MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet I., III., VII. és X. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet 2. pontja helyébe a következő lép:

„2.

E rendelet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat is alkalmazni kell:

a)	»a BSE honi előfordulása«: a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának olyan esetét jelenti, amelyről nem mutatták ki egyértelműen, hogy az élő állatként való behozatal előtti megfertőződés következménye;

b)	»elválasztott zsírszövet«: a vágási és a darabolási folyamat során a test belső és külső részeiről eltávolított zsír, elsősorban a szarvasmarhafélék szívéről, csepleszéről és veséiről származó friss zsír, továbbá a daraboló helyiségekből származó zsír;

»kohort«: a szarvasmarhafélék olyan együttese, amely magában foglalja mind:

i.	azokat az állatokat, amelyek ugyanabban az állományban születtek, mint a fertőzött szarvasmarha, mégpedig a fertőzött szarvasmarha születését megelőző vagy követő 12 hónapon belül; valamint

ii.	azokat az állatokat, amelyek életük első évében bármikor együtt nevelkedtek a fertőzött állattal annak első életéve során;

d)	»jelző eset«: az első olyan állat, amelyen egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést kimutatták;

e)	»kiskérődzőknél előforduló TSE«: rendellenes PrP-fehérje előfordulását megerősítő vizsgálatot követően juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom;

f)	»surlókór«: juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom, amelynél a közösségi referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében (*1) foglalt kritériumok alapján a BSE diagnózisát kizárták;

g)	»klasszikus surlókór«: a közösségi referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókór klasszikus surlókórként kimutatott előfordulása;

h)	»atipikus surlókór«: a közösségi referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókórnak a klasszikus surlókórtól elkülöníthető, kimutatott előfordulása.

(*1) http://www.defra.gov.uk/corporate/vla/science/science-tse-rl-confirm.htm” "

A III. mellékletben az A. fejezet a következőképpen módosul:

Az I. részben a 6.4–6.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.4.

A gyorsteszt során pozitív vagy nem egyértelmű eredményt mutató állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve – ártalmatlanítják az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjának megfelelően, a B. fejezet III. pontjában előírt nyilvántartásokkal összefüggésben visszatartandó anyagok kivételével.

6.5.

Ha az emberi fogyasztás céljából levágott állaton végzett gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, akkor a 6.4. ponttal összhangban legalább a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet a vágási sorban közvetlenül megelőző vágott testet és a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet közvetlenül követő két vágott testet meg kell semmisíteni. Ettől eltérve a tagállamok határozhatnak az említett vágott testek megsemmisítése mellett, amennyiben a gyorsteszt eredménye a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában említett megerősítő vizsgálatok során pozitívnak bizonyul vagy nem egyértelmű.”

A II. rész helyébe a következő szöveg lép:

„II. JUH- ÉS KECSKEFÉLÉK MEGFIGYELÉSE

1. Általános tudnivalók

A juh- és kecskefélék megfigyelését a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.

2. Az emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó anyajuh- és pároztatott jerkepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;

Ha egy tagállam számára nehézséget jelent az a) és b) pontban megadott minimális mintanagyságra előírt számú egészséges levágott juh- vagy kecskeféle egyed összegyűjtése, a minimális mintanagyság legfeljebb 50 %-át 1:1 arányban 18 hónaposnál idősebb, elhullott kecskefélékkel helyettesítheti, a 3. pontban meghatározott minimális mintanagyságon túlmenően. A tagállam emellett minimális mintanagyságának legfeljebb 10 %-át 1:1 arányban felcserélheti olyan 18 hónapnál idősebb juh- vagy kecskefélékre, amelyeket betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le.

3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése

A tagállamok a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal és az A., illetve B. táblázatban feltüntetett mintanagysággal összhangban végzik az olyan elpusztult vagy leölt juh- és kecskefélék vizsgálatát, amelyeket:

—	betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le, vagy

—	emberi fogyasztás céljából vágtak le.

