MELLÉKLET
A 2004/8/EK irányelv II. mellékletének végrehajtására és alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás
I. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámítása
1. Az a kapcsolt energiatermelő egység, amely működése során a műszakilag lehetséges maximális mennyiségű hőt nyeri vissza magából a kapcsolt energiatermelő egységből, teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik. A hőt a konkrét hasznos hőszükséglet vagy a piac által igényelt helyszíni nyomás és hőmérsékleti értékek mellett kell előállítani. Teljes kapcsolt energiatermelési üzemmód esetén a teljes villamosenergia-mennyiséget hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésből (CHP) származó villamos energiának kell tekinteni (lásd az 1. ábrát).
2. Azokban az esetekben, amikor az erőmű rendeltetésszerű használat mellett nem teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik, meg kell határozni a nem kapcsolt energiatermelési üzemmódban termelt villamos energia és hő mennyiségét, és meg kell különböztetni a CHP-termelésből származó mennyiségtől. Ezt a II. szakaszban leírt CHP-határokat meghatározó alapelvek alapján kell megtenni. A kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánok (pót- és tartalékkazánok) – amelyek sok esetben a helyszíni műszaki berendezések részét alkotják – energiafelvételét és energialeadását ezért ki kell zárni, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti. A „kapcsolt energiatermelő egység” mezőben látható nyilak a rendszer határait átlépő energiaáramlás útját szemléltetik.
1. ábra
CHP-rész, nem CHP-rész és kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánok egyetlen erőművön belül
3. Kapcsolt energiatermelő mikroegységek esetében a hiteles értékeket az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóság vagy illetékes szerv bocsátja ki, hagyja jóvá vagy felügyeli a 2004/8/EK irányelv 5 cikkének (2) bekezdésében említett módon.
4. A kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámítása a következő lépések szerint történik.
5. 1. lépés
|
5.1. |
A kapcsolt és a nem kapcsolt energiatermelésből származónak tekintett villamos energia megkülönböztetése érdekében először ki kell számítani a kapcsolt energiatermelő egység összhatásfokát. |
|
5.2. |
A kapcsolt energiatermelő egység összhatásfokát a következő módon kell meghatározni: a CHP-erőmű jelentéstételi időszakra eső energiatermelését (villamos energia, mechanikus (1) energia és hasznos hő) el kell osztani a kapcsolt energiatermelő egység azonos időszakra eső tüzelőanyag-felhasználásával, vagyis: Összhatásfok = (energiatermelés)/(tüzelőanyag-felhasználás) |
|
5.3. |
Az összhatásfok kiszámításának alapját a kapcsolt energiatermelő egység tényleges működési adatai képezik, amelyeket a jelentéstételi időszakban mért valós/regisztrált értékek alkotnak. A gyártó által közölt általános vagy hiteles értékek (a konkrét technológiától függően) nem használhatóak fel (2). |
|
5.4. |
A jelentéstételi időszak a kapcsolt energiatermelő egység azon működési időszakát jelenti, amelyre nézve a villamos energia termelését meg kell határozni. Jelentést általában évente kell készíteni. Rövidebb időszakok azonban megengedhetők. A leghosszabb időszak egy év, a legrövidebb időszak pedig egy óra. A jelentéstételi időszak eltérhet a mérések gyakoriságától. |
|
5.5. |
Az energiatermelés a CHP-erőműben egy jelentéstételi időszak alatt megtermelt összes villamos energia (CHP és nem CHP) és a hasznos hő (HCHP) összes mennyiségét jelenti. |
|
5.6. |
