22.2.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 53/1

A TANÁCS 168/2007/EK RENDELETE

(2007. február 15.)

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.

(2)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2) és a kísérő magyarázatok – a Charta státusát, hatályát és kísérő magyarázatait szem előtt tartva – azon jogokat tükrözik, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló szerződésből és a közösségi szerződésekből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából erednek.

(3)

A közösségi jog végrehajtása során a Közösségnek és tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat.

(4)

Az alapjogi kérdések Unión belüli magasabb fokú ismerete, valamint az azokkal kapcsolatos szélesebb körű tudatosság elősegíti az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítását. E célkitűzés megvalósításához hozzájárulna egy olyan közösségi ügynökség létrehozása, amelynek feladata az lenne, hogy alapjogi kérdésekben információval és adatokkal szolgáljon. Ezenkívül az emberi jogok védelmét és előmozdítását szolgáló hatékony intézmények létrehozása a nemzetközi és európai társadalmak egyik közös értéke, ahogyan erre az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1997. szeptember 30-i R (97) 14. ajánlása is rámutat.

(5)

A tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező képviselői 2003. december 13-án megállapodtak abban, hogy az 1035/97/EK rendelettel (3) létrehozott, jelenlegi Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjára építenek, és annak megbízatását – Emberi Jogi Ügynökséggé való alakítása érdekében – kiterjesztik. Ugyanezen alkalommal arról is határoztak, hogy az Ügynökség székhelye továbbra is Bécs legyen.

(6)

A Bizottság egyetértését fejezte ki, és jelezte, hogy javaslatot kíván benyújtani az 1035/97/EK tanácsi rendelet ennek megfelelő módosítása érdekében. Ezt követően a Bizottság kiadta az Alapjogi Ügynökségről szóló, 2004. október 25-i közleményét, amely alapján széles körű nyilvános konzultációra került sor.

(7)

Ennek megfelelően a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjára építve létre kell hozni az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy az a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek és hatóságainak a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan információt, támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák.

(8)

Elismerésre került, hogy az Ügynökség kizárólag a közösségi jog alkalmazási körén belül fejtheti ki tevékenységét.

(9)

Az Ügynökségnek munkája során hivatkoznia kell az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke (2) bekezdésének értelmében vett emberi jogokra, többek között az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szóló európai egyezményre és különösen az Alapjogi Chartában tükrözött alapvető jogokra, szem előtt tartva a Charta státusát, valamint a kísérő magyarázatokat is. Az Ügynökség nevének tükröznie kell a Chartával való szoros kapcsolatot.

(10)

Mivel az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjára építve jön létre, az Ügynökség munkájának továbbra is ki kell terjednie a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus jelenségeire, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, továbbá a nemek közötti egyenlőségre, amelyek az alapvető jogok védelmének lényeges elemei.

(11)

Az Ügynökség tevékenységének tematikus területeit a többéves keretben kell megállapítani, így határozva meg az Ügynökség munkájának korlátait. A többéves keret politikai jelentőségéből fakadóan fontos, hogy azt a Tanács a bizottsági javaslat alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően elfogadja.

(12)

Az Ügynökségnek objektív, megbízható és összehasonlítható információt kell gyűjtenie az alapvető jogok helyzetének fejlődéséről, ezen információt elemeznie kell az alapvető jogok megsértésének okai, következményei és hatásai szempontjából, valamint meg kell vizsgálnia e kérdések kezelésének bevált gyakorlatait.

(13)

A Szerződésben megállapított jogalkotási és bírósági eljárások sérelme nélkül az Ügynökség részére biztosítani kell azt a jogot, hogy az uniós intézmények és a tagállamok számára – amikor azok a közösségi jogot hajtják végre – saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére véleményt nyilvánítson. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy – amennyiben az alapvető jogokkal való összeegyeztethetőség kérdése felmerül – az intézmények jogalkotási javaslataikról vagy a jogalkotási eljárások során kialakított álláspontjaikról véleményt kérhessenek.

(14)

Az Ügynökségnek évente jelentést kell benyújtania a tevékenységi körébe tartozó alapjogi kérdésekről, bemutatva a bevált gyakorlatok példáit is. Az Ügynökségnek továbbá az uniós politikák vonatkozásában kiemelt jelentőségű témákról tematikus jelentéseket kell készítenie.

(15)

Az Ügynökségnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy a nagy nyilvánosság még inkább tudatában legyen alapvető jogainak, valamint az azok kikényszerítésére általában rendelkezésre álló lehetőségeknek és különböző mechanizmusoknak, anélkül azonban, hogy maga az Ügynökség foglalkozna az egyedi panaszokkal.

(16)

Az Ügynökségnek a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében valamennyi érintett uniós intézménnyel, a közösségi és uniós szervekkel, irodákkal és ügynökségekkel, és mindenekelőtt a jövőbeni Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével a lehető legszorosabb összhangban kell működnie.

(17)

Mivel a tagállamokkal való együttműködés az Ügynökség feladatai sikeres teljesítésének lényeges eleme, az Ügynökségnek – különböző szervein keresztül – szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal, aminek érdekében a tagállamoknak nemzeti összekötő tisztviselőket kell kinevezniük, akik az Ügynökség számára az elsődleges kapcsolattartók lesznek a tagállamokban. Az Ügynökségnek különösen az általa készített jelentések és egyéb dokumentumok tekintetében kell kapcsolatot fenntartania a nemzeti összekötő tisztviselőkkel.

(18)

Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az Európa Tanáccsal. Ezen együttműködésnek biztosítania kell az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti átfedések elkerülését, különösen a kiegészítő jelleget és a hozzáadott értéket biztosító mechanizmusok kialakításával, úgymint egy kétoldalú együttműködési megállapodás megkötése, valamint az Európa Tanács által kinevezett független, megfelelően meghatározott szavazati joggal rendelkező személy részvétele az Ügynökség irányításában.