A. táblázat

A tagállamok anyajuh- és fedeztetett jerkepopulációja	Az elhullott juhfélék minimális mintanagysága (1)
> 750 000	10 000
100 000 –750 000	1 500
40 000 –100 000	100 % 500-ig
< 40 000	100 % 100-ig

B. táblázat

A tagállamok már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációja	Az elhullott kecskefélék minimális mintanagysága (2)
> 750 000	10 000
250 000 –750 000	1 500
40 000 –250 000	100 % 500-ig
< 40 000	100 % 100-ig

4. A 2. és 3. pontban említett állatokra alkalmazandó mintavételezési szabályok

Az állatoknak idősebbnek kell lenniük 18 hónapnál vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal kell rendelkezniük.

Az állatok korának becslése a fogazat, az érettség egyértelmű ismertetőjelei vagy más megbízható adatok alapján történik.

A mintavételezés annak figyelembevételével történik, hogy a mintában egy származás, kor, fajta, tenyésztési típus vagy más ismérv szerinti csoport se szerepeljen túl nagy súllyal.

A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie az egyes régiókra és évszakokra nézve. Lehetőség szerint el kell kerülni az adott állományból történő többszöri mintavételezést. A tagállamoknak törekedni kell arra, hogy megfigyelési programjaik elérjék, hogy lehetőség szerint a következő mintavételi években valamennyi, több mint 100 állattal rendelkező, hivatalosan bejegyzett gazdaságban, melyben a TSE előfordulását mutatták ki, TSE-vizsgálatot végezzenek.

A tagállamok továbbá olyan rendszert hoznak létre, amely célzottan vagy más eljárás szerint azt ellenőrzi, hogy a mintavételezés alól nem vonják ki az állatokat.

A tagállamok azonban dönthetnek az olyan, kis állatállománnyal rendelkező, félreeső területek mintavételből való kivonásáról, ahol nem kerül sor az elhullott állatok begyűjtésére. Az ezen eltérést igénybe vevő tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják azon félreeső területek jegyzékét, ahol az eltérést alkalmazzák. Az eltérés legfeljebb az adott tagállam juh- és kecskeféle populációjának 10 %-ára terjedhet ki.

5. A fertőzött állományok megfigyelése

A 18 hónapnál idősebb vagy a kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, és a VII. melléklet 2.3.b) pontjának i. vagy ii. alpontjával vagy 5.a. pontjával összhangban megsemmisítési céllal leölt állatok vizsgálata egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján történik, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.

A 18 hónapnál idősebb vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, az állományban vagy nyájban megsemmisítési céllal leölt állatok száma	Minimális mintanagyság
70 vagy annál kevesebb	Az ismérveknek megfelelő valamennyi egyed
80	68
90	73
100	78
120	86
140	92
160	97
180	101
200	105
250	112
300	117
350	121
400	124
450	127
500 vagy több	150

6. Egyéb állatok megfigyelése

A 2., a 3. és a 4. pontban felsorolt megfigyelési programokon kívül a tagállamok önkéntes alapon ellenőrzéseket végezhetnek egyéb állatokon is, különösen a következő esetekben:

—	tejtermelésre használt állatok,

—	olyan országokból származó állatok, ahol a TSE előfordul,

—	esetlegesen fertőzött takarmányt fogyasztott állatok,

—	TSE-fertőzött anyaállattól született vagy származó állatok.

7. A juh- és kecskefélék vizsgálatát követő intézkedések

7.1.

Ha az emberi fogyasztás céljából levágott juh- vagy kecskefélét a 2. ponttal összhangban TSE-vizsgálat céljából kiválasztottak, a vágott test addig nem kapja meg a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. fejezetének I. szakaszában előírt állat-egészségügyi jelölést, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.

7.2.

A tagállamok eltérhetnek a 7.1. ponttól, ha a vágóhídon az illetékes hatóság által jóváhagyott olyan rendszer működik, amely biztosítja az állat valamennyi testrészének a nyomon követését és azt, hogy az állat-egészségügyi jelölést hordozó, megvizsgált állati testrészek egyike sem hagyja el a vágóhidat addig, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.

7.3.

A megvizsgált állat valamennyi testrésze, ideértve annak bőrét is, mindaddig hatósági ellenőrzés alatt marad, amíg a gyorsteszt negatív eredményt nem szolgáltat, kivéve az olyan állati melléktermékeket, amelyeket az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy e) pontja alapján közvetlenül ártalmatlanítanak.

7.4.

