21.1.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/1

(1)

A Tanács a 2604/2000/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: „végleges rendelet”) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából, Indonéziából, Malajziából, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó polietilén-tereftalátokra (a továbbiakban: „PET”).

(2)

2003. május 22-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette értesítését (3), miszerint közbenső felülvizsgálatot indít a Koreai Köztársaságból és Tajvanból (a továbbiakban: „érintett országok”) származó, és a Közösségbe irányuló PET importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedések vonatkozásában.

(3)

A közbenső felülvizsgálatot az Európai Műanyaggyártók Szövetsége (a továbbiakban: „kérelmező”) által 2003. áprilisban benyújtott kérelemre indították, amely szövetség a többséget, jelen esetben a teljes közösségi PET-gyártás 80 %-át képviseli. A kérelem elegendő egyértelmű, első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot tartalmazott azt illetően, hogy dömping és kár következett be, illetve, hogy a meglévő intézkedések nem elégségesek a károkozó dömping megakadályozására. A benyújtott bizonyítékokat elegendőnek ítélték az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, a meglévő intézkedéseket érintő teljes közbenső felülvizsgálat kezdeményezéséhez.

(4)

2004. június 30-án a kérelmező visszavonta a közbenső felülvizsgálat iránti kérelmét.

(5)

Mindemellett úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok és a vizsgálat során szerzett előzetes eredmények fényében a vizsgálat csak a dömpingre vonatkozó részének ex officio folytatása indokolt. A felülvizsgálat egyéb részeinek tekintetében úgy találták, hogy a közbenső felülvizsgálatot a kérelem visszavonását követően be kell fejezni. Erről az érintett feleket értesítették, de egyiküktől sem érkezett észrevétel.

(6)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4) közzétett értesítés útján a Bizottság 2003. május 22-én bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást kezdeményez az Ausztráliából, a Kínai Népköztársaságból és Pakisztánból származó PET-fólia Közösségbe irányuló importjára vonatkozóan.

(7)

A Bizottság a 306/2004/EK rendelettel (5) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Ausztráliából, a Kínai Népköztársaságból és Pakisztánból származó PET behozatalára. Az 1467/2004/EK rendelettel (6) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Ausztráliából és a Kínai Népköztársaságból származó PET importjára, továbbá eltörölte a Pakisztánból származó PET behozatalára vonatkozó eljárást.

(8)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, a panaszban szereplő közösségi gyártókat, a többi közösségi gyártót, az exportáló gyártókat, importőröket, beszállítókat és felhasználókat, illetve az érintett társaságokat, a Koreai Köztársaság és Tajvan képviselőit. Az érintett feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy véleményüket írásban közöljék, valamint meghallgatást kérelmezzenek a kezdeményezés indításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(9)

A kérelmező által képviselt gyártók, egyéb együttműködő közösségi gyártók, exportáló gyártók, importőrök, beszállítók, felhasználók és felhasználói társaságok kifejezték álláspontjukat. Az érdekelt feleket, kérelemre, meghallgatták.

(10)

Kérdőíveket küldtek minden ismert érintett félnek és minden olyan egyéb vállalkozásnak, amely a kezdeményezésről szóló értesítésben megjelölt határidőn belül jelezte erre vonatkozó igényét. Válasz érkezett a kérelmező által képviselt hét közösségi gyártótól; négy más közösségi gyártótól; három exportáló gyártótól a Koreai Köztársaságból, köztük egy vállalkozástól, amelyre jelenleg nem alkalmaznak egyedi vámtételt; négy tajvani exportáló gyártótól, köztük egy vállalkozástól, amelyre jelenleg nem alkalmaznak egyedi vámtételt; két beszállítótól, két kapcsolódó importőrtől, négy független importőrtől és négy közösségi független felhasználótól.

(11)

A kezdeményezésről szóló értesítésben jelezték, hogy a vizsgálat során mintavétel alkalmazható. Mivel azonban az érintett országokban az együttműködésre hajlandó exportáló gyártók száma a vártnál alacsonyabb volt, úgy döntöttek, hogy a mintavételre nincs szükség.

(12)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping és az abból eredő kár megállapításához szükségesnek ítélt, és ellenőrző látogatást tett az érintett vállalkozás üzemeiben.

(13)

A dömping vizsgálata a 2002. április 1-jétől 2003. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki.