(19)

Felismerve a civil társadalomnak az alapvető jogok védelmében betöltött fontos szerepét, az Ügynökségnek elő kell mozdítania a civil társadalommal folytatott párbeszédet, valamint szorosan együtt kell működnie az alapvető jogok területén működő nem kormányzati szervezetekkel és civil társadalmi intézményekkel. Az Ügynökségnek létre kell hoznia az „alapjogi platform” elnevezésű együttműködési hálózatot, azzal a céllal, hogy valamennyi érdekelt féllel strukturált és gyümölcsöző párbeszédet, valamint szoros együttműködést alakítson ki.

(20)

Figyelemmel az Ügynökség sajátos feladataira, valamennyi tagállamnak ki kell neveznie egy független szakértőt az igazgatótanácsba. Tekintettel az emberi jogok védelmével és előmozdításával foglalkozó nemzeti intézmények státusával és működésével kapcsolatos elvekre (a párizsi elvek), az igazgatótanács összetételének biztosítania kell az Ügynökség függetlenségét mind a közösségi intézményektől, mind a tagállamok kormányaitól, továbbá biztosítania kell a lehető legszélesebb körű szakértelmet az alapvető jogokra vonatkozóan.

(21)

Annak érdekében, hogy az Ügynökség munkájának magas tudományos minősége biztosítva legyen, az Ügynökségnek egy tudományos bizottság segítségét is igénybe kell vennie azért, hogy munkáját tudományos tárgyilagossággal irányíthassa.

(22)

Az igazgatótanács, a végrehajtó bizottság, valamint a tudományos bizottság tagjait kinevező hatóságok a nők és férfiak e szervekben való kiegyensúlyozott részvételének megvalósítására törekszenek. Különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy az Ügynökség személyzetének összetételében a nők és a férfiak kiegyensúlyozott arányban képviseltessék magukat.

(23)

Tekintettel az Európai Parlament által az alapvető jogok védelmében, érvényesítésében és előmozdításában betöltött jelentős szerepre, az Európai Parlamentet be kell vonni az Ügynökség tevékenységeibe, többek között az Ügynökség többéves keretének elfogadásába, valamint – az Ügynökség kivételes jellegére és feladatára figyelemmel – az Ügynökség igazgatói tisztségére javasolt jelöltek kiválasztásába is, anélkül hogy ezzel más ügynökségek számára precedenst teremtenének.

(24)

Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozóan az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglalt, továbbá a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmére vonatkozóan a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) foglalt, valamint a nyelvekre vonatkozóan az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletben (6) és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendeletben (7) foglalt vonatkozó közösségi jogszabályokat.

(25)

Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (8), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9).

(26)

Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára – beleértve az igazgató felmentésére vonatkozó szabályokat is – az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint a Közösség intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazásának céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(27)

Az Ügynökségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, továbbá a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja által vállalt valamennyi jogi és pénzügyi kötelezettség, a Megfigyelőközpont által kötött megállapodások, valamint a Megfigyelőközpont személyzetével kötött munkaszerződések tekintetében a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja jogutódjának tekintendő.

(28)

Az Ügynökségnek nyitva kell állnia a tagjelölt országok részvételére. Ezen túlmenően azon országoknak is meg kell engedni az Ügynökség munkájában való részvételt, amelyekkel az Unió stabilitási és társulási megállapodást kötött, mivel ez lehetővé teszi az Unió számára, hogy jogszabályaik közösségi joghoz történő fokozatos közelítésének megkönnyítésén, valamint a know-how és a bevált gyakorlatok átadásán keresztül támogassa az európai integráció irányába tett erőfeszítéseiket, különösen a közösségi vívmányok azon területein, amelyek a nyugat-balkáni reformfolyamat központi hivatkozási pontjai lesznek.

(29)

A Ügynökség megfelelő időben megkezdi tevékenységeinek szükséges értékelését, amely alapján sor kerülhet az Ügynökség hatáskörének, feladatainak és munkamódszereinek felülvizsgálatára.

(30)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az európai szinten összehasonlítható és megbízható információk és adatok rendelkezésre bocsátását az uniós intézményeknek és a tagállamoknak az alapvető jogok tiszteletben tartásában való támogatása céljából a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és ezért a javasolt intézkedés annak terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Az Ügynökség hozzájárulása annak szavatolásához, hogy az alapvető jogokat a közösségi jog keretében teljes mértékben tiszteletben tartsák, valószínűleg segíteni fogja a Közösség célkitűzéseinek megvalósítását. E rendelet elfogadása tekintetében a Szerződés a 308. cikk szerintiektől eltérő hatáskörökről nem rendelkezik.

(32)

E rendeletben semmi sem értelmezhető olyan módon, amely sérelmes lenne arra a kérdésre nézve, hogy az Ügynökség hatáskörét ki lehet-e terjeszteni a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területeire.

(33)

Mivel az Ügynökség létrehozásához az 1035/97/EK rendeletet lényegesen módosítani kellene, így az érthetőség érdekében azt hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1.   FEJEZET

TÁRGY, CÉL, HATÁLY, FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK

1. cikk

Tárgy

Létrejön az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség).

2. cikk

Cél

Az Ügynökség célja, hogy a Közösség és tagállamai érintett intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek a közösségi jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson annak érdekében, hogy amikor saját hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák, segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában.

3. cikk

Hatály

(1)   Az Ügynökség feladatait a Közösségnek az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt hatáskörein belül a 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében látja el.

(2)   Feladatainak ellátása során az Ügynökség az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alapvető jogokra hivatkozik.

