16.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/102

A TANÁCS 2008/947/IB KERETHATÁROZATA

(2008. november 27.)

a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjára, valamint 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kezdeményezésére (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását. Ez a tagállamok részéről a szabadság, biztonság és jogérvényesülés alapvetően azonos, a szabadságnak, a demokráciának, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és a jogállamiságnak az elvén alapuló értelmezését feltételezi.

(2)

Az Európai Unióban folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés célja, hogy valamennyi polgár számára nagyfokú biztonságot nyújtson. Ennek egyik sarokköve a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elve, amelyet az 1999. október 15–16-i, Tamperében ülésező Európai Tanács következtetéseiben fogalmaztak meg, és amely az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló, 2004. november 4–5-i hágai programban ismét megerősítést nyert (3). A büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését jelentő elv végrehajtása céljából elfogadott 2000. november 29-i intézkedési programban a Tanács kijelentette, hogy támogatja a felfüggesztett büntetések és a feltételes szabadságra bocsátás területén folytatott együttműködést.

(3)

A kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat (4) a szabadságvesztés büntetések vagy szabadságelvonással járó intézkedések kölcsönös elismerésére és végrehajtására vonatkozik. További közös szabályokra van szükség különösen akkor, ha a szabadságvesztéssel nem járó büntetést, beleértve a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletét magában foglaló ítéletet hoztak olyan személlyel szemben, akinek törvényes és szokásos tartózkodási helye nem az ítélethozatal szerinti államban van.

(4)

Az Európa Tanácsnak a feltételesen elítélt vagy feltételesen szabadlábra helyezett elkövetők felügyeletéről szóló, 1964. november 30-i egyezményét eddig csak 12 tagállam – egyes esetekben számos fenntartással – erősítette meg. E kerethatározat hatékonyabb jogi eszközt biztosít, mivel a kölcsönös elismerés elvén alapul, és abban valamennyi tagállam részt vesz.

(5)

E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikkében elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában, különösen annak VI. fejezetében megfogalmazott alapvető jogokat és elveket. E kerethatározat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely tiltja az ítélet elismerésének és/vagy a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankció felügyeletének megtagadását, ha objektív okok arra utalnak, hogy a próbaidő alatti magatartási szabályokra vagy alternatív szankcióra az érintett személy neme, faji vagy etnikai származása, vallása, nemzetisége, anyanyelve, politikai meggyőződése vagy szexuális irányultsága alapján történő megbüntetése céljából került sor, vagy az érintett személy helyzetét bármely említett ok hátrányosan befolyásolhatja.

(6)	E kerethatározat nem korlátozza a tagállamokat abban, hogy saját alkotmányos szabályaikat alkalmazzák a jogszerű eljáráshoz való jog, az egyesülési szabadság, a sajtószabadság és az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság, valamint a vallásszabadság tekintetében.

(7)	E kerethatározat rendelkezéseit az Európai Közösséget létrehozó szerződés 18. cikkében megfogalmazott, az Unió polgárainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogával összhangban kell alkalmazni.

(8)

A felfüggesztett büntetések, próbára bocsátások, alternatív szankciók és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az, hogy megkönnyítse az elítéltek számára a társadalmi beilleszkedést, azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését, valamint, hogy hozzájáruljon a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez, a visszaeső bűnözés megakadályozása, és ezáltal az áldozatok és a lakosság védelmének kellő figyelembevétele érdekében.

(9)

A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók több olyan fajtája létezik, amelyek közösek a tagállamok körében, és amelyeket elvben valamennyi tagállam kész felügyelni. Az intézkedések és szankciók e fajtái felügyeletének – az e kerethatározatban meghatározott egyes kivételek mellett – kötelezőnek kell lenniük. A tagállamok nyilatkozhatnak úgy, hogy ezen kívül hajlandóak a próbaidő alatti magatartási szabályok és/vagy alternatív szankciók egyéb fajtáit is felügyelni.

(10)

Az elvben kötelező felügyelet alá eső, próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók közé tartoznak többek között a magatartásra (például az alkoholfogyasztás tilalma), a lakóhelyre (például családon belüli erőszak okán a lakóhely megváltoztatásának kötelezettsége), az oktatásra és képzésre (például biztonságos vezetésről szóló tanfolyamon való részvétel kötelezettsége), a szabadidős tevékenységekre (például bizonyos sporttevékenységgel való felhagyás kötelezettsége), valamint a szakmai tevékenység folytatásának korlátozására vagy módjára (például annak kötelezettsége, hogy a személy eltérő munkahelyi környezetben keressen szakmai tevékenységet; ez a kötelezettség nem foglalja magában a személlyel szemben a szankció részeként kiszabott, foglalkozástól való eltiltás betartásának felügyeletét) vonatkozó rendelkezések.

(11)	Adott esetben elektronikus nyomon követést lehetne alkalmazni a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyelete céljából, a nemzeti jogszabályokkal vagy eljárásokkal összhangban.

(12)

Az a tagállam, ahol az érintett személyt elítélték, az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot továbbíthatja annak a tagállamnak, ahol az elítélt törvényes és szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, e dokumentumok elismerése, valamint az azokban foglalt, próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából.

(13)

A kibocsátó állam illetékes hatósága eseti alapon határoz az ítéletnek és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak egy másik tagállam részére történő továbbításáról, figyelembe véve többek között az 5. cikk (4) bekezdésével, a 10. cikk (4) bekezdésével és a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban tett nyilatkozatokat.

