajdonítható, amelyhez a költségek emelkedése társult, elsősorban a nyersanyagok árának tekintetében. A jövedelmezőség javulása csak részben képes kompenzálni ezen elemeknek a jövedelmezőségre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Összességében a nyereség a figyelembe vett időszak egészében jóval a rendes nyereség alatt maradt.

(53)

A közösségi gazdasági ágazat által előidézett, az érintett termék uniós piaci értékesítésével kapcsolatos pénzáramlás a jövedelmezőség alakulását tükrözi. Érdemes megemlíteni, hogy bár a pénzforgalom alacsony volt, a pozitív tartományban maradt a tendenciák vizsgálatának időszaka során.

(54)

A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem ütközik nehézségekbe a tőkebevonás terén, és hogy a tőkeráfordítás a tendenciák vizsgálatának időszaka során rendkívül korlátozott volt. A tőkebevonási képesség nem tekinthető e vizsgálat szempontjából jelentős mutatónak, mivel a közösségi gazdasági ágazat olyan nagy csoport, amely számára a kumaringyártás teljes termelésének csak kis hányadát jelenti. A tőkebevonási képesség szorosan kapcsolódik a csoport egészének teljesítményéhez, nem pedig az érintett termék egyéni teljesítményéhez.

(55)

A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje a tendenciák vizsgálatának időszaka során romlott, különösen 2004-től kezdődően. A csökkenés a kumarin gyártási folyamatának a közösségi gazdasági ágazat általi átszervezéséhez kapcsolható. A közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége – az egy foglalkoztatottra jutó termelési volumenben kifejezve – erőteljesen nőtt ugyanebben a tendenciák vizsgálatának időszaka során.

(56)

A bérköltség egésze az (55) preambulumbekezdésben ismertetett átszervezés közvetlen hatására csökkent. Az egy alkalmazottra jutó átlagbér azonos szinten maradt a tendenciák vizsgálatának időszaka során.

5.   táblázat

(57)

A tendenciák vizsgálatának időszaka során a beruházások szintje 2004-ben érte el a csúcspontját, és azt követően csökkenni kezdett. A jelenlegi piaci körülmények között a közösségi gazdasági ágazat számára fontosabb meglévő termelési berendezései megtartása, mint a termelési kapacitás növelése.

(58)

Ebből a szempontból a befektetések megtérülése a közösségi gazdasági ágazat nettó nyeresége és befektetett eszközei könyv szerinti értéke tükrözi az (52) preambulumbekezdésben ismertetett jövedelmezőségi tendenciákat.

(59)

A (36) és az azt követő preambulumbekezdésekben leírtak szerint a közösségi gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési mennyisége nagymértékben emelkedett, lehetővé téve a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy jelentős mértékű piaci részesedést szerezzen vissza.

(60)

A dömping nagyságának elemzése figyelembe veszi azt a tényt is, hogy léteznek a káros dömping megszüntetésére irányuló, hatályos intézkedések. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatti behozatali mennyiséget tekintve, a megállapított jelentős szintű dömpinggel kombinálva (lásd a (28) preambulumbekezdést), a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(61)

Figyelembe kell venni azt is, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem lett volna képes felépülni az előző dömpingből a dömpingellenes rendelkezése 2002-es elrendelését követően a kijátszási gyakorlatok miatt, amelyekkel szemben csak 2004-ben és 2006-ban fogadtak el intézkedéseket. Mielőtt a Tanács kijátszás elleni intézkedéseket rendelt volna el Indiával, Thaifölddel, Indonéziával és Malajziával szemben, illetve mielőtt a Bizottság 2005-ben elfogadta a kötelezettségvállalást, az említett négy országból származó behozatal szintje jelentős volt, és megakadályozta a közösségi gazdasági ágazatot abban, hogy felépüljön a dömping hatásaiból.

(62)

A Kínai Népköztársaságból származó kumarin behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések, valamint az intézkedések azon országokra való kiterjesztése, amelyeknél bebizonyosodott az intézkedések kijátszása, kedvező hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazatra, lehetővé téve, hogy nehéz gazdasági helyzetéből részlegesen felépüljön. A közösségi gazdasági ágazat által a költségek visszaszorítása és az egy alkalmazottra jutó termelékenység növelése terén tanúsított folyamatos erőfeszítések éppen csak kiegyenlíteni tudták a nyersanyagok áremelkedését és az értékesítési árak csökkenését a közösségi piacon.

(63)

A kínai gyártók – a (33) preambulumbekezdésben ismertetett – kijátszási gyakorlata alátámasztja azt a következtetést, amely szerint a kínai exportáló gyártóknak jelentős érdeke fűződik a közösségi piacra való jutáshoz.