(3)   Az Ügynökség az Európai Unióban és tagországaiban a közösségi jog végrehajtása során előforduló alapjogi kérdésekkel foglalkozik.

4. cikk

Feladatok

(1)   A 2. cikkben meghatározott cél elérése és a 3. cikkben meghatározott hatáskörein belül az Ügynökség:

a)

releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat gyűjt össze, tárol, elemez és terjeszt, beleértve a kutatások és megfigyelések tagállamok, uniós intézmények, közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint kutatóközpontok, nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek által és különösen az Európa Tanács illetékes szervei által közölt eredményeit is;

b)

a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket és szabványokat dolgoz ki az adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történő javítása érdekében;

c)

tudományos kutatásokat és felméréseket végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban részt vesz vagy ösztönzi azokat, adott esetben – amennyiben ez prioritásaival és éves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is;

d)

az uniós intézmények, valamint – a közösségi jog végrehajtása során – a tagállamok számára saját kezdeményezésre, illetve az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére konkrét témakörökben következtetéseket és véleményeket dolgoz ki és tesz közzé;

e)

évente jelentést tesz közzé a tevékenységi körébe tartozó alapjogi kérdésekről, bemutatva a bevált gyakorlatok példáit is;

f)

elemzései, kutatásai és felmérései alapján tematikus jelentéseket tesz közzé;

g)

évente jelentést tesz közzé tevékenységéről; és

h)

kommunikációs stratégiát alakít ki és előmozdítja a civil társadalommal folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy jobban ráébressze a közvéleményt az alapvető jogok fontosságára, és aktívan tájékoztassa azt a munkájáról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett következtetések, vélemények és jelentések a Szerződés 250. cikkének értelmében a Bizottságtól származó javaslatokat vagy a jogalkotási eljárások során az intézmények által kialakított álláspontokat csak akkor érinthetik, ha a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az adott intézmény ezt kérte. Nem foglalkoznak a jogi aktusok a Szerződés 230. cikke szerinti jogszerűségével és azzal a kérdéssel sem, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződés 226. cikkében meghatározott és a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét.

5. cikk

Tevékenységi területek

(1)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel konzultálva elfogadja az Ügynökség többéves keretét. Javaslatának előkészítése során a Bizottság konzultációt folytat az igazgatótanáccsal.

(2)   A keret:

a)

öt évre szól;

b)

meghatározza az Ügynökség tevékenységének tematikus területeit, amelyeknek ki kell terjedniük a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia egyéb formái elleni küzdelemre is;

c)

összhangban kell lennie az Unió prioritásaival, az alapvető jogok területével összefüggő európai parlamenti állásfoglalásokból és tanácsi következtetésekből következő iránymutatások megfelelő figyelembevételével;

d)

megfelelően figyelembe veszi az Ügynökség pénzügyi és humán erőforrásait; és

e)

rendelkezéseket tartalmaz a más közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európa Tanács és egyéb, az alapvető jogok területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek feladatkörével való kiegészítő jelleg biztosítására.

(3)   Az Ügynökség a többéves keretprogramban meghatározott tematikus területeken végzi feladatait. Ez nem érinti az Ügynökség által a 4. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja értelmében az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság e tematikus területeket nem érintő megkereséseire adott válaszokat, feltéve hogy ezt az Ügynökség pénzügyi és humán erőforrásai lehetővé teszik.

(4)   Az Ügynökség feladatait az éves munkaprogramra tekintettel, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokat megfelelően szem előtt tartva végzi.

2.   FEJEZET

MUNKAMÓDSZEREK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

6. cikk

Munkamódszerek

(1)   Az objektív, megbízható és összehasonlítható információk biztosítása érdekében az egyes tagállamokban működő különféle szervezetek és szervek szakértelmére támaszkodva, valamint a nemzeti hatóságok adatgyűjtésbe való bevonásának szükségességét figyelembe véve:

a)

információs hálózatokat hoz létre és koordinál, valamint használja a meglévő hálózatokat;

b)

külső szakértői találkozókat szervez; és

c)

szükség esetén ad hoc munkacsoportokat állít fel.

(2)   Tevékenységének folytatása során a kiegészítő jelleg szavatolása, valamint a források lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében az Ügynökség adott esetben figyelembe veszi elsősorban a következő szervek által összegyűjtött információkat és megkezdett tevékenységeket:

a)

uniós intézmények, közösségi és uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint tagállami szervek, hivatalok és ügynökségek;

b)

az Európa Tanács, az Európa tanácsi figyelő és ellenőrző mechanizmusok eredményeire és tevékenységeire, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosára hivatkozással; valamint

c)

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek.

(3)   Az Ügynökség szerződéses kapcsolatokat alakíthat ki, és konkrétan más szervekkel az általa rájuk bízott feladatok elvégzése érdekében alvállalkozói megállapodásokat köthet. Az Ügynökség a megfelelő együttműködés és közös vállalkozások előmozdítása érdekében – különösen a 8. és 9. cikkben említett nemzeti és nemzetközi szervezeteknek – támogatást is nyújthat.

7. cikk

Az érintett közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való kapcsolatok

Az Ügynökség biztosítja az érintett közösségi szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való megfelelő koordinációt. Az együttműködés feltételeit adott esetben szándéknyilatkozatban kell meghatározni.

8. cikk

Tagállami és nemzetközi szintű szervezetekkel való együttműködés

(1)   A tagállamokkal való szoros együttműködés érdekében valamennyi tagállam kinevez egy kormánytisztviselőt nemzeti összekötő tisztviselőnek, aki az Ügynökség számára az adott tagállamban a fő kapcsolattartó lesz. A nemzeti összekötő tisztviselők többek között az éves munkaprogram tervezetével kapcsolatban a tervezetnek az igazgatótanács elé való beterjesztése előtt véleményt nyújthatnak be az igazgatónak. Az Ügynökség a nemzeti összekötő tisztviselőkhöz eljuttatja valamennyi, a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjával összhangban elkészítendő dokumentumot.

