28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/11


A BIZOTTSÁG 1999/2006/EK RENDELETE

(2006. december 20.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes nyergek behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Eljárás megindítása

(1)

2006. február 22-én panasz érkezett a Bizottsághoz a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó egyes nyergekkel kapcsolatban. A panaszt az alaprendelet 5. cikke alapján a European Saddle Manufacturers Association (Európai Nyeregkészítők Egyesülése, a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be az egyes nyergek teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ez esetben több mint 99 %-át képviselő gyártók nevében.

(2)

E panasz bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére, és az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, amely elegendőnek minősült ahhoz, hogy eljárás megindítását indokolja.

(3)

Az eljárást a 2006. április 7-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett (2), az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételével kezdeményezték.

2.   Az eljárásban érintett felek

(4)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kínai népköztársaságbeli exportáló gyártókat, az ismert érintett importőröket, kereskedőket, felhasználókat, szállítókat és egyesüléseket, a Kínai Népköztársaság képviselőit, valamint a panaszos közösségi gyártókat és az eljárás megindításában érdekelt más ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(5)

Annak érdekében, hogy az exportáló gyártóknak, amennyiben olyan szándékuk lenne, lehetőségük nyíljon piacgazdasági elbánásra vagy egyéni elbánásra irányuló kérelem benyújtására, a Bizottság az érintettnek tekinthető kínai exportáló gyártóknak megküldte a kérelemhez szükséges nyomtatványokat. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján az exportáló gyártók három csoportja és egy egyéni exportáló gyártó nyújtott be a piacgazdasági elbánás, vagy – arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem feleltek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek – egyéni elbánás iránti kérelmet.

(6)

Tekintettel a kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók, a közösségi importőrök és gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a vizsgálat során mintavételt alkalmazhat a dömping és a kár megállapítása céljából.

(7)

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát tudjon venni, valamennyi kínai népköztársaságbeli exportáló gyártót, közösségi importőrt és közösségi gyártót felkérték arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és – az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint – adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak során (2005. január 1. és 2005. december 31. között) végzett tevékenységéről.

(8)

Ami az exportáló gyártókat illeti, tekintettel arra, hogy a vizsgálatban a vállalatok három csoportja és egyetlen egyéni vállalat működött együtt, úgy döntöttek, hogy nincs szükség mintavételre.

(9)

A közösségi gyártók esetében, az alaprendelet 17. cikkével összhangban, a közösségi nyereggyártás legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján olyan mintát választottak ki, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A közösségi gyártóktól kapott információk alapján két különböző tagállamban öt vállalatot választottak ki. A gyártási mennyiség tekintetében a, mintavételbe bevont öt vállalat a teljes közösségi gyártás 86 %-át képviselte. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak, és azok nem emeltek kifogást. Ezenkívül felkérték a többi közösségi gyártót, hogy adjanak meg bizonyos általános adatokat a kárelemzéshez. Az importőrök esetében továbbá az alaprendelet 17. cikkével összhangban az érintett termék legnagyobb reprezentatív közösségi behozatali mennyisége alapján olyan mintát választottak ki, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A különböző importőröktől kapott adatok alapján és a benyújtott adatok eltérő minőségének figyelembevételével két importőrt választottak ki mintának egy tagállamban. A mintába felvett két importőr adja az érintett termék közösségi behozatalának 21 %-át. A felhasználóktól érkezett válaszok kis számára való tekintettel az a döntés született, hogy a felhasználók esetében nincs szükség mintavételre.

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött a számára ismert valamennyi érintett félnek, valamint mindazoknak a vállalatoknak, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkeztek. Négy kínai népköztársaságbeli exportáló gyártótól és Brazíliából, az analóg országból egy gyártó küldött be választ. A mintába felvett öt közösségi gyártótól is hiánytalanul kitöltött kérdőívek érkeztek be. Habár négy importőr válaszolt a mintavételi formanyomtatványra, csak kettő működött együtt azáltal, hogy hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be. A nyergek négy felhasználója is beküldte továbbá a hiánytalanul kitöltött kérdőívet. Emellett még egy nyersanyag-beszállítótól is hiánytalanul kitöltött kérdőív érkezett be.

(11)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes megállapítása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyén:

a)

Közösségi gyártók

Selle Royal SpA, Pozzoleone, Olaszország

Selle Italia srl, Rossano Veneto, Olaszország

Bassano Selle srl, Riese Pio X, Olaszország

Selle SMP SAS, Casalserugo, Olaszország

pph ABI sp.j., Nasielsk, Lengyelország;

b)

Exportáló gyártók a Kínai Népköztársaságban

Cionlli csoport

Cionlli Bicycle (Taicang) Co., Ltd.

Shunde Hongli Bicycle Parts Co., Ltd., Sunde

Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co., Ltd., Sencsen

Cionlli Bicycle (Tianjin) Co., Ltd., Tiencsin,

Giching csoport

Giching Bicycle Parts (Shenzhen) Co., Ltd., Sencsen

Velo Cycle (Kunshan) Co., Ltd., Kunsan,

Justek csoport

Jiangyin Justek Vehicle Co., Ltd., Csiangjin

Jiangyin Justek Communication Equipment Co., Ltd., Csiangjin

Tianjin Justek Vehicle Co., Ltd., Tiencsin,

Viscount Vehicle (Shenzhen) Co., Ltd., Sencsen;

c)

Kapcsolatban álló vállalatok a Kínai Népköztársaságban és Tajvanon

Cionlli Bicycle (Tianjin)CO., Ltd, Tiencsin

Cionlli Industrial Co., Ltd;

d)

Kapcsolatban nem álló közösségi importőr

Buechel GmbH, Fulda, Németország.

(12)

Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a piacgazdasági elbánásban esetlegesen nem részesülő exportáló gyártók számára rendes értéket állapítsanak meg, a rendes érték egy analóg ország – ez esetben Brazília – adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalat telephelyén:

e)

Brazíliai gyártó

Royal Ciclo Indústria de Componentes Ltda, Rio do Sul.

3.   Vizsgálati időszak

(13)

A dömpingre és a károkra irányuló vizsgálat a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(14)

Az érintett termék (a továbbiakban: érintett termék vagy nyereg) a Kínai Népköztársaságból származó, motor nélküli kétkerekű és más kerékpárok (áruszállításra szolgáló tricikli is) vagy segédmotorral ellátott kerékpárok oldalkocsival is, valamint a fitneszgépek és szobai kondicionálógépek egyes nyergei és a nyergek lényeges részei (alap, nyeregpárna vagy huzat). Az érintett terméket rendszerint a 8714 95 00, az ex 8714 99 90 és az ex 9506 91 10 KN-kód alá sorolják be.

(15)

A nyereg rendre az alábbi három részből áll: az alapot vagy támasztékot, amelyre a nyerget ráfeszítik, általában műanyagból, fröccsöntőeljárással készítik; a párna, amelyet az alapra ráfeszítenek, hogy kényelmes legyen a nyereg, különböző szintetikus habokból vagy más anyagokból is készülhet; a szintetikus anyagból vagy természetes bőrből készült, a párnát és az alap széleit fedő huzat adja meg a nyereg tapintását és esztétikai tulajdonságait. Akárcsak a fenti három elem, rendszerint a nyereg is tartalmaz egy fémből csatlakoztató szerkezetet, például villát vagy bilincset és lehet benne rugós vagy elasztomer ütéselnyelő szerkezet is.

(16)

Az érintett terméket kerékpárokon és hasonló járműveken, illetve helyhez kötött szerkezeteken használják, mint a fitneszgépek. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a formák, anyagok és a gyártási eljárások különbségei ellenére az érintett termék különböző típusai ugyanazokkal a fizikai és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvetően ugyanarra a célra használják őket. Ennélfogva azokat az eljárás céljából egyetlen terméket alkotónak kell tekinteni.

2.   A hasonló termék

(17)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben előállított és értékesített nyergek, a kínai belföldi piacon előállított és értékesített nyergek, a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe importált nyergek, valamint a Brazíliában előállított és értékesített nyergek alapvető fizikai és technikai jellemzői azonosak, és a termékek azonos rendeltetésűek.

(18)

A Bizottság ezért ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezeket a termékeket hasonló terméknek kell tekinteni.

C.   DÖMPING

1.   Piacgazdasági elbánás

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek.

(20)

Röviden és kizárólag a hivatkozás megkönnyítése érdekében összefoglalva, a piacgazdasági elbánás feltételei a következők:

1.

Az üzleti döntések és a költségek a piaci jelzésekhez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül; a fontosabb ráfordítások alapjában véve a piaci értékeket tükrözik.

2.

A vállalkozás egyetlen átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően kapcsolatban nem álló könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak.

3.

A korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem öröklődtek át jelentős torzulások.

4.

A csődre és a tulajdonra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak.

5.

A valutaváltások piaci árfolyamon történnek.

(21)

Az exportáló gyártók két csoportja és egy egyéni exportáló gyártó kért piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és a megadott határidőn belül válaszolt az exportáló gyártók piacgazdasági elbánás iránti kérelmét tartalmazó nyomtatványra. E gyártók telephelyén a Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte a piacgazdasági elbánás iránti kérelmekben előterjesztett és az általa szükségesnek tartott valamennyi információt. A vizsgálat kiderítette, hogy csak az exportáló gyártók két csoportja részesülhet piacgazdasági elbánásban, ám az exportáló gyártók egy csoportjának és az egyéni exportáló gyártónak a kérelmét el kellett utasítani.