(14)

Az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat az elítélt tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak is továbbítható, ha a végrehajtó állam illetékes hatósága – figyelembe véve az említett államnak az e kerethatározattal összhangban tett nyilatkozatában meghatározott feltételeket – hozzájárul az ilyen továbbításhoz. A hozzájárulás különösen akkor adható meg, ha az elítélt személy társadalmi beilleszkedése érdekében – a tartózkodási jogának elvesztése nélkül – másik tagállamba kíván költözni, mivel munkaszerződést kapott, illetve ha valamely, az adott tagállamban törvényes és szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személynek családtagja, vagy ha az adott tagállamban tanulmányokat kíván folytatni vagy képzésben kíván részt venni, összhangban a közösségi joggal.

(15)

A tagállamoknak az ítéletek és adott esetben a próbaidő alatti magatartási szabályok elismerésére saját nemzeti jogszabályaikat és eljárásaikat kell alkalmazniuk. Próbára bocsátás vagy alternatív szankció esetében, ha az ítélet nem tartalmaz olyan szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést, amelyet az érintett kötelezettség(ek) vagy utasítás(ok) nem teljesítése esetén kell végrehajtani, ez azt jelentheti, hogy azok a tagállamok, amelyek e kerethatározattal összhangban nyilatkozatot tettek, az elismerésről való határozathozatalkor vállalják, hogy felügyelik az adott próbaidő alatti magatartási szabályokat vagy alternatív szankciókat, és hogy a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciókban foglalt kötelezettségek vagy utasítások módosítására, illetve a próbaidő tartamának módosítására irányuló további határozatok meghozatalán kívül más felelősség nem terheli őket. Következésképpen az ilyen esetekben az elismerésnek nincs további hatása azon kívül, hogy a végrehajtó állam számára lehetővé teszi, hogy ezeket a további határozatokat meghozza.

(16)

A tagállamok megtagadhatják az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerését, ha az érintett ítéletet olyan személlyel szemben hozták, akit nem találtak bűnösnek, mint például a mentálisan sérült személyek esetében, és az ítélet vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozat olyan orvosi/terápiás kezelést rendel el, amelyet a végrehajtó állam ilyen személyek tekintetében nem képes felügyelni nemzeti joga értelmében.

(17)

A területi hatállyal kapcsolatos megtagadási ok kizárólag kivételes esetekben alkalmazható, az e kerethatározat rendelkezéseinek értelmében történő, lehető legnagyobb mértékű együttműködés céljából, és annak céljai figyelembevétele mellett. Az e megtagadási okot alkalmazó valamennyi határozatot eseti vizsgálat és a kibocsátó, valamint a végrehajtó államok illetékes hatóságai közötti konzultáció alapján kell meghozni.

(18)	Ha a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók közérdekű munkát foglalnak magukban, akkor a végrehajtó állam megtagadhatja az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerését, ha a közérdekű munka rendes körülmények között hat hónapon belül befejeződne.

(19)

A tanúsítvány formanyomtatványát úgy kell megfogalmazni, hogy az tartalmazza az ítélet, és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat legfontosabb elemeit, és azt a végrehajtó állam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére le kell fordítani. A tanúsítványnak segítenie kell a végrehajtó állam illetékes hatóságait az e kerethatározat szerinti határozatok meghozatalában, ideértve a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete tekintetében az elismerésre és a felelősségvállalásra vonatkozó határozatokat, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók kiigazítására vonatkozó határozatokat, valamint a további, nevezetesen a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók be nem tartása esetén hozott határozatokat.

(20)	A kölcsönös elismerés elvére figyelemmel, amelyre e kerethatározat épül, a kibocsátó és a végrehajtó államoknak elő kell segíteniük az illetékes hatóságaik közötti közvetlen kapcsolatot e kerethatározat alkalmazása során.

(21)

Valamennyi tagállam biztosítja, hogy azokat az elítélt személyeket, akikre vonatkozóan e kerethatározat alapján határozatot hoztak, nemzeti joguknak megfelelően bizonyos jogok és jogorvoslati lehetőségek illessék meg, függetlenül attól, hogy az e kerethatározat szerinti határozathozatalra kijelölt illetékes hatóság igazságügyi vagy nem igazságügyi hatóság-e.

(22)	Minden felfüggesztett büntetésről, a próbára bocsátásról vagy alternatív szankcióról szóló további határozatot, amely szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés kiszabását eredményezi, igazságügyi hatóságnak kell meghoznia.

(23)

Mivel az összes tagállam megerősítette az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményét, az e kerethatározat végrehajtásával összefüggésben feldolgozandó személyes adatokat az említett egyezmény elveinek megfelelő védelemben kell részesíteni.

(24)

Mivel a kerethatározat céljait, nevezetesen az elítélt személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítését, az áldozatok és a lakosság védelmének fokozását, és a megfelelő, próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók alkalmazásának megkönnyítését az olyan elkövetők esetében, akik nem az ítélethozatal szerinti államban élnek, a tagállamok az érintett esetek határokon átnyúló jellegére tekintettel nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmazott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a kerethatározat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

Célok és hatály

(1) E kerethatározat célja az elítéltek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, az áldozatok és a lakosság védelmének fokozása, valamint a megfelelő, próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók alkalmazásának megkönnyítése az olyan elkövetők esetében, akik nem az elítélés szerinti államban élnek. E célok elérése céljából ez a kerethatározat megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az érintett személlyel szembeni ítéletet hozó tagállamtól eltérő tagállam elismeri az ítéleteket és adott esetben próbaidőt megállapító határozatokat és felügyeli az ítélet alapján megállapított, próbaidő alatti magatartási szabályokat vagy az ezen ítéletben foglalt alternatív szankciókat, valamint – e kerethatározat eltérő rendelkezésének hiányában – meghoz minden egyéb, az adott ítélethez kapcsolódó határozatot.