(2)   Feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében az Ügynökség együttműködik az alábbiakkal:

a)

az alapvető jogok területén illetékes tagállami kormányzati szervezetek és köztestületek, ideértve a nemzeti emberi jogi intézményeket is; és

b)

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHIR), az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek.

(3)   Az együttműködésre vonatkozó (2) bekezdésben írt igazgatási rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a közösségi joggal, és ezeket az igazgató által benyújtandó tervezet alapján, valamint a Bizottság véleményének kiadása után az igazgatótanács fogadja el. Amennyiben a Bizottság e rendelkezésekkel nem ért egyet, az igazgatótanács újra megvizsgálja, szükség esetén módosítja, és az összes tag kétharmados többségével elfogadja azokat.

9. cikk

Együttműködés az Európa Tanáccsal

Az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása érdekében az Ügynökség tevékenységét összehangolja az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a 12. cikk (6) bekezdésének a) pontja szerinti éves munkaprogramja, valamint a 10. cikk értelmében a civil társadalommal való együttműködés tekintetében. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 300. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködés alakuljon ki. E megállapodás előírja, hogy a 12. és a 13. cikkel összhangban az Európa Tanács az Ügynökség igazgatótanácsába és végrehajtó bizottságába egy független személyt nevezzen ki.

10. cikk

Együttműködés a civil társadalommal; alapjogi platform

(1)   Az ügynökség szorosan együttműködik a nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű, az alapvető jogok területén – ideértve a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet is – működő nem kormányzati szervezetekkel és civil társadalmi intézményekkel. E célból az Ügynökség együttműködési hálózatot (alapjogi platformot) hoz létre, amely az alapvető jogok terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekből, szakszervezetekből és munkáltatói szervezetekből, az érintett szociális és szakmai szervezetekből, egyházakból, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetekből, valamint egyetemekből, továbbá európai és nemzetközi szervek és szervezetek szakértőiből áll.

(2)   Az alapjogi platform lehetővé teszi az információcserét és az ismeretgyűjtést. Szoros együttműködést biztosít az Ügynökség és az érdekelt felek között.

(3)   Az alapjogi platform nyitva áll minden, az (1) bekezdés szerinti kompetens és érdekelt fél előtt. Az Ügynökség a munkája prioritásaival összefüggő egyedi igényeknek megfelelően az alapjogi platform tagjaihoz fordulhat.

(4)   Az Ügynökség különösen az alábbiakra hívja fel az alapjogi platformot:

a)

tegyen javaslatokat az igazgatótanács számára a 12. cikk (6) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó éves munkaprogram kidolgozására;

b)

az igazgatótanácsnak adjon visszajelzést és javasoljon követő intézkedéseket a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt éves jelentéssel kapcsolatban; valamint

c)

tájékoztassa az igazgatót és a tudományos bizottságot az Ügynökség munkája szempontjából lényeges konferenciák, szemináriumok és értekezletek eredményeiről és ajánlásairól.

(5)   Az alapjogi platform koordinálása az igazgató irányításával történik.

3.   FEJEZET

SZERVEZET

11. cikk

Az Ügynökség szervei

Az Ügynökség szervei a következők:

a)

az igazgatótanács;

b)

a végrehajtó bizottság;

c)

a tudományos bizottság; valamint

d)

az igazgató.

12. cikk

Igazgatótanács

(1)   Az igazgatótanács a köz- vagy magánszférabeli szervezetek irányítása terén megfelelő tapasztalattal és, ezen túlmenően, az alapvető jogok terén megfelelő ismeretekkel rendelkező személyekből áll, az alábbiak szerint:

a)

egy független nemzeti emberi jogi intézmény vagy egyéb közszféra- vagy magánszférabeli szervezet irányításában felelősségteljes feladatot ellátó, minden egyes tagállam által kinevezett, független személy;

b)

egy, az Európa Tanács által kinevezett független személy; és

c)

a Bizottság két képviselője.

(2)   Az igazgatótanács valamennyi tagját képviselheti egy, a fenti követelményeknek megfelelő és ugyanazon eljárással kinevezett póttag. Az Ügynökség az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak listáját weboldalán közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.

(3)   Az igazgatótanács kinevezett tagjainak és póttagjainak hivatali ideje öt évre szól. A hivatali idő nem megújítható.

(4)   A tagok vagy póttagok hivatali ideje – a hivatali idő lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve – kizárólag lemondással szűnik meg. Amennyiben azonban valamely tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az érintett fél a hivatali idő fennmaradó részére új tagot vagy új póttagot nevez ki. Az érintett fél a hivatali idő fennmaradó részére akkor is új tagot vagy új póttagot nevez ki, ha az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslata alapján megállapítja, hogy az adott tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag vagy póttag megbízása teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható.

(5)   Az igazgatótanács az (1) bekezdés a) pontja szerint kinevezett tagjai közül két és fél évre maga közül választja meg elnökét és alelnökét, valamint a végrehajtó bizottságnak a 13. cikk (1) bekezdésében említett másik két tagját; a megbízás egyszer újítható meg.

