4.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/34

(1)

A magyar hatóságok 2006. augusztus 30-án kelt és a Bizottságnál ugyanazon a napon iktatott elektronikus bejelentés útján bejelentést tettek létező regionális támogatási programoknak az IBIDEN Hungary Gyártó Kft. egy induló beruházási projektje javára történő alkalmazásáról. A bejelentésre a nagyberuházási projektek regionális támogatásának 2002. évi multiszektorális keretszabálya (2) (a továbbiakban: MSF 2002) (24) bekezdésében rögzített egyedi bejelentési követelmény alapján került sor.

(2)

A Bizottság 2006. október 13-án (D/58881), valamint 2007. március 13-án (D/51161) kelt levelében további információkat kért.

(3)

A Bizottság által 2006. november 14-én (A/39085), 2007. január 3-án (A/30004), 2007. január 15-én (A/30441) és 2007. március 27-én (A/32641) iktatott leveleikben a magyar hatóságok a további információk szolgáltatására rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását kérték, amelyet a Bizottság engedélyezett.

(4)

A magyar hatóságok a Bizottság által 2007. január 31-én (A/30990), valamint 2007. május 15-én (A/34072) iktatott levelekben további információkkal szolgáltak.

(5)

2006. december 11-én, valamint 2007. április 25-én találkozóra került sor a magyar hatóságok és a Bizottság szolgálatai között, amelyen az IBIDEN Hungary Gyártó Kft. képviselői is jelen voltak.

(6)

A Bizottság 2007. július 10-én kelt levelében értesítette Magyarországot azon határozatáról, hogy a támogatással kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket a támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(8)

A Bizottsághoz négy észrevétel érkezett érdekelt felektől:

(9)

2007. december 4-én kelt (D/54826) levelében a Bizottság ezeket az észrevételeket továbbította Magyarországnak, amely lehetőséget kapott arra, hogy azokra reagáljon.

(10)

Magyarország 2008. január 4–én kelt, a Bizottság által ugyanazon a napon iktatott (A/151) levelében megküldte az érdekelt felek észrevételeivel kapcsolatos véleményét.

(11)

A magyar hatóságok az IBIDEN Hungary Gyártó Kft. részére dízel részecskeszűrőkben használt kerámiatestet előállító új gyártóüzemnek a közép-magyarországi régióban (Pest megye) található Dunavarsány Ipari Parkban történő létesítésére szánt regionális beruházási támogatással a regionális fejlődést kívánják előmozdítani. A közép-magyarországi régió az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban támogatott területnek minősül, ahol a támogatási intenzitás felső határa a 2004–2006-os időszakra 40 % nettó támogatástartalomnak felel meg (4).

(12)

A támogatás kedvezményezettje az „IBIDEN Hungary Gyártó Kft.” (a továbbiakban: IBIDEN HU). A támogatott projekt célja dízelmotorok részecskeszűrőjéhez használt kerámiatestet előállító gyártóüzem létesítése az IBIDEN kerámia részlegén belül, amely gyártóüzem a 2001-ben létesített IBIDEN DPF France S.A.S. mellett a második ilyen üzem az Európai Unióban.

(13)

Az IBIDEN HU-t az IBIDEN European Holdings B.V. (Hollandia) és az IBIDEN Co., Ltd. (Japán) hozta létre 2004. május 5-én. Az IBIDEN European Holdings B.V. 100 %-os tulajdonosa az IBIDEN Co., Ltd., amely gazdasági társaságok (pl. bankok) és magánkézben lévő szervezetek tulajdonában álló részvénytársaság. Az IBIDEN HU 99 %-os tulajdonosa az IBIDEN European Holdings B.V. és 1 %-os tulajdonosa az IBIDEN Co., Ltd. Az IBIDEN DPF France S.A.S. 100 %-os tulajdonosa 2005 vége óta az IBIDEN European Holdings B.V.

(14)

Az anyavállalat, az IBIDEN Co., Ltd. multinacionális társaság, amelyet 1912-ben villamos energiát termelő cégként alapítottak, és központja Gifuban, Japánban található. Tevékenysége öt részre osztható, ezek részesedése a 2005. évi éves értékesítési forgalomból a következő: 50 % az elektronikai részleg, 22 % a kerámia részleg, 16 % a lakberendezési anyagok részlege, 4 % az építőanyag-részleg és 8 % az egyéb kisebb részlegek (így az olajtermékek, információs szolgáltatások, műgyanta, mezőgazdaság, állatállomány és halászati feldolgozó részlegek) részaránya. A 2006. évi éves jelentés (5) szerint az IBIDEN csoport 47 leányvállalatot és egy, a kerámia ágazatban nem tevékenykedő kapcsolt vállalkozást foglal magában. 2006-ban a csoport konszolidált nettó árbevétele 319 milliárd yent tett ki, az üzleti eredmény 43,6 milliárd yent, míg a nettó eredmény 27,2 milliárd yent. Ugyanebben az évben a csoport üzleti képviseletein és gyáraiban világszerte 10 115 munkavállaló dolgozott.

(15)

A bejelentés egy olyan beruházási projekt második szakaszára vonatkozik, amelynek célja dízelmotorok részecskeszűrőjéhez használt kerámiatestet előállító gyártóüzem létesítése a Dunavarsány Ipari Parkban.

(16)

2005. április 1-jén kelt levelükben a magyar hatóságok az MSF 2002 (36) bekezdésének (6) megfelelően tájékoztatták a Bizottságot az IBIDEN HU beruházási projektje első szakaszához nyújtott állami támogatásról.

(17)

A magyar hatóságok jelezték, hogy az IBIDEN HU által a Dunavarsány Ipari Parkban eszközölt beruházás két szakaszát az MSF 2002 (49) bekezdése szerinti egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni: a két beruházási szakasz ugyanarra a termelőhelyre, társaságra és termékre vonatkozik, és azokat egy hároméves időszakon belül kezdték el.

(18)

A magyar hatóságok által a két beruházási szakaszról szolgáltatott információk szerint a dízelmotorok részecskeszűrőjéhez használt kerámiatest gyártására két, a Dunavarsány Ipari Parkban újonnan felépített, 24 000 m2, illetve 30 900 m2 alapterületű épületben kerül sor. 2007-re az I. épületben négy, a II. épületben öt gyártósort létesítenek.

(19)

2007-re a beruházás összesen 1 100 új, közvetlen munkahelyet teremt Dunavarsányban.

(20)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy a támogatott üzemben a beruházási projekttel érintett termékektől eltérő termékek gyártására a beruházás befejezését követően öt évig nem kerül sor.

(21)

A magyar hatóságok megerősítik továbbá, hogy a kedvezményezett elfogadta, hogy a beruházás befejezését követően legalább ötéves időszakon át fenntartja a beruházást a helyszínen.