(22)

Az egyéni exportáló gyártó esetében a vizsgálat azt állapította meg, hogy a vállalat nem felel meg a fent említett, 1. és 3. kritériumban foglalt követelményeknek. Arról van szó, hogy a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy üzleti döntéseit a piac jelzései alapján, jelentős állami beavatkozás nélkül hozza meg, főleg amiatt, hogy a belföldi, illetve az exportpiacokon eladható mennyiségeket a társasági alapszabály korlátozza, amelyet állami jóváhagyás nélkül nem lehet módosítani. Ráadásul a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn torzulások, és különösképpen a földhasználati jogok megszerzését nem tudta dokumentumokkal alátámasztani.

(23)

Emellett az exportáló gyártók egyik csoportja mind a piacgazdasági elbánás iránti kérelmében, mind a dömpingellenes kérdőívre adott válaszában elmulasztotta bejelenteni egy fontos belföldi vevővel fennálló kapcsolatát. A kapcsolatra csak akkor derült fényt, amikor az exportáló gyártók telephelyein összehasonlító ellenőrzéseket végeztek. A Bizottság következetesen azt a politikát követi, hogy a kapcsolatban álló vállalatok csoportja esetében a piacgazdasági vagy egyéni elbánásra vonatkozó döntést egyszerre hozza meg. Emiatt a piacgazdasági vagy egyéni elbánásban részesítéshez szükség lett volna a kapcsolatban álló vállalat teljes körű együttműködésére, hogy pontosan fel lehessen térképezni az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeit, a piacgazdasági elbánás feltételeinek való megfelelését és a kapcsolatnak a két vállalat közötti tranzakciókra gyakorolt hatását. Ez nem történt meg, mivel a kapcsolatban álló vállalat nem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság emiatt nem volt abban a helyzetben, hogy ezt a vállalatcsoportot piacgazdasági vagy egyéni elbánásban részesítse. Meg kell jegyezni, hogy ez a kérdés az exportőrök belföldi eladásainak nagyon jelentős részét érintette. Ráadásul ez a szándékos mulasztás kételyeket támaszt a Bizottsághoz benyújtott többi adat és dokumentum megbízhatóságával szemben is. Tekintettel a mulasztásra és arra a fontos szerepre, amelyet az a piacgazdasági elbánás elemzésében és a dömpinggel kapcsolatos döntések meghozatalában játszik, ami az exportőrök csoportja által szolgáltatott adatokon nyugszik, azt állapították meg, hogy az alaprendelet 18. cikke szerint hamis és félrevezető adatokat szolgáltattak. A vállalatot azonnal tájékoztatták azokról a tényekről, amelyek alapján az általa szolgáltatott adatokat figyelmen kívül szándékoztak hagyni, és egyben lehetőséget biztosítottak számára, hogy az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően további magyarázatokkal szolgáljon. A vállalat magyarázatai azonban nem voltak kielégítők, és nem tudták meggyőzni a Bizottságot arról, hogy az általuk benyújtott adatok nem félrevezetők, továbbá nem tudták eloszlatni a vállalat által szolgáltatott további adatok megbízhatóságát övező kételyeket sem. Ily módon úgy kell tekinteni, hogy az exportáló gyártók e csoportja nem működött együtt a vizsgálatban, és a piacgazdasági vagy egyéni elbánás iránti kérelmét el kell utasítani.

(24)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék a fenti megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiket.

(25)

Ezen az alapon az exportáló gyártók két csoportja részesült piacgazdasági elbánásban:

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., és kapcsolatban álló vállalatai

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd., és kapcsolatban álló vállalatai.

2.   Egyéni elbánás

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint vám megállapítása esetén az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vámot szabnak ki, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok képesek bizonyítani, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek megfelelnek.

(27)

A piacgazdasági elbánásban nem részesíthető exportáló gyártó egyéni elbánást is kért arra az esetre, ha nem részesül piacgazdasági elbánásban. A vállalat egyéni elbánás iránti kérelmét azonban szintén elutasították, mivel a vállalat nem teljesítette a 9. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételt, vagyis azt, hogy az exportáraknak és az exportra szánt mennyiségeknek szabadon meghatározhatóknak kell lenniük.

3.   A rendes érték

a)   A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók esetén

(28)

A rendes érték meghatározása érdekében a Bizottság először is valamennyi érintett exportáló gyártóra vonatkozóan megállapította, hogy annak teljes belföldi nyeregértékesítése a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítéséhez viszonyítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően az exportáló gyártó belföldi értékesítése akkor minősül reprezentatívnak, ha belföldi értékesítésének összvolumene eléri a Közösségbe exportált értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át.

(29)

A piacgazdasági elbánásban részesülő két vállalatcsoportban öt vállalat gyárt nyergeket exportra, közülük három belföldre is értékesít. Egy további vállalat belföldön értékesít, de nem exportál.

(30)

A Bizottság ezt követően az összes belföldi értékesítésük alapján reprezentatívnak minősített exportáló gyártók esetében meghatározta azokat a belföldön értékesített nyeregtípusokat, amelyek a Közösségbe exportra eladott típusokkal azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak.

(31)

Minden ilyen típusra vonatkozóan megállapították, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a belföldi eladások kellően reprezentatívak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át.

(32)

A Bizottság ezt követően az összes vállalat minden érintett terméktípusánál azt is megvizsgálta, hogy annak reprezentatív mennyiségben történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban valósult-e meg az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően, és ehhez meghatározták a belföldi piacon a független vevők számára történő nyereséges értékesítés arányát.

(33)

Amennyiben egy bizonyos nyeregtípus a gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron eladott értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ahol az említett típus súlyozott átlagára megegyezett a gyártási költséggel vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ezt az árat az adott típus a vizsgálati időszak során történő összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagára alapján számították ki, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem.

(34)

Amennyiben egy bizonyos nyeregtípus nyereséges értékesítéseinek mennyisége a típus összes eladási mennyiségének legfeljebb 80 %-át képviselte, vagy ha a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt maradt, az egyes terméktípusok rendes értékét a tényleges belföldi ár alapján számították ki, kizárólag a típus nyereséges értékesítéseinek súlyozott átlagát véve, feltéve hogy az ilyen eladások a típus összes eladási mennyiségének legalább 10 %-át tették ki.

(35)

Végül amennyiben bármely nyeregtípus nyereséges eladási mennyisége nem érte el a típus összes eladási mennyiségének 10 %-át, úgy tekintették, hogy a szóban forgó típust elégtelen mennyiségben értékesítették ahhoz, hogy a belföldi árak a rendes érték megállapításához megfelelő alapul szolgálhassanak.

(36)

Amikor az exportáló gyártó által értékesített adott típus belföldi árai nem voltak alkalmazhatók, számtanilag képzett rendes értéket alkalmaztak.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy számították ki, hogy minden exportőrnek az exportált típusokkal kapcsolatos előállítási költségeihez – adott esetben kiigazítva – hozzáadtak egy, az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) jelentő ésszerű összeget. Az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget minden esetben az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott módszerek szerint állapították meg. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a felmerült SGA-költségek és az érintett exportáló gyártók által a belföldi piacon realizált nyereség megbízható adatokat mutat-e.

(38)

A tényleges belföldi értékesítési, általános és igazgatási költségeket akkor tekintették megbízhatónak, ha az érintett vállalat teljes hazai eladási mennyiségét a Közösségbe irányuló exporteladásainak mennyiségével összehasonlítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A belföldi haszonkulcsot azon típusok belföldi értékesítései alapján állapították meg, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. E célból a fent meghatározott módszert alkalmazták.

(39)

Három, reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező vállalat esetében az derült ki, hogy az exportált érintett termék legtöbb típusát a belföldi piacon rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették. Azoknál a típusoknál, ahol nem ez volt a helyzet, a rendes értéket a fent megállapított módszer alkalmazásával számították ki valamennyi érintett vállalat esetében az értékesítési, általános és igazgatási költségek, illetve a nyereségre vonatkozó információk felhasználásával.

(40)

A reprezentatív belföldi értékesítéssel nem rendelkező két vállalat esetében az értékesítési, általános és igazgatási költségekre vonatkozó összeget a belföldi értékesítésekkel rendelkező négy vállalat átlagos értékesítési, általános és igazgatási költségei, valamint nyeresége alapján határozták meg.

b)   A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártó esetében

i.   Analóg ország

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott árak, vagy pedig számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(42)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte abbéli szándékát, hogy a rendes érték meghatározásához Brazíliát kívánja felhasználni megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(43)

Egyetlen piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó sem ellenezte ezt a javaslatot.

(44)

Ugyanakkor egy importőr és egy piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártó úgy érvelt, hogy Brazília nem a legmegfelelőbb analóg ország, és hogy erre a célra inkább Tajvant vagy Mexikót kellene kiválasztani.