(6)   Az igazgatótanács biztosítja, hogy az Ügynökség a rábízott feladatokat elvégezze. Az igazgatótanács az Ügynökség tervező és ellenőrző szerve. Feladatai közé tartozik különösen, hogy:

a)

az Ügynökség igazgatója által benyújtott tervezet alapján, valamint a Bizottság és a tudományos bizottság véleményének kiadását követően a többéves kerettel összhangban elfogadja az Ügynökség éves munkaprogramját. Az éves munkaprogramnak összhangban kell lennie a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal, valamint figyelembe kell vennie a Közösség kutatási és statisztikai munkáját. Az éves munkaprogramot meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részére;

b)

elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének e) és g) pontjában említett éves jelentéseket, ez utóbbiban összehasonlítva különösen az elért eredményeket és az éves munkaprogram célkitűzéseit; a 14. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a tudományos bizottsággal a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett jelentés elfogadása előtt konzultálnak; a jelentéseket legkésőbb június 15-ig meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére;

c)

kinevezi és szükség esetén felmenti az Ügynökség igazgatóját;

d)

elfogadja az Ügynökség éves költségvetési tervezetét és végleges költségvetését;

e)

az igazgatóval szemben gyakorolja a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket, valamint az igazgatóval szembeni fegyelmi jogkört;

f)

a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban elkészíti az Ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves becslést, és azt megküldi a Bizottságnak;

g)

az igazgató által benyújtott tervezet alapján és azután, hogy arról a Bizottság, a tudományos bizottság és az (1) bekezdés b) pontjában említett személy véleményt nyilvánított, elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát;

h)

a 21. cikk (11) bekezdésével összhangban, az igazgató által benyújtott tervezet alapján és azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított, elfogadja az Ügynökség pénzügyi szabályzatát;

i)

a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

j)

a 17. cikk (2) bekezdésével összhangban az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó intézkedéseket fogad el;

k)

a 14. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kinevezi és visszavonja a tudományos bizottság tagjait; és

l)

a (4) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy az adott tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek.

(7)   A (6) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) és l) pontjában említett feladatok kivételével az igazgatótanács átruházhatja feladatait a végrehajtó bizottságra.

(8)   Az igazgatótanács határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve az (5) bekezdésben, valamint a (6) bekezdés a), b), c), d), e), g), k) és l) pontjában említett határozatokat, amelyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges, továbbá a 25. cikk (2) bekezdésében említett határozatokat, amelyek esetén az igazgatótanács egyhangúlag határoz. Az igazgatótanács minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy a (6) bekezdés a), b) és k) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

(9)   A rendkívüli ülések sérelme nélkül az elnök az igazgatótanácsot évente kétszer hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére vagy az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére rendkívüli ülést hív össze.

(10)   A tudományos bizottság elnöke vagy alelnöke, valamint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként vehet részt az igazgatótanács ülésein. Az egyéb érintett közösségi ügynökségek és uniós szervek, valamint más, a 8. és 9. cikkben említett nemzetközi szervek igazgatói a végrehajtó bizottság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.

13. cikk

Végrehajtó bizottság

(1)   Az igazgatótanácsot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatótanács elnökéből és alelnökéből, a 12. cikk (5) bekezdésének értelmében az igazgatótanács által megválasztott két másik igazgatótanácsi tagból, valamint a Bizottság igazgatótanácsbeli képviselőinek egyikéből áll. Az igazgatótanács Európa Tanács által kinevezett tagja részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

(2)   A végrehajtó bizottságot szükség esetén az igazgatótanácsi döntések előkészítése, az igazgatónak való segítségnyújtás és tanácsadás céljából az elnök hívja össze. A végrehajtó bizottság határozatait egyszerű többséggel hozza.

(3)   Az igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a végrehajtó bizottság ülésein.

14. cikk

Tudományos bizottság

(1)   A tudományos bizottság tizenegy független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll. Az igazgatótanács a tagokat átlátható pályázati felhívási és kiválasztási eljárást követően, az Európai Parlament illetékes bizottságával konzultálva nevezi ki. Az igazgatótanács gondoskodik a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásról. Az igazgatótanács tagjai nem tagjai a tudományos bizottságnak. A tudományos bizottság kinevezésének részletes feltételeit a 12. cikk (6) bekezdésének g) pontjában említett eljárási szabályzat határozza meg.

(2)   A tudományos bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól. A hivatali idő nem megújítható.

(3)   A tudományos bizottság tagjai független személyek. Másik személy kizárólag saját kérésükre léphet helyükbe, vagy akkor, ha feladataik ellátásában folyamatosan akadályoztatva vannak. Amennyiben azonban valamely tag már nem felel meg a függetlenségi követelményeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az igazgatótanács tagjai egyharmadának vagy a Bizottságnak a javaslatára szintén bejelentheti, hogy tovább már nem áll fenn a függetlenség, és visszavonhatja az érintett személy megbízását. Az igazgatótanács a rendes tagokra vonatkozó eljárással összhangban a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki. Amennyiben a hivatali idő fennmaradó része két évnél kevesebb, az új tag megbízása teljes ötéves időtartamra meghosszabbítható. Az Ügynökség a tudományos tanács tagjainak listáját honlapján közzéteszi, és azt rendszeresen frissíti.

(4)   A tudományos bizottság saját elnökét és alelnökét egyéves hivatali időtartamra választja meg.

(5)   A tudományos bizottság szavatolja az Ügynökség munkájának tudományos minőségét és irányítja az Ügynökség munkáját ebből a célból. Ebből a célból az igazgató a lehető leghamarabb bevonja a tudományos bizottságot a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e), f) és h) pontjával összhangban összeállítandó valamennyi dokumentum elkészítésébe és közzétételébe.

(6)   A tudományos bizottság határozatait kétharmados többséggel hozza. A tudományos bizottságot évente négy alkalommal annak elnöke hívja össze. Szükség esetén az elnök saját kezdeményezésére vagy a tudományos bizottság legalább négy tagjának kérésére írásbeli eljárást indít vagy rendkívüli ülést hív össze.