(22)

A beruházási projekt munkálatai már 2004 októberében megkezdődtek. A projekttel összefüggő gyártás 2005 augusztusában kezdődött az I. épületben és 2006 májusában a II. épületben. A projekttel összefüggő teljes kapacitás elérését 2007 áprilisára tervezték. Az I. táblázat további adatokkal szolgál a projekt időzítésére vonatkozóan:

I.   táblázat

A beruházási projekt időzítése

(23)

A projekt összes elszámolható beruházási költsége folyóáron 47 570 933 882 forintot (190,83 millió EUR) tesz ki. Jelenértéken ez az összeg 41 953 072 670 forint (168,30 millió EUR) (7). A II. táblázat az elszámolható költségek évek és kategóriák szerinti bontását mutatja.

II.   táblázat

Elszámolható beruházási költségek (I. és II. szakasz) folyóáron, millió forintban

(24)

A magyar hatóságok megerősítették, hogy a kedvezményezett mindenfajta állami támogatástól mentes saját hozzájárulása meghaladja az elszámolható költségek 25 %-át.

(25)

Az IBIDEN HU részére a pénzügyi támogatás nyújtása a következő két jogalapra tekintettel történik:

(26)

A támogatás teljes összege folyóáron 15 591 223 750 forintot (62,55 millió EUR) tesz ki, amely jelenértéken 9 793 809 933 forintnak (39,29 millió EUR) felel meg. A (23) bekezdésben jelzett elszámolható költségek alapján ez 22,44 %-os nettó támogatástartalmú (11) támogatási intenzitásnak felel meg.

(27)

A támogatást a következő két támogatási eszköz formájában nyújtják. Egyrészt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium folyóáron összesen 3 592 000 000 forint (14,41 millió EUR) összegű támogatást nyújt 2005 és 2007 között elosztva. Másodszor, a Pénzügyminisztérium folyóáron 11 999 223 750 forint (48,14 millió EUR) összegűre becsült társasági adókedvezményt (12) nyújt 2007 és 2016 között elosztva. A támogatás összege jelenértéken 3 118 450 763 forintnak (12,51 millió EUR), az adókedvezmény összege jelenértéken 6 675 359 170 forintnak (26,78 millió EUR) felel meg.

(28)

A magyar hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy jelenértéken 7 411 828 735 forint (29,73 millió EUR) összegű (folyóáron 11 745 422 640 forint vagy 47,12 millió EUR összegű) támogatást már az IBIDEN HU rendelkezésére bocsátottak a létező regionális támogatási programok (13) alapján, az MSF 2002 (24) bekezdésében rögzített egyedi bejelentési határérték mértékéig. A beruházás első szakaszához a Pénzügyminisztérium 2005. február 25-én támogatást nyújtott jelenértéken 4 832 595 058 forint (19,39 millió EUR) összegben (folyóáron 8 773 422 640 forint vagy 35,20 millió EUR), míg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005. március 3-án támogatást nyújtott jelenértéken 1 875 354 000 forint (7,52 millió EUR) összegben (folyóáron 2 142 000 000 forint vagy 8,60 millió EUR). A beruházás második szakaszához a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006. december 22-én jelenértéken 703 879 677 forint (2,82 millió EUR) összegű (folyóáron 830 000 000 forint vagy 3,33 millió EUR összegű) támogatást nyújtott.

(29)

Ennélfogva a magyar hatóságok szerint a bejelentés tárgyát képező támogatás összege a támogatás teljes összege és a már megítélt támogatás összege közötti különbség, azaz jelenértéken 2 381 981 198 forint (9,56 millió EUR) (ez folyóáron 3 845 801 110 forint vagy 15,43 millió EUR összegnek felel meg).

(30)

A támogatás fennmaradó, a beruházás második szakaszához nyújtandó részét tekintve a magyar hatóságok az Európai Bizottság határozatának meghozataláig felfüggesztették a döntéshozatali folyamatot. Így a bejelentett támogatás engedélyezésének feltétele a Bizottság jóváhagyása.

(31)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy a projektre nyújtott támogatás nem kumulálható az azonos elszámolható költségekre más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi forrásból kapott támogatással.

(32)

A magyar hatóságok megerősítik, hogy a beruházási projekt első szakaszára vonatkozó támogatás iránti kérelmet 2003. december 5-én nyújtották be a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz és 2004. szeptember 16-án a Pénzügyminisztériumhoz. A beruházási projekt második szakaszára vonatkozóan a támogatás iránti kérelmeket 2005. március 28-án, illetve 2005. május 31-én nyújtották be. Ennek alapján az egyes támogatás iránti kérelmeket a projekt első szakaszával kapcsolatos munkálatok 2004. október 6-án történt megkezdését, illetve a projekt második szakaszával kapcsolatos munkálatok 2005. június 20-án történt megkezdését megelőzően nyújtották be.

(33)

A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak, hogy benyújtják a Bizottsághoz:

(34)

A bejelentett projekt „dízelmotorok részecskeszűrőjéhez használt kerámiatest” gyártására vonatkozik, amelyeket dízelüzemű személygépkocsikba és könnyű tehergépkocsikba építenek be. Az IBIDEN HU által gyártott kerámiarész közbenső termék (harmadik szint), ezt azután piaci feltételek mellett független vállalkozások részére értékesítik, amelyek a testet nemesfémbevonattal látják el, így a termékből bevonattal ellátott részecskeszűrő lesz (második szint). A bevonattal ellátott részecskeszűrőket ezt követően kipufogó-gyűjtőcső gyártók részére értékesítik (első szint), amelyek a gépkocsi-összeszerelő üzemek közvetlen szállítói.

(35)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kitért arra, hogy a magyar hatóságok az érintett piac tág meghatározását javasolják, amely magában foglalja a dízelüzemű gépjárművek kipufogógáz-tisztító rendszerének mindkét kulcsfontosságú alkatrészét: az dízel-oxidációs katalizátort (a továbbiakban: katalizátor), amely a gázokat (szén-oxidokat és szénhidrogéneket) és bizonyos fokig a részecskék oldható szerves frakcióját kezeli, valamint a dízel részecskeszűrőt (a továbbiakban: részecskeszűrő) (14), amely a szilárd részecskék oldhatatlan összetevőit, azaz a kormot kezeli hatékonyan. Azzal érvelnek, hogy ezek a berendezések nagyon hasonlóak egymáshoz, mivel mindkettő a kibocsátás károsanyag-tartalmának csökkentését szolgálja, és ezért ugyanabba az érintett piacba tartoznak. Érvelésük szerint a két alkatrész előállítási folyamata és gyártási technológiája is nagyon hasonló.

(36)

A szóban forgó ügyben a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság megjegyezte, hogy kétségei vannak azt illetően, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja, illetve az MSF 2002 értelmében. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a magyar hatóságok érintett piacra vonatkozó megközelítését nem támasztotta alá a magyar hatóságok által benyújtott két független piacelemzés (a Frost & Sullivan Ltd [a továbbiakban: F&S] (15) és az AVL List GMBH [a továbbiakban: AVL] elemzése (16)) sem.