(45)

Tajvan tekintetében megállapítható, hogy noha ebben az országban fejlett a kerékpáralkatrész-gyártó gazdasági ágazat, a gyártás legjavát a Kínai Népköztársaságba helyezték át. Ennek megfelelően a tajvani központú nyeregkészítők többségükben azonosak lennének azokkal a vállalatokkal vagy kapcsolatban álló vállalatokkal, amelyek a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe állítólag dömpingelt árakon exportálnak. Emellett az említett csoportokon belüli rendes munkamegosztás azt jelenti, hogy csak néhány magasabb haszonkulccsal előállítható különleges modellt gyártanak Tajvanon, míg a közép- és alsókategóriás modellek túlnyomó többségének gyártását költségvonzati okokból a Kínai Népköztársaságba telepítik át. Ezért nem valószínű, hogy a Tajvanon gyártott nyeregmodellek árai és költségei a lennének a legalkalmasabbak arra, hogy a Kínai Népköztársaságban gyártott nyergek rendes értékének megállapításához alapul szolgáljanak.

(46)

Mexikó nyílt és versenyképes piaccal rendelkező országnak tekinthető, amely a brazil piac kb. egy nyolcadát teszi ki. A Bizottság két ismert mexikói gyártóval is felvette a kapcsolatot, de egyikük sem kívánt együttműködni.

(47)

Brazília tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy az ország piaca az érintett termék vonatkozásában versenyképes: legalább három, különböző nagyságú belföldi gyártóval, és a belföldi fogyasztás (évi 8–9 millió nyereg) kb. 15 %-ának megfelelő, harmadik országokból származó behozatallal rendelkezik. Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a kevés gyártó miatt a brazil piac versenyképessége kétséges. Ugyanakkor a vizsgálat kimutatta, hogy az egyik brazil gyártó piaci erőfölényét semmi sem bizonyítja, mint ahogy azt sem, hogy az árakat nem versenyképes módon állapították meg. Ezért nem volt ok azt feltételezni, hogy Tajvanon vagy Mexikóban a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a költségek és egyéb gyártási feltételek jobban hasonlítanának a kínai népköztársaságbeli állapothoz, mint Brazíliában. Ezért a brazil piacot megfelelőnek ítélték a rendes érték meghatározása céljából.

(48)

A három ismert brazil exportáló gyártóval felvették a kapcsolatot, és közülük egy vállalat vállalta az együttműködést. Így ennek a gyártónak kérdőívet küldtek, és a válaszában közölt adatokat a helyszínen ellenőrizték. Ez az együttműködő gyártó kapcsolatban áll az egyik közösségi gyártóval, de nincs ok feltételezni azt, hogy ez befolyásolná az adatok megbízhatóságát – ezt ugyanis a vállalat telephelyén ellenőrizték.

(49)

Az előbbiekben említettekre tekintettel az az ideiglenes következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Brazília a leginkább megfelelő hasonló ország.

ii.   A rendes érték

(50)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték meghatározása az analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információ alapján történt, azaz a fenti módszer szerint a brazil piacon az összehasonlítható terméktípusok után fizetett vagy fizetendő árak alapján.

(51)

A rendes értéket a brazil piacon az összehasonlítható terméktípusok után fizetett vagy fizetendő valamennyi ár alapján határozták meg, mivel az ügyletekről megállapították, hogy azokat a rendes kereskedelmi forgalomban bonyolították.

4.   Exportárak

(52)

Valamennyi exportáló gyártó végzett a Közösségbe irányuló exportértékesítést, vagy közvetlenül a független közösségi fogyasztók felé, vagy a Hongkongban, a Brit Virgin-szigeteken és Tajvanon telephellyel rendelkező kapcsolatban álló vagy kapcsolatban nem álló kereskedelmi vállalatokon keresztül.

(53)

Mivel az érintett terméket közvetlenül exportálták független közösségi fogyasztóknak, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdése szerint az exportárakat az érintett termék után ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(54)

Amennyiben az értékesítéseket egy Közösségen kívüli kapcsolatban álló kereskedőn keresztül végezték, az exportárat az első független közösségi fogyasztó által fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg.

5.   Összehasonlítás

(55)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. A szállítási és biztosítási, a kezelési és járulékos költségek, a csomagolás, a hitel- és banki költségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazításokat, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

(56)

A tajvani kapcsolatban álló vállalatokon keresztül lebonyolított értékesítések tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i. pontja értelmében kiigazításra került sor, mivel e vállalatokról megállapítást nyert, hogy hasonló feladatokat látnak el, mint a jutalékos alapon dolgozó ügynök. Mivel az értékesítési, általános és igazgatási költségek kapcsolatban álló vállalat általi felosztása nem volt megbízhatónak tekinthető, e kiigazítás alapjául egy kapcsolatban nem álló kereskedőtől származó, SGA-költségekkel és a nyereséggel kapcsolatos adatok szolgáltak.

6.   Dömpingkülönbözetek

a)   A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártóknál

(57)

A piacgazdasági elbánásban részesülő vállalatok tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint összehasonlították a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusa rendes értékének súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával.

(58)

A Bizottság következetes gyakorlatává vált, hogy a dömpingkülönbözet meghatározása szempontjából egyetlen szervezetnek tekintse a kapcsolatban álló exportáló gyártókat vagy az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó exportáló gyártókat, és ezért ezek tekintetében egyetlen dömpingkülönbözetet állapítson meg. Ez elsősorban azért alakult így, mert az egyéni dömpingkülönbözetek a dömpingellenes intézkedések kijátszására ösztönözhetnék a feleket, és így azáltal, hogy lehetővé tennék azt, hogy a kapcsolatban álló exportáló gyártók közösségi exportjukat a legalacsonyabb egyéni dömpingkülönbözettel rendelkező társaságon keresztül bonyolítsák, hatástalanná tennék az intézkedéseket.

(59)

E gyakorlattal összhangban az ugyanabba a csoportba tartozó, kapcsolatban álló exportáló gyártókat egyetlen jogi személyként kezelték, és számukra egyetlen dömpingkülönbözetet állapítottak meg, amelyet az egyes csoportok együttműködő gyártói dömpingkülönbözeteinek súlyozott átlaga alapján számítottak ki.

(60)

Ennek alapján a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, súlyozott átlagú ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., Shunde Hongli Bicycle Parts Co. Ltd. és Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co. Ltd.

7,5 %

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd. és Velo Cycle Kunshan Co. Ltd.

0 %

b)   Az összes többi exportáló gyártó esetében

(61)

A Kínai Népköztársaság összes többi exportőrére alkalmazandó, az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításához a Bizottság először megállapította az együttműködés mértékét. Az összehasonlítást a három együttműködő exportáló gyártó által visszaküldött kérdőíveken feltüntetett teljes exportált mennyiség és a (71) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint kiszámított, a Kínai Népköztársaságból szárma teljes dömpingelt behozatal között végezték el. A megállapított százalékos arány 23 % volt. A Bizottság ezen az alapon úgy ítélte meg, hogy az együttműködés alacsony szintű.

(62)

Ezért megfelelőnek ítélték az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetnek az alábbiak súlyozott átlagaként való megállapítását:

a sem a piacgazdasági, sem egyéni elbánásban nem részesülő együttműködő exportőr esetében megállapított súlyozott dömpingkülönbözet, és

ugyanezen exportőr reprezentatív terméktípusaira érvényes legmagasabb dömpingkülönbözet, mivel semmi sem utalt arra, hogy az együttműködést megtagadó exportáló gyártók alacsonyabb szinten dömpingeltek volna.

(63)

Ezen az alapon a dömping egész országra vonatkozó szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF ár 30,9 %-ában állapították meg.

D.   KÁR

1.   Közösségi gyártás

(64)

A Közösségen belül az érintett terméket az ismeretek szerint kilenc gyártó gyártja, amelyek nevében a panaszt benyújtották. E kilenc gyártó telephelye Olaszországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Portugáliában van, és tevékenységük a vizsgálati időszak alatt a közösségi gyártás 99 %-át tette ki.

(65)

Emellett egyetlen olyan közösségi gyártó szerepelt a kezdeményezési szakaszban, amelyik nem tartozott a panaszosok közé. Tekintettel a kilenc panaszos gyártó, valamint a panaszosok közé nem tartozó egyetlen közösségi gyártó gyártási volumenére, a hasonló termék összes gyártása a vizsgálati időszakban elérte a 16 165 936 darabot.

2.   Közösségi gazdasági ágazat

(66)

A következő közösségi gyártók támogatták a panaszt:

Selle Royal SpA, Pozzoleone, Olaszország, alábbi kapcsolatban álló vállalatával:

Brooks England Ltd., West Midlands, Egyesült Királyság

Selle Royal srl, Rossano Veneto, Olaszország, alábbi kapcsolatban álló vállalatával:

Bassano Selle srl, Riese Pio X, Olaszország

Selle SMP SAS, Casalserugo, Olaszország

pph ABI sp.j., Nasielsk, Lengyelország

Iberoselle Fabrica de Selins Lda., Agueda, Portugália

Selle Montegrappa snc, Ramon di Loria, Olaszország

Selle San Marco SpA, Rossano, Olaszország.

