3.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 289/23

(1)

A Bizottság az európai kutatáspolitika megszilárdítása és átalakítása céljából 2000. január 18-i, „Az Európai Kutatási Térség felé” című közleményében megállapította, hogy Európai Kutatási Térségét kell létrehozni, amely a jövőbeli közösségi fellépés központi eleme lesz ezen a területen.

(2)

Az Európai Tanács 2000. március 23–24-i lisszaboni ülésén támogatta az Európai Kutatási Térség létrehozását, és azt a célt tűzte ki a Közösség számára, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon.

(3)

A gazdaság globalizálódása szükségessé teszi a kutatók nagyobb mobilitását, amint ezt a Közösség hatodik kutatási keretprogramja (4) is felismerte, amikor programjait a korábbinál nagyobb mértékben nyitotta meg harmadik országból érkező kutatók számára.

(4)

Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülése által meghatározott cél elérése érdekében – amelynek értelmében a GDP 3 %-át kutatásra kell fordítani – a Közösségnek a becslések szerint mintegy 700 000 kutatóval kell rendelkeznie. E cél megvalósításához számos, egymással összefüggő intézkedés szükséges, úgymint a tudományos pálya vonzóvá tétele a fiatalok számára, a nők nagyobb részvételének elősegítése a tudományos kutatásban, a képzés és a mobilitás lehetőségeinek növelése a kutatásban, a kutatók szakmai érvényesülési kilátásainak javítása a Közösségben és a Közösség nagyobb mértékű megnyitása olyan harmadik országbeli állampolgárok előtt, akik számára engedélyezni lehet kutatási céllal a közös területre a beutazást és a szabad mozgást e területen belül.

(5)

A tagállamoknak – annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is versenyképessé és vonzóvá váljanak – meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak elősegítése érdekében, hogy a kutatók rövid időtartamra a Közösségbe beutazzanak, illetve a Közösségen belül mozogjanak.

(6)

Rövid távú tartózkodás esetében a tagállamoknak az 539/2001/EK rendelet (5) alapján vízumkötelezett, harmadik országból érkező kutatókat jóhiszeműen eljáró személynek kell tekinteniük, és ki kell rájuk terjeszteniük azokat az előnyöket, amelyeket a közösségi vívmányok a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárásával kapcsolatban meghatároznak.

(7)

A kutatók részére szóló, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadási eljárásának javítása érdekében elő kellene segíteni az információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

(8)

Ezen ajánlás tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen ajánlás elfogadásában, és ezért az őt nem érinti. Mivel ezen ajánlás az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címe értelmében a schengeni vívmányokon alapul, Dánia – az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban – az ajánlásnak az Európai Parlament és a Tanács által történő elfogadását követő hat hónapon belül dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az ajánlást.

(10)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyeknek az Egyesült Királyság – figyelemmel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatra (6) – nem részese, ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt ezen ajánlás elfogadásában, és az őt nem érinti.

(11)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyeknek Írország – figyelemmel az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatra (7) – nem részese, ezért Írország nem vesz részt ezen ajánlás elfogadásában, és az őt nem érinti.

(12)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (8) értelmében – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek a megállapodás alkalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (9) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Svájc tekintetében ezen ajánlás – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak, az említett megállapodásnak az Európai Unió, illetve az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004/849/EK tanácsi határozat (10), illetve 2004/860/EK tanácsi határozat (11) 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben.

(14)

Ezen ajánlás a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(15)

Ennek az ajánlásnak célja az is, hogy rugalmas eszközt biztosítson azon kutatók számára, akik származási országuk valamely szervezetével szakmai kapcsolatot kívánnak fenntartani (pl. azáltal, hogy félévenként három hónapig terjedő időszakot töltenek valamely közös területen működő európai kutatási fogadóintézménynél, miközben a fennmaradó időben továbbra is származási országuk kutatási intézményénél dolgoznak),

1.

könnyítsék meg a vízumok kiadását azáltal, hogy vállalják, hogy az 539/2001/EK rendelet értelmében vízumkötelezett, harmadik országból érkező kutatók vízumkérelmének elbírálását meggyorsítják;

2.

mozdítsák elő a harmadik országból érkező azon kutatók nemzetközi mobilitását, akiknek az Európai Unióban rendszeresen utazniuk kell, azáltal, hogy részükre többszöri beutazásra jogosító vízumot adnak ki. A vízumok érvényességi idejének meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik azon kutatási programok időtartamát, amelyekben a kutatók részt vesznek;

3.

vállalják, hogy elősegítik egy összehangolt megközelítés elfogadását azokra az igazolásokra vonatkozóan, amelyeket a kutatóknak a vízumkérelmükhöz kell csatolniuk. Ezzel összefüggésben konzultálnak az engedélyezett kutatási intézményekkel;

4.

segítsék elő az adminisztratív díjaktól mentes vízumkiadást a kutatók részére, a közösségi vívmányokban megállapított szabályoknak megfelelően;

5.

a helyi konzuli együttműködés keretében a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében vegyék figyelembe azt a célt, hogy a harmadik országból érkező kutatók számára könnyebb legyen a vízumkiadás;

6.

vállalják, hogy 2006. szeptember 28-ig tájékoztatják a Bizottságot a kutatóknak szóló egységes vízumok kiadását könnyítő bevált gyakorlataikról az elért előrehaladás értékelésének lehetővé tétele érdekében. A tudományos kutatás céljával érkező, harmadik országbeli állampolgárok esetében alkalmazandó különleges befogadási eljárásról szóló irányelv (12) elfogadása függvényében, és tekintetbe véve az értékelés eredményét, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy ezen ajánlás rendelkezéseit egy megfelelő, jogilag kötelező erejű eszközbe építsék be.