(37)

A Bizottság kétségét fejezte ki a tekintetben, hogy a katalizátor és a részecskeszűrő azonos érintett termékpiacba, az utókezelést szolgáló termékek piacába tartozik, és helyettesítheti egymást. A hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor a Bizottság abból indult ki, hogy az érintett termékpiac szűkebb körű, és csak a dízelüzemű gépjárművek kipufogógáz-kezelési rendszerébe beépítendő részecskeszűrőtestre terjed ki.

(38)

Először is a Bizottság kifejtette, hogy a részecskeszűrő fő funkciója a szervetlen és oldhatatlan szilárd részecskék (azaz a korom) kezelése, míg a katalizátor célja a veszélyes gázok és a szilárd részecskékben található oldható szerves frakció tisztítása anélkül, hogy képes lenne a korom kiszűrésére. Bár valóban van bizonyos átfedés a két funkció között, amennyiben a bevonattal ellátott részecskeszűrő bizonyos mértékig az ártalmas gázokat is kezeli, ez azonban nem szünteti meg a külön katalizátor szükségességét a kipufogógáz-tisztító rendszerben. A vizsgálandó időszakban (2008-ig) a két alkatrész továbbra is egymás mellett létezik, és azokat továbbra is együtt kell majd beszerelni. A jövőbeni Euro 5 és 6 technológiákhoz továbbra is a katalizátort fogják alkalmazni a szén-oxidok, a szénhidrogének és az oldható szerves frakció oxidálásához. Következésképpen a Bizottság megjegyezte, hogy úgy tűnik, a keresleti oldalon nem áll fenn helyettesíthetőség, mivel két külön, egymást kiegészítő berendezésről van szó.

(39)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában szintén megjegyezte, hogy a tanulmányok egyike szerint az Eberspächer cég nemrégiben mutatott be egy olyan, valódi többfunkciós terméket, amely a katalizátor és a részecskeszűrő funkcióit azonos kerámiavázon egyesíti, és amelyet Volkswagen Passatban használtak fel. A Bizottság azonban kétségesnek ítélte, hogy az IBIDEN HU terméke alkalmas-e arra, hogy teljes mértékben megfeleljen e többszörös funkciónak.

(40)

Másodszor a Bizottság szintén megjegyezte, hogy a kínálati oldalon is kétséges a helyettesíthetőség. Nem nyújtottak be olyan konkrét bizonyítékokat, amelyek azt igazolták volna, hogy léteznek olyan katalizátortest-gyártók, amelyek ugyanazon berendezéssel, további jelentős beruházási költségek nélkül képesek részecskeszűrőtest előállítására, vagy fordítva. A helyettesíthetőség továbbá azért is kétséges, mivel a részecskeszűrő ára körülbelül négyszerese a katalizátor árának.

(41)

Végezetül a Bizottság kifejtette, hogy bár úgy tűnik, hogy a támogatás megfelel a nemzeti regionális támogatásokról szóló 1998. évi iránymutatásban (17) megfogalmazott feltételeknek, a Bizottságnak azonban kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kedvezményezett piaci részesedése alacsonyabb-e az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontjában előírt 25 %-nál. A magyar hatóságok által benyújtott piacelemzésekből az derül ki, hogy az IBIDEN piaci részesedése az európai részecskeszűrő piacon mennyiségi szempontból a beruházás előtt és után egyaránt jelentős mértékben meghaladja a 25 %-os határt. Így, ha a részecskeszűrőket tekintjük érintett piacnak, az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül. A részecskeszűrők és katalizátorok egyesített piacán azonban, amelyet a magyar hatóságok az érintett piacnak tekintenek, az IBIDEN piaci részesedése mennyiségi szempontból mind a beruházás előtt, mind az után 25 % alatt maradna.

(42)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzététele nyomán a Bizottság a következő érdekelt felektől kapott észrevételeket:

(43)

A felsorolt érdekelt felek által benyújtott érvek a következőképpen foglalhatók össze.

(44)

A támogatás kedvezményezettje, az IBIDEN HU és az Aerosol & Particle Technology Laboratory a tág piaci meghatározás mellett foglal állást, amely a dízelüzemű gépjárművek kipufogógáz-tisztító rendszerének valamennyi összetevőjére (főleg a katalizátorra és a részecskeszűrőre) kiterjed. Megállapításuk szerint ezek a berendezések nagyon hasonlóak egymáshoz, mivel mindkettő a kibocsátás károsanyag-tartalmának csökkentését szolgálja, és ezért ugyanahhoz az érintett termékpiacba tartoznak.

(45)

Véleményük szerint a katalizátort és a részecskeszűrőt részecske-eltávolító berendezésnek kell tekinteni, bár az IBIDEN HU elismeri, hogy az előbbi nem kezeli hatékonyan a szilárd részecskék oldhatatlan összetevőit, azaz a kormot. Az érdekelt felek azzal érvelnek, hogy az IBIDEN HU terméke a fő funkciót képező koromszűrésen kívül képes szénhidrogének és szén-oxidok szűrésére is, ezért a katalizátorral azonos piacba tartozik. A gépjárműgyártók dönthetik el, hogy a kipufogógáz-tisztító részt a gáznemű káros anyagok és a szilárd részecskék ártalmatlanítására szolgáló önálló alkatrészekből állítják össze, vagy a többfunkciós alkatrészt használják.

(46)

Az IBIDEN HU beadványában azonban elismeri, hogy az általa gyártott részecskeszűrőnek a gázok (szénhidrogének és szén-oxidok) hatékonyabb tisztítását segítő kiegészítő funkciója ellenére a kibocsátásra vonatkozó rendelkezések betartásához szükség van a részecskeszűrő és a katalizátor együttes alkalmazására. A kiváló minőségű, magas technológiát képviselő részecskeszűrő csökkentheti a gépjárműgyártók által a járműbe építendő katalizátor méretét és fejlettségét, azaz a részecskeszűrő jelentős hatást gyakorolt a katalizátorra és fordítva, vagyis ha az egyik eszköz fejlettebbé válik, akkor a másik alkalmazkodik a változáshoz.

(47)

Az IBIDEN HU és az Aerosol & Particle Technology Laboratory egyaránt utal a katalizátor és a részecskeszűrő technológiai fejlesztésében megmutatkozó azon tendenciára, amely a szűrők olyan, új generációjának kifejlesztéséhez vezet, amely egyetlen termékben testesíti meg az előnyöket, jellemzőket és a korábbi technológiákat, ezáltal azonos monolitvázon egyesítve a katalizátort és a részecskeszűrőt (pl. a Volkswagen a Passat típusnál már alkalmazza az utókezelést szolgáló termékek negyedik generációját, amely katalizátor nélküli részecskeszűrőt használ). Az IBIDEN HU jelezte, hogy jelenleg „harmadik generációs” (19) részecskeszűrőt gyárt, és folyamatosan fejleszti termékét annak érdekében, hogy azt olyan „negyedik generációs” részecskeszűrővé lehessen átalakítani, amely képes teljesen ellátni a katalizátor funkcióit is.

