27.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 372/19

(1)

A felszín alatti vizek értékes természeti erőforrást jelentenek, amelyeket saját jogukon védeni kell az állapotromlással és a kémiai szennyezéssel szemben. Ez különösen fontos a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák számára, valamint az ivóvízellátásban felhasznált felszín alatti vizekre nézve.

(2)

A felszín alatti víz az Európai Unió legérzékenyebb, továbbá legnagyobb édesvízkészlete és különösen, sok régióban a köz ivóvízellátásának egyik fő forrása.

(3)

Az ivóvízkivételre használt vagy a jövőben ilyen célra használni kívánt víztestekben a felszín alatti vizet oly módon kell védeni, hogy az ivóvíz előállítása során szükséges víztisztítási kezelés mértékének lecsökkentése érdekében a víztestek minőségének romlása kiküszöbölhető legyen a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 7. cikke (2) és (3) bekezdésével összhangban.

(4)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) magában foglalja a vizek olyan minőségének elérését, amely nem idéz elő jelentős hatást és kockázatot az emberi egészségre és a környezetre.

(5)

A környezet egészének, és különösen az emberi egészségnek a védelme érdekében el kell kerülni, meg kell előzni, vagy csökkenteni kell a felszín alatti vizekben az ártalmas szennyező anyagok káros koncentrációit.

(6)

A 2000/60/EK irányelv általános rendelkezéseket határoz meg a felszín alatti vizek védelmére és megőrzésére vonatkozóan. Az említett irányelv 17. cikke értelmében a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozására és szabályozására intézkedéseket kell elfogadni, beleértve a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumokat, és a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására, valamint a tendencia megfordulási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat.

(7)

A felszín alatti vizek állandó védelmi szintje elérésének szükségességére tekintettel minőségi szabványokat és küszöbértékeket kell meghatározni, valamint közös megközelítésen alapuló módszertant, a felszín alatti víztestek kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok megállapítása érdekében.

(8)

A nitrátokra, a növényvédő szerekre és a biocidokra vonatkozó minőségi szabványokat a felszín alatti víztestek kémiai állapotának megítélésére szolgáló közösségi kritériumként kell meghatározni, valamint biztosítani kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvvel (6), a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvvel (7), illetve a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) való összhangot.

(9)

A felszín alatti vizek védelme egyes területeken a mezőgazdasági vagy erdészeti gyakorlatban változásokat kíván meg, ami a bevételek csökkenéséhez vezethet. A közös mezőgazdasági politika, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (9), rendelkezik a közösségi szabályok betartását végrehajtó intézkedéseket támogató mechanizmusokról. A felszín alatti vizek védelmét szolgáló intézkedések tekintetében a tagállamok felelnek a prioritások és projektek meghatározásáért.

(10)

A felszín alatti vizek kémiai állapotára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók a felszín alatti víztestekben vagy az azokhoz kapcsolódó felszíni víztestekben egyedi hidrogeológiai adottságok miatt természetesen magas koncentrációban előforduló, anyagokra, ionokra vagy azok indikátoraira, amelyekre nem terjed ki a szennyezés fogalma. Ugyanúgy nem vonatkoznak az áramlási irány és a kémiai összetétel átmenetileg térben korlátozott változásaira, amelyek nem tekintendők intrúziónak.

(11)

Kritériumokat kell megállapítani a szennyezőanyag-koncentrációk valamennyi jelentős és tartósan emelkedő tendenciájának azonosítására, valamint a tendencia megfordulási pontjának meghatározására, figyelembe véve a kapcsolódó vízi ökoszisztémákra vagy a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások valószínűségét.

(12)

A tagállamok – amennyiben lehetséges – statisztikai kiértékelési módszereket alkalmaznak, feltéve, hogy ezek megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, és hosszú távon hozzájárulnak a mintavételek eredményeinek tagállamok közötti összehasonlíthatóságához.

(13)

A 2000/60/EK irányelv 22. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban, a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv (10)2013. december 22-ével hatályát veszti. Biztosítani kell, hogy a szennyező anyagok közvetlen vagy közvetett, felszín alatti vizekbe kerülésének megelőzését vagy korlátozását célzó intézkedések tekintetében a 80/68/EGK irányelvben előírt védelem folyamatos legyen.

(14)

Különbséget kell tenni azon veszélyes anyagok között, amelyek felszín alatti vizekbe kerülését meg kell előzni, valamint az egyéb szennyező anyagok között, amelyek bekerülését korlátozni kell. A 2000/60/EK irányelvnek a vízi környezet fő szennyező anyagait felsoroló VIII. mellékletét kell felhasználni a létező vagy lehetséges szennyezési kockázatot jelentő veszélyes és nem veszélyes anyagok meghatározása során.