(2) Ezt a kerethatározatot kizárólag az alábbiakra kell alkalmazni:

a)	ítéletek és adott esetben próbaidőt megállapító határozatok elismerésére;

b)	próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség átruházására;

c)	az a) és b) pontban foglaltakhoz kapcsolódó minden más határozatra,

az e kerethatározatban említettek és előírtak szerint.

(3) E kerethatározatot nem kell alkalmazni

a)	azon büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek a végrehajtására, amelyek a 2008/909/IB tanácsi kerethatározat hatálya alá tartoznak.

azon pénzbüntetések és vagyonelkobzást elrendelő határozatok elismerésére és végrehajtására, amelyek a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (5), valamint a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározat (6) hatálya alá tartoznak.

(4) Ez a kerethatározat nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának a kötelezettségét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E kerethatározat alkalmazásában:

„ítélet”: a kibocsátó állam bíróságának jogerős határozata vagy végzése, amely megállapítja, hogy egy természetes személy bűncselekményt követett el és az alábbiak valamelyikét szabja ki rá:

a)	szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, ha az ítélet vagy egy további próbaidőt megállapító határozat alapján feltételes szabadságra bocsátást engedélyeztek;

b)	felfüggesztett büntetés;

c)	próbára bocsátás;

d)	alternatív szankció;

„felfüggesztett büntetés”: olyan szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, amelynek végrehajtását az ítélethozatalkor egy vagy több, próbaidő alatti magatartási szabály megállapításával részben vagy egészben feltételesen felfüggesztették. Ilyen próbaidő alatti magatartási szabályt tartalmazhat maga az ítélet, vagy az illetékes hatóság által hozott, a próbaidőt megállapító külön határozat;

„próbára bocsátás”: olyan ítélet, amely szerint a büntetés kiszabása egy vagy több, próbaidő alatti magatartási szabály megállapításával feltételesen elhalasztásra került, vagy amely szerint a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés helyett egy vagy több, próbaidő alatti magatartási szabály kerül megállapításra. Ilyen próbaidő alatti magatartási szabályokat tartalmazhat maga az ítélet, vagy az illetékes hatóság által hozott, a próbaidőt megállapító külön határozat;

4.	„alternatív szankció”: a szabadságvesztés büntetéstől, a szabadságelvonással járó intézkedéstől vagy a pénzbüntetéstől eltérő, kötelezettséget vagy utasítást megállapító szankció;

„próbaidőt megállapító határozat”: az ítélet vagy a kibocsátó állam egy illetékes hatóságának, ezen ítélet alapján hozott jogerős határozata, amely

a)	feltételes szabadságra bocsátást biztosít; vagy

b)	próbaidő alatti magatartási szabályokat állapít meg;

„feltételes szabadságra bocsátás”: egy illetékes hatóság által hozott vagy a nemzeti jog által meghatározott eredő, egy vagy több próbaidő alatti magatartási szabály megállapításával az elítélt korai – a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés bizonyos részének letöltését követő – szabadlábra helyezéséről szóló jogerős határozat;

7.	„próbaidő alatti magatartási szabályok”: a felfüggesztett büntetéssel, a próbára bocsátással vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban, a kibocsátó állam nemzeti jogával összhangban, egy illetékes hatóság által valamely természetes személyre megállapított kötelezettségek és utasítások;

8.	„kibocsátó állam”: az a tagállam, amelyben az ítéletet hozták;

9.	„végrehajtó állam”: az a tagállam, amelyben a 8. cikkel összhangban hozott határozatot követően a próbaidő alatti magatartási szabályokat és alternatív szankciókat felügyelik.

3. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

(1) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát arról, hogy nemzeti joga szerint és e kerethatározattal összhangban mely hatóság vagy hatóságok illetékesek eljárni akkor, amikor az adott tagállam a kibocsátó vagy a végrehajtó állam.

(2) A tagállamok illetékes hatóságként kijelölhetnek nem igazságügyi hatóságokat az e kerethatározat szerinti határozathozatalra, feltéve hogy e hatóságok az adott tagállam nemzeti joga és eljárásai szerint hasonló természetű határozatok meghozatalában illetékesek.

(3) Ha a 14. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti határozatot a bíróságtól eltérő más, illetékes hatóság hozza meg, a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az érintett személy kérelmére az ilyen határozatot a bíróság vagy más, független, bírósághoz hasonló testület felülvizsgálhassa.

(4) A Tanács Főtitkársága a részére eljuttatott információt valamennyi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

4. cikk

A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók fajtái

(1) E kerethatározatot az alábbi próbaidő alatti magatartási szabályokra vagy alternatív szankciókra kell alkalmazni:

a)	az elítélt számára előírt azon kötelezettség, amely szerint bármilyen lakóhely- vagy munkahely-változást meghatározott hatóság részére be kell jelenteni;

b)	arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területekre;

c)	a végrehajtó állam területének elhagyására vonatkozó korlátozás;

d)	az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy módját előíró utasítások;

e)	meghatározott időpontokban jelentkezési kötelezettség egy meghatározott hatóságnál;

f)	meghatározott személyekkel való érintkezés tilalma;

g)	azon tárgyakkal való érintkezés tilalma, amelyeket az elítélt személy bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált;

h)	a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség és/vagy az ilyen kötelezettség teljesítését igazoló bizonyíték bemutatásának kötelezettsége;

i)	közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség;

j)	az elítélt személyekért felelősséget vállaló pártfogó felügyelővel vagy szociális szolgálat képviselőjével való együttműködés kötelezettsége;

k)	gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvétel kötelezettsége.

