30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 403/9


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1922/2006/EK RENDELETE

(2006. december 20.)

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 141. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve. Az Európai Unió alapjogi chartájának 21. és 23. cikke értelmében tilos a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, és a férfiak és nők közötti egyenlőséget minden területen biztosítani kell.

(2)

A Szerződés 2. cikke értelmében a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása a Közösség egyik alapvető feladata. Hasonlóképpen a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Közösségnek valamennyi tevékenysége folytatása során törekednie kell az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, és így a férfiak és nők közötti egyenlőség dimenziójának valamennyi közösségi politikába történő integrálásának biztosítására.

(3)

A Szerződés 13. cikke felhatalmazza a Tanácsot, hogy a Közösség hatáskörébe tartozó valamennyi területen megfelelő intézkedéseket tegyen többek között a nemen alapuló megkülönböztetés leküzdésére.

(4)

A Szerződés 141. cikke kimondja a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a munkavégzés és a foglalkoztatás területén, és már léteznek a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódnak a munkavállaláshoz való hozzáférés és a munkafeltételek terén való – az egyenlő díjazás elvét is magában foglaló – alkalmazásáról szóló átfogó jogszabályok.

(5)

A Bizottságnak a 2004-es tavaszi Európai Tanács részére benyújtott, a férfiak és nők közötti egyenlőségről szóló első éves jelentése megállapította, hogy a legtöbb politika terén jelentős a nemek közötti különbség, hogy a férfiak és nők közötti különbség többdimenziós jelenség, amelyet átfogó, vegyes politikai intézkedésekkel kell megszüntetni, és hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

(6)

Az Európai Tanács 2000. december 7-9-i nizzai ülése „fokozott tudatosságra, a források egyesítésére és – különösen egy nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó Európai Intézetnek a létrehozásán keresztüli – tapasztalatcserére” szólított fel.

(7)

A Bizottság által készített megvalósíthatósági tanulmány (3) arra a következtetésre jutott, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyértelmű szerepe az, hogy olyan feladatokat lásson el, amelyekkel a meglévő intézmények jelenleg nem foglalkoznak, különösen a kutatási adatok és információk összehangolása, központosítása és terjesztése, hálózatépítés, a férfiak és nők közötti egyenlőség nyilvánvalóságának erősítése, a nemi dimenzió hangsúlyozása és a nemek közötti egyenlőség valamennyi közösségi politikába történő fokozott integrálására vonatkozó eszközök fejlesztése terén.

(8)

Az Európai Parlament az Európai Unió politikái a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2004. március 10-i állásfoglalásában (4) felszólította a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel egy intézet létrehozását célzó erőfeszítéseit.

(9)

A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács 2004. június 1–2-i ülésén és az Európai Tanács 2004. június 17–18-i ülésén támogatta a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozását. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot egy egyedi javaslat kidolgozására.

(10)

A férfiak és nők közötti egyenlőségre vonatkozó objektív, megbízható és összehasonlítható információk és adatok gyűjtése, elemzése és terjesztése, a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére és a nemek közötti egyenlőség dimenziójának valamennyi politikába történő integrálására vonatkozó megfelelő eszközök fejlesztése, az érdekelt felek közötti párbeszéd elősegítése és az uniós polgárok tudatosságának erősítése szükséges ahhoz, hogy a Közösség részére lehetővé váljon a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó politika hatékony előmozdítása és végrehajtása, különösen egy kibővített Unióban. Szükséges ezért a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozása, amely segítené a közösségi intézményeket és a tagállamokat ezen feladatuk végrehajtása során.

(11)

A nemek közötti egyenlőség megvalósítása nem lehetséges csupán megkülönböztetés ellenes politika révén, hanem harmonikus együttélést és a nők és férfiak társadalomban való kiegyensúlyozott részvételét előmozdító intézkedéseket kíván meg; az Intézetnek hozzá kell járulnia e cél megvalósításához.

