22.6.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 161/33 |
A BIZOTTSÁG 706/2007/EK RENDELETE
(2007. június 21.)
a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és egyes légkondicionáló rendszerek szivárgásainak mérésére szolgáló harmonizált vizsgálatok az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve értelmében történő megállapításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a járművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról szóló és a 70/156/EGK tanácsi irányelvet módosító 2006. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikkének (1) preambulumbekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2006/40/EK irányelv egyike a 70/156/EGK tanácsi irányelv (2) által megállapított EK-típus-jóváhagyási eljárás szerinti különirányelveknek. |
(2) |
A 2006/40/EK irányelv előírja, hogy azokat a járműveket, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmazzanak, típusvizsgálatnak kell alávetni a légkondicionáló rendszereik kibocsátásainak vonatkozásában. Az irányelv meghatározza ezen rendszerek szivárgási veszteségeinek határértékeit is. Ezért ezen gázok szivárgási veszteségeinek mérésére harmonizált vizsgálati eljárást kell kidolgozni, és el kell fogadni a 2006/40/EK irányelv végrehajtásához szükséges műszaki rendelkezéseket. |
(3) |
A 2006/40/EK irányelv egy bizonyos időponttól kezdve megtiltja 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmazó légkondicionáló rendszerrel felszerelt új járművek piaci értékesítését. Jelenleg a HFC-134a a mobil légkondicionáló rendszerekben hűtőközegként használt, 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező egyetlen ismert fluorozott gáz. Ezért a szivárgásvizsgálatot a szóban forgó gázra kell kidolgozni. |
(4) |
Az ezen rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet a 2006/40/EK irányelv 4. és 5. cikkének végrehajtására határoz meg bizonyos intézkedéseket.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:
1. |
„jármű típusa a légkondicionáló rendszer kibocsátásainak vonatkozásában”: a járművek azon csoportja, amely a légkondicionáló rendszerben alkalmazott hűtőfolyadék vagy a többi fő jellemző, vagy az – egyszeres vagy kétszeres – elpárologtató rendszer tekintetében megegyezik; |
2. |
„légkondicionáló rendszer típusa”: a légkondicionáló rendszerek azon csoportja, amely sem gyártója kereskedelmi nevében vagy védjegyében, sem pedig a benne található szivárgásveszélyes alkatrész tekintetében ugyanaz; |
3. |
„szivárgásveszélyes alkatrész”: a légkondicionáló rendszer alábbi részeinek bármelyike vagy ezen alkatrészek együttese:
|
4. |
„szivárgásveszélyes alkatrész típusa”: a szivárgásveszélyes elemek azon csoportja, amely sem gyártója kereskedelmi nevében vagy védjegyében, sem pedig a fő feladata tekintetében ugyanaz. |
A különböző anyagokból készült szivárgásveszélyes elemeket vagy a különböző szivárgásveszélyes elemek kombinációit azonos típusú (az első bekezdés 4. pontja szerint) szivárgásveszélyes elemeknek kell tekinteni, feltéve hogy nem növelik a szivárgási sebességet.
3. cikk
Alkatrészek EK-típusjóváhagyása
A tagállamok a légkondicionáló rendszerekből származó kibocsátásokra való hivatkozással nem tagadhatják meg a szivárgásveszélyes elem vagy a légkondicionáló rendszer típusának EK-alkatrész-típusjóváhagyását, amennyiben az megfelel ezen rendelet előírásainak.
4. cikk
Az EK-típusjóváhagyásra vonatkozó adminisztratív rendelkezések
(1) A gyártó vagy képviselője a jóváhagyó hatósághoz benyújtja egy szivárgásveszélyes elem vagy légkondicionáló rendszer típusára vonatkozó EK-típus-jóváhagyási kérelmét.
A kérelmet az I. melléklet 1. részében található adatszolgáltató űrlapmintával összhangban kell kiállítani.
(2) A gyártónak vagy képviselőjének a típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálathoz jóváhagyásra be kell mutatnia a szivárgásveszélyes alkatrészt vagy a légkondicionáló rendszert.
Erre a legnagyobb szivárgási veszteségű mintát (a továbbiakban: az „elképzelhető legrosszabb esetet képviselő mintapéldányt”) kell használni.
(3) Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a 70/156/EGK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszerrel összhangban meg kell adni az alkatrész EK-típusjóváhagyását, és ki kell adni az alkatrész típus-jóváhagyási számát.
A tagállam nem adhatja ki ugyanazt a számot egy szivárgásveszélyes elem vagy légkondicionáló rendszer más típusára.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a jóváhagyó hatóságnak az I. melléklet 2. részében meghatározott mintával összhangban kell kiállítania az alkatrész EK-típus-jóváhagyási bizonyítványát.
5. cikk
EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel
Minden szivárgásveszélyes elemen vagy légkondicionáló rendszeren, amely megfelel egy olyan típusnak, amelyre a rendelet alapján már megadták az alkatrész EK-típusjóváhagyását, az I. melléklet 3. részében meghatározott típus-jóváhagyási jelet kell elhelyezni.
6. cikk
Járműveknek a légkondicionáló rendszer kibocsátásai tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó adminisztratív rendelkezések
(1) A gyártónak vagy képviselőjének a jóváhagyó hatósághoz be kell nyújtania a járműnek a légkondicionáló rendszerből származó kibocsátások tekintetében történő EK-típusjóváhagyása iránti kérelmét.
A kérelmet az I. melléklet 4. részében található adatszolgáltató űrlapmintával összhangban kell bemutatni.