(2) E kerethatározat végrehajtásakor valamennyi tagállam értesíti a Tanács Főtitkárságát, hogy az (1) bekezdésben említetteken kívül mely próbaidő alatti magatartási szabályokat és alternatív szankciókat kész felügyelni. A Tanács Főtitkársága a részére eljuttatott információt valamennyi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

5. cikk

Az ítélet és adott esetben próbaidőt megállapító határozat továbbítására vonatkozó kritériumok

(1) A kibocsátó állam illetékes hatósága továbbíthatja az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot azon tagállam illetékes hatósága részére, amelyben az elítélt személy törvényes és szokásos tartózkodási helye található, ha az elítélt személy visszatért vagy vissza kíván térni abba az államba.

(2) A kibocsátó állam illetékes hatósága az elítélt személy kérelmére továbbíthatja az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot az elítélt személy törvényes és szokásos tartózkodási helyéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi hatóság a továbbításhoz hozzájárult.

(3) A kerethatározat végrehajtásakor a tagállamok meghatározzák, hogy illetékes hatóságaik milyen feltételekkel járulhatnak hozzá az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat (2) bekezdés szerinti továbbításához.

(4) A tagállamok mindegyike nyilatkozatban tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát a (3) bekezdés szerint hozott határozatokról. A tagállamok bármikor módosíthatják e nyilatkozatukat. A Főtitkárság a részére eljuttatott információt valamennyi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

6. cikk

Az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat továbbítására vonatkozó eljárás

(1) Amikor a kibocsátó állam illetékes hatósága az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazásakor egy ítéletet vagy adott esetben próbaidőt megállapító határozatot egy másik tagállamnak továbbít, gondoskodnia kell arról, hogy azt az I. mellékletben foglalt formanyomtatvány szerinti tanúsítvány kísérje.

(2) A kibocsátó állam illetékes hatósága közvetlenül a végrehajtó állam illetékes hatósága részére továbbítja az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot az (1) bekezdésben említett tanúsítvánnyal együtt bármely olyan írásban dokumentált módon, amely lehetővé teszi a végrehajtó állam számára a hitelességük megállapítását. Az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat eredeti példányát vagy ezek hitelesített másolatait, valamint a tanúsítvány eredeti példányát kérelemre meg kell küldeni a végrehajtó állam illetékes hatóságának. Az említett illetékes hatóságok minden hivatalos közlést is közvetlenül küldenek meg egymásnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett tanúsítványt a kibocsátó állam illetékes hatóságának alá kell írnia, és igazolnia kell a tanúsítvány tartalmának pontosságát.

(4) Az e cikk (1) bekezdésben említett tanúsítvány a 4. cikk (1) bekezdésében említett magatartási szabályokon és szankciókon kívül kizárólag az érintett végrehajtó állam által a 4. cikk (2) bekezdése szerint bejelentetteknek megfelelő magatartási szabályokat vagy szankciókat tartalmazza.

(5) A kibocsátó állam illetékes hatósága az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, az (1) bekezdésben említett tanúsítvánnyal együtt egyszerre csak egy végrehajtó állam részére továbbítja.

(6) Ha a végrehajtó állam illetékes hatósága nem ismert a kibocsátó állam illetékes hatósága előtt, ez utóbbi minden szükséges vizsgálatot elvégez – a 98/428/IB tanácsi együttes fellépéssel (7) létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóinak közbeiktatásával végzett vizsgálatokat is – annak érdekében, hogy az információt a végrehajtó államtól beszerezze.

(7) Ha a végrehajtó állam azon hatósága, amely az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot az (1) bekezdésben említett tanúsítvánnyal együtt átvette, nem illetékes annak elismerésére, és a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletéhez szükséges megfelelő intézkedések megtételére, hivatalból továbbítja azt az illetékes hatósághoz, valamint bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó állam illetékes hatóságát.

7. cikk

Következmények a kibocsátó állam számára

(1) Azt követően, hogy a végrehajtó állam illetékes hatósága elismerte a számára továbbított ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, és a kibocsátó állam illetékes hatóságát tájékoztatta erről az elismerésről, a kibocsátó állam többé nem illetékes a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy a kiszabott alternatív szankciók felügyeletére, sem pedig a 14. cikk (1) bekezdésében említett további intézkedések meghozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben említett illetékesség visszakerül a kibocsátó államhoz:

a)	amint annak illetékes hatósága értesítette a végrehajtó állam illetékes hatóságát a 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványnak a 9. cikk (4) bekezdése szerinti visszavonásáról;

b)	a 14. cikk (3) bekezdésében említett esetekben, összefüggésben a 14. cikk (5) bekezdésével; valamint

c)	a 20. cikkben említett esetekben.

8. cikk

A végrehajtó állam határozata

(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága elismeri a 6. cikkel összhangban és az 5. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a részére továbbított ítéletet, valamint adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, és késedelem nélkül megteszi a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletéhez szükséges valamennyi intézkedést, kivéve ha úgy dönt, hogy a 11. cikkben az elismerés és a felügyelet megtagadására vonatkozóan előírt okok valamelyikére hivatkozik.

(2) A végrehajtó állam illetékes hatósága elhalaszthatja az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerésére vonatkozó határozathozatalt, ha a 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvány hiányos vagy nyilvánvalóan nem felel meg az ítéletnek vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak, a tanúsítvány ésszerű határidőn belül történő kiegészítéséig vagy kijavításáig.

