28.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 196/3

(1)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2006. november 11-én közzétett értesítésében (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Indiából származó dihidro-mircenol Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárást az alábbi – a közösségi dihidro-mircenol- gyártás jelentős részét, jelen esetben több mint 25 %-át képviselő – közösségi gyártók: a Destilaciones Bordas Chinchurreta S.A. és a Sensient Fragrances S.A. (a továbbiakban: a panaszosok) által 2006. szeptember 29-én benyújtott panaszt követően indították meg. Az említett termékek dömpingjére és az abból eredő súlyos károkra a panaszban felhozott bizonyítékokat a Bizottság az eljárás kezdeményezéséhez elegendőnek ítélte.

(3)

Az eljárás megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszosokat, más ismert közösségi gyártókat, India exportáló gyártóit, az ismert érintett felhasználókat és importőröket, valamint társulásaikat és India képviselőit. Az érdekelt feleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek. Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és igazolni tudta, hogy meghallgatását különleges okok indokolják, meghallgatási lehetőséget kapott.

(4)

Tekintettel az indiai exportáló gyártók és a Közösségbe importáló importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő a dömping meghatározására. Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, vajon szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen a minta kiválasztására, valamennyi indiai exportáló gyártót és közösségbeli importőrt felkérték, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésnek megfelelően nyújtson alapvető tájékoztatást a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszak során az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeiről. A felkérés ellenére az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül mindössze két indiai exportáló gyártó és az érintett áru két közösségbeli importőre jelentkezett és nyújtott tájékoztatást a mintavétel vonatkozásában. Ezért úgy döntöttek, hogy nincs szükség a mintavételre.

(5)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és valamennyi más olyan félnek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül ilyet igényeltek.

(6)

A kérdőívre két indiai exportáló gyártó, a hasonló termék négy közösségbeli gyártója, két – az exportáló gyártókhoz nem kapcsolódó – importőr és egy közösségbeli felhasználó adott választ.

(7)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok létesítményeiben:

(8)

A dömpinggel és a kárral kapcsolatos vizsgálat a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák tekintetében a Bizottság a 2003. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszak adatait elemezte (a továbbiakban: érintett időszak).

(9)

Az érintett termék az Indiából származó, legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol (a továbbiakban: érintett termék), amelyet rendszerint az ex 2905 22 90 KN-kód alá sorolnak be.

(10)

Az érintett termék színtelen vagy halványsárga, erőteljes, friss zöldcitromra, citrusvirágra emlékeztető és édeskés illatú, terpénes háttérillatú vagy anélküli, paraffinolajban és alkoholban oldódó, vízben nem oldódó folyadék. Az aciklikus terpén-alkoholok családjába tartozik. Kémiai neve 2,6-dimetilokt-7-en-2-ol (CAS-szám: 18479-58-8).

(11)

Az érintett terméket általában mosó- és tisztítószerek, valamint szappanok illatanyagaként, valamint a citrom- és citrusillatú parfümök alapillataként használják.

(12)

Megállapították, hogy az érintett termék és az Indiában gyártott és az ottani hazai piacon értékesített dihidro-mircenol és a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben belül gyártott és értékesített dihidro-mircenol ugyanazokkal az alapvető kémiai és műszaki jellemzőkkel és végfelhasználással rendelkezik. Következésképpen e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonlónak tekintendők.

(13)

A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először a két együttműködő exportáló gyártó vonatkozásában meghatározta, hogy az exportáló gyártóknak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítése a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítésükkel összehasonlítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján csak az egyik együttműködő vállalat hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítését találták reprezentatívnak, mivel ennél a vállalatnál a hazai értékesítés mennyisége meghaladta a Közösség felé történő teljes exportértékesítési mennyiség 5 %-át.

(14)

A Bizottság ezt követően e vállalat vonatkozásában a tisztaság alapján azonosította a hasonló termék azon belföldön értékesített típusait, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített típusokkal. Minden ilyen típusra vonatkozóan megállapították, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a belföldi eladások kellően reprezentatívak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át. Ez a helyzet állt fenn valamennyi, a Közösségbe exportált terméktípusokkal összehasonlítható, a belföldi piacon értékesített terméktípus esetében.

(15)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az érintett termék egyes típusainak belföldi értékesítése, amelyeket belföldön reprezentatív mennyiségben értékesítettek, az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e. Ez oly módon történt, hogy megállapították az egyes exportált terméktípusokra vonatkozóan a független fogyasztóknak történő nyereséges belföldi értékesítés részarányát.

(16)

Mivel valamennyi terméktípus esetében a hazai piacon az eladások mennyiségének több mint 80 %-a a kiszámított előállítási költségekkel megegyező, vagy annál magasabb nettó áron történt, és mivel ugyanakkor az eladási ár súlyozott átlaga nem volt kevesebb, mint az előállítási költség, a rendes értéket terméktípusonként az adott típus valamennyi hazai eladási árának súlyozott átlagaként állapították meg, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(17)

A vizsgálati időszak során a hasonló termékre vonatkozó reprezentatív hazai értékesítéssel nem rendelkező exportáló gyártó (lásd a (13) preambulumbekezdést) esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően a másik exportáló gyártó által a rendes kereskedelmi forgalomban használt belföldi ár alapján határozták meg (lásd a (14)–(16) preambulumbekezdést).

(18)

A két exportáló gyártó valamennyi értékesítése közvetlenül független fogyasztókhoz irányult a Közösségben. Ezen értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésével összhangban a közösségi független fogyasztók által ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árak alapján állapították meg.

