FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV A SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI ÉS -SZÁLLÍTÁSI NYILVÁNTARTÁSOKRÓL

E jegyzőkönyv részes felei,

emlékeztetve az 1998. évi a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (az Aarhusi Egyezmény) 5. cikke (9) bekezdésére és 10. cikke (2) bekezdésére,

felismerve, hogy a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások fontos mechanizmust jelentenek a vállalatok felelősségre vonhatóságának fokozása, a szennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés előmozdítása szempontjából az Aarhusi Egyezmény részes feleinek első találkozóján elfogadott luccai nyilatkozatban megállapítottak szerint,

tekintettel az 1992. évi a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 10. alapelvére,

tekintettel ugyancsak az Egyesült Nemzetek 1992. évi, a környezetről és a fejlődésről szóló konferenciáján elfogadott alapelvekre és kötelezettségvállalásokra, különösen az „Agenda 21” 19. fejezetének rendelkezéseire,

tudomásul véve az „Agenda 21” További Alkalmazásának Programját, amely az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének tizenkilencedik rendkívüli ülésén került elfogadásra 1997-ben, és amely felhív – többek között – a nemzeti kapacitások és képességek növelésére az információgyűjtés, feldolgozás és terjesztés tekintetében, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nyilvános hozzáférés a környezeti kérdésekre vonatkozó információkhoz a megfelelő eszközökön keresztül,

tekintettel a 2002. évi Fenntartható Fejlődési Világ-csúcstalálkozó végrehajtási tervére, amely szorgalmazza a koherens, integrált információ kialakítását a kémiai anyagokról, mint például a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokon keresztül,

figyelembe véve a kémiai biztonsággal foglalkozó kormányközi fórum munkáját, különösen a 2000. évi, a kémiai biztonságról szóló bahiai nyilatkozatot, a 2000. év utáni cselekvési prioritásokat és a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási/emissziós jegyzék akciótervet,

figyelembe véve ugyancsak a kémiai anyagok megfelelő kezelésének szervezetek közötti programja keretében végzett tevékenységeket,

figyelembe véve továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet munkáját, különösen a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások alkalmazásáról szóló tanácsi ajánlását, amelyben a Tanács felhívja a tagországokat, hogy hozzák létre és tegyék nyilvánosan elérhetővé a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokat,

azzal a kívánsággal, hogy egy olyan mechanizmust biztosítsanak, amely hozzájárul a jelenlegi és a jövőbeni generációk minden tagjának azon jogához, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, a nyilvánosan hozzáférhető környezeti információs rendszerek kifejlesztésének biztosításán keresztül,

azzal a kívánsággal is, hogy biztosítsák, hogy az ilyen rendszerek kifejlesztésénél figyelembe veszik a fenntartható fejlődéshez hozzájáruló elveket, úgymint az 1992. évi, a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében meghatározott elővigyázatossági megközelítést,

felismerve az összefüggést a megfelelő környezeti információs rendszerek és az Aarhusi Egyezményben foglalt jogok gyakorlása között,

megállapítva az együttműködés szükségességét a szennyező anyagokra és hulladékokra vonatkozó más nemzetközi kezdeményezésekkel, beleértve a 2001. évi, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezményt és az 1989. évi, a veszélyes hulladékok határon keresztüli szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezményt,

felismerve, hogy az ipari üzemek üzemeltetéséből és egyéb forrásokból származó szennyezés és hulladék mennyiségének minimalizálására irányuló integrált megközelítés célkitűzéseinek magas szintű védelmet kell biztosítaniuk a környezet egésze számára, a fenntartható és környezetileg megfelelő fejlődés felé kell vinniük, és védeniük kell a jelenlegi és a jövőbeni generációk egészségét,

meggyőződve a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások – mint a környezeti teljesítmény javítása előmozdítására, és a közösségekbe kibocsátott, valamint az azokba és az azokon keresztül szállított szennyező anyagokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására szolgáló, valamint a kormányzatok által a trendek nyomon követésére, a szennyezés csökkentésében elért előrehaladás bemutatására, bizonyos nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés ellenőrzésére, a prioritások meghatározására és a környezeti politikákon és programokon keresztül elért előrehaladás értékelésére használt költséghatékony eszközök – értékéről,

azzal a hittel, hogy a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kézzelfogható előnyöket hozhatnak az ipar számára a szennyező anyagok javított kezelése révén,

megállapítva a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások adatainak az egészségügyi, környezeti, demográfiai, gazdasági és egyéb típusú vonatkozó információkkal kombináltan, a potenciális problémák jobb megértése, a kényes pontok azonosítása, megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések megtétele, valamint a környezetgazdálkodási prioritások meghatározása céljából történő felhasználásának lehetőségeit,

felismerve az azonosított vagy azonosítható természetes személyek magánélete védelmének jelentőségét a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásoknak bejelentett információk feldolgozása során az adatvédelemmel kapcsolatos vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően,

felismerve ugyancsak a jelentőségét a nemzetközileg kompatibilis szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszerek kifejlesztésének az adatok összehasonlíthatóságának növelése érdekében,

megállapítva, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának sok tagállama, az Európai Közösség és az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás részes felei tesznek azért, hogy különböző forrásokból adatokat gyűjtsenek a szennyezőanyag-kibocsátásokról és -szállításokról, és hogy ezeket az adatokat nyilvánosan elérhetővé tegyék, és felismerve különösen, hogy ezen a területen bizonyos országok hosszú és értékes tapasztalattal rendelkeznek,

figyelembe véve a létező kibocsátási nyilvántartásokban alkalmazott eltérő megközelítési módokat és az ismétlések elkerülésének szükségességét, és így felismerve, hogy bizonyos fokú rugalmasságra van szükség,

sürgetve a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások progresszív kialakítását,

sürgetve a kapcsolat megteremtését a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások és a nyilvános érdeklődésre számot tartó egyéb kibocsátásokra vonatkozó információs rendszerek között,

MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐKBEN:

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célkitűzése az információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése a koherens, integrált, országos szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásoknak (PRTR-eknek) az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően történő létrehozása révén, ami elősegítheti a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételét, valamint hozzájárulhat a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

1.	„fél”: ha a szöveg másként nem jelzi, egy állam vagy egy – a 24. cikkben említett – regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a jegyzőkönyvet magára nézve kötelezően elfogadta, és amely vonatkozásában a jegyzőkönyv hatályos;

2.	„egyezmény”: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény, kelt Aarhusban, Dániában, 1998. június 25-én;

3.	„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban – azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai;

4.	„üzem”: ugyanazon a telephelyen vagy szomszédos telephelyeken lévő egy vagy több létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy tulajdonol vagy üzemeltet;

5.	„illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – az adott fél által a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszer kezelésére kijelölt – illetékes szerv vagy szervek;

6.	„szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő kijutása következtében;

7.

„kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton keresztül;

8.	„elszállítás a telephelyről”: az ártalmatlanításra vagy hasznosításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra történő szállítása;

9.

„diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból;

10.	a „nemzeti” és az „országos” kifejezés – azon felek jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeinek vonatkozásában, amelyek regionális gazdasági integrációs szervezetek – a szóban forgó régióra vonatkozik, eltérő jelzés hiányában;

11.	„hulladék”: olyan anyagok vagy tárgyak, amelyeket: a) ártalmatlanítottak vagy hasznosítottak; b) ártalmatlanításra vagy hasznosításra szánnak; vagy c) ártalmatlanításukat vagy hasznosításukat a nemzeti jogszabályok előírják;

12.	„veszélyes hulladék”: a nemzeti jogszabályok által veszélyesként meghatározott hulladék;

13.	„egyéb hulladék”: hulladék, amely nem veszélyes hulladék;

14.	„szennyvíz”: a nemzeti jog szabályozása alá eső anyagokat vagy tárgyakat tartalmazó használt víz.

3. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási, szabályozási és egyéb intézkedéseket, és a megfelelő végrehajtási intézkedéseket, e jegyzőkönyv intézkedései alkalmazása céljából.

(2)   E jegyzőkönyv rendelkezései nem befolyásolják valamely fél azon jogát, hogy az e jegyzőkönyv által előírtnál átfogóbb vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhető szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást tartson fenn vagy vezessen be.

(3)   Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak megkövetelése érdekében, hogy egy üzem alkalmazottait és a nyilvánosság tagjait, akik bejelentik az e jegyzőkönyvet végrehajtó nemzeti jogszabályoknak a üzem által történő megszegését a közhatóságoknak, ne sújtsák büntetéssel, ne háborgassák vagy zaklassák az üzem vagy a közhatóságok által a jogsértés bejelentésére irányuló cselekedeteik miatt.