9. cikk

A próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók kiigazítása

(1) Ha a vonatkozó, próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók természete vagy időtartama, vagy a próbaidő tartama összeegyeztethetetlen a végrehajtó állam jogszabályaival, a végrehajtó állam illetékes hatósága az ezen állam jogszabályai értelmében, az ugyanolyan bűncselekmények tekintetében alkalmazandó, próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók természetének és időtartamának, vagy a próbaidő időtartamának megfelelően átalakíthatja azokat. Az átalakított próbaidő alatti magatartási szabálynak, alternatív szankciónak vagy próbaidő tartamának a lehető legteljesebb mértékben meg kell felelnie a kibocsátó államban megállapított magatartási szabálynak vagy szankciónak.

(2) Ha a próbaidő alatti magatartási szabályt, alternatív szankciót vagy a próbaidő tartamát átalakították, mivel időtartama meghaladja a végrehajtó állam jogában előírt maximális időtartamot, az átalakított próbaidő alatti magatartási szabály, az alternatív szankció vagy a próbaidő tartama nem lehet rövidebb a végrehajtó állam joga értelmében ugyanolyan bűncselekmények tekintetében előírt maximális időtartamnál.

(3) Az átalakított próbaidő alatti magatartási szabály, alternatív szankció vagy próbaidő nem lehet szigorúbb vagy hosszabb az eredetileg kiszabott, próbaidő alatti magatartási szabálynál, alternatív szankciónál vagy próbaidőnél.

(4) A 16. cikk (2) bekezdésében vagy a 18. cikk (5) bekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételét követően a kibocsátó állam illetékes hatósága úgy határozhat, hogy visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványt, feltéve hogy a végrehajtó államban még nem kezdődött meg a felügyelet. Az ilyen esetekben a határozatot mindenképpen a lehető leghamarabb, de legkésőbb a tájékoztatás kézhezvételét követő tíz napon belül meg kell hozni, és azt közölni kell.

10. cikk

Kettős büntethetőség

(1) E kerethatározat értelmében és a kettős büntethetőség mérlegelése nélkül az ítélet, és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerésére, valamint a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletére kerül sor az alábbi bűncselekmények esetében, ha azok a kibocsátó állam joga szerint a kibocsátó államban legalább háromévi szabadságvesztés büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendők:

—	bűnszervezetben való részvétel,

—	terrorizmus,

—	emberkereskedelem,

—	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,

—	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,

—	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

—	korrupció,

—	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény (8) értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is,

—	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,

—	pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is,

—	számítógépes bűncselekmények,

—	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,

—	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz,

—	szándékos emberölés, súlyos testi sértés,

—	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

—	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés,

—	rasszizmus és idegengyűlölet,

—	szervezett vagy fegyveres rablás,

—	kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is,

—

csalás,

—	befolyással üzérkedés és zsarolás,

—	termékhamisítás és szerzői jogi termékkel történő kalózkodás,

—	hivatalos okmányok hamisítása és az azzal való kereskedés,

—	fizetőeszközök hamisítása,

—	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

—	nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme,

—	lopott gépjárművek kereskedelme,

—	erőszakos közösülés,

—	gyújtogatás,

—	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,

—	repülőgép/hajó jogellenes hatalomba kerítése,

—	szabotázs.

(2) A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unióról szóló szerződés 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint egyhangú döntéssel bármikor kiegészítheti az e cikk (1) bekezdésében előírt felsorolást a bűncselekmények további kategóriáival. A Tanács az e kerethatározat 26. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott jelentés alapján megvizsgálja a lista bővítésének vagy módosításának szükségességét.

(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a végrehajtó állam az ítélet, és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerését, valamint a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletét ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ítélet olyan cselekményekre vonatkozzon, amelyek a végrehajtó állam joga szerint is – a tényállási elemektől és a minősítéstől függetlenül – bűncselekménynek minősülnek.

(4) A kerethatározat elfogadásakor vagy azt követően, a Tanács Főtitkárságának megküldött nyilatkozatban minden tagállam kijelentheti, hogy nem alkalmazza az (1) bekezdést. Az ilyen nyilatkozat bármikor visszavonható. E nyilatkozatokat vagy a nyilatkozatok visszavonását közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

11. cikk

Az elismerés és a felügyelet megtagadásának okai

(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága megtagadhatja az ítélet vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerését, valamint a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség vállalását, ha:

a)	a 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvány hiányos vagy nyilvánvalóan nem felel meg az ítéletnek vagy a próbaidőt megállapító határozatnak, és a végrehajtó állam illetékes hatósága által megszabott ésszerű határidőn belül nem került kiegészítésre vagy kijavításra;

b)	az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 6. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek;

c)	az ítélet elismerése, valamint a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség vállalása ellentétes lenne a ne bis in idem (kétszeres büntetés tilalmának) elvével;

a 10. cikk (3) bekezdésében említett esetekben, valamint – ha a végrehajtó állam a 10. cikk (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tett – a 10. cikk (1) bekezdésében említett esetben az ítélet olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek a végrehajtó állam joga szerint nem minősülnének bűncselekménynek. Mindazonáltal, adók vagy illetékek, vámok és deviza vonatkozásában az ítélet, vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozat végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy a végrehajtó állam joga nem ismer ugyanolyan típusú adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú adó-, illeték-, vám- vagy devizaszabályokat, mint a kibocsátó állam joga;

e)	a végrehajtó állam joga szerint a büntetés végrehajthatósága elévült, és olyan cselekményre vonatkozik, amely a végrehajtó állam joga szerint saját hatáskörébe tartozik;

f)	a végrehajtó állam joga szerint olyan mentesség áll fenn, amely a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletét lehetetlenné teszi;

g)	az elítélt személy a végrehajtó állam joga szerint az ítélet alapjául szolgáló cselekményekért életkora miatt büntetőjogi felelősségre nem vonható;