(67)

Mivel ez a kilenc panaszos együttműködő közösségi gyártó (a mintába felvettek, illetve abba be nem kerültek is) a hasonló termék közösségi gyártásának 99 %-át képviseli, az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot. A vizsgálat során a mintába felvett közösségi gyártók (a továbbiakban: a mintába felvett gyártók) a vizsgálati időszak alatt a teljes közösségi nyereggyártás 86 %-át adták. A többi közösségi gyártót felkérték, hogy a kárelemzéshez adjanak meg bizonyos általános adatokat.

3.   Közösségi fogyasztás

(68)

A közösségi fogyasztást a közösségi piacon a mintába felvett öt közösségi gyártó, a mintában nem szereplő négy gyártó, a panaszban nem érintett közösségi gyártó által a közösségi piacon értékesített, valamint az Eurostat adatai alapján a Kínai Népköztársaságból, illetve egyéb harmadik országokból származó, vonatkozó KN-kód alatt érkező behozatalok alapján állapították meg. Amint azt a fenti (14) preambulumbekezdés is említi, az érintett termék jelenleg a 8714 95 00, ex 8714 99 90 és az ex 9506 91 10 KN-kódok alatt szerepel. A két utóbbi KN-kóddal (ex 8714 99 90 és ex 9506 91 10) kapcsolatos Eurostat-adatok az egyéb kerékpáralkatrészekre és gyakorló berendezésekre is vonatkoznak. Mivel e két tágabb kategóriából nem lehetett kiválasztani a kizárólag a nyeregre vonatkozó adatokat, az a döntés született, hogy a behozatali statisztikákat csak az egyik KN-kód – nevezetesen a 8714 95 00 – alapján állítják össze. Következésképpen elképzelhető, hogy a közösségi fogyasztás megállapításához figyelembe vett behozatali volument kis mértékben alábecsülték.

(69)

A fenti adatok alapján megállapítást nyert, hogy a figyelembe vett időszak folyamán a fogyasztás 17 %-kal – a 2002-es 20 701 027 darabról 2005-re 24 179 012 darabra – nőtt.

1.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Közösségi fogyasztás (db)

20 701 027

21 688 470

23 357 359

24 179 012

Index

100

105

113

117

4.   Nyeregbehozatal a Kínai Népköztársaságból

a)   Dömpingkülönbözet, behozatali volumen és piaci részesedés

(70)

A korábbiakban említettek szerint a folyamatban levő vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaság vonatkozásában megállapított átlagos dömpingkülönbözet meghaladja az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett de minimis küszöböt, és hogy a Kínai Népköztársaságból származó behozatali volumen az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése szerint nem elhanyagolható.

(71)

A behozatali volument az Eurostat adatai alapján állapították meg. Amint azt a fenti (68) preambulumbekezdés is említi, elképzelhető, hogy az alábbiakban megadott behozatali adatokat kis mértékben alábecsülték. Emellett az Eurostat 100 kg-onként, és nem darabszám szerint készít statisztikákat a kerékpárnyereg behozataláról. Ezért darabonként 500 grammban állapították meg a Kínából származó importált nyereg átlagos súlyát, mivel ezt a súlyt jelentette egy exportáló gyártó és egy kapcsolatban nem álló importőr.

(72)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatalok a figyelembe vett időszak alatt több mint megnégyszereződtek. Ez lényegében azt jelentette, hogy a 2002-es 1 416 814 darabról a vizsgálati időszakban 6 276 749 darabra nőtt a behozatalok száma. Ennek megfelelően a piaci részesedés a 2002-es 7 %-ról a vizsgálati időszak során 26 %-ra emelkedett. E fejleményt egy mindössze 17 %-os – azaz a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok emelkedésétől valamivel elmaradó – növekedést elérő fogyasztás figyelembevételével kell szemlélni.

(73)

Egy kapcsolatban nem álló importőr állítása szerint a behozatali statisztikákat túlbecsülték, mivel a panaszban a nyergenként 400 grammos átlagsúly szerepelt. A vállalat azt állította, hogy a Kínai Népköztársaságból importált nyergek átlagos súlya 600 és 800 gramm közé tehető. Ugyanakkor ugyanez a vállalat a telephelyén tett ellenőrző látogatás során megerősítette, hogy a Kínai Népköztársaságból származó importált nyergek átlagos súlya 500 gramm volt, ami megegyezik a Bizottság által a 100 kg-onként megadott Eurostat-adatok átváltására használt súllyal. Ez az importőr azzal érvelt, hogy a Kínai Népköztársaságból származó behozatalokra vonatkozó statisztikák inflálódtak, mivel abban a nyeregvédő huzat behozatala is szerepelt. Amint az a fenti (71) preambulumbekezdésben olvasható, a behozatali statisztikák csak egy KN-kód (8714 95 00 KN-kód) alapján készültek, amely nem azonos azzal, ami alatt az üléshuzatok rendszerint szerepelnek, ezért az importőr állítása megalapozatlan.

2.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Behozatal (db)

1 416 814

2 048 240

4 351 842

6 276 749

Index

100

145

307

443

Piaci részesedés

7 %

9 %

19 %

26 %

b)   Árak

(74)

A Kínai Népköztársaságból származó nyeregbehozatal súlyozott átlagára a figyelembe vett időszak alatt évről évre folyamatosan – átlagosan 21 %-kal – csökkent, azaz 2002 és a vizsgálati időszak között a darabonkénti 1,4 euróról 1,1 euróra.

3.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Súlyozott közösségi határparitáson számított CIF-átlagár (euro/tonna)

1,4

1,3

1,1

1,1

Index

100

91

75

79

c)   Alákínálás

(75)

Az alákínálás mértékének megállapítása érdekében a Bizottság elemezte a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat. A közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független vevők esetében alkalmazott árak voltak, szükség esetén a gyártelepi árszintre kiigazítva, azaz a Közösségen belüli szállítási költségeken kívül és az engedmények és a visszatérítések levonását követően. A különböző nyeregtípusok esetében megállapított árakat – amelyeket a keret, a nyeregpárna, a huzat, a villa és a súly szerint határoznak meg – összehasonlították az exportőrök kedvezménymentes eladási áraival, amelyeket adott esetben hozzáigazítottak a közösségi határparitáson számított CIF-árhoz, figyelembe véve egy közösségi importőr által viselt vámkezelési (1,2 %) és a behozatal utáni költségekhez.

(76)

A súlyozott átlag alákínálási különbözet kiszámításához az együttműködő exportáló gyártók exportárait vették figyelembe. A vizsgálati időszak alatt az együttműködő gyártók súlyozott átlag alákínálási különbözete elérte a 67,3 %-ot. Emellett az összes – azaz a kínai népköztársaságbeli együttműködő és nem együttműködő gyártóktól származó – nyeregbehozatalt tekintve az Eurostat adatain alapuló átlagos alákínálási különbözetből látható, hogy a vizsgálati időszak idején hasonló, 70,1 %-os átlagos alákínálási különbözet volt jellemző.

5.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(77)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozataloknak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata a gazdasági ágazat helyzete szempontjából valamennyi jelentős gazdasági tényező és mutató értékelését magában foglalta a figyelembe vett időszak folyamán.

(78)

Ezt az elemzést a mintába felvett vállalatokra nézve hajtották végre. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetéről teljes kép álljon rendelkezésre, azon mutatók esetében, amelyekről megbízható információk álltak rendelkezésre a közösségi gazdasági ágazat egészét illetően, az alábbiakban ezen információkat is közölték. Ennek alapján a gazdasági ágazat teljesítményét – amelyet olyan tényezők segítségével mértek, mint az árak, bérek, beruházás, nyereség, a beruházások megtérülése, a pénzáramlás és a tőkebevonási képesség – a mintavételbe bevont vállalatoktól kapott információk alapján állapították meg. Az olyan kárt okozó tényezőket, mint a piaci részesedés, az értékesítések volumene és a gyártás, a teljes közösségi gazdasági ágazatra nézve állapították meg.

a)   Gyártás

(79)

A teljes gazdasági ágazat gyártási volumenének alakulása a figyelembe vett időszak során egyértelműen negatív tendenciát mutatott. Míg 2002-ben a gyártási volumen elérte a 19 546 740 darab nyerget, a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat mindössze 16 165 936 darab nyerget állított elő, ami közel 3,5 millió darabbal (17 %-kal) kevesebb, mint 2002-ben. Mivel a nyergek gyártása általában kizárólag a vevőktől érkező megrendelés alapján történik, a gyártási mennyiség csökkenése közvetlenül összefügg a közösségi gazdasági ágazat által előállított nyergek iránti kereslet visszaesésével.

4.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Gyártás (db)

19 546 740

19 022 491

17 698 103

16 165 936

Index

100

97

91

83

b)   Gyártási kapacitás és kapacitáskihasználási arányok

(80)

A gyártási kapacitást a közösségi gazdasági ágazat gyártási egységeinek névleges kapacitása alapján állapították meg, figyelembe véve a gyártásban történt technikai megszakításokat, valamint azt a tényt, hogy egyes esetekben a kapacitás egy részét egyéb, azonos gyártási folyamatban, azonos gyártósoron előállított termékekre – pl. kerekes székek kormányrúdja – használták fel.