(12)

Tekintettel a nemi sztereotípiáknak az európai társadalomban az élet minden területén való megszüntetése fontosságára, valamint arra, hogy a nők és férfiak számára pozitív példát kell mutatni, az ezen célok megvalósítását szorgalmazó cselekvéseket szintén az Intézet feladatai közé kell sorolni.

(13)

A megfelelő tagállami hatóságokkal és az érintett statisztikai szervekkel, különösen az Eurostattal való együttműködés elengedhetetlen az összehasonlítható és megbízható adatok európai szintű összegyűjtésének előmozdításában. Mivel a férfiak és nők közötti egyenlőségre vonatkozó információ fontos valamennyi szinten a Közösségen belül – helyi, regionális, nemzeti és közösségi szinten – ezért a tagállami hatóságok részére hasznos lenne, ha az ilyen információk rendelkezésre állnának, hogy segítsék őket a politikáknak és intézkedéseknek helyi, regionális és nemzeti szinten, saját hatáskörükön belül történő kialakítása során.

(14)

Az Intézetnek a lehető legszorosabban együtt kell működnie valamennyi közösségi programmal és szervvel a párhuzamos munkavégzés elkerülése és az erőforrások lehető legjobb felhasználásának biztosítása érdekében, különösen a következők tekintetében: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (5), az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (6), a Szakképzés-fejlesztési Központ (7), valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (8).

(15)

Az Intézetnek együtt kell működnie és párbeszédet kell folytatnia a nem kormányzati és esélyegyenlőségi szervezetekkel, kutatóközpontokkal, szociális partnerekkel és más olyan kapcsolódó szervekkel, amelyek aktívan törekednek az egyenlőség megvalósítására európai szinten és harmadik országokban. A hatékonyság érdekében helyénvaló, hogy az Intézet állítson fel és koordináljon egy nemek közötti egyenlőség európai elektronikus hálózatot, a tagállamok ilyen jellegű jogalanyaival és szakértőivel.

(16)

A tagállamok közötti szükséges egyensúlyt, valamint az igazgatótanács tagjainak folytonosságát biztosítandó, a Tanács képviselőit minden egyes hivatali időre a Tanács elnökségeinek rotációs sorrendjét követve nevezik ki, a 2007-es évvel kezdődően.

(17)

A Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban szükséges ösztönözni, hogy az igazgatótanács összetételében a férfiak és nők részvétele egyensúlyban legyen.

(18)

Az Intézetnek feladatai ellátásában teljes mértékben függetlennek kell lennie.

(19)

Az Intézetnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó megfelelő közösségi jogszabályokat az 1049/2001/EK rendeletben (9) meghatározottak szerint, valamint a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmére vonatkozó megfelelő közösségi jogszabályokat a 45/2001/EK rendeletben (10) meghatározottak szerint.

(20)

Az Intézetre alkalmazni kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (11).

(21)

Az Intézet szerződéses felelőssége – amelyre az általa kötött szerződésekre irányadó jog alkalmazandó – tekintetében a Bíróság rendelkezik joghatósággal arra, hogy a szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon. A Bíróságnak ugyancsak joghatósága van az Intézet szerződésen kívüli felelősségéből eredő károk megtérítéséről folytatott jogvitákra.

(22)

Független, külső értékelést kell lefolytatni az Intézet hatásának felmérése, feladatai módosításának vagy kibővítésének lehetséges szükségessége és további hasonló felülvizsgálatok időzítése céljából.

(23)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a nemek közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulást és ennek megerősítését, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését valamennyi közösségi politikában és az abból eredő nemzeti politikákban, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet és az uniós polgárokban a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelését a közösségi intézményeknek és a tagállamok hatóságainak nyújtott technikai segítség révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezek a cselekvés léptéke miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az abban a cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a fenti célok eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

A Szerződés 13. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi olyan közösségi intézkedések elfogadását, amelyek célja a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló cél támogatása és előmozdítása a foglalkoztatás területén túl. A férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének a munka és a foglalkoztatás területén történő alkalmazásának biztosítására irányuló intézkedések különös jogalapja a Szerződés 141. cikkének (3) bekezdése. Ezért a Szerződés 13. cikkének (2) bekezdése és 141. cikkének (3) bekezdése együtt alkotja e rendelet elfogadásának megfelelő jogalapját,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Intézet létrehozása

Létrejön a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az Intézet).

2. cikk

Célok

Az Intézet átfogó céljai a nemek közötti egyenlőség előmozdításához való hozzájárulás és ennek megerősítése, beleértve a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítését valamennyi közösségi politikában és az abból eredő nemzeti politikákban, továbbá a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem és az uniós polgárokban a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelése, a közösségi intézményeknek – különösen a Bizottságnak – és a tagállamok hatóságainak nyújtott technikai segítség révén, a 3. cikk rendelkezéseivel összhangban.

3. cikk

Feladatok

(1)   A 2. cikkben meghatározott célok teljesítése érdekében az Intézetnek a következő feladatokat kell elvégeznie:

a)

a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó objektív, összehasonlítható és megbízható információk gyűjtése, elemzése és terjesztése, beleértve az Intézettel a tagállamok, közösségi intézmények, kutatóközpontok, egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, szociális partnerek, érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek által közölt kutatási eredményeket és legjobb gyakorlatokat, valamint területek javasolása további kutatások céljából;

b)

az adatok európai szintű objektivitásának, összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának javítására szolgáló módszerek kifejlesztése olyan kritériumok megállapításával, amelyek javítják az információk összhangját és az adatgyűjtéskor figyelembe veszik a nemek kérdését;

c)

a nemek közötti egyenlőség valamennyi közösségi politikába és az abból eredő nemzeti politikákba való integrálását segítő módszertani eszközök kifejlesztése, elemzése, értékelése és terjesztése, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésének támogatása valamennyi közösségi intézménynél és szervnél;

d)

a nemek közötti egyenlőség európai helyzetére vonatkozó felmérések lefolytatása;

e)

a kutatás támogatása és ösztönzése, a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása és az információk cseréjének és terjesztésének előmozdítása érdekében egy nemek közötti egyenlőség európai hálózatának felállítása és koordinálása, amely hálózat magában foglalja a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével foglalkozó központokat, szerveket, szervezeteket és szakértőket;

f)

szakértők eseti jellegű üléseinek szervezése az Intézet kutatómunkájának segítése és a kutatók közötti információcsere, valamint a nemi dimenziónak a kutatásaikba való beépítése ösztönzése céljából;

g)

az uniós polgárok körében a nemek közötti egyenlőség tudatosításának növelése érdekében európai szintű konferenciák, kampányok és ülések szervezése az érdekeltekkel, valamint a Bizottság eredményeinek és következtetéseinek bemutatása;

h)

az élet minden területén a nők és férfiak sztereotípiáktól mentes szerepére vonatkozó példákkal kapcsolatos információk terjesztése, azok eredményeinek, valamint az ilyen sikertörténeteket nyilvánosság elé táró és ezekre építő politikáknak és kezdeményezéseknek a bemutatása;

i)

együttműködés és párbeszéd kialakítása nem kormányzati és esélyegyenlőségi szervezetekkel, egyetemekkel és szakértőkkel, kutatóintézetekkel, szociális partnerekkel, valamint a nemzeti és európai szinten az egyenlőség elérésére aktívan törekvő kapcsolódó szervekkel;

j)

a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációs források létrehozása;

k)

a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatos információk hozzáférhetővé tétele köz- és magánszervezetek számára; és

l)

a közösségi intézmények részére információk szolgáltatása a csatlakozó és tagjelölt országokban a nemek közötti egyenlőséggel és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatosan.

(2)   Az Intézet éves jelentést tesz közzé tevékenységeiről.

4. cikk

Tevékenységi területek és munkamódszerek

(1)   Az Intézet a feladatait a Közösség hatáskörein belül, az elfogadott célokra és az Intézet éves programjában meghatározott kiemelt területekre figyelemmel, valamint a rendelkezésre álló költségvetési forrásokra fordított kellő tekintettel végzi.

(2)   Az Intézet munkaprogramjának összhangban kell lennie a nemek közötti egyenlőség területére vonatkozó közösségi prioritásokkal és a Bizottság munkaprogramjával, beleértve annak statisztikai és kutatómunkáját is.

(3)   Tevékenységei folytatása során az átfedés elkerülése és az erőforrások lehető legjobb kihasználása érdekében az Intézet figyelembe veszi a bármilyen forrásból származó, már meglévő információkat, és különösen a közösségi intézmények és egyéb intézmények, szervek és illetékes nemzeti és nemzetközi szervezetek által már elvégzett tevékenységeket, és szorosan együttműködik a Bizottság illetékes szolgálataival, beleértve az Eurostat-ot is. Az Intézet biztosítja a valamennyi érintett közösségi ügynökséggel és uniós szervvel való megfelelő koordinációt, amelyet adott esetben szándéknyilatkozatban kell meghatározni.

(4)   Az Intézet biztosítja, hogy a terjesztett információk a végső felhasználók számára érthetőek legyenek.

(5)   Az Intézet különösen alvállalkozói megállapodások révén szerződéses jogviszonyt létesíthet más szervezetekkel bármilyen feladat elvégzése érdekében, amely ilyen szerződések tárgyát képezheti.

5. cikk

Jogi személy és jogképesség

Az Intézet jogi személy. Az Intézet minden egyes tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, valamint bíróság előtt eljárhat.

6. cikk

Az Intézet függetlensége

Az Intézet tevékenységét függetlenül, a közérdek szolgálatában végzi.

7. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés

(1)   Az Intézet birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2)   Az igazgatótanács az Intézet létrejöttét követő hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

(3)   Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján az Intézet által hozott határozatok ellen – a Szerződés 195. és 230. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az ombudsmanhoz, vagy keresetet lehet benyújtani a Bírósághoz.

(4)   Az Intézetben végzett adatfeldolgozásra a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

8. cikk

Együttműködés nemzeti és európai szintű szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal

(1)   Az Intézet feladatai elvégzésének segítése érdekében az Intézet együttműködik a tagállami szervezetekkel és szakértőkkel, így esélyegyenlőségi szervekkel, kutatóközpontokkal, egyetemekkel, nem kormányzati szervezetekkel, szociális partnerekkel, valamint az érintett európai vagy nemzetközi szintű szervezetekkel és harmadik országokkal.

(2)   Amennyiben az Intézet feladatainak hatékony ellátása szempontjából szükségesnek bizonyul nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országokkal való megállapodások kötése, a Közösség – a Szerződés 300. cikkében meghatározott eljárással összhangban – az Intézet érdekében ilyen megállapodásokat köt az adott nemzetközi szervezetekkel vagy harmadik országokkal. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg az ilyen szervezetekkel vagy harmadik országokkal folytatott, eseti jellegű együttműködést.

9. cikk

Az Intézet összetétele

Az Intézet a következő szervekből áll:

a)

az igazgatótanács;

b)

a szakértői fórum;

c)

az igazgató és személyzete.

10. cikk

Az igazgatótanács

(1)   Az igazgatótanácsot a következők alkotják:

a)

tizennyolc, az egyes érintett tagállamok javaslata alapján a Tanács által kinevezett képviselő;

b)

egy, a Bizottság által kijelölt, a Bizottságot képviselő tag;

(2)   Az igazgatótanács tagjait úgy kell kinevezni, hogy biztosítva legyen a legmagasabb szintű hozzáértés, valamint a nemek közötti egyenlőség területén a vonatkozó és transzdiszciplináris szakértelem széles köre.

A Tanács és a Bizottság a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletére törekszik az igazgatótanácsban.

Az egyes tagokat távollétükben képviselő póttagokat ugyanazon eljárásban kell kijelölni.

Az igazgatótanács tagjainak és póttagjainak listáját a Tanács közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Intézet honlapján és egyéb kapcsolódó honlapokon.

(3)   A hivatali idő három év. A Tanács által kinevezett tagok minden egyes hivatali időben tizennyolc tagállamot képviselnek az elnökségek rotációs sorrendjében, minden egyes érintett tagállam egy-egy jelölése alapján.

(4)   Az igazgatótanács elnökét és alelnökét hároméves időtartamra választja meg.

(5)   Az igazgatótanács minden egyes, az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett tagja, vagy távollétében a póttag, egy szavazattal rendelkezik.

(6)   Az Intézet működéséhez szükséges döntéseket az igazgatótanács hozza meg. Különösen:

a)

az igazgató által elkészített, a 12. cikkben említett tervezet alapján, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, elfogadja az éves munkaprogramot és a hároméves középtávú munkaprogramot, a költségvetéssel és a rendelkezésre álló forrásokkal összhangban; szükség esetén a programokat bármikor felül lehet vizsgálni; az első éves programot legkésőbb kilenc hónappal az igazgató kinevezését követően el kell fogadni;

b)

elfogadja a 3. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentést, amelyben különösen az elért eredményeket összehasonlítja az éves munkaprogramban meghatározott célokkal; ezt a jelentést legkésőbb június 15-ig kell továbbítani az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére, és közzé kell tenni az Intézet honlapján;

c)

fegyelmi jogkört gyakorol az igazgató felett, és a 12. cikk alapján kinevezi vagy felmenti őt; és

d)

elfogadja az Intézet előzetes és végleges éves költségvetését.

(7)   Az igazgatótanács az igazgató által, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elkészített javaslat alapján elfogadja az Intézet belső szabályait.

(8)   Az igazgatótanács döntéseit tagjainak többségével hozza. A döntő szavazattal az elnök rendelkezik. Az (6) bekezdésben és a 12. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a döntéseket az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével kell meghozni.

(9)   Az igazgatótanács az igazgató által, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elkészített javaslat alapján elfogadja eljárási szabályzatát.

(10)   Az elnök évente legalább egyszer összehívja az igazgatótanácsot. Az elnök saját kezdeményezésére vagy az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére további üléseket hív össze.

(11)   Az Intézet évente megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: a „költségvetési hatóság”) részére az értékelési eljárások végeredménye tekintetében lényeges információkat.

(12)   Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatóit adott esetben felkérhetik, hogy az igazgatótanács ülésein megfigyelőként vegyenek részt a nemek közötti egyenlőség érvényesítése által érintett munkaprogramok koordinálása érdekében.

11. cikk

A szakértői fórum

(1)   A szakértői fórum a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre szakosodott illetékes szervek tagállamok által kijelölt egy-egy képviselőjéből, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre szakosodott illetékes szervezetek Európai Parlament által kijelölt két képviselőjéből, valamint a Bizottság által kinevezett három olyan képviselőből áll, akik az európai szinten érdekelt feleket képviselik, az alábbiak egy-egy képviselőjével:

a)

megfelelő, közösségi szintű nem kormányzati szervezet, amelynek jogos érdeke a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez való hozzájárulás és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása;

b)

közösségi szintű munkaadói szervezetek; és

c)

közösségi szintű munkavállalói szervezetek.

A tagállamok és a Bizottság a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletére törekszik a szakértői fórumban.

A tagok az azonos időben kinevezett póttagokkal helyettesíthetők.

(2)   A szakértői fórum tagjai nem lehetnek tagjai az igazgatótanácsnak.

(3)   A szakértői fórum támogatja az igazgatót az Intézet tevékenysége kiválóságának és függetlenségének biztosításában.

(4)   A szakértői fórum alkotja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcsere és az ismeretgyűjtés mechanizmusát. A fórum biztosítja az Intézet és a tagállamok illetékes szervei közötti szoros együttműködést.

(5)   A szakértői fórum élén az igazgató áll vagy távolléte esetén az Intézetből egy helyettes. A szakértői fórum az igazgató felkérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérelmére rendszeresen, évente legalább egyszer ülésezik. Működési szabályzatát az Intézet belső szabályzata tartalmazza, és azok a nyilvánosság számára hozzáférhetők.

(6)   A Bizottság szervezeti egységeinek képviselői részt vesznek a szakértői fórum munkájában.

(7)   Az Intézet biztosítja a szakértői fórum részére a szükséges műszaki és logisztikai támogatást, valamint ülései során titkárságot biztosít a részére.

(8)   Az igazgató felkérheti az érintett gazdasági ágazatok, munkáltatók, szakszervezetek, szakmai és kutatószervek, illetve az Intézet munkájának területén elismert tapasztalattal rendelkező nem kormányzati szervezetek szakértőit, illetve képviselőit, hogy működjenek együtt a meghatározott feladatok során, és hogy vegyenek részt a szakértői fórum vonatkozó tevékenységeiben.

12. cikk

Az igazgató

(1)   Az Intézetet az igazgatótanács által – a jelölteknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és máshol közzétett részvételi szándék kifejezésére való felhívást követő nyílt versenyvizsga után felállított jegyzéke alapján a Bizottság javaslatára – kinevezett igazgató vezeti. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelöltet felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozat tételére és a bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

(2)   Az igazgató hivatali ideje öt év. A Bizottság javaslatára és értékelést követően ez a hivatali idő egy alkalommal legfeljebb öt éves időtartammal meghosszabbítható. Az értékelésben a Bizottság különösen az alábbiakat vizsgálja:

a)

az első hivatali idő alatt elért eredmények és elérésük módja;

b)

az Intézet feladatai és kötelezettségei az elkövetkező években.

(3)   Az igazgató, az igazgatótanács ellenőrzése mellett, felelős a következőkért:

a)

a 3. cikkben említett feladatok ellátása;

b)

az Intézet éves és középtávú szakmai programjának előkészítése és végrehajtása;

c)

az igazgatótanács és a szakértői fórum üléseinek előkészítése;

d)

a 3. cikk (2) bekezdésében említett éves jelentés elkészítése és közzététele;

e)

valamennyi személyzettel kapcsolatos ügy, és különösen a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott hatáskör;

f)

az igazgatás napi ügyeinek intézése; és

g)

az Intézet teljesítményét céljai vonatkozásában eredményesen nyomon követő és értékelő eljárások végrehajtása szakmailag elismert szabványok szerint. Az igazgató évente jelentésben számol be az igazgatótanácsnak a nyomon követő rendszer eredményeiről.

(4)   Az igazgató tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelőséggel, és szavazati jog nélkül részt vesz annak ülésein. Az igazgatót az Európai Parlament arra is felkérheti, hogy valamely meghallgatás során tegyen jelentést az Intézet tevékenységeivel kapcsolatos, jelentős kérdésekről.

(5)   Az Intézet törvényes képviselője az igazgató.

13. cikk

A személyzet

(1)   Az Intézet személyzetére a 259/68/EGK, ESZAK, Euratom rendeletben (12) megállapított Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, illetve az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazására vonatkozó, az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2)   Az igazgatótanács – a Bizottsággal egyetértésben – elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket, az Európai Közösségek személyzeti szabályzatának 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban. Az igazgatótanács olyan rendelkezéseket fogadhat el, amelyek lehetővé teszik a tagállamok nemzeti szakértőinek az Intézetnél kirendelt szakértőként történő foglalkoztatását.

(3)   Személyzete tekintetében az Intézet a kinevező hatóságra ruházott hatáskört gyakorolja.

14. cikk

A költségvetés elkészítése

(1)   Az Intézet bevételi és kiadási előirányzatát minden pénzügyi évre – amely egybeesik a naptári évvel – el kell készíteni, és annak az Intézet költségvetésében szerepelnie kell.

(2)   Az Intézet költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az Intézet bevételét, egyéb források sérelme nélkül, a következők alkotják:

a)

az Európai Unió általános költségvetésében szereplő közösségi támogatás (a Bizottságra vonatkozó szakasz);

b)

a nyújtott szolgáltatásokért befolyó befizetések;

c)

bármely, a 8. cikkben említett szervezet vagy harmadik ország által juttatott pénzügyi hozzájárulás; és

d)

bármely önkéntes tagállami hozzájárulás.

(4)   Az Intézet kiadásai tartalmazzák a személyi, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat.

(5)   Az igazgató által készített tervezet alapján az igazgatótanács minden évben összeállítja az Intézet következő pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatát. Az igazgatótanács ezt – a létszámtervet is magában foglaló – előirányzatot legkésőbb március 31-ig továbbítja a Bizottság részére.

(6)   Az előirányzatot a Bizottság – az Európai Unió előzetes általános költségvetés tervezetével együtt továbbítja a költségvetési hatóság részére.

(7)   Az előirányzat alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet a Szerződés 272. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.

(8)   A költségvetési hatóság engedélyezi az Intézetnek juttatandó támogatási előirányzatokat, és elfogadja az Intézet létszámtervét.

(9)   Az Intézet költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben a költségvetés ennek megfelelően értelemszerűen módosítandó.

(10)   Az igazgatótanács a lehető legkorábban értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érintheti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, például épületek bérletére, illetve vételére. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely ága véleményezési szándékát jelzi, akkor véleményét a projektről szóló értesítést követő hat héten belül megküldi az igazgatótanácsnak.

15. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az Intézet költségvetését az igazgató hajtja végre.

(2)   Az Intézet számvitelért felelős tisztviselője az előzetes beszámolót és az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést legkésőbb minden pénzügyi évet követő március 1-ig átadja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóit konszolidálja az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikke szerint.

(3)   Legkésőbb a pénzügyi évet követő március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Intézet előzetes beszámolóját és a (2) bekezdésben említett jelentést megküldi a Számvevőszéknek. A jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítani kell.

(4)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke alapján az Intézet előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az igazgató saját felelősségi körében elkészíti az Intézet végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)   Az igazgatótanács véleményezi az Intézet végleges beszámolóját.

(6)   Az igazgató a végleges beszámolót minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére.

(7)   A végleges beszámolót közzé kell tenni.

(8)   A Számvevőszék észrevételeire az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi válaszát. Ezt a választ az igazgató az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n+2 év április 30-ig mentesíti az igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

(11)   Az Intézetre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve, ha az ilyen eltérést az Intézet működése kifejezetten szükségessé teszi, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta hozzá.

16. cikk

Nyelvek

(1)   Az Intézetre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendelet (13) rendelkezései vonatkoznak.

(2)   Az Intézet működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat a 2965/94/EK tanácsi rendelettel létrehozott Európai Unió Szervei Fordítóközpontja (14) biztosítja.

17. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Intézetre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

18. cikk

Felelősség

(1)   Az Intézet szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

Az Intézet által kötött bármely szerződésben szereplő választottbírósági kikötés értelmében a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(2)   Szerződésen kívüli károkozásért való felelősség esetében az Intézet a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően jóvátesz minden, az Intézet vagy személyzete által, kötelezettségeik teljesítése során okozott kárt.

A Bíróságnak van joghatósága az ilyen károk megtérítéséről folytatott jogvitákban.

19. cikk

Harmadik országok részvétele

(1)   Az Intézet nyitott olyan harmadik országok részvétele iránt, amelyek megállapodást kötöttek az Európai Közösséggel, és ennek értelmében bevezették és alkalmazzák az e rendelet hatálya alá eső területre vonatkozó közösségi jogszabályokat.