(48)

Az IBIDEN HU arra is utalt, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozattal ellentétben az általa gyártott termék nem kerül négyszer annyiba, mint a katalizátor. Az IBIDEN HU félkész terméket állít elő, ezért a végtermék (a bevonattal ellátott részecskeszűrő) sokkal drágább, mint a IBIDEN HU félkész terméke. A rendelkezésre álló ipari tapasztalat azt mutatja, hogy az alapanyag bevonattal való ellátása, tokozása és a háló felszerelése után az eszköz piaci ára 2,5-szer haladja meg az IBIDEN csoport termékeként készülő kerámiatestét: 2007-ben például a részecskeszűrő piaci ára 453 EUR volt, a kerámiatest (félkész termék) pedig csak […] EUR-ba került, míg a katalizátor piaci ára 102 EUR-t tett ki (20).

(49)

Ezenfelül a kínálati helyettesíthetőség vonatkozásában az IBIDEN HU szerint a katalizátor és a részecskeszűrő gyártási technológiája nagyon hasonló: a fő különbség a katalizátor gyártásához képest, hogy a részecskeszűrő esetében a gyártási folyamat tömítési művelettel egészül ki, a darabolás pedig hamarabb történik.

(50)

Az IBIDEN HU azt állítja továbbá, hogy több tanulmány (köztük a Johnson Matthey Japan dokumentuma) szerint vannak olyan gyártók, amelyek mindkét terméket gyártják, így a katalizátor-előállítók és a részecskeszűrő-gyártók közötti különbség elmosódik.

(51)

A négy érdekelt fél közül kettő – a Saint-Gobain és a személyazonosságának bizalmas kezelését kérő érdekelt fél – osztotta a Bizottság által a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezett kétségeket. Azon a véleményen vannak, hogy a katalizátor és a részecskeszűrő nem tekinthető helyettesítő terméknek, és ennélfogva nem tartoznak azonos termékpiacba. Érvelésük szerint a szóban forgó esetben pusztán a részecskeszűrők piaca az érintett termékpiac, amelynek okai a következők.

(52)

Az érdekelt felek rámutatnak, hogy a katalizátor- és a részecskeszűrőtest fő jellemzői eltérnek egymástól: a katalizátortestet rendszerint 400 °C-os hőmérsékletnek ellenálló, nem porózus kordieritből vagy rozsdamentes fémfóliából készítik. A részecskeszűrőtest alapanyaga általában 1 000 °C-nak ellenálló, porózus szilikon-karbid (a magas hőmérsékletnek való ellenállásra azért van szükség, hogy el tudják égetni a kormot, és így megelőzzék a bevonattal ellátott szűrő eldugulását). A rendkívül eltérő hőtani jellemzők miatt tehát a vásárlók az egyik termék relatív árnövekedése esetén nem válthatnak a részecskeszűrő- és a katalizátortest között.

(53)

A Saint-Gobain szerint, mivel a részecskeszűrőtesthez felhasznált anyagok magasabb teljesítményűek, a két termék árában is megmutatkozik a különbség: a részecskeszűrőtest (a katalizáló bevonat és a tokozás költségei nélkül) átlagköltsége 120 EUR, míg a katalizátortest átlagköltsége (szintén a katalizáló bevonat és a tokozás költségei nélkül) 12–20 EUR. A Saint-Gobain azt állítja, hogy ebből következően műszaki okokból a részecskeszűrő-gyártók egyértelműen nem térhetnek át a katalizátortest használatára (amit egyébként az árkülönbséget tekintve megtennének), a katalizátorgyártók pedig nem helyettesítik a katalizátortestet részecskeszűrőtesttel, mivel ez jelentősen megdrágítaná a terméket anélkül, hogy a katalizátortestéhez hasonlóoxidációs funkciót eredményezne.

(54)

A Saint-Gobain és a személyazonosságának bizalmas kezelését kérő fél hangsúlyozza a katalizátor és a részecskeszűrő alkalmazásában fennálló különbségeket is (21): a katalizátor elsődleges célja, hogy kémiai reakció útján oxidáljon bizonyos gázokat, míg a részecskeszűrő elsődleges funkciója az, hogy mechanikai eljárás révén kiszűrje a kormot. Bár bizonyos körülmények között a részecskeszűrő – járulékos hatásként – elvégzi a katalizátor bizonyos funkcióit is, a teljes oxidációs hatás csak mindkét eszköz beszerelésével érhető el. Még az IBIDEN HU által gyártott kerámiatestre épülő, bevonattal ellátott részecskeszűrő sem képes a katalizátor valamennyi funkciójának ellátására, mivel az előbbi arra szolgál, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítson a korom elégetéséhez, azonban nem rendelkezik a katalizátor összes funkcióját ellátó, ugyanazon tisztító hatással. Az érdekelt felek kijelentik, hogy sok gépjármű- és autóalkatrész-gyártó azzal számol, hogy a katalizátor és a részecskeszűrő továbbra is különálló alkatrész marad, amelyeket együtt szerelnek be a kipufogóvezetékbe.

(55)

A Saint-Gobain és a személyazonosságának bizalmas kezelését kérő fél kijelenti továbbá, hogy a katalizátor- és a részecskeszűrőtest gyártási folyamata rendkívül különböző: a katalizátortest alapjaként használt nem porózus kordieritet 400 °C-os hőmérsékletű levegőben zsugorítják. Ezzel szemben a részecskeszűrőtesthez használt anyagot, a szilikon-karbidot (ebből készül az IBIDEN HU anyagteste is) rendkívül magas hőmérsékleten (2 000 °C felett), oxigénmentes környezetben kell készíteni. Már maga a hőmérsékletkülönbség is olyan jelentős körülmény, amely lehetetlenné teszi az egyik legfontosabb és legdrágább gyártási elem mindkét termék előállításában történő használatát.

(56)

Ezenkívül a katalizátortest mindig olyan, egy darabból álló, méhsejtszerű henger, amelynek a csatornái lezáratlanok. A részecskeszűrőtestet általában többféle szűrőelem összeragasztásával képzik, a csatornákat pedig lezárják. A részecskeszűrő-test előállításához nem oxidtípusú kerámiákhoz használt nagy hőmérsékletű zsugorítókemence, ragasztó és tömítő felszerelés szükséges, amelyek nem kellenek a katalizátortest gyártásához. Ezért az érdekelt felek úgy vélik, hogy lehetetlen részecskeszűrőt előállítani a katalizátor gyártósorán, és ennek fordítottja sem lehetséges.

(57)

A magyar hatóságok az érintett termékpiac, az ár, valamint a keresleti és kínálati oldali sajátosságok tekintetében az Aerosol & Particle Technology Laboratory és az IBIDEN Hungary Gyártó Kft. által kifejtett véleményt támogatják.