az ítéletet a személy távollétében hozták, kivéve ha a tanúsítvány igazolja, hogy a személyt személyesen beidézték vagy a kibocsátó állam nemzeti joga értelmében illetékes képviselő útján értesítették annak az eljárásnak az időpontjáról és helyéről, amely a távollétében hozott ítélethez vezetett, vagy ha a személy jelezte az illetékes hatóság felé, hogy nem vitatja a határozatot;

i)	az ítélet, vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozat olyan orvosi/terápiás kezelést rendel el, amelyet a 9. cikk ellenére a végrehajtó állam jogi vagy egészségügyi rendszerére tekintettel nem képes felügyelni;

j)	a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció tartama kevesebb mint hat hónap; vagy

k)	az ítélet olyan bűncselekményekre vonatkozik, amelyek a végrehajtó állam joga szerint úgy tekintendők, mintha azokat teljes egészében vagy jelentős részben a saját területén vagy a saját területének minősülő helyen követték volna el.

(2) A részben a végrehajtó állam területén vagy annak minősülő helyen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bármely, az (1) bekezdés k) pontja szerinti határozatot kizárólag rendkívüli körülmények esetén és eseti alapon kell a végrehajtó állam illetékes hatóságának meghoznia, tekintettel az eset speciális körülményeire és különösen arra, hogy a szóban forgó cselekedet nagy vagy lényeges része a kibocsátó államban történt-e.

(3) Az (1) bekezdés a), b), c), h), i), j) és k) pontjában említett esetekben az ítélet vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerésének megtagadására vonatkozó döntés meghozatala, illetve az előtt, hogy a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget vállalja, a végrehajtó állam illetékes hatósága megfelelő módon egyeztet a kibocsátó állam illetékes hatóságával, és ha szükséges felkéri azt, hogy küldjön meg részére valamennyi szükséges további tájékoztatást.

(4) Ha a végrehajtó állam illetékes hatósága úgy döntött, hogy a megtagadás e cikk (1) bekezdésében említett megtagadási okra, különösen az (1) bekezdés d) vagy k) pontjában említett okokra hivatkozik, ennek ellenére a kibocsátó állam illetékes hatóságával egyetértésben úgy határozhat, hogy felügyeli a számára továbbított ítéletben és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatban kiszabott, próbaidő alatti magatartási szabályokat vagy alternatív szankciókat anélkül, hogy a 14. cikk (1) bekezdése a), b) és c) pontjában említett határozatok meghozatalának felelősségét vállalná.

12. cikk

Határidő

(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ítéletnek és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak a 6. cikk (1) bekezdésben említett tanúsítvánnyal együtt történő kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz arról, hogy elismeri-e az ítéletet és – adott esetben – a próbaidőt megállapító határozatot, valamint vállalja-e a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősséget. Határozatáról bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát.

(2) Ha rendkívüli esetekben a végrehajtó állam illetékes hatósága nem tudja betartani az (1) bekezdésben előírt határidőt, haladéktalanul, bármely formában értesíti a kibocsátó állam illetékes hatóságát, megjelölve a késedelem okát és a jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időt.

13. cikk

Irányadó jog

(1) A próbaidő alatti magatartási szabályok és az alternatív szankciók felügyelete és alkalmazása tekintetében a végrehajtó állam joga irányadó.

(2) A végrehajtó állam illetékes hatósága felügyelheti az 4. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett kötelezettséget azáltal, hogy az elítélt személyt a bűncselekménnyel okozott sérelem anyagi jóvátételére vonatkozó kötelezettség teljesítését igazoló bizonyíték bemutatására kötelezi.

14. cikk

A valamennyi további határozat meghozatalára vonatkozó joghatóság és az irányadó jog

(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága joghatósággal rendelkezik a felfüggesztett büntetéssel, feltételes szabadságra bocsátással, próbára bocsátással és alternatív szankciókkal kapcsolatos minden további határozat meghozatala tekintetében, különösen a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció be nem tartása esetén, vagy ha az elítélt személy újabb bűncselekményt követ el.

E további határozatok közé tartozik különösen:

a)	a próbaidő alatti magatartási szabályban vagy az alternatív szankcióban foglalt kötelezettségek vagy utasítások módosítása, vagy a próbaidő tartamának módosítása;

b)	az ítélet végrehajtása felfüggesztésének a visszavonása vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatnak a visszavonása; valamint

c)	a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés kiszabása alternatív szankció vagy próbára bocsátás esetén.

(2) A végrehajtó állam jogát kell alkalmazni az (1) bekezdés alapján hozott határozatokra, valamint az ítélet valamennyi további következményére, beleértve adott esetben a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását, és – amennyiben szükséges – annak átalakítását is.

(3) A kerethatározat elfogadásának időpontjában vagy valamely későbbi szakaszban bármely tagállam kijelentheti, hogy mint végrehajtó állam meg fogja tagadni az (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt felelősségvállalást, az adott tagállam által meghatározott esetekben vagy esetek kategóriái tekintetében, különösen:

a)	alternatív szankcióval kapcsolatos olyan esetekben, amikor az ítélet nem tartalmaz a megállapított kötelezettségek vagy utasítások nem teljesítése esetén végrehajtandó szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést;

b)	próbára bocsátáshoz kapcsolódó esetekben;

c)	olyan esetekben, amikor az ítélet olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek a végrehajtó állam joga szerint – a tényállási elemektől vagy a minősítéstől függetlenül – nem minősülnek bűncselekményeknek.

(4) Ha egy tagállam él a (3) bekezdésben említett bármely lehetőséggel, a végrehajtó állam illetékes hatósága – a próbaidő alatti magatartási szabály vagy az alternatív szankció be nem tartása esetén – visszaadja a joghatóságot a kibocsátó állam illetékes hatóságának, ha a végrehajtó állam illetékes hatósága úgy véli, hogy az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában említett valamely további határozat meghozatalára van szükség.