A 2004/8/EK irányelv 3. cikkének b) és c) pontjában szereplő meghatározásokkal összhangban a következő hő tekinthető hasznos hőnek (HCHP): eljárások vagy terek fűtésére használt hő és/vagy későbbi hűtés céljára előállított hő; távfűtési/távhűtési hálózatok számára szállított hő; kapcsolt energiatermelési folyamat során felszabaduló gázok, amelyeket közvetlen fűtési és szárítási célokra használnak fel. |
|
5.7. |
Példák a nem hasznos hőre: hasznos felhasználás nélkül a környezetbe kibocsátott hő (3); kémények és kipufogók hővesztesége; kondenzátorok, hűtőradiátorok vagy hasonló berendezések felé továbbított hő; légtelenítésre, kondenzációs fűtésre, utántöltő víz és kazánnal melegített befolyó víz melegítésére belsőleg felhasznált hő, amelyet a kazán működése során használ fel a kapcsolt energiatermelő egység, például hővisszanyerő kazánok esetében. A kapcsolt energiatermelő erőműbe visszavezetett kondenzátum hőtartalmát (például távfűtésben vagy ipari eljárásokban történő felhasználás után) nem tekintjük hasznos hőnek, és a tagállamok gyakorlatának megfelelően levonható a gőztermeléssel kapcsolatos hőáramlásból. |
|
5.8. |
A más helyszínen történő áramfejlesztéshez kiszállított hő nem minősül hasznos hőnek, hanem a kapcsolt energiatermelő egységen belüli hőátadás részének tekintendő. Ebben az esetben az ezen kiszállított hőből termelt villamos energia beletartozik az összes megtermelt villamosenergia-mennyiségbe (lásd a 4. ábrát). |
|
5.9. |
A nem CHP-eredetű villamos energia olyan villamos energia, amelyet az adott jelentéstételi időszak alatt egy kapcsolt energiatermelő egység állít elő a következő helyzetekben: a kapcsolt energiatermelési folyamat nem termel kapcsolódó hőt, illetve a keletkező hő egy része nem tekinthető hasznos hőnek. |
|
5.10. |
Nem CHP-eredetű villamosenergia-termelés a következő esetekben fordulhat elő:
|
|
5.11. |
A tüzelőanyag-felhasználás az alacsonyabb hőértéken alapuló teljes (CHP és nem CHP) tüzelőanyag-energiát jelenti, amely szükséges a (CHP és nem CHP) villamos energia termeléséhez, valamint a kapcsolt energiatermelési folyamatban megtermelt hő a jelentéstételi időszak alatt. A tüzelőanyag-felhasználásra példa lehet bármilyen éghető anyag, gőz és más hőbevitel, valamint a kapcsolt energiatermelő egységben villamos energia termelésére felhasznált hulladékhő (4). A kapcsolt energiatermelési folyamatból visszavezetett kondenzátumot (gőztermelés esetén) nem tekintjük tüzelőanyag-felhasználásnak. |
|
5.12. |
A CHP tüzelőanyag-energia a kapcsolt energiatermelési folyamatban a CHP-eredetű villamos energia és a hasznos hőenergia kapcsolt termelésben történő előállításához a jelentéstételi időszak alatt szükséges alacsonyabb hőértéken alapuló tüzelőanyag-energiát jelenti (lásd az 1. ábrát). |
|
5.13. |
A nem CHP-célú tüzelőanyag-energia a CHP-egységben hasznos hőnek nem tekintett hőtermeléshez és/vagy nem CHP-eredetű villamos energia termeléséhez szükséges alacsonyabb hőértéken alapuló tüzelőanyag-energiát jelenti (lásd az 1. ábrát). |
6. 2. lépés
|
6.1. |
Az összes mért villamosenergia-termelést és az összes mért hasznoshő-termelést figyelembe lehet venni a kapcsolt energiatermelési folyamat hatékonyságának megállapítására szolgáló módszer alkalmazása során, ha a kapcsolt energiatermelő egység összhatásfoka legalább
az irányelv II. mellékletének megfelelően. |
|
6.2. |
Ténylegesen kapcsolt energiatermelési üzemmódban működő kapcsolt energiatermelő mikroegységek (legfeljebb 50 kWe) esetében a kiszámított összhatásfokot (az 1. lépés szerint) össze lehet hasonlítani a gyártó által közölt hiteles értékekkel, amennyiben a 2004/8/EK irányelv III. mellékletének b) pontjában meghatározott primerenergia-megtakarítás (PES) nagyobb, mint nulla. |
7. 3. lépés
|
7.1. |