(15)

A szennyezőanyagoknak az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz kivételére használt vagy a jövőben használni kívánt felszín alatti víztestekbe történő kerülésének megakadályozását vagy korlátozását célzó, a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedéseknek – azon irányelv 7. cikke (2) bekezdésével összhangban – magukba kellene foglalniuk az annak biztosításához szükséges intézkedéseket is, hogy az alkalmazott vízkezelési módszer figyelembevételével, és a közösségi joganyagnak megfelelően, a keletkező víz megfeleljen az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (11) követelményeinek. Ezen intézkedések magukba foglalhatják továbbá, a 2000/60/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésével összhangban, a védőövezetek kialakítását is, az illetékes nemzeti testületek által az ivóvízkészletek védelméhez szükségesnek ítélt kiterjedésű területen. Az ilyen védőövezetek a tagállam egész területét is lefedhetik.

(16)

A felszín alatti vizek összehangolt védelmének biztosítása érdekében a közös felszín alatti víztestekkel rendelkező tagállamoknak össze kell hangolniuk a mintavétel, a küszöbértékek megállapítása és a vonatkozó veszélyes anyagok meghatározása terén végzett tevékenységeiket.

(17)

A felszín alatti víz megfigyelésére vonatkozó megbízható és összehasonlítható módszerek fontos eszközei a felszín alatti vizek minősége értékelésének és a leginkább megfelelő intézkedések kiválasztásának. A 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése és 20. cikke rendelkezik a víz minőségének elemzéséről és megfigyeléséről, és ahol szükséges, a nyomon követést magába foglaló végrehajtási iránymutatásokról.

(18)

Bizonyos körülmények között lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentességet biztosítsanak a szennyező anyagok felszín alatti vízbe kerülésének megelőzését vagy korlátozását célzó intézkedések alól. Minden mentességnek átlátható kritériumokon kell alapulnia, és azt részletezni kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

(19)

Elemezni kell a tagállamok által a felszín alatti vizekre megállapítandó különböző küszöbértékeknek a környezetvédelmi szintre és a belső piac működésére gyakorolt hatását.

(20)

Kutatómunkára van szükség a felszín alatti vizek ökoszisztémájának minőségét és védelmét biztosító jobb kritériumok megállapítása érdekében. Amennyiben szükséges, az így nyert ismereteket figyelembe kell venni ezen irányelv átültetése, illetve felülvizsgálata során. Az ilyen kutatómunkát, csakúgy mint az ismeretek, a tapasztalat és a kutatási eredmények terjesztését ösztönözni és pénzügyileg támogatni kell.

(21)

Átmeneti intézkedésekről kell gondoskodni az ezen irányelv végrehajtásának időpontja és a 80/68/EGK irányelv hatályvesztésének időpontja közötti időtartamra vonatkozóan.

(22)

A 2000/60/EK irányelv rendelkezik az irányítás követelményeiről, beleértve a felszín alatti víztestek mesterséges utánpótlásának vagy dúsításának előzetes engedélyezésének követelményét is, feltéve, hogy a forrás használata nem veszélyezteti a forrás, illetve a pótlandó vagy dúsítandó felszín alatti víztestek számára meghatározott környezetvédelmi célok elérését.

(23)

A 2000/60/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében és az intézkedési programról szóló VI.B. mellékletében a következő kiegészítő intézkedések nem taxatív listája található, amelyet a tagállamok elfogadhatnak egy intézkedési program keretében, többek között:

(24)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(25)

Különösen szükséges az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása az olyan általános hatályú intézkedések esetében, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy az irányelv új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is,

a)

a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok; és

b)

a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására, valamint megfordulási pontjuk meghatározására szolgáló kritériumok.

1.

„a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírás”: egy bizonyos szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak a felszín alatti vízben lévő koncentrációjával kifejezett minőségi előírás, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni;

2.

„küszöbérték”: a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó, a tagállamok által a 3. cikkel összhangban meghatározott előírás;

3.

„jelentős és tartósan emelkedő tendencia”: szennyező anyagnak, szennyező anyagok egy csoportjának vagy szennyezési indikátornak statisztikailag és környezeti szempontból jelentős koncentrációemelkedése a felszín alatti vízben, amelyre vonatkozóan a tendencia megfordítását az 5. cikkel összhangban szükségesnek állapították meg;

4.

„szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetése”: szennyező anyagoknak a felszín alatti vizekbe történő közvetett vagy közvetlen bevezetése emberi tevékenység eredményeként;

5.

„háttérkoncentráció”: egy anyagnak a felszín alatti víztestben való azon koncentrációja, illetve egy indikátor azon értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén áll elő;

6.