(2) A gyártónak vagy képviselőjének teljes körű járművizsgálat esetén a kérelemmel együtt a jóváhagyandó legproblémásabb teljes járműtípust is rendelkezésre kell bocsátania, alkatrészek vizsgálata esetén pedig a szóban forgó szivárgásveszélyes alkatrészek vagy a légkondicionáló berendezés típus-jóváhagyási bizonyítványát is be kell nyújtania.
(3) Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a 70/156/EGK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszerrel összhangban meg kell adni az EK-típusjóváhagyást, és ki kell adni a típus-jóváhagyási számot.
A tagállam nem rendelheti ugyanazt a számot egy másik járműtípushoz.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a jóváhagyó hatóságnak az I. melléklet 5. részében meghatározott mintával összhangban kell kiállítania az alkatrész EK-típusjóváhagyását.
7. cikk
Harmonizált szivárgásészlelési vizsgálat
A harmonizált szivárgásészlelési vizsgálatot, amelynek során megvizsgálják, hogy a 2006/40/EK irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett megengedett legnagyobb szivárgási határértékeket nem lépték-e túl, a rendelet II. melléklete tartalmazza.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2008. január 5-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. június 21-én.
a Bizottság részéről
Günter VERHEUGEN
alelnök
(1) HL L 161., 2006.6.14., 12. o.
(2) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2006/96/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.
A mellékletek felsorolása
I. melléklet |
Az EK-típus-jóváhagyási eljárásban használt dokumentumok |
1. rész: |
Tájékoztató dokumentum – Alkatrész EK-típusjóváhagyása |
2. rész: |
EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány (alkatrész) |
3. rész: |
EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel |
4. rész: |
Tájékoztató okmány – Jármű EK-típusjóváhagyása |
5. rész: |
EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány (jármű) |
II. melléklet |
A légkondicionáló rendszerek szivárgásainak megállapítására vonatkozó műszaki előírások |
Függelék: |
A szivárgás vizsgálatára szolgáló berendezések kalibrálása |
I. MELLÉKLET
AZ EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSBAN HASZNÁLT DOKUMENTUMOK
1. RÉSZ
MINTA
Légkondicionáló rendszer vagy annak alkatrésze EK-típusjóváhagyására (alkatrész) vonatkozó … számú tájékoztató okmány
Az alábbi adatokat kell – értelemszerűen – tartalomjegyzékkel ellátott három példányban benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban és részletezettséggel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. Az esetleg mellékelt fényképeknek megfelelő részletességűeknek kell lenniük.
Ha az alkatrészek elektronikus vezérlésűek, rendelkezésre kell bocsátani a teljesítményükre vonatkozó adatokat.
0. ÁLTALÁNOS ADATOK
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve): …
0.2. Típus: …
0.2.1. Kereskedelemben használt név (nevek), ha van(nak): …
0.2.2. Az elem anyaga: …
0.2.3. Az elem rajza vagy vázlata: …
0.2.4. Az elem hivatkozási száma vagy alkatrészszáma: …
0.5. A gyártó neve és címe: …
0.7. Az EK-típus-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja: …
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe: …
9. FELÉPÍTMÉNY
9.10.8. A szivárgásveszélyes elem/légkondicionáló rendszer szivárgása g/évben megadva (amennyiben a gyártó vizsgálta be) (1):
2. RÉSZ
MINTA
EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY
(legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm))
HIVATALI BÉLYEGZŐ
Értesítés
— |
típusjóváhagyásról |
— |
típusjóváhagyás meghosszabbításáról (2) |
— |
típusjóváhagyás elutasításáról (2) |
— |
típusjóváhagyás visszavonásáról (2) |
a járműtípus/alkatrész/önálló műszaki egység (2) vonatkozásában, a legutóbb a 706/2007/EK rendelettel (2) módosított 2006/40/EK irányelv szerint.
Típus-jóváhagyási szám: …
A meghosszabbítás indoka: …
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó cég neve): …
0.2. Típus: …
0.2.1. Kereskedelemben használt név (nevek), ha van(nak): …
0.3. A típusazonosítás módja, ha a jármű/alkatrész/önálló műszaki egység ilyen jelöléssel van ellátva (2): …
0.5. A gyártó neve és címe: …
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja: …
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe: …
II. SZAKASZ
1. Esetleges kiegészítő adatok: (lásd a Kiegészítést)
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …
3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …
5. (Esetleges) megjegyzések: (lásd a Kiegészítést)
6. Hely: …
7. Dátum: …
8. Aláírás: …
9. A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzéke mellékelve van.
Kiegészítés
a … sz. EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz
légkondicionáló rendszernek vagy szivárgásveszélyes elemnek a 2006/40/EK irányelv szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan
1. Kiegészítő információ
1.1. A rendszer vagy a szivárgásveszélyes elem rövid leírása: …
1.2. Éves szivárgás g/év (3)-ben megadva: …
1.3. Megjegyzések (mind a bal-, mind a jobbkormányos járművekre érvényes) …
3. RÉSZ
EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL
1. ÁLTALÁNOS ADATOK
1.1. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel a következőkből áll:
1.1.1. egy négyszögből, amelyben kis „e” betű van, amelyet annak a tagállamnak a jelzőszáma vagy jelző betűje követ, amelyik az alkatrészre az EK-típusjóváhagyást megadta:
|
1 – Németország |
|
2 – Franciaország |
|
3 – Olaszország |
|
4 – Hollandia |
|
5 – Svédország |
|
6 – Belgium |
|
7 – Magyarország |
|
8 – Cseh Köztársaság |
|
9 – Spanyolország |
|
11 – Egyesült Királyság |
|
12 – Ausztria |
|
13 – Luxemburg |
|
17 – Finnország |
|
18 – Dánia |
|
19 – Románia |
|
20 – Lengyelország |
|
21 – Portugália |
|
23 – Görögország |
|
24 – Írország |
|
26 – Szlovénia |
|
27 – Szlovákia |
|
29 – Észtország |
|
32 – Lettország |
|
34 – Bulgária |
|
36 – Litvánia |
|
49 – Ciprus |
|
50 – Málta; |
1.1.2. a négyszög közelében a típus-jóváhagyási számnak a 70/156/EGK irányelv VII. mellékletének 4. szakaszában említett „alap jóváhagyási száma”, amely előtt az EK-típusjóváhagyás megadásának napján a 2006/40/EK irányelv vagy ezen rendelet legfrissebb fő műszaki módosításához hozzárendelt sorszámot jelölő két számjegy áll. Ezen rendelet tekintetében ez a szám a 00.