(19)

A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást gyártelepi paritáson végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők különbségeit. Megfelelő és indokolt esetben valamennyi exportáló gyártó esetében beszámították a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási költségek, az anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, az árengedmények, a jutalékok, a hitelköltségek és az importilletékek eltéréseit.

(20)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a két együttműködő exportáló gyártóra vonatkozó dömpingkülönbözet megállapítására a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor.

(21)

Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(22)

A együtt nem működő exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Ezért elsőként az együttműködés fokát állapították meg. Az Indiából származó importra vonatkozó Eurostat-adatok és az együttműködő exportáló gyártók által jelentett Közösségbe irányuló exportmennyiség összehasonlítása azt mutatta, hogy az együttműködés szintje magas (több mint 80 %-os) volt. Ennélfogva, és mivel semmi sem utalt arra, hogy az együtt nem működő vállalatok alacsonyabb szinten dömpingeltek volna, úgy találták helyesnek, ha a többi – a vizsgálatban együtt nem működő – vállalat számára a dömpingkülönbözetet a két együttműködő vállalat esetében megállapított legmagasabb szinten határozzák meg. Ez az álláspont összhangban van a közösségi intézmények állandó gyakorlatával, továbbá alkalmazását szükségesnek tekintették az együttműködésre való ösztönzés érdekében. Következésképpen a maradék dömpingkülönbözetet 7,5 %-os értékben határozták meg.

(23)

A Közösségen belül a hasonló terméket öt gyártó gyártja. Következtetésképpen az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezen öt közösségi gyártó termelése tekintendő a teljes közösségi termelésnek.

(24)

Az öt közösségi gyártó közül összesen négyen válaszoltak a kérdőívre. Egy válaszadó azonban nem támogatta kifejezetten a panaszt, azaz nem foglalt állást e tekintetben. Ezért ez a vállalat nem képezhette a közösségi gazdasági ágazat részét, következésképpen válaszait nem vették figyelembe a kár elemzése során. E vállalat helyzetét azonban figyelembe vették és megvizsgálták a kárt okozó tényezők között az 5. részben (Okozati összefüggések).

(25)

A három fennmaradó együttműködő gyártó a hasonló termék teljes közösségi termelésének több mint 40 %-át képviseli. Meg kell jegyezni, hogy egyik vállalat a vizsgálati időszakban jelentős mennyiségben importált Indiából dihidro-mircenolt. Az importtevékenység azonban nem tartozott e vállalat fő üzleti tevékenységei közé, és úgy tekintették, hogy erre az importra a jelentősen nyomott árú dömpingelt behozatalra való reakcióként került sor, elsősorban azért, hogy a vállalat javítsa pénzügyi helyzetét és fenntarthassa a hasonló termék saját gyártását. Ezért nem tekinthető indokoltnak e gyártó kizárása a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából.

(26)

Ebből adódóan arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a (25) preambulumbekezdésben említett három közösségi gyártó alkotja a közösségi gazdasági ágazatot. A továbbiakban e gyártókra „közösségi gazdasági ágazatként” hivatkoznak.

(27)

Annak megállapítása céljából, hogy a közösségi gazdasági ágazat kárt szenvedett-e és a fogyasztás és a közösségi gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó különféle gazdasági mutatók meghatározása céljából megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat hasonló termékének termelését figyelembe kell-e venni az elemzés során és ha igen, milyen mértékben.

(28)

A dihidro-mircenolt intermedierként használják olyan származékok, mint a tetrahidro-mircenol és a mircetol, valamint illatanyagok gyártása során. A vizsgálat során megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dihidro-mircenol bizonyos mennyiségét (a teljes termelési mennyiség kb. 10 %-át) maga használta fel a fent említett célokra. E célból a dihidro-mircenolt ugyanazon vállalaton belül számla nélkül egyszerűen átadták, és nem értékesítették a szabad piacon, mivel a gyártó maga használta fel a további feldolgozás és/vagy illatanyaggyártás során. E helyzetet kötött felhasználásnak nevezik.

(29)

A közösségi gazdasági ágazat a dihidro-mircenolt a közösségbeli és harmadik országokbeli kapcsolt vállalkozásoknak is értékesítette viszonteladás céljából vagy saját használatra. A vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy ezek az értékesítések nem tekinthetők kötött felhasználásnak, tehát kötött piacon történő értékesítésnek, mivel ezek piaci árakon történtek és a vásárlóknak módjukban állt a szállító szabad megválasztása. Éppen ellenkezőleg, ezek szabadpiaci értékesítésnek tekintendők.

(30)

A kötött felhasználás és a szabadpiac közötti különbségtétel azért helyénvaló a kárelemzés során, mivel a kötött – ez esetben a gyártó általi – felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben az importtal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés a megállapítások szerint közvetlen versenyben állt az érintett termék behozatalával.

(31)

A közösségi gazdasági ágazat helyzetének minél teljesebb bemutatása érdekében a Bizottság beszerezte és elemezte a dihidro-mircenollal kapcsolatos tevékenységek teljes körére vonatkozó adatokat, és ezt követően megállapította, hogy a termelés a kötött felhasználást vagy a szabadpiacot szolgálja-e.

(32)

A közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó alábbi gazdasági mutatók tekintetében megállapítást nyert, hogy az alapos elemzésnek és értékelésnek a szabadpiacon uralkodó helyzetre kell összpontosítania: a közösségi piaci értékesítés volumenére és az eladási árakra, a piaci részesedésre, a növekedésre, a nyereségességre, a beruházások megtérülésére, a pénzforgalomra, az export volumenére és áraira.

(33)

A többi gazdasági mutató vonatkozásában azonban az derült ki a vizsgálat során, hogy azok csupán a teljes tevékenységre utalva vizsgálhatók meg alaposan. Valójában a (mind a kötött, mind pedig a szabadpiacra szánt) termelés, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek, a tőkebevonási képesség a teljes tevékenység függvénye, függetlenül attól, hogy a termelés a kötött piacra vagy szabadpiaci értékesítésre történik-e.

(34)

Végül meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat által történő kötött felhasználás fejlődését az 5. részben (Okozati összefüggések) önálló kártényezőként vizsgálták annak megállapítása érdekében, hogy befolyásolta-e az ágazat helyzetét.

(35)

A közösségi fogyasztást a közösségi gyártók a közösségi piacon történő szabad értékesítésre vagy kötött felhasználásra szánt termelésének mennyisége, valamint a Közösségbe irányuló behozatal mennyiségéről az Eurostat által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állapították meg.

(36)

Az Eurostat-adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy valószínűleg a dihidro-mircenolon kívüli termékek is szerepelnek a statisztikában, mivel a dihidro-mircenol egy ex KN-kód alá tartozik. Az Eurostat adatait ezért összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat piaci információival. Ennek eredményeképpen a vizsgálat során nem vették figyelembe a Japánból származó behozatalt, mivel feltételezték, hogy ezek egyáltalán nem tartalmaznak dihidro-mircenolt, hiszen ezen terméket az információk szerint Japánban nem gyártják. A Japánon kívüli harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó Eurostat-adatok megfelelően pontosnak tűntek (pl. valószínűleg nem tartalmazták a dihidro-mircenolon kívüli termékek jelentős mennyiségeit, amelyek lényegesen torzítanák az adatokat), ezért ezen adatokat nem igazították ki a kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó vizsgálat céljából.

(37)

A figyelembe vett időszak első felében a dihidro-mircenol közösségi piaca viszonylag kiegyensúlyozott volt. 2005-ben növekedni kezdett, és a vizsgálati időszakban a 2003-as szinthez képes 23 %-os növekedést ért el (azaz mintegy 4 400 000 kilogramm volt).

(38)

Az érintett terméknek a Közösségbe irányuló dömpingelt importja 2004-ben igen jelentősen, több mint 1 600 %-kal nőtt. Ezt követően 2005-ben majdnem megduplázódott, azután a vizsgált időszak végén lelassult, a vizsgált időszak elejéhez képest 2 963 %-os növekedéssel zárva, tehát a 2003-ban behozott 25 000 kilogramm a vizsgálati időszak végére elérte a 760 000 kilogrammot.

(39)

Az átlagos importár 2004-ben mintegy 20 %-kal csökkent, 2005-ben elérte eredeti szintjét, és a vizsgálati időszak során 11 %-kal nőtt. Ahogyan ez a (41) és a (42) preambulumbekezdésből látható, az importárak a vizsgálati időszakban jelentősen a közösségi ágazat árai alatt maradtak.

(40)

Az Indiából származó dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban csaknem 17 százalékponttal nőtt, tehát a 2003-ban fennálló 0,7 %-ról 17,3 %-ra a vizsgálati időszakban. A behozatal mennyiségének fent ismertetett gyors növekedése és a változatlan közösségi fogyasztás következtében 2004-ben jelentős piaci részesedésre tettek szert. Az indiai exportőrök piaci részesedése az értékesítési mennyiségek növekedése ellenére a vizsgálati időszakban abszolút értékben 2,4 százalékponttal csökkent. Szem előtt tartva azonban, hogy a közösségi fogyasztás csak 23 %-kal növekedett a figyelembe vett vizsgálati időszak során, nyilvánvaló, hogy az indiai dömpingelt behozatalnak a közösségi piacon való jelenléte sokkal jelentősebb mértékben növekedett az időszakban.

(41)

Az alákínálás elemzésének céljából az együttműködő exportáló gyártók importárait összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat áraival az egyes közvetlenül összehasonlítható (a tisztaság alapján) terméktípusoknak a vizsgálati időszak során érvényes árának súlyozott átlaga alapján. A közösségi gazdasági ágazat árait gyártelepi paritásra igazították, és azokat a vámmal növelt, CIF közösségi határparitásos importárakkal vetették össze. Az árak összehasonlítását azonos kereskedelmi szinten, szükség esetén megfelelően kiigazítva, és a visszatérítések és árengedmények levonásával végezték el.

(42)

Az együttműködő exportáló gyártók árai alapján a tapasztalt alákínálási különbözetek a közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 5,8 % és 7,4 %.

(43)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(44)

Emlékeztetni kell arra, hogy a hasonló terméknek a közösségi ágazat általi kötött felhasználását figyelembe kell venni a kár elemzése során. Bizonyos kármutatókat ezért a szabadpiacon uralkodó helyzetre összpontosítva vizsgáltak meg, míg mások csak a teljes tevékenység alapján voltak alaposan megvizsgálhatók (lásd a (27)–(34) preambulumbekezdést).

(45)

A hasonló terméknek a közösségi gazdasági ágazat általi termelése 6 %-kal nőtt az érintett időszakban. A termelés 2004-ben kiegyensúlyozott volt, enyhe 2 %-os növekedést mutatott 2005 során és további 4 százalékponttal nőtt a vizsgálati időszakban. Mivel a termelési kapacitás változatlan maradt, annak kihasználása a termelésnövekedéssel párhuzamosan enyhén emelkedett. A vizsgálati időszakban a kapacitáskihasználás 73 %-os volt.

(46)

A készletek 2003 és a vizsgálati időszak között összességükben növekedtek. A 2004-es csúcs egybeesik az értékesítésnek az alábbi (47) preambulumbekezdésben ismertetett hirtelen visszaesésével. A vizsgálati időszakban a készletszint 8 %-kal magasabb volt, mint 2003-ban.

(47)

A közösségi gazdasági ágazat saját termelésének a Közösség szabad piacán való értékesítése 2004-ben hirtelen 7 %-kal csökkent. 2005-ben az értékesítési mennyiségek ismét növekedni kezdek és valamivel eredeti szintjük fölé emelkedtek, azután a vizsgálati időszak során 19 százalékpontos növekedést mutattak. A 2005-ben és a vizsgálati időszakban bekövetkezett megnövekedett fogyasztás (lásd a (37) preambulumbekezdést) miatt azonban a közösségi gazdasági ágazat piaci helyzete nem erősödött. Éppen ellenkezőleg, az ágazat csak nehezen tudta megtartani a piaci részesedését. A közösségi termelés átlagos eladási árai tükrözték a piaci fejleményeket. 2004-ben 22 %-kal drasztikusan csökkentek, 2005-ben újabb 10 %-os csökkenést mutattak, és a vizsgálati időszakban nagyjából állandóak maradtak.

(48)

A figyelembe vett időszak folyamán drasztikusan romlott a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége. Míg az ágazat 2003-ban 12,3 %-os nyereséget könyvelt el, a közösségi gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésre szánt hasonló termékének termelése – az értékesítési mennyiségek és az árak területén bekövetkezett, fent ismertetett csökkenéssel párhuzamosan – jelentősen veszteségesnek bizonyult 2004-ben. 2005-ben a veszteség megduplázódott és a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat csaknem 17 %-os veszteséget szenvedett.

(49)

Az érintett időszakban jelentősen csökkent a beruházások száma, a vizsgálati időszakban 2003-as szintjének csak 7 %-át érte el, ami jól tükrözi azt, hogy a gazdasági ágazat korszerű felszerelésekkel dolgozik. Amint a (45) preambulumbekezdés alatti táblázatban is látható, nem történtek beruházások a termelési kapacitás növelése érdekében, bár várható volt, hogy a dihidro-mircenol piaca továbbra is növekvő tendenciát fog mutatni. A beruházások megtérülése, amit a közösségi gazdasági ágazat nettó eredménye és a beruházásainak nettó könyv szerinti értékének viszonyaként fejeznek ki, követte a beruházások és az eredmények alakulását. Konkrétan, a 2003. évi 13,7 %-ról a vizsgálati időszakra – 26,9 %-ra csökkent. A közösségi gazdasági ágazat pénzforgalma hasonlóképpen jelentősen csökkent. Míg 2003-ban a pénzforgalom 1 300 000 EUR körül volt, a vizsgálati időszakban a pénzkiáramlás már csak 60 000 EUR körül volt. Valamennyi fenti mutató egyértelműen bizonyítja, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudott tőkét bevonni.

(50)

A közösségi gazdasági ágazat megtartotta piaci részesedését, azonban ezért – többek között a pénzkiáramlásban jelentkező – jelentős veszteségekkel fizetett. Következésképpen a közösségi gazdasági ágazat a piac növekedését nem tudta kihasználni.

(51)

A termelés növekedése ellenére csökkent a közösségi gazdasági ágazat hasonló termék előállításában részt vevő alkalmazottainak száma (lásd a (45) preambulumbekezdést). A vizsgálati időszakban a foglalkoztatás 15 %-kal alacsonyabb volt, mint 2003-ban. A teljes munkaerőköltség ennek ellenére nőtt. A munkaerőköltség 2004-ben 13 %-os emelkedést mutatott, 2005-ben nagyjából állandó volt és ezt követően a vizsgálati időszakban kis mértékben csökkent, elérve így a 2003-as szintnél 6 %-kal magasabb szintet. Az érintett időszakban az átlagos munkaerőköltség 24 %-kal nőtt. A növekedés oka az infláció (Spanyolországban 2004-ben és 2005-ben mintegy 3 %) és a foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változás (a szakképzett munkaerő magasabb aránya) volt. A termelés/alkalmazott/év mutatóban kifejezett termelékenység 2003 és a vizsgálati időszak között 24 %-kal nőtt.

(52)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása – figyelembe véve az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenét és árait – nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(53)

Emellett semmi nem utalt arra, hogy a vizsgálati időszak során a közösségi gazdasági ágazat kezdett volna helyreállni a korábbi dömpingelt vagy szubvencionált behozatal hatásaiból.

(54)

Az érintett időszakban az Indiából származó alacsony árú dömpingelt behozatal drasztikusan emelkedett. Az érintett termék dömpingelt behozatalának mennyisége 2003 és a vizsgálati időszak között több mint 3 000 %-kal növekedett. A vizsgálati időszakban a dömpingelt behozatal a dihidro-mircenol közösségi piacának 17 %-át tette ki, míg 2003-ban a piaci részesedése 0,7 % volt.