„alapszint”: az az átlagos érték, amelyet a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint létrehozott ellenőrző programok alapján legalább a 2007-es és 2008-as referenciaévben, vagy az ezen referenciaéveket követően meghatározott anyagok esetében az első olyan időszakban mérnek, amikor rendelkezésre áll az ellenőrzési adatok reprezentatív időszaka.

a)

a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások az I. mellékletben említettek szerint;

b)

a tagállamok által – a II. melléklet A. részében foglalt eljárással összhangban – olyan szennyező anyagokra, szennyezőanyag-csoportokra és szennyezési indikátorokra meghatározott küszöbértékek, amely anyagokról megállapították, hogy – a tagállam területén belül – hozzájárulnak a felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok helyzetének veszélyeztetettként való jellemzéséhez, figyelembe véve legalább a II. melléklet B. részében található felsorolásokat.

a)

megfelelő figyelemmel kísérés igazolja, hogy a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3.2. táblázatában foglalt követelményeket teljesülnek-e; vagy

b)

a felszín alatti vizek minőségi előírásainak I. mellékletben felsorolt értékeit, valamint a 3. cikkel és a II. melléklettel összhangban meghatározott vonatkozó küszöbértékeket az adott felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport egyetlen mintavételi ponton sem lépték túl; vagy

c)

a felszín alatti vizek valamely minőségi előírásának értékét vagy küszöbértékét egy vagy több mintavételi ponton túllépték, de a III. melléklettel összhangban lefolytatott megfelelő vizsgálattal bizonyítható, hogy:

a)

annak módja, ahogyan a felszín alatti víztesten vagy víztest-csoporton belül az egyes mintavételi pontok mérésein alapuló tendencia-értékelés hozzájárult annak – az említett irányelv V. mellékletének 2.5. szakasza szerinti – meghatározásához, hogy az adott víztestekben valamely szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartós emelkedésének tendenciája vagy a tendencia megfordulása érvényesül; és

b)

a (3) bekezdés szerint meghatározott megfordulási pontok indoklása.

a)

valamennyi olyan szükséges intézkedés, amelynek célja a veszélyes anyagok felszín alatti vizekbe való bevezetésének a megakadályozása, a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül. Az ilyen anyagok meghatározásakor a tagállamoknak különösen a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletének 1–6. pontjában említett szennyezőanyag-családokhoz vagy - csoportokhoz tartozó veszélyes anyagokat, valamint – amennyiben azok veszélyesnek tekintendők – a 7–9. pontban említett szennyezőanyag-családokhoz vagy -csoportokhoz tartozó anyagokat kell figyelembe venniük;

b)

a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt olyan szennyező anyagok tekintetében, amelyek nem tekintendők veszélyesnek, valamint az említett mellékletben nem felsorolt minden olyan, nem veszélyes anyag tekintetében, amelyről a tagállamok úgy vélik, hogy az tényleges vagy lehetséges szennyezési veszélyt jelent, valamennyi olyan intézkedés, amely szükséges azok felszín alatti vizekbe való bevezetésének korlátozásához annak érdekében, hogy az ilyen bevezetések ne okozzák a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának romlását és ne idézzék elő a szennyezőanyag-koncentrációk jelentős és tartós emelkedésének tendenciáját a felszín alatti vizekben,. Az ilyen intézkedéseknek legalább a kialakult legjobban bevált gyakorlatot kell figyelembe venniük, beleértve a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott legjobb környezeti gyakorlatot és az elérhető legjobb technikát.

a)

a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének j) pontjával összhangban engedélyezett közvetlen bevezetés eredménye;

b)

az illetékes hatóságok által alacsonynak ítélt mennyisége és koncentrációja révén sem jelenleg, sem a jövőben nem okozza a befogadó felszín alatti vizek minőségének romlását;

c)

olyan baleset, illetve rendkívüli természeti körülmény következménye, amely ésszerűen előre nem látható, el nem kerülhető vagy nem mérsékelhető;

d)

a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban engedélyezett mesterséges vízutánpótlás vagy dúsítás eredménye; illetve

e)

az illetékes hatóságok megítélése szerint műszakilag nem megelőzhető vagy korlátozható az alábbiak alkalmazása nélkül:

f)

a felszíni vizekben – többek között – az árvizek és aszályok hatásának mérséklése céljából, valamint a vizekkel és vízi utakkal való gazdálkodás érdekében történt beavatkozások eredménye, beleértve a nemzetközi szintű beavatkozást is. Az ilyen tevékenységeket – beleértve a felszíni vizek üledékének vágását, kotrását, áttelepítését és elvezetését is – a tagállamok által e célból kidolgozott általánosan kötelező szabályokkal, valamint – adott esetben – az e szabályok alapján kiadott engedélyekkel és felhatalmazásokkal összhangban kell végezni, feltéve, hogy az ilyen bevezetések nem veszélyeztetik a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban az érintett víztestekre meghatározott környezetvédelmi célkitűzések elérését.