(14)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyát képező termékkel, azaz polietilén-tereftalát („PET”), amelynek viszkozitási együtthatója legalább 78 ml/g, az 1628-5 ISO-szabvány szerint a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származik, és a 3907 60 20 KN-kód alá sorolható be.

(15)

Csakúgy, mint az eredeti vizsgálat során, most is megállapították, hogy a Koreai Köztársaság és Tajvan hazai piacán előállított és értékesített PET, valamint az ott előállított és a Közösségbe exportált PET megegyezik alapvető fizikai és kémiai jellemzőiben, illetve felhasználásában. Ezért megállapítják, hogy a 78 mg/l vagy magasabb viszkozitási együtthatóval rendelkező PET-típusok az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint hasonlóak.

(16)

Az alább megfogalmazott általános módszert alkalmazták az összes, Koreai Köztársaságban és Tajvanban működő exportáló gyártóra, továbbá megegyezik az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszerrel. Ezért a dömpinggel kapcsolatos eredmények országonkénti bemutatása csak az egyes exportáló országokra sajátos jellemzőket írja le.

(17)

A rendes érték megállapítását illetően a Bizottság első lépésben minden egyes gyártónál felmérte, mennyiben tekinthető reprezentatívnak az adott vállalkozás összes hazai polietilén-tereftalát-értékesítése a Közösségbe irányuló összes exportértékesítéshez képest. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a hazai értékesítés reprezentatívnak tekinthető, mivel az exportáló gyártó összes hazai értékesítése elérte a Közösségbe irányuló összes exportértékesítés legalább 5 %-át.

(18)

Ezután meghatározásra kerültek azok a reprezentatív hazai értékesítést végző vállalkozások által a hazai piacon eladott PET-típusok, amelyek hasonlóak vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak a Közösségbe irányuló export céljára értékesített típusokkal.

(19)

Az exportáló gyártók által a hazai piacon értékesített valamennyi típusnál, amelyet közvetlenül össze lehetett hasonlítani a Közösségbe irányuló PET-exportértékesítéssel, felmérték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az adott típus hazai értékesítése reprezentatívnak tekinthető-e. Az adott PET-típus hazai értékesítését abban az esetben találták kellően reprezentatívnak, ha az adott termék összes hazai értékesítése a VI során elérte a Közösségbe irányuló összes exportértékesítés legalább 5 %-át.

(20)

A független ügyfelek számára történő jövedelmező értékesítés arányának meghatározásával valamennyi PET-típusnál azt is megvizsgálták, hogy azok hazai értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban valósult-e meg. Azokban az esetekben, amikor valamely PET-típusnak a kiszámított termelési költséggel azonos vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége meghaladta az adott típus összes értékesítésének 80 %-át, illetve annak súlyozott átlagára meghaladta a termelési költséget, a rendes érték alapja a tényleges hazai ár volt, amelyet az adott típus vizsgálati időszakban megvalósult összes hazai értékesítésének súlyozott átlagára alapján számítottak ki, függetlenül ezen értékesítések jövedelmező voltától. Azokban az esetekben, ahol a PET-típus jövedelmező értékesítése a típus összes értékesítési mennyiségének 80 %-át vagy annál kevesebbet tett ki, vagy ahol a termék súlyozott átlagára a termelési költségnél alacsonyabb volt, a rendes érték alapja kizárólag az adott típus jövedelmező értékesítésének súlyozott átlagára alapján kiszámított tényleges hazai ár volt, feltéve hogy ezek az értékesítések meghaladták a termék összes értékesítésének több mint 10 %-át.

(21)

Megállapították, hogy az összes PET-típus jövedelmező értékesítése a teljes értékesítés mennyiségének legalább 10 %-át képviselte.

(22)

Minden olyan esetben, amikor a Közösségbe irányuló exportértékesítés független kereskedők részére történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján határozták meg.

(23)

Azokban az esetekben, amikor az értékesítés nem független importőrön keresztül történt, az exportárat a nem független importőrnek a független fogyasztó felé alkalmazott viszonteladási ára alapján határozták meg. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiigazítottak minden, importálással és az importőr általi viszonteladással kapcsolatban felmerült költséget, beleértve az értékesítést, általános és eljárási költségeket, a méltányos profitrést. A megfelelő profitrést a Közösségi piacon működő független, együttműködő kereskedők/importőrök által biztosított információk alapján állapították meg.

