MELLÉKLET

A PART MENTI VILLAMOS ENERGIA HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TANÁCSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Ez a melléklet a part menti villamos energia használatának költségeit és várható hasznát mutatja be. Részletesebb információ található a Service Contract on Ship Emissions Assignment, Abatement and Market-based Instruments: Shore-side Electricity című, a Bizottság számára készült jelentésben (1). Az itt feltüntetett költségek és kibocsátások tengerjáró hajókra vonatkoznak, de maga a technika a belvízi hajózásban is alkalmazható.

1.   Technikai feltételek – a tipikus megoldás

Az alábbi ábra a part menti villamosenergia-hálózat tipikus követelményeit mutatja be. Más megoldások is lehetségesek, a hajótól és a horgonyzóhelytől függően. A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és a Hajóosztályozó Társaságok Nemzetközi Szövetsége már dolgoznak olyan ipari szabványokon, amelyeket később az IMO is figyelembe vehet.

(1)	Összeköttetés a 20–100 kV-os feszültségű áramot szolgáltató országos villamosenergia-hálózattal egy alállomáson keresztül, ahol 6–20 kV feszültségűre alakítják át az áramot.

(2)	Vezetékeken érkezik a 6–20 kV feszültségű áram az alállomástól a kikötői terminálhoz.

(3)

Áramátalakító, ha szükséges. (A Közösség területén általában 50 Hz frekvenciájú áramot szolgáltatnak. Egy 60 Hz-re kialakított hajó egyes berendezései – a belső világítás, a fűtőrendszer – képesek lehetnek 50 Hz-es forrás használatára, de a motorral hajtott berendezések, mint a szivattyúk, csörlők, daruk nem. Ezért a 60 Hz frekvenciájú áramot használó hajóknak szükségük lesz az 50 Hz frekvenciájúból 60 Hz-esre alakított áramra.)

(4)	A terminálhoz villamos energiát juttató vezetékek. Ezek lehetnek a föld alatt, régi vagy új csövekben vezetve.

(5)	Kábelfelcsévélő berendezés a magas feszültségű vezetékekkel való érintkezés elkerülésére. Ez épülhet a horgonyzóhelyre, csónakdaru és egy keret alkotja. Ezek szerepe a vezetékek átemelése a hajóra. A csörlő és a keret működtetése és vezérlése lehet elektromechanikus.

(6)	A hajó fedélzetén csatlakozó található.

(7)	A hajó fedélzetén lévő transzformátor átalakítja a magas feszültségű áramot 400 V-osra.

(8)	Ezzel a villamos energiával látják el az egész hajót, a kisegítő motorokat lekapcsolják.

2.   Haszon: a kibocsátások csökkentése

A part menti villamos energia használatával javítható a helyi levegőminőség. Az egyéb előnyök sok tényezőtől függenek. Az ajánlást kísérő hatásvizsgálat mutatja be részletesebben azokat az előnyöket, amelyeket e lehetőség szélesebb körű használatával lehet elérni az Unióban. Az egyes kikötők átalakítása előtt azonban mindig érdemes elemezni az adott körülmények között a költség–haszon alakulását.

A hatásvizsgálat 500 horgonyzóhellyel és közepes méretű motorokkal számolva mutatja be a levegőszennyező kibocsátások csökkenését. Az előnyök nagyban függnek a használt üzemanyag kéntartalmától. A közösségi jog 2010-től szigorúbb határértékeket ír elő a horgonyzóhelyen használt üzemanyagok kéntartalmára vonatkozóan. Ezért szerepel 2,7 %-os és 0,1 %-os kéntartalmú üzemanyag is a vizsgálatban. Az eredmények azt mutatják, hogy a part menti villamos energia használata a 2,7 %-os kéntartalmú üzemanyag használatához képest 252 és 708 millió euro közötti éves megtakarításhoz vezetne, míg a 0,1 %-os kéntartalmú üzemanyag használatához képest 103 és 284 millió euro között lehetne pénzesíteni a keletkező hasznot. A monetizált haszon mögött a légszennyező kibocsátások csökkenéséből fakadó egészségjavulás és az anyagi károk csökkenése húzódik meg (2).

A part menti villamos energia használata azonban más előnyökkel is járhat, amelyeket ezek a számok nem vesznek figyelembe. A szén-dioxid (CO2) kibocsátását több mint 50 %-kal, a szén-monoxid (CO) kibocsátását 99 %-kal, a nitrogén-oxid (N20) kibocsátását több mint 50 %-kal csökkentené. Megszünteti a kisegítő motorok keltette zajt és rezgést, amely a hajók közelében 90–120 dB erősségű is lehet, és javítja a hajó személyzete által végzett karbantartási munkálatok körülményeit.

3.   Költségek: tőkeköltség és működési költségek

A part menti villamos energia használatának költségei megoszlanak a kikötő és a hajó között. Mértékük nagyban függ a már meglévő, elsősorban kikötői infrastruktúrától. A hatásvizsgálat tartalmaz tájékoztató jellegű számításokat egy átlagos horgonyzóhely, valamint új és átalakított, különböző méretű kisegítő motorral felszerelt hajók esetében a rendszer éves működési költségeiről. Az eredményeket az 1. táblázat mutatja.