(81)

A figyelembe vett időszakban a nyereggyártási kapacitás 5 %-kal – a 2002-es 29 492 120 darabról a vizsgálati időszakra 30 921 920 darabra – nőtt. A gyártási kapacitás e szerény növekedése a 2004-es beruházásoknak köszönhető, valamint annak, hogy a vizsgálati időszakban néhány új – a versenykerékpárok előállításához is használt – terméktípus gyártását is megkezdték. A kapacitáskihasználás aránya jól tükrözi a gyártásban és a keresletben mutatkozó visszaesést. Ez az arány a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent: a kihasználás aránya a vizsgálati időszakban mindössze 45 % volt.

5.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Gyártási kapacitás (db)

29 492 120

29 215 880

29 354 000

30 921 920

Index

100

99

100

105

Kapacitáskihasználás

60 %

59 %

53 %

45 %

c)   Készletek

(82)

Az év végi készletek tekintetében a gyártás nagy része rendelésre készül. Ezért, miközben a készletek terén 35 %-os csökkenés volt tapasztalható a megfigyelési időszakban, megállapították, hogy ebben az esetben a készletek nem voltak a kár releváns mutatói.

6.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Készletek (db)

1 365 040

1 192 612

1 000 376

884 829

Index

100

87

73

65

d)   Beruházások

(83)

2002 és 2003 között a hasonló termék gyártásába történt beruházások értéke 3 808 057 euróról 1 664 147 euróra csökkent. 2004-ben a közösségi gyártók fokozták beruházásaikat, és a korábbi évhez képest az összeg közel kétszeresét, azaz 3 381 996 eurót fordítottak beruházásra. A vizsgálati időszak alatt a beruházások értéke elérte a 3 638 962 eurót, ami 4 %-kal kevesebb, mint a 2002-ben, a figyelembe vett időszak elején elért szint. A vizsgálat során kimutatták, hogy az épületekbe, üzemekbe és gépekbe való beruházás célja elsősorban a gyártási kapacitás fenntartása volt, és csak 2004-ben és a vizsgálati időszakban volt jellemző, hogy azt – noha kisebb mértékben, de – új terméktípusok kifejlesztésére fordították volna. A fent említett alacsony kapacitáskihasználást figyelembe véve a beruházásokra egyetlen esetben sem az általános gyártási volumen növelése céljából került sor.

(84)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat világszinten is vezető szerepet tölt be terméktervezés és a nyergekkel kapcsolatos innováció tekintetében. 2000 és a vizsgálati időszak között a közösségi gyártók több mint ezer új nyeregtípust terveztek és forgalmaztak. A kutatás-fejlesztési terület a közösségi gazdasági ágazat forgalmának közel 8–10 %-át teszi ki. E vezető szerep megtartása érdekében a közösségi gazdasági ágazatnak még akkor is fenn kell tartania bizonyos beruházási szintet, ha a kapacitáskihasználási szint alacsony.

7.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Beruházások (euro)

3 808 057

1 664 147

3 381 996

3 638 962

Index

100

44

89

96

e)   Értékesítések volumene és piaci részesedés

(85)

A nyergek értékesítése két csatornán keresztül zajlik: az eredeti felszerelés gyártója (OEM) és a „vevőszolgálat”. Az első esetben a nyergeket azért adják el, hogy egy új kerékpárra szereljék őket, a második esetben a nyergek egy használt kerékpárnyereg helyébe kerülnek. Megállapítást nyert, hogy az eredetiberendezés-gyártó eladások a teljes piac közel 60 %-át, míg az értékesítés utáni szolgáltatási ágazat (vevőszolgálat) annak kb. 40 %-át teszi ki. A gumiabroncsok mellett a nyergek a kerékpár leggyakrabban cserélt alkatrészei.

(86)

A teljes közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyiségei a figyelembe vett időszak során 20 %-kal – 15 109 569 darabról a vizsgálati időszakban 12 139 162 darabra – csökkentek, azaz a közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban közel 3 millió nyereggel adott el kevesebbet, mint 2002-ben. A 2003-ban tapasztalt enyhe, 1 %-os növekedés után az értékesítési volumen terén bekövetkezett veszteség 2004-ben és a vizsgálati időszakban hangsúlyosabb volt.

(87)

Értékben kifejezve a teljes figyelembe vett időszak során közösségi gazdasági ágazat általi nyeregeladások mindössze 1 %-kal nőttek. A közösségi piacon megvalósult eladások értéke 5 %-kal – a 2002-es 54 460 180 euróról 2003-ra 56 978 530 euróra, majd később, 2004-ben 58 052 609 euróra – nőtt. Ugyanakkor a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat eladásainak értéke a korábbi évhez képest közel 3 millió euróval csökkent. Azt a tényt, amely szerint az értékben kifejezett eladások nem követték a volumenben kifejezett eladások alakulásának tendenciáját, az átlagárak alábbiakban tárgyalt növekedése magyarázza.

(88)

Az értékesítési volumen csökkenésével egy időben a közösségi piaci részesedés is jelentősen – a 2002-es 81 %-ról a vizsgálati időszakban 58 %-ra – csökkent. Másképpen: a közösségi gazdasági ágazat a Kínai Népköztársaságból származó növekvő behozatal miatt 23 százalékpontos piaci részesedésvesztést könyvelhetett el a teljes figyelembe vett időszak alatt.

8.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Eladások értéke (euro)

54 460 180

56 978 530

58 052 609

55 228 738

Index

100

105

107

101

Eladások az EK-ban (db)

15 109 569

15 024 427

13 803 151

12 139 162

Index

100

99

91

80

Piaci részesedés

81 %

77 %

67 %

58 %

f)   Árak

(89)

A közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási egységára a figyelembe vett időszak során 25 %-kal nőtt. Ez az áremelkedés egyfelől az egész gazdasági ágazatot érintő megemelkedett nyersanyagköltségekkel, másfelől az alacsony technológiájú (low-technology) terméktípusokról a csúcstechnológiával (high-technology) készült terméktípusokra való átállással magyarázható, ez utóbbiakba ugyanis drágább nyersanyagokat építenek be, és előállításuk is munkaigényesebb.

(90)

A nyereggyártásban előforduló legfontosabb nyersanyagok a műanyag héjszerkezet, a huzat, a poliuretán, a sín és a bilincs. E nyersanyagok ára közvetetten kapcsolódik a kőolaj és a különböző fémek árának alakulásához. A nyersanyag a nyereg gyártási költségeinek egyik legfontosabb komponense, ami a teljes gyártási költség közel felét teszi ki, és közvetlenül befolyásolja az eladási árak alakulását.

(91)

Megállapítást nyert, hogy a nyersanyagok átlagárai 2002 és 2003 között nem változtak, de 2003-tól fogva – és még a vizsgálati időszakban is – emelkedésnek indultak, amit jól tükröznek a közösségi gazdasági ágazat magasabb eladási árai.

(92)

Az egyik, kapcsolatban nem álló importőr azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat árainak emelkedését a fogyasztói kereslet változása okozta. A vállalat érvelése szerint az alacsony árú kerékpárok – és ennek megfelelően az olcsó nyergek – iránti kereslet csökkent, míg a drágább, minőségi nyergek iránti kereslet nőtt. Ezt az állítást cáfolja az a tény, hogy a Kínai Népköztársaságból származó olcsó behozatal relatív értelemben vett növekedése nagyobb arányú volt, mint a (72) preambulumbekezdésben említett általános közösségi nyeregfogyasztás.

9.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Súlyozott átlagár (euro/db)

3,6

3,8

4,2

4,5

Index

100

106

117

125

g)   Nyereségesség és pénzáramlás

(93)

A figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nettó forgalmának súlyozott átlagos nyereségessége szembetűnően – a 2002-es 3,8 %-ról a vizsgálati időszakra mindössze 0,4 %-ra – csökkent. Míg a nyereségesség 2003-ban 5 %-kal nőtt, 2004-ben 3,1 %-kal csökkent, végül a vizsgálati időszakban 0,4 %-on állapodott meg. Az alacsony haszonkulcs annak a következménye, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem volt képes arra, hogy a nyersanyagárak növekedését kellő mértékben a vevőkre hárítsa át.

10.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Adózás előtti haszonkulcs

3,8 %

5,0 %

3,1 %

0,4 %

A közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszak alatt 3 990 473 eurós pénzáramlást generált, ami közel 1,1 millió euróval – azaz 22 %-kal – kevesebb, mint 2002-ben. A közösségi gazdasági ágazat továbbra is tetemes likviditását az a tény magyarázza, hogy olyan tőkeigényes ágazatról van szó, amely magas értékvesztéssel jár. Általában megfigyelhető, hogy a közösségi gazdasági ágazat likviditása és nyereségessége hasonló tendencia szerint alakult.

11.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Pénzáramlás (euro)

5 084 871

6 655 555

6 574 821

3 990 473

Index

100

131

129

78

h)   A nettó eszközállomány megtérülése

(94)

A nettó eszközállomány megtérülését a hasonló termék adózás előtti nettó nyereségét kifejezve számították ki az állóeszközök nettó könyv szerinti értékének arányában a hasonló termékekre elosztva. Ez a mutató a nyereségességhez hasonlóan alakult, a 2002-es 12 %-ról a vizsgálati időszakban mindössze 1 %-ra csökkent.