(24)

A rendes érték és az exportárak ex works paritáson kerültek összehasonlításra. A rendes érték és az exportőr tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az ár összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségekre kiigazítás formájában megfelelő támogatásokat nyújtottak. Megfelelő kiigazítás történt az összes olyan esetben, ahol az ésszerűnek, pontosnak bizonyult, és amelyet igazolt bizonyíték támasztott alá.

(25)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet minden együttműködő exportáló gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján határozták meg.

(26)

Azokban az országokban, ahol az együttműködés szintjét magasnak ítélték meg (80 % felett), és ahol nem volt ok azt feltételezni, hogy bármelyik exportáló gyártó tartózkodna az együttműködéstől, az intézkedések hatékonyságának biztosítása végett a maradvány dömpingkülönbözetet a legmagasabb dömpingkülönbözetű együttműködő vállalkozás szintjén állapították meg.

(27)

Azon országok esetében, ahol az együttműködés szintje alacsony, a maradvány dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkének alapján határozták meg, azaz a rendelkezésre álló tények alapján.

(28)

A kérdőívekre három exportáló gyártótól érkezett válasz, közülük az egyik a VI alatt nem exportált PET-et a Közösségbe, két importőr pedig az egyik exportáló gyártóhoz kapcsolódott. Megállapították, hogy az együttműködő exportőrök az érintett termék koreai exportjának 100 %-át képviselték a VI alatt.

(29)

A koreai exportáló gyártók által exportált összes típusú PET esetében az alaprendelkezés 2. cikkének (1) bekezdése szerint a hazai piacon a független fogyasztók által a rendes kereskedelemben ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján meg lehetett állapítani a rendes értéket.

(30)

Az egyik koreai exportáló gyártó mind közvetlenül független vásárlóknak, mind pedig nem független koreai és közösségi importőrökön keresztül exportált a Közösségbe. Következésképpen az utóbbi helyzetben az exportárat az alaprendelkezés 2. cikkének (9) bekezdése szerint állapították meg.

(31)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árakat és az ár összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezőket. Ezen az alapon támogatásokat nyújtottak a szállítási, biztosítási, kezelési költségek, jutalékok, hitelek, csomagolás, vámköltségek és banki költségek különbségeire.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az érintett termék valamennyi Közösségbe exportált típusa esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlag exportárával.

(33)

A három együttműködő gyártó tekintetében az összehasonlítás nem mutatta a dömping vagy de minimis dömping meglétét. A dömpingkülönbözet a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

(34)

Két ismert koreai PET exportáló-gyártó, amelyre jelenleg egyedi vámtételt alkalmaznak, bebizonyította, hogy a VI alatt nem exportált. Ezek az exportőrök nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely dömpingkülönbözetük újraértékelését indokolná.

(35)

A koreai vállalkozások magas szintű együttműködésének fényében (lásd a (28) preambulumbekezdést), a maradványvámot a (26) preambulumbekezdésben megfogalmazottakkal összhangban a legmagasabb dömpingkülönbözetű vállalkozás szintjén szabták meg. Ez a szint megegyezik az eredeti vizsgálat során megállapított szinttel.

(36)

A kérdőívre négy exportáló gyártótól érkezett válasz, amelyek közül az egyik a VI során nem exportált PET-et a Közösségbe. Megállapították, hogy az együttműködő exportőrök az érintett termék tajvani exportjának kevesebb, mint 60 %-át képviselték a VI során.

(37)

A tajvani exportáló gyártók által exportált összes típusú PET esetében a rendes értéket a hazai piacon a független fogyasztók által a rendes kereskedelemben ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg az alaprendelkezés 2. cikkének (1) bekezdése szerint.

(38)

Az exportárakat az alaprendelkezés 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban állapították meg, azaz a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján.

(39)

Rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árakat és az ár összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezőket. Ezen az alapon támogatásokat nyújtottak a szállítási, biztosítási, kezelési költségek, jutalékok, hitelek, csomagolás, vámköltségek és banki költségek különbségeire.

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az érintett termék valamennyi Közösségbe exportált típusa esetében a rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlag exportárával.

(41)

Az összehasonlítás a együttműködő exportáló gyártók közül kettőnél mutatta a dömpingkülönbözet meglétét. A dömpingkülönbözet a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

(42)

Egy exportáló gyártó, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, úgy működött együtt az eljárásban, hogy a VI során nem is folytatott értékesítési célú exportot a Közösségbe. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a vállalkozás jelenlegi dömpingkülönbözetét változatlanul hagyják, mert nem nyújtottak be olyan információt, amely indokolná a dömpingkülönbözet felülvizsgálatát.