(4)   E jegyzőkönyv végrehajtása során mindegyik fél számára az 1992. évi, a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. alapelvében meghatározott elővigyázatossági megközelítés az irányadó.

(5)   A jelentéstétel ismétlődéseinek csökkentése érdekében a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszereket a keresztülvihető mértékig integrálni lehet a meglévő információforrásokkal, úgymint az engedélyeztetéshez vagy a működési engedélyekhez kapcsolódó jelentéstételi mechanizmusokkal.

(6)   A felek törekszenek a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások közötti konvergencia elérésére.

4. cikk

A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartási rendszer alapvető elemei

E jegyzőkönyvnek megfelelően mindegyik fél létrehoz és fenntart egy nyilvánosan hozzáférhető nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást, amely:

a)	üzemspecifikus a pontszerű forrásokra vonatkozó jelentések tekintetében;

b)	biztosítja a jelentéstételt a diffúz források vonatkozásában;

c)	szennyezőanyag-specifikus vagy hulladék-specifikus, ahogy megfelelő;

d)	több közegre vonatkozik, különbséget téve a levegőbe, a talajba és a vízbe történő kibocsátás között;

e)	tartalmazza a szállítással kapcsolatos információkat;

f)	időszakos, kötelező jelentéstételen alapul;

g)	szabványosított és aktuális adatokat, korlátozott számú szabványosított jelentéstételi küszöböt és korlátozott rendelkezéseket – ha vannak egyáltalán – tartalmaz a bizalmasság érdekében;

h)	koherens, felhasználóbarátra tervezett és nyilvánosan hozzáférhető, beleértve az elektronikus formában történő hozzáférést is;

i)	lehetővé teszi a kialakításában és módosításában való nyilvános részvételt; és

j)	az illetékes hatóság által fenntartott strukturált, számítógépes adatbázis vagy több összekapcsolt adatbázis.

5. cikk

Tervezés és felépítés

(1)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a 4. cikkben említett nyilvántartásban tárolt adatok összesített és nem összesített formában egyaránt szerepeljenek, annak érdekében, hogy a kibocsátások és a szállítások visszakereshetők és azonosíthatók legyenek az alábbiak szerint:

a)	üzem és annak földrajzi elhelyezkedése;

b)	tevékenység;

c)	tulajdonos vagy üzemeltető, és – ahogy megfelelő – vállalat;

d)	szennyező anyag vagy hulladék, ahogy megfelelő;

e)	az egyes környezeti közegek, amelyekbe a szennyező anyag kibocsátásra kerül; és

f)	a 7. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a szállítás célállomása és – amennyiben megfelelő – hulladék esetében az ártalmatlanítási vagy hasznosítási művelet.

(2)   Mindegyik fél biztosítja azt is, hogy az adatok visszakereshetők és azonosíthatók legyenek a nyilvántartásban szereplő diffúz források szerint.

(3)   Mindegyik fél a jövőbeni bővítési lehetőségének figyelembevételével tervezi meg a nyilvántartását, valamint úgy, hogy legalább tíz jelentéstételi évre visszamenőleg biztosítva legyen a jelentett adatok nyilvános hozzáférése.

(4)   A nyilvántartás úgy kerül megtervezésre, hogy a nyilvánosság számára a lehető legkönnyebb legyen ahhoz elektronikus úton – például interneten – keresztül hozzáférni. A tervezésnek lehetővé kell tennie, hogy normál működési feltételek mellett a nyilvántartásban tárolt információk elektronikus úton folyamatosan és azonnal rendelkezésre álljanak.

(5)   Mindegyik félnek meg kell adnia a nyilvántartásában a vonatkozó, létező, nyilvánosan hozzáférhető, környezetvédelmi tárgyú adatbázisaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat.

(6)   Mindegyik fél megadja a nyilvántartásában a jegyzőkönyv más részes felei és – amennyiben kivitelezhető – egyéb országok szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat.

6. cikk

A nyilvántartás hatóköre

(1)   Mindegyik fél biztosítja, hogy nyilvántartása információkat tartalmaz az alábbiakról:

a)	a 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentésköteles szennyezőanyag-kibocsátások;

b)	a 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentésköteles telephelyről történő elszállítások; és

c)	a 7. cikk (4) bekezdése szerint jelentésköteles szennyezőanyag-kibocsátások diffúz forrásokból.

(2)   A nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakítása és e jegyzőkönyv alkalmazása során szerzett tapasztalatok felmérése után, és a vonatkozó nemzetközi folyamatok figyelembevételével, a felek találkozója áttekinti az e jegyzőkönyv szerinti jelentéstételi kötelezettségeket, és azok továbbfejlesztése szempontjából mérlegeli az alábbi kérdéseket:

a)	az I. mellékletben meghatározott tevékenységek felülvizsgálata;

b)	a II. mellékletben meghatározott szennyező anyagok felülvizsgálata;

c)	az I. és II. mellékletben feltüntetett küszöbök felülvizsgálata; és

d)	egyéb vonatkozó szempontok bevonása, mint például a telephelyen belüli szállításokra, tárolásra vonatkozó információk, a diffúz forrásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek meghatározása vagy a szennyező anyagok e jegyzőkönyvbe történő felvételére vonatkozó kritériumok megállapítása.

7. cikk

Jelentéstételi követelmények

(1)   Mindegyik fél vagy:

a)

megköveteli a joghatósága alá tartozó minden egyes olyan üzem tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az I. melléklet 1. oszlopában meghatározott vonatkozó kapacitásküszöbön felül, és: i. a II. melléklet 1. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben bocsát ki valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyagot; ii. a II. melléklet 2. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben szállít telephelyen kívülre valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyagot, amennyiben a fél a szállításokra vonatkozóan a szennyezőanyag-specifikus jelentéstételt választotta az (5) bekezdés d) pontja szerint; iii. évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladékot vagy 2 000 tonnát meghaladó egyéb hulladékot szállít telephelyen kívülre, amennyiben a fél a szállításokra vonatkozóan a hulladékspecifikus jelentéstételt választotta az (5) bekezdés d) pontja szerint; vagy iv. a II. melléklet 1.b. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben szállít telephelyen kívülre szennyvízkezelésre szánt szennyvízben valamely – a II. mellékletben meghatározott – szennyező anyagot, hogy eleget tegyen az arra a tulajdonosra vagy üzemeltetőre vonatkozóan a (2) bekezdésnek megfelelően előírt kötelezettségeknek; vagy

b)

megköveteli a joghatósága alá tartozó minden egyes olyan üzem tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az I. melléklet 2. oszlopában meghatározott alkalmazotti létszám-küszöbön vagy afelett, és gyárt, feldolgoz vagy felhasznál valamely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyagot a II. melléklet 3. oszlopában meghatározott vonatkozó küszöbértékeket meghaladó mennyiségben, hogy eleget tegyen az arra a tulajdonosra vagy üzemeltetőre vonatkozóan a (2) bekezdésnek megfelelően előírt kötelezettségeknek.

(2)   Mindegyik fél megköveteli az (1) bekezdésben említett üzem tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől, hogy benyújtsa az (5) és (6) bekezdésben meghatározott információkat az azokban foglalt követelményeknek megfelelően azon szennyező anyagokra és hulladékokra vonatkozóan, melyek tekintetében a küszöbértékeket túllépték.

(3)   E jegyzőkönyv célkitűzésének elérése érdekében, az egyes felek eldönthetik, hogy egy adott szennyező anyag vonatkozásában a kibocsátásküszöböt vagy a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöböt alkalmazzák, feltéve, hogy ezzel növelik a kibocsátásokra vagy a szállításokra vonatkozóan a nyilvántartásukban rendelkezésre álló releváns információ mennyiségét.

(4)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a (7) és (8) bekezdésben meghatározott diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó információkat a nyilvántartásába történő felvételük céljából az illetékes hatósága összegyűjtse, vagy kijelöl egy vagy több közhatóságot vagy illetékes szervet az összegyűjtésükre.

(5)   Mindegyik fél megköveteli a (2) bekezdés szerint jelentéstételre kötelezett üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy megadják és benyújtsák az alábbi információkat az illetékes hatóságának üzemspecifikus alapon:

a)	a jelentést tevő üzem megnevezése, címe, földrajzi elhelyezkedése és a tevékenysége vagy tevékenységei, és a tulajdonos vagy üzemeltető, és – ahogy megfelelő – a vállalat megnevezése;

b)	mindegyik – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyező anyag megnevezése és numerikus azonosítója;

c)	mindegyik – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyező anyagnak a üzemből a környezetbe kibocsátott mennyisége a jelentéstételi évben, mind összesítve, mind lebontva levegőbe, vízbe vagy talajba – beleértve a föld alatti befecskendezést – történő kibocsátásra;

d)

vagy: i. mindegyik – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyező anyagnak a telephelyről elszállított mennyisége a jelentéstételi évben, megkülönböztetve az ártalmatlanításra és a hasznosításra elszállított mennyiségeket, és a szállítmányokat befogadó üzem megnevezése és címe; vagy ii. a (2) bekezdés szerint jelentésköteles hulladéknak a telephelyről elszállított mennyisége a jelentéstételi évben, megkülönböztetve a veszélyes hulladékot és az egyéb hulladékot, bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet esetében „H”-val, illetve „Á”-val jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e a III. mellékletnek megfelelően, valamint veszélyes hulladék határon át történő szállítása esetén a hulladék ártalmatlanítójának vagy hasznosítójának és a szállítmányt befogadó tényleges ártalmatlanítási vagy hasznosítási telephely megnevezése és címe;

e)	mindegyik szennyvízben lévő – a (2) bekezdés szerint jelentésköteles – szennyező anyagnak a telephelyről elszállított mennyisége a jelentéstételi évben; és

f)	a c)–e) albekezdésben említett információknak a 9. cikk (2) bekezdése szerint történő beszerzésénél felhasznált módszertan típusa, feltüntetve, hogy az információk mérésekre, számításokra vagy becslésre vannak alapozva.

(6)   Az (5) bekezdés c)–e) albekezdésében említett információk magukban foglalják a mindennapi tevékenységekből és a rendkívüli eseményekből fakadó kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információkat.

(7)   Mindegyik fél megjeleníti a nyilvántartásában, megfelelő térbeli bontásban, a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó információkat, amelyek esetében az adott fél állapítja meg, hogy az adatokat a vonatkozó hatóságok gyűjtik össze, és azok gyakorlatilag felvehetők a nyilvántartásba. Amennyiben az adott fél azt állapítja meg, hogy ilyen adatok nincsenek, akkor intézkedéseket hoz a vonatkozó szennyező anyagok diffúz forrásokból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétel kezdeményezésére a nemzeti prioritásaival összhangban.

(8)   A (7) bekezdésben említett információk magukban foglalják az információk beszerzésénél felhasznált módszertan típusát.

8. cikk

Jelentéstételi ciklus

(1)   Mindegyik fél biztosítja, hogy az információk, amelyeket a nyilvántartásának tartalmaznia kell, nyilvánosan hozzáférhetők, összeállításuk és bemutatásuk a nyilvántartásban naptári évek szerint történik. A jelentéstételi év az a naptári év, amelyre az adott információ vonatkozik. Mindegyik fél esetében az első jelentéstételi év a jegyzőkönyvnek az adott fél esetében történő hatályba lépését követő naptári év. A 7. cikk szerint előírt jelentéstételre évente kerül sor. A második jelentéstételi év azonban lehet az első jelentéstételi évet követő második naptári év.

(2)   Mindegyik fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, biztosítja, hogy az információk az egyes jelentéstételi évek végétől számított tizenöt hónapon belül bekerüljenek a nyilvántartásába. Az első jelentéstételi évre vonatkozó információk azonban a szóban forgó jelentéstételi év végétől számított két éven belül kerülnek be a nyilvántartásába.

(3)   Mindegyik fél, amely regionális gazdasági integrációs szervezet, biztosítja, hogy az adott jelentéstételi évre vonatkozó információk bekerüljenek a nyilvántartásába hat hónappal azután, hogy a feleknek, amelyek nem regionális gazdasági integrációs szervezetek, ezt meg kell tenniük.

9. cikk

Adatgyűjtés és nyilvántartásba nétel

(1)   Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk jelentéstételi követelményei alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy összegyűjtsék – az alábbi (2) bekezdéssel összhangban és megfelelő gyakorisággal – a üzemnek a 7. cikk szerinti jelentéstétel alá tartozó kibocsátásai és telephelyen kívülre történő szállításai meghatározásához szükséges adatokat, és hogy azon adatok dokumentációját, amelyekből a jelentésben foglalt információk származtak, az illetékes hatóságok számára rendelkezésre tartsák öt éven keresztül, a vonatkozó jelentéstételi év végétől számítva. E dokumentáció leírja az adatgyűjtésnél felhasznált módszertant is.

(2)   Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk szerinti jelentéstétel alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy a rendelkezésre álló legjobb információkat használják fel, melyek magukban foglalhatnak monitoring adatokat, emissziós tényezőket, tömegegyensúly-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, műszaki szakvéleményeket és egyéb módszereket. Adott esetben ezt a nemzetközileg elfogadott módszereknek megfelelően kell elvégezni.

10. cikk

Minőségfelmérés

(1)   Mindegyik fél megköveteli a 7. cikk (1) bekezdése szerinti jelentéstételi követelmények alá tartozó üzemek tulajdonosaitól vagy üzemeltetőitől, hogy biztosítsák az általuk jelentett információk minőségét.

(2)   Mindegyik fél biztosítja, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatok az illetékes hatóság általi minőségfelmérés alá esnek, különös tekintettel a teljességükre, következetességükre és hitelességükre, figyelembe véve minden olyan útmutatást, melyek a felek találkozója által kerülhetnek kidolgozásra.

11. cikk

Nyilvános hozzáférés az információhoz

(1)   Mindegyik fél biztosítja a nyilvános hozzáférést a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásában szereplő információkhoz, az érdeklődés kinyilvánításának szükségessége nélkül, és e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, elsősorban annak biztosítása révén, hogy a nyilvántartása gondoskodik a nyilvános telekommunikációs hálózatokon keresztül történő közvetlen elektronikus hozzáférésről.

(2)   Amennyiben a nyilvántartásában szereplő információkhoz nyilvánosan nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, mindegyik fél biztosítja, hogy az illetékes hatósága kérésre kiszolgáltatja az adott információt bármilyen egyéb hatékony módon, a lehető leghamarabb, és legkésőbb a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3)   A (4) bekezdésre is figyelemmel, mindegyik fél biztosítja, hogy a nyilvántartásában szereplő információkhoz való térítésmentes hozzáférést.

(4)   Mindegyik fél engedélyezheti, hogy az illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett specifikus információ reprodukálásáért és postázásáért díjat számoljon fel, de az ilyen díj nem haladja meg az indokolt összeget.

(5)   Amennyiben a nyilvántartásában szereplő információkhoz nyilvánosan nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, mindegyik fél lehetővé teszi a nyilvántartásához való elektronikus hozzáférést nyilvánosan hozzáférhető helyszíneken, például közkönyvtárakban, önkormányzatok hivatalaiban vagy egyéb megfelelő helyeken.

12. cikk

Bizalmasság

1.   Mindegyik fél felhatalmazhatja az illetékes hatóságot, hogy bizalmasan kezelje a nyilvántartásban szereplő információkat, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala kedvezőtlenül befolyásolná:

a)	a nemzetközi kapcsolatokat, az ország védelmét vagy a közbiztonságot;

b)	az igazságszolgáltatás menetét, valamely személy igazságos tárgyaláshoz való jogát, valamely közhatóság azon jogát, hogy bűnvádi vagy fegyelmi vizsgálatot folytasson le;

c)	a kereskedelmi és ipari információk bizalmasságát, amennyiben az ilyen bizalmasságot törvény védi a jogos gazdasági érdekek védelmezése céljából;

d)	a szellemi tulajdonjogokat; vagy

e)	egy természetes személyre vonatkozó személyes adatok és/vagy akták bizalmasságát, ha az adott személy nem járult hozzá az információk nyilvánosságra hozatalához, amennyiben az ilyen bizalmasságot biztosítja a nemzeti jog.

A bizalmasság előbbiekben említett okai korlátozó módon kerülnek értelmezésre, figyelembe véve a nyilvánosságra hozatallal szolgált közérdeket, és hogy az információ a környezetbe történő kibocsátásokra vonatkozik-e.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontja keretében, megfontolás tárgyát képezi a kibocsátásokra vonatkozó minden olyan információnak a nemzeti jog szerinti nyilvánosságra hozatala, amely a környezet védelme szempontjából releváns.

(3)   Valahányszor bizalmasan kezelnek információkat az (1) bekezdésnek megfelelően, a nyilvántartás jelzi, hogy milyen típusú információt tartottak vissza, például általános kémiai információ szolgáltatásával, ha lehetséges, és hogy milyen okból tartották vissza.

13. cikk

A nyilvánosság részvétele a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakításában

(1)   Mindegyik fél megfelelő lehetőségeket biztosít a nyilvánosság részvételére a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartása kialakításában a nemzeti jog keretén belül.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, mindegyik fél lehetőséget biztosít a nemzeti szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartása kialakítása tekintetében javasolt intézkedésekre vonatkozó információkhoz való szabad nyilvános hozzáférésre és a döntéshozatali folyamat szempontjából releváns megjegyzések, információk, elemzések vagy vélemények benyújtására, valamint a megfelelő hatóság kellő figyelmet fordít az ilyen nyilvános hozzászólásokra.

(3)   Mindegyik fél biztosítja, hogy amikor döntés születik a nyilvántartása létrehozásáról vagy annak jelentős megváltoztatásáról, a döntésre és az azt megalapozó megfontolásokra vonatkozó információk nyilvánosan rendelkezésre álljanak a kellő időben.

14. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása

(1)   Mindegyik fél – a nemzeti jogrendje keretén belül – biztosítja, hogy az olyan személynek, aki úgy véli, hogy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti információkérelmét figyelmen kívül hagyták, jogtalanul elutasították, nem válaszolták meg – részben vagy teljes egészében – kielégítően, vagy egyéb tekintetben nem kezelték a szóban forgó bekezdésnek megfelelően, lehetősége legyen felülvizsgálati eljárásra bíróság, vagy valamely más, törvény által létrehozott független és pártatlan testület előtt.

(2)   Az (1) bekezdés követelményei nem sértik a felek azon jogait és kötelezettségeit, melyek az egymás közötti szerződéseik értelmében állnak fenn és érintik e cikk tárgykörét.

15. cikk

Kapacitásépítés

(1)   Mindegyik fél előmozdítja, hogy a nyilvánosság tájékozott legyen a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásával kapcsolatban, valamint biztosítja, hogy segítséget és útmutatást kapjon a nyilvántartáshoz való hozzáférés és az abban szereplő információk felhasználása vonatkozásában.

(2)   Mindegyik fél megfelelő kapacitásépítést és útmutatást biztosít az illetékes hatóságok és szervek számára annak érdekében, hogy támogassa azokat az e jegyzőkönyv szerinti feladataik elvégzésében.

16. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)   A felek együttműködnek egymással és segítik egymást, ahogy megfelelő:

a)	az e jegyzőkönyv célkitűzéseit támogató nemzetközi tevékenységekben;

b)	az érintett felek közötti kölcsönös megállapodás alapján, a nemzeti rendszerek e jegyzőkönyv szerinti kivitelezésében;

c)	az e jegyzőkönyv szerinti, a határvidékeken történő kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információk megosztásában; és

d)	az e jegyzőkönyv szerinti, a felek közötti szállításokra vonatkozó információk megosztásában.

(2)   A felek elősegítik az egymás közötti és a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel való együttműködést – ahogy megfelelő –, hogy előmozdítsák:

a)	a nyilvánosság tájékozottságát nemzetközi szinten;

b)	a technológia-átadást; és

c)	a szaktanácsadás-nyújtást azon felek esetében, amelyek fejlődő országok, vagy amelyek gazdasága átalakuláson megy keresztül, az e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben.

17. cikk

A felek találkozója

(1)   A felek találkozója létrehozásra kerül. Első ülését e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított két éven belül összehívják. Ezt követően a felek találkozójának rendes üléseit az egyezmény részes felei rendes találkozói után vagy azokkal párhuzamosan tartják, hacsak másként nem határoznak e jegyzőkönyv részes felei. A felek találkozója rendkívüli ülést tart, ha erről döntés születik egy rendes ülés során, vagy valamely fél írásbeli kérésére, feltéve, hogy annak az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára által valamennyi féllel történő közlésétől számított hat hónapon belül, a szóban forgó kérést e felek legalább egyharmada támogatja.

(2)   A felek találkozója folyamatosan felülvizsgálja e jegyzőkönyv végrehajtását és fejlesztését a felek rendszeres jelentései alapján, és ezt a célt szem előtt tartva:

a)	felülvizsgálja a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások kialakítását, és előmozdítja progresszív erősödésüket és konvergenciájukat;

b)	útmutatásokat határoz meg annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felek jelentést tegyenek neki, törekedve az e tekintetben kifejtett erőfeszítések átfedésének elkerülésére;

c)	létrehoz egy munkaprogramot;

d)	mérlegeli és – amennyiben helyénvaló – elfogadja a nemzetközi együttműködés erősítését célzó intézkedéseket a 16. cikknek megfelelően;

e)	olyan kisegítő testületeket hoz létre, amelyeket szükségesnek vél;

f)	mérlegeli és elfogadja az e jegyzőkönyvre és annak mellékleteire vonatkozó olyan módosítási javaslatokat, amelyeket szükségesnek vél e jegyzőkönyv céljaira, a 20. cikk rendelkezéseivel összhangban;

g)	első ülésén megvitatja, és konszenzussal elfogadja az üléseire, illetve a kisegítő testületei üléseire vonatkozó eljárási szabályzatot, figyelembe véve az egyezmény részes felei találkozója által elfogadott eljárási szabályzatot;

h)	megfontolja pénzügyi intézkedések konszenzussal történő kialakítását, és szaktanácsadási mechanizmusok létrehozását e jegyzőkönyv végrehajtásának lehetővé tétele érdekében;

i)	igénybe veszi – amennyiben helyénvaló – más releváns nemzetközi testületek szolgáltatásait e jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében; és

j)	megfontol és megtesz minden olyan további lépést, amelyre szükség lehet e jegyzőkönyv célkitűzéseinek előmozdítása tekintetében, mint például a végrehajtását elősegítő útmutatások és ajánlások elfogadását.

(3)   A felek találkozója lehetővé teszi a szállításoknak a szennyezőanyag-specifikus és a hulladék-specifikus megközelítések használatával történő jelentése során szerzett tapasztalatokra vonatkozó információk kicserélését, és áttekinti ezeket a tapasztalatokat annak érdekében, hogy megvizsgálja a két megközelítés közötti konvergencia lehetőségét, figyelembe véve az információk közérdekűségét az 1. cikknek megfelelően és a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások átfogó hatékonyságát.

(4)   Az Egyesült Nemzetek, annak szakosodott ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, valamint bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a 24. cikk szerint jogosult e jegyzőkönyv aláírására, de amely nem részes fele annak, és bármely kormányközi szervezet, amely azokon a területeken illetékes, melyekre a jegyzőkönyv vonatkozik, jogosult arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a felek találkozójának ülésein. Beengedésükre és részvételükre a felek találkozója által elfogadott eljárási szabályzat vonatkozik.

(5)   Bármely nem kormányzati szervezet – amely azokon a területeken illetékes, melyekre e jegyzőkönyv vonatkozik –, amely közölte az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárával, hogy képviseltetni kívánja magát a felek találkozója valamely ülésén, jogosult arra, hogy megfigyelőként részt vegyen, hacsak az ülésen résztvevő felek egyharmada kifogást nem emel ez ellen. Beengedésükre és részvételükre a felek találkozója által elfogadott eljárási szabályzat vonatkozik.

18. cikk

Szavazati jog

(1)   A (2) bekezdésben előírtak kivételével, e jegyzőkönyv mindegyik részes fele egy szavazattal rendelkezik.

(2)   A regionális gazdasági integrációs szervezetek, az illetékességi körükbe tartozó ügyekben, a szavazati jogukat a jegyzőkönyv részes felei közé tartozó tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. Az ilyen szervezetek nem gyakorolják a szavazati jogukat, amennyiben a tagállamaik gyakorolják a sajátjukat, és fordítva.

19. cikk

Mellékletek

E jegyzőkönyv mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik, és – hacsak kifejezetten másként nem írják elő – az erre a jegyzőkönyvre történő hivatkozás egyúttal hivatkozás annak mellékleteire is.

20. cikk

Módosítások

(1)   Bármely fél javasolhatja e jegyzőkönyv módosítását.

(2)   Az e jegyzőkönyvre vonatkozó módosítási javaslatok a felek találkozójának ülésén kerülnek megvitatásra.

(3)   Az e jegyzőkönyvre vonatkozó bármely módosítási javaslatot a titkársághoz kell írásos formában benyújtani, amely közli azt – legalább hat hónappal azon ülést megelőzően, melyen elfogadásra javasolják – minden féllel, az egyéb államokkal és regionális gazdasági integrációs szervezetekkel, amelyek a jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezően elfogadták, és amelyek esetében a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, és az aláírókkal.

(4)   A felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzusos megállapodás szülessen az e jegyzőkönyvre vonatkozó bármely módosítási javaslatról. Ha a konszenzusra irányuló valamennyi erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, és nem született megállapodás, a módosítást – végső megoldásként – az ülésen jelenlévő és szavazó felek szavazatainak háromnegyedes többségével fogadják el.

(5)   E cikk alkalmazásában, „a jelenlévő és szavazó felek” a jelenlévő és igenlő vagy nemleges szavazatot leadó feleket jelenti.