(5) Az e cikk (3) bekezdésben említett esetekben nem változik az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerésére vonatkozó kötelezettség, valamint az a kötelezettség, hogy a 8. cikk (1) bekezdésében említettek szerint késedelem nélkül meg kell tenni a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletéhez szükséges valamennyi intézkedést.

(6) A (3) bekezdésében említett nyilatkozatokat a Tanács Főtitkárságához küldött értesítéssel kell megtenni. Az ilyen nyilatkozat bármikor visszavonható. Az e cikkben említett nyilatkozatokat és azok visszavonását közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15. cikk

Az illetékes hatóságok közötti egyeztetések

Amennyiben és amikor az megfelelő, a kibocsátó állam és a végrehajtó állam illetékes hatóságai egyeztethetnek egymással a kerethatározat zökkenőmentes és eredményes alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

16. cikk

Az érintett hatóságok kötelezettségei abban az esetben, amikor a további határozatok a végrehajtó állam joghatósága alá tartoznak

(1) A végrehajtó állam illetékes hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát az alábbiakkal kapcsolatos valamennyi határozatról:

a)	a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció módosítása;

b)	az ítélet végrehajtása felfüggesztésének vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó határozatnak a visszavonása;

c)	a próbaidő alatti magatartási szabály vagy az alternatív szankció be nem tartása esetén a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása;

d)	próbaidő alatti magatartási szabályok vagy az alternatív szankció idejének eltelte.

(2) A kibocsátó állam illetékes hatóságának kérelmére a végrehajtó állam illetékes hatósága tájékoztatja az előbbi hatóságot a végrehajtó állam nemzeti jogában az ítéletet eredményező bűncselekmény tekintetében előírt szabadságelvonás maximális időtartamáról, és arról, hogy a próbaidő alatti magatartási szabály vagy az alternatív szankció megsértése esetén az elítélt személyre milyen szankció szabható ki. A tájékoztatást az ítéletnek és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak a 6. cikk (1) bekezdésben említett tanúsítvánnyal együtt történő kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell adni.

(3) A kibocsátó állam illetékes hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó állam illetékes hatóságát bármely olyan körülményről vagy ténymegállapításról, amely megítélése szerint az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett, egy vagy több határozat meghozatalához vezethet.

17. cikk

Az érintett hatóságok kötelezettségei abban az esetben, amikor a további határozatok a kibocsátó állam joghatósága alá tartoznak

(1) Ha a 14. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetében a 14. cikk (1) bekezdésében említett további határozatok tekintetében a kibocsátó állam illetékes hatósága rendelkezik joghatósággal, a végrehajtó állam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja az előbbit alábbiakról:

a)	bármely olyan ténymegállapításról, amely valószínűsíthetően az ítélet végrehajtása felfüggesztésének a visszavonását vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatnak a visszavonását eredményezi;

b)	bármely olyan ténymegállapításról, amely valószínűsíthetően szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés kiszabását eredményezi;

c)	minden olyan további tényről és körülményről, amelyről a kibocsátó állam illetékes hatósága tájékoztatást kíván kapni, és amely alapvetően fontos ahhoz, hogy lehetővé váljon számára további határozatoknak a nemzeti jogával összhangban való meghozatala.

(2) Ha egy tagállam él a 11. cikk (4) bekezdésében említett lehetőséggel, ezen állam illetékes hatósága értesíti a kibocsátó állam illetékes hatóságát arról, ha az elítélt személy nem tesz eleget a próbaidő alatti magatartási szabálynak vagy alternatív szankciónak.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett ténymegállapításokról szóló értesítéshez a II. mellékletben szereplő formanyomtatványt kell használni. Az (1) bekezdés c) pontjában említett tényekről és körülményekről szóló értesítést bármely írásban dokumentált módon kell megtenni, beleértve – ha lehetséges – a II. mellékletben foglalt formanyomtatvány használatát.

(4) Ha a kibocsátó állam nemzeti joga értelmében a büntetés kiszabására vonatkozó határozat meghozatala előtt az elítélt személynek bírósági tárgyalást kell biztosítani, ezt a követelményt az olyan nemzetközi vagy európai uniós jogi eszközökben foglalt eljárás értelemszerű alkalmazásával lehet teljesíteni, amelyek a személyek videokapcsolat alkalmazásával való meghallgatásának lehetőségéről rendelkeznek.

(5) A kibocsátó állam illetékes hatósága késedelem nélkül tájékoztatja a végrehajtó állam illetékes hatóságát az alábbiakkal kapcsolatos valamennyi határozatról:

a)	az ítélet végrehajtása felfüggesztésének a visszavonása vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó határozat visszavonása;

b)	szabadságvesztés büntetés vagy szabadságmegvonással járó intézkedés végrehajtása, ha az ítélet tartalmaz ilyen intézkedést;

c)	szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés kiszabása, ha az ítéletben nem tartalmaz ilyen intézkedést;

d)	próbaidő alatti magatartási szabály vagy az alternatív szankció idejének eltelte.