1.2. A EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.
2. AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL MINTÁJA
4. RÉSZ
MINTA
Járműveknek a légkondicionáló rendszer kibocsátásai tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó ... sz. tájékoztató okmány
Az alábbi adatokat kell – értelemszerűen – tartalomjegyzékkel ellátott három példányban benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban és részletezettséggel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. Az esetleg mellékelt fényképeknek megfelelő részletességűeknek kell lenniük.
Ha az alkatrészek elektronikus vezérlésűek, rendelkezésre kell bocsátani a teljesítményükre vonatkozó adatokat.
0. ÁLTALÁNOS ADATOK
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve): …
0.2. Típus: …
0.2.1. Kereskedelemben használt név (nevek), ha van(nak): …
0.3. A típusazonosítási jel, ha van a járművön/alkatrészen/önálló műszaki egységen (4): …
0.3.1. A jelölés helye: …
0.4. A jármű kategóriája: …
0.5. A gyártó neve és címe: …
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja: …
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe: …
9. FELÉPÍTMÉNY
9.10.8. A légkondicionáló rendszert úgy tervezték-e meg, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmazzon: IGEN/NEM (4)
A hűtőközegként használt gáz: …
Ha a válasz IGEN, töltse ki az alábbi szakaszt
9.10.8.1. A légkondicionáló rendszer rajza és rövid ismertetése, beleértve a hivatkozási számot vagy az alkarészszámot és a szivárgásveszélyes alkatrészek anyagát: …
9.10.8.2. A légkondicionáló rendszer szivárgása g/évben: …
9.10.8.2.1. Szivárgásveszélyes elem bevizsgálása esetén: a szivárgásveszélyes alkatrészek felsorolása, beleértve a megfelelő hivatkozást vagy alkatrészszámot és az anyagot, a rájuk jellemző éves szivárgási értékekkel együtt, valamint a vizsgálat adatait (pl. a vizsgálati jegyzőkönyv száma, a jóváhagyás száma stb.) …
9.10.8.2.2. A rendszer bevizsgálása esetén: hivatkozási szám vagy alkatrészszám és a rendszer elemeinek anyaga, valamint a vizsgálat adatai (pl. a vizsgálati jegyzőkönyv száma, a jóváhagyás száma stb.): …
5. RÉSZ
MINTA
EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY
(legnagyobb méret: A4 (210 × 297 mm))
HIVATALI BÉLYEGZŐ
Értesítés
— |
típusjóváhagyásról |
— |
típusjóváhagyás meghosszabbításáról (5) |
— |
típusjóváhagyás elutasításáról (5) |
— |
típusjóváhagyás visszavonásáról (5) |
a járműtípus/alkatrész/önálló műszaki egység (5) vonatkozásában, a legutóbb a …/706/2007/EK rendelettel (5) módosított 2006/40/EK irányelv szerint.
Típus-jóváhagyási szám: …
A meghosszabbítás indoka: …
I. SZAKASZ
0.1. Gyártmány (a gyártó cégneve): …
0.2. Típus: …
0.2.1. Kereskedelemben használt név (nevek), ha van(nak): …
0.3. A típusazonosítás módja, ha a jármű/alkatrész/önálló műszaki egység ilyen jelöléssel van ellátva (5) …
0.3.1. A jelölés helye: …
0.4. A jármű kategóriája: …
0.5. A gyártó neve és címe …
0.7. Alkatrészek és önálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja: …
0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe: …
II. SZAKASZ
1. Esetleges kiegészítő adatok: (lásd a Kiegészítést)
2. A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat: …
3. A vizsgálati jegyzőkönyv dátuma: …
4. A vizsgálati jegyzőkönyv száma: …
5. (Esetleges) megjegyzések: (lásd a Kiegészítést)
6. Hely: …
7. Dátum: …
8. Aláírás: …
9. A jóváhagyó hatóságnál kívánságra hozzáférhető dokumentációk jegyzéke mellékelve van.
Kiegészítés
a … sz. EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz
a járműnek a 2006/40/EK irányelv szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan
1. Kiegészítő információ
1.1. A jármű típusának a légkondicionáló rendszer tekintetében történő rövid leírása: …
1.2. A légkondicionáló rendszer 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázt használ: IGEN/NEM
A hűtőközegként használt gáz:
Ha a válasz IGEN, töltse ki az alábbi szakaszt
1.3. Összesített szivárgás, g/év-ben: …
1.4. Megjegyzések: (mind a bal-, mind a jobbkormányos járművekre érvényes) …
(1) A nem kívánt rész törlendő. Csak akkor kell kitölteni, ha az elemet/rendszert 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gáz használatára tervezték.
(2) A nem kívánt rész törlendő.
(3) Csak akkor kell kitölteni, ha a rendszert 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gáz használatára tervezték.
(4) A nem kívánt rész törlendő.
(5) A nem kívánt rész törlendő.