(55)

A dihidro-mircenol közösségi fogyasztásának az érintett időszak alatti 23 %-os növekedése ellenére a közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban a 2003. évi szinttel megegyező részesedést tudott csak szerezni a közösségi piacon, ami különösen a 2005-ben és a vizsgálat időszakban bekövetkezett termelésértékesítése növekedésnek köszönhető. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági mutatóinak fenti elemzése azonban rávilágított arra, hogy a piaci részesedés fenntartása csak jelentős – a beruházások megtérülésének csökkenésében és a pénzkiáramlásban megmutatkozó – veszteségek árán volt lehetséges. A kár főként a közösségi gazdasági ágazat árainak jelentős csökkenésében mutatkozott meg, ami közvetlen és számottevően negatív hatással volt e vállalatok pénzügyi helyzetére. A közösségi gazdasági ágazat árai a 2003. évi 4,55 euróról a vizsgálati időszakra 3,15 euróra estek vissza. Ezt a visszaesést nem kísérte a előállítási költségek ugyanilyen mértékű csökkenése. Ezért a közösségi gazdasági ágazat 2004-ben veszteséges volt, és a dihidro-mircenolnak a közösségi piacon történő értékesítéséből származó vesztesége 2005-ben és a vizsgálati időszakban tovább nőtt, amikor az értékesítéséből származó árbevételek alig fedezték a közösségi gazdasági ágazat állandó költségeit. Ez a helyzet hosszú távon egyértelműen nem tartható fenn.

(56)

Mindezen tényezők figyelembe vételével átmenetileg úgy kell tekinteni, hogy a közösségi gazdasági ágazat elszenvedte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében említett jelentős kárt.

(57)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy vajon a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett termék dömpingelt importja okozta-e. Annak biztosítása érdekében, hogy más tényezők által esetleg okozott károkat ne a dömpingelt importnak tulajdonítsák, megvizsgálták azokat a dömpingelt importon kívüli ismert tényezőket is, amelyek ugyancsak kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak.

(58)

Emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat rámutatott, hogy az Indiából származó dihidro-mircenol közvetlen versenytársa a közösségi gazdasági ágazat által előállított és értékesített dihidro-mircenolnak, hiszen a két termék ugyanazokkal az alapvető kémiai jellemzőkkel rendelkezik, helyettesítheti egymást, és azonos csatornákon forgalmazzák őket.

(59)

Az érintett országból származó dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős növekedése (csaknem 3 000 %) és a közösségi piacon való részesedésében bekövetkezett növekedés (majdnem 17 százalékpontos) egybeesett a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásával. Ez a csökkenés többek között a közösségi gazdasági ágazat árszintjének zuhanásában mutatkozott meg, ami az ugyanezen időszakban elért pénzügyi eredmény romlását eredményezte. A dömpingelt behozatal árait jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alatt határozták meg, így joggal jelenthető ki, hogy a dömpingelt behozatal felelős az árak leszorításáért, amelynek következtében romlott a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete.

(60)

Az egyik fél úgy érvelt, hogy az érintett termék számos indiai gyártója felhagyott e termék előállításával, és így csökkentette Indiában az érintett termék termelési kapacitását. Ez a fél azt állította, hogy az Indiából származó behozatal az említett okokból nem fenyegette a közösségi gyártókat károkozással. E tekintetben a vizsgálat megerősítette, hogy néhány, a (2) preambulumbekezdésben említett panaszban szereplő gyártó a vizsgálati időszakban felhagyott a dihidro-mircenol előállításával, azonban azt is megállapították, hogy új kapacitást hoztak létre. 2005-ben legalább egy új dihidro-mircenol-gyártó jelent meg Indiában. Éppen ezért az állítást el kell utasítani.

(61)

Tekintettel az egyfelől a jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alatt meghatározott dömpingelt behozatal hirtelen megnövekedése, másfelől a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett árleszorítás és romló pénzügyi helyzet között egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre, a Bizottság arra az ideiglenes megállapításra jutott, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat hátrányos helyzetének létrejöttében.

(62)

Amint az a (23)–(26) preambulumbekezdésben megállapításra került, a hasonló terméknek öt gyártója van a Közösségben, azonban két gyártó nem tekinthető a közösségi gazdasági ágazat részének. E két vállalat értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének elemzésére az alábbiakban kerül sor. A bizalmas adatkezelés miatt a tényleges adatok nem közölhetők. Ezért csak mutatók szerepelnek a táblázatban.

(63)

A figyelembe vett időszakban a más közösségi gyártók által termelt dihidro-mircenol Közösségben történő értékesítése 12 %-kal csökkent. Piaci részesedésük még jelentősebb mértékben, 28 %-kal csökkent, ami annak tudható be, hogy ugyanebben az időszakban a piac bővült.

(64)

A fentieket figyelembe véve ideiglenesen megállapítható, hogy a két másik közösségi gyártó teljesítménye nem okozott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

(65)

A (27)–(34) preambulumbekezdésben leírtak szerint a közösségi gazdasági ágazatnak a hasonló termékkel kapcsolatos tevékenységei közé tartozik többek között e terméknek a származékok és/vagy illatanyagok előállítása céljából történő kötött felhasználása. Ahogy azt az előző preambulumbekezdésekben kifejtették, helyénvalónak találták a közösségi gazdasági ágazat általi kötött felhasználásnak a kármutatók elemzéséből való kizárását (ahol értelmezhető), és annak más tényezőkkel együtt – mint például a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár más lehetséges okai – történő vizsgálatát.

(66)

A közösségi gazdasági ágazat általi kötött felhasználás a figyelembe vett időszak során enyhén csökkent. 2004-ben 14 %-os csökkenést mutatott, ezt követően 2005-ben további 14 százalékponttal csökkent, és a vizsgálati időszakban mintegy 240 000 kilogrammra nőtt, ami még mindig 5 %-kal kevesebb, mint a 2003-ban mért mennyiség. Arányait tekintve a kötött felhasználás a teljes termelési mennyiség mintegy 10 %-át tette ki, kivéve a 2005-ös évet, amikor 8 %-ra csökkent.