Ha a kapcsolt energiatermelő egység összhatékonysága a küszöbértékek alatt van (75 %-80 %), akkor sor kerülhet nem CHP-eredetű villamosenergia-termelésre és az egységet két virtuális részre lehet bontani: a CHP részre és a nem CHP részre. |
|
7.2. |
A CHP-rész esetében az erőmű kezelőjének ellenőriznie kell a terhelési diagramot (hasznos hőigény) és bizonyos időszakokban értékelnie kell, hogy az egység teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működik-e. Ha igen, akkor az erőmű kezelőjének meg kell mérnie a kapcsolt energiatermelő egység által az említett helyzetben és időszakok alatt ténylegesen termelt hő- és villamos energiát. Ezek az adatok lehetővé teszik számára a tényleges „villamos energia/hő arány” meghatározását (Cactual) (5). |
|
7.3. |
Az így kiszámított tényleges „villamos energia/hő arány” segítségével a kezelő az ECHP = HCHP × Cactual képlet alapján kiszámíthatja, hogy a jelentéstételi időszak során mért villamos energiának melyik részét kell CHP-eredetű villamos energiának tekinteni. |
|
7.4. |
Fejlesztés alatt álló vagy működésük első évében lévő kapcsolt energiatermelő egységek esetében, ha mért adatok nem állapíthatók meg, a teljes kapcsolt energiatermelő üzemmódra tervezett „villamos energia/hő arányt” (Cdesign) lehet alkalmazni. A CHP-eredetű villamos energiát az ECHP = HCHP × Cdesign képlet alapján kell kiszámítani. |
8. 4. lépés
|
8.1. |
Ha a kapcsolt energiatermelő egység tényleges „villamos energia/hő aránya” nem ismert, az erőmű kezelője a CHP-eredetű villamos energia kiszámításához használhatja a 2004/8/EK irányelv II. mellékletében a „villamos energia/hő arányra” megállapított alapértékeket (Cdefault). A CHP-eredetű villamos energiát az ECHP = HCHP × Cdefault képlet alapján kell kiszámítani. |
|
8.2. |
Ebben az esetben azonban a kezelőnek értesítenie kell a nemzeti hatóságot vagy az irányelv 5. cikkében említett tagállam által kijelölt illetékes szervet arról, hogy miért nem ismert a tényleges „villamos energia/hő arány”, melyik az az időszak, amelyre nézve hiányoznak az adatok, és milyen intézkedéseket tettek a helyzet orvoslása érdekében. |
9. 5. lépés
|
9.1. |
A 3. és a 4. lépésben kiszámított villamos energiát ezután a kapcsolt energiatermelési folyamat hatékonyságának megállapítására szolgáló módszer alkalmazása során figyelembe kell venni, beleértve a kapcsolt energiatermelési folyamat primerenergia-megtakarításának (PES) kiszámítását is. |
|
9.2. |
A primerenergia-megtakarítás kiszámításához meg kell határozni a nem CHP-célú tüzelőanyag-fogyasztást. A nem CHP-célú tüzelőanyag-fogyasztást a „nem CHP-eredetű villamosenergia-termelés” mennyiségének és „az adott erőműre jellemző villamosenergia-termelési hatékonyság értékének” hányadosa adja meg. |
II. A kapcsolt energiatermelési rendszer határai
1. A kapcsolt energiatermelő rendszer határait a kapcsolt energiatermelési folyamat körül kell felállítani. Rendelkezésre kell állniuk a felvétel és leadás mérésére szolgáló mérőeszközöknek, amelyeket ezeken a határokon kell felállítani.
2. A kapcsolt energiatermelő egység egy felhasználói terület számára biztosít energiatermékeket. A felhasználói terület nem tartozik a kapcsolt energiatermelő egységhez, de felhasználja a kapcsolt energiatermelő egység által megtermelt energiát. A két területnek a helyszínen belül nem kell feltétlenül földrajzilag elkülönülnie, hanem inkább az alábbi ábrán szemléltetett módon helyezkednek el. A felhasználói terület lehet valamely ipari folyamat, egy egyedi, hőt és a villamos energiát felhasználó fogyasztó, egy távfűtési vagy távhűtési rendszer és/vagy a villamosenergia-hálózat. A felhasználói terület minden esetben felhasználja a kapcsolt energiatermelő egység által megtermelt energiát (lásd a 2. ábrát).