(64)

A fenti elemzésre tekintettel a közösségi gazdasági ágazat helyzete továbbra is bizonytalan, habár az intézkedéseknek sikerült korlátozniuk a dömping káros hatásait. Ugyanakkor, ha növekedne a dömpingelt árú behozatal mennyisége, az minden valószínűség szerint rontana e helyzeten és ellehetetlenítené a közösségi gazdasági ágazat erőfeszítéseit, valószínűleg a közösségi kumaringyártás beszüntetéséhez vezetve.

(65)

Annak szempontjából, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg milyen hatást gyakorolna a közösségi gazdasági ágazatra, a (28)–(34) preambulumbekezdésben összefoglaltak mellett a következő tényezőket vették figyelembe.

(66)

A közösségi gazdasági ágazat a hatályos intézkedések hatására növelte értékesítési volumenét a közösségi piacon. Az adatok alapján egyértelmű, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése jelentősen növekedett egy olyan piacon, ahol a tendenciák vizsgálatának időszaka során a fogyasztás 8 %-kal esett vissza. A közösségi gazdasági ágazatot azonban továbbra is kedvezőtlenül érintették a nyomott árak.

(67)

A fenti (38) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a felhasználás 8 %-kal csökkent, azonban az előrejelzések alapján nem várható jelentős változás a kumarin világpiaci felhasználása terén – jóllehet ez bizonyos mértékig a divathullámok alakulásától is függ. Intézkedések hiányában egyértelmű, hogy továbbra is jelentős mennyiségű, dömpingelt árú behozatal érkezik Kínából. Emellett a jelentős kínai szabad kapacitás jelzi annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén növekedni fog a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége.

(68)

A kijátszás elleni eljárást követően az intézkedések kiterjesztése hatásos volt abból a szempontból, hogy megszüntette a Kínából származó, de Indiában, Thaiföldön, Indonéziában vagy Malajziában feladott érintett termékkel kapcsolatos, az intézkedések kijátszására irányuló gyakorlatokat. Valószínű, hogy a kínai exportáló gyártók agresszív árpolitikát alkalmaznának a Közösségben, hogy ellensúlyozzák a kijátszás megszüntetésével elveszített piaci részesedésüket.

(69)

A (29) preambulumbekezdésben levont következtetések szerint a vizsgálat megállapította, hogy a kínai gyártókat az intézkedések hatályvesztése arra ösztönözné, hogy nagy mennyiségű behozatalt irányítsanak a Közösségbe. Ez lehetővé tenné a kínai gyártók számára, hogy szabad kapacitásuk egy részét kihasználják.

(70)

Az ilyen helyzet kialakulásának valószínűségét még inkább alátámasztja az a tény, hogy a közösségi árak magasabbak, mint a más harmadik országokba irányuló kínai kivitel árai. Ez valószínűleg arra ösztönözné a kínai gyártókat, hogy élénkítsék tevékenységüket a közösségi piacon.

(71)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése hatására nagy valószínűséggel megnövekedne az alacsonyabb árú behozatal mennyisége, ami előreláthatólag kedvezőtlen hatást gyakorolna a közösségi gazdasági ágazatra. Ilyen körülmények között a közösségi gazdasági ágazat vagy arra kényszerülne, hogy a piaci részesedés fenntartása érdekében csökkentse az árakat, vagy a jelenlegi szinten tartsa az eladási árakat, vevőket vesztve és végső soron az értékesítés csökkenéséhez vezetve. Az előbbi esetben a közösségi gazdasági ágazat veszteséggel működne, az utóbbiban pedig az értékesítések csökkenése végső soron megnövekedett költségekhez és veszteséghez vezetne.

(72)

Ezért – amennyiben az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal mennyisége az előrejelzések szerint nőne – a vizsgálat rámutatott arra, hogy egyértelműen fennáll annak valószínűsége, hogy a jelenleg is bizonytalan helyzetű közösségi gazdasági ágazatot ismételten kár érné. Összefoglalva, a közösségi gazdasági ágazat nem lenne tovább olyan helyzetben, hogy folytathassa a kumaringyártást.

(73)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes-e a Közösség egészének az érdekével. A közösségi érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek felmérésével történt, vagyis a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők, valamint az érintett termék felhasználóinak érdekei alapján. Annak érdekében, hogy meg tudják ítélni az intézkedések fenntartásának vagy hatályon kívül helyezésének az előrelátható hatásait, a Bizottság az összes említett féltől információkat kért.