12.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

A nettó eszközállomány megtérülése

12 %

16 %

10 %

1 %

i)   Tőkebevonási képesség

(95)

A közösségi gazdasági ágazat részéről nem érkezett panasz vagy utalás arra vonatkozóan, hogy nehézségekbe ütközött volna, amikor tevékenységeihez tőkét akart bevonni, ezért az a megállapítás tehető, hogy a közösségi gazdasági ágazat mint egész a figyelembe vett időszakban képes volt tevékenységeihez tőkét bevonni.

j)   Foglalkoztatás és bérek

(96)

A közösségi gazdasági ágazatban a foglalkoztatás mértéke nem változott a figyelembe vett időszakban. A 2003-ban és 2004-ben megfigyelt enyhe növekedést követően a közösségi gazdasági ágazatban teljes munkaidőben 418 fő dolgozott a vizsgálati időszakban, ami hasonló a 2002-es helyzethez. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a közösségi gyártók gyártásuk jelentős részét a Közösségben működő egyéb kis- és középvállalkozásokhoz szervezik ki, míg néhány esetben gyakorlatilag a teljes gyártási folyamatot egyéb kis- és középvállalatok végzik. Ezért a nyeregkészítésben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak összlétszáma jóval magasabb, mint a közösségi gazdasági ágazat által közvetlenül alkalmazott munkavállalók száma. Becslések szerint a hasonló termék előállításában dolgozó munkavállalók összlétszáma legalább háromszor magasabb – azaz a vizsgálati időszakban mintegy 1 200 fő. Az éves átlagbérek a bérköltségekhez hasonlóan alakultak: a figyelembe vett időszakban 5 %-kal – a 2002-es 7 784 339 euróról a vizsgálati időszakban 8 190 911 euróra – emelkedtek, ami nem éri el a Közösségben ugyanezen időszakban mért inflációs rátát.

13.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Foglalkoztatottak

421

434

456

418

Index

100

103

108

99

Bérköltség (euro/év)

11 427 812

12 136 974

12 319 136

12 121 976

Index

100

106

108

106

Bérek (euro/év)

7 784 339

8 136 410

8 428 090

8 190 911

Index

100

105

108

105

k)   Termelékenység

(97)

Az egy főre jutó, éves, gyártásban mért termelékenység 2002-ben elérte a 42 225 darabot, majd folyamatos csökkenés után a vizsgálati időszakban 33 317 darabon állt meg. Ezt a csökkenést a gyártási volumen csökkenése okozta.

14.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Termelékenység (db/alkalmazott)

42 225

39 752

34 388

33 317

Index

100

94

81

79

l)   Növekedés

(98)

Miközben a közösségi fogyasztás 2002 és a vizsgálati időszak között 17 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat eladási volumene ugyanezen időszak alatt nem változott. Így a közösségi gazdasági ágazat eladásai a keresletnél jóval kisebb mértékben csökkentek a figyelembe vett időszak folyamán. Másrészt a Kínai Népköztársaságból származó behozatal piaci részesedése 19 százalékponttal nőtt.

m)   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingből való talpra állás

(99)

Ami a tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, figyelembe véve a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyiségét és árait, ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

(100)

A közösségi gazdasági ágazat nem tudott talpra állni a korábbi dömping és a támogatás által okozott hatásokból.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(101)

A kármutatók elemzése rámutatott arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak alatt jelentősen romlott. A kármutatók többsége (nettó értékesítés volumene, gyártási volumen, kapacitáskihasználás, nyereségesség, a beruházások megtérülése, pénzforgalom és foglalkoztatás) negatív tendenciát mutat a figyelembe vett időszakban.

(102)

Ennek ellenére néhány kármutató (nettó eladási érték, tőkebevonási képesség) egyenletesen alakult, sőt, volt, amelyik pozitív tendenciát mutatott (eladási átlagár, gyártási kapacitás és zárókészletek). Azonban az eladási árak és a nettó eladási érték a vizsgálati időszak alatti növekedése nem a közösségi gazdasági ágazat helyzetében beálló javulásnak tulajdonítható, hanem a megnövekedett nyersanyagárak mellett annak a következménye, hogy a közösségi gazdasági ágazat a nagyobb értékű terméktípusok gyártására állt át. A (82) preambulumbekezdésben említett zárókészletek – az adott gazdasági ágazat sajátosságaira tekintettel – az okozott kár meghatározásánál nem tekinthetők mérvadónak.

(103)

Mivel a nyereséggel kapcsolatos mutatók nagyrészt negatívan alakultak, a helyzet orvoslásának elmulasztása a gazdasági ágazat életképességét veszélyezteti. Mivel a közösségi gazdasági ágazatot tőkeigényes vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások alkotják, valójában igen valószínűtlen, hogy a közösségi gazdasági ágazat az adott szinten hosszabb ideig pénzügyileg életképes maradjon.

(104)

Az előzőekben ismertetettekre tekintettel az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kárt szenvedett.

E.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   Bevezetés

(105)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősülhet. Ezenfelül a dömpingelt behozatalon kívüli más olyan ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek egyidejűleg károsíthatták a közösségi gazdasági ágazatot, annak érdekében, hogy az e tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

2.   A dömpingelt behozatal hatása

(106)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal a figyelembe vett időszak folyamán megnégyszereződött, pontosabban a mennyiséget tekintve 343 %-kal, a piaci részesedés tekintetében pedig 19 százalékponttal nőtt. Ugyanakkor valamennyi kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó átlagárait tekintve 70,1 %-kal alákínált a közösségi gazdasági ágazat átlagárainak a vizsgálati időszak alatt. A Kínai Népköztársaságból származó behozatal volumenének számottevő növekedése és piaci térnyerése a figyelembe vett időszak alatt, a közösségi gazdasági ágazat áraihoz képest töredékáron, egybeesett a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének ugyanezen időszakban tapasztalt nyilvánvaló romlásával.

(107)

Míg a Kínai Népköztársaságból származó behozatal egységárai a figyelembe vett időszakban folyamatosan – 21 %-kal – csökkentek (a 2002-es 1,4 euróról a vizsgálati időszakra 1,1 euróra), a közösségi gazdasági ágazat árai ugyanebben az időszakban 26 %-kal – a 2002-es 3,6 euróról a vizsgálati időszakra 4,5 euróra – növekedtek. Ez az ellentétes irányú áralakulás csak részben magyarázható a Közösségben és a Kínai Népköztársaságban gyártott nyergek különféle termékösszetételével. Ezenfelül a közösségi gyártók bizonyítékokat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a legtöbb nyersanyag hozzáférhetősége és ára a Közösségben és a Kínai Népköztársaságban azonos. Rámutattak arra is, hogy a Közösségben a nyergek nyersanyagára a figyelembe vett időszakban növekedett. Néhány kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó a nyersanyagár alatti áron értékesítette termékét a Közösségnek, ami egyértelműen azt mutatja, hogy ebben a helyzetben az alacsony árak nem a kínai népköztársaságbeli gyártók komparatív előnyéből adódnak, hanem a dömpingmagatartásból.

(108)

A Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal e tisztességtelen árazási magatartása lenyomta a közösségi gazdasági ágazat árait, így azok még a nyersanyagárak emelkedését sem tudták fedezni. Ezt a közösségi gazdasági ágazat nyereségességének jelentős csökkenése is megerősítette.

(109)

A fenti megfontolások alapján nyilvánvaló, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező alacsony árú, a közösségi gazdasági ágazat árainak jelentős mértékben alákínáló behozatalnak meghatározó szerepe volt a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásában, ami különösen a gyártási és eladási mennyiség, valamint a piaci részesedés csökkenésében, továbbá a nyereségesség határozott visszaesésében tükröződik.

3.   Egyéb tényezők hatása

a)   A Kínai Népköztársaságból származó nem dömpingelt behozatal

(110)

Egy exportáló gyártó esetében a megállapított dömpingkülönbözet a de minimis küszöb alatt volt. Ennélfogva e vállalat behozatalát a fenti kárelemzés során nem vették figyelembe. A Kínai Népköztársaságból származó valamennyi behozatalból ennek az exportáló gyártónak a behozatala 28 % és 33 % között volt 2002-ben és 2003-ban, 18 % és 23 % között 2004-ben és 12 % és 17 % között a vizsgálati időszak alatt. A vállalat átlagárai mégis jelentősen alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak a figyelembe vett időszakban. Azonban a vállalat átlagos alákínálási különbözete jóval kisebb volt a dömpinget gyakorló vállalatokénál. Tekintettel arra, hogy e vállalat importja nem volt számottevő, és a figyelembe vett időszakban erőteljesen csökkent, arra a következtetésre jutottak, hogy ezen exportáló gyártó nem dömpingelt behozatala nem szakította meg az okozati összefüggést, miszerint a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok jelentős kárt okoztak a közösségi gazdasági ágazatnak.

b)   Az érintett országon kívüli harmadik országokból származó behozatal

(111)

Az Eurostat és a vizsgálat folyamán gyűjtött információk szerint elsősorban Tajvanról, Indiából és Vietnamból mint legfontosabb harmadik országokból importáltak nyerget.

