6.9.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 229/6

A BIZOTTSÁG 1445/2005/EK RENDELETE

(2005. szeptember 5.)

a hulladékra vonatkozó statisztika megfelelő minőségértékelési kritériumainak és a minőségre vonatkozó jelentések tartalmának meghatározásáról, a 2150/2002/EK rendelet alkalmazása céljából

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló, 2002. november 25-i 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke d) pontjára,

mivel:

(1)	A 2150/2002/EK rendelet 6. cikke értelmében a Bizottságnak el kell fogadnia a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(2)	A 2150/2002/EK rendelet 6. cikkének d) pontja értelmében a Bizottságnak meg kell határoznia a megfelelő minőségértékelési kritériumokat, és a rendeletben említett minőségre vonatkozó jelentések tartalmát.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (2) létrehozott statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A minőségértékelési kritériumokat és a 2150/2002/EK rendelet I. és II. mellékletének 7. szakaszában említett, a statisztikák minőségére vonatkozó jelentések tartalmát e rendelet melléklete állapítja meg. A minőségre vonatkozó jelentésüket a tagállamoknak e rendelet mellékletével összhangban kell benyújtaniuk.

(2) Az első bekezdés vonatkozik az első referenciaév (2004) tekintetében szolgáltatott adatokra és minden ezt követő referencia-időszakra.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. szeptember 5-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja

(1) HL L 332., 2002.12.9., 1. o. A legutóbb a 783/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 131., 2005.5.25., 38. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

MELLÉKLET

A HULLADÉKSTATISZTIKÁRA VONATKOZÓ MINŐSÉGJELENTÉS TARTALMA ÉS A MINŐSÉGÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK

BEVEZETŐ A MINŐSÉGJELENTÉS TARTALMÁHOZ

Sokmódszeres környezet

A 2150/2002/EK rendelet értelmében minden adatközlést – amely vonatkozhat egyetlen adathalmazra vagy több adathalmaz kombinációjára – minőségjelentésnek kell kísérnie. A rendelet nem írja elő, milyen módszer követendő a hulladékstatisztika összeállítása során. Különböző tagállamok eltérő módszereket alkalmazhatnak, eltérés lehet egyetlen országból származó különböző adathalmazok között, sőt akár egyetlen adathalmazon belül is. A minőségértékelés lehetőségei függnek az alkalmazott módszerektől. A sokmódszeres környezet pontosítása céljából a minőségjelentés I. része az adatok általános jellemzését nyújtja, megnevezi az alkalmazott módszereket, és azokról rövid áttekintést ad. A II. rész azokat az állandó elemeket veszi sorra, amelyeket az Európai Statisztikai Rendszerben szokásosan alkalmaznak a statisztikák minőségének meghatározására.

Szerkezet

A tagállamok által benyújtandó minőségjelentés szerkezetének követnie kell „A minőségjelentés tartalma” című részben alább részletezett struktúrát. A jelentés tartalmaz olyan bekezdéseket is, amelyek az adott esetben nem alkalmazhatók vagy amelyek vonatkozásában nem áll rendelkezésre adat; a minőségjelentésben ezekre a bekezdésekre külön is utalni kell.

Az adatok felülvizsgálata

Ha az adatok felülvizsgálatára került sor, ezt a minőségjelentéshez mellékelt megjegyzésben kell jelezni. A megjegyzésnek tartalmaznia kell, hogy a felülvizsgálat mely területre vonatkozott, indokolnia kell a felülvizsgálat szükségességét, és meg kell határoznia, milyen hatással járt a felülvizsgálat az eredményekre.

Ideiglenes adatok

Ideiglenes adatok szolgáltatása nem felel meg a hulladékstatisztikáról szóló rendelet előírásainak. Amennyiben valamely adathalmaz ideiglenes adatokat tartalmaz, ennek okát az I. részben indokolni kell, jelezve, hogy mikor fog sor kerülni ezeknek az adatoknak a felülvizsgálatára.

Fő aggregátumok

A minőségjelentésben esetenként szükséges a feltevések vagy hibák hatásának értékelése. Ezt az értékelést elegendő a legfontosabb aggregátumokra való hatásra korlátozni. A hulladékok keletkezésével kapcsolatos fő aggregátumok a következők:

—	háztartások által termelt veszélyes hulladék,

—	háztartások által termelt nem veszélyes hulladék,

—	vállalkozások által termelt veszélyes hulladék (a NACE-kategóriák összessége),

—	vállalkozások által termelt nem veszélyes hulladék (a NACE-kategóriák összessége).