(43)

Egy olyan tajvani PET-exportáló ismert, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, de nem működött együtt ebben az eljárásban. Ezen exportőr esetében úgy ítélték helyesnek, ha nem állapítanak meg számára egyedi vámot, ezzel elkerülve az együttműködés hiányának jutalmazását. Még fontosabb, hogy nem állt rendelkezésre olyan adat, amely lehetővé tette volna az egyedi vám meghatározását.

(44)

Ennek a ténynek, és a tajvani vállalkozások alacsony együttműködési szintjének fényében (lásd a fenti (36) preambulumbekezdést) a maradvány dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a (26) preambulumbekezdésben megfogalmazottak szerint állapították meg.

(45)

A maradvány dömpingkülönbözet, amelyet a Eurostatnál rendelkezésre álló adatok, illetve az együttműködő exportáló gyártók adatai alapján számítottak ki, a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

(46)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálták, hogy az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülményeket a dömping tekintetében indokolt-e tartósnak tekinteni.

(47)

Azon vállalkozások esetében, amelyek a VI alatt exportáltak és a vizsgálatban együttműködtek, jelen felülvizsgálat azt mutatta, hogy dömpingkülönbözetük vagy változatlan maradt, vagy pedig de minimis szintre csökkent. Ennek fő oka az, hogy míg a rendes értékek és a hazai eladási árak ezen vállalkozások esetében az eredeti vizsgálat adataihoz képest emelkedtek, a közösségi piacon az eladási árak a jelen vizsgálat VI-je során átlagban 53 %-kal voltak magasabbak az eredeti vizsgálat VI-je alatt tapasztalt exportárakhoz képest. Nem találtak arra utaló jelet, hogy ezek a változások ne lennének tartósak. Meg kell említeni azt is, hogy ezek a vállalkozások a VI során magas, 80 %-ot meghaladó kapacitáskihasználtsággal működtek. Ezenkívül ezek a vállalkozások nem tervezik a meglevő kapacitás növelését, ami csökkenti a körülményekben beálló jövőbeni változások lehetséges körét. A fentiekre tekintettel tehát az a következtetés vonható le, hogy az exportár és a mennyiség vonatkozásában nem valószínű a jelenlegi helyzet változása.

(48)

Ebben a vizsgálatban egy olyan vállalkozás is részt vett, amelyik az eredeti vizsgálat során nem exportált a Közösségbe, ezen vizsgálat alatt viszont együttműködött és az érintett terméket exportálta a Közösségbe. Ennek a vállalkozásnak a dömpingkülönbözete is de minimis volt. A vállalkozás rendes értéke, valamint belföldi és exportárai ugyanabban a tartományban mozogtak, mint a két másik együttműködő exportőrnél.

(49)

A két másik együttműködő exportáló gyártó esetében, akik a VI alatt nem exportáltak a Közösségbe, nem találtak olyan bizonyítékot, amely a (34) preambulumbekezdés szerint indokolná a vámjukban történt változást. Emlékezni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során igen változó dömpingkülönbözeteket mutattak ki (1,4 %-től 55,8 %-ig), ami jelzi, hogy a koreai vállalkozások jelentősen eltérő magatartást tanúsítottak. Ezen okok miatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a VI során a Közösségbe importáló gyártók de minimis dömpingkülönbözetei reprezentatívak lennének azokra az exportőrökre nézve, akik nem exportáltak. Ennélfogva, ezen vállalkozások esetében nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely indokolná a rájuk vonatkozó jelenlegi dömpingellenes vám felülvizsgálatát, és olyan adat sem áll rendelkezésre, amely lehetővé tenné számukra egy felülvizsgált egyéni különbözet kiszámítását. Ezeket a következtetéseket közölték az érintett felekkel, akik erre vonatkozóan nem tettek észrevételt, és további kiegészítő információt sem nyújtottak be.