(112)

A Tajvanról származó behozatal 1 145 000 darabot tett ki 2002-ben, a figyelembe vett időszak alatt pedig 25 %-kal, a vizsgálati időszakra 1 429 200 darabra nőtt. A Tajvanról importált nyergek piaci részesedése 2002-ben és a vizsgálati időszakban egyaránt 6 % volt. A tajvani behozatal a közösségi gazdasági ágazat áraihoz hasonló áron történt. Mivel a Tajvanról származó behozatal piaci részesedése nem növekedett, hanem stabilan 6 %-os maradt a figyelembe vett időszakban, és árai a közösségi gazdasági ágazat áraihoz hasonló szinten voltak, a Tajvanról származó behozatal nem gyakorolt negatív hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(113)

Az Indiából származó behozatal a 2002-es 204 200 darabról a vizsgálati időszakra 30 %-kal, 264 600 darabra emelkedett. Az Indiából származó behozatal átlagárai a figyelembe vett időszak egésze alatt jóval a Kínai Népköztársaságból származó behozatal árszintje alatt maradtak. Az Indiából származó behozatal ára 2002-ben 0,63 euro volt, 2003-ban 0,91 euróra emelkedett, azután erősen esett (0,47 euróra), majd a vizsgálati időszakban 0,6 eurós szintet ért el. E behozatalok azonban csak 1 %-os piaci részesedést jelentenek a figyelembe vett időszak egésze alatt. Ennélfogva az a következtetés vonható le, hogy az Indiából származó behozatal alacsony árszintje ellenére nem gyakorolt jelentős hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(114)

A Vietnamból származó behozatal tekintetében az Eurostat statisztikái igen alacsony, 4 400 darabos nyeregimportról tanúskodnak 2002-ben, ez a vizsgálati időszak alatt 136 600 darabra emelkedett. A Vietnamból származó behozatal ára a Kínai Népköztársaságból való behozatal árainak szintjén volt. Azonban India esetéhez hasonlóan a vietnami behozatal piaci részesedése 2002-ben és 2003-ban 1 % alatt volt, majd 2004-ben és a vizsgálati időszakban éppen hogy csak elérte az 1 %-ot. Így az a következtetés vonható le, hogy e behozatalok nem gyakoroltak jelentős hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(115)

Ennélfogva levonható az ideiglenes következtetés, miszerint a nem a Kínai Népköztársaságból származó behozatal nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár kialakulásához.

c)   A szellemi tulajdonjogok megsértése

(116)

Mint korábban a (84) preambulumbekezdésben említették, a közösségi gazdasági ágazat forgalmának 8–10 %-át K + F beruházásokra fordítja. E beruházások magukban foglalják a testtartásra irányuló tanulmányokat, teszteléseket és az új nyeregmodellek megtervezését. Egyes közösségi gyártók azt állították, hogy bizonyos kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók egyszerűen lemásolják a szabadalmaztatott európai termékeket, és ezáltal árelőnyt tudnak képezni a közösségi gyártókhoz képest, ami a Kínai Népköztársaságból származó nyeregbehozatal alacsony árában nyilvánul meg. Másrészről egy kapcsolatban nem álló importőr arra tett panaszt, hogy hamisítványok nemcsak a Kínai Népköztársaságból érkeznek, hanem a közösségi gyártók között is sor került egy ilyen tárgyú peres ügyre. Elismert tény, hogy a hamisítás ebben a gazdasági ágazatban fontos kérdés, és valóban súlyosbíthatta a közösségi gazdasági ágazat helyzetét. Mindenesetre a közösségi gazdasági ágazat által a szellemi tulajdonjogok megsértése révén okozott veszteségek nem oly mértékűek, hogy megszakítsák a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti szoros okozati kapcsolatot. Szintén meg kell jegyezni, hogy még ha a Kínai Népköztársaságból származó behozatal részesült is a szellemi tulajdonjogok megsértésével járó előnyökből, azt nem lehet újabb tényezőnek tekinteni, mivel e jogsértés ugyancsak a dömpingelt behozatallal lenne kapcsolatban.

4.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(117)

Az egyrészt a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal növekedése, a piaci részesedés növekedése és a megállapított alákínálás, valamint másrészről a közösségi gazdasági ágazat helyzetének nyilvánvaló romlása közötti időbeli egybeesés arra enged következtetni, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a dömpingelt behozatal okozta, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében. Elemeztek más tényezőket is, de azokról megállapították, hogy nem kiváltó okai az elszenvedett kárnak.

(118)

A fenti elemzés alapján – amely a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatásait megfelelően megkülönböztette és elkülönítette a dömpingelt behozatal káros hatásától – azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nyeregbehozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

F.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(119)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó megállapítás ellenére fennállnak-e kényszerítő okok annak a következtetésnek a levonására, hogy az intézkedések elfogadása ebben az esetben nem közösségi érdek. E tekintetben mérlegelni kell a lehetséges intézkedéseknek az eljárásba bevont felekre gyakorolt várható hatását és annak a következményeit is, ha nem hoznak intézkedéseket.

1.   Közösségi gazdasági ágazat

(120)

A közösségi gazdasági ágazat sérelmes helyzete abból eredt, hogy nehézséget jelentett számára felvenni a versenyt az alacsony árú, dömpingelt behozatallal.

(121)

Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy növelje eladásai mennyiségét és visszanyerje piaci részesedését, ezzel jobb méretgazdaságosságot eredményezzen, és így elérje a szükséges nyereségszintet, amely indokolja a – versenyképessége fenntartását biztosító – gyártóberendezéseibe és a kutatásba való folyamatos beruházásokat.

(122)

Egy importőr azt állította, hogy az egyik közösségi gyártó piaci erőfölényben van, állítását azonban nem bizonyította megalapozottan. Mivel a figyelembe vett időszak egésze alatt legalább tíz különböző versenyző közösségi gyártó állított elő nyerget, és a vizsgálat során semmilyen, a fenti állítást alátámasztó tényt nem tártak fel, a panaszt elutasították.

(123)

Ha az intézkedéseket nem vezetik be, a közösségi gazdasági ágazat helyzete tovább romlik. Nem lesz képes új technológiákba beruházni, és nem fog tudni hatékonyan versenyezni a harmadik országokból érkező behozatallal. Ezenfelül ha az intézkedéseket nem vezetik be, a közösségi gazdasági ágazat továbbra is elesne attól a lehetőségtől, hogy jelen legyen a középkategóriás nyergek kiterjedt piacán, ennélfogva képtelen lesz elosztani állandó költségeit. Ráadásul néhány vállalatnak fel kellene hagynia a hasonló termék gyártásával, el kellene bocsátania alkalmazottait, amint ez egy közösségi gyártó esetében 2005-ben már megtörtént. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi gazdasági ágazatnak érdekében áll.

2.   A kapcsolatban nem álló importőrök érdeke

(124)

Az importőrök közül csak két, kapcsolatban nem álló importőr válaszolt a kérdőívre, közülük egynél került sor ellenőrző látogatásra. A szóban forgó két, kapcsolatban nem álló importőr által importált érintett termék mennyisége a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe irányuló teljes behozatal 21 %-át, és a közösségi fogyasztás 7 %-át adta.

(125)

Tekintettel arra, hogy a nyergek behozatalának nagy része az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökön keresztül érkezik a Közösségbe, e kapcsolatban nem álló importőrök behozatala az összes többi, kapcsolatban nem álló importőrre vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető.

(126)

Az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból származó behozatala mindkét kapcsolatban nem álló importőr esetében teljes nyeregbehozataluk 100 %-át tette ki. Az egyik importőrnél a nyergek megfelelő eladási értéke az importőr vizsgálati időszak alatti teljes forgalmának 8 %-át adta. A Kínai Népköztársaságból importált nyergek eladása a vizsgálati időszak alatt nyereséges volt. Azonban a nyeregeladások nyereségessége 0,7 százalékponttal alatta maradt a vállalat általános nyereségességének, amely a vizsgálati időszakban 2–6 % között mozgott. A másik importőr esetében a vizsgálati időszak alatt importált nyergek eladási értéke csak 1,2 %-a volt a vállalat teljes forgalmának, és a nyergek eladási nyereségessége összhangban volt a vállalat általános nyereségességével. A más importőrök által rendelkezésre bocsátott információk alapján feltételezhető, hogy e két importőr helyzete a Kínai Népköztársaságból nyerget importáló importőrök túlnyomó többsége vonatkozásában reprezentatív.

(127)

Mivel mindkét vállalat csak a Kínai Népköztársaságból importált nyerget, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések bevezetése e vállatok pénzügyi helyzetére valóban negatív hatást gyakorolhat. Azonban figyelembe véve, hogy a nyeregeladás a vállalatok teljes forgalmának és nyereségének csak kis része, nem várható, hogy az intézkedések jelentős pénzügyi hatással legyenek e két importőr általános helyzetére. E vállalatok akár azon vállalatcsoporttól is importálhattak nyerget, amelynél nem állapítottak meg dömpinget, akár más harmadik országokból, például Tajvanról.

3.   A felhasználók érdeke

(128)

Az érintett termék négy felhasználója, illetve forgalmazója válaszolt a Bizottság által kiküldött kérdőívre. Ezek olyan vállalatok, amelyek a kerékpárok összeszereléséhez egyaránt felhasználnak a Közösségben gyártott és importált nyergeket. A négy vállalat a vizsgálati időszak alatt összesen 1 255 655 darab nyerget használt fel, amelyek több mint a fele (55 %-a) a Kínai Népköztársaságból származott. A Kínai Népköztársaságból származó és a négy vállalat által felhasznált importált nyergek száma a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumenének 5,7 %-át adta, a nyergek közösségi összfogyasztásának pedig 2,9 %-át. A kerékpár-összeszerelők tekintetében megállapították, hogy a nyereg egy kész kerékpár összköltségéhez képest csak kis költségösszetevőt jelent. A nyereg átlagosan – az adott modelltől függően – egy kerékpár összköltségének 1–4 %-át teszi ki.