18. cikk

A végrehajtó állam által minden esetben nyújtandó tájékoztatás

A végrehajtó állam illetékes hatósága bármilyen, írásban dokumentált módon késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó állam illetékes hatóságát az alábbiakról:

az ítéletnek és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak a 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvánnyal együtt történő továbbítása, az azok elismeréséért és a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletéhez szükséges, azt követő intézkedések meghozataláért felelős, illetékes hatóság részére a 6. cikk (7) bekezdésének megfelelően;

az a tény, hogy a próbaidő alatti magatartási szabály vagy az alternatív szankciók felügyelete gyakorlatilag lehetetlen annak következtében, hogy az ítéletnek és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatnak 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítvánnyal együtt, a végrehajtó államnak történő továbbítását követően az elítélt személy nem található a végrehajtó állam területén, amely esetben a végrehajtó állam nem köteles a próbaidő alatti magatartási szabályokat vagy az alternatív szankciókat felügyelni;

3.	az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismeréséről szóló, valamint a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősség vállalására vonatkozó döntésről;

a 11. cikkel összhangban az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat elismerésének megtagadásáról szóló, valamint a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletével járó felelősségvállalás visszautasítására vonatkozó bármely határozat, a határozat indokolásával együtt;

5.	a 9. cikkel összhangban a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy az alternatív szankciók átalakítására vonatkozó bármely határozat, a határozat indokolásával együtt;

6.	Közkegyelemre, egyéni kegyelemre vonatkozó bármely olyan határozat, amely a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy az alternatív szankciók felügyelete vállalásának – a 19. cikk (1) bekezdésében említett okokból való – visszautasítását eredményezi, adott esetben a határozat indokolásával együtt.

19. cikk

Közkegyelem, egyéni kegyelem, az ítélet felülvizsgálata

(1) Mind a kibocsátó állam, mind pedig a végrehajtó állam közkegyelmet hirdethet vagy egyéni kegyelmet gyakorolhat.

(2) Ezen kerethatározat alapján csak a kibocsátó állam határozhat a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletének alapját képező ítélet felülvizsgálatára irányuló kérelmekről.

20. cikk

A végrehajtó állam joghatóságának megszűnése

(1) Ha az elítélt személy megszökik, vagy többé már nem rendelkezik törvényes és szokásos tartózkodási hellyel a végrehajtó államban, a végrehajtó állam illetékes hatósága a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyelete, valamint az ítélettel kapcsolatos minden további határozat tekintetében a joghatóságot visszaadhatja a kibocsátó állam illetékes hatóságának.

(2) Ha a kibocsátó államban az érintett személy ellen új büntetőeljárás indult, a kibocsátó állam illetékes hatósága kérheti a végrehajtó állam illetékes hatóságától a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyelete, valamint az ítélettel kapcsolatos minden további határozat tekintetében a joghatóság visszaadását a kibocsátó állam illetékes hatóságának. Ebben az esetben a végrehajtó állam illetékes hatósága visszaadhatja a joghatóságot a kibocsátó állam illetékes hatóságának.

(3) Ha e cikk alkalmazásában a joghatóság visszakerült a kibocsátó államhoz, ezen állam illetékeshatósága folytatja e joghatóság gyakorlását. A kibocsátó állam illetékes hatósága a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók további felügyelete tekintetében figyelembe veszi a próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók végrehajtó állambeli időtartamát és betartásuk mértékét, valamint a végrehajtó állam által a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott bármely határozatot.

21. cikk

Nyelvek

A 6. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványt le kell fordítani a végrehajtó állam hivatalos nyelvére, illetve hivatalos nyelveinek egyikére. Bármely tagállam e kerethatározat elfogadásakor vagy egy későbbi időpontban a Tanács Főtitkárságánál letétbe helyezett nyilatkozatban kijelentheti, hogy kész elfogadni a tanúsítványt az Európai Unió intézményeinek más hivatalos nyelvén, illetve nyelvein készült fordításban is.

22. cikk

Költségek

Az e kerethatározat alkalmazásából eredő költségeket a végrehajtó állam viseli a kizárólag a kibocsátó állam területén felmerülő költségek kivételével.

23. cikk

Kapcsolat más megállapodásokkal és megegyezésekkel

(1) E kerethatározat a tagállamok közötti kapcsolatokban 2011. december 6-tól az Európa Tanácsnak a próbára bocsátott vagy feltételesen szabadságra bocsátott elkövetők felügyeletéről szóló, 1964. november 30-i egyezménye megfelelő rendelkezéseinek helyébe lép.

(2) A tagállamok továbbra is alkalmazhatják 2008. december 6-át követően hatályban lévő két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy megegyezéseket, amennyiben ezek lehetővé teszik e kerethatározat célkitűzéseinek kiterjesztését vagy bővítését, és hozzájárulnak a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletével kapcsolatos eljárások további egyszerűsítéséhez vagy megkönnyítéséhez.

(3) A tagállamok 2008. december 6-át követően két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy megegyezéseket köthetnek, amennyiben ezek lehetővé teszik e kerethatározat rendelkezéseinek a kiterjesztését vagy kibővítését, és hozzájárulnak a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletével kapcsolatos eljárások további egyszerűsítéséhez vagy megkönnyítéséhez.

(4) A tagállamok 2009. március 6-ig értesítik a Tanácsot és a Bizottságot azokról a (2) bekezdésben említett, meglévő megállapodásokról és megegyezésekről, amelyeket továbbra is alkalmazni kívánnak. A tagállamok ezenfelül minden új – a (3) bekezdésben említetteknek megfelelő – megállapodásról vagy megegyezésről az azok aláírását követő három hónapon belül értesítik a Tanácsot és a Bizottságot.

24. cikk

Területi hatály

Ezt a kerethatározatot Gibraltárra is alkalmazni kell.

25. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e kerethatározat rendelkezéseinek 2011. december 6-ig megfeleljenek.

(2) A tagállamok eljuttatják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból eredő kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik.

26. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2014. december 6-ig jelentést készít a tagállamoktól a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően kapott információk alapján.

(2) A Tanács e jelentés alapján értékeli,