Az e melléklet III. részének B. fejezetében előírt nyilvántartásokkal együtt megőrzendő anyagminta kivételével a gyorsteszt alapján fertőzöttnek bizonyult állat valamennyi testrészét, ideértve annak bőrét is, az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy e) pontja alapján közvetlenül ártalmatlanítani kell.

8. A genotípus meghatározása

8.1.

A 136., 154. és 171. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív juh esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan juhok esetében, melyek genotípusaiban a 136. kodonon alanin, a 154. kodonon arginin, a 171. kodonon pedig arginin van kódolva mindkét allélen. Ha a pozitív TSE atipikus surlókór, meg kell határozni a 141. kodon prionfehérje-genotípusát.

8.2.

A 8.1. ponttal összhangban meghatározott genotípusú állatok mellett a 136., 141., 154. és 171. kodon prionfehérje-genotípusát is meg kell határozni a juhfélék minimális mintájában. Azon tagállamok esetében, ahol a juhpopuláció több mint 750 000 felnőtt egyedet foglal magában, ez a minimális minta legalább 600 egyedből áll. A többi tagállam esetében ez a minimális minta legalább 100 egyedből áll. A szövetmintákat emberi fogyasztásra levágott állatokból, a gazdaság területén elhullott vagy élő állatokból lehet választani. A mintavételnek a teljes juhpopulációra nézve reprezentatívnak kell lennie.”

A VII. melléklet helyébe a következő lép:

„VII. MELLÉKLET

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK FELSZÁMOLÁSA

A. FEJEZET

A TSE előfordulásának megerősítését követő intézkedések

A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell a következőket:

a szarvasmarhafélék esetében:

—	az abban a gazdaságban tartott összes többi kérődzőt, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

—	ha a betegséget nőivarú állatnál állapították meg, annak utódait a betegség klinikai kitörését megelőző két éven belül, vagy azt követően,

—	az abban a kohortban lévő összes állatot, amelyben a betegséget megállapították,

—	a betegség lehetséges eredetét,

—	az abban a gazdaságban tartott egyéb állatokat, amelyben a betegséget megállapították, vagy az egyéb olyan gazdaságokban tartott egyéb állatokat, amelyek a TSE kórokozója által fertőzöttekké válhattak, vagy ugyanannak a takarmány- vagy szennyezési forrásnak voltak kitéve,

—	az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba;

juh- és kecskefélék esetében:

—	az abban a gazdaságban tartott összes többi, juh- és kecskefélén kívüli kérődzőt, amelyhez az állat tartozik, és amelyben a betegséget megállapították,

—	amennyiben megállapíthatók, a szülőállatokat, továbbá nőivarú állatok esetében annak az állatnak, amelyben a betegséget megállapították, valamennyi embrióját, petesejtjét és utolsó utódát,

—	a gazdaságban, ahol az állatban a betegséget megállapították, a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül tartott összes többi juh- és kecskefélét,

—	a betegség feltehető eredetét és a többi gazdaságot, amelyben vannak olyan állatok, embriók és petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,

—	az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalmát vagy a terjesztés bármely más eszközét, amely átvihette a TSE kórokozóját a kérdéses gazdaságból vagy gazdaságba.

A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések tartalmazzák legalább az alábbiakat:

2.1.

A BSE szarvasmarhafélében való megállapításakor az 1. pont a) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölését és teljes megsemmisítését; a tagállam azonban úgy dönthet, hogy:

—	nem öli le és semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,

—

felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy pusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.

2.2.

Ha juhok surlókórjának gyanúja merül fel egy juh- vagy kecskefélénél az egyik tagállam valamely gazdaságban, az összes többi juh- vagy kecskefélét hatóságilag szállítási tilalom alá kell helyezni, amíg a vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak. Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a surlókór gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a surlókórral megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy más gazdaságokat, vagy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.

2.3.

Ha a juh- vagy kecskefélében megerősítik a TSE előfordulását:

ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint végzett körvizsgálat során, az 1. pont b) alpontjának másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felmérés által azonosított állatok, embriók és petesejtek leölése és teljes körű megsemmisítése által;

ha az illetékes hatóság döntése alapján a BSE a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott eljárás szerint kizárható:

vagy

i.	az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése. A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak; vagy

ii.

az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:

—	ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,

—	tenyész-anyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint, ahol az ilyen tenyész-anyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,

—	legalább egy ARR alléllal rendelkező juhok, amelyeket kizárólag vágásra szánnak,

—	ha az illetékes hatóság úgy határoz, a három hónaposnál fiatalabb juhok és kecskék, amelyeket kizárólag vágásra szánnak.