(2)   Az említett megállapodások vonatkozó rendelkezései értelmében olyan megegyezések megkötésére kerül sor, amelyek különösen e harmadik országoknak az Intézet munkájában való részvételének természetét, mértékét és módját határozzák meg, beleértve azon rendelkezéseket is, melyek az Intézet kezdeményezéseiben való részvételt, a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintik. A személyi ügyek tekintetében e megállapodásoknak minden esetben összhangban kell lenniük az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatával, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel.

20. cikk

Értékelés

(1)   2010. január 18-ig az Intézet, az igazgatótanács által a Bizottság egyetértésével meghatározott feltételek alapján, megbízást ad eredményei független, külső értékelésének elkészítésére. Az értékelés felméri az Intézetnek a nemek közötti egyenlőség előmozdítására gyakorolt hatását és tartalmazza a kapcsolódási pontok hatásának elemzését. Különös figyelmet kell fordítani az Intézet feladatai módosításának vagy kibővítésének esetleges szükségességére, beleértve bármely ilyen módosítás vagy kibővítés pénzügyi hatásait is. Az értékelés azt is megvizsgálja, hogy a vezetés felépítése mennyiben felel meg az Intézet feladatainak ellátásához. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét közösségi és tagállami szinten egyaránt.

(2)   Az igazgatótanács – a Bizottság egyetértésével – határoz a jövőbeni értékelések időzítéséről, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett értékelő jelentés eredményeit.

21. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az igazgatótanács megvizsgálja a 20. cikkben említett értékelés megállapításait és átadja a Bizottságnak az Intézetben, annak munkamódszereiben és tevékenységei körében szükséges változtatásokra vonatkozó ajánlásokat. A Bizottság az értékelő jelentést és az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére, valamint közzéteszi azokat. Az értékelő jelentés és az ajánlások megvizsgálása után a Bizottság olyan javaslatokat nyújthat be, amelyeket e rendelet vonatkozásában szükségesnek ítél.

22. cikk

Adminisztratív ellenőrzés

A Szerződés 195. cikkének rendelkezéseivel összhangban az Intézet működése az ombudsman felügyelete alatt áll.

23. cikk

Az Intézet tevékenységének kezdete

Az Intézetnek a lehető legkorábban, de legkésőbb 2008. január 19-ig működőképesnek kell lennie.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA


(1)  HL C 24., 2006.1.31., 29. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. március 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2006. szeptember 18-i közös álláspontja (HL C 295. E, 2006.12.5., 57. o.) és az Európai Parlament 2006. december 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2006. december 19-i határozata.

(3)  Az Európai Bizottságmegvalósíthatósági tanulmánya a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetéről (készítette: PLS Ramboll Management, DK, 2002).

(4)  HL C 102. E, 2004.4.28., 638. o.

(5)  A Tanács 1975. május 26-i 1365/75/EGK rendelete az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról (HL L 139., 1975.5.30., 1. o). A legutóbb az 1111/2005/EK rendelettel (HL L 184., 2005.7.15., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  A Tanács 1994. július 18-i 2062/94/EK rendelete az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról (HL L 216., 1994.8.20., 1. o.). A legutóbb az 1112/2005/EK rendelettel (HL L 184., 2005.7.15., 5. o.) módosított rendelet.

(7)  A Tanács 1975. február 10-i 337/75/EGK rendelete az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról (HL L 39., 1975.2.13., 1. o.). A legutóbb a 2051/2004/EK rendelettel (HL L 355., 2004.12.1., 1. o.) módosított rendelet.

(8)  A 2003 decemberében az Európai Tanács keretében ülésező tagállamok felkérték a Bizottságot egy, az emberi jogok ügynökségére vonatkozó javaslat elkészítésére, kiterjesztve a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának megbízatását.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.).

(11)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(12)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 723/2004/EK, Euratom rendelettel (HL L 124., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.

(13)  HL 17., 1958.10.6., 385. o. A legutóbb a 920/2005/EK rendelettel (HL L 156., 2005.6.18., 3. o.) módosított rendelet.

(14)  Az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2965/94/EK tanácsi rendelet (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.). A legutóbb a 920/2005/EK rendelettel módosított rendelet.