(6)   E jegyzőkönyv bármely, a (4) bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítását a titkárság közli a letéteményessel, aki eljuttatja azt valamennyi félhez, az egyéb államokhoz és regionális gazdasági integrációs szervezetekhez, amelyek a jegyzőkönyvet magukra nézve kötelezően elfogadták, és amelyek esetében a jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, és az aláírókhoz.

(7)   Egy módosítás, amely nem valamely mellékletre vonatkozik, az azt ratifikáló, elfogadó vagy jóváhagyó felek esetében a kilencvenedik napon lép hatályba attól az időponttól számítva, amikor a letéteményes megkapja a ratifikálásra, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó okmányokat azok legalább háromnegyedétől, akik a módosítás elfogadásának idején felek voltak. Ezt követően a módosítás bármely más fél esetében a kilencvenedik napon lép hatályba attól számítva, hogy az adott fél letétbe helyezi a módosítás ratifikálására, elfogadására vagy jóváhagyására vonatkozó okmányát.

(8)   A valamely mellékletre vonatkozó módosítás esetében, az a fél, amely nem fogadja el az adott módosítást, írásban értesíti erről a letéteményest a módosítás letéteményes általi megküldése időpontjától számított tizenkét hónapon belül. A letéteményes késedelem nélkül tájékoztat minden felet, amennyiben ilyen értesítést kap. Egy fél bármikor visszavonhatja az el nem fogadásra vonatkozó korábbi értesítést, aminek következtében a valamely mellékletre vonatkozó módosítás hatályba lép az adott fél esetében.

(9)   A letéteményes által a (6) bekezdés rendelkezései szerint történő megküldése időpontjától számított tizenkét hónap leteltével, a valamely mellékletre vonatkozó módosítás hatályba lép azon felek esetében, amelyek nem nyújtottak be értesítést a letéteményeshez a (8) bekezdéssel összhangban, feltéve, hogy ez idő alatt legfeljebb azok egyharmada nyújtott be ilyen értesítést, akik a módosítás elfogadásának idején felek voltak.

(10)   Amennyiben a valamely mellékletre vonatkozó módosítás közvetlenül összefügg e jegyzőkönyv módosításával, az nem lép hatályba a jegyzőkönyv módosításának hatályba lépéséig.

21. cikk

Titkárság

Az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára az alábbi titkári feladatokat végzi e jegyzőkönyv esetében:

a)	a felek találkozója üléseinek előkészítése és kiszolgálása;

b)	e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően kapott jelentések és egyéb információk továbbítása a felekhez;

c)	jelentéstétel a titkárság tevékenységeiről a felek találkozója részére; és

d)	a rendelkezésre álló erőforrások alapján a felek találkozója által meghatározható egyéb feladatok.

22. cikk

A megfelelés ellenőrzése

Első ülésén a felek találkozója konszenzussal nem bírósági, nem szemben álló felekre alapozott és konzultatív jellegű együttműködési eljárásokat és intézményi intézkedéseket hoz létre e jegyzőkönyv rendelkezéseinek való megfelelés felmérésére és előmozdítására, valamint a meg nem felelés kezelésére. Ezen eljárások és intézkedések létrehozása során a felek találkozója többek között mérlegeli, hogy figyelembe vegyék-e a nyilvánosság tagjaitól kapott információkat az e jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyekben.

23. cikk

A viták rendezése

(1)   Ha vita alakul ki két vagy több fél között e jegyzőkönyv értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, akkor azok tárgyalás vagy a viták rendezésének egyéb – a vitában érintett felek számára elfogadható – békés útján keresik a megoldást.

(2)   E jegyzőkönyv aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor, vagy azt követően bármikor, egy állam írásban kijelentheti a letéteményesnek, hogy egy az (1) bekezdésnek megfelelően nem megoldott vita esetében kötelezőként elfogadja a viták rendezésének alábbi módjai közül az egyiket vagy mindkettőt bármely féllel szemben, amely ugyanezt a kötelezettséget vállalja:

a)	a vita nemzetközi bíróság elé vitele;

b)	választottbíráskodás a IV. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

Valamely regionális gazdasági integrációs szervezet hasonló hatályú nyilatkozatot tehet a választottbíráskodás vonatkozásában a b) albekezdésben említett eljárásoknak megfelelően.

(3)   Ha a vitában érintett felek elfogadták a viták rendezésének a (2) bekezdésben említett mindkét módját, lehetséges, hogy a vitát csak a nemzetközi bíróság elé vigyék, hacsak a vitában érintett felek másként nem állapodnak meg.

24. cikk

Aláírás

E jegyzőkönyv aláírásra készen áll Kijevben (Ukrajnában) 2003. május 21–2003. május 23. között az ötödik „Környezet Európáért” Miniszteri Konferencia alkalmából, és azt követően az Egyesült Nemzetek székhelyén, New Yorkban 2003. december 31-ig, valamennyi állam számára, amely az Egyesült Nemzetek tagja, valamint azon regionális gazdasági integrációs szervezetek számára, amelyeket olyan szuverén államok alkotnak, melyek az Egyesült Nemzetek tagjai, és amelyekre a tagállamaik átruházták a hatáskört az e jegyzőkönyv által szabályozott ügyekben, beleértve ezen ügyek vonatkozásában a szerződésre lépés hatáskörét.

25. cikk

Letéteményes

Az Egyesült Nemzetek főtitkára jár el e jegyzőkönyv letéteményeseként.

26. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1)   E jegyzőkönyv a 24. cikkben említett aláíró államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek általi ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás alá esik.

(2)   E jegyzőkönyv csatlakozásra készen áll 2004. január 1-jétől a 24. cikkben említett államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek előtt.

(3)   Bármely a 24. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyik úgy válik részes féllé, hogy a tagállamainak egyike sem részes fél, magára vállalja az e jegyzőkönyv szerinti összes kötelezettséget. Ha az ilyen szervezet egy vagy több tagállama részes fél, a szervezet és annak tagállamai meghatározzák a saját feladataikat az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak arra, hogy jogaikat egyidejűleg gyakorolják e jegyzőkönyv keretében.

(4)   A ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányaikban, a 24. cikkben említett regionális gazdasági integrációs szervezetek nyilatkoznak a hatáskörük mértékéről az e jegyzőkönyv által szabályozott ügyek vonatkozásában. Ezek a szervezetek ugyancsak tájékoztatják a letéteményest a hatáskörük mértékének bármely lényeges módosulásáról.

27. cikk

Hatálybalépés

(1)   E jegyzőkönyv a tizenhatodik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép hatályba.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett valamely okmány nem kerül beszámításra az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezetteken felül.

(3)   Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a tizenhatodik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el vagy hagyja jóvá e jegyzőkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv az attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az ilyen állam vagy szervezet letétbe helyezi a ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányát.

28. cikk

Fenntartások

E jegyzőkönyvhöz nem lehet fenntartásokat fűzni.

29. cikk

Felmondás

Három évvel azután az időpont után, hogy e jegyzőkönyv valamely fél vonatkozásában hatályba lépett, az adott fél bármikor felmondhatja a jegyzőkönyvet a letéteményeshez eljuttatott írásbeli értesítés útján. Bármely ilyen felmondás a letéteményes általi átvételének időpontjától számított kilencvenedik napon válik hatályossá.

30. cikk

Hiteles szövegek

E jegyzőkönyv eredeti példánya, melynek az angol, francia és orosz szövege egyformán hiteles, letétbe kerül az Egyesült Nemzetek főtitkáránál.

I. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGEK

Sorszám	Tevékenység	Kapacitásküszöb (1. oszlop)	Alkalmazotti létszámküszöb (2. oszlop)
1.	Energiaágazat
a)	Ásványi olaj és gázfinomítók	*	10 alkalmazott
b)	Gázosító és cseppfolyósító berendezések	*
c)	Hőerőművek és egyéb égető berendezések	50 megawatt (MW) hőfelhasználás
d)	Kokszolókemencék	*
e)	Széntüzelésű hengerüzemek	1 tonna/óra kapacitás
f)	Szénipari termékek és szilárd füstmentes tüzelőanyag előállítására szolgáló berendezések	*
2.	Fémelőállítás és megmunkálás
a)	Fémércek (beleértve a szulfidércet) kalcinálására vagy zsugorítására szolgáló berendezések	*	10 alkalmazott
b)	Nyersvas vagy acél (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) előállítására – beleértve a folyamatos öntést – szolgáló berendezések	2,5 tonna/óra kapacitás
c)	Vastartalmú fémek megmunkálására szolgáló berendezések:
	i. meleghengerművek	20 tonna/óra nyersacél kapacitás
	ii. gőzkalapáccsal felszerelt kovácsműhelyek	Gőzkalapácsonként 50 kJ energia, amennyiben a felhasznált hőtermelő erő meghaladja a 20 MW-ot
	iii. olvasztott, védő fémbevonat felvitele	Óránként 2 tonna nyersacél megmunkálás
d)	Vasöntödék	20 tonna/óra termelési kapacitás
e)	Berendezések:
	i. nem vastartalmú nyersfémek érc, koncentrátum vagy másodlagos nyersanyagok felhasználásával, kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal történő előállítására	*
	ii. nem vastartalmú fémek – beleértve a kinyert termékeket (finomítás, öntödei öntés, stb.) – olvasztására, beleértve az ötvözést	Napi 4 tonna olvasztási kapacitás ólom és kadmium esetében, és napi 20 tonna minden más fém esetében	10 alkalmazott
f)	Fémek vagy műanyagok felületkezelésére szolgáló, elektrolitikus vagy vegyi folyamatot alkalmazó berendezések	Ahol a kezelőkádak térfogata 30 m3
3.	Ásványipar
a)	Föld alatti bányászat és a kapcsolódó tevékenységek	*	10 alkalmazott
b)	Külszíni bányászat	Ahol a külszíni fejtés területe 25 hektár
c)	Berendezések az alábbiak előállítására:
	i. cement-klinker forgókemencében	500 tonna/nap termelési kapacitás
	ii. mész forgókemencében	50 tonna/nap-nál nagyobb termelési kapacitás
	iii. cement-klinker vagy mész egyéb kemencében	50 tonna/nap termelési kapacitás
d)	Berendezések azbeszt előállítására és azbeszt alapú termékek gyártására	*
e)	Berendezések üveggyártáshoz, beleértve az üvegszál-előállítást	20 tonna/nap olvasztási kapacitás
f)	Berendezések ásványi anyagok olvasztására, beleértve az ásványi szálak előállítását	20 tonna/nap olvasztási kapacitás
g)	Berendezések kerámia termékek – különösen tetőcserepek, téglák, samott-téglák, csempék, kőedények vagy porcelán – égetéssel történő előállítására	75 tonna/nap termelési kapacitás, vagy 4 m3 kemence kapacitás és 300 kg/m3 berakási sűrűség kemencénként
4.	Vegyipar
a)	Vegyipari berendezések az alábbi alapvető szerves vegyi anyagok ipari méretben történő előállításához: i. egyszerű szénhidrogének (lineárisak vagy ciklikusak, telítettek vagy telítetlenek, alifásak vagy aromásak) ii. oxigéntartalmú szénhidrogének, úgymint az alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxigyanták iii. kéntartalmú szénhidrogének iv. nitrogéntartalmú szénhidrogének, úgymint az aminok, amidok, salétrom-vegyületek, nitrogénvegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok v. foszfortartalmú szénhidrogének vi. halogénezett szénhidrogének vii. fémorganikus vegyületek viii. műanyag alapanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak) ix. szintetikus gumik x. festékek és pigmentek xi. felületaktív anyagok és habzásgátlók	*	10 alkalmazott
b)	Vegyipari berendezések az alábbi alapvető szervetlen vegyi anyagok ipari méretben történő előállításához: i. gázok, úgymint ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szénoxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid ii. savak, úgymint krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, füstölgő kénsav, kéntartalmú savak iii. bázisok, úgymint ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid iv. sók, úgymint ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát v. nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, úgymint kalcium-karbid, szilikon, szilikon-karbid	*
c)	Vegyipari berendezések foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) ipari méretben történő előállításához	*
d)	Vegyipari berendezések alapvető növény-egészségügyi termékek és biocidek ipari méretben történő előállításához	*
e)	Vegyi vagy biológiai eljárást alkalmazó berendezések alapvető gyógyszeripari termékek ipari méretben történő előállításához	*
f)	Berendezések robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ipari méretben történő előállításához	*	10 alkalmazott
5.	Hulladék- és szennyvízgazdálkodás
a)	Berendezések veszélyes hulladék elégetésére, pirolízisére, hasznosítására, vegyi kezelésére vagy lerakására	Napi 10 tonna befogadása	10 alkalmazott
b)	Berendezések kommunális hulladék elégetésére	3 tonna/óra kapacitás
c)	Berendezések nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására	50 tonna/nap kapacitás
d)	Hulladéklerakók (inert hulladékok lerakói kivételével)	Napi 10 tonna befogadása vagy 25 000 tonna összkapacitás
e)	Berendezések állati tetemek és állati hulladék ártalmatlanítására vagy újrahasznosítására	10 tonna/nap kezelési kapacitás
f)	Kommunális szennyvíztisztító telepek	100 000 lakosegyenérték kapacitás
g)	Függetlenül üzemeltetett ipari szennyvízkezelő telepek, melyek e melléklet egy vagy több tevékenységét szolgálják	10 000 m3/nap kapacitás
6.	Papír és faanyag előállítás és feldolgozás
a)	Ipari üzemek cellulózpép faanyagból vagy hasonló rostos anyagokból történő előállítására	*	10 alkalmazott
b)	Ipari üzemek papír és karton, valamint egyéb elsődleges faipari termékek (mint például keménypapír, farostlemez és rétegelt lemez) előállítására	20 tonna/nap termelési kapacitás
c)	Ipari üzemek faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítására	50 m3/nap termelési kapacitással
7.	Intenzív állattartás és haltenyésztés
a)	Berendezések az intenzív baromfi- vagy sertéstartáshoz	i. 40 000 férőhely baromfinak ii. 2 000 férőhely hízósertéseknek (30 kg feletti testtömeg) iii. 750 férőhely kocáknak	10 alkalmazott
b)	Intenzív haltenyésztés	1 000 tonna hal és kagyló évente	10 alkalmazott
8.	Állati és növényi termékek az élelmiszer- és italágazatból
a)	Vágóhidak	50 tonna/nap hasított test előállítási kapacitás	10 alkalmazott
b)	Élelmiszereknek és italoknak az alábbiakból történő előállítására szolgáló kezelés és feldolgozás:
	i. állati nyersanyagok (tej kivételével)	75 tonna/nap kész-termék előállítási kapacitás
	ii. növényi nyersanyagok	300 tonna/nap kész-termék előállítási kapacitás (átlagérték negyedéves alapon)
c)	Tej kezelése és feldolgozása	200 tonna tej/nap befogadási kapacitás (átlagérték éves alapon)
9.	Egyéb tevékenységek
a)	Üzemek szálak és textilanyagok előkezelésére (mint például a mosás, fehérítés, selymesítés művelete) vagy festésére	10 tonna/nap kezelési kapacitás	10 alkalmazott
b)	Üzemek irhák és bőrök cserzésére	12 tonna késztermék/nap kezelési kapacitás
c)	Berendezések anyagok, tárgyak vagy termékek szerves oldószerek felhasználásával történő felületkezelésére, különösen csávázására, nyomtatására, bevonására, zsírtalanítására, vízhatlanná tételére, méretezésére, festésére, tisztítására vagy impregnálására	150 kg/óra vagy 200 tonna/év fogyasztási kapacitás
d)	Berendezések karbon (keményre égetett szén) vagy elektrografit égetéssel vagy grafitizálással történő előállítására	*
e)	Berendezések hajók építésére, festésére vagy a festék hajókról történő eltávolítására	100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás

Magyarázó jegyzetek:

Az 1. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett kapacitásküszöböket tartalmazza.

A csillag (*) azt jelzi, hogy kapacitásküszöböt nem alkalmaznak (valamennyi berendezés jelentésköteles).

A 2. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett alkalmazotti létszámküszöböt tartalmazza.

A „10 alkalmazott” 10 főállású alkalmazottnak felel meg.