A gazdaságra a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak;

vagy

iii.

a tagállam azonban úgy dönthet, hogy nem öli le és semmisíti meg az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatokat, amennyiben nehéz ismert genotípusú helyettesítő juhféléket beszerezni, vagy ahol az ARR allél gyakorisága a tenyészeten vagy a gazdaságon belül alacsony, illetve ahol az említett állatokat a beltenyészet elkerülése céljából vagy az összes járványügyi tényező ésszerű megfontolása alapján szükségesnek tekintik. A gazdaságra a 4. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak.

c)	A b) pontban meghatározott intézkedésektől eltérve és kizárólag akkor, ha a gazdaságban kimutatott TSE-előfordulás atipikus surlókór, a tagállam határozhat az 5. pontban ismertetett intézkedések alkalmazása mellett.

A tagállamok a következőképpen határozhatnak:

i.	a b) pont i. alpontjában említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett azok emberi fogyasztás céljából történő levágása;

ii.	a b) pont ii. alpontjában említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett azok emberi fogyasztás céljából történő levágása;

feltéve, hogy:

—	az állatokat az érintett tagállam területén vágják le,

—	minden 18 hónapnál idősebb vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkező, emberi fogyasztás céljából levágott állatot meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek szerint.

e)	A b) pont i. és iii. alpontjaival összhangban leölt és megsemmisített, illetve emberi fogyasztás céljából levágott juhfélék prionfehérje-genotípusát legfeljebb 50 egyed erejéig meg kell vizsgálni.

2.4.

Ha a fertőzött állat más gazdaságból származik, a tagállam az eset előzményei alapján eldöntheti, hogy alkalmaz-e betegségfelszámolási intézkedéseket a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett, vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították; abban az esetben, ha egy földterületet egynél több állomány közös legeltetésére használnak, a tagállamok eldönthetik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását csak egy állományra korlátozzák, az összes járványügyi tényező indokolt megfontolása alapján; ha egynél több állományt tartanak egy gazdaságban, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az intézkedések alkalmazását csak arra az állományra korlátozzák, amelyben a TSE-t megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy az állományt egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése az állományok között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.

A 2.3. a) és b) pontok i–ii. alpontjaiban említett intézkedéseknek valamely gazdaságban történő alkalmazását követően:

3.1.

A gazdaság(ok)ba kizárólag a következő állatok kerülhetnek:

a)	ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok;

b)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli juhok;

kecskefélék, feltéve, ha:

i.	nincsenek az a) és b) pont szerintiektől eltérő genotípusú juhfélék tenyésztés céljából a gazdaságban;

ii.	az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének alapos takarítása és fertőtlenítése.

3.2.

Csak az alábbi magzati juh termékek használhatók a gazdaság(ok)ban:

a)	ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;

b)	legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.

3.3.

A gazdaságból származó állatok szállítása a következő feltételek mellett lehetséges:

a)	az ARR/ARR juhoknak a gazdaságból történő szállítása semmilyen korlátozás hatálya alá nem tartozik;

a csak egy ARR allélt hordozó juhoknak a gazdaságból vágásra történő szállítása csak közvetlenül emberi fogyasztásra vagy megsemmisítés céljából lehetséges; azonban

—	az egy ARR alléllal rendelkező, és VRQ alléllal nem rendelkező anyajuhok szállíthatók más gazdaságokba, melyek a 2.3.b) pont i. vagy ii. alpontja vagy a 4. pont szerinti intézkedések végrehajtását követően korlátozás alá esnek,