(50)

A négy tajvani vállalkozás közül három, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, együttműködött a jelenlegi vizsgálatban. Ezek közül az egyiknél a vizsgálat kimutatta, hogy dömpingkülönbözete de minimis szintre esett vissza. A második vállalkozás esetében a dömpingkülönbözet az eredeti vizsgálat 7,8 %-áról a jelenlegi vizsgálat során 4,6 %-ra csökkent. Ennek az volt a fő oka – figyelembe véve a Koreai Köztársaságban kialakult helyzetet –, hogy miközben a rendes értékek és a hazai értékesítési árak ezen vállalkozások esetében az eredeti vizsgálathoz képest emelkedtek, a közösségi piac értékesítési árai nagyobb mértékben nőttek. Tajvan esetében kimutatták, hogy a közösségi exportárak átlagosan 42 %-kal voltak magasabbak a jelen vizsgálat VI-je alatt, mint az eredeti vizsgálat VI-je alatt tapasztalt exportárak. Ezen vállalkozások vonatkozásában az is megállapítást nyert, hogy kapacitáskihasználásuk mértéke hasonló a koreai vállalkozásokéhoz. Ezek a vállalkozások sem tervezik jelenleg rendelkezésre álló kapacitásuk növelését.

(51)

A harmadik együttműködő vállalkozás, amelyre jelenleg egyedi vámot alkalmaznak, bizonyítékkal szolgált azt illetően, hogy az érintett termékből a jelen vizsgálat VI-je alatt nem exportált az EU-ba.

(52)

Továbbá egy tajvani vállalkozás, amely az eredeti vizsgálat során nem exportált a Közösségbe, szintén közreműködött jelen vizsgálatban. Ennek a vállalkozásnak a dömpingkülönbözete 10,7 %.

(53)

A jelen vizsgálat VI-je alatt a Közösségben exportáló három együttműködő gyártó esetében nincs ok azt feltételezni, hogy a jelenlegi és az eredeti vizsgálatok közti változások, különös tekintettel a közösségi exportárak emelkedésére, ne lennének tartósak. Ennek megfelelően úgy vélik, hogy a jelen vizsgálatban rendelkezésre bocsátott adatok alapján számítva ezen vállalkozások dömpingkülönbözetei megbízhatóak.

(54)

Annak a gyártónak az esetében, amely együttműködött, de a jelen vizsgálat VI-je alatt nem exportált a Közösségbe, nincs bizonyíték arra nézve, hogy jelenlegi dömpingellenes vámjának felülvizsgálata indokolt lenne. Ezért úgy ítélik meg, hogy ezt a különbözetet nem kell megváltoztatni. Koreához hasonlóan ebben az esetben sem áll rendelkezésre olyan adat, amely lehetővé tenné ezen vállalkozás számára egy felülvizsgált egyéni különbözet kiszámítását. Ezen következtetések közlését követően az érintett fél nem tett észrevételt, és további információt sem nyújtott be.

(55)

A dömping és a megváltozott körülmények tartóssága tekintetében hozott következtetésének fényében szükséges a Koreai Köztársaságból és Tajvanból származó érintett termékek behozatala ellen bevezetett jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az újonnan megállapított dömpingkülönbözetek szerinti módosítása.

(56)

Annak a ténynek, hogy a PET-árak követhetik a nyersolaj árának ingadozását, nem kell magasabb vámot eredményeznie. Ezért a módosított vámokat tonnánkénti fajlagos mennyiségben kell kifejezni. Az eredeti vizsgálatban is ezt a megközelítést alkalmazták.

(57)

Az egyes vállalkozásokra vonatkozó dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat eredményein alapulnak. Következésképpen, ezen vállalkozások esetében a vámtételek a jelen felülvizsgálat során tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek, szemben a „minden egyéb vállalkozásra” vonatkozó vámokkal, tehát kizárólag az e rendelet rendelkező részében külön kiemelt vállalkozások által az érintett országokban gyártott és onnan származó termékek importjára vonatkoznak. Bármely más, a rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalkozás által gyártott importált terméknek, beleértve azokat az entitásokat, amelyek kapcsolódnak a külön kiemelt vállalkozásokhoz, nem származhat haszna ezekből a vámtételekből, így rájuk a „minden egyéb vállalkozásra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó.

(58)

A VI során a Közösségbe importáló vállalkozások javasolt dömpingellenes vámjai a következők:

(59)

A (45) preambulumbekezdésben megfogalmazott, felülvizsgált maradvány dömpingkülönbözetnek megfelelően Tajvan maradvány dömpingellenes vámját 143,4 eurá/tonnára kell emelni.

(60)

Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról a tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a jelenleg hatályos rendelet módosítását szándékoznak javasolni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel,