24.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/20

(1)

A rugalmas légtérfelhasználás az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) által leírt és az Eurocontrol (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért) által kidolgozott légtérgazdálkodási koncepció, amely szerint a légteret nem csak polgári vagy csak katonai légtérnek kell tekinteni, hanem egységes egészként, ahol minden felhasználó követelményeit a lehető legnagyobb mértékben teljesíteni kell.

(2)

Az Eurocontrol az 549/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján felhatalmazást kapott, hogy segítse a Bizottságot a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó végrehajtási szabályok kidolgozásában. Ez a rendelet figyelembe veszi az Eurocontrol által kiadott felhatalmazással kapcsolatos 2004. december 30-i jelentést.

(3)

Ez a rendelet nem terjed ki az 549/2004/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében hivatkozott katonai műveletekre és kiképzésre.

(4)

A tagállamok az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekről szóló nyilatkozatban (3) elkötelezték magukat az egymással folytatott, a nemzeti katonai követelményeket figyelembe vevő együttműködés mellett annak biztosítása érdekében, hogy a rugalmas légtérfelhasználás koncepcióját az összes tagállam összes légtérhasználója teljes mértékben és egységesen alkalmazza.

(5)

Az Eurocontrol működést felülvizsgáló egysége és az Eurocontrol ügynökség által 2001. októberében kiadott közös jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi európai rugalmas légtérfelhasználással kapcsolatban jelentős előrelépésre van lehetőség. Ezen előrelépés megvalósítása érdekében közös szabályokat kell most elfogadni.

(6)

A rugalmas légtérfelhasználás koncepciója kiterjed a nyílt tenger fölötti légtérre is. Ennek alkalmazása ezért nem sértheti a tagállamoknak az 1944. december 7-i, a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (Chicago-i egyezmény) és mellékletei, valamint az 1982-i ENSZ Tengerjogi Egyezmény által meghatározott jogait és kötelességeit.

(7)

Bizonyos tevékenységek a repülési tulajdonságok vagy veszélyek, és a tevékenységben nem résztvevő légi forgalom hatékony és biztonságos elkülönítése érdekében megkövetelik a légtér egy részének kizárólagos vagy határozott idejű speciális felhasználására történő lefoglalását.

(8)

A rugalmas légtérfelhasználás a teljes Közösségre kiterjedő hatékony és harmonizált alkalmazásához egyértelmű és következetes polgári-katonai koordinációs szabályokra van szükség, amelyeknek figyelembe kell venniük minden légtérhasználó követelményeit és az általuk végrehajtott különböző tevékenységek természetét.

(9)

A hatékony polgári-katonai koordinációs eljárásoknak olyan szabályokon és előírásokon kell alapulniuk, amelyek minden felhasználó számára biztosítják a légtér hatékony felhasználását.

(10)

A rugalmas légtérfelhasználás koncepciójának alkalmazásakor alapvető fontosságú a szomszédos tagállamok közti együttműködés előmozdítása és a határokon átnyúló műveletek figyelembe vétele.

(11)

A polgári-katonai együttműködés Közösségen belüli különbségei korlátozzák az egységes és gyors légtérgazdálkodást. Ezért alapvető fontosságú a rugalmas légtérfelhasználás koncepciójának alkalmazásáért felelős személyek és/vagy szervezetek meghatározása minden tagállamban. Ezt az információt elérhetővé kell tenni a tagállamok számára.

(12)

A polgári-katonai koordinációra és a közös légtér felhasználására vonatkozó következetes eljárások kulcsfontosságúak az 549/2004/EK rendeletben meghatározott funkcionális légtérblokkok létrehozásához.

(13)

A rugalmas légtérfelhasználás a légtérgazdálkodást stratégiai, előtaktikai és taktikai szinten határozza meg, amelyek egymással szorosan és kölcsönösen összefüggő külön irányítási funkciók, és amelyeket ezért a légtér hatékony felhasználásának biztosítása érdekében következetesen kell végezni.

(14)

Az európai szintű együttműködésben kidolgozás alatt levő légiforgalmi irányítási programoknak lehetővé kell tenniük a légtérgazdálkodás, légiforgalmi áramlás-szervezés és légiforgalmi szolgáltatások közti következetesség fokozatos elérését.