(74)

Ezek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping folytatódására és a kár megismétlődésére vonatkozó megállapítás ellenére van-e olyan kényszerítő ok, amelyből az állapítható meg, hogy az intézkedések fenntartása ebben a konkrét esetben ellenétes a Közösség érdekeivel.

(75)

Egyértelmű, hogy az egyetlen közösségi gyártó érdeke az, ha folytathatja a kumarin előállítását.

(76)

Emellett a Bizottság úgy véli, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű a dömping folytatódása és mértékének növekedése, ami a közösségi gazdasági ágazat helyzetének olyan szintű romlását idézné elő, amely az ágazat megszűnéséhez vezetne.

(77)

Összességében levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

(78)

A Bizottság 13 importőrrel és 10 ipari felhasználóval vette fel a kapcsolatot, kérdőívet küldve számukra. A Bizottság szolgálataihoz négy válasz érkezett az együttműködésre hajlandó vállalatoktól.

(79)

A négy válaszadó közül az importőrök egyike ellenezte az intézkedéseket, mivel szempontjai az érintett termék beszerzésével kapcsolatban elsősorban az árra vonatkoztak. Ugyanez a vállalat ugyanakkor kijelentette, hogy összes termelési költségéhez viszonyítva a kumarin költségének aránya elenyésző.

(80)

Habár az érintett terméket használják más iparágakban is, ahol gyakran nem helyettesíthető mással, jelentősége a késztermék összetételében mind a mennyiséget, mind az árt tekintve korlátozott, a legtöbb esetben egy százaléknál kisebb. Ezért a vám hatása a felhasználóra és a végső fogyasztóra igen csekély.

(81)

Egyes felhasználók kijelentették, hogy minősége miatt előnyben részesítik a közösségi származású kumarint. Ezeket a felhasználókat kedvezőtlenül érintené, ha a közösségi gazdasági ágazat az intézkedések hatályon kívül helyezése hatására beszüntetné tevékenységét.

(82)

A közösségi érdek vizsgálata során különös figyelemmel kell lenni a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásai megszüntetésének és a hatékony verseny visszaállításának szükségességére. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kumarin világpiaca néhány gyártóra korlátozódik, melyek közül a legfontosabbak Kínában és a Közösségben találhatók. Ebből a szempontból fontos az ellátás különböző forrásainak (beleértve a közösségi gazdasági ágazatot) védelme. Emellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a Közösségen kívüli források korlátozása, és a Kínából származó kumarin továbbra is elégséges mennyiségben importálható a Közösségbe.

(83)

Figyelembe véve a fenti megfontolásokat és az együttműködés alacsony szintjét, megerősíthető, hogy az importőrök és felhasználók gazdasági helyzetére a jelenleg hatályos intézkedések nem gyakoroltak jelentős kedvezőtlen hatást. Emellett a vizsgálat során nem merült fel, hogy az intézkedések meghosszabbítása eredményeképp kedvezőtlen hatások jelentkeznének.

(84)

Figyelembe véve a fenti tényezőket levonható az a következtetés, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely szerint az intézkedések fenntartása ellentétes lenne a közösségi érdekkel.

(85)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a meglévő intézkedések fenntartását ajánlani szándékozik. A Bizottság határidőt is biztosított számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(86)

A fent említettek alapján a Kínai Népköztársaságból származó kumarin behozatalára jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(87)

Az (1) preambulumbekezdésben hangsúlyozottaknak megfelelően az érintett termék Kínából származó behozatalára elrendelt, hatályos dömpingellenes vámokat kiterjesztették az Indiában, Thaiföldön, Indonéziában és Malajziában feladott kumarin behozatalára is, attól függetlenül, hogy azokat Indiából, Thaiföldről, Indonéziából vagy Malajziából származónak jelentették-e be. Az érintett termék behozatalára fenntartandó dömpingellenes vámokat továbbra is ki kell terjeszteni az Indiában, Thaiföldön, Indonéziában és Malajziában feladott kumarin behozatalára is, függetlenül attól, hogy azokat Indiából, Thaiföldről, Indonéziából vagy Malajziából származóként jelentették-e be. A (2) preambulumbekezdésben említett indiai exportáló gyártó számára, aki a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalás alapján mentességet kapott az intézkedések alól, továbbra is azonos feltételek mellett kell mentességet biztosítani az e rendelettel elrendelt intézkedések alól,

a)

a szabad forgalomba bocsátási nyilatkozattal egyidejűleg a tagállam vámhatóságainak bemutatják a legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazó kereskedelmi számlát; valamint

b)

a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kereskedelmi számlán szereplő termékleírásnak.