II. MELLÉKLET
A LÉGKONDICIONÁLÓ RENDSZEREK SZIVÁRGÁSAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet azokra a járművekre vonatkozik, amelyek légkondicionáló berendezéseit úgy tervezték meg, hogy azok 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező, üvegházhatást okozó fluorozott gázokat tartalmaznak, és célja a légkörbe kikerülő hűtőfolyadékok felmérése. A melléklet az alábbi pontokat foglalja magában:
1. |
A berendezésekre vonatkozó követelmények |
2. |
Vizsgálati körülmények |
3. |
A vizsgálati eljárásokra és adatokra vonatkozó követelmények |
2. A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA
2.1. A légkondicionálás szivárgási vizsgálatának célja a légkondicionáló berendezéssel felszerelt járművekből a berendezés rendeltetésszerű működtetése következtében a légkörbe kerülő fluorozott szénhidrogén (HFC-134a) mennyiségének megállapítása.
2.2. A vizsgálatot el lehet végezni a jármű egészén, a légkondicionáló rendszeren vagy az egyes szivárgásveszélyes alkatrészeken.
2.3. A szivárgásveszélyes alkatrészeket külön olaj felhasználása nélkül kell vizsgálni. A gyártási folyamatból visszamaradó olajat nem szükséges eltávolítani. A kompresszorok standard olajtöltést használnak.
2.4. Az egyes alkatrészek kivezetéseit fémcsővel kell lezárni. A fémcsövet légmentesen le kell zárni hegesztéssel vagy keményforrasztással. Az elem egyik kivezetését adott esetben csatlakoztatni lehet egy megfelelő térfogatú fémedényhez, amely a kétfázisú hűtőközeget tartalmazza.
2.5. A HFC-134a tartályát és a szivárgásveszélyes elemet kell feltölteni kétfázisú (folyékony és légnemű) HFC-134a hűtőközeggel, és fűtéssel állandó nyomást kell biztosítani az előírt hőmérsékleti szinten. Az előkezelés vagy vizsgálat alatt lévő szivárgásveszélyes elemet a légmentesen zárt kamrában helyezik el. Az elem hőmérsékletét az előírt előkezelési vagy vizsgálati hőmérsékleten tartják annak érdekében, hogy a HFC-134a kizárólag légnemű állapotban legyen az elemben. Teljes légkondicionáló rendszerek esetében a tényleges névleges töltést kell használni. A gyártó által ajánlott olajkoncentrációt és -típust kell használni.
2.6. A légkondicionáló rendszer minden szivárgásveszélyes elemét vizsgálatnak kell alávetni, azok kivételével, amelyek szivárgásmentesnek minősülnek.
2.6.1. Az alábbi alkatrészek minősülnek szivárgásmentesnek:
— |
Elpárologtató, csatlakozások nélkül, |
— |
Fémcsövek, csatlakozások nélkül, |
— |
Beépített karbantartható szárítószűrő nélküli kondenzátorok, csatlakozások nélkül, |
— |
Fogadótartály/szárítószűrő, csatlakozások nélkül, |
— |
Gyűjtőedény, csatlakozások nélkül. |
2.7. A vizsgálathoz a szivárgásveszélyes alkatrész vagy a légkondicionáló rendszer legrosszabb esetét képviselő mintapéldányt kell kiválasztania.
2.8. Az egyes szivárgásveszélyes alkatrészekből elszivárgó hűtőközeg tömegének összege adja meg a vizsgálat összesített eredményét.
3. VIZSGÁLÓBERENDEZÉS
A vizsgálatot légmentesen zárt kamrában kell elvégezni, a gázok homogén koncentrációját biztosító készülékkel és valamilyen gázelemzési módszer használatával.
A vizsgálat során használt minden készüléket referenciakészülékhez viszonyítva kell kalibrálni.
3.1. Mérőkamra
3.1.1. Az előkészítési szakaszban a hőmérséklet-szabályozó rendszernek alkalmasnak kell lennie a belső levegőhőmérsékletnek a szakasz teljes időtartama során ± 3 K fok tűréssel történő szabályozására.
3.1.2. A mérési szakaszban a szivárgásmérő kamrának olyan légmentesen zárt mérőkamrának kell lennie, amely képes befogadni a vizsgálandó rendszert, illetve az elemet. A lezárás után a kamrának a függeléknek megfelelően gázzárónak kell lennie. A kamra belső felületének áthatolhatatlannak kell lennie a légkondicionáló folyadék halmazállapotú hűtőközege számára, és nem léphet reakcióba azzal. A hőmérséklet-szabályozó rendszernek alkalmasnak kell lennie a kamra belső levegő-hőmérsékletének a vizsgálat teljes időtartama során ± 1 K fok tűréssel történő szabályozására.
3.1.3. A mérőkamrát merev falakkal kell kialakítani, amelyek állandó kamratérfogatot biztosítanak.
3.1.4. A mérőkamra belméretének megfelelőnek kell lennie az alkatrészek vagy rendszerek befogadására úgy, hogy a vizsgálatot az előírt pontossággal el lehessen végezni.
3.1.5. A gáznak és a hőmérsékletnek a vizsgálati kamrán belüli homogenitását legalább egy keringető ventillátorral vagy olyan alternatív módszerrel kell biztosítani, amely igazoltan képes a homogén hőmérséklet és gázkoncentráció biztosítására.
3.2. Mérőberendezés
3.2.1. A kiszivárgó HFC-134a mennyiségét gázkromatográfia, infravörös spektrofotometria, tömegspektrometria, infravörös fotoakusztikus spektroszkópia (lásd a függeléket) alkalmazásával mérik.
3.2.2. Ha az alkalmazott technika nem az előbb említettek valamelyike, az egyenértékűséget bizonyítani kell, és a berendezést a függelékben ismertetett eljáráshoz hasonló eljárással kell kalibrálni.