15. cikk

Az igazgató

(1)   Az Ügynökséget az igazgatótanács által a (2) bekezdésben meghatározott együttműködési („egyeztetési”) eljárással összhangban kinevezett igazgató vezeti.

Az igazgatót érdemei, az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai, valamint igazgatási és vezetői képességei alapján nevezik ki.

(2)   Ez az együttműködési eljárás a következő:

a)

a pályázati felhívást és egy átlátható kiválasztási eljárást követően a Bizottság által elkészített lista alapján a jelentkezők, mielőtt kinevezésükre sor kerülne, felkérést kapnak, hogy forduljanak a Tanácshoz és az illetékes európai parlamenti bizottsághoz és válaszoljanak a kérdésekre;

b)

az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ekkor véleményt nyilvánít és megadja a preferenciája szerinti rangsort;

c)

az igazgatótanács ezeket a véleményeket figyelembe véve jelöli ki az igazgatót.

(3)   Az igazgató hivatali ideje öt év.

Az ötéves időtartam végét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést végez. Az értékelésben a Bizottság különösen a következőket vizsgálja meg:

a)

az igazgató teljesítménye; és

b)

az Ügynökségre rótt feladatok és az Ügynökséggel szemben támasztott követelmények.

Az igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján, figyelembe véve az értékelő jelentést, és csak azokban az esetekben, amelyekben az Ügynökségre rótt feladatok és a vele szemben támasztott követelmények ezt igazolják – az igazgató hivatali idejét egyszer, három évnél nem hosszabb időtartamra meghosszabbíthatja.

Az igazgatótanács az igazgató megbízatásának meghosszabbítására vonatkozó szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Egy hónapon belül az előtt, hogy az igazgatótanács hivatalosan döntést hoz e megbízatás meghosszabbításáról, az igazgatót felkérhetik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a bizottság tagjai által feltett kérdésekre.

Amennyiben a hivatali időt nem hosszabbítják meg, az igazgató utódja kinevezéséig hivatalban marad.

(4)   Az igazgató felelős a következőkért:

a)

a 4. cikkben említett feladatok ellátása és különösen a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), e), f), g) és h) pontjával összhangban elkészítendő dokumentumok elkészítése és közzététele, a tudományos bizottsággal együttműködve;

b)

az Ügynökség éves munkaprogramjának elkészítése és végrehajtása;

c)

valamennyi személyzeti kérdés és különösen a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörök gyakorlása a személyzet vonatkozásában;

d)

napi igazgatási kérdések;

e)

a 21. cikkel összhangban az Ügynökség költségvetésének végrehajtása;

f)

az Ügynökségnek a célkitűzéseihez viszonyított teljesítményére vonatkozó hatékony ellenőrzési és értékelési eljárások végrehajtása a szakmailag elismert előírásoknak megfelelően. Az igazgató évente jelentést tesz az igazgatótanácsnak az ellenőrző rendszer eredményeiről;

g)

együttműködés a nemzeti összekötő tisztviselőkkel; valamint

h)

együttműködés a civil társadalommal, beleértve az alapjogi platformnak a 10. cikkel összhangban történő koordinálását is.

(5)   Az igazgató feladatait függetlenül látja el. Az igazgató saját tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással, és szavazati jog nélkül vesz részt annak ülésein.

(6)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor felkérheti az igazgatót, hogy bármilyen, az Ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó kérdésről szóló meghallgatáson jelenjen meg.

(7)   Az igazgatót hivatali idejének lejárta előtt az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján az igazgatótanács mentheti fel.

4.   FEJEZET

MŰKÖDÉS

16. cikk

Függetlenség és közérdek

(1)   Az Ügynökség feladatait teljes függetlenségben végzi.

(2)   Az igazgatótanács tagjai és póttagjai, a tudományos bizottság tagjai, valamint az igazgató vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket. A hivatali idő megkezdésekor a nyilatkozatot írásban kell megtenni, amelyet felül kell vizsgálni, amennyiben az érdekeket illetően változások történnek. A nyilatkozatot az Ügynökség honlapján közzéteszi.

17. cikk

Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés

(1)   Az Ügynökség a tevékenységeinek lehető legmagasabb szintű átláthatósága biztosítása érdekében jó igazgatási gyakorlatot dolgoz ki.

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

(2)   Az igazgatótanács az Ügynökség működésének megkezdését követő hat hónapon belül elfogadja az (1) bekezdés gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos külön szabályokat. Ezek többek között a következőkre nézve tartalmaznak szabályokat:

a)

az ülések nyilvánossága;

b)

az Ügynökség munkájának közzététele, beleértve a tudományos bizottság munkáját is; és

c)

az 1049/2001/EK rendelet végrehajtását célzó szabályok.

(3)   Az Ügynökségnek az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint hozott határozatai ellen a Szerződés 195. és 230. cikke értelmében az ombudsmanhoz lehet panasszal fordulni, vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Közösségek Bíróságához.

18. cikk

Adatvédelem

Az Ügynökség vonatkozásában a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

19. cikk

Az ombudsman által végzett felügyelet

Az Ügynökség működése a Szerződés 195. cikkének rendelkezéseivel összhangban az ombudsman felügyelete alá tartozik.

5.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A költségvetés kidolgozása

(1)   Az Ügynökség tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Ügynökség költségvetésében fel kell tüntetni.

(2)   Az Ügynökség költségvetésében feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az Ügynökség bevétele az egyéb bevételek sérelme nélkül a Közösségtől kapott – az Európai Unió általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó szakaszában szereplő – támogatásból áll.

Ezeket a bevételeket kiegészíthetik:

a)

a 4. cikkben felsorolt feladatok végrehajtásának keretében nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések; és

b)

a 8., a 9. vagy a 28. cikkben említett szervezetektől vagy országoktól származó pénzügyi hozzájárulások.

(4)   Az Ügynökség kiadásai a személyzet illetményét, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, valamint a működési kiadásokat foglalják magukban.

(5)   Az igazgatótanács az igazgató által kidolgozott tervezet alapján évente összeállítja az Ügynökség következő pénzügyi évi tervezett bevételeit és kiadásait. Az előzetes létszámtervet is magában foglaló előirányzatot az igazgatótanács legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottság részére.

(6)   Az előirányzatot a Bizottság az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: költségvetési hatóságnak).

(7)   Az előirányzat alapján a Bizottság felveszi az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe azokat a tervezett összegeket, amelyeket a létszámtervre vonatkozóan szükségesnek ítél meg, valamint az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, és ezt a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(8)   A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat. A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(9)   Az Ügynökség költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az Ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(10)   Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot bármilyen olyan projekt végrehajtására irányuló szándékáról, amely jelentős pénzügyi kihatással lehet az Ügynökség költségvetésének finanszírozására, különösen ingatlannal kapcsolatos projektek, például épületek bérlése vagy megvétele esetén. Az igazgatótanács erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontjától számított hat héten belül megküldi az igazgatótanácsnak.

21. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az Ügynökség költségvetését az igazgató hajtja végre.

(2)   Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az előzetes elszámolást és az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést legkésőbb a pénzügyi évet követő március 1-jéig továbbítja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (10) (a költségvetési rendelet) 128. cikkének megfelelően összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait.

(3)   Legkésőbb a pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Ügynökség előzetes elszámolását és az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentését továbbítja a Számvevőszéknek. Az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítani kell.

(4)   A Számvevőszék által a költségvetési rendelet 129. cikkével összhangban az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozóan tett észrevételek kézhezvételét követően az igazgató saját felelősségi körén belül elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezés céljából továbbítja az igazgatótanácsnak.

(5)   Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges elszámolását.

(6)   Az igazgató a pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig továbbítja a végleges elszámolást és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére.

(7)   A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8)   Az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi az észrevételekre adott válaszát a Számvevőszéknek. Az igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)   A költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az igazgató benyújt az Európai Parlamenthez annak kérésére minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű lebonyolításához szükséges.

(10)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az n + 2. év április 30-a előtt mentesíti az igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtása alól.

(11)   Az igazgatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangúlag elfogadja az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. A pénzügyi szabályzat a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől kizárólag abban az esetben térhet el, ha ezt az Ügynökség működése kifejezetten megköveteli, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

22. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1)   A csalás, a korrupció és egyéb törvénytelen tevékenységek elleni küzdelem érdekében az 1703/1999/EK rendelet rendelkezéseit korlátozás nélkül kell alkalmazni az Ügynökségre.

(2)   Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti intézményközi megállapodáshoz (11), és haladéktalanul meghozza a teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3)   A finanszírozásra vonatkozó határozatok és az azokból következő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén az ügynökségi finanszírozás kedvezményezettjeinél és a szétosztásért felelős személyzetnél helyszíni ellenőrzést végezhet.

6.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Jogállás és székhely

(1)   Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az Ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3)   Az Ügynökséget az igazgató képviseli.

(4)   Az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutódja. Az Ügynökségre száll a Megfigyelőközpont valamennyi joga, valamint jogi és pénzügyi kötelezettsége. A Megfigyelőközpont által e rendelet elfogadása előtt kötött munkaszerződések továbbra is érvényben maradnak.

(5)   Az Ügynökség székhelye Bécsben van.

24. cikk

Személyzet

(1)   Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, valamint a Közösség intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazásának céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevező hatóságra, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket.

(3)   Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei 110. cikkében meghatározott rendelkezésekkel összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(4)   Az igazgatótanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Ügynökség a tagállamok kiküldött nemzeti szakértőit alkalmazza.

25. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)   Az Ügynökségre az 1958. április 15-jei 1. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)   Az Ügynökség belső nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezésekről az igazgatótanács határoz.

(3)   Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

26. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

27. cikk

A Bíróság joghatósága

(1)   Az Ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

A Bíróság az Ügynökség által kötött szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján rendelkezik hatáskörrel.

(2)   A szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti az Ügynökség vagy annak alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.

Az ilyen jellegű kártérítési viták esetén a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(3)   Az Ügynökség ellen indított peres eljárásokban a Bíróság a Szerződés 230. és 232. cikkében előírt feltételek szerint rendelkezik hatáskörrel.

28. cikk

A tagjelölt országok, valamint a stabilizációs és társulási megállapodást kötött országok részvétele és hatásköre

(1)   Az Ügynökség munkájában a tagjelölt országok megfigyelőként vehetnek részt.

(2)   A részvételt és annak feltételeit – figyelemmel az adott országok egyedi státusára – a megfelelő társulási tanács határozata állapítja meg. A határozat megállapítja különösen azt, hogy ezen országok a 4. és az 5. cikkben megállapított keretek között milyen módon, mértékben és formában vesznek részt az Ügynökség munkájában, beleértve az Ügynökség általi kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. A határozatnak összhangban kell lennie e rendelettel, valamint az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel. A határozat rendelkezik arról, hogy a részt vevő ország kinevezhet egy, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyekre vonatkozó feltételeket teljesítő független személyt, aki az igazgatótanácsban szavazati jog nélkül, megfigyelőként vesz részt. A Társulási Tanács határozatától függően az Ügynökség az érintett országnak a közösségi joghoz való fokozatos felzárkózásához szükséges mérték szerint ezen országban a 3. cikk (1) bekezdése hatályán belül foglalkozhat alapjogi kérdésekkel.

(3)   A Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúlag eljárva határozhat úgy, hogy egy olyan országot, amellyel az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodást kötött, felkér az Ügynökségben megfigyelőként való részvételre. Ebben az esetben a (2) bekezdés alkalmazandó.

7.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: Megfigyelőközpont) igazgatótanácsi tagjainak hivatali ideje 2007. február 28-án lejár.

(2)   Az igazgatótanács kinevezését illetően:

a)

a Bizottság e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 12. cikkel összhangban felállított igazgatótanács kellő időben megkezdhesse tevékenységét;

b)

az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított négy hónapon belül, a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének értelmében a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak azon személyek nevét, akiket az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak neveztek ki. Ezen határidő lejárta után a Bizottság összehívja az igazgatótanácsot, feltéve hogy legalább 17 tag kinevezésére sor került. Ebben az esetben és a 12. cikk (8) bekezdésétől eltérve az igazgatótanács határozatait a kinevezett tagok szavazatainak kétharmados többségével hozza. Az igazgatótanács 23 tagjának kinevezését követően a 12. cikk (8) bekezdése alkalmazandó;

c)

az összes tag kinevezését követő első igazgatótanácsi ülésen a Bizottság sorsolással kiválaszt az igazgatótanács tagjai közül 15-öt, akiknek a hivatali ideje – a 12. cikk (4) bekezdésétől eltérve – megbízatásuk első három évének elteltével lejár.

(3)   E rendelet hatálybalépését követően az érintett felek haladéktalanul megindítják az Ügynökség igazgatójának kinevezésére irányuló, a 15. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást.

(4)   Az igazgatótanácsnak a (2) bekezdés b) pontjával, valamint a 12. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő létrehozásáig a Bizottság az 1035/97/EK rendelet 8. cikke alapján a tagállamok, az Európa Tanács és a Bizottság által a Megfigyelőközpont igazgatótanácsába jelenleg kinevezett személyekből álló ideiglenes igazgatótanácsot hív össze.

Az ideiglenes igazgatótanács megbízatása a következőkre szól:

a)

az igazgatói tisztségre kiírt pályázati felhívás szövegére irányuló bizottsági javaslattal kapcsolatos véleménynek a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kibocsátása a kiválasztási eljárás megindítása érdekében;

b)

a (3) bekezdésben említett kinevezési eljárás lefolytatásáig a Bizottság javaslata alapján ideiglenes igazgató kinevezése vagy a Megfigyelőközpont igazgatója jelenlegi hivatali idejének a lehető legrövidebb időtartamra történő meghosszabbítása;

c)

a 20. cikk (9) bekezdése értelmében az Ügynökség 2007. évi költségvetésének, valamint a 20. cikk (5) bekezdése értelmében az Ügynökség 2008. évi költségvetési tervezetének elfogadása; és

d)

a 12. cikk (6) bekezdése b) pontjának megfelelően a Megfigyelőközpont saját tevékenységéről szóló 2006. évi éves jelentés elfogadása.

(5)   Az Ügynökség első többéves keretprogramjának az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban történő elfogadásáig az Ügynökség – az 5. cikk (3) bekezdése második mondatának sérelme nélkül – az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelemre kiterjedő tematikus területeken végzi feladatait.

30. cikk

Értékelés

(1)   Az Ügynökség előzetesen és utólagosan rendszeresen értékeli azon tevékenységeit, amelyek jelentős kiadásokkal járnak. Ezen értékelések eredményeiről az igazgató értesíti az igazgatótanácsot.

(2)   Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt.

(3)   Az igazgatótanács által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján az Ügynökség legkésőbb 2011. december 31-ig megrendeli a működésének első öt éve alatt elért eredmények független külső értékelését. Ez az értékelés:

a)

figyelembe veszi az Ügynökség feladatait és munkamódszereit, valamint az Ügynökség hatását az alapvető jogok védelmére és érvényesülésük elősegítésére;

b)

megvizsgálja továbbá az Ügynökség feladatai, hatáskörei, tevékenységi területei vagy struktúrája esetleges módosításának szükségességét;

c)

magában foglalja a szinergiahatások, valamint a feladatok esetleges módosítása pénzügyi hatásainak elemzését; és

d)

figyelembe veszi a közösségi és nemzeti szinten érdekelt felek álláspontját.

(4)   Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben meghatározza a rendszeresen elvégzendő további külső értékelések ütemezését és tárgykörét.

31. cikk

Felülvizsgálat

(1)   Az igazgatótanács megvizsgálja a 30. cikk (3) és (4) bekezdésében említett értékelések következtetéseit, és szükség esetén ajánlásokat nyújt be a Bizottsághoz az Ügynökség, annak munkamódszerei vagy feladatköre módosítására vonatkozóan. A Bizottság az értékelő jelentéseket és az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére, és közzéteszi azokat.

(2)   Az értékelő jelentés és az ajánlások megvizsgálása után a Bizottság javaslatokat nyújthat be az e rendelet általa szükségesnek ítélt módosításaira vonatkozóan.

32. cikk

Az Ügynökség működésének kezdete

Az Ügynökség 2007. március 1-jén kezdi meg működését.

33. cikk

Hatályvesztés

(1)   Az 1035/97/EK rendelet 2007. március 1-jétől hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. SCHÄUBLE

(1)  HL C 88., 2006.4.11., 37. o.

(2)  HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(3)  HL L 151., 1997.6.10., 1. o. Az 1652/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 33. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(5)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(6)  HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 314., 1994.12.7., 1. o. A legutóbb az 1645/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 13. o.) módosított rendelet.

(8)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(9)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(10)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(11)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.