—

ha az illetékes hatóság úgy határoz, bárányok és kecskegidák kizárólag vágás előtti hízlalás céljából elszállíthatók más gazdaságokba; a célgazdaságban nem tartózkodhat semmilyen más juh- vagy kecskeféle, csak amelyeket a vágás előtt hizlalnak, és nem küldhetnek élő juh- vagy kecskefélét más gazdaságokba, kivéve közvetlenül vágás céljából;

a kecskefélék szállítása lehetséges, amennyiben a gazdaság fokozott TSE-megfigyelés alatt áll, beleértve az összes olyan kecskeféle vizsgálatát, amelyek 18 hónapnál idősebbek és:

i.	emberi fogyasztás céljából levágják termékeny élettartamuk végén; vagy

ii.	amelyek elpusztultak vagy amelyeket leöltek a gazdaságban, és amelyek megfelelnek a III. melléklet A. fejezete II. 3. pontjában említett feltételeknek;

d)	ha a tagállam úgy határoz, a két hónaposnál fiatalabb juhok és kecskegidák elszállíthatók a gazdaságból közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából.

3.4.

A 3.1., 3.2. és 3.3. pontban említett korlátozásokat a következő időponttól további két éven keresztül kell alkalmazni a gazdaságra:

a)	a gazdaságban lévő valamennyi juhfélének az ARR/ARR-státus elérési időpontja; vagy

b)	azon utolsó időpont, amikor bármilyen juh- vagy kecskefélét tartottak a gazdaságban; vagy

c)	az időpont, amikortól a 3.3. pont c) alpontjában meghatározott TSE-megfigyelés megvalósult; vagy

az a dátum, amikor a gazdaságban az összes tenyészkos ARR/ARR genotípusú, és az összes tenyész-anyajuh legalább egy ARR alléllal rendelkezik és nincs VRQ allélja, feltéve, hogy a kétéves időszak során negatív eredménnyel jártak a TSE-vizsgálatok a következő 18 hónaposnál idősebb állatok esetében:

—	a produktív élettartamuk végén emberi fogyasztás céljából levágott állatok éves mintája a III. melléklet A. fejezete II. 5. pontjában található táblázatban jelzett minta nagyság szerint, valamint

—	a III. melléklet A. fejezete II. 3. pontjában említett összes juhféle, amely a gazdaság területén pusztult el vagy ott lett leölve.

Miután a gazdaság alkalmazni kezdte a 2.3.b) pont iii. alpontjában ismertetett intézkedéseket, és a TSE utolsó előfordulásának kimutatását követő két tenyésztési év időtartamára:

a)	a gazdaságban tartózkodó valamennyi juh- és kecskefélét azonosítani kell;

a gazdaságban lévő valamennyi juh- és kecskeféle csak az érintett tagállam területén mozgatható emberi fogyasztás céljából történő levágásra vagy megsemmisítés céljából; minden, 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerekkel összhangban;

c)	az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy embriókat és petesejteket nem szállítanak el a gazdaságból;

d)	a gazdaságban kizárólag az ARR/ARR genotípusú kosok spermáját és a legalább egy ARR alléllel rendelkező, VRQ alléllel nem rendelkező embriókat használhatják fel;

e)	minden, 18 hónaposnál idősebb juh-és kecskefélét, amely a gazdaság területén pusztult el, vagy ott lett leölve, TSE szempontjából meg kell vizsgálni;

f)	a gazdaságba csak ARR/ARR genotípusú hímivarú juhok, és olyan gazdaságból származó nőivarú juhok kerülhetnek, amelyekben nem mutatták ki a TSE előfordulását, illetve olyan állományból származnak, melyek megfelelnek a 3.4. pontban meghatározott feltételeknek;

g)	a gazdaságba csak olyan gazdaságból származó kecskefélék kerülhetnek, amelyekben nem mutatták ki a TSE előfordulását, illetve olyan állományból származnak, melyek megfelelnek a 3.4. pontban meghatározott feltételeknek;

h)	a gazdaságban lévő minden juh- és kecskefélére közös legeltetési korlátozások vonatkoznak, melyeket az illetékes hatóság határoz meg, az összes járványügyi tényező ésszerű megfontolása alapján;

a b) ponttól eltérve, ha az illetékes hatóság úgy határoz, a bárányok és kecskegidák – kizárólag vágás előtti hízlalás céljából – elszállíthatók ugyanazon tagállam más gazdaságába; feltéve, hogy a célgazdaságban kizárólag a vágás előtt hizlalt juh- vagy kecskeféle tartózkodik, és kizárólag vágás céljából küldhetnek élő juh- vagy kecskefélét más gazdaságokba.