(129)

A négy felhasználó közül kettő kijelentette, hogy a dömpingellenes vám kivetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást vállalkozásukra, mivel a nyergek árának emelkedése valószínűleg a végső fogyasztóra hárulna. Ezenfelül azzal érveltek, hogy a közösségi gazdasági ágazatban gyártott és értékesített, illetve a Kínai Népköztársaságból importált nyergek közötti árkülönbség olyan mértékű, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nyereg a dömpingellenes vám kivetése után is versenyképes maradna.

(130)

A két másik felhasználó nem bocsátotta rendelkezésre beadványa nem bizalmas változatát. Ennélfogva – a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban – ezt az információt ideiglenesen figyelmen kívül hagyták.

(131)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a nyeregbehozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése nem szolgálja a Közösség érdekét, mivel további veszélynek tenné ki az európai kerékpárgyártó gazdasági ágazat életképességét. A vállalat érvelése szerint a közösségi gyártóknak be kellene szüntetniük összeszerelési tevékenységüket, és ahelyett – a kerékpárokra kivetett dömpingellenes vám ellenére – kész kerékpárokat kellene importálniuk a Kínai Népköztársaságból. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az exportőröknek nincs álláspontjuk a közösségi érdek meghatározásával kapcsolatban. Azonban az érvelés lényegét megvizsgálták. Minthogy a négy kerékpárnyereg-felhasználó közül kettő kijelentette, hogy a dömpingellenes vám kivetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást vállalkozásukra, mert a nyereg ára egy kerékpár előállításának összköltségéhez képest kicsi, az érvelést mindenféleképpen el kell utasítani.

(132)

Tekintettel arra, hogy a négy vállalat a nyergek jelentős részét (45 %-át) a Közösségben szerezte be, és mivel egy kerékpár teljes összeszerelésének összköltségében a nyereg fontossága viszonylag elenyésző, arra a következtetésre jutottak, hogy a nyergekre kivetett dömpingellenes intézkedések költségekre gyakorolt hatása nem befolyásolná jelentősen a felhasználók összköltségét. Még ha lenne is ilyen hatás, igen valószínű, hogy az importált nyergek felhasználói át tudnák hárítani a többletköltséget.

4.   A nyersanyagszállítók és a fogyasztók érdekei

(133)

Egy nyersanyagszállító töltötte ki a kérdőívet. Ez a vállalat a nyereg fém alkatrészeit adja el a közösségi gyártóknak, pontosabban vasból, acélból, titánból, vanádiumból, mangán- vagy szénacélból vázakat és rugókat. A vállalat támogatja a dömpingellenes vámok kivetését, mivel attól a közösségi gazdasági ágazat gyártási mennyiségének növekedését és következésképpen az általa kínált nyersanyagok iránti kereslet megnövekedését reméli.

(134)

A fenti megállapítások alapján és a fogyasztói szervezetektől érkező egyéb adatok vagy reakciók hiányában az a következtetés vonható le, hogy a javasolt intézkedések fogyasztókra gyakorolt hatása valószínűleg elhanyagolható.

5.   A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(135)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a közösségi érdek alapján nincs olyan kényszerítő indok, amely a dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

G.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   Kármegszüntetési szint

(136)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont végkövetkeztetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon a közösségi gazdasági ágazatnak.

(137)

Olyan szintű intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elégségesek az említett behozatal által okozott kár megszüntetéséhez, de nem lépik túl a megállapított dömpingkülönbözetet. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a közösségi gazdasági ágazat számára előállítási költségeinek fedezését és általában olyan, adózás előtti ésszerű nyereség elérését, amelyet a gazdasági ágazat ilyen típusú gazdasági ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal hatása nélkül, a hasonló termék Közösségben történő értékesítése révén elérne. Az e számításnál használt adózás előtti haszonkulcsot a forgalom 5 %-ában határozták meg, amelyet a kerékpáralkatrész-gyártókkal – beleértve a (67) preambulumbekezdésben meghatározott közösségi gyártókat – kapcsolatos korábbi vizsgálatok során megállapított nyereségességre alapoztak.

(138)

A szükséges áremelést ezután az importárakra képzett – az alákínálásra (lásd a fenti (75) preambulumbekezdést) vonatkozó számításokban meghatározott – súlyozott átlagnak a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon eladott termékek kárt nem okozó átlagárával történő összehasonlítással állapították meg. A kárt nem okozó árat úgy kapták meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat eladási árát kiigazították a vizsgálati időszak során keletkezett vesztességgel/nyereséggel és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbség később a teljes CIF-importérték százalékos arányában került kifejezésre.

(139)

Az összes többi kínai népköztársaságbeli exportőr egész országra vonatkozó kármegszüntetési szintjének kiszámítása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy ezek a vállalatok alig működtek együtt. Ennélfogva a kárkülönbözetet az együttműködő exportőr tekintetében kiszámított különbözet súlyozott átlagaként és ugyanezen exportőr által exportált reprezentatív típusokra megállapított legmagasabb különbözetek alapján számították ki.

(140)

A kárkülönbözetek sokkal magasabbak voltak, mint a megállapított dömpingkülönbözetek.

2.   Ideiglenes intézkedések

(141)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság úgy véli, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni, de az az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem haladhatja meg a fent kiszámított kárkülönbözetet.

(142)

Az e rendeletben meghatározott, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámot a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek az említett vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik e vállalatokkal kapcsolatban. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó, egész országra vonatkozó vámmal) így kizárólag az érintett országból származó és e vállalatok – tehát az említett jogalanyok – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, e dokumentum rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(143)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy eladási egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a hazai és exporteladásokhoz kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és eladási egységben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja. A dömpingellenes vám megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az országos vám szintje azokra a gyártókra is vonatkozik, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak a Közösségbe.

(144)

A fentiek alapján az ideiglenes vámtételek a következők:

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., Shunde Hongli Bicycle Parts Co. Ltd. és Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co. Ltd.

7,5 %

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd. és Velo Cycle Kunshan Co. Ltd.

0 %

Összes többi vállalat

30,9 %

3.   Különleges ellenőrzés

(145)

Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az intézkedések – a vámtételek közötti jelentős különbségek által lehetővé váló – kijátszásának kockázatát, ebben az esetben különleges intézkedések elrendelését tartják szükségesnek a célból, hogy biztosítsák a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Kizárólag a vonatkozó exportáló gyártó által előállított érintett termék behozatala részesülhet az érintett gyártó számára kiszámított külön dömpingkülönbözetben. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

(146)

A tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra az összes többi vállalatra alkalmazandó dömpingellenes maradékvám vonatkozik.

(147)

Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, ez a mennyiségi növekedés esetleg önmagában is úgy ítélhető meg, mint a kereskedelmi szerkezet az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett megváltozása az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Ilyen körülmények között és amennyiben a feltételek fennállnak, az intézkedések kijátszás elleni vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között kiterjedhet az egyedi vámtételek eltörlése szükségességének, és az egész országra vonatkozó vám ebből következő kivetésének vizsgálatára.

H.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(148)

A megfelelő ügyvitel érdekében rögzíteni kell azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban kifejthetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és adott esetben a végleges vámok meghatározása céljából újra kell értékelni azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, motor nélküli kétkerekű és más kerékpárok (áruszállításra szolgáló tricikli is) vagy segédmotorral ellátott kerékpárok oldalkocsival is, valamint a fitneszgépek és szobai kondicionálógépek egyes nyergeire és a nyergek lényeges alkatrészeire, mint alap, nyeregpárna vagy huzat, amelyeket a 8714 95 00, ex 8714 99 90 és az ex 9506 91 10 KN-kódok (8714999081 és 9506911010 TARIC-kód) alá sorolnak be.

(2)   Az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következőképpen alakulnak:

Vállalat

Dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., Shunde Hongli Bicycle Parts Co. Ltd. és Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co. Ltd.

7,5 %

A787

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd. és Velo Cycle Kunshan Co. Ltd.

0 %

A788

Összes többi vállalat

30,9 %

A999

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak egy olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és megfontolásoknak a kiszolgáltatását, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérelmezhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében az érintett felek megjegyzéseket tehetnek e rendelet alkalmazása tekintetében annak hatálybalépésétől számított egy hónapon belül.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét egy hat hónapos időszak során kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 20-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 84., 2006.4.7., 4. o.

(3)  European Commission, Directorate-General for Trade, Direction B, 1049 Brussels, Belgium (Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, B. Igazgatóság, B-1049 Brüsszel, Belgium).


Melléklet

Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlának tartalmaznia kell egy, a vállalat egy tisztviselője által aláírt nyilatkozatot a következő formában:

1.

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és beosztása.

2.

Az alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla alá tartozó, az Európai Közösségbe történő kivitelre értékesített [mennyiség] nyerget a(z) [vállalat neve és címe] [kiegészítő TARIC-kód] állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes, és megfelel a valóságnak.”