3.2.3. A teljes légkondicionáló rendszerekhez használandó mérőberendezések elvárt pontossága ± 2 g/év.
3.2.4. Elem vizsgálatához más berendezéssel összekapcsolt olyan gázelemző berendezést kell használni, amely legalább 0,2 g/év pontosságot biztosít.
3.2.5. Olyan alkatrészek esetében, amelyeknél nagyon nehéz a fent említett pontosság elérése, az egyes vizsgálatokban növelni lehet a minták számát.
3.2.6. A gázelemző készülék standard szórásként kifejezett reprodukálhatóságának jobbnak kell lennie a teljes skála 1 %-ánál a zérusnál, és a teljes skála 80 % ± 20 %-ánál minden használt tartományban.
3.2.7. A gázelemző berendezés nullpontját és méréstartományát vizsgálat előtt a gyártó utasításainak megfelelően kalibrálni kell.
3.2.8. A gázelemző készülék működési tartományát úgy kell megválasztani, hogy a mérési, kalibrálási és szivárgás-ellenőrzési eljárások alatt a legjobb felbontást adja.
3.3. A gázelemző-készülék adatrögzítő rendszere
3.3.1. A gázelemző készüléket a kiadott villamos jeleket szalagos regisztrálókészülékkel, vagy valamilyen más adatfeldolgozó rendszerrel legalább hatvan percenkénti gyakorisággal rögzítő eszközzel kell ellátni. Az adatrögzítő rendszernek legalább a rögzítendő jellel egyenértékű működési jellemzőkkel kell rendelkeznie és folyamatosan kell az eredményeket rögzítenie. A rögzítés egyértelműen mutassa ki a vizsgálat kezdetét és végét (beleértve a mintavételi időszakok kezdetét és végét, valamint az egyes vizsgálatok kezdete és befejezése között eltelt időt).
3.4. Kiegészítő berendezések
3.4.1. A hőmérséklet rögzítése
3.4.1.1. A kamrában a hőmérsékletet egy vagy két ponton kell regisztrálni hőmérséklet-érzékelőkkel, amelyek úgy vannak bekötve, hogy a középértéket mutassák. A hőmérsékleti értékeknek a kamra belsejében lévő hőmérsékletet kell reprezentálniuk.
3.4.1.2. A hőmérsékleteket a HFC-134a-szivárgás egész mérési ideje alatt regisztrálni kell, vagy be kell vinni egy adatfeldolgozó rendszerbe, legalább egypercenkénti gyakorisággal.
3.4.1.3. A hőmérsékletet regisztráló rendszer pontosságának ± 1,0 K fokon belül kell lennie.
3.4.2. Nyomásmérő készülék
3.4.2.1. A nyomásregisztráló rendszer pontossága a Pshed tekintetében ± 2 hPa-on belül legyen, és ± 0,2 hPa felbontást kell biztosítania.
3.4.3. Ventilátorok
3.4.3.1. Egy vagy több ventilátor, befúvó, vagy más megfelelő módszer (például nitrogénöblítés) használata esetén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a mérőkamrában a HFC-134a koncentrációját le lehessen csökkenteni a környezeti koncentráció szintjére.
3.4.3.2. A kamrába helyezett bevizsgálandó szivárgásveszélyes elemet vagy rendszert nem szabad kitenni a ventilátorok vagy befúvók közvetlen légáramának, ha ilyeneket használnak.
3.4.4. Gázok
3.4.4.1. Amennyiben a gázelemző készülék szállítója úgy írja elő, az alábbi gázokat kell biztosítani a kalibráláshoz és a működéshez:
— |
18–21 % oxigént tartalmazó tisztított szintetikus levegő, |
— |
Legalább 99,5 % tisztaságú HFC-134a. |
3.4.4.2. HFC-134a-t és tisztított szintetikus levegő keverékét tartalmazó gázoknak kell rendelkezésre állniuk a kalibráláshoz és a méréstartomány meghatározásához. A hitelesítő gáz tényleges koncentrációjának nem szabad ± 2 %-nál nagyobb mértékben eltérnie a megadott értékektől.
4. ELŐKÉSZÍTÉS
4.1. Általános követelmény
4.1.1. Az előkezelés és a szivárgásmérések elvégzését megelőzően a légkondicionáló rendszert teljesen ki kell szivattyúzni, és fel kell tölteni az előírt névleges HFC-134a-töltettel.
4.1.2. Annak érdekében, hogy a vizsgálat teljes időtartama alatt – beleértve az előkészítő szakaszt is – telített állapot legyen bitosítva, minden „szivárgásveszélyes” elemet (függetlenül attól, hogy csatlakoztatva van-e kiegészítő tartályhoz) ki kell szivattyúzni és elegendő, de a szivárgásveszélyes elem vagy a tartály teljes belső térfogatának 0,65 g/cm3-ét meg nem haladó mennyiségű HFC-134a-val fel kell tölteni.
4.2. Előkészítési körülmények
4.2.1. A jóváhagyást kérelmező saját döntése alapján 40 °C-on egy lépésben vagy két lépésben, rövidebb összesített időtartam alatt hajthatja végre az előkészítést. A kétlépéses eljárás két egymást követő szakaszban zajlik, az elsőt, amelyben a hőmérséklet 50 °C, nyomban követi a második, ezúttal 40 °C-os szakasz. Az előkészítés időtartamát az alábbi táblázat tartalmazza.
|
1. lehetőség: |
2. lehetőség: |
|
A rendszer alkatrésze |
40 °C Idő (óra) |
1. szakasz – 50 °C Idő (óra) |
2. szakasz – 40 °C Idő (óra) |
Teljes rendszer |
480 |
240 |
24 |
Kompresszor |
144 |
72 |
24 |
Tömlőrendszerek |
480 |
240 |
24 |
Összes többi szivárgásveszélyes alkatrész |
96 |
48 |
24 |
Az előkészítési idő rövidebb is lehet, ha igazolható, hogy az áthatolási veszteség tekintetében elérték az egyensúlyi állapotot.
4.2.2. A szivárgásveszélyes alkatrészeket vagy rendszert az előkészítést követő 4 órán belül be kell helyezni a mérőkamrába szivárgásvizsgálat céljából.
4.3. Kompresszor
4.3.1. Amennyiben a kenéshez és a tömítés bejáratáshoz szükséges, a kompresszort az előkészítés és a vizsgálat között legalább 1 percig és legalább 200-as percenkénti fordulaton járatni lehet.
4.3.2. Biztosítani kell a szivárgásveszélyes elem vagy a légkondicionáló rendszer HFC-134a-töltésének érintetlenségét az előkészítés és a mérés között, hogy ne vesszen el az előkészítés hatása. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal az összeállítással kell végrehajtani az előkészítést és a mérést is, anélkül, hogy közben szétszerelnék és újra összeszerelnék.
5. VIZSGÁLAT MENETE
5.1. Általános rendelkezések
Az I. ábrában látható vizsgálati menet a vizsgálat végrehajtása során követendő lépéseket tartalmazza.
5.2. Szivárgásvizsgálat
5.2.1. A vizsgálatot statikus és egyensúlyi állapotban, 313 K fokos (40 °C) hőmérsékleten kell elvégezni. Az éves veszteségek kiszámítása a HFC-134a koncentrációjának a vizsgálat időtartama során mért változásai alapján történik.
5.2.2. A mérőkamrát néhány percen keresztül át kell fúvatni, amíg stabil háttérszint nem alakul ki.
5.2.3. A vizsgálat előtt a mérőkamra háttérszintjét meg kell mérni, a gázelemző-készüléket pedig le kell nullázni, és a méréstartományát be kell állítani.
5.2.4. Amennyiben az összeállított rendszert az előkészítés után egy másik mérőkamrába helyezik át, a mérés leghamarabb a mérőkamra lezárása, tömítése és a vizsgálati hőmérséklet beállítása után négy órávalkezdődhet el.
5.2.5. A szivárgásveszélyes elemet vagy rendszert be kell helyezni a mérőkamrába.
5.2.6. A mérőkamrát légmentesen le kell zárni. A vizsgálókamrát légköri nyomású referenciagázzal (például tiszta levegővel) teljesen fel kell tölteni.
Ábra
5.2.7. A vizsgálati időszak akkor kezdődik, amikor a mérőkamrát légmentesen lezárták és a hőmérséklet a mérőkamrában elérte a 313 K fokot (40 °C). A hőmérsékletet egészen a vizsgálat időtartamának végéig ezen az értéken marad. Megmérik a HFC-134a koncentrációját, a hőmérsékletet és a nyomást a vizsgálat CHFC-134ai; Pshed és a Tshed kezdőértékeinek megadásához, mégpedig első alkalommal leghamarabb a mérőkamra lezárását és a vizsgálati hőmérséklet beállításának megtörténtét követő négy órával, az 5.2.4. szakaszban foglaltak szerint. Ezeket az értékeket használják fel a szivárgás az 5.3 szakasz szerinti kiszámításához.
5.2.8. A névleges mérési időtartam 24 óra. Ez az időtartam rövidebb is lehet, amennyiben igazolható a kellő pontosság.
5.2.9. A gázelemző-készüléket közvetlenül a vizsgálat befejezése után nullázni kell, és be kell állítani a méréstartományát.
5.2.10. A vizsgálat végén meg kell mérni a mérőkamrában a HFC-134a koncentrációját, a hőmérsékletet és a nyomást. Ezek lesznek a szivárgásnak a 5.3. szakasz szerinti kiszámításában használandó CHFC134af, Pshed és a Tshed záróértékek.
5.3. Kiszámítás
5.3.1. Az 5.2. szakaszban ismertetett vizsgálat teszi lehetővé a HFC-134a-kibocsátás kiszámítását. A szivárgás kiszámítása a mérőkamrában mért HFC-134a-koncentrációnak, a hőmérsékletnek és a nyomásnak a kezdő- és záróértékei, valamint a mérőkamra nettó térfogata alapján történik.
A HFC-134a teljes szivárgási tömegének kiszámítása az alábbi képlettel történik:
ahol:
HFC-134a |
= A HFC-134a-szivárgás tömegárama |
[kg/s] |
nHFC-134a |
= A HFC-134a móljainak száma |
[mol] |
Vshed |
= A SHED-kamra nettó térfogata |
[m3] |
VAC |
= A légkondicionáló rendszer vagy az elem bruttó térfogata |
[m3] |
Tshed |
= Hőmérséklet a SHED-ben |
[K] |
Pshed |
= Nyomás a SHED-ben |
[kPa] |
CHFC-134ae |
= A HFC-134a koncentrációjának záróértéke |
[ppmv] |
CHFC-134ai |
= HFC-134a koncentrációjának kezdőértéke |
[ppmv] |
te |
= Befejezés ideje |
[s] |
ti |
= Kezdés ideje |
[s] |
MHFC-134a |
= A HFC-134a móltömege (= 102 kg/kmol) |
[kg/kmol] |
R |
= Gázállandó (= 8,314 kJ/(kmol*K)) |
[kJ/(kmol*K)] |
Megjegyzések: CHFC-134a A definíció szerint a HFC-134a móljainak száma (nHFC-134a), osztva a levegő móljainak a számával (nair+HFC-134a)
azaz ppmv-ben kifejezve: térfogatrész per millió térfogatrész – a mólaránynak megfelelő térfogatarány.
5.3.2. Az idő függvényében kapott, grammban megadott tömeget gramm/év mértékegységre kell átszámítani.
5.4. A vizsgálat összesített eredményei
A teljes légkondicionáló rendszer összes szivárgását a bevizsgált szivárgásveszélyes alkatrészek részleges értékeinek összeadásával számítják ki.
1. |
Rendszer vizsgálata Légkondicionáló szivárgása, L(g/év) = CF * HFC-134a (g/év) |
2. |
Elem vizsgálata Légkondicionáló szivárgása, L(g/év) = CF * Σ HFC-134a (g/év) ahol a CF (korrelációs tényező) = 0,277. |
6. JÓVÁHAGYÁS
1. |
A bevizsgált légkondicionáló rendszert jóváhagyják, ha az L értéke (g/év) alacsonyabb, mint a következő táblázatban feltüntetett, a 2006/40/EK irányelv szerinti értékek:
|
2. |
A szivárgásveszélyes elemet jóváhagyják, ha a 2–5.3. szakaszban foglalt követelményeknek megfelelően vizsgálták be. |
(1) Kétszeres párologtató rendszer esetén.
Függelék
A berendezés kalibrálása a szivárgásvizsgálathoz
1. A KALIBRÁLÁS GYAKORISÁGA ÉS MÓDSZEREI
1.1. Az első használatbavétel előtt, majd szükség szerinti gyakorisággal minden készüléket hitelesíteni kell, de típus-jóváhagyási vizsgálat előtt 6 hónapon belül mindenképpen. Az alkalmazandó kalibrálási módszereket (a rendelet II. melléklete 3.2.1. bekezdésében felsorolt készülékek esetében) ezen függelék ismerteti.
2. A MÉRŐKAMRA KALIBRÁLÁSA
2.1. A mérőkamra belső térfogatának meghatározása a kiinduláshoz
2.1.1. A használatbavétel előtt a mérőkamra belső térfogatát az alábbiak szerint kell meghatározni. Gondosan meg kell mérni a mérőkamra belső méreteit, figyelembe véve minden, a szabályostól történő eltérést, mint például a merevítőket. A mérőkamra belső térfogatát ezekből a mérésekből kell meghatározni.
2.1.2. A nettó belső térfogat meghatározása úgy történik, hogy a vizsgált elem vagy rendszer térfogatát levonják a mérőkamra belső térfogatából.
2.1.3. A mérőkamra szivárgását a 2.3. szakasz szerint ellenőrizni kell. Ha a gáztömeg nem egyezik meg ± 2 %-on belül a befecskendezett tömeggel, korrekcióra van szükség.
2.2. A mérőkamrában előforduló háttérkibocsátások meghatározása
Ez a művelet azt határozza meg, hogy a mérőkamra nem tartalmaz-e olyan anyagokat, amelyek szignifikáns mennyiségű HFC-134a-t bocsátanak ki. Az ellenőrzést a kamra üzembe állításakor, a kamrában végzett bármely olyan művelet után, amely hatással lehet a háttérkibocsátásra, és legalább évenként egyszer el kell végezni.
2.2.1. Az alább említett négyórás időtartam során a mérőkamrán belüli hőmérsékletnek 313 K ± 1 K (40 °C ± 1 °C) értéken kell maradnia.
2.2.2. A mérőkamra lezárható, és a keverő ventilátor legfeljebb 2 órán át működtethető a 4 órás háttérmérés megkezdése előtt.
2.2.3. A gázelemző készüléket (szükség esetén) kalibrálni, majd nullázni kell, és be kell állítani a méréstartományát.
2.2.4. A kamrát a leolvasott érték állandósulásáig öblíteni kell, és – ha még nincs bekapcsolva –, be kell kapcsolni a keverő ventilátort.
2.2.5. A kamrát ekkor lezárják, és megmérik a háttérkoncentrációt, a hőmérsékletet és a nyomást. A mérőkamra átöblítésével vagy kiszivattyúzásával lehetőleg el kell érni, hogy a HFC-134a koncentrációja nulla legyen. Ezek a CHFC-134a, Pshed és Tshed kezdőértékei a kamra hátterszintjének kiszámításához.
2.2.6. A kamrát négy órán keresztül változatlan állapotban kell hagyni, bekapcsolt keverő ventilátorral.
2.2.7. A négyórás időszak elteltével ugyanazzal az elemzővel meg kell mérni a koncentrációt a mérőkamrában. A hőmérsékletet és a nyomást szintén meg kell mérni. Ezek a CHFC-134a, Pshed és a Tshed záróértékei.
2.3. A mérőkamra kalibrálása és a visszamaradt HFC-134a vizsgálata
A mérőkamra kalibrálási és a visszamaradt HFC-134a vizsgálata a 2.1. pontban számított térfogat ellenőrzésére szolgál, és méri az esetleges szivárgás mértékét is. A mérőkamra szivárgásának mértékét a kamra üzembe állításakor, minden olyan, a mérőkamrában végzett művelet után, amely befolyásolhatja annak integritását, továbbá legalább negyedévente meg kell határozni.
2.3.1. A mérőkamrát addig kell öblíteni, amíg a koncentráció már nem változik. Be kell kapcsolni a keverő ventilátort (ha ez még nem történt meg). Az elemzőkészüléket nullázni kell, ha szükséges, hitelesíteni kell, és be kell állítani a méréstartományát.
2.3.2. A környezeti hőmérsékletet szabályozó rendszert be kell kapcsolni (ha még nem lenne bekapcsolva), és be kell állítani 313 K° (40 °C) hőmérsékletre.