II. MELLÉKLET

SZENNYEZŐ ANYAGOK

Sor-szám	CAS-szám	Szennyező anyag	Kibocsátási küszöb (1. oszlop)			Szennyező anyagok telephelyről történő elszállításának küszöbértéke (2. oszlop)	Gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöb (3. oszlop)
			Levegőbe (1.a. oszlop)	Vízbe (1.b. oszlop)	Talajba (1.c. oszlop)
			kg/év	kg/év	kg/év	kg/év	kg/év
1	74-82-8	Metán (CH4)	100 000	-	-	-	*
2	630-08-0	Szén-monoxid (CO)	500 000	-	-	-	*
3	124-38-9	Szén-dioxid (CO2)	100 millió	-	-	-	*
4		Hidrofluorkarbonok (HFCs)	100	-	-	-	*
5	10024-97-2	Dinitrogén-oxid (N2O)	10 000	-	-	-	*
6	7664-41-7	Ammónia (NH3)	10 000	-	-	-	10 000
7		Nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC)	100 000	-	-	-	*
8		Nitrogén-oxidok (NOx/NO2)	100 000	-	-	-	*
9		Perfluorkarbonok (PFCs)	100	-	-	-	*
10	2551-62-4	Kén-hexafluorid (SF6)	50	-	-	-	*
11		Kénoxidok (SOx/SO2)	150 000	-	-	-	*
12		Összes nitrogén	-	50 000	50 000	10 000	10 000
13		Összes foszfor	-	5 000	5 000	10 000	10 000
14		Hidroklórfluorkarbonok (HCFCs)	1	-	-	100	10 000
15		Klórfluorkarbonok (CFCs)	1	-	-	100	10 000
16		Halonok	1	-	-	100	10 000
17	7440-38-2	Arzén és vegyületei (mint As)	20	5	5	50	50
18	7440-43-9	Kadmium és vegyületei (mint Cd)	10	5	5	5	5
19	7440-47-3	Króm és vegyületei (mint Cr)	100	50	50	200	10 000
20	7440-50-8	Réz és vegyületei (mint Cu)	100	50	50	500	10 000
21	7439-97-6	Higany és vegyületei (mint Hg)	10	1	1	5	5
22	7440-02-0	Nikkel és vegyületei (mint Ni)	50	20	20	500	10 000
23	7439-92-1	Ólom és vegyületei (mint Pb)	200	20	20	50	50
24	7440-66-6	Cink és vegyületei (mint Zn)	200	100	100	1 000	10 000
25	15972-60-8	Alaklór	-	1	1	5	10 000
26	309-00-2	Aldrin	1	1	1	1	1
27	1912-24-9	Atrazin	-	1	1	5	10 000
28	57-74-9	Klórdán	1	1	1	1	1
29	143-50-0	Klórdekon	1	1	1	1	1
30	470-90-6	Klórfenvinfosz	-	1	1	5	10 000
31	85535-84-8	Klór-alkánok, C10-C13	-	1	1	10	10 000
32	2921-88-2	Klórpirifosz	-	1	1	5	10 000
33	50-29-3	DDT	1	1	1	1	1
34	107-06-2	1,2-diklóretán (EDC)	1 000	10	10	100	10 000
35	75-09-2	Diklórmetán (DCM)	1 000	10	10	100	10 000
36	60-57-1	Dieldrin	1	1	1	1	1
37	330-54-1	Diuron	-	1	1	5	10 000
38	115-29-7	Endoszulfán	-	1	1	5	10 000
39	72-20-8	Endrin	1	1	1	1	1
40		Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX)	-	1 000	1 000	1 000	10 000
41	76-44-8	Heptaklór	1	1	1	1	1
42	118-74-1	Hexaklórbenzol (HCB)	10	1	1	1	5
43	87-68-3	Hexaklórbutadién (HCBD)	-	1	1	5	10 000
44	608-73-1	1,2,3,4,5,6-hexaklórciklohexán (HCH)	10	1	1	1	10
45	58-89-9	Lindán	1	1	1	1	1
46	2385-85-5	Mirex	1	1	1	1	1
47		PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint Teq)	0,001	0,001	0,001	0,001	0,001
48	608-93-5	Pentaklórbenzol	1	1	1	5	50
49	87-86-5	Pentaklórfenol (PCP)	10	1	1	5	10 000
50	1336-36-3	Poliklórozott bifenilek (PCBs)	0,1	0,1	0,1	1	50
51	122-34-9	Simazin	-	1	1	5	10 000
52	127-18-4	Tetraklóretilén (PER)	2 000	-	-	1 000	10 000
53	56-23-5	Tetraklórmetán (TCM)	100	-	-	1 000	10 000
54	12002-48-1	Triklórbenzolok (TCBs)	10	-	-	1 000	10 000
55	71-55-6	1,1,1-triklóretán	100	-	-	1 000	10 000
56	79-34-5	1,1,2,2-tetraklóretán	50	-	-	1 000	10 000
57	79-01-6	Triklóretilén	2 000	-	-	1 000	10 000
58	67-66-3	Triklórmetán	500	-	-	1 000	10 000
59	8001-35-2	Toxafén	1	1	1	1	1
60	75-01-4	Vinilklorid	1 000	10	10	100	10 000
61	120-12-7	Antracén	50	1	1	50	50
62	71-43-2	Benzol	1 000	200 (mint BTEX) (1)	200 (mint BTEX) (1)	2 000 (mint BTEX) (1)	10 000
63		Brómozott difeniléterek (PBDE)	-	1	1	5	10 000
64		Nonilfenol-etoxilátok (NP/NPEs) és a rokon anyagok	-	1	1	5	10 000
65	100-41-4	Etil-benzol	-	200 (mint BTEX) (1)	200 (mint BTEX) (1)	2 000 (mint BTEX) (1)	10 000
66	75-21-8	Etilén-oxid	1 000	10	10	100	10 000
67	34123-59-6	Izoproturon	-	1	1	5	10 000
68	91-20-3	Naftalin	100	10	10	100	10 000
69		Szerves ón-vegyületek (mint összes Sn)	-	50	50	50	10 000
70	117-81-7	Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP)	10	1	1	100	10 000
71	108-95-2	Fenolok (mint összes C)	-	20	20	200	10 000
72		Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) (2)	50	5	5	50	50
73	108-88-3	Toluol	-	200 (mint BTEX) (1)	200 (mint BTEX) (1)	2 000 (mint BTEX) (1)	10 000
74		Tributiltin és vegyületei	-	1	1	5	10 000
75		Trifeniltin és vegyületei	-	1	1	5	10 000
76		Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy COD/3)	-	50 000	-	-	**
77	1582-09-8	Trifluralin	-	1	1	5	10 000
78	1330-20-7	Xilolok	-	200 (mint BTEX) (1)	200 (mint BTEX) (1)	2 000 (mint BTEX) (1)	10 000
79		Kloridok (mint összes Cl)	-	2 million	2 million	2 million	10 000 (3)
80		Klór és szervetlen vegyületei (mint HCl)	10 000	-	-	-	10 000
81	1332-21-4	Azbeszt	1	1	1	10	10 000
82		Cianidok (mint összes CN)	-	50	50	500	10 000
83		Fluoridok (mint összes F)	-	2 000	2 000	10 000	10 000 (3)
84		Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF)	5 000	-	-	-	10 000
85	74-90-8	Hidrogén-cianid (HCN)	200	-	-	-	10 000
86		Szálló por (PM10)	50 000	-	-	-	*
A szennyező anyag CAS-száma a Chemical Abstracts Service-ben feltüntetett pontos azonosítót jelenti. Az 1. oszlop a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja i. és iv. alpontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben egy adott aloszlopban (levegő, víz vagy talaj) feltüntetett küszöböt túllépik, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a kibocsátások vagy – a szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyagok esetében – a szóban forgó aloszlopban említett környezeti közegbe történő szállítások jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdése a) pontja szerinti jelentéstételi rendszert választották. A 2. oszlop a 7. cikk (1) bekezdés a) pontja ii. alpontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben az ebben az oszlopban feltüntetett küszöböt túllépik egy adott szennyező anyagra nézve, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a szóban forgó szennyező anyag telephelyről történő elszállításának jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdés a) pont ii. alpontja szerinti jelentéstételi rendszert választották. A 3. oszlop a 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett küszöböket tartalmazza. Amennyiben az ebben az oszlopban feltüntetett küszöböt túllépik egy adott szennyező anyagra nézve, a kérdéses üzem vonatkozásában szükséges a szóban forgó szennyező anyag telephelyről történő elszállításának jelentése azon felek esetében, amelyek a 7. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti jelentéstételi rendszert választották. A kötőjel (-) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter nem jár jelentéstételi kötelezettséggel. A csillag (*) azt jelzi, hogy az adott szennyező anyag esetében az 1.a. oszlopban feltüntetett küszöbértéket kell használni, és nem a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöbértéket. A két csillag (**) azt jelzi, hogy az adott szennyező anyag esetében az 1.b. oszlopban feltüntetett kibocsátási küszöbértéket kell használni, és nem a gyártási, feldolgozási vagy felhasználási küszöbértéket.

III. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

ÁRTALMATLANÍTÁSI MŰVELETEK („Á”)

—	Talajban vagy talajon történő elhelyezés (pl. lerakás)

—	Talajkezelés (pl. folyékony vagy iszapos hulladék talajban történő biológiai lebontása)

—	Mélyinjektálás (pl. szivattyúzható hulladék befecskendezése kutakba, természetben előforduló tároló helyek szikes dombjaiba)

—	Felszíni tárolás (pl. folyékony vagy iszapos hulladék elhelyezése gödrökben, tavakban vagy lagúnákban)

—	Speciális tervezésű lerakó (pl. bélelt, különálló cellákban történő elhelyezés, amelyek fedettek és elszigeteltek egymástól és a környezettől)

—	Víztestbe történő kibocsátás a tengerek/óceánok kivételével

—	Tengerekbe/óceánokba történő kibocsátás, beleértve a tengerfenékbe süllyesztést

—	Az e mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amely végtermékként olyan vegyületeket vagy elegyeket eredményez, melyek az ebben a részben meghatározott bármelyik művelettel eltávolíthatók

—	Az e mellékletben máshol nem meghatározott fizikai-kémiai kezelés, amely végtermékként olyan vegyületeket vagy elegyeket eredményez, melyek az ebben a részben meghatározott bármelyik művelettel eltávolíthatók (pl. párologtatás, szárítás, kalcinálás, semlegesítés, kicsapatás)

—	Szárazföldön történő elégetés

—	Tengeren történő elégetés

—	Tartós tárolás (pl. tartályok bányában történő elhelyezése)

—	Összekeverés vagy elegyítés az ebben a részben meghatározott bármely műveletnek való alávetés előtt

—	Átcsomagolás az ebben a részben meghatározott bármely műveletnek való alávetés előtt

—	Tárolás az ebben a részben meghatározott valamely művelet elvégzéséig

B.   RÉSZ

HASZNOSÍTÁSI MŰVELETEK („H”)

—	Üzemanyagként (nem közvetlen elégetéssel) vagy más módon történő felhasználás energiatermelés céljára

—	Oldószerek visszanyerése/regenerálása

—	Oldószerként nem használt szerves anyagok újrahasznosítása/visszanyerése

—	Fémek és fémvegyületek újrahasznosítása/visszanyerése

—	Egyéb szervetlen anyagok újrahasznosítása/visszanyerése

—	Savak és bázisok regenerálása

—	Szennyezés csökkentésére használt összetevők hasznosítása

—	Katalizátorokból származó összetevők hasznosítása

—	Fáradt olaj újrafinomítása vagy a korábban felhasznált olaj egyéb újrahasznosítása

—	Talajkezelés, amely hasznos a mezőgazdaság szempontjából vagy ökológiai javulást eredményez

—	Valamely, e részben meghatározott hasznosítási műveletből származó maradékanyag felhasználása

—	Hulladékok cseréje valamely, e részben meghatározott hasznosítási műveletnek való alávetés céljára

—	Anyagok összegyűjtése valamely, e részben meghatározott művelet céljára

IV. MELLÉKLET

VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

1.

E jegyzőkönyv 23. cikke (2) bekezdése alapján választottbíróság elé utalt vita esetén, a fél vagy felek értesítik a vitában érintett másik felet vagy feleket diplomáciai úton, valamint a titkárságot, a választottbíráskodás tárgyáról, és jelzik – különösen – e jegyzőkönyv azon cikkeit, melyek értelmezése vagy alkalmazása vitatott. A titkárság továbbítja a kapott információkat e jegyzőkönyv valamennyi részes felének.

2.

A választottbíróság három főből áll. Mind az igénylő fél vagy felek, mind a vitában érintett másik fél vagy felek kijelöl(nek) egy választottbírót, és az így kijelölt két választottbíró közös megegyezéssel kiválasztja a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke. Ez utóbbi nem lehet a vitában érintett valamely fél állampolgára, az állandó tartózkodási helye nem lehet ezen felek valamelyikének a területén, nem állhat egyikőjük alkalmazásában sem és korábban semmilyen más minőségében sem foglalkozhatott az üggyel.

3.	Ha a választottbíróság elnöke nem került kiválasztásra a második választottbíró kijelölésétől számított két hónapon belül, az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára – a vitában érintett valamelyik fél kérésére – kiválasztja a választottbíróság elnökét egy további kéthónapos időszakon belül.

4.

Ha a vitában érintett valamelyik fél nem jelöl ki választóbírót az (1) bekezdésben említett értesítés benyújtásától számított két hónapon belül, a másik fél tájékoztathatja erről az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki kiválasztja a választottbíróság elnökét egy további kéthónapos időszakon belül. Kiválasztását követően a választottbíróság elnöke felkéri azon felet, amelyik nem jelölt ki választottbírót, hogy ezt két hónapon belül tegye meg. Amennyiben ezen időszak alatt nem sikerül ezt megtennie, az elnök tájékoztatja erről az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki elvégzi ezt a kijelölést egy további kéthónapos időszakon belül.

5.	A választottbíróság a nemzetközi joggal és e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban hozza meg döntését.

6.	Az e mellékletben meghatározott rendelkezések szerint felállított bármely választottbíróság maga alkotja meg eljárási szabályait.

7.	A választottbíróság döntéseit – mind az eljárásmódra, mind az eljárás tárgyára vonatkozóan – többségi szavazással hozza meg.

8.	A bíróság minden megfelelő intézkedést megtehet a tények megállapítása céljából.

9.

A vitában érintett felek elősegítik a választottbíróság munkáját és – különösen – minden rendelkezésükre álló eszközzel: a) ellátják a vonatkozó dokumentumokkal, felszerelésekkel és információkkal; b) felhatalmazzák – szükség esetén –, hogy tanúkat vagy szakértőket hívjon, és azoktól bizonyítékokhoz jusson.

10.	A felek és a választottbírók védik azon információk bizalmasságát, amelyekhez a választottbíróság eljárásai során bizalmasan jutnak hozzá.

11.	A választottbíróság – az egyik fél kérésére – ideiglenes védelmi intézkedéseket javasolhat.

12.

Ha a vitában érintett felek egyike nem jelenik meg a választottbíróság előtt, vagy elmulasztja álláspontját megvédeni, a másik fél kérheti a bíróságot, hogy folytassa az eljárást, és hozza meg végső döntését. Valamely fél távolmaradása vagy álláspontja megvédésének elmulasztása nem akadályozza az eljárást. Végső döntésének meghozatala előtt a választottbíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a kereset ténylegesen és jogilag megalapozott.

13.	A választottbíróság a vita tárgyából közvetlenül eredő viszontkeresetet meghallgathatja, és arról döntést hozhat.

14.	Hacsak a választottbíróság az eset sajátos körülményeire tekintettel másként nem rendelkezik, a bíróság kiadásait – beleértve a tagjainak díjazását – a vitában érintett felek egyenlő arányban viselik. A bíróság a kiadásairól nyilvántartást vezet, és egy végső kimutatást készít a felek részére.

15.	E jegyzőkönyv bármely részes fele, amelynek a vita tárgyában jogi természetű érdeke áll fenn, és amelyet érinthet az ügyben hozott döntés, a bíróság egyetértésével szót kaphat az eljárásban.

16.	A választottbíróság a létrehozása időpontjától számított öt hónapon belül meghozza döntését, hacsak úgy nem találja, hogy szükséges az időkorlát kiterjesztése, amely nem haladhatja meg az öt hónapot.

17.

A választottbíróság döntéséhez indoklást csatol. A döntés végleges, és kötelező érvényű a vitában érintett valamennyi félre nézve. A döntést a választottbíróság eljuttatja a vitában érintett felekhez és a titkársághoz. A titkárság továbbítja a kapott információt e jegyzőkönyv valamennyi részes felének.

18.	A felek között a döntés értelmezése vagy végrehajtása vonatkozásában esetlegesen kialakuló vita bármely fél által a döntést meghozó választottbíróság elé, vagy – ha ez utóbbi nem áll rendelkezésre – egy másik, erre a célra az elsővel azonos módon létrehozott, választottbíróság elé utalható.

Az Európai Közösség nyilatkozata az ENSZ-EGB szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló Jegyzőkönyvének 26. cikke (4) bekezdésével összhangban

Az Európai Közösség kijelenti, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésével összhangban, illetékes nemzetközi megállapodások megkötésében és az azokból eredő kötelezettségek végrehajtásában, ami hozzájárul a következő célkitűzések eléréséhez:

—	a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

—	az emberi egészség védelme,

—	a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása,

—	a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások megfelelő eszközök a környezetvédelmi teljesítmény javításának bátorítására, a kibocsátott szennyező anyagokkal kapcsolatos információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására, és az illetékes hatóságok számára a trendek nyomon követésére, a szennyezés csökkentésében elért haladás demonstrálására, a megfelelést figyelő monitoring támogatására és a haladás értékelésére, ezért hozzájárulnak a fent említett célkitűzések megvalósításához.

Az Európai Közösség kijelenti továbbá, hogy már elfogadta azokat a jogi eszközöket, amelyek kötelezik tagállamait, és lefedik az e jegyzőkönyv által szabályozott ügyeket.

A Közösség illetékességének gyakorlása – természetéből adódóan – folytonos fejlesztés alatt áll.