Látható, hogy a nagyobb kisegítő motorral felszerelt – és ezért a leginkább környezetszennyező – hajók esetében alacsonyabb az összköltség. Az új hajóknál lényegesen kevesebb kiadással kell számolni, mint a part menti áram használatára utólag átalakított hajók esetében. A hajók üzemeltetési költségeinek tetemes részét teszi ki az üzemanyag és a villamos energia ára. Az üzemanyagok ára változik, de az alacsonyabb kéntartalmú üzemanyag mindig drágább lesz, mint a magasabb kéntartalmú. A horgonyzóhelyeken használt villamos energia adóztatásának csökkentésével tovább népszerűsíthető a part menti villamos energia használata.

1. táblázat

HAJÓTÍPUS A kisegítő motor mérete	A rendszer éves működési költsége
	adóval olcsó üzemanyag	adó nélkül drága üzemanyag
	EUR/horgonyzóhely/év	EUR/horgonyzóhely/év
ÚJ ÉPÍTÉSŰ
Kicsi	164 659	82 315
Közepes	269 416	39 904
Nagy	521 630	–72 298
UTÓLAG ÁTALAKÍTOTT
Kicsi	202 783	120 439
Közepes	324 402	94 890
Nagy	617 999	24 071

4.   A haszon és a költség összevetése

A négy szennyezőanyag kibocsátásának csökkentése 500 horgonyzóhelyen pénzesítve évente 103 és 284 millió euro közötti megtakarítást eredményezne a 0,1 % kéntartalmú üzemanyag használatához képest, de 252 és 708 millió euro közötti megtakarítást a 2,7 %-os kéntartalmú üzemanyag használatához képest. Az értékek nagyságrendje változhat a módszertantól és a statisztikai élettartam értékének számításától függően. Részletesebben a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia (3) hatásvizsgálata tárgyalja ezt a témát.

Az 1. táblázatban szereplő, horgonyzóhelyre vetített éves működési költségeket három tényező befolyásolja: a hajó motorjának mérete, hogy a technológiát új vagy régi hajónál alkalmazzák-e, valamint az elektromos áram és az üzemanyag ára. A hatásvizsgálat megmutatta, ha 500 horgonyzóhelyen part menti villamos energiát használnak a hajók, az évente 185 millió euróval kerül többe, mint ha hajózási tüzelőanyagot használnának, feltéve hogy az üzemanyag-árak alacsonyak és a villamos energiára teljes adót kell fizetni. Magasabb üzemanyagárak és az áram adómentessége esetén viszont 80 %-kal, évi 34 millió euróra csökkennének a költségek.

Látható, hogy a part menti villamos energia használata több esetben is előnyösebb. A haszon gyakran többszöröse a költségvonzatnak.

5.   Következtetés

A part menti villamosenergia-használat költsége és haszna nagyban függ a kikötő, a horgonyzóhely és a hajó adottságaitól, illetve az előbbiek elhelyezkedésétől. Ebből az következik, hogy a költséghatékonyságot eseti alapon kell tanulmányozni, és emellett továbbra is törekedni kell a tengeren keletkező kibocsátások közvetlen csökkentésére.

Környezetvédelmi szempontból a part menti villamos energia használata nagyobb mértékben csökkenti a szennyezést, különösen a NOx- és a részecskeszennyezést, mint a 0,1 % kéntartalmú üzemanyagok használata (amit a 2005/33/EK irányelv 2010-től előír). Ezért különösen megfontolandó olyan kikötőkben, ahol a NOx- és a részecske-kibocsátások szintje magas, és levegőminőségi problémákat okoz (a környezeti levegőminőségi határértékek túllépését az ózon és a por tekintetében).

Általában azt mutatják a számok, hogy azon nagy motorral felszerelt hajók esetében, amelyek ugyanazt a kikötőt rendszeresen látogatják, a part menti villamos energia használata környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is kedvezőbb a 0,1 % kéntartalmú üzemanyagok használatánál. Gazdaságossági szempontból a part menti áram használata azon új hajóknál eredményezne megtakarításokat a 0,1 % kéntartalmú üzemanyag használatához képest, amelyek rendszeresen visszatérnek ugyanazokba a kikötőkbe, főleg – de nem csak abban az esetben –, ha a 2003/96/EK irányelv értelmében az elektromos áram után fizetendő adóra adókedvezmények válnak elérhetővé. A tagállamok és a helyi hatóságok természetesen egyéb módokon is törekedhetnek arra, hogy a kikötők befektessenek a part menti villamos energia használatába és biztosítsák ennek elérhetőségét.

---

(1)  Lásd: http://www.europa.eu.int/comm/environment/air/pdf/task2_shore-side.pdf

(2)  Lásd: http://europa.eu.int/comm/environment/air/cafe/activities/pdf/cafe_cba_externalities.pdf (4. oldal). Az értékek országos átlagokat tükröznek (városi és vidéki adatok kombinációjával), ezért a haszon magasabb lehet a városközpontokban lévő kikötők esetében.

(3)  SEC(2005) 1133.