2.3.3. Amikor a mérőkamra 313 K ± 1 K (40 °C ± 1 °C) értéken stabilizálódik, a mérőkamrát légmentesen lezárják, és megmérik a háttérkoncentrációt, a hőmérsékletet és a nyomást. Ezek a CHFC-134a, Pshed és Tshed kezdőértékei a kamra kalibrálásához.
2.3.4. A mérőkamrába ismert mennyiségű HFC-134a-t injektálnak. A beinjektálandó tömeg a mérőkamra térfogatától függ, és az alábbi képlettel számítható ki:
ahol:
mHFC-134a |
= A HFC-134a tömege |
[kg] |
Vshed |
= A kamra térfogata |
[m3] |
Tshed |
= Hőmérséklet a SHED-ben |
[K] |
Pshed |
= Nyomás a SHED-ben |
[kPa] |
C |
= HFC-134a koncentráció |
[ppmv] |
MHFC-134a |
= A HFC-134a móltömege (= 102 kg/kmol) |
[kg/kmol] |
R |
= Gázállandó (= 8,314 kJ/(kmol*K)) |
[kJ/(kmol*K)] |
Megjegyzések: CHFC-134a a definíció szerint a HFC-134a (nHFC-134a), osztva a levegő móljainak a számával (nair+HFC-134a)
Az alábbi táblázat a képlet alkalmazásával a különböző mérőkamra-térfogatokra kivetítve mutatja a HFC-134a beinjektálandó mennyiségét. A feltételek a következők: A nyomás a légköri nyomás (101,3 kPa), és a mérőkamrán belüli hőmérséklet 40 °C.
A mérkamra térfogata (L) |
A beinjektált tömeg (g) |
5 |
6,0E-04 |
10 |
1,2E-03 |
50 |
6,0E-03 |
100 |
1,2E-02 |
500 |
6,0E-02 |
1 000 |
1,2E-01 |
2 000 |
2,4E-01 |
3 000 |
3,6E-01 |
4 000 |
4,8E-01 |
Nagyon kis injektált mennyiségek esetén standard összetételű HFC-134a/nitrogén keveréket lehet használni. A mérőkamrát ki kell szivattyúzni, és fel kell tölteni nem standard összetétellel.
2.3.5. A mérőkamra tartalmát öt percen át hagyni kell keveredni, majd meg kell mérni a gázkoncentrációt, a hőmérsékletet és a nyomást. Ezek a CHFC-134af, a Pshed és a Tshed záróértéke mérőkamra kalibrációjához, továbbá a CHFC-134ai, a Pshed és a Tshed kezdőértéke a visszamaradt HFC-134a meghatározásához.
2.3.6. A 2.3.3. és 2.3.5. pontban mért értékek alapján és a 2.3.4. pontban megadott képlet segítségével ki kell számítani a kamrában lévő HFC-134a mennyiségét.
2.3.7. A környezeti hőmérséklet 24 órán keresztül 313 K ± 1 K (40 °C ± 1 °C) értéken tartásával ekkor kezdetét veszi a folyamat.
2.3.8. A 24 óra elteltével meg kell mérni és regisztrálni kell a HFC-134a koncentrációjának, a hőmérsékletnek és a nyomásnak a záróértékeit. Ezek lesznek a CHFC-134af, a Pshed és a Tshed záróértékei a mérőkamrában visszamaradt HFC-134a meghatározásához.
2.3.9. A 2.3.4. szakasz képletének használatával a 2.3.8. szakaszban mért értékekből kiszámítják a HFC-134a tömegét. A tömeg a 2.3.6. pontban megadott HFC-tömegtől legfeljebb 5 %-kal térhet el.
3. A HFC-ELEMZŐ KALIBRÁLÁSA
3.1. Az elemzőkészüléket a gyártó utasításainak megfelelően kell beállítani.
3.2. Az elemzőkészüléket a megfelelő etalongázok használatával kell hitelesíteni.
3.3. Meg kell szerkeszteni a kalibrációs görbét legalább öt, az üzemi tartományban a lehető legegyenletesebben elosztott kalibrálási pontból. A legnagyobb koncentrációjú hitelesítő gáz névleges koncentrációja a mért érték legalább 80 %-a legyen.
3.4. Ki kell számítani a kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével. Amennyiben az eredményül kapott polinom foka háromnál nagyobb, akkor a kalibrálási pontok számának egyenlőnek kell lennie legalább a polinomfok száma plusz kettővel.
3.5. A kalibrálási görbe legfeljebb 2 %-kal térhet el az egyes hitelesítő gázok névleges értékétől.
3.6. A 3.4. szakaszban kapott polinom együtthatóit használva kell készíteni egy táblázatot, amely párba állítja a mért értékeket a valódi koncentrációkkal, a teljes skála 1 %-ánál nem nagyobb lépésekben. Ezt valamennyi hitelesített elemzési tartományra el kell végezni. A táblázatnak egyéb vonatkozó adatokat is kell tartalmaznia, mint például:
— |
a hitelesítés időpontja, |
— |
a méréstartományt és a nullpontot szabályozó potenciométer állása (ha vonatkozik), |
— |
névleges skála, |
— |
az egyes alkalmazott hitelesítő gázok referenciaadatai, |
— |
a hitelesítő gázok tényleges és mért értékei a százalékos eltérésekkel együtt. |
3.7. Ha a jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon igazolható, hogy valamely alternatív módszer (pl. számítógépes, elektronikusan vezérelt tartománykapcsoló) használatával ugyanolyan pontosságú hitelesítés hajtható végre, akkor az alternatív módszerek is alkalmazhatók.