A 2.3. pont c) alpontjában előírt eltérés alkalmazását követően a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

a)	vagy az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes megsemmisítése. A tagállamok határozhatnak a leölt és megsemmisített juhfélék prionfehérje-genotípusának meghatározása mellett;

vagy, a TSE utolsó előfordulásának kimutatását követő két tenyésztési év időtartamára, legalább a következő intézkedéseket:

i.	a gazdaságban tartózkodó valamennyi juh- és kecskefélét azonosítani kell;

ii.	a gazdaságnak két évig fokozott TSE-megfigyelés alatt kell állnia, beleértve az összes 18 hónapnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskeféle vizsgálatát, valamint minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely a gazdaság területén pusztult el, vagy ott lett leölve,

iii.	az illetékes hatóság biztosítja, hogy élő juh- és kecskeféléket, embriót és petesejtet nem szállítanak el a gazdaságból más tagállamba vagy harmadik országokba.

A 2.3.b) pont iii. alpontjában előírt intézkedéseket vagy a 2.3. pont c) és d) alpontjaiban előírt eltéréseket alkalmazó tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot azoknak a körülményeknek és feltételeknek a listájáról, amelyeket az eltérések engedélyezésekor alkalmaznak. Ha a TSE további előfordulásait mutatják ki azokban az állományokban, melyekre az eltéréseket alkalmazzák, az említett eltérések megadásának feltételeit felül kell vizsgálni.

B. FEJEZET

A juhok esetében alkalmazott, TSE-rezisztenciára irányuló tenyésztési programok minimumkövetelményei összhangban a 6a. cikkel

1. RÉSZ

Általános követelmények

A tenyésztési program a nagy genetikai értékű állományokra helyezi a hangsúlyt.

Adatbankot hoznak létre, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a)	valamennyi, a tenyésztési programban részt vevő állományban tartott állat azonosítása, fajtája és száma;

b)	a tenyésztési programban mintavételre kerülő egyes állatok azonosítása;

c)	a genotipizálási vizsgálatok eredményei.

Egységes igazolási rendszert kell létrehozni, amelyben minden, tenyésztési programban mintavételre kerülő állat genotípusát egyedi azonosító száma alapján igazolják.

Az állatok és a minták azonosítására, a minták feldolgozására és az eredmények közlésére olyan rendszert alakítanak ki, amely minimálisra csökkenti az emberi hiba lehetőségét. E rendszer hatékonyságát rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzik.

A tenyésztési program céljaira gyűjtött vér vagy egyéb szövetek genotipizálása a program által jóváhagyott laboratóriumokban történik.

A tagállam illetékes hatósága segítséget nyújthat a tenyésztő szervezetek számára genetikai bankok létrehozásához olyan prionfehérje-genotípusokra jellemző spermából, petesejtekből és/vagy embriókból, amelyek a tenyésztési program eredményeképpen valószínűleg megritkulnak.

Minden egyes fajta esetén tenyésztési programot hoznak létre, figyelembe véve a következőket:

a)	a különböző allélok gyakorisága a fajtán belül;

b)	a fajta ritkasága;

c)	a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás elkerülése.

2. RÉSZ

A résztvevő állományokra vonatkozó különös szabályok

A tenyésztési program célja az ARR allél gyakoriságának növelése a juhállományon belül, valamint azon allélek előfordulási gyakoriságának csökkentése, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-re fertőzésre való hajlam kialakulásához.

A résztvevő állományokra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:

a)	az állományban genotipizált minden állatot biztonságos módon, egyedileg azonosítanak;

b)	minden tenyésztésbe vétel előtt, az állományban levő, tenyésztésre szánt kosok esetén genotipizálást kell végezni;

c)	bármely hímivarú állatot, amely a VRQ allélt hordozza, le kell vágni vagy ivartalanítani kell a genotípusának meghatározását követő hat hónapon belül; az ilyen állatok csak levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

d)	azon nőivarú állatok, amelyekről megállapították, hogy a VRQ allélt hordozzák, kizárólag levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

e)	az állományban a programban igazoltakon kívül nem használható hímivarú állat tenyésztésre, beleértve a mesterséges termékenyítésre használt spermadonorokat is.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy eltérnek a 2. pont c) és d) alpontjaiban meghatározott követelményektől a fajták és termelési jellemzők védelme érdekében.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 3. pont szerint megengedett eltérésekről és az alkalmazott feltételekről.