(58)

A magyar hatóságok szerint a modern dízelüzemű gépjárművek kibocsátásának szabályozása a különböző funkciók rendszerszintű integrálására épül. A dízelüzemű járművek kibocsátásszabályozási rendszerében található alegységek (pl. a katalizátor és a részecskeszűrő) szoros interdependenciája többszereplős ellátási láncok kialakulásához vezetett, amelyekben összekapcsolódnak az alaptest-, a bevonat- és a kipufogórendszer-gyártó vállalkozások, így az egyes résztvevők teljesítményének jellemzői az ellátási lánc valamennyi szereplője számára kihívást jelentenek. Ebből kifolyólag a dízelmotorok kibocsátásszabályozási rendszerét vagy a dízelmotor utókezelési rendszert kell érintett terméknek tekinteni.

(59)

Érvelésük szerint az IBIDEN HU terméke a kipufogócső-rendszerbe illesztett, többfunkciós alkatrész. E termék és a katalizátor együttesen az utókezelést végző eszközök harmadik generációját alkotja. A szóban forgó termék továbbá félkész terméknek minősül, mivel csak a következő szinten látják el bevonattal. A bevonat nélküli termék nem teljesen működőképes, ezért a harmadik generációs részecskeszűrőket tekintve nem minősíthető készterméknek. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a végtermék sokkal drágább, mint az IBIDEN HU által kínált félkész termék: jelenleg a végtermék piaci ára két és félszer nagyobb, mint az IBIDEN HU által előállított szűrő piaci ára.

(60)

A magyar hatóságok továbbá rámutatnak, hogy a gyakorlatban a legtöbb dízelmotoros gépjárművet felszerelik részecskeszűrővel, és a katalizátort igénylő gyártóknak részecskeszűrőre is szükségük van. A kereslet közös piacot teremt e termékek számára, mivel ugyanazok a gyártók ugyanazon módszerek, infrastruktúra és erőfeszítések igénybevételével szerzik be azokat. A kínálati oldalt illetően a katalizátor- és a részecskeszűrő-gyártók általában ugyanazokat az előállítási folyamatokat, gyártási technológiát és anyagokat használják fel. Az anyagok tekintetében a katalizátor és a részecskeszűrő gyártásához egyaránt kordieritet használnak. A gyártási folyamat részei ugyanazok: az anyag előkészítése, keverése, hőkezelés, formázás, szárítás, készredolgozás és edzés. A két termék gyártási folyamatában fennálló különbség csak annyi, hogy létezik egy újabb szakasz (tömítés), és időbeli eltolódás áll fenn egy másik szakasz (darabolás) tekintetében. Ebből következően ugyanazok a gyártók vesznek részt az ellátásban, a katalizátor és a részecskeszűrő pedig versenyez egymással a kipufogógáz-utókezelő rendszerek piacán.

(61)

A magyar hatóságok hangsúlyozzák, hogy az IBIDEN HU jelentős beruházás nélkül, ugyanazzal a felszereléssel ugyanolyan mértékben képes részecskeszűrőtest előállítására, mint bármely más, azonos gyártási technológiát alkalmazó gyártó. Mivel a részecskeszűrő a katalizátor fejlettebb formája, a módosítás költségei nem egy újabb termékvonalba történő induló beruházást jelentenek, hanem a termelőeszközök lényeges fejlesztését.

(62)

A magyar hatóságok ezenfelül utalnak a katalizátor és a részecskeszűrő technológiai fejlesztésében megmutatkozó egyértelmű tendenciára, amely a szűrők olyan, új generációjának kifejlesztéséhez vezet, amely egy termékben testesíti meg az előnyöket, a jellemzőket és a korábbi technológiákat, egyesítve ezáltal a katalizátort a részecskeszűrővel. Az érintett piac és a piaci részesedés meghatározásakor a katalizátort szintén figyelembe kell venni, mivel az a részecskeszűrővel egyesített utókezelő eszközt jelent, és a kettő együtt biztosítja az előírásoknak való megfelelést.

(63)

A fentiek fényében a magyar hatóságok úgy vélik, hogy az érintett piac egyetlen elfogadható meghatározása a dízelüzemű gépjárművek utókezelést végző eszközeinek piaca, amelynek mind a részecskeszűrő, mind a katalizátor részét képezi. Az AVL független piackutató cég által készített tanulmány alapján az IBIDEN piaci részesedése a dízelüzemű gépjárművek utókezelést végző eszközeinek piacán mind a beruházás megvalósítása előtt, mind az után 25 % alatt marad, ennélfogva teljesíti az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételt. Ebből kifolyólag a magyar hatóságok úgy ítélik meg, hogy a Bizottságnak a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást lezárva megengedő határozatot kell hoznia.

(64)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar hatóságok által a létező regionális támogatási programok (HU 1/2003 „Beruházásösztönzési célelőirányzat” és N 504/2004 „Fejlesztési adókedvezmény”) alapján közvetlen támogatás és adókedvezmény formájában az IBIDEN Hungary Gyártó Kft.-nek nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A magyar hatóságok nem vitatták ezt a következtetést.

(65)

Az intézkedés 2006-ban történt bejelentésével a magyar hatóságok eleget tettek az MSF 2002 (24) bekezdésében rögzített egyedi bejelentési követelménynek.

(66)

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (22) (63) bekezdésével és 58. lábjegyzetével összhangban a Bizottság az 1998. évi nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (a továbbiakban: RTI) és az MSF 2002 rendelkezései alapján értékelte a támogatási intézkedést.

(67)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság jelezte, hogy a támogatást a létező regionális támogatási programok (23) rendelkezéseinek megfelelően nyújtották, továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az RTI-ben meghatározott általános megfelelőségi követelményeket (regionális támogatásra jogosult régióban történő induló beruházás, elszámolható költségek, saját hozzájárulás, ösztönző hatás, a beruházás fenntartása, támogatások halmozása) tiszteletben tartották.

(68)

Az MSF 2002 (49) bekezdése előírja, hogy a beruházási projektek nem oszthatók fel mesterségesen alprojektekre a keretszabály rendelkezéseinek megkerülése céljából. Az „egyetlen beruházási projekt” magában foglalja az adott termelőhelyen hároméves időszakon belül eszközölt valamennyi állóeszköz-beruházást (24). A termelőhely olyan állóeszközök gazdaságilag oszthatatlan csoportjából áll, amelyek pontosan meghatározott műszaki funkciót látnak el, fizikai vagy funkcionális összeköttetésben állnak, és világosan beazonosított célokkal – például meghatározott termékek előállítása – rendelkeznek.

(69)

Mivel az IBIDEN HU a múltban már részesült regionális támogatásban a beruházási projekt azonos helyszínen kivitelezett első szakaszára vonatkozóan, és mivel a bejelentés a beruházási projekt második szakaszára vonatkozik, szükséges annak megállapítása, hogy a két szakasz egyetlen beruházási projekt részét képezi-e.

(70)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a két beruházási szakasz azonos termelőhelyre (Dunavarsány Ipari Park, közép-magyarországi régió), azonos társaságra (IBIDEN HU), azonos termékre (dízelmotorok részecskeszűrőjéhez használt kerámiatest) vonatkozik, és az egyes projektek munkálatainak megkezdésére hároméves időszakon belül került sor (az első szakasz 2004-ben, a második szakasz 2005-ben kezdődött). Következésképpen a Bizottság megítélése szerint a „termelőhely” MSF 2002 (49) bekezdésében foglalt meghatározásában rögzített feltételek teljesülnek, és a beruházás két szakasza ugyanazon egyetlen beruházási projekt részét képezi.

(71)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a magyar hatóságok egyetértenek azzal, hogy az IBIDEN HU által a Dunavarsány Ipari Parkban eszközölt beruházás két szakaszát egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni.

(72)

Mivel a beruházás első és második szakaszát úgy kell tekinteni, hogy azok egyetlen beruházási projektet alkotnak, mindkettőt figyelembe kell venni a projekt maximális támogatási intenzitásának kiszámításánál.

(73)

Mivel az elszámolható költségek tervezett összege jelenértéken 41 953 072 670 forintot (168,30 millió EUR) tesz ki, és az fő szabályként alkalmazandó regionális támogatási felső határ 40 % (nettó támogatástartalom), a nettó támogatástartalomban kifejezett, módosított maximális támogatási intenzitás az MSF 2002 (21) és (22) bekezdésében rögzített csökkentési mechanizmus alkalmazása után 23,34 %.

(74)

Mivel a projekt támogatási intenzitása 22,44 % nettó támogatástartalom, és így a csökkentési mechanizmus alapján megengedett maximális támogatási intenzitás (azaz 23,34 % nettó támogatástartalom) alatt marad, a teljes támogatási csomag tervezett támogatási intenzitása összhangban van a módosított regionális támogatási felső határral.

(75)

Mivel a támogatás teljes összege, amely jelenértéken 9 793 809 933 forintot (39,29 millió EUR-t) tesz ki, meghaladja a 30 millió EUR összegű egyedi bejelentési határértéket, vizsgálni kell a bejelentett támogatás összeegyeztethetőségét az MSF 2002 (24) bekezdésének a) és b) pontjával.

(76)

A Bizottság azon határozata, amellyel az MSF 2002 (24) bekezdése szerinti nagyberuházási projektek számára regionális támogatás nyújtását engedélyezi, a kedvezményezettnek a beruházás előtti és utáni piaci részesedésétől és a beruházás által teremtett kapacitástól függ. Az MSF 2002 (24) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt vizsgálatok elvégzése érdekében a Bizottságnak először azonosítania kell a beruházással érintett termék(ek)et, és meg kell határoznia az érintett termék- és földrajzi piacot.

(77)

Az MSF 2002 (52) bekezdése értelmében az „érintett termék” a beruházási projekt által tervezett termék és adott esetben az azt helyettesítő termékek, amelyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és felhasználhatósága alapján), vagy az előállító (a gyártóberendezések rugalmassága miatt) annak tekint. Amennyiben a projekt köztes termékre vonatkozik, és a termelés jelentős része nem kerül piaci értékesítésre, az érintett termék magában foglalhatja a másodlagos termékeket is.

(78)

A bejelentett projekt „dízelmotorok részecskeszűrőjéhez használt kerámiatest” gyártására vonatkozik. A részecskeszűrő gépjárműalkatrész, amelyet a dízelüzemű gépjárművek kipufogógáz-tisztító rendszerébe építenek be, és amely a motor égése által generált kipufogógáz tisztítására szolgál (25).

(79)

Az IBIDEN HU által gyártott kerámia-alkatrész köztes termék. A terméket a gyárban történő előállítás (harmadik szint) után az IBIDEN Deutschland GmbH-n (26) keresztül piaci feltételek mellett értékesítik független cégek részére (a főbb vásárlók az […], az […] és a […]), amelyek az anyagtestet nemesfémbevonattal látják el, így a részecskeszűrőből bevonattal ellátott részecskeszűrő lesz (második szint). A bevonattal ellátott részecskeszűrőket ezt követően kipufogó-gyűjtőcső gyártók részére értékesítik (első szint), amelyek a gépkocsi-összeszerelő üzemek közvetlen szállítói. A kerámiatest végső felhasználói a dízelüzemű gépjárművek és könnyű tehergépkocsik.

(80)

A beruházási projekt nem eredményez más, a piacon értékesítendő vagy az IBIDEN csoport más üzeme által felhasználandó terméket. A magyar hatóságok megerősítették, hogy a támogatott üzemben a bejelentésben szereplő és vizsgált termékeken kívül más termékek gyártására a projekt befejezésétől/a teljes kapacitású gyártástól számított öt évig nem kerül sor.

(81)

A fentiek alapján a Bizottság a dízelüzemű személygépkocsikba és könnyű tehergépkocsikba beépített részecskeszűrőhöz használt kerámiatestet tekinti a beruházási projekttel érintett terméknek.

(82)

Az érintett termékpiac meghatározása annak vizsgálatát igényli, hogy milyen egyéb termékek tekinthetők az MSF 2002 (52) bekezdése szerinti, a beruházási projekt által tervezett terméket helyettesítő terméknek. Ebből a szempontból, valamint az érdekelt felek és a magyar hatóságok észrevételeit figyelembe véve a Bizottság megvizsgálta, hogy mely termékeket lehet a részecskeszűrőt helyettesítő terméknek tekinteni. Az elemzés összefoglalása az alábbiakban olvasható.

(83)

A kibocsátáscsökkentés összetett terület, amelyet a technológiák, az üzemanyag-fogyasztás, a vezetési teljesítmény, a tartósság és költségek közötti számos interakció jellemez. A kibocsátáscsökkentésre irányuló intézkedések két főbb csoportra oszthatók:

(84)

A dízelmotorok kipufogógázai veszélyes anyagokat tartalmaznak: jelentős mennyiségű szilárd részecskét (úgymint kormot és oldható szerves frakciót (27)) és veszélyes gázokat (úgymint szénhidrogéneket, szén-oxidokat, nitrogén-oxidokat). Ezeket az anyagokat a gépjárművekbe szerelt kipufogógáz-tisztító rendszer kezeli.

(85)

Ennek megfelelően találhatók a rendszerben egyes alkatrészek, amelyek a veszélyes anyagok tisztítására szolgálnak. Általában véve ezek lehetnek: (1) a gáz-komponenseket tisztító, illetve (2) a szilárd részecskéket (beleértve a kormot) tisztító berendezések. Dízelüzemű személygépkocsikban és könnyű tehergépkocsikban az alábbi két, a jelen ügyben releváns, kibocsátás-utókezelésre szolgáló berendezést alkalmazzák:

(86)

A részecskeszűrők sorozatgyártásban először 2000-ben jelentek meg a Peugeot 607 dízelüzemű gépkocsiban, és azóta egyre inkább elterjedtek, hatalmas növekedést mutatva az elmúlt 3–4 évben. E növekedés részben a részecskeszűrővel felszerelt dízelüzemű gépjárművek után számos országban kínált adókedvezménynek, részben a környezettudatosabb fogyasztói megközelítésnek, valamint a kibocsátási normák – különösen a részecske-kibocsátási határértékek – szigorodására vonatkozó várakozásnak köszönhető (az EGT-ben a kibocsátás csökkentését az Euro kibocsátási normák szabályozzák). A várakozások szerint az Euro 5 (28) 2009-es hatálybalépését megelőzően a dízelüzemű gépjárművek egyre nagyobb részét szerelik fel részecskeszűrővel. E tendencia az elkövetkező években tovább bővülő piacot biztosít a részecskeszűrő számára.

(87)

A szűrő anyaga (például kerámia, kordierit vagy fém) és a szűrőregenerációs módszer alapján különböző részecskeszűrő-típusok különböztethetők meg. A regeneráció a felhalmozódott részecskék eltávolítása (elégetése) érdekében szükséges. A gyakorlatban ezt vagy az üzemanyaghoz kevert adalékanyag segítségével érik el, amely csökkenti az oxidációs hőmérsékletet (ezt hívják bevonat nélküli részecskeszűrőnek üzemanyagban oldott katalizátorral), vagy a test falát borító olyan nemesfémbevonat alkalmazásával, amely segíti az elégetési folyamatot (ez utóbbit hívják bevonattal ellátott részecskeszűrőnek vagy impregnált katalizált részecskeszűrőnek).

(88)

A nemesfémbevonatnak köszönhetően a bevonattal ellátott részecskeszűrő – korlátozott mértékben – kémiai oxidációs folyamat révén kezeli a szénhidrogéneket és szén-oxidokat is. Az IBIDEN HU terméke ebbe a kategóriába tartozik. A termék olyan kerámiatest, amelyet másodlagos szinten bevonattal látnak el, majd elsődleges szinten beépítik a kipufogógáz-tisztító rendszerbe.

(89)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság több pontban (az összefoglalást lásd fentebb) kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a katalizátor és a részecskeszűrő helyettesítő termékeknek tekinthetők-e, amelyek ugyanazon érintett termékpiacba tartoznak.

(90)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kedvezményezett IBIDEN HU, az érdekelt Aerosol & Particle Technology Laboratory és a magyar hatóságok által felhozott érvek nem oszlatják el a Bizottság kezdeti kétségeit, amelyeket megerősítettek a Saint-Gobain és a személyazonosságának bizalmas kezelését kérő érdekelt fél által tett észrevételek. A Bizottság közelebbről a következőket jegyzi meg.

(91)

A részecskeszűrő- és a katalizátortest nem tartozik ugyanazon érintett termékpiacba, mivel olyan eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek következtében a két termék sem keresleti, sem kínálati oldalon nem helyettesíthető egymással.

(92)

Keresleti szemszögből nézve a Bizottság megjegyzi, hogy a termékjellemzők, a rendeltetés, valamint a két termék alaptestének ára terén jelentős különbségek mutatkoznak.

(93)

Továbbá, a kínálati oldalt tekintve, különbségek mutatkoznak a katalizátor- és a részecskeszűrőtest gyártási folyamatában. Mivel a részecskeszűrőtestnek rendkívüli hőellenálló képességgel kell rendelkeznie, az ahhoz használt anyagot (többnyire szilikon-karbidot) nagyon magas hőmérsékleten és oxigénmentes környezetben állítják elő. A katalizátortest gyártásához túlnyomó részben használt kordieritet viszont levegőn, és lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten zsugorítják. A katalizátortest egy darabból álló, méhsejtszerű henger, a részecskeszűrőtestet viszont szűrőelemek összeragasztásával készítik, csatornáit pedig – a katalizátorral ellentétben – lezárják. Ebből következően a részecskeszűrőtest gyártásához nem oxidtípusú kerámiákhoz használt nagy hőmérsékletű zsugorítókemencére, ragasztórendszerre és tömítőgépre van szükség, amely berendezések nem szükségesek a katalizátortest előállításához. Ennélfogva úgy tűnik, hogy jelentős többletköltség nélkül nem lehetséges ugyanazon a gyártósoron részecskeszűrő- és katalizátortestet előállítani.

(94)

Ami az IBIDEN HU és a magyar hatóságok azon érvét illeti, hogy bizonyos gyártók mindkét terméket előállítják, ezért a katalizátor- és a részecskeszűrő-gyártók közötti különbség elmosódik, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem releváns, hogy ugyanaz a gyártó elő tudja-e állítani mindkét terméket vagy nem. Az a lényeges, hogy ugyanazt a felszerelést jelentős többletköltség nélkül használhatják-e mindkét alaptest gyártására. Ezt nem támasztották alá sem az érdekelt felek, sem a magyar hatóságok. Azaz nem nyújtottak be olyan konkrét bizonyítékokat, amelyek azt igazolták volna, hogy léteznek olyan katalizátortest-gyártók, amelyek ugyanazon berendezéssel, további jelentős beruházási költségek nélkül állítanának elő részecskeszűrőtestet, és fordítva.

(95)

A fent említett érvekre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy annak ellenére, hogy a katalizátor és a részecskeszűrő a többi alkatrésszel (pl. Lean NOx Trap, amelynek célja, hogy a kipufogógáz nitrogénoxid tartalmát csökkentse) együtt a dízelüzemű személygépkocsik vagy könnyű tehergépkocsik utókezelést végző, illetve kibocsátásszabályozási rendszerének részét képezi, az a puszta tény, hogy a két termék egymás mellett létezik a kipufogócsőben, vagy hogy hatással vannak egymás fejlesztésére, még nem teszi őket helyettesíthetővé keresleti, illetve kínálati szempontból, mivel két különálló alkatrészről van szó eltérő jellemzőkkel, árral és rendeltetéssel. Ezenfelül a kínálati oldali helyettesíthetőség tekintetében különbség van a katalizátor- és a részecskeszűrőtest gyártási folyamatában, amely arra enged követeztetni, hogy kínálati oldalon a két termék nem helyettesíthető.

(96)

A fentiek alapján a Bizottság e határozatában úgy ítéli meg, hogy az érintett termékpiac csak a dízelüzemű személygépkocsik és könnyű tehergépkocsik kipufogógáz-kezelési rendszerébe beépítendő részecskeszűrőtestekre terjed ki.