(67)

A fentiek alapján, és figyelembe véve, hogy a kötött felhasználás a közösségi gazdasági ágazat termelésének csak 10 %-át teszi ki, átmenetileg levonható a következtetés, hogy fejlődése nem járulhatott hozzá jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(68)

Mennyiségi téren a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye a figyelembe vett időszakban kis mértékben javult. Az exportértékesítés mennyisége 2004-ben 8 %-kal, 2005-ben pedig további 12 százalékponttal nőtt, ezt követően a vizsgálati időszakban visszaesett, így a 2003-as szintnél 4 %-kal magasabb szintet ért el. A lenti táblázatban látható, hogy az egységárak terén 2003 és a vizsgálati időszak között 26 %-os csökkenés következett be. Meg kell azonban jegyezni, hogy az exportértékesítési árak kisebb mértékben csökkentek, mint a közösségi eladási árak és abszolút értékben sokkal magasabbak maradtak az előbbieknél.

(69)

E tekintetben átmenetileg levonható a következtetés, hogy a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye nem járult hozzá jelentős mértékben az elszenvedett jelentős kárhoz.

(70)

Megvizsgálták az Indián kívüli harmadik országokból származó behozatalt is. Emlékeztetni kell arra, hogy a (36) preambulumbekezdésben említett okokból nem vették figyelembe az Eurostat adatai alapján ismert, Japánból származó behozatalt. E vizsgálat céljára az említetteken kívül nem korrigálták az Eurostat adatait.

(71)

A lenti táblázatból kitűnik, hogy a figyelembe vett időszak során csökkent a más harmadik országokból származó behozatal mennyisége. A 2004-ben és 2005-ben tapasztalt zuhanást követően a vizsgálati időszakban ez a behozatal ismét növekedésnek indult, és végül a 2003-as értéknél 4 %-kal kisebb értéket ért el. Ez a fejlemény egyértelműen egybeesik a behozatal árainak 2004-ben és 2005-ben tapasztalt növekedésével, és ezt követően a vizsgálati időszakban bekövetkezett csökkenésével. Abszolút számokban kifejezve a harmadik országokból származó behozatal árszintje a teljes figyelembe vett időszak közben jelentősen az Indiából származó behozatal árszintje fölött volt (lásd a (39) preambulumbekezdést). A harmadik országokból származó behozatalnak a közösségi piacból való részesedése a mennyiségének és a piac bővülésének megfelelően változott; 2003 és a vizsgálati időszak között 22 %-kal csökkent.

(72)

A fentieket figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az Indián kívüli harmadik országokból származó behozatal nem okozott kárt a Közösség gazdasági ágazatának.

(73)

Csupán egy fél érvelt úgy, hogy a kárt a Közösség magának okozta, mert a panaszosok a hasonló termék gyártása során használt fő nyersanyagtól függnek, tehát nincsenek versenyhelyzetben a Közösség vagy a világ más gyártóival szemben. E tekintetben a vizsgálat során nem állapítottak meg a panaszosok, más közösségi gyártók és az indiai együttműködő gyártók által használt fő nyersanyagok forrásai vagy árai terén jelentkező számottevő különbségeket, amelyek igazolhatták volna az említett állításokat. Ezért az állítást el kell utasítani.

(74)

Igazolódott, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt – amelyet különösen az eladási egységáraknak a pénzügyi helyzet romlását eredményező csökkenése jellemez – az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta. Noha a kötött felhasználás és az exportteljesítmény bizonyos mértékben hozzájárult a közösségi gyártók teljesítményének romlásához, alakulásuk nem szakította meg a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozó helyzet közötti okozati összefüggést.

(75)

A fenti elemzés fényében, amely megfelelően megkülönböztette és elválasztotta egymástól a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatását és a dömpingelt import hátrányos hatását, megerősítést nyer, hogy ezen egyéb tényezők nem módosítják azt a tényt, hogy a megállapított kár a dömpingelt behozatalnak tudható be.

(76)

Ezért ideiglenesen megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak.

(77)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó átmeneti következtetés ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján adott esetben az intézkedések elfogadása ellentétes lenne a közösségi érdekkel. E célból, és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mérlegelték a bevezetendő intézkedéseknek az eljárásban érintett összes félre gyakorolt hatását, valamint annak a következményeit is, ha nem fogadják el az intézkedéseket.

(78)

A hátrányok vizsgálata nyilvánvalóvá tette, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozott a dömpingelt behozatal. A dömpingelt behozatal mennyiségének elmúlt években tapasztalt nagymértékű növekedése jelentősen leszorította a nagy- és kiskereskedelmi árakat. A közösségi gazdasági ágazat piaci helyzete és az előállítási költségeket döntően befolyásoló szabadpiaci értékesítés mennyiségének fenntartása érdekében arra kényszerül, hogy az állandó költségeket alig fedező árakon értékesítse a termékeket.

(79)

Ebben a helyzetben az intézkedések bevezetése nélkül a közösségi gazdasági ágazat helyzete hosszú távon nem lenne fenntartható. Bár a dihidro-mircenol előállításban közvetlenül viszonylag kevés munkavállaló vesz részt, de a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatás egy spanyol földrajzi térséget érintene leginkább, ahol a közösségi termelés nagy része összpontosul. Az intézkedések bevezetése és ezzel egyidejűleg az importárak nem dömpingelt szintre történő visszaállítása esetén a közösségi gazdasági ágazat tisztességes körülmények között, megfelelő komparatív előnyök alapján versenyezhetne a behozott termékekkel. A közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége várhatóan növekedne és kihasználhatná a méretgazdaságosságból származó előnyöket. Ezenkívül várható, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal által okozott árleszorítás enyhülését arra használja, hogy mérsékelten növelje eladási árait, mivel az intézkedések meg fogják szüntetni a vizsgálati időszakban megállapított áralákínálást. Az intézkedések várhatóan kedvező hatásai lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy javítson kritikus pénzügyi helyzetén.