2. ábra
A kapcsolt energiatermelő egység területe
3. A megtermelt CHP-eredetű villamos energiát a generátorkapcsoknál kell mérni, és a kapcsolt energiatermelő egység működéséhez szükséges belső fogyasztást nem szabad levonni. A megtermelt villamos energia mennyisége nem csökkenthető az egységen belül felhasznált villamos energiával.
4. Más hő- vagy villamosenergia-termelő berendezéseket, például a kizárólag hőtermelésre szolgáló kazánokat és a kizárólag villamos energiát termelő egységeket, amelyek nem járulnak hozzá a kapcsolt energiatermelési folyamatokhoz, nem szabad a kapcsolt energiatermelő egység részének tekinteni, amint azt a 3. ábra szemlélteti.
3. ábra
A megfelelő rendszerhatárok kiválasztása kiegészítő és készenléti kazánok esetén (GT: Gázturbina; G: Generátor; FB: Tüzelőkazán; HRB: Hővisszanyerő kazán)
|
HELYTELEN |
HELYES |
|
|
|
5. A másodlagos gőzturbinákat (lásd a 4. ábrát) a kapcsolt energiatermelő egység részének kell tekinteni. A másodlagos gőzturbina által megtermelt villamos energia a kapcsolt energiatermelő egység által megtermelt energia részét alkotja. Az ezen további villamosenergia-mennyiség megtermeléséhez szükséges hőenergiát ki kell zárni a kapcsolt energiatermelő egység által megtermelt hasznos hő összmennyiségéből.
4. ábra
A megfelelő rendszerhatárok kiválasztása másodlagos gőzturbinák esetén (ST: Gőzturbina)
|
HELYTELEN |
HELYES |
|
|
|
6. Ha az elsődleges hajtóműveket (vagyis motort vagy turbinát) sorba kapcsolják (tehát amikor az egyik elsődleges hajtóműből származó hőt gőzzé alakítják a gőzturbina meghajtásához), az elsődleges hajtóművek nem vehetők külön-külön figyelembe, még akkor sem, ha a gőzturbina más helyszínen van felállítva (lásd az 5. ábrát).
5. ábra
A kapcsolt energiatermelő egység határai összekapcsolt elsődleges hajtóművek esetén
7. Ha az első elsődleges hajtómű nem termel villamos vagy mechanikus energiát, akkor a kapcsolt energiatermelő egység határai a második elsődleges hajtómű körül húzódnak. A második elsődleges hajtómű üzemanyagát az első elsődleges hajtómű által megtermelt hő alkotja.
(1) A mechanikus energia termodinamikai szempontból a villamos energiával egyenértékűnek tekintendő, ezért 1-es szorzóval számítandó.
(2) A kapcsolt energiatermelő mikroegységek kivételével, lásd a 2. lépést (6.2. bekezdés).
(3) Ide tartoznak az elkerülhetetlen hőenergia-veszteségek és a kapcsolt energiatermelő egység által előállított, „gazdasági szempontból nem indokolható” hő.
(4) A felhasznált tüzelőanyagot az említett tüzelőanyag-felhasználások létrehozásához felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó hivatkozásokban alkalmazott ekvivalens mértékegységekben kell mérni.
(5) A CHP-villamosenergia kiszámításához használt villamos energia/hő arány a CHP villamosenergia-kapacitás kiszámításához is felhasználható a következő módon akkor, ha az egységet nem lehet teljes kapcsolt energiatermelési üzemmódban működtetni: PCHP = QCHP × C, ahol a PCHP a CHP villamosenergia-kapacitás, az QCHP a CHP hőkapacitás, a C pedig a villamos energia és a hő aránya.