A hulladékok kezelésével kapcsolatos fő aggregátumok a következők:

—	üzemanyagként használt veszélyes hulladék,

—	üzemanyagként használt nem veszélyes hulladék,

—	elégetett veszélyes hulladék,

—	elégetett nem veszélyes hulladék,

—	hasznosított veszélyes hulladék,

—	hasznosított nem veszélyes hulladék,

—	ártalmatlanított veszélyes hulladék,

—	ártalmatlanított nem veszélyes hulladék.

Adatállomány elnevezése

A minőségjelentést elektronikus formájú dokumentumfájlban kell továbbítani, amelynek neve öt elemből áll:

Minőségjelentés	2	Érték: QR
Terület	5	Érték: WASTE
Országkód	2	Kétbetűs országkód
Év	4	Referenciaév (az első referenciaév 2004)
Felülvizsgálat	1	Felülvizsgálat száma; az első adatközlés esetén nulla (0)

A fájlnév egyes részeit alsó kötőjel választja el egymástól. Például, a Belgium által küldött, 2004. évre vonatkozó, az első felülvizsgálatot követő minőségjelentés neve: QR_WASTE_BE_2004_1.

A MINŐSÉGJELENTÉS TARTALMA

I. rész: Az adatok jellemzése

Azonosító adatok

—

Ország,

—	Referenciaév,

—	Adathalmaz(ok),

—	Adatközlés ideje.

A hulladékstatisztika minőségéért felelős kapcsolattartó személy(ek)

—

Név,

—	Telefonszám,

—

Postacím,

—	Intézmény, részleg.

Hivatkozni kell az adathalmazra vonatkozó eltérésekre.

Az adatgyűjtésben érintett felek/felhasznált források leírása. A felek/források viszonya a hulladékstatisztikáról szóló rendelet területeihez. Mi az adatforrás jogalapja? Hogyan történik a folytonosság értékelése?

Az adathalmaz különböző részei esetében használt módszerek általános leírása. Erre a leírásra történik hivatkozás a jelentés II. részében. A különböző módszerek a következők:

—

felmérés,

—	adminisztrációs források,

—

modellek,

—	egyéb (kérjük meghatározni).

Jelenteni kell az előző referenciaévhez képest eszközölt változtatásokat, ezeknek az adatok minőségére gyakorolt hatásáról szóló értékelésével együtt. Különös figyelmet kell fordítani az adatok időbeli összehasonlíthatóságára. Az összehasonlíthatósággal kapcsolatos részletekről a II. rész 5. pontjában, Összehasonlíthatóság címszó alatt kell jelentést tenni. Az első referenciaévre vonatkozóan nem kötelező jelentést tenni a hulladékkal kapcsolatos OECD/Eurostat közös kérdőív alapján történt önkéntes adatgyűjtésből származó adatokkal való összehasonlíthatóságról.

A tagállamoknak fel kell sorolniuk azokat a legfontosabb módszertani változásokat, amelyeket a következő referenciaévre vonatkozóan terveznek alkalmazni.

II. rész: Jelentés a minőségi ismérvekről

1. Tárgyszerűség

A jelentésnek tartalmaznia kell a nemzeti szintű felhasználók és igények leírását.

A tagállamoknak jelezniük kell az adathalmazok teljességi szintjét. Meg kell jelölniük a hulladékstatisztikáról szóló rendeletben megkövetelt azon változókat és/vagy lebontásokat, amelyek nem állnak rendelkezésre (pl. a továbbított adathalmazban „M” vagy „L” értéket adva az adott cellának). Amennyiben nem vonatkozik eltérés az adott esetre, az adat hiányához magyarázatot kell fűzni. Hiányzó adatok esetén továbbá lépéseket kell tenni a hiányosság pótlására.

2. Pontosság

2.1. Mintavételi hibák

A tárgyhoz tartozó felmérési kör kijelölése céljából hivatkozni kell az I. részben leírtakra. Az alábbi adatok megadására van szükség:

—	Az alkalmazott mintavételi keret.

—	Az alkalmazott mintavételi eljárás.

—	Rétegzés (megadandó, hogy pl. méretosztály, NACE-kategória stb. szerint).

—	Minta kiterjedése: megadandó a vállalkozások száma a sokaságban és a mintában (rétegek szerint, amennyiben ez releváns).

—

Relatív szórás a hulladék teljes termelt mennyisége és a négy fő aggregátum tekintetében. Az együttható nevezője az adott aggregátumban keletkezett hulladék teljes mennyisége, amely tartalmazza a mintavételi módszerek segítségével nem becsült rétegeket is. A szórás becsléséhez figyelembe kell venni a hiányzó válaszok arányát.

—

Relatív szórás a hulladék teljes kezelt mennyisége és a nyolc fő aggregátum tekintetében. Az együttható nevezője az adott aggregátumban keletkezett hulladék teljes mennyisége, amely tartalmazza a mintavételi módszerek segítségével nem becsült rétegeket is. A szórás becsléséhez figyelembe kell venni a hiányzó válaszok arányát.

2.2. Nem mintavételi hibák

2.2.1. Lefedettségi hibák

—	A hulladéktermelésről szóló I. melléklethez: a 100 %-os lefedettség eléréséhez alkalmazott módszer(ek) leírása.

—	A hulladékkezelésről szóló II. melléklethez: a jelentéstételből kizárt hulladékkezelő létesítmények leírása és a kizárás oka.

—	Annak leírása, miként kerül felmérésre a háztartási hulladék kategóriába sorolt, vállalkozásoktól/üzletekből származó kereskedelmi hulladék mennyisége; milyen módszer használatos a tisztán háztartási hulladék becslésére.

—	Az adatgyűjtés során előforduló téves besorolással, az elégtelen és a túlzott lefedettséggel összefüggő problémák leírása.

2.2.2. Mérési hibák

—	Milyen statisztikai egységeket alkalmaznak az adathalmaz egyes részein? Milyen hatással van a lehetséges hibák felmérése a statisztikai egységek alkalmazására?

—	A mennyiségek pontos meghatározásával kapcsolatos hibák: milyen módon történik a mérlegelés és az azt követő adatfelvétel, melyek a mérlegelési hibák azonosítására hivatott ellenőrző eljárások? Milyen eredménnyel járnak a hibák azonosítására alkalmazott eljárások?

—

Az adatgyűjtési eszköz által szolgáltatott információ minőségének leírása. Kérdőív alkalmazásával lebonyolított mintavételes felmérés esetén: megvizsgálták-e a kérdőívet fókuszcsoport segítségével? Adminisztratív forrás esetén: érdekelt-e az adatközlő egység vagy maga az igazgatás az adatok torzításában vagy késleltetésében?

2.2.3. Feldolgozási hibák

—	Az adatfeldolgozás lépéseinek összefoglalása az adatgyűjtéstől a statisztika összeállításáig, beleértve a feldolgozási hibák azonosítása és javítása érdekében hozott intézkedéseket.

—	A felismert feldolgozási hibák felsorolása, mértékük, hatásuk.

—	A hulladékkategória, NACE-kategória, a hulladékkezelési művelet típusa és a régió kódolása során elkövetett kódolási hibák. Leírást kell adni a kódolás folyamatáról és a kódolási hibák azonosítására hivatott eljárásokról. Milyen eredménnyel járnak a hibák azonosítására alkalmazott eljárások?

—	A „háztartásokban keletkező hulladékok” kategória hány százaléka keletkezik ténylegesen vállalkozásokban. Hogyan történik e téves besorolás felmérése?

2.2.4. A válaszok hiányából eredő hibák

—	Válaszadási arány a fő aggregátumok szintjén,

—	A felmérések során hiányzó válaszok kezelésének leírása (egység és tétel szinten),

—	A válaszok hiányából eredő hibákra vonatkozó várakozások meghatározása.

2.2.5. A modellfeltevésből származó hibák

—	A modellek leírása, a modell alkalmazásával összefüggő feltevések, várt hibák és kezelésük módjai,

—	Az érzékenységi elemzés eredményei,

—	A használt források (hivatkozással az I. részben lévő forrásleírásra).

3. Naprakészség és időbeli pontosság

—	Az adathalmazok létrehozására irányuló adatgyűjtés fő lépéseinek időrendi táblázatba foglalt leírása.

—	Az adatfeldolgozás fő lépéseinek (pl. az adatok hiánytalan voltára, kódolására és hitelességére vonatkozó ellenőrzések kezdetének és befejezésének időpontja, adatok ellenőrzése és az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó intézkedések) időrendi táblázatba foglalt bemutatása.

—	A közzététel fő lépéseinek időrendi táblázatba foglalt bemutatása (pl. az előzetes és a részletes adatok számításának, ellenőrzésének és szétküldésének időpontjai).

Az Eurostat részére történő adatközlés pontosságának értékelése a hulladékstatisztikáról szóló, az adatközlésre vonatkozó időszakokat és határidőket meghatározó rendelettel összhangban történik. Bármely késedelmes adatközlést indokolni kell, és a jelentésben meg kell jelölni a késedelmes adatközlés megismétlődésének elkerülésére tett intézkedéseket.

4. Hozzáférhetőség és áttekinthetőség

A (minőségjelentés I. részében megnevezett) nemzeti jelentő szervezetnek be kell mutatnia:

—	a hulladékstatisztika terjesztésére vonatkozó politikát,

—	az áttekinthetőség biztosítása/fokozása érdekében hozott intézkedéseket és használt eszközöket,

—	a tárgyhoz tartozó titoktartási politikát.

5. Összehasonlíthatóság

—	Az eltérő módszertanok alkalmazásával összeállított nemzeti adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni a lefedettségre és az adatok pontosságára vonatkozó korlátok hatását (a pontosság fent leírt elemei alapján).

—	Milyen módon történik a hulladékkezelő létesítményekre vonatkozó adatok területi összehasonlíthatóságának megerősítése? Milyen statisztikai egységet alkalmaznak? Hogyan járnak el a mobil hulladékkezelő létesítmények esetében?

—

Időbeli összehasonlíthatóság: jelenteni kell az előző referenciaidőszakhoz képest történt változásokat, valamint a következő referenciaidőszakban várható változásokat. Részletezni kell a fogalommeghatározásokat, a lefedettséget vagy a módszereket érintő változásokat (hivatkozással az I. részben említettekre), és értékelni kell ezek következményeit.

6. Koherencia

Környezeti statisztika:

—	A nemzeti szinten közzétett adatok és a hulladékstatisztikáról szóló rendelet hatálya alatt jelentett adatok közötti koherencia.

Nem kell jelenteni a következő adatokkal való koherenciát:

—	OECD/Eurostat közös kérdőív,

—	hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyedi beszámolási kötelezettségek (elhasználódott járművek, elektromos és elektronikus eszközökből származó hulladékok, csomagolás és csomagolási hulladék, hulladékszállítás stb.),

—	környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése (IPPC) vonatkozású jelentések,

—	az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számára elküldött jelentések.

Ezzel közvetlenül a Bizottság (Eurostat) foglalkozik.

Társadalmi-gazdasági statisztika:

A tagállamoktól az alábbi statisztikákkal való koherenciával kapcsolatban várunk megjegyzéseket:

—	kereskedelmi statisztika,

—	környezetgazdasági számvitel, beleértve a nemzeti számlákat,

—	strukturális mutatók előállítása.

Az ezekhez a tételekhez fűzött megjegyzések tartalmazhatják a statisztikai egységek és besorolások alkalmazását érintő különbségeket.

7. A válaszadókra háruló teher

Értékelni kell a válaszadókra háruló fizikai terhet (a válaszadás által igénybe vett idő) és a válaszadók tényleges számát. Adminisztratív források használata esetén a statisztikai célú kiegészítő kérdésekből fakadóan a válaszadókra háruló terhet kell értékelni.

ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK

A Bizottság (Eurostat) az alábbi öt fő kritérium szerint értékeli a hulladékstatisztikáról szóló rendelet alapján összegyűjtött adatokat:

1.	Teljes adathalmazok Az adathalmazok teljességének mibenlétét a hulladékokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás formátuma (a 782/2005/EK bizottsági rendelet (1)) határozza meg.

2.	Hiánytalan minőségjelentés A minőségjelentés hiánytalanságának meghatározása jelen rendeletben található.

3.	Időszerűség Az adathalmazok és a hozzájuk tartozó minőségjelentés időszerűségének meghatározása a hulladékra vonatkozó statisztikáról szóló rendeletben található (a referenciaév végétől számított 18 hónap).

4.	A fogalommeghatározások és a besorolások megfelelő használata A fogalmak és a besorolások egységes értelmezése a hulladékstatisztikáról szóló kézikönyvben kerül megfogalmazásra.

5.	Megfelelő statisztikai módszerek alkalmazása A hulladékstatisztikáról szóló rendelet nem írja elő a statisztika összeállítása során követendő módszert. A helyénvaló eljárással kapcsolatos útmutatás a hulladékstatisztikáról szóló kézikönyvben kerül megfogalmazásra.

A Bizottság (Eurostat) az adatközlés határidejét követő két hónapon belül értesíti a hulladékstatisztika minőségéért felelős személyt a tagállamban az értékelés eredményéről.

(1) HL L 131., 2005.5.25., 26. o.