(80)

Az intézkedések bevezetése ezért egyértelműen érdeke a közösségi gazdasági ágazatnak. Az intézkedések bevezetésének elmaradása a dihidro-mircenol közösségbeli gyártásának megszűnését, sőt gyárak bezárását eredményezné.

(81)

Fogyasztói szervezetek nem éltek az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdésében biztosított joggal: nem jelentkeztek, és információt sem szolgáltattak. Ez okból, és mivel a dihidro-mircenolt más intermedier vagy végtermék gyártása során csak nyersanyagként vagy összetevőként használják (lásd a (11) és a (28) preambulumbekezdést), a vizsgálatot az intézkedéseknek a fogyasztókra gyakorolt hatására korlátozták. A dihidro-mircenolt általában mosó- és tisztítószerek, szappanok és bizonyos parfümök illatanyagaként használják. Az érintett ágazatok tehát a mosó- és tisztítószerek, szépségápolási és testápoló termékek gyártói. 13 ismert közösségbeli dihidro-mircenol-felhasználónak és négy illatanyaggyártó szövetségnek küldték el a kérdőíveket. Más információk mellett a Bizottság észrevételeket kért arra vonatkozóan, hogy a dömpingellenes intézkedések meghozatala a Közösség érdekében állna-e, és ezek az intézkedések hogyan érintenék őket.

(82)

Egy gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet, aki számos mosó- és tisztítószer és testápoló előállításával foglalkozik. A gyártó rámutatott, hogy a vizsgált termék mennyisége a köztes és végfelhasználásban elhanyagolhatóan csekély. Emellett e vállalat nem Indiából származó dihidro-mircenolt használ, tehát nem tudott teljes körű adatokat szolgáltatni. Ezen felhasználó azonban azt feltételezte, hogy az intézkedések bevezetése ellátáshiányhoz és megnövekedett árakhoz vezethetne, ami hosszú távon a parfümösszetételek árvezérelt megváltozását eredményezhetné. Ezenkívül csak egy felhasználó jelentkezett a Bizottságnál és azt nyilatkozta, hogy nem Indiából származó dihidro-mircenolt használ. Ez a vállalat nem fejtette ki álláspontját az intézkedések lehetséges hatásairól. A képviseleti szervek nem válaszoltak a kérdőívekre.

(83)

A beérkezett álláspontokkal kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy a dihidro-mircenol tekintetében valószínűleg nem kell ellátási hiánnyal számolni, mivel a közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a vizsgálati időszakban csak 73 % volt (lásd a (45) preambulumbekezdést). A dihidro-mircenolt ezenkívül számos, Indián kívüli harmadik országban is gyártják. Emellett a megállapított mérsékelt dömpingkülönbözet miatt nem várható az árak jelentős növekedése. E tekintetben és figyelembe véve, hogy a dihidro-mircenol a származékos termékek árára elhanyagolgató hatást gyakorol, átmenetileg levonható az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése valószínűleg nem lenne jelentős hatással a közösségbeli felhasználók helyzetére.

(84)

Az érintett termék huszonhét közösségbeli importőrével/kereskedőjével vették fel a kapcsolatot. E vállalatok közül hárman értesítették a Bizottságot, hogy nem importálnak Indiából dihidro-mircenolt. Végül csak két, az exportáló gyártókhoz nem kapcsolódó importőr válaszolt a kérdőívre. Egyikőjük jelezte, hogy a vizsgálati időszakban felhagyott az Indiából történő behozatallal, mert a szállítója úgy döntött, hogy kizárólag bizonyos más forgalmazókon keresztül értékesíti a terméket. Ez az importőr nem tett észrevételt az intézkedések lehetséges hatásaival kapcsolatban, mert nyilvánvalóan már nem volt érintett. A másik együttműködő importáló esetében az érintett termék közösségbeli értékesítése a teljes forgalom kevesebb mint 20 %-át tette ki és az Indiából származó érintett termék teljes behozatalából való részesedése igen csekély volt. E vállalat nem tett észrevételt a meghozandó intézkedéseknek a saját üzleti tevékenységére gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban. A vállalat csak jelezte, hogy az intézkedések arra ösztönöznék az indiai gyártókat, hogy hatékonyságuk fokozásával alkalmazkodjanak a helyzethez, míg a közösségi gyártók védelme által lehetővé tennék azok számára, hogy fenntartsák gazdaságtalan termelésüket és nem kényszerítenék őket a szerkezetátalakításra. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a (79) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a dömpingellenes intézkedések az említett állításokkal ellentétben lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy növeljék értékesítésük mennyiségét, és javítsanak kritikus pénzügyi helyzetükön, ami ennek következtében lehetőséget biztosítana a gyártás hatékonyságának javítására. Ezt az érvet ezért el kell utasítani.

(85)

A fent említett okokból és figyelembe véve a nem kapcsolódó közösségbeli importőrök/kereskedők alacsony szintű együttműködését, átmenetileg azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések nem lennének határozottan kedvezőtlen hatással helyzetükre.

(86)

A fenti elemzés szerint a közösségi gazdasági ágazatnak érdekében áll az intézkedések bevezetése, mivel azok várhatóan visszafogják a dömpingelt áron érkező nagy mennyiségű behozatalt és kiküszöbölik az ezen behozatallal járó alulárazást, amelyek bizonyítottan jelentős negatív hatást gyakoroltak a közösségi gazdasági ágazat helyzetére. A Közösség többi gyártója számára várhatóan ugyancsak előnyösek lesznek az intézkedések.