(97)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érintett földrajzi piac az EGT piaca, mivel harmadik országokkal összehasonlítva különbségek vannak a kibocsátásra vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzemanyag-minőségre vonatkozó előírásokban, ezenkívül az autógyártás más fő piacain alacsonyabb a dízelüzemű gépjárművek aránya (30). Jelenleg az EGT-n kívüli piacokon nagyon alacsony a dízelüzemű könnyű tehergépkocsikhoz használt, utókezelést végző eszközök iránti kereslet. A dízelüzemű gépjárművek utókezelést végző eszközei fejlettebb – bizonyos harmadik országok kibocsátásra vonatkozó követelményeit teljesítő – formáinak kifejlesztésével az utókezelést végző eszközök földrajzi piaca várhatóan csak 2008-tól bővül.

(98)

Sem az érdekelt felek, sem a magyar hatóságok nem vitatták ezt a következtetést. A fentiek alapján a Bizottság e határozatában úgy ítéli meg, hogy a részecskeszűrők érintett földrajzi piaca EGT-szintű.

(99)

Az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontja értelmében az egyedi bejelentési kötelezettség alá eső beruházási projekt nem jogosult beruházási támogatásra, ha a kedvezményezett részesedése az érintett termék értékesítéséből a beruházást megelőzően vagy azt követően meghaladja a 25 %-ot.

(100)

Annak vizsgálata érdekében, hogy a projekt megfelel-e az MSF 2002 (24) bekezdése a) pontjában foglaltaknak, a vállalatcsoport szintjén elemezni kell a támogatás kedvezményezettjének beruházás előtti és beruházás utáni piaci részesedését. Mivel az IBIDEN HU beruházása 2004-ben kezdődött, és az évente 2,4 millió egységet kitevő, teljes gyártási kapacitás elérése 2007-re volt várható, a Bizottság 2003-ban és 2008-ban vizsgálta a piaci részesedést.

(101)

A magyar hatóságok megerősítették, hogy a kerámia részleg tekintetében az IBIDEN-nek nincsenek közös vállalkozásai vagy hosszú távú marketingmegállapodásai más társaságokkal.

(102)

A magyar hatóságok a Frost & Sullivan Ltd.-től és az AVL List GmbH-tól származó piaci adatokat nyújtottak be. Az IBIDEN csoport európai részecskeszűrő-piaci részesedését a projekt befejezése előtt és azután, mennyiségre vonatkoztatva, a III. táblázat mutatja.

III.   táblázat

Az IBIDEN csoportszintű piaci részesedése Európában

(103)

A magyar hatóságok által benyújtott tanulmányok azt igazolják, hogy az IBIDEN csoportszintű piaci részesedése az európai részecskeszűrő-piacon mennyiség szempontjából (32) mind a beruházás előtt, mind azután […]–[…] %-ot tesz ki, és így jelentős mértékben meghaladja a 25 %-os határt (33). Tehát az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontjában szereplő feltétel nem teljesül.

(104)

Az MSF 2002 (24) bekezdése kimondja, hogy az egyedi bejelentési kötelezettség alá eső projektek nem jogosultak beruházási támogatásra abban az esetben, ha a (24) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Bár – a fentiek alapján – az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, a Bizottság megvizsgálta azt is, hogy a beruházási projekt eleget tesz-e egy másik, az ugyanazon bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek. Az MSF 2002 (24) bekezdésének b) pontja alapján az egyedi bejelentési kötelezettség alá eső projekt nem jogosult beruházási támogatásra, ha a projekt által létrehozott kapacitás az érintett termék látszólagos fogyasztási adatainak felhasználásával mért piaca méretének több mint 5 %-a, kivéve ha a termék látszólagos fogyasztásának a legutóbbi 5 év során tapasztalt átlagos éves növekedése meghaladja az Európai Gazdasági Térség GDP-jének ugyanezen időszakban tapasztalt átlagos éves növekedését.

(105)

Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy – mint az a IV. táblázatban látható – a részecskeszűrők (teljes értékesítésként mért) európai látszólagos fogyasztásának a legutóbbi 5 év során tapasztalt átlagos éves növekedése jelentősen meghaladja az Európai Gazdasági Térség GDP-jének átlagos éves növekedését (34).

IV.   táblázat

A piac növekedésének vizsgálata

(106)

A Bizottság tehát megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyát képező támogatás eleget tesz az MSF 2002 (24) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételnek, azonban – a fentiekben ismertettek miatt – nem felel meg az ugyanazon bekezdés a) pontjában foglaltaknak.

(107)

A regionális támogatásra vonatkozó szabályoknak megfelelően jelenértéken 7 411 828 735 forint (29,73 millió EUR) összegű (folyóáron 11 745 422 640 forint vagy 47,12 millió EUR összegű) támogatást már megítéltek az IBIDEN HU részére a létező regionális támogatási programok (36) alapján, az MSF 2002 (24) bekezdésében rögzített egyedi bejelentési határérték mértékéig. A bejelentés tárgyát képező támogatás összege a támogatás teljes összege és a már megítélt támogatás összege közötti különbség, azaz jelenértéken 2 381 981 198 forint (9,56 millió EUR) (folyóáron ez 3 845 801 110 forintnak vagy 15,43 millió EUR-nak felel meg).

(108)

Az MSF 2002 (24) bekezdése kimondja, hogy az egyedi bejelentési kötelezettség alá eső projektek nem jogosultak beruházási támogatásra abban az esetben, ha a (24) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike nem teljesül. Amint az fentebb igazolást nyert, a vizsgált támogatás nem teljesíti az MSF 2002 (24) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, mivel az IBIDEN csoportszintű részesedése a részecskeszűrők európai piacán mind a beruházás előtt, mind az után jelentősen meghaladja a 25 %-os küszöbértéket.

(109)

Az IBIDEN jelentős piaci részesedése a vállalkozás vezető szerepére utal a részecskeszűrők piacán. A Frost & Sullivan Ltd tanulmánya (37) és az érdekelt felek észrevételei alapján az IBIDEN kitűnő pozícióval rendelkezik a részecskeszűrők európai piacán, mivel a világ két fő szűrőtest-gyártójának egyike (a másik fő gyártó az NGK). A Bizottság megállapítja, hogy az európai részecskeszűrő-piac az utóbbi években igen jelentős növekedést ért el, mivel az Euro kibocsátási határértékek teljesítése érdekében valamennyi gépjárműgyártó alkalmazza a technológiát. Tehát egy jól jövedelmező piacról van szó, amely biztosnak tűnő jövőbeli fejlődésnek néz elébe. A bejelentés tárgyát képező támogatás még inkább megerősítené az IBIDEN e piacon betöltött vezető szerepét, és megnehezítené az új belépők számára, hogy megszilárdítsák helyzetüket. Ennélfogva a bejelentés tárgyát képező támogatás jelentősen torzíthatja a piaci versenyt.

(110)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés tárgyát képező támogatás nem összeegyeztethető a közös piaccal. Mivel a jelenértéken 2 381 981 198 forint (9,56 millió EUR) (folyóáron 3 845 801 110 forint vagy 15,43 millió EUR) összegű támogatás nyújtására még nem került sor, nincs szükség visszatéríttetésre,