(15)

Amennyiben ugyanabban a légtérben különböző, eltérő követelményeknek megfelelő légiközlekedési tevékenységeket folytatnak, azok koordinációja során a repülés biztonságát és a rendelkezésre álló légtér optimális felhasználását kell szem előtt tartani.

(16)

A polgári és katonai irányítás a légtér állapotával és az egyes légiközlekedési helyzetekkel kapcsolatos pontos és időben történő tájékoztatása közvetlenül befolyásolja a műveletek biztonságát és hatékonyságát.

(17)

A légtér állapotával kapcsolatos naprakész információkhoz történő gyors hozzáférés alapvető fontosságú minden, a repülési terv benyújtása vagy módosítása során a rendelkezésre álló légtérstruktúrákat használni kívánó fél számára.

(18)

A légtér felhasználásának rendszeres értékelése fontos módja a polgári és katonai szolgáltatók és felhasználók közti bizalom erősítéséhez, és alapvető fontosságú eszköz a légtértervezés és légtérgazdálkodás javításához.

(19)

Az 551/2004/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésében hivatkozott, a rugalmas légtérfelhasználás elvének alkalmazására vonatkozó jelentéseknek az eredeti célkitűzéseknek megfelelő lényegi információkat kell tartalmazniuk a felhasználók követelményeinek jobb teljesítése érdekében.

(20)

A polgári légiforgalmi szolgáltató szervezetek és katonai légiforgalmi szolgáltató szervezetek és/vagy katonai irányító szervezetek közti koordinációra vonatkozó követelmények teljesítéséhez átmeneti időszakra van szükség.

(21)

A rendeletben meghatározott intézkedések megfelelnek az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésével létrehozott egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményének.

a)

„légtérgazdálkodási cella” (AMC): az egy vagy több tagállam felelőssége alá tartozó légtér napi irányításáért felelős cella;

b)

„légtérlefoglalás”: a légtér egy részének ideiglenes lefoglalása bizonyos felhasználók általi kizárólagos vagy speciális felhasználás céljából;

c)

„légtérkorlátozás”: a légtér egy olyan meghatározott részére, amely lehet: meghatározott méretű légtér, amelyen belül bizonyos időnként a repülőgépek repülésére veszélyt jelentő tevékenységet folytatnak (veszélyes terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy területi vizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a repülőgépek közlekedése meghatározott feltételek szerint korlátozva van (korlátozott terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy területi vizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben repülőgépek közlekedése tilos (tiltott terület);

d)

„légtérszerkezet”: a légtérnek a repülőgépek biztonságos és optimális működésének biztosítására kialakított meghatározott része;

e)

„légiforgalmi szolgáltató egység” (ATS egység): a légiforgalmi szolgáltatások biztosításáért felelős polgári vagy katonai egység;

f)

„polgári-katonai koordináció”: a döntéshozatalra és intézkedések meghatározására jogosult polgári és katonai felek közti koordináció;

g)

„katonai irányító egység”: a katonai légi forgalmat és/vagy egyéb, a jellegéből adódóan légtérlefoglalást vagy -korlátozást igénylő tevékenységet irányító telepített vagy mobil katonai egység;

h)

„határokon átnyúló légtér”: a nemzeti határokon és/vagy a repüléstájékoztató körzetek határain átnyúló légtérszerkezet;

i)

„repülés célja”: a repülés útvonala és a hozzá tartozó, a rendeltetési hely eléréséig vezető pályát leíró folyamatosan frissített repülési adatok;

j)

„repülési útvonal”: a repülőgép három dimenzióban meghatározott útvonala a légtérben;

k)

„valós idő”: a folyamat vagy esemény bekövetkezésének tényleges ideje;

l)

„elkülönítés”: a repülőgépek, szintek vagy sávok közti távolságtartás;

m)

„felhasználók”: a levegőben üzemelő polgári vagy katonai repülőgépek, vagy bármilyen más, a légteret használó felek.

a)

A polgári és katonai hatóságok közti koordináció a légtérgazdálkodás stratégiai, előtaktikai és taktikai szintjén megállapodások és eljárások útján szerveződik a biztonság és a légtér kapacitásának növelése, valamint a repülőgépek üzemeltetési hatékonyságának és rugalmasságának javítása érdekében.

b)

A légtérgazdálkodás, légiforgalmi áramlás-szervezés és légiforgalmi szolgáltatások közti következetességet a légtérgazdálkodás a) pontban meghatározott mindhárom szintjén el kell érni minden felhasználó előnyére a légtér tervezésének, felosztásának és felhasználásának hatékonysága érdekében.

c)

A kizárólagos vagy speciális felhasználás céljából történő légtérlefoglalás csak ideiglenes jellegű, kizárólag a tényleges felhasználáson alapuló korlátozott időtartamra vonatkozik, és azonnal feloldják amint megszűnik a lefoglalás okául szolgáló tevékenység.

d)

A tagállamok együttműködést alakítanak ki egymást között a nemzeti határokon és/vagy a repüléstájékoztató körzetek határain átnyúló rugalmas légtérfelhasználás koncepciójának hatékony és következetes alkalmazása érdekében, különösen a határokon átnyúló tevékenységek tekintetében; ez az együttműködés az összes vonatkozó jogi, működési és technikai kérdésre kiterjed.

e)

A légiforgalmi szolgáltató egységeknek és felhasználóknak a lehető legjobb módon kell felhasználniuk a rendelkezésre álló légteret.

a)

a rugalmas légtérfelhasználási koncepció általános alkalmazásának biztosítása a stratégiai, előtaktikai és taktikai szinteken;

b)

a felhasználói követelmények rendszeres felülvizsgálata;

c)

a légtér lefoglalását vagy korlátozását szükségessé tevő tevékenységek jóváhagyása;

d)

ideiglenes légtérstruktúrák és eljárások meghatározása többféle légtérlefoglalási és útvonal-lehetőség biztosítása érdekében;

e)

követelmények és eljárások meghatározása a repülési útvonalak különböző változatai és rövid távú járatváltozások által igényelt légtér változtatható oldalirányú és függőleges határainak létrehozása és felhasználása érdekében;

f)

a nemzeti légtérstruktúrák és útvonalhálózat értékelése a rugalmas légtérstruktúrák és eljárások tervezése érdekében;

g)

azon konkrét feltételek meghatározása, amelyek alapján a polgári és katonai repülések elkülönítése a légiforgalmi szolgáltató egységek vagy katonai irányító egységek felelőssége.

h)

határokon átnyúló légtér kialakítása a szomszédos tagállamokkal, ahol a légi forgalom és a felhasználók tevékenysége ezt szükségessé teszi;

i)

légtérgazdálkodási politikájuk összehangolása a szomszédos tagállamokkal annak érdekében, hogy a nemzeti határokon és/vagy a repüléstájékoztató körzetek határain átnyúló légtérfelhasználás kérdéseit közösen oldják meg;

j)

légtérstruktúrák létrehozása és elérhetővé tétele a felhasználók számára azon szomszédos tagállamokkal történő szoros együttműködésben és koordinációban, ahol az érintett légtérstruktúrák jelentős hatással vannak a nemzeti határokon és/vagy a repüléstájékoztató körzetek határain átmenő forgalomra, annak érdekében, hogy a Közösség minden felhasználója optimálisan használja a légteret;

k)

a határokon átnyúló polgári és katonai tevékenységek közti elkülönítés közös előírásainak meghatározása a szomszédos tagállamokkal;

l)

konzultációs mechanizmusok kialakítása a (3) bekezdésében hivatkozott személyek vagy szervezetek, és a vonatkozó partnerek és szervezetek között annak érdekében, hogy a felhasználók követelményeit megfelelően teljesítsék;

m)

a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó eljárások és azok végrehajtásának értékelése és felülvizsgálata;

n)

a légtérstruktúrák igénylésére, lefoglalására és tényleges felhasználására vonatkozó adatok archiválására szolgáló mechanizmusok létrehozása a további elemzés és tervezési tevékenységek érdekében.