(87)

Az elemzés azt is bizonyította, hogy a felhasználókat nem fogják jelentősen érinteni a dömpingellenes intézkedések.

(88)

Az érintett termék független közösségbeli importőreinek/kereskedőinek csekély mértékű együttműködése nem tette lehetővé érdekeik beható elemzését. Az a következtetés vonható le azonban, hogy ezek a piaci szereplők azért döntöttek úgy, hogy nem működnek együtt a vizsgálat során, mert tevékenységüket nem érintené hátrányosan, ha az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára vonatkozóan dömpingellenes intézkedéseket vezetnének be.

(89)

Összességében az a következtetés adódik, hogy az intézkedések bevezetése, azaz a kárt okozó dömping kiiktatása a közösségi gazdasági ágazat számára lehetővé tenné tevékenységei fenntartását, és azok a kedvezőtlen hatások, amelyekkel az intézkedések bizonyos más gazdasági szereplőkre nézve járhatnak a Közösségben, nem aránytalanul nagyok a közösségi gazdasági ágazat esetében jelentkező kedvező hatásokhoz képest.

(90)

A fentiek alapján arra az átmeneti következtetésre jutottak, hogy ebben az esetben nem áll fenn a közösségi érdekből fakadó olyan kényszerítő ok, amely miatt a dömpingellenes intézkedéseket ne lehetne bevezetni.

(91)

A dömpinggel, az abból adódó kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont ideiglenes következtetéseket tekintetbe véve ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni az Indiából származó behozatalra a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott további károk megelőzése érdekében.

(92)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket oly módon kell meghatározni, hogy megfelelő szintűek legyenek a dömpingelt import által a közösségi gazdasági ágazatnak való károkozás megszüntetéséhez, de ne haladják meg a megállapított dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy az intézkedéseknek lehetőséget kell adniuk a közösségi gazdasági ágazatnak arra, hogy költségeit úgy tudja fedezni, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet a megszokott versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne.

(93)

A rendelkezésre álló információk alapján előzetesen megállapították, hogy a forgalom 5 %-ának megfelelő haszonkulcs tekinthető megfelelő szintnek, amelyet a közösségi gazdasági ágazat a károsító dömping nélkül várhatóan elérhetett volna. 2003-ban, az Indiából származó dömpingelt behozatal megugrása előtt a közösségi gazdasági ágazat a hasonló termék szabadpiacon történő értékesítése által 12,3 %-os nyereségre tett szert (lásd a (48) preambulumbekezdést). Helyénvalónak tartották azonban e nyereség kiigazítását annak érdekében, hogy tükrözze azt a tényt, hogy a dihidro-mircenol közösségi piaca és világpiaca nőtt, és új kapacitásokat létesítettek, aminek következtében az átlagos árszint – a dömpingelt behozataltól függetlenül – enyhén csökkent, míg az egységnyi előállítási költség nagyjából változatlan maradt. Ezért a dömpingelt import nélkül a 12 %-os nyereség nem tűnt ésszerűen igazoltnak, ehelyett a jelenlegi helyzetben a forgalom 5 %-át jelentő haszonkulcsot megfelelőbbnek tartották.

(94)

A szükséges árnövekedést – az alákínálásra vonatkozó számítások során megállapított – súlyozott import átlagárnak a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített termékek hátrányt nem okozó árának átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó különbséget ezt követően az átlagos CIF paritású importérték százalékában fejezték ki. Ezek a különbségek mindkettő együttműködő indiai exportáló gyártó esetében a megállapított dömpingkülönbözet fölött voltak.

(95)

Az előzőekben kifejtettekre tekintettel megfontolták, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártókra ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözet szintjén.

(96)

Emlékeztetni kell arra, hogy az együttműködés szintje magas volt, és ezért helyénvalónak tartották, hogy a többi vállalatra, amelyek nem működtek együtt a vizsgálat során, az együttműködő gyártókra kivetett legmagasabb vám szintjén vessenek ki vámot (lásd a (22) preambulumbekezdést). Ezért a maradványvám mértéke 7,5 %.

(97)

A fentiek alapján az Indiára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke az alábbi:

(98)

Az ebben a rendeletben a vállalatokra meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt a jelen vizsgálat ténymegállapításai alapján határozták meg. Ezért a jelenlegi vizsgálat alatt e vállalat tekintetében megállapított helyzetet tükrözi. E vámtétel (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámmal) így kizárólag az Indiából származó és e vállalat – tehát a konkrétan meghatározott jogi személy – által előállított termékek behozatalára alkalmazandó. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat által gyártott importált termék, ideértve a kifejezetten említett vállalattal kapcsolatban álló szervezeteket is, nem részesülhet e vámtétel előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(99)

A vállalatspecifikus egyedi dömpingellenes vámtétel alkalmazása iránti kérelmet (például a szervezet nevének megváltozását követően, vagy új gyártó vagy értékesítő szervezetek létesítését követően) haladéktalanul el kell juttatni a Bizottsághoz minden releváns információval együtt, különös tekintettel például az említett névváltozással vagy a termelő és értékesítő szervezetek említett változásával kapcsolatos, a vállalatnak a termeléshez, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítéshez kapcsolódó tevékenységeinek változására. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja.

(100)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a maradványvám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak a Közösségbe. Az utóbbi vállalatok azonban – amennyiben megfelelnek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében megfogalmazott követelményeknek – helyzetük egyéni elbírálása érdekében kérelmet nyújthatnak be az említett cikk szerinti felülvizsgálatra.

(101)

A tisztességes ügyintézés érdekében rögzíteni kell egy időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban kifejthetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Továbbá ki kell jelenteni, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,