3. RÉSZ

A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keretfeltételek

A keretfeltételek elismerik azon juhállományok TSE-rezisztenciáját, amelyek a 6a. cikkben meghatározott tenyésztési programban való részvétel eredménye alapján megfelelnek a programban meghatározott feltételeknek.

Ezen elismerést legalább a következő két szinten lehet megadni:

a)	az I. szintű állományok kizárólag ARR/ARR genotípusú juhokból állnak;

b)	a II. szintű állományok azon állományok, amelyek utódai kizárólag ARR/ARR genotípusú kosoktól származnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy további szintű elismeréseket adnak a nemzeti igények figyelembevétele érdekében.

A TSE-rezisztens állományokban tartott juhok rendszeres, szúrópróbaszerű mintavételét a következőképpen végzik:

a)	a gazdaságban, illetve a vágóhídon a genotípusuk ellenőrizése céljából;

b)	az I. szintű állományok esetén a 18 hónaposnál idősebb állatokból a vágóhídon vesznek mintát a TSE-vizsgálat céljából, a III. melléklettel összhangban.

4. RÉSZ

A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentések

A juhpopuláció TSE-rezisztenciája kiválasztására irányuló nemzeti tenyésztési programokat bevezető tagállamok értesítik a Bizottságot a programok követelményeiről, és évente jelentést tesznek az elért haladásról. Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani.”

A X. melléklet C. fejezete a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. Mintavétel

A TSE kimutatására irányuló vizsgálatra küldött valamennyi minta begyűjtése a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) »A diagnosztikai tesztek és állati vakcinák kézikönyve« (a továbbiakban: kézikönyv) legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával történik. Emellett, vagy az OIE módszereinek és vizsgálati terveinek hiányában, és hogy elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, az illetékes hatóság biztosítja olyan mintavételezési módszerek és vizsgálati tervek használatát, amelyek összhangban vannak a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel. Az illetékes hatóság feladata a megfelelő szövetek összegyűjtése a rendelkezésre álló szakvélemények és a közösségi referencialaboratórium iránymutatásai alapján, hogy biztosítsa a kiskérődzőkben előforduló valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását, valamint a begyűjtött szövetminták legalább felének megőrzése friss, de nem fagyasztott állapotban, amíg a gyorsteszt vagy megerősítő vizsgálat eredménye negatívnak nem bizonyul. Ha az eredmény pozitív vagy nem egyértelmű, a fennmaradó szöveteket a közösségi referencialaboratórium iránymutatásaival összhangban kell feldolgozni.

A szövetmintákat megfelelően meg kell jelölni a mintában szereplő állat azonosítása érdekében.”

A 3.2. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) TSE-megfigyelés

A juh- és kecskefélékből származó, a II. melléklet A. fejezetének II. része (Juh- és kecskefélék megfigyelése) rendelkezései értelmében a laboratóriumi vizsgálatra küldött mintákat gyorsteszttel kell megvizsgálni a megfelelő módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával, a rendelkezésre álló szakvélemények és a közösségi referencialaboratórium iránymutatásai alapján, hogy biztosítsa valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását.

Ha a gyorsteszt eredménye nem egyértelmű vagy pozitív, a mintában szereplő szöveteket azonnal egy hatósági laboratóriumba kell küldeni, hogy az a) pontban említett immuncitokémiai módszerrel, immunoblot-eljárással vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével elvégezhessék a megerősítő vizsgálatokat. Ha a megerősítő vizsgálat eredménye negatív vagy nem egyértelmű, a közösségi referencialaboratórium által kiadott irányelvekkel összhangban további megerősítő vizsgálatokat kell elvégezni.

Ha a megerősítő vizsgálatok egyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-vel fertőzöttnek kell tekinteni.”

c)	A 3.2.c) pont ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép: „Az ugyanazon gazdaság fertőzött állományában kimutatott pozitív TSE-minták további vizsgálatát a jelző esetet követő minden egyes évben legalább a kimutatott első két TSE-előforduláson el kell végezni.”

(*1) http://www.defra.gov.uk/corporate/vla/science/science-tse-rl-confirm.htm” «

